Hasznos

A MAX helyett a vezér repül

Távozik a Boeing vezérigazgatója. A 737 MAX tragédiák utáni leállása és a bevételek zuhanása miatt súlyos helyzetbe került amerikai cég azonnali vezetőváltás mellett döntött, miután egy hete a MAX-ok gyártását is leállították.

Azonnali hatállyal távozik a Boeing vezérigazgatói pozíciójáról Dennis Muilenburg – jelentették hírügynökségek (nem egyértelmű, hogy lemondással vagy kitették a szűrét). A január 13-i váltásig – amikor David L. Calhoun eddigi elnök veszi át a vezérigazgatói tisztet is, Greg Smith pénzügyi helyettes vezeti a céget.

A Boeing-vezért a 737 MAX totális kudarca temette maga alá.

A vadonatúj gép két példánya lezuhant: tavaly októberben a Lion Air indonéz légitársaság, majd idén márciusban az Ethiopian Airlines gépe.

A két tragédiában 346-an vesztették életüket.

A vizsgálatok kiderítették, hogy az új típus hibás átesésvédelmi rendszere (MCAS) volt a balesetek oka. Ennek következtében bizonyos helyzetekben a gépek irányíthatatlanná váltak. Az új rendszert a pilóták se ismerték, a cég elhallgatta, hogy nem a régi továbbfejlesztett változatát építették a gépekbe, hanem teljesen új szoftvert.

Márciusban a MAX-ok repülését megtiltották. Ennek következtében légitársaságok sora mondta vissza a megrendeléseket.

Forrás: statista.com

A statista.com ábrájából kiderül, hogy lényegében nullára csökkent a típus megrendelése. Ennek ellenére a Boeing havi 42 darab előállítását fenntartotta. Egészen egy héttel ezelőttig, amikor bejelentette a gyártás felfüggesztését. Azután, hogy a szövetségi légiközlekedési hatóság – amely korábban átengedte az MCAS-t – nem engedélyezte a MAX visszatérését a légiközlekedésbe. A döntés 12 ezer ember munkájára van hatással.

Forrás: statista.com

A statista.com diagramja azt mutatja, hogy meredeken zuhant a cég árbevétele. A harmadik negyedévben 51 százalékkal kerestek kevesebbet az egy évvel ezelőttinél. A megelőző időben csaknem négymilliárd dollárt bukott a világ (eddig) vezető repülőgép-gyártója.

Dennis Muilenburg vezérigazgató

a két baleset után is azt állította, hogy ezek a repülőgépek biztonságosak.

Később viszont már úgy nyilatkozott, hogy a Boeing „követett el hibákat”. Többször is bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól, akkor azonban már mind a hozzátartozók, mind a törvényhozók közül sokan a lemondását követelték.

A balesetek miatt Muilenburgnak a Kongresszus közlekedési bizottsága előtt is tanúskodnia kellett október végén. Ennek során több képviselő is azt firtatta, hogy a történtek fényében miért nem mondott még le, ezekre a felvetésekre azt válaszolta, nem úgy nevelték, hogy megfutamodjon.

Korábban ez a típus volt a Boeing legjövedelmezőbb terméke, s elemzők szerint a gyártás felfüggesztése nem csupán a gyárat, hanem az egész amerikai gazdaságot érzékenyen érinti. A vállalat becslése szerint a válság mintegy 10 milliárd dollárba kerül, szakértők azonban legalább a duplájára teszik a veszteséget. Két vezető hitelminősítő, az S&P és a Moody’s a napokban egyaránt egy kategóriával rontotta az amerikai repülőgépgyártó hosszú- és rövidtávú adósbesorolását.

Magánvállakozók vagy alkalmazottak a pizzafutárok?

A jövőben legyenek alkalmazottak, és ne magánvállakozók a pizzafutárok! Ilyen törvényt fogadott el a spanyol parlament minden házhozszállításban dolgozó polgár védelmében. Mind a munkaadók mind a szakszervezetek elégedetlenek.

Mit jelent ez a törvény Európa számára? – teszi fel a kérdést a brüsszeli Politico.

A Lovas törvény, ahogy Spanyolországban nevezik hosszú utat járt be. A munkaügyi miniszter, Yolanda Diaz múlt ősszel kezdett hozzá méghozzá azért, mert a Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy egy pizzafutár valójában alkalmazottja volt a cégnek nem pedig szerződéses munkavállalója.

Márciusban hosszas viták után megállapodásra jutottak a munkaadók és a szakszervezetek. Elfogadták, hogy a házhoz szállításban dolgozók éppúgy alkalmazottai a cégnek mint azok, akik a falakon belül dolgoznak.

„Ők most már éppen olyan fizetett alkalmazottak mint mások, és az ennek megfelelő jogok illetik meg őket”

– deklarálta akkor Yolanda Diaz munkaügyi miniszter.

Miért nem elégedettek a szakszervezetek?

Túlságosan puha a törvény – mondja a legnagyobb spanyol szakszervezet, az Union General de Trabajadores és a pizza futárok érdekvédelmi szervezete a Rider X Derechos. Mit kifogásolnak? Azt, hogy a törvény nem azonnal lép életbe hanem három hónap múlva. Ezalatt az idő alatt a cégek vígan leépíthetik a házhoz szállításban dolgozók jórészét.

A Rider X Derechos azt is nehezményezi, hogy a törvény csakis a házhoz szállitásra vonatkozik holott nagyon sokan más szektorokban is szenvednek attól, hogy szerződéssel alkalmazzák őket mint magánvállalkozókat.

Miért nem örülnek a törvénynek a munkaadók?

Arra hivatkoznak, hogy nekik rugalmasan kell alkalmazkodniuk a piachoz, amely a pandémia idején jóval inkább igényli a házhoz szállítást. Az Uber Eats szerint a törvény súlyos csapást jelenthet a pizzafutárok egy csoportjára. Szóvivőjük szerint „többezer olyan pizzafutár van, akik egy digitális alkalmazás keretében dolgoznak, és nem is akarnak alkalmazottak lenni.”

Az éttermek sem örülnek igazán a törvénynek – legalábbis ezt mondja az Uber Eats, mert szerintük egyre több pizzafutárt alkalmaznak, de szerződéses magánvállakozóként, mert csak így éri meg nekik.

A 30 ezer házhoz szállító 75%-a elveszítheti a megélhetését – figyelmeztet egy iparági felmérés. Az éttermek pedig 250 millió eurót veszíthetnek hiszen másképp kell fizetniük az alkalmazottakat mint a magánvállalkozó pizzafutárokat.

Mit jelent mindez az EU számára?

Brüsszelben árgus szemekkel figyelik a spanyol törvényt, mert valami hasonlóra gondolnak az egész unióban. A brüsszeli bizottság ezzel kapcsolatos javaslata még ebben az évben megvitatásra kerülhet.

Az európai szakszervezeti szövetség – European Trade Union Confederation – szerint mindenütt követni kellene a spanyol példát. Ugyanez a véleménye Leila Chaibi francia képviselő asszonynak az Európai Parlamentben, ahol gyakran felszólal a pizzafutárok érdekében.

Az Uber szerint nem a spanyol hanem a brit megoldás a célravezető. Nagy Britanniában worker-nek munkásnak minősítették a pizzafutárokat. Ez olyan munkavállalói kategória, amely nem azonos az alkalmazotti státusszal, de kötelezővé teszi a munkaadók számára, hogy évente szabadságot biztosítson a dolgozóknak és főként, hogy bejelentse őket a nyugdíj alapnak.

Margrethe Venstager, az EU digitális biztosa nem osztja a lelkesedést a brit megoldás iránt:

„a tapasztalataim szerint a viták igen komplexekké válnak akkor, ha egy új kategóriát akarunk bevezetni.”

Yolanda Diaz spanyol és Andrea Orlando olasz munkaügyi miniszter közös cikket írt a brüsszeli Politicoban, melyben támogatják az EU elképzeléseit e téren. Ugyanakkor kifejtették, hogy hiba lenne, „ha a pandémia utáni újrakezdés során a cégek előnyben részesítenék a magánvállakozói szerződéseket, és az ezzel járó rossz munkakörülményeket a pizzafutárok számára.”

Miért fogadta Boris Johnson Orbánt?

Boris Johnson olyan európai vezetővel akart találkozni, aki egyetért vele. Ez volt az egyik érve a Downing Street 10-nek. A másik az, hogy Orbán Viktor már régen kérte a találkozót. Mert neki is fontos, hogy olyan európai vezetővel találkozzon, akivel többé kevésbé egyetérthet.

 

Trump európai árnya

Mind Boris Johnson, mind Orbán Viktor lelkes híve volt a választásokon elbukott amerikai elnöknek. Trump bukása után azonban ellentétes utat választottak. Boris Johnson kirúgta főtanácsadóját, aki az amerikai elnök vonalának követését javasolta. Válaszul Dominic Cummings épp a napokban adott nagy interjút a londoni lapokban, melyben alkalmatlannak nevezte Boris Johnsont a kormányfői posztra.

A brit miniszterelnök ettől függetlenül júniusban vígan tárgyal majd Biden elnökkel, aki szinte teljes mértékben elveti Trump politikáját.

Orbán Viktor egyelőre kitart a trumpi úton. Emiatt Boris Johnson is figyelmeztette őt „a demokratikus normák betartására” és arra, hogy „a jogállami követelmények milyen fontosak”. Finom célzás ez arra, hogy bár Nagy Britannia kilépett az Európai Unióból, de nem kíván olyan partnert Európában, amelyik nem ortodox módon értelmezi a nemzetközi jogot.

Különösen így van ez Oroszország és Kína esetében. Boris Johnson miniszterelnök maximálisan támogatja Biden kemény vonalát Pekinggel és Moszkvával szemben. Figyelmeztette a magyar kormányfőt, hogy kockázatot vállal azzal, hogy a NATO tagok közül egyedül jó kapcsolatot tart fenn Oroszországgal és Kínával akkor amikor az USA mindkettőt stratégiai ellenfélnek tekinti.

Mit ér a szuverenitás?

Nagy Britannia kilépést az unióból Orbán Viktor és csapata megértéssel fogadta – egyedül az EU tagállamai közül. Csakhogy mit ért el Nagy Britannia? A kivételezett kapcsolatból, melyet Trump ígért, nem lett semmi. Épp ellenkezőleg: Kína vált Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnerévé a Brexit után.

A brit pénzügyminiszter szinte naponta ismételgeti: az ország az elmúlt két évszázad legnagyobb gazdasági krízisével áll szemben! Évekig tarthat amíg a brit lakosság visszanyeri a 2019-es év életszínvonalát.

Ez tanulságos példa lehet Orbán Viktornak arra, hogy a szuverenitás milyen haszonnal kecsegtet a globális gazdaság nyers érdek viszonyai között. Nagy Britannia kicseppent az EU-ból, és magára maradva nem igazán érdekel senkit sem.

Biden elnök tanácsadói olyan világot képzelnek el, melyet hat hatalmi központ irányít : USA, EU, Kína, India, Oroszország és Japán. Nagy Britannia nincsen sehol…

Trump azért népszerű, mert a neoliberális gazdaságpolitika gyengíti a demokráciát

Választási év van nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában és Indiában is, és a viták végsősoron a gazdaságpolitikáról szólnak – fejtegeti a Nobel díjas Joseph Stiglitz a Project Syndicate oldalon.

“A neoliberális ortodoxia – adócsökkentés, az állam szerepének csökkentése, a dereguláció-, amely 40 éve kezdett elterjedni Nyugaton nem teljesítette amit ígért: nem erősítette a demokráciát.”

Stiglitz professzor megfeledkezik arról, hogy a neoliberális ortodoxiát a chicagói fiúk – Milton Friedman tanítványai – Pinochet tábornok Chiléjében próbálták ki a katonai diktatúra keretei között a hetvenes években. Miért gyengítette a demokráciát és nem erősítette a neoliberális ortodoxia?

A válasz részben gazdaság:

“1980 és 2019 között az egy főre jutó reáljövedelem növekedése 40%-kal alacsonyabb volt mint a megelőző 30 éves időszakban az Egyesült Államokban és a többi fejlett államban, és ami még rosszabb: miközben a legszegényebb társadalmi rétegek és a középosztály reáljövedelme stagnált, addig a legfelül levők jövedelme nőtt. A kormányok szisztematikusan rontottak a társadalombiztosítás feltételein, és ez komoly létbizonytalanságot okozott egyes társadalmi rétegekben.”

Miért?

“Mert a neoliberális irányzat tudatosan megfeledkezett arról, hogy a vállalatvezetők döntési szabadsága egyúttal korlátozhatja a társadalom többi részének a szabadságát.”

Mi az eredmény?

“A fiatalok azt látják, hogy a neoliberális politikát követő országok nem korlátozzák hatékonyan a környezetszennyezést /az USA-ban ehhez jön még opioid válság/. Ez nem véletlen ugyanis a neoliberalizmus arra a feltevésre épül, hogy az akadálytalanul működő piacgazdaság a legjobb megoldás pedig sok közgazdász már a kezdet kezdetén figyelmeztetett arra, hogy a szabályozás nélküli piac se nem hatékony se nem stabil. Arra pedig végképp nem alkalmas, hogy úgy ossza el a jövedelmeket, hogy azt a társadalom többsége elfogadja.”

Az adócsökkentés a neoliberalizmus fixa ideája: nemrég ebbe bukott bele a brit miniszterelnök, Liz Truss, akinek költségvetésében 40 milliárd fontos lyuk tátongott Nagy Britanniában.

A neoliberális vállalkozók szeretnek megfeledkezni arról , hogy milyen jelentős támogatást kaptak az államtól: ”Elon Musk és a Tesla csaknem félmilliárd dollárt kapott a washingtoni energia minisztériumtól még Obama elnök idejében.”

Az USA elnökválasztás értékválasztást jelent

“Biden elnök kormányzata arra törekszik, hogy emelje a társadalom 99%-ának életszínvonalát míg Donald Trump a legfelső 1% érdekeit képviseli”

– hangsúlyozza Joseph Stiglitz. Aki csodálkozik azon, hogy miért van ilyen sok támogatója Donald Trumpnak?

“A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy három évvel azután, hogy Trump elhagyta a Fehér Házat, a közvélemény megfeledkezik arról, hogy az ő elnöksége idején mekkora volt a káosz, a kormányzat milyen kevéssé hatékonyan működött, és hány támadás indult a jogállam ellen.”

A választás világos – hangsúlyozza Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

CNN: Trump vezet

A regisztrált választók közül 49% Trumpra, 43% Bidenre szavazna – ez derül ki a liberális média felméréséből. Bidenre januárban még 45% szavazott volna, Trump tartja a 49%-ot.

Hogy ítélik meg a jelöltek gazdasági teljesítményét az amerikai választók?

Biden teljesítményt negatívnak tartja a többség, csak 34% szerint volt az sikeres. Az inflációval kapcsolatban még inkább negatív a vélemény: mindössze 27% elégedett.

A megkérdezettek 65%-a számára rendkívül fontos a gazdaság, és meghatározza döntését az elnökválasztás során. 2020-ban ez még csak 40% volt. Akik azt mondták, hogy számukra a gazdaság nagyon fontos, azok Trumpot sokkal pozitívabban ítélik meg mint Bident: 62-30!

Az amerikaiak 70%-a úgy véli, hogy az USA gazdasági helyzete rossz.

Az amerikaiak a saját pénzügyi helyzetüket is többnyire rossznak tartják: 53%. Érthető módon a szegények körében, ahol a háztartások éves jövedelme 50 ezer dollár alatt van, még nagyobb az elégedetlenség: 67%. A színesbőrűek sem elégedettek a gazdasági helyzettel: 64%-uk negatívan ítéli meg a Biden adminisztráció gazdaságpolitikáját, a fiatalok sem lelkesek: náluk 61% az elégedetlenek aránya – állapítja meg a CNN legfrissebb közvélemény kutatása.

Hatodik hete tart az USA autószerelő munkások sztrájkja, melyet Biden elnök is támogat

Hatodik hete állnak le az autógyárak egymás után az Egyesült Államokban, ahol a szakszervezet jelentős béremelést követel az infláció miatt. Heti 200 millió dollárba fáj a sztrájk a General Motorsnak.

Több mint 45 ezer munkás sztrájkol, és nemcsak a General Motors néhány gyárában, de a Ford és a Stellantis is célpont. A szakszervezet most először szervezett olyan munkabeszüntetést az Egyesült Államokban, ahol egyszerre mind a három nagy autógyárban  részlegesen leáll a munka. A United Auto Workers szakszervezet egyre inkább kiterjeszti a sztrájkot, hogy nyomatékot adjon a követeléseinek: legutóbb Texasban függesztették fel a munkát egy General Motors gyárban, mely a többi között az igen népszerű Chevy Tahoe SUV-ot állítja elő.

Hogy reagált a General Motors vezetősége?

“Ez az akció fölösleges és felelőtlen, mert kockára teszi a dolgozók megélhetését, és gondot okoz a kereskedőknek, akik nem kapják meg az autókat. Itt az idő a sztrájk befejezésére.”

A cég vezetése egyidejűleg közölte, hogy heti 200 millió dollárt veszítenek a sztrájk miatt, és ezért az éves profit is veszélybe kerülhet.

A General Motors vezérkara megismételte ajánlatát a szakszervezetnek, melynek eredményeképp 23%-os béremelést kapna egy átlagos munkavállaló a General Motors autógyáraiban. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy egy négyéves munkaszerződés utolsó évében egy átlagos dolgozó 84 ezer dolláros éves fizetést kapna.

Mary Barra, a General Motors főnökasszonya közölte, hogy ennél magasabb munkabérköltséget a tulajdonosok nem tudnak vállalni. A szakszervezetek viszont arra utalnak, hogy a főnökasszony tavaly csekély 28 millió dollárt vitt haza.

Mary Barra vezérigazgató hangsúlyozta: a Covid járvány után elindult infláció miatt nyilvánvaló, hogy a béreket emelni kell, de nem olyan mértékben, hogy az veszélyeztesse a cég működését és a dolgozók megélhetését.”

Biden elnök: megérdemlitek a béremelést

A United Auto Workers szakszervezetnek több mint 140 ezer tagja van a három nagy autógyárban. Shawn Fain, a szakszervezet vezetője, keményen tárgyal. Kijelentette:

”Többet akarunk elérni! Vannak még olyan kártyáink, melyeket még nem játszottunk ki, az autógyáraknak pedig még maradt pénzük arra, hogy többet adjanak.”

A General Motors üzleti forgalma egyelőre nem szenvedte meg annyira a sztrájkot mint ahogy azt sokan jósolták: meghaladta a 44 milliárd dollárt a General Motorsnál a harmadik negyedévben, és ez 5%-kal több mint tavaly. Igaz, a profit 7%-kal csökkent ugyanebben az időszakban.

A General Motors nagy költségcsökkentési programban van: 2 milliárd dollárral akarják mérsékelni a kiadásokat, hogy fel tudják venni a harcot a vetélytársakkal a piacon.

Biden az első olyan amerikai elnök, aki elment a sztrájkoló munkások közé a gyárba: szeptember végén a Ford egyik gyárát kereste fel Michigan államban.

“Megérdemlitek a béremelést” – hangsúlyozta az USA elnöke, aki újra pályázik a Fehér Házra.

Rövid beszédében az USA elnöke emlékeztetett arra, hogy

“az állam megmentette a nagy autógyárakat a pandémia idején. Most itt az idő, hogy visszaadják a támogatást.”

A sztrájkoló munkások lelkesen fogadták az elnök rövid beszédét:

”Itt volt az ideje annak, hogy egy elnök végre kiálljon a munkások mellett, és ne a dollármilliárdosokat támogassa!” – mondta egy munkás a CNN gazdasági rovatának arra célozva, hogy Trump dollár milliárdos. 2016-ban Donald Trump nyerte az elnökválasztást Michigan államban, az amerikai autóipar fellegvárában.

Trump: nincs szükségünk Kínára !

Kedvezőtlenül reagált a tőzsde Trump legutóbbi Kína ellenes akciójára: 5%-al megemelte a büntető vámok összegét. Ez azt jelenti, hogy 250 milliárd dollár értékű Kínából érkező import büntető vámja 25-ről 30%-ra emelkedik, míg 300 milliárd dolláros behozatal esetében 10-ről 15%-ra. Trump büntető intézkedése gyakorlatilag lefedi az egész kínai importot. Mindez válasz arra, hogy Peking 75 milliárd dolláros amerikai exportra rótt ki 5-10%-os büntető vámot.

„Nincsen szükségünk Kínára! Őszintén szólva el vagyunk nélküle is!” – írta Twitteren Donald Trump, aki még nem is oly rég a Tiltott városban volt díszvendég. Egyben felszólította az amerikai cégeket: kezdjék meg a kivonulást Kínából! Az amerikai kereskedelmi kamara máris közölte: erről szó sem lehet! Az amerikai cégek a jó együttműködésben érdekeltek.

Miért ilyen ideges Trump?

Az USA elnöke, aki a hétvégén részt vesz a G7 csúcsértekezleten Franciaországban egy választási kampány elején van. Mindenképp szeretné elkerülni a recessziót és a nehézségekért Kínát akarja okolni. Attól tart ugyanis, hogy a kínaiak húzzák az időt a kereskedelmi tárgyalásokon, mert szeretnék elérni Trump bukását. Az amerikai elnök viszont térdre akarja kényszeríteni Kínát, és ebben a közvélemény többsége támogatja az Egyesült Államokban. A pénzügyi elit azonban nem! Gary Cohn, aki nem is oly rég még Trump gazdasági főtanácsadója volt, úgy nyilatkozott, hogy a Kína elleni kereskedelmi háborúval az amerikai elnök felidézi a világméretű recesszió rémét, melynek hatását az USA sem kerülhetné el…

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

“A gazdaság a fontos” – hangsúlyozta 1992-ben a választási kampány során Bill Clinton, aki nyolc évre be is költözött a Fehér Házba. A proteszt szavazat most is az ellenzéket – minden valószínűség szerint – Donald Trumpot erősíti. Biden elnök, aki nyolc évre tervezi a karrierjét a Fehér Házban igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az amerikai választópolgárok jól érezzék magukat a bőrükben, és papíron jók az eredmények: a magas inflációt sikerült úgy megfékezni, hogy nem állt le a gazdaság mint Európában. A munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni. A társadalmi különbségek nőttek, de Biden elnök igyekezett mindent megtenni az alacsony jövedelmű rétegek támogatására. Személyesen elment a sztrájkoló autógyári munkások közé, és nyíltan hirdette: a munkaadók többet tehetnének a munkások életszínvonalának megőrzése érdekében.

A Fehér Ház közvetített a szakszervezet és a munkaadók között, és fontos szerepet játszott a kompromisszumban. A Gini koefficiens, mely a bérek és jövedelmek egyenlőtlenségét mutatja drámai mértékben nőtt Trump elnöksége idején, de Biden alatt leállt. Az egyenlőtlenség nem nőtt – legalábbis ezt mutatják a statisztikák, de nem így érzik az Egyesült Államok választópolgárai. Nem véletlenül: az egészségügyi kiadások ugyanis az egekbe emelkedtek. Részben az infláció miatt részben pedig azért, mert a lakosság öregszik. Mind több amerikai család adósodik el amiatt, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi számlákat. Távolról sem csak a szegényekről van szó hanem sok középosztálybeli család kerül nehéz helyzetbe, mert az egészségbiztosítása nem fedezi a kórházi költségeket.

A fiatalok félnek a jövőtől

Míg korábban az Egyesült Államokban optimizmus uralkodott a jövő kilátásaival kapcsolatban manapság a fiatalabb korosztályok távolról sem olyan magabiztosak mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak ifjúságuk idején. Ennek technológiai okai is vannak hiszen a mesterséges intelligencia a munkahelyek 60%-át fenyegetheti a nem is oly távoli jövőben. Ezt mutatta a hollywoodi színészek és forgatókönyvírók elhúzódó sztrájkja. A fiatalok bizonytalanságát fokozza, hogy a zöld átmenet az Egyesült Államokban is igencsak problematikus: a gazdasági és környezetvédelmi érdekek gyakran keresztezik egymást.

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

Méregdrága lett a színvonalas oktatás, melyet a családok többsége nem tud megfizetni. A diákhitel pedig sokszor csapdának bizonyul, mert sokan évekig – évtizedekig képtelenek visszafizetni a kölcsönt.

“A szülők nemzedékével való összehasonlítás igazságtalan, mert amikor ők kiléptek a munkaerő piacra, akkor a globalizáció miatt pezsgés volt a világgazdaságban, ahol most nagy a bizonytalanság” – írja a Project Syndicate oldalon Pinelopi Koujianu Goldberg, a Yale egyetem közgazdász professzora, aki a főszerkesztője az American Economic Review-nak, és korábban dolgozott a Világbankban is.

A professzor hozzáteszi: nagyon megnőttek az igények is:

“én a Yale egyetemen végeztem, ahol 2007-ben 18 ezren jelentkeztek felvételre, 2027-re már most 52 ezer jelentkező van, és hol van még 2027?”

A fiatalok úgy érzik, hogy most sokkal kevésbé van lehetőségük a feljutásra   mint Bill Clintonnak vagy Barack Obamának, akik alulról küzdötték fel magukat a Fehér Házig.

“Vagyis ma már távolról sem csak a gazdaság számít mint 1992-ben” – hangsúlyozza a Yale egyetem közgazdász professzora az amerikai választópolgárok elégedetlenségének okairól a 2024-es választási évben.

Nem a gazdaság dönt a V4 jövőjéről

Gazdaságilag nem fogja megsínyleni a V4 gyengülését, de akár annak szétesését sem a négy tagország, ám a politikai hatások visszacsatolása révén komoly(abb) károkat is tudna okozni. Csehország, Szlovákia Lengyelország és Magyarország gazdasági helyzetét is érdemes megvizsgálni.

A V4 tagországai gazdaságilag igazán soha nem alkottak és ma már pláne nem alkotnak különálló egységet, pedig amikor 1991-ben a négy – akkor még csak három – ország, Csehszlovákia (később Csehország és Szlovákia), Lengyelország és Magyarország vezetői, Václav Havel, Lech Wałęsa elnök, valamint Antall József miniszterelnök útjára indította a modernkori Visegrádi Négyek együttműködését, a kiadott deklarációban az egyik fő célnak a három ország összefogását nevezték a gazdasági fejlődés érdekében. Egy évre rá jött a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, azaz CEFTA  alapítása, amikor a szabadkereskedelemhez vezető közös út megtalálását, a gazdasági integráció mélyítését tűzték a zászlajukra.

A következő lépés pedig az Európai Unióhoz való egyidejű csatlakozás volt 2004-ben, ami után igazán különálló egységként már csak a közös lobbierő miatt, politikai okokból látszott igazán célszerűnek szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. Ez pedig mindig az aktuális érdekeket tükrözi, s ma – minden jel szerint – ezek az érdekek igencsak eltérőek a V4-ek országai számára.

Motivációk

A V4-et megalapító 1991-es deklaráció aláírása óta sok víz lefolyt a Moldván, a Dunán, Visztulán, s nagyot változott gazdasági szempontból is a tagországok pozíciója, ereje és lehetősége. A kezdetekben vitathatatlan volt a magyar „élenjárás”, majd Csehszlovákia kettéválása után – hogy úgy mondjuk – „kétsebességűvé” vált a kvartett: a csehek és a magyarok sok-sok megtorpanással és problémával, de mégis csak biztosan meneteltek előre, a lengyelek és a szlovákok felzárkózása problematikusabb volt.

Mára már alaposan megváltozott ez a helyzet – sajnos, nem a magyarok javára.

A négy ország közül eddig az euróövezethez egyedüliként csatlakozott Szlovákiai miniszterelnökével nehezen tudunk vitatkozni abban, hogy

„Szlovákia minden feltételnek megfelel ahhoz, hogy az EU központi magjához tartozzon”.

S habár – ha csak a gazdasági mutatókat vesszük – a csehek mindenképpen a napirendre tűzhetnénk (de nem igazán ambicionálják) a csatlakozást az eurózónához. S már mi is gondolkodhatnánk benne, hiszen – ahogy az Európai Bizottság tavaly megállapította –, hazánk az euróövezethez való csatlakozás négy gazdasági feltételéből háromnak már most eleget tesz. De a kérdés – nálunk is – egyértelműen politikai.

Lehangoló különbségek

A csehek és a szlovákok persze közvetlenül nem gazdasági, hanem elsősorban politikai érdekekből igyekeznek távolságot tartani, pontosabban inkább növelni a magyarokkal/magyaroktól és a lengyelekkel/lengyelektől, az vitathatatlan, hogy gazdasági eredményeikre és kilátásaikra támaszkodva magabiztosan tehetik ezt meg.

Elég, ha alaposan tanulmányozzuk a FüHü által összegyűjtött adatokat tartalmazó táblázatokat, hogy kapjunk egy gyorsfényképet a négy ország gazdaságának fontos elemeiről, hogy lássuk, melyik ország, hol áll, s az összehasonlításban hogyan állja meg a helyét.

Magyarország számára igen lehangoló a kép:

a legtöbb mutatóban igencsak hátul kullogunk a sorban. Például nálunk a legalacsonyabbak az átlagkeresetek, nálunk volt a legkevésbé dinamikus az éves gazdasági növekedés 2016-ban (igaz, az idén némileg felpörögtünk, összehasonlításban is), nálunk a legmagasabb az államadósság, illetve éppen hogy megelőzzük Csehországot a minimálbér összegben, s még a kormány által sikertörténetként kommunikált munkanélküliségi ráta is csak a harmadik a négy ország közül (pedig a közmunkások és a külföldi munkavállalók is javítják a magyar adatot).

Íme egy trendet mutató grafikon, ami szintén szépen demonstrálja, hol állunk a V4-ek között.

Forrás: Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Ez is mutatja, hogy gazdasági megfontolásokból legalábbis nem áll érdekükben sem a cseheknek, sem pedig a szlovákoknak a közös uniós léten belül még szorosabbra fűzni a kapcsolataikat, együttműködésüket a magyarokkal és a lengyelekkel.

Rekord profit Európa leggazdagabb luxus cégénél

A 72 éves Bernard Arnault dörzsölheti a kezét, mert az LVMH bruttó profitja 44%-al magasabb mint 2019-ben volt – írja az üzleti körök lapja, a párizsi Les Échos.

28,7 milliárd eurós üzleti forgalmat produkált az első félévben a francia luxus cég, amelyhez a Louis Vuitton vagy a Christian Dior is tartozik. Ez 53%-os növekedést jelent a tavalyi forgalomhoz képest, és 11%-ot 2019-hez viszonyítva. Még jobban mutat a bruttó profit, amely 7,6 milliárd eurót ért el. Ez pedig 44%-al magasabb mint 2019-ben és 4,6-szerese a 2020-as eredménynek. A nettó profit értéke majdnem 5,3 milliárd euro, ez tízszerese a tavalyinak, és 62%-al több mint 2019-ben. Vagyis a világjárvány nem küldte padlóra a francia luxus céget noha tavaly sokan tartottak ettől. A vírusválság miatt az emberek visszafogták kiadásaikat. Az elzárások pedig csökkentették azoknak az alkalmaknak a számát amikor be lehet mutatni a ruha költeményeket a méregdrága kiegészítőkkel.

Bernard Arnault lenyelte a Tiffanyt

A New Yorki cég megvásárlása nem ment könnyen, de végülis az eredmények igazolták Arnault-t, aki üzleti karrierjét New Yorkban kezdte, így jól ismerte a Tiffanyt. Az ékszereket árusító cég kiválóan teljesített az első félévben – hála elsősorban a remek eladásoknak Kínában. A szakértők kiemelik, hogy az LVMH globális politikájának köszönheti sikereit hiszen Európa gyengélkedett a vírusválság miatt, de Kelet Ázsia és Észak Amerika továbbra is vásárolta a luxus cikkeket – a pandémia ellenére is.

Nem csoda, hogy Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere, elégedett: „kiváló első félévünk volt, mert most arathattuk le a termését annak, hogy folyamatosan beruháztunk és újítottunk a vírus válság idején is. A kreativitás, a kiváló minőség és termékeink tartóssága eredményezte azt, hogy le tudtuk küzdeni a globális válság hatásait. Két fő eseménye volt az első félévnek : megszereztük a Tiffanyt és újra megnyitottuk a Samaritaine áruházat Párizsban. Az LVMH jó pozícióban van ahhoz, hogy az újraindulás során megőrizze vezető helyét a világ luxus iparában. Franciaország az alapja a vállalkozásunknak, amelynek az eredményei hozzájárulnak Franciaország sikereihez” – hangsúlyozta Bernard Arnault, aki idős kora ellenére továbbra is elnök-vezérigazgatója az LVMH luxus cégnek.

Párizs rekord mennyiségű cseppfolyósított földgáz vesz Moszkvától miközben csapatokat kíván küldeni Ukrajnába

Minden uniós tagállamnál több cseppfolyósított orosz földgázt vett Franciaország Oroszországtól derítette ki a Centre for Research on Energy and Clean Air – CREA – kutató intézet a brüsszeli Politico felkérésére.

Franciaország idén már 600 millió eurót fizetett ki Moszkvának cseppfolyósított földgázért szép csendben miközben Emmanuel Macron elnök azzal sokkolta a nemzetközi közvéleményt, hogy “nem tartja kizártnak: NATO tagállamok is küldhetnek csapatokat Ukrajnába.” Ezt az elképzelést az USA és a NATO tagállamok többsége elutasította, de Lengyelország és a balti államok helyeslik. Putyin úgy nyilatkozott, hogy emiatt újra kell értékelni Oroszország stratégiai elképzeléseit. Putyin hűséges szövetségese, Lukasenka belorusz elnök már egyenesen harmadik világháborúval fenyegetőzik.

“Az nem megy, hogy Franciaország azt mondja az Európai Uniónak, hogy lépjen fel keményen Oroszországgal szemben miközben Párizs nagy pénzeket fizet ki az orosz cseppfolyósított földgázért”

–  kommentálta a helyzetet egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú brüsszeli hivatalnok.

Mire hivatkozik Párizs? Arra, hogy hosszú távú gázszállítási szerződése áll fenn Oroszországgal, melyből jogilag nehéz lenne kikecmeregnie, és nagy szüksége van földgázra hiszen a francia háztartások jelentős része ezzel fűt.

Mit mondanak erre Párizs bírálói? Azt, hogy a francia kormány többet is tehetne, ha akarna az orosz gázfüggés csökkentése érdekében, de azért nem buzgólkodik nagyon, mert védelmezi a francia energia óriás, a Total Energies érdekeit.

Az Európai Unió az Egyesült Államokhoz hasonlóan szankciókkal akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy fejezze be agresszióját Ukrajna ellen. Oroszország költségvetésének felét az olaj és földgáz export adja, ezért ennek a jelentősége óriási mind Putyin mind pedig ellenfelei számára. Az oroszok igen leleményesek a szankciók megkerülésében, de az olajnál ez könnyebben megy mint a földgáz esetében.

Párizsban azzal intézik ezt el, hogy “nem túlságosan könnyű a helyzet, mert a Total Energies-nek hosszútávú szerződése van a cseppfolyósított orosz földgáz szállítására vagyis fizetnünk mindenképp kell” – mondták a francia fővárosban.

A Total Energies-nek nagy orosz érdekeltségei is vannak, ez is indokolja Párizs “óvatosságát”.

A Total Energiesnek 20%-os részesedése van a Yamal LNG orosz vállalkozásban.

Ez működtet egy cseppfolyósító üzemet Észak Szibériában, mely a Novatek tulajdonában áll. Ez magánvállalat, és 2032-ig szerződése van a Total Energies-szel cseppfolyósított földgáz vásárlására. Mi áll a szerződésben? Évi 4 millió tonna cseppfolyósított földgáz megvásárlása.

Így nem csoda, ha a Total Energies főnöke irreálisnak nevezte az uniós szankciókat az orosz cseppfolyósított földgázzal szemben 2027 előtt.

Franciaország távolról sincsen egyedül az orosz földgáz vásárlásával az Európai Unióban, ahol tavaly összesen 8 milliárd eurót fizettek a tagállamok összesen az importért Oroszországnak. Legkevesebb kilenc uniós tagállam vásárol orosz cseppfolyósított földgázt, Franciaország áll az első helyen. A CREA kimutatása szerint Franciaország mellett különösen Belgium és Spanyolország számít az orosz cseppfolyósított földgáz jelentős importőrének az Európai Unióban.

Az uniós tagállamok még az ukrajnai agresszió előtt kötöttek szerződést a cseppfolyósított földgáz szállításáról Oroszországgal, mely olcsóbban kínálta a földgázt mint az Egyesült Államok, ahol a palagáz kitermelés meglehetősen drága. Putyin Ukrajna elleni agressziója után az uniós tagállamok döntő többsége mérsékelni akarja az orosz gáz függést: ”nincs más út előttünk, minthogy közösen határozzunk arról, hogy miképp csökkentsük vagy szüntessük meg az orosz cseppfolyósított földgáz importját” – hangsúlyozta Spanyolország energia minisztere a legutóbbi uniós tanácskozáson.

Csökkenteni az orosz gáz függést, de hogyan?

“Azonnal cselekednünk kell ezen a téren”- mutatott rá Teresa Ribera energia miniszter, aki joggal utalt arra, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója már több mint két éve tart tehát az orosz államkassza feltöltése enyhén szólva problematikus.

Nem így látja a helyzetet Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter, aki Macron elnök utóda szeretne lenni, tehát a francia belpolitikában nyomul:

”Fokozatosan kell leállnunk az orosz cseppfolyósított földgáz importjával nehogy annak hatása túlságosan is brutális legyen a piacra és a fogyasztók pénztárcájára.”

Franciaország kettős játékot űz: szavakban támogatja Ukrajnát, de a valóságban az orosz cseppfolyósított földgáz legnagyobb vásárlója az európai unióban: “ez szégyenletes” – mondja a párizsi Jacques Delors intézet szakértője.

A Politico megkérdezte a párizsi energia minisztériumot is, ahol arra utaltak, hogy Franciaország nagy elosztó központ Európa nyugati felén, ezért figyelembe kell vennie más országok érdekeit is. Mindenekelőtt Olaszországról van szó, amely jelentős részben Franciaországon keresztül importálja az orosz cseppfolyósított földgázt.

“Nem gazdasági érdekről van szó“ – hangsúlyozza a Jacques Delors intézet szakértője finoman arra utalva, hogy Macron elnök fő politikai ellenfele, Marine Le Pen asszony, aki Putyin európai kedvencei közé tartozik, egyre népszerűbb Franciaországban. Korábban Marine Le Pen mozgalmát Putyin nyíltan támogatta, de erre hoztak egy törvényt Franciaországban, mely megtiltotta az unión kívülről érkező támogatás elfogadását. Ekkor lépett a színre Orbán Viktor miniszterelnök, akinek utasítására egy bank 10 millió eurós hitelt nyújtott Marine Le Pen mozgalmának.

Párizs jelenleg húzza az időt, mert nem akar támadási felületet nyújtani Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának.

“Azzal egyetért a francia kormány, hogy minden uniós tagállam szüntesse meg az orosz cseppfolyósított földgáz importját 2027-ig”

– nyilatkozta a párizsi energia minisztérium szóvivője.

Komoly ellenállás a cseppfolyósított földgáz szankcióval szemben

A brüsszeli bizottság új szankciós csomagot készít elő, de ebben valószínűleg nem lesz benne a cseppfolyósított földgáz – jósolja a Politico. Miért nem hiszen Lengyelország és a három balti állam ezt javasolja? Magyarország hagyományosan ellenez mindenfajta szankciót az orosz földgáz importjára, de más tagállamok is a fenntartásaikat hangoztatják márpedig konszenzusra lenne szükség.

“Kételkedem abban, hogy az orosz cseppfolyósított földgáz importja ügyében konszenzus alakulna ki. Azt viszont elérhetjük, hogy olyan jogszabályt hozzunk, amely megtiltja Oroszországnak: az uniós tagállamok területén cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas terminálokat vásároljon” – mondta a magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós tisztviselő a brüsszeli Politiconak.

Mit javasol a CREA kutató intézet? Ársapkát a cseppfolyósított orosz földgázra. Ha egy megawattóra cseppfolyósított földgáz árát 17 euróban állapítanák meg, akkor ezzel egyharmaddal csökkenne az oroszok bevétele.

Akárhogy is dönt a brüsszeli bizottság Franciaország álláspontja döntő lehet: ”most kiderülhet, hogy Franciaország Ukrajnát támogató retorikája komolyan vehető-e? Nagyon nehéz azt feltételezni, hogy ebben a fontos kérdésben továbbra is némák maradnak. Valamit mondaniuk kell, és kérdés, hogy mi lesz az?” – nyilatkozta a magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós hivatalnok.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK