Kezdőlap Címkék Benjamin Netanjahu

Címke: Benjamin Netanjahu

Levadásszák

0

Amikor kedden két drónnal kilőtt rakéta becsapódott egy bérházba Bejrút déli részén, megölve a militánsok egyik legfelső vezérét és hadnagyait, úgy tűnt, ez egy elmozdulást jelez Izrael Hamász elleni háborújában – írja a Washington Post.

Izrael három hónapon keresztül teljes körű katonai inváziót hajtott végre Gáza ellen, az övezet nagy részét ellenőrzése alá vonva, és több mint 22 000 embert megölt az Izrael elleni október 7-i támadást tervező és végrehajtó fegyveresek üldözése során. A mai napig nem lépett fel egy másik többször is hangoztatott háborús cél érdekében: a Hamász felsővezetőinek kiiktatására „bárhol legyenek is”

Most, amikor a konfliktus a negyedik hónapjába lép, Izrael láthatóan megkezdte a kiiktatásnak megvalósítását. Egy szélesebb körű háborút kockáztat libanoni határa mentén, annak ellenére is, hogy megkezdte csapatait kivonni Gázából.

Katonai vezetők azt mondták, hogy a részleges kivonulás lehetséges most, hogy a támadások meggyengítették a Hamaszt északon, és ez lehetővé teszi, hogy több ezer tartalékos hazatérjen és munkába álljon. Washington hónapok óta nyomást gyakorol Izraelre, hogy lépjen vissza a Biden elnök által válogatás nélküli bombázásnak minősített akcióktól, és csökkentse a polgári áldozatok számát.

Az események közvetlenül érintik a háború gazdasági veszteségeit, valamint a tiltakozások és a belpolitikai intrikák fokozatos visszatérése miatti növekvő aggodalmakat. Bár kevés elemző látja a gázai erőszak végét, némi változás észlelhető.

„A 3. szakaszhoz értünk” – mondta Chuck Freilich volt izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes, utalva a hadviselés azon szakaszára, amely az októberi támadásokra adott kezdeti választ, valamint az enklávé belsejében zajló tartós légi és földi háborút követi.

“Úgy gondolom, hogy egy új módozatba lépünk, ami közelebb áll ahhoz, amit az Egyesült Államok a kezdetektől szorgalmazott.”

Az izraeli hadsereg már hónapok óta kijelentette, hogy készen áll egy kétfrontos háború megvívására, miután csapatokat és tankokat vont össze a libanoni határ mentén, és legalább 70 000 lakost evakuált. Az Izraeli Védelmi Erők egységei gyakran váltottak tüzet a Hezbollah-hal, az iráni felállású libanoni fegyveres csoporttal, de a csapások és ellencsapások soha nem közelítették meg Bejrútot – egészen keddig.

Izrael nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni bármilyen szerepet Száleh Arouri, a Hamász száműzött tisztviselője meggyilkolásában, aki összekötőként működött Iránnal és a Hezbollah-hal. De rajta volt a nemzeti listán.

„Kétségtelenül ez volt a legjelentősebb Hamász vezető meggyilkolása a szervezet tisztségviselői ellen a háború október 7-i kezdete óta” – írta Avi Issacharoff palesztin ügyek szakértője szerdán a Yedioth Ahronot című újságban.

Míg Izrael azt állítja, hogy megölt számos Hamász parancsnokot és tisztviselőt Gázában, de Jehiya Sinwart, akit az október 7-i támadás kitalálójának tartanak, számos más vezetővel együtt még mindig szabadlábon van.

Libanoni és nemzetközi tisztviselők szerdán tülekedtek, hogy megfékezzék a Hezbollah várható megtorlását. A csoport a mai napig ellenállt a Hamász könyörgésének, hogy teljes mértékben lépjen be a háborúba. A névtelenséget kérő izraeli tisztviselők, akik nem jogosultak nyilvánosan nyilatkozni az ügyben, azt mondták, remélik, hogy a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah önmérsékletet tanúsít, tekintettel arra, hogy egyik tisztje sem halt meg a csapásban.

Naszrallah „válaszra és büntetésre” figyelmeztetett szerdai beszédében, de kevés utalást adott arra, hogyan reagálnának harcosai.

Az északi Haifa kikötőváros izraeli lakosainak azt tanácsolták, hogy tervezzenek menedéket a támadás során. Katonai elemzők szerint a csapatok levonása Gázában valószínűleg több erőforrást tesz lehetővé Libanon felé.

“Nagyon felkészültek vagyunk mindenféle forgatókönyvre”

– mondta Daniel Hagari, az IDF szóvivője Arouri meggyilkolása után.

Kedden Eilonban, a libanoni határtól egy mérföldre délre, néhány percenként izraeli tüzérséget lövedékeket indítottak „terrorista célpontok” felé. A kiürült falvakban a Hezbollah páncéltörő rakétáit elfogták.

Északon a helyi biztonsági osztagok egy közelgő háború miatt gyakorlatoznak. Az evakuálások lehetővé tették az izraeli hadsereg szabad működését a területen, mezőgazdasági területekről lőve.

„Egy olyan háborúba keveredünk, amelyet nem kértünk”

– mondta egy ott élő lakos.

A libanoni merényletet széles körben üdvözölték Izraelben, bár a becslések szerint még mindig Gázában fogva tartott 133 izraeli szószólói szerint attól tartanak, hogy a támadás kisiklatja az újabb túszcseréről szóló tárgyalásokat.

Az IDF a múlt héten közölte, hogy öt dandárt von ki a Gázai övezet északi részéből, ami potenciális elmozdulást jelent a széles körben elterjedt bombázástól az enklávén kívül állomásozó csapatok célzottabb rajtaütései felé. Ennek ellenére izraeli tisztviselők többször hangoztatták, hogy a harcok valószínűleg hónapokig folytatódnak.

A bombák és a lövöldözések zaja visszhangzott szerdán a dél-gázai Hán Yunisz városában, ahol szemtanúk elmondták a The Washington Postnak, hogy a harcok továbbra is olyan hevesek, mint valaha. A mentők oda-vissza száguldoztak egész nap, szállítva a halottakat és a sebesülteket.

„Az emberek itt már hozzászoktak a bombázás zord látványához” – mondta. “A napi küzdelem azonban inkább az élelem, a víz és az alapvető szükségletek biztosítása körül forog.”

Izraelben azonban a háború már nem érződik annyira mindent felemésztőnek, és a polgárok elkezdtek teret találni a szélesebb körű politikai vitáknak. Hétfőn az ország legfelsőbb bírósága megváltoztatta Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciójának szavazását a bíróság kulcsfontosságú bírósági felülvizsgálati jogosítványainak megvonásáról, amelyet kritikusai az izraeli demokrácia győzelmeként ünnepeltek.

A tavalyi év nagy részében az országot megrázó, de október 7-e után felfüggesztett kormányellenes tüntetések pedig visszatértek. Tel-Avivban és Jeruzsálemben szombaton tömegek skandálták az új választások követelését, miközben a harag Netanjahu ellen irányul, akit széles körben vádolnak azért, mert nem tudta megakadályozni a Hamász támadását, és akinek a közvélemény-kutatások során támogatottsága jelentősen zuhant.

Egyre jobban láthatók a szakadások a rendkívüli háborús kabineten belül, amelyben Netanjahu megosztja többek között a hatalmat politikai riválisával, az IDF volt vezérkari főnökével, Benny Gantzcal.

Gantz és Yoav Gallant védelmi miniszter nem volt hajlandó Netanjahuval együtt megjelenni néhány közelmúltbeli sajtótájékoztatón. Mindketten nyitottabbnak mutatkoztak a Biden által javasolt háború utáni gázai kormányra, amely a visszaállított palesztin hatóságra támaszkodik, és ezt az elképzelést Netanjahu és koalíciójának szélsőségesebb tagjai elutasították.

Gantz, akinek népszerűsége megugrott, azt mondta, hogy a politikának és az október 7-i kudarcok kivizsgálásának meg kell várnia, amíg a háború enyhül. Miközben egyes csapatok kivonulnak Gázából, a politikai megfigyelők szorosan figyelik, nincs-e jele annak, hogy készen állna a lépésre. Gantz új választásokat indíthat el, ha ráveszi a koalíció öt tagját, akik közül sokan kritizálták Netanjahut, hogy csatlakozzanak egy bizalmi szavazáshoz.

Abban a pillanatban, amikor Gantz úgy érezi elhagyhatja a háborús kabinetet, a hógolyó gurulni kezd. Ez egyre lehetségesebbnek tűnik, ahogy a gázai helyzet stabilizálódik.

Persze, ha lesz egy második front a Hezbollah-hal, akkor minden újra megváltozna.

Biden kontra Netanjahu

0

“Ciszjordániából és a Gázai övezetből egységes kormányzati struktúrát kellene létrehozni a Palesztin hatóság irányítása alatt” – javasolja Joe Biden a Washington Postban. Pontosan ez az, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem akar.

A 74 éves Netanjahu, aki a legtöbb időt töltötte el a kormányfői székben, Nagy Izraelt szeretne vagyis egységesen Jeruzsálem irányítása alá helyezné a palesztin területeket. Ahonnan a szélsőséges zsidó telepesek megpróbálják kiűzni a palesztinokat. Eddig ez csakis a szélsőségesek terve volt, de most már ez válhat mainstreammé Izraelben – figyelmeztet a Haaretz:

“Ha Szíriából milliók menekülhetnek Törökországba és Ukrajnából ugyancsak milliók mehetnek el Európába vagy a világ más államaiba, akkor ez miért lenne lehetetlen a gázai övezetben?” – tette fel a kérdést Guy Lerer, az izraeli 13-as csatorna műsorvezetője a Twitter utódán az X-en. Eddig ez Meir Kahane rabbi szélsőséges híveinek kérdése volt, de a Hamász terrorakciója után mind többen kérdezik ezt olyanok is mint a 13-as csatorna műsorvezetője, aki különben a fogyasztók problémáival foglalkozik békeidőben.

Netanjahu mesterterve

Az izraeli miniszterelnök szándékosan “nézhette el” a Hamász október hetediki támadását, hogy a válaszcsapás közelebb vihesse céljához, a Nagy Izraelhez.

Ez ugyan csak a szélsőjobboldal hivatalos programja, de Netanjahu amiatt lépett ki a kormányból korábban, mert döntöttek arról, hogy Izrael kivonul a Gázai övezetből. Netanjahu nem kivonulni hanem bevonulni akart a Gázai övezetbe, és ehhez kellett a Pearl Harbour hatás. Roosevelt elnök 1941-ben be akart lépni a második világháborúba, hogy legyőzze az agresszíven terjeszkedő Japánt és a náci Németországot. Ezért hajlandó volt szövetséget kötni a Szovjetunióval is. Csakhogy az USA közvéleménye nem kívánta a háborút. A londoni nagykövet, Kennedy elnök édesapja nyíltan békepárti volt. Mit tett Roosevelt? Olajembargót vezetett be Japán ellen. Ez hosszútávon megbénította volna a szigetország gazdaságát és a hadsereg ütőképességét. Ezért Japán hadüzenet nélküli támadásra készült méghozzá az USA ellen nem pedig a Szovjetuniót vette célba pedig Hitler erre kérte Todzso miniszterelnököt. Japánnak ugyanis Holland Indonézia olaja kellett, a szovjet olaj Bakuban messze volt a szigetországtól, és arra a szintén olaj hiánnyal küszködő náci Németország is szemet vetett. Roosevelt elnök tehát “elnézte” Pearl Harbourt, mert utána az amerikai közvélemény egy emberként támogatta a háborút. Benjamin Netanjahu is ilyen konszenzusban bízik, mert semmiképp sem akar palesztin államot, és emiatt hajlandó szembemenni legfőbb szövetségesével, az Egyesült Államokkal is.

Az USA világpolitikát csinál, Izrael a nemzetbiztonságért aggódik

Biden elnök azért akar valamiféle palesztin hatóságot, amely egyesíti Ciszjordánia és a Gázai övezet irányítását, mert tudja, hogyha Izrael menekülésre készteti a palesztinokat, akkor nagyon hosszú távra szembekerülhet a régió államaival. Jordánia külügyminisztere máris közölte:

“mindenfajta tömeges menekülés a palesztin területekről elfogadhatatlan!”

Jordánia lakosságának a többsége már így is palesztin. Ugyanez az álláspontja Sziszi egyiptomi elnöknek is, és egyetlen arab ország sincsen, mely bevállalna többmillió palesztin menekültet. Csakhogy Nagy Izrael területén máris több arab él mint zsidó. A különbség egyelőre minimális, de fokozatosan tolódik el a palesztinok javára, mert a lakosság fiatalabb Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Antony Blinken amerikai külügyminiszter már háromszor is járt Izraelben a Hamász október hetediki tárgyalása óta, találkozott a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmud Abbasz-szal is. Meggyőznie Benjamin Netanjahut nem sikerült. Hiába kérte az izraeli miniszterelnököt, hogy kíméljék meg a polgári lakosságot a Gázai övezetben. Netanjahu képmutatóan közölte:

”Sajnos nem sikerült alacsonyan tartani a polgári áldozatok számát.”

Az offenzíva célja csak részben a Hamász megsemmisítése, a másik, be nem vallott cél: a palesztinok menekülési hullámának előidézése. Csakhogy befogadó állam híján ez nem jelenthet mást mint még több palesztin polgári áldozatot. Netanjahu a palesztinokat beáldozná anélkül, hogy bármifajta megoldás körvonalazódna. Biden elnök javaslata arról a palesztin államról, amelyben Ciszjordánia és a Gázai övezet egységes irányítás alá kerülne, Netanjahu miniszterelnök számára elfogadhatatlan. Nagy Izrael, melyben Ciszjordániát és a Gázai övezetet Jeruzsálemből irányítanák, az arab és általában a muzulmán országok számára elfogadhatatlan.

Marad a patthelyzet egyre több áldozattal a Gázai övezetben, már amíg Netanjahu miniszterelnöki székben nem csak politikai túléléséért küzd, hanem személyes szabadságáért is.

New York Times: minél előbb bukik meg Netanjahu annál jobb

0

A befolyásos liberális lap közel-keleti szakértője, Thomas Friedman Izraelben járt, és megdöbbent azon, amit ott tapasztalt. “Netanjahu vezetésével Izrael zsákutcába jutott.”

Thomas Friedman szerint Izraelnek egyszerre három kihívással kell most szembenéznie:
1/ a Hamász támadása
2/ a szövetségesek megtartása
3/ Netanjahu vezető szerepének vége

A legutolsó ponttal kapcsolatban Thomas Friedman azt írja, hogy

“Izrael történelmének legrosszabb vezetője Benjamin Netanjahu.”

Miért? Mert elveti a palesztin állam gondolatát, és ezzel közvetve erősítette eddig a Hamászt, hogy rámutathasson:

“Ezek a palesztinok terroristák, akik önálló állam működtetésére képtelenek lennének”.

Márpedig, hangsúlyozza Thomas Friedman: minden szövetséges azt várja el Izraeltől, hogy elfogadjon valamiféle palesztin államot. Nemcsak minden közel-keleti arab szövetséges várja ezt el Izraeltől, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Netanjahu kormányának azonban olyan szélsőjobboldali miniszterei is vannak, akik tagadják a palesztin nép létét, és olyan javaslataik vannak mint például: “a gázai övezet lakói menjenek Írországba!” vagy “atomfegyverrel lehetne kifüstölni a Hamászt a gázai övezetből!” Netanjahu ugyan felfüggesztette szélsőséges miniszterét, de annak pártja továbbra is benne van a kormánykoalícióban.

Friedman konklúziója:

”Netanjahu továbbra is fölé helyezi szélsőjobboldali bázisának megtartását a nemzeti érdeknek.”

Mit üzen Netanjahu a nyugati világnak? “Segítsetek nekünk legyőzni a Hamászt a gázai övezetben miközben mi tovább bővítjük a zsidó telepek hálózatát Ciszjordániában, hogy annektáljuk a területet, ahol egy zsidó államot akarunk létrehozni.”

Ezért kell megbuktatni mielőbb Benjamin Netanjahut, aki Izrael kormányfői közül a leghosszabb ideig vezette az országot, de most teljes zsákutcába jutottak – írja Friedman.

“Izrael társadalma sokkal jobb mint a vezetője, kár, hogy egy háborúnak kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy ez ki is derüljön”

– hangsúlyozza Thomas  Friedman a New York Timesban.

Katar-CIA-Moszad hármas ügyködik a túszok kiszabadításán

Netanjahu álláspontja az, hogy szó sem lehet addig tűzszünetről ameddig a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat. Katar kormányfője közvetít, mert a Hamász vezéreinek jórésze ott él. Katar miniszterelnöke, aki rendszeresen egyeztet a Moszad és a CIA igazgatójával, akik Katarba utaztak, elmondta a Washington Postnak: problémát okoz, hogy néhány izraeli túsz nem a Hamász foglya hanem az Iszlám Dzsihád vagy más terrorista szervezet fogságában van. A Hamász álláspontja az, hogy előbb legyen tűzszünet, és utána szabadon engedik a túszokat, akikért cserébe bebörtönözött Hamász aktivistákat kérnek, akiket Izraelben terroristáknak tartanak, és emiatt el is ítéltek.

Túl sok a palesztin polgári áldozat

Erről beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a Hamász október hetediki terrortámadása óta háromszor is járt Izraelben illetve a környező országokban. Az USA rövid háborút akar, Izrael viszont hosszú tisztogató akcióra készül a gázai övezetben. Az amerikai diplomácia vezetője arra mutatott rá, hogy minél tovább húzódik a háború, annál nehezebb lesz valamiféle megegyezésre jutni a palesztinokkal és a mérsékelt arab államokkal. Csakhogy Netanjahu nem akar egyezségre jutni a palesztinokkal – hangsúlyozza Thomas Friedman a New York Timesban.

Az USA-nak már sokkal kevésbé fontos a Közel Kelet mint korábban

Az Egyesült Államok vetélytársai: Kína, az Európai Unió, Japán  még mindig nagymértékben függenek a közel-keleti olaj és földgáz szállításoktól, de Washington már maga is energia exportőr. Benjamin Netanjahu és szélsőjobboldali szövetségesei ezt nem vették észre, és még mindig abban a tudatban élnek, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael mellett döntő fontosságú Washington számára.

Korábban épp Washington nyomására gyorsan véget értek a közel-keleti háborúk, mert a közel-keleti olaj és földgáz nélkülözhetlenné vált a világgazdaság számára.

Ma már ez egyre kevésbé van így, és húsz év múlva a Közel Kelet visszasüllyedhet abba a jelentéktelenségbe, ahol az olaj felfedezése előtti évszázadokban volt. A Jom Kippur háború 1973-ban kiváltotta az olajárrobbanást, mely megváltoztatta a világot a Közel Kelet javára. Ma az olajár visszaállt arra a szintre mint ahol a Hamász terrortámadása előtt volt. Persze a Világbank megjósolta, hogyha kiterjed a konfliktus a gázai övezeten túlra is, akkor egy hordó olaj ára felmehet 150 dollárra is, megdöntve a világcsúcsot. Benjamin Netanjahu kivételével senki sem akar hosszú háborút, de Izrael miniszterelnöke addig ülhet biztosan a székében amíg tart a háború. Utána viszont akár börtönbe is kerülhet, és 74 éves korban ez nem épp irigylésre méltó pályavég.

Félnek a zsidók Berlinben

A Hamász terrorakció után megszaporodtak az Öljük meg a zsidókat feliratok a német fővárosban, ahol a zsidó közösség létszáma meghaladja az 8000-et, és közülük 5000-en izraeli állampolgárok is.

“Arra tanítom a két kis gyereket, hogy csak otthon beszéljenek héberül, az utcán nem. Eddig a sarki arab zöldségesnél vettük az uborkát, mert az pontosan olyan volt mint Izraelben: édes és zamatos. A Hamász terrorakciója óta nem merek elmenni az arab zöldségeshez. Áttértünk a német uborkára, amely olyan mintha műanyagból lenne. Viszont a kislányomnak és a kisfiamnak nem kell azt hallgatnia, hogy “piszkos zsidók.”

Nagyszüleim holokauszt túlélők voltak, de mi már Izraelben nőttünk fel, és nyolc éve költöztünk a német fővárosba, ahol a gyerekek ugyanúgy járnak óvodába és iskolába mint a többiek. Nekik nem beszéltünk a holokausztról hiszen nagyon kicsik még. Nem tudom, hogy nyugodtan felnevelhetem-e őket Berlinben?” – mondta a fiatal izraeli családanya a der Spiegel tudósítójának. A német lap felidéz néhány zsidóellenes cselekedetet az elmúlt napokból:

Október 10 Öljétek meg a zsidókat! – ez a felirat jelent meg a berlini fal egy megmaradt darabján óriási betűkkel néhány horogkereszt társaságában.

Október 11 letépték az izraeli zászlót a berlini városháza ormáról, ahova azért tűzték ki, mert a német főváros így is ki akarta fejezni szolidaritását Izraellel a Hamász terrorakciója után.

13 Dávid csillagot festettek néhány ház bejáratára, ahol zsidók laknak a Prenzlauer Berg negyedben.

13 a Harag napja – hirdette meg a Hamász, és Berlinben a zsidó éttermek zöme ki sem nyitott emiatt. Joral Feinberg híres zsidó étterme kinyitott, de alig jött vendég. 2017-ben vált híressé az étterem egész Németországban amikor egy antiszemita férfi rátámadt a tulajra, ezt kiáltva: ”Mindnyájan gázkamrában végzitek majd!” A vendéglős barátnője videót készített az esetről, amely bejárta a világhálót.

“Nem lenne jó üzenet, ha mi is zárva tartanánk “- mondta a Harag napján Feinberg, aki tudja, hogy az étterme célpont. Ott is parkol előtte a rendőrautó.

Október 14-én a Moabit városrészben fedeztek fel egy vörös Dávid csillagot egy ház kapuján.

“A házban, ahol lakom, leköptek, mert zsidó vagyok. Most barátoknál lakom átmenetileg. A helyzet teljesen abszurddá változott, már nem merek héberül beszélni az utcán.

Nyolcvan évvel a holokauszt után itt Berlinben azt tapasztalom, hogy a zsidók újra félnek kilépni az utcára!

Ha az édesanyám keres, akkor angolul annyit mondok neki, hogy később visszahívlak. Csak akkor merek vele hosszasabban héberül beszélni, ha magam vagyok csak a szobában” – mondja a 20 éves izraeli fiatalember, aki érettségi után költözött Izraelből Berlinbe, hogy ott trombitálni tanuljon. Olyan városrészben él, ahol sok az arab és a török, de a Hamász terrortámadása előtt sohasem tapasztalt semmilyen zsidóellenes reakciót.

Október 15-én több mint ezer tüntető éltette a Hamászt a Potsdammer Platzon.

Október 16-án a Neuköln negyedben egy támadó tűzijátékot hajított egy fiatal izraeli párra, akik héberül beszélgettek egymással.

“Abban a városban, ahol születtem, megpróbálták felégetni a zsinagógát, ahova járunk. Hogy tudom így felnevelni a gyerekeimet? Azt már mondtam nekik, hogy ne viseljenek kipát, ha iskolába mennek. A családom túlélte a Holokausztot és a Jom Kippur háborút, de most, ha a német társadalom nem segít, akkor nem tudom, hogy mi lesz velünk?” – nyilatkozta könnyek között egy fiatal zsidó családanya Berlinben.

“A legrosszabb a csönd, senki sem kérdezte meg tőlem, hogy miben segíthetek?”

– hangsúlyozza Maximilian Feldhake rabbi, aki tíz éve él Berlinben. Részt vesz egy olyan mozgalomban, mely megpróbálja közelebb hozni egymáshoz a Németországban élő zsidókat és muzulmánokat. Most mindennek vége: egyetlen muzulmán partnere sem telefonált a Hamász terrorakciója óta.

Teljes bizalmatlanság

Dotan-Dreyfus 35 éves izraeli író 13 éve él Berlinben, az első könyvét németül írta. Nem ért egyet Izrael palesztin politikájával, ezért megtagadta a katonai szolgálatot.

“A Hamász rossz a palesztinoknak, az izraeli kormány rossz Izraelnek”

– ez a véleménye a jelenlegi helyzetről. Tart attól, hogy elfajulhatnak a dolgok Berlinben is, mert “a rendőrség túlságosan keményen lép fel a muzulmán tüntetőkkel szemben.”

Az izraeli író szerint Berlin megváltozott a Hamász terrortámadása után: ”korábban kiröhögtem azokat, akik azt mondták, hogy inkább elkerülnek egyes város részeket, mert túlságosan sok ott a muzulmán. Ma már nem nevetek ezen, sőt magam is kezdek kerülni egyes városrészeket Berlinben.”

“Netanjahu a felelős ezért az óriási kudarcért”

Erről nyilatkozott a der Spiegelnek Ehud Barak, aki egykor éppúgy elit kommandós volt az izraeli hadseregben mint Benjamin Netanjahu, akinek bátyja vezette a híres Entebbe-i túsz szabadító akciót. Ehud Barak vezette azt a túsz szabadító akciót, amely a Sabena utasainak a kiszabadítására irányult Tel Avivban. Csapatában szolgált akkor Benjamin Netanjahu is.

Ehud Barak később volt miniszterelnök és hadügyminiszter is Izrael kormányában. A 81 éves Barak Tel Avivban nyilatkozott a der Spiegelnek:

“Benjamin Netanjahu és az ő jobboldali kormányai közvetve nagyon is segítették a Hamászt. Lehetővé tették, hogy a pénzügyi támogatás áradjon a katari emírtől a Hamászhoz. Miért volt ez jó Netanjahunak? Mert ezek után vígan kijelenthette:

“a palesztinokkal nem lehet tárgyalni, mert azok terroristák!”

Netanjahu minden eszközzel arra törekedett, hogy megakadályozza egy palesztin állam létrejöttét. Ezért támogatta a szélsőséges palesztinokat, és gyengítette a mérsékelteket, az Al Fatahot.”

Netanjahu azt mondja, hogy el kell pusztítani a Hamászt, de hogy lehet ezt megtenni egy olyan területen, ahol több mint 2 millió civil él?

Barak: “Előszöris fontos, hogy nemzeti egységkormány alakult, és ebben benne van két egykori vezérkari főnök is, akik értik a dolgukat, és a katonák bíznak bennük.
Tudják, hogy légierővel nem lehet megsemmisíteni a Hamász katonai erejét, ehhez be kell menni a gázai övezetbe!
Tudja, hogy hol van a Hamász katonai főhadiszállása? A Sifa kórház alatt, a gázai övezet kellős közepén! Sajnos a polgári áldozatok elkerülhetetlenek.”

Ha Izrael legyőzi a Hamászt, akkor mi jöhet utána?

“Tizenöt éve amikor hadügyminiszter voltam, és összecsapás előtt álltunk a Hamásszal, akkor tettem egy ajánlatot az akkori egyiptomi elnöknek és a mérsékelt palesztinok vezetőjének: legyen tűzszünet, és utána az arab államok egy része küldjön hadsereget ennek betartására a gázai övezetbe. Mind Mubarak akkori egyiptomi elnök mind Mahmud Abbasz, az al Fatah vezetője határozottan elutasította ezt a javaslatot. Talán most alkalmazni lehetne ezt tizenöt év múltán” – hangsúlyozta Ehud Barak nyugdíjas izraeli kormányfő.

Szaúd Arábia ex titkosszolgálati főnöke elítélte a Hamászt

0

Turki al Fajszal herceg azok közé a kis számú arab vezetők közé tartozik, aki nyíltan bírálta a Hamász terrorakcióját. Igaz, hogy sietett hozzá tenni: Izrael is felelős azért, hogy idáig fajultak a dolgok, mert semmibe vette a palesztinok érdekeit.

“Nincsenek itt hősök, csak áldozatok“

– hangsúlyozta a szaúdi herceg, aki Houstonban a Rice egyetemen mondott beszédet.

A szaúdi királyi család tagja rámutatott: a Hamász nemcsak a háborús jogot, de a Koránt is megsértette azzal, hogy polgári személyeket mészárolt le Izraelben. A szaúdi herceg, aki hazája nagykövete volt Washingtonban és Londonban, Izraelt is bírálta a gázai övezet bombázásáért, mert “annak is ártatlan nők és gyerekek estek áldozatul.”

Bírálata lényegét a titkosszolgálat ex főnöke az Egyesült Államoknak címezte:

“Hogy lehet azt állítani, hogy a Hamász támadása nem volt kiprovokálva? A palesztin ügyek kezelése az elmúlt háromnegyed évszázadban az micsoda, ha nem provokáció?!”

– tette fel a kérdést Turki herceg.

Élő legenda Turki herceg , aki Oszama bin Ladent az USA figyelmébe ajánlotta

Fejszal király volt az édesapja, akit modernizáló törekvései miatt meggyilkoltak 1975-ben. A legjobb brit és amerikai egyetemeken végzett a szaúdi királyfi: Cambridge, Georgetown, Princeton. Hazatérve a titkosszolgálat vezetője lett, és 24 éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget. Erre az időszakra esett a Szovjetunió Afganisztán elleni agressziója, melyet az USA az iszlamista erők bevetésével akart legyőzni. Szaúd Arábia is küldött iszlamista fegyvereseket Afganisztánba. Vezetőjük Oszama bin Laden volt, akit Turki herceg ajánlott a CIA figyelmébe. A Szovjetunió kivonult Afganisztánból, ahol fokozatosan az iszlamista erők vették át a hatalmat. A tálibokat az USA kérésére a pakisztáni titkosszolgálat képezte ki. A tálibok fogadták be az Al Kaidát, amely Afganisztánban készítette elő a szeptember 11-i merénylet sorozatot az Egyesült Államokban 2001-ben. Válaszul az USA lerohanta Afganisztánt, ahonnan húsz évvel később – beismerve a teljes kudarcot – kivonult. A tálibok újra hatalomra kerültek Afganisztánban, és jelezték: készek fegyverrel küzdeni a Hamász oldalán. Biden elnök épp az afganisztáni kudarcra utalva óvta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt a gázai övezetet megszállásától amikor Jeruzsálemben járt.

A Hamász Irán támogatásával azért időzítette terrortámadását Izrael ellen október elejére, mert küszöbön állt Szaúd Arábia és Izrael megállapodása. A mostani feszült helyzetben erre nem kerülhet sor, de az amerikai diplomácia arra számít, hogy Szaúd Arábia karolja fel a palesztin ügyet a jelenlegi válság elmúltával. Washington Turki herceghez hasonlóan felrója Netanjahu miniszterelnöknek a palesztin kérdés elhanyagolását, és abban bízik, hogy a dúsgazdag Szaúd Arábia segítségével a palesztin területek megfelelő gazdasági lehetőségekhez jutnak, és így mérsékeltebb erők kerülnek vezető pozíciókba Ciszjordániában és a gázai övezetben.

Az izraeli hírszerzés nyilvánosan felvállalta a Hamász kudarcot

0

“Az én hibám, és mindazoké, akik a titkosszolgálatoknál az értékelést végzik. Mindannyian abban a hitben éltünk, hogy a Hamász megtanulta a leckét, melyet 2021-ben kapott tőlünk” – mondta a sajtónak Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Cácsi Hanegbi nyilvánvalóan azt a feladatot kapta Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől, hogy “vigye el a balhét” amiért Izraelt meglepetésszerű támadás érte október 7- én. Izraelben tüntetéseken követelik Benjamin Netanjahu lemondását hiszen ő a Védelmi Tanács elnöke vagyis az ő felelőssége az, hogy miképp működik a hírszerzés, amelytől Izrael biztonsága függ.

A hadsereg egyik szóvivője kijelentette: ez volt Izrael szeptember 11-e!

Az USA ugyanígy felkészületlen volt a terrorakció sorozatra, melyet az Al Kaida hajtott végre az Egyesült Államokban. Csakhogy az Egyesült Államokat nem fenyegeti létében egy ilyen tévedés, Izraelt viszont igen. Golda Meir kormánya belebukott abba, hogy nem volt felkészülve a Jom Kippur háborúra ötven évvel ezelőtt. A mai helyzet egészen más: Izraelt nem államok hanem csak egy terrorszervezet támadta meg – igaz persze, hogy

a Hamász hosszú évek óta a politikai hatalmat is birtokolja a Gázai övezetben.

“Ne szálljátok meg a Gázai övezetet!”

Ezt kérte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki rövid közel-keleti körút után visszatért Izraelbe. Blinkent megelőzve Biden elnök is kijelentette: súlyos hiba lenne, ha Izrael lerohanná a Gázai övezetet – ahogy ezt a közvélemény elvárja a zsidó államban. A Hamász pontosan erre a lerohanó hadműveletre számít, és abban reménykedik, hogy annak eredményeképp nagyszabású háború robban ki a Közel Keleten.

Irán már figyelmeztette is Izraelt, hogy amennyiben elfoglalja a Gázai övezetet, akkor ezzel az egész térségben háborút robbanthat ki. Irán befolyása nemcsak a Gázai övezetben erős, de a Hezbollah Libanonban az ő támogatásának köszönheti fegyveres erejét, mellyel Izraelt fenyegeti. Szíriában is erős Irán befolyása, ezért bombázta Izrael a damaszkuszi és az aleppoi repülőteret.

Az USA mindenáron el akarja kerülni a közel-keleti háborút.

Ezért is tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel telefonon Blinken, az amerikai diplomácia vezetője. Washingtonban ugyanis tudják, hogy Iránra csakis Kína gyakorolhat mérséklő befolyást hiszen a szankciókkal sújtott iszlamista állam legfőbb vásárlói a kínaiak. Vang Ji külügyminiszter állítólag meg is ígérte, hogy mérsékelni fogja Irán háborús lendületét, de cserében azt kérte, hogy az USA szembenállása csökkenjen Pekinggel.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok épp a héten egyeztet arról Washingtonban, hogy közös acél-klubot alakítsanak Kína és Oroszország ellen. Ursula von der Leyen mellett részt vesz a tárgyalásokon Josep Borrell is. Az Európai Unió külügyi főképviselője eredetileg nem volt a küldöttség tagja, de az elmúlt héten Pekingben tárgyalt az EU-Kína stratégiai eszmecserén. Ennek alapján a pekingi China Daily azt írta: bízunk  benne, hogy az Európai Unió közvetíteni fog Kína és az Egyesült Államok között.

Moszkva és a Hamász akciója Izrael ellen

Úgy néz ki aki teheti sütögeti a háborúk pecsenyéjét. Az oroszoknak kapóra jött a Hamász terrorja, kevesebbet foglalkozik a világ az orosz agresszióval, Iránnak jól jön, mert magasabbra tornáztathatja az olaj árát, persze ez minden kitermelő országra is vonatkozik. A szúdiaknak nem kell megállapodni Izraellel, viszont az izraeliek pontot tehetnek a Hamász végére. 

Az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai közül egyedül Oroszország nem volt hajlandó elítélni a Hamász akcióját Izrael ellen. Közben az Arab Liga főtitkára Moszkvába repült  Szergej Lavrov külügyminiszter meghívására. Az Arab Liga főtitkára úgy nyilatkozott, hogy közvetíteni akar a Gázai konfliktusban. Miért épp Moszkvában?

A Hamász úgy nyilatkozott, hogy Irán támogatásával indította el hétvégi támadását Izrael ellen. Teherán nyíltan fel is vállalta a Hamász támogatását. A Wall Street Journal arról számol be, hogy az iráni forradalmi gárda heteken keresztül segítette a Hamász előkészületeit. Végül hétfőn Bejrútban együttes tanácskozást tartottak, és akkor döntöttek a támadás elindításáról a hétvégén.

Az orosz titkosszolgálat, amely igen aktív Szíriában, tudomást szerzett a tervezett támadásról, de nem sietett Izraelt értesíteni noha korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal dicsekedett, hogy kiválóak a kapcsolatai Putyin orosz elnökkel.

Moszkva szempontjából két okból is hasznos a Hamász támadása Izrael ellen: egyrészt elvonja a figyelmet az ukrajnai háborúról másrészt pedig a bizonytalanság növelheti az olaj árát, ez pedig Oroszország legfőbb exportcikke.

Olaj hiány várható?

Miután Szaúd Arábia több mint napi egymillió hordóval, Oroszország pedig 300 ezerrel csökkentette olaj kitermelését, ezért már decemberben bekövetkezhet a hiány, mely áremeléshez vezethet – jósolják a szakértők. Szaúd Arábia pénteken a Hamász akciójának megindulása előtt arról tájékoztatta a Fehér Házat, hogy kész növelni az olaj kitermelést, hogy csökkenjen a benzin ára az Egyesült Államokban. A feltétel az USA garanciája a szaúdi-izraeli megegyezéshez. A Hamász támadása nyomán kútba esett Szaúd Arábia és Izrael egyezségre, nem kétséges, hogy ez volt Irán egyik legfőbb célja is. Amellett persze, hogy Irán is az olaj exportjából él.

Oroszországnak az áremelkedés különösen jól jön hiszen az ukrajnai háború miatt minden dollárra nagy szüksége van, és az olaj a legfőbb bevételi forrása. Putyin orosz elnök nemrég a Valdaj tanácskozáson Szocsiban arról beszélt, hogy idén Oroszország nemzeti jövedelme 3%-kal növekedhet míg Európa nagy része recesszióba süllyedt.

Izrael a háborúban – folyamatosan frissítjük

  • Joe Biden „figyelmeztet minden Izraellel szemben ellenséges szereplőt, aki megpróbálja kihasználni a helyzetet”

Az amerikai elnök szombaton beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A Fehér Ház által azonnal kiadott sajtóközlemény szerint “figyelmeztet minden Izraellel szemben ellenséges szereplőt, aki megpróbálja kihasználni a helyzetet “.

Joe Biden megerősíti, hogy az Egyesült Államok „kész minden megfelelő segítséget felajánlani Izrael kormányának és népének támogatására”, és hozzáteszi:

„Soha nincs igazolás a terrorizmusra. Izraelnek joga van megvédeni magát.”

  • Ursula von der Leyen elítéli az „értelmetlen” Hamász-támadást

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elítélte a Hamász Izrael elleni „értelmetlen” támadását. „A legnagyobb határozottsággal elítélem a Hamász által Izrael ellen végrehajtott értelmetlen támadást” – jelentette ki Bordeaux-ban az elnöki reneszánsz párt aktivistái előtt. „Ez az erőszak sem nem politikai megoldás, sem nem bátorság. Ez tisztán terrorizmus. Az Európai Unió Izrael mellett áll” – tette hozzá.

Korábban már „egyértelműen elítélte a Hamász terroristái által Izrael ellen elkövetett támadást. Ez a terrorizmus a maga legaljasabb formájában. Izraelnek joga van megvédeni magát az ilyen szörnyű támadások ellen ” – írta X-en (Twitteren).

  • Az ENSZ vezetője „diplomáciai erőfeszítésekre” szólítja fel a nemzetközi közösséget a „tüzvész terjedésének elkerülésére”

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára szombaton arra sürgette a nemzetközi közösséget, hogy tegyen „diplomáciai erőfeszítéseket az Izrael és a Hamász közötti tűzeset kiszélesedésének elkerülésére”.

Sajtóközlemény szerint „a leghatározottabban elítéli a Hamasz ma reggeli támadását a Gázai övezethez és Közép-Izraelhez közeli izraeli városok ellen”, és kijelenti, hogy „mélyen aggódik a polgári lakosság miatt, és a legnagyobb önmérsékletre szólít fel”.

  • „Az Egyesült Államok egyértelműen elítéli a Hamász terroristáinak Izrael elleni szörnyű támadásait, beleértve a civileket is”

Az amerikai elnököt nemzetbiztonsági tanácsadói “beszámolták” az Izrael elleni “borzalmas Hamász terrortámadásról”, és továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet – áll a Fehér Ház rövid közleményében.

„Az Egyesült Államok egyértelműen elítéli a Hamász terroristáinak Izrael, köztük civilek elleni szörnyű támadásait” – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtóközleményében.

  • Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy a Hamász izraeli civileket és katonákat tart túszul Gázában

Az AP hírügynökség szerint az izraeli hadsereg megerősítette, hogy a Hamász tagjai izraeli civileket és katonákat tartanak túszul Gázában. A hadsereg nem közölte, hány túszt fogtak el, és nem közölt további részleteket, de elfogásuk a konfliktus jelentős eszkalációját jelzi.

A Hamász szombat délelőtti Izrael elleni nagyszabású támadásában fegyveres szárnyának ismeretlen számú katonája áttörte Izrael erősen megerősített elválasztó gátját, és megrohanta az ország déli részén fekvő izraeli közösségeket.

Orbán és Netanjahu

A gyűlöletben egységes fundamentalisták – ezzel a címmel írt Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor politikai barátságáról egy izraeli filozófus a Tageszeitungban.

Hagai Dagan szerint Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor együttműködése nemcsak a közös érdekeken hanem a közös ideológián is nyugszik. A Biblia mindkettőjük számára hivatkozási alap. Csakhogy

mind Orbán Viktor mind pedig Benjamin Netanjahu évtizedek óta profi politikus, akik semmilyen ideológiában sem hisznek, csakis felhasználják azokat a saját érdekükben.

Így vált liberálisból illiberálissá Orbán Viktor. Benjamin Netanjahuról, aki Izrael legtovább hatalmon levő miniszterelnöke, Barack Obama amerikai elnök állapította meg, hogy hivatásos hazudozó. Pechére az USA akkori elnöke elfelejtette kikapcsolni a mikrofont, így mások is értesülhettek a nem épp hízelgő véleményről.

Miben talált egymásra Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu A szuverenista politikában, melyet szembeállítanak az Egyesült Államok globalista stratégiájával. Mióta nem tetszik Washington irányvonala Benjamin Netanjahunak és Orbán Viktornak? Amióta az USA stratégiai tervezői kiírták őket a szereposztásból.

A Blinken stratégia nem oszt lapot sem Izraelnek sem Magyarországnak

Izrael az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese a Közel Keleten, egy olyan régióban, amely a kőolaj miatt vált fontossá a világpolitikában a huszadik század elején. Ahogy a kőolaj kimegy a divatból, a régió úgy veszíti el a jelentőségét. Izrael már csak az amerikai belpolitika miatt fontos Washingtonnak.

Orbán Viktor csak a rendszerváltás idején kapott szerepet az amerikai tervekben. Akkor Palmer nagykövet megbízásából ő kalauzolta az idősebb Bush elnököt Budapesten. A fiatal Orbán előtt  hamarosan világossá vált: az Egyesült Államok számára az egész régió nem fontos: a Nyugat határvidéke, afféle Tatárpuszta. A térségben csakis Lengyelország és Románia számít az USA-nak, a többiek a futottak még kategóriába kerültek – végérvényesen. Jól látszott ez amikor Trump elnök Varsóban találkozott a “kelet-közép-európai szövetségesekkel.” Orbán olyan dühös volt, hogy el sem ment, a köztársasági elnököt küldte maga helyett.

Jelenleg Orbán Viktor nem oroszbarát hanem Amerika ellenes politikát folytat:

dafke fenntartja a kapcsolatot Putyinnal az ukrajnai háború idején is, hogy megmutassa: van önálló mozgástere! Pedig nincsen. Globalizált rendszerben szuverenista politikát csak úgy lehet folytatni mint Észak Korea. A nemzeti kommunista rendszert Orbán Viktor még nem kereste fel, de járt már Fehéroroszországban sőt Türkmenisztánban is. Moszkvában és Pekingben Orbán nem ideológiát keres hanem ellensúlyt az USA globalista politikájával szemben.

Szuper NATO

A Blinken stratégia arra épül, hogy az egész Nyugat összefog Kínával és Oroszországgal szemben. Ezért olyan gazdasági-katonai szövetséget akar, amely a NATO-ra épül, de túlmegy azon: Japán, Dél Korea, Ausztrália és Új Zéland is csatlakozna hozzá. A zenekart természetesen Washingtonból vezénylik.

Európában felgyorsulhat az Európai Egyesült Államok kialakulása, mert az ukrajnai háborút és az újjáépítést csakis közös kölcsönből lesznek képesek finanszírozni a tagállamok. Ekkor jöhet a Hamilton hatás, amely létrehozta az USA-t a 13 egykori brit gyarmat kölcsöneinek egyesítésével.

Milyen szerep jut ebben Orbán Viktornak? Semmilyen. Az az öreg bokszoló, aki már nem akar visszamászni a ringbe, akiről Orbán Viktor Tusnádfürdőn beszélt, nem más mint ő maga.

Minek pofoztatni magát, ha tudja, hogy úgysem nyerhet?

Magyarország viszont veszíthet.

Orbán Viktor  2547 napja kormányoz rendeleti úton

Azért nem hívták meg Washingtonba a demokrácia csúcstalálkozóra Magyarországot – hangsúlyozta David Pressman amerikai nagykövet – mert az Unión belül Orbán Viktor 2547 napja rendeleti úton kormányoz, ami ugyebár nem egészen demokratikus módja egy uniós ország irányításának.

A NATO tagállamok közül csak Magyarország és Törökország nem szerepel a meghívottak között, mert mindkét államban jelentős “a demokrácia deficit”. Magyarországon először a pandémia miatt hirdetett veszélyhelyzetet Orbán Viktor, majd pedig következett Putyin agressziója Ukrajna ellen.

A probléma az, hogy mindkettő sok európai államot érintett, de sehol nem hirdettek vészhelyzetet csak Magyarországon.

A vészhelyzet az állampolgári jogok jelentős felfüggesztését teszi lehetővé, és felhatalmazza arra a kormányt, hogy a hadsereget bevonja a belpolitikába. A Covid járvány idején katonák is részt vettek az oltási kampányban, ezt mindenki láthatta is. Azt viszont, hogy a katonák éles lőszert is kaptak a pandemia idején nem sietett közölni a kormány. Kire lőttek volna a katonák a pandémia idején? A Covid vírusra?

Mire hivatkozik az Orbán kormány?

Arra, hogy Washingtonban a Biden adminisztráció utálja Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök Donald Trumpot támogatja. Hasonló helyzet alakult ki Izraelben, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök részben Orbán Viktor hatására reformokat kezdett, amelyek korlátozták volna a Legfelső Bíróság hatáskörét, de a nagy tüntetések hatására felfüggesztette a változtatásokat.

Biden amerikai elnök telefonon beszélt Netanjahuval, hogy rávegye a reformok leállítására. Az izraeli miniszterelnök, aki jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral azért akarja korlátozni a Legfelső Bíróság hatáskörét, mert korrupciós vizsgálatok folynak ellene és ebbe belebukhat.

Orbán is ettől tart bár semmiféle korrupciós vizsgálat sem folyik ellene jelenleg, de erre bármikor sor kerülhet.

Az amerikai nagykövetség szorgosan gyűjti az adatokat, és már igen vastag a korrupciós dosszié, amely Orbán Viktor családjának vagyonosodását dokumentálja. Bukarestben Laura Codruta Kövesi főügyész épp az amerikai nagykövetség dossziéira támaszkodva vizsgálódott az elit köreiben, és sok korrupt román vezetőt le is buktatott. A román politikai elit végül őt is megbuktatta, de megválasztották európai főügyésznek. Orbán Viktor óvatosan távol tartja az országot  az európai főügyészségtől, mert tudja, hogy egy alapos vizsgálat a politikai halálát jelentené. Polt Péter magyar főügyész Orbán embere, ő nem indít vizsgálatot. Az amerikai nagykövetség folyamatosan figyelmezteti Orbán Viktort: eddig és ne tovább!

Orbán azért ül biztosan a nyeregben, mert nincs hozzá képest politikai alternatíva Magyarországon. 

Egyelőre…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!