Nő a munkanélküliség, magas marad az infláció és recesszió fenyeget. Ezzel a mérsékelten derűlátó jóslattal szolgál az USA polgárainak a Standard&Poor’s közgazdász csapata.
Ahogy a Federal Reserve Board emeli az alapkamatot úgy növekszik a recesszió kockázata – figyelmeztet az S&P. A növekedés üteme idén alacsony lesz. Az előrejelzés szerint a GDP 2,4%-al növekedhet míg jövőre mindössze 1,6%-al.
A múlt hónapban ugyanez a cég még 2%-os növekedést jósolt jövőre. Nem ez a legkínosabb meglepetés hanem az, hogy a munkanélküliség is nőni fog méghozzá olyan dinamikusan, hogy véget vet a munkaerőpiac elmúlt időszakbeli fellendülésének. A vírusválság utáni újrakezdés jót tett a munkaerőpiacnak, amely azonban 2025-ig minden megszerzett helyzeti előnyt elveszíthet. Akkor ugyanis
5% fölé nőhet a munkanélküliség.
Rosszabb a gyógymód mint a betegség
Ez a véleménye a Federal Reserve Board agresszív kamatpolitikájáról az S&P közgazdász csapatának. Idén talán még elkerüli a recessziót az amerikai gazdaság, de mi lesz jövőre?2023- ban a recesszió valószínűsége 40%. Miért? Egyrészt mert a nemzetközi szállítási láncok meggyengültek, az infláció a vásárlóerőre negatív hatást gyakorol, végül pedig ott a jegybank a maga agresszív kamatpolitikájával.
“Nem hiszünk abban, hogy a Federal Reserve Board meg tudná fékezni az inflációt anélkül, hogy a gazdaságot a mélybe taszítsa. Ezt minden bizonnyal ők is tudják, de mégiscsak folytatják agresszív kamat politikájukat.”
A jegybank elszántsága érthető hiszen a májusi infláció 8,6%-os volt. 1981 óta nem volt ilyen magas inflációs mutató az Egyesült Államokban – emlékeztet az S&P.
114 914 gyanús esetet talált tavaly a Pénzügyi Felügyelet az Európai Unió legerősebb államában, ahol az ellenőrzést mintaszerűnek tartották. Eddig.
Jött a Wirecard ügy, és kiderült: az ellenőrző hatóságok ott is behunyják a fél szemüket, ha hazai cég felfutását szeretnék elősegíteni egy ígéretes piacon.
Miben látják a problémát a Pénzügyi Felügyeletnél?
„A mi nagy problémánk az, hogy Németországban a pénzmosás ügyészi kivizsgálása nincs igazán jól megalapozva” – nyilatkozta a berlini Tagesspiegelnek a Pénzügyi Felügyelet vezetője.
A müncheni ügyészség viszont a Pénzügyi Felügyeletet okolja a késlekedésért a Wirecard ügyben. Korábban a Deutsche Welle arról számolt be, hogy a Pénzügyi Felügyelet szándékosan visszatartott kényes dokumentumokat a Wirecard esetében, ezzel is hátráltatva a nyomozást a kétmilliárd eurós ügyben.
A Transparency International figyelmeztette a németeket
50%-al több gyanús pénzügyi tranzakciót regisztráltak tavaly mint az előző évben. Különösen veszélyeztetett az ingatlan szektor – hívta fel a figyelmet a Transparency International már 2017-ben. 30 milliárd eurós kétes hátterű beruházást regisztráltak a németek ingatlan piacán. Mit jelentett ez a gyakorlatban? Azt, hogy
az olasz maffia több milliárd eurót mosott tisztára ingatlan üzletekben Németországban!
Ha lassan is, de a Bundestagban is döntésre jutottak a honatyák és honanyák. Múlt novemberben összhangba hozták a német pénzmosási törvényt az uniós irányelvekkel. Megszigorították az ellenőrzést. Ez azt jelenti, hogy a gyanús ügyleteket jelentenie kell a hatóságoknak az ingatlan ügynököknek, jegyzőknek is. A felmérések szerint a különböző maffiák a kétes pénzeik 15-30%-át fektetik be az ingatlan piacon, ahol nemcsak az adás-vétel jelent remek pénzmosási lehetőségeket, de a felújítás vagy a lakás bérlet is Németországban.
Eddig Kína utánozta az USA-t, most viszont Biden koppintja Kínát. Ezzel a kicsit meglepő gondolattal állt elő Dani Rodrik a Project Syndicate oldalon.
A Harvard Egyetem közgazdász professzora arra mutatott rá, hogy a kínaiak óriási állami támogatással fejlesztették ki az iparukat, melynek olcsó termékeivel elárasztották a világpiacot. Húsz évig az Egyesült Államoknak is Kína volt a legfontosabb szállítója, és ez csak az elmúlt évben változott meg amikor Mexikó ugrott az élre épp a Biden kormány gazdaságpolitikájának eredményeképp.
Hszi Csin-ping elnök a G 20 Kínában megtartott csúcstalálkozóján bejelentette, hogy Peking célja a G 2 világrend vagyis Kína az USA-val együtt akarja kormányozni a világot. Obama amerikai elnök csak mosolygott ezen a kínai bejelentésen, de Donald Trump már megkezdte a kereskedelmi háborút Kínával szemben. Büntetővámokat vezetett be, melyeket utóda Joe Biden nemhogy eltörölt volna, de tovább szigorított. Az USA meg akarja fojtani a kínai chip fejlesztést nehogy ezen a téren a stratégiai ellenfél előnyhöz jusson.
2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.
“Kis udvar magas kerítés”
Ez a Biden kormányzat gazdaságpolitikája, amely éppúgy mint korábban Peking óriási összegekkel támogatja a hazai ipar fejlesztését, és vámokkal védi azt a kínai konkurenciától.
Mi következik ebből?
“Az USA továbbra is gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági aggályait fogja előtérbe állítani a kínai kereskedelemben, a kínaiak nyilvánvalóan nem adják fel az állam által irányított piacgazdaság modelljét. Nem az együttműködés lesz napirenden, de picit
könnyebbé válhatna a helyzet, ha mindkét nagyhatalom felismerné: gazdaságpolitikájuk nem is tér el oly nagyon egymástól, és nem feltétlenül káros a másik számára“
– írta Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, ahol arra nem utalt, hogy a kínai gazdasági csodából az amerikai cégek óriási mértékben profitáltak. Most pedig India lett számukra az új Kína. Már Donald Trump is lepaktált Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, akit korábban nem fogadtak Washingtonban mondván véreskezű rasszista politikus, aki pogromokat szervezett a muzulmán kisebbség ellen. Biden elnök már szövetséget is kötött Narendra Modival mondván:
“a világ két legnagyobb demokráciája szövetkezik egymással.”
A Wall Street pedig átállt Kínáról Indiára: a kínai tőzsdék hároméves mélyrepülésben 6000 milliárd dollárt veszítettek miközben India jön felfelé. Tavaly Kína gazdasága 5,2%-kal nőtt, India több mint 7%-kal – hála az USA nagyvonalú támogatásának.
Megszólalt a világ pénzügyeit meghatározó Federal Reserve Board vezetője, részint az érintettek megnyugtatására, másrészt viszont a fennálló problémákra való figyelem ráirányítására.
Jerome Powell a jegybank szerepet betöltő pénzintézet vezetője őszintén beszélt sajtóértekezletén arról, hogy:
“az infláció miatt nem csökkenti a kamatlábat a Federal Reserve Board.”
Az infláció nem tart a tervezett 2%-os cél felé – ezzel indokolt a jegybank szerepet betöltő Federal Reserve Board, melynek döntése nem lepett meg igazán senkit sem.
“Az infláció még mindig túlságosan magas” – indokolt Jerome Powell a döntést követő sajtóértekezleten. A Federal Reserve Board elnöke elmondta, hogy
“egyáltalán nem biztos, hogy tovább tudjuk csökkenteni az inflációt. Az előttünk álló út bizonytalan.”
A befektetők már annak is örültek, hogy Powell nem célzott a kamatláb esetleges emelésére, hiszen húsz éve nem állt ilyen magasan a kamat az USA-ban.
A Dow Jones index azonnal 500 pontot ugrott erre a “jó hírre.”
Powell megerősítette: nincsen hosszútávú stratégiájuk. ”Minden ülésen újra megvizsgáljuk a helyzetet, és azután döntünk.”
A mennyiségi szigorítás enyhül
2022 júniusától van érvényben a mennyiségi szigorítás, melynek értelmében havi 95 milliárd dollárt vonhatnak ki az államkötvény piacról. Ezt csökkentették 60 milliárdra, majd pedig júniustól 25 milliárd lesz a felső határ.
A vásárlók az infláció ellenére költekeznek
Powell figyelmeztetett, hogy az inflációnak különösen kellemetlen hatása lehet a szegényebb rétegekre, melyek az áremelkedés ellenére hitelben vásárolnak, és a végén nehéz helyzetbe kerülhetnek. Mekkora az infláció az USA-ban? A Federal Reserve Board célja 2%, de még jóval efölött van: 2,7% – írja a CNBC gazdasági portál. Hozzáteszi, hogy a valós szám sokkal inkább 2,8% hiszen ebben már benne vannak az energia és élelmiszerárak is, melyeket a szezonális ingadozás miatt ki szoktak hagyni a hosszútávú statisztikákból. A baj az, hogy az amerikai gazdaság közeledik a stagfláció felé, melyet Nouriel Roubini, a Végzet Közgazdásza többször is megjósolt. A GDP növekedés ugyanis csak 1,6% volt az első negyedévben annak ellenére, hogy a Biden kormányzat mindent megtett a fellendülés érdekében hiszen választási év van az Egyesült Államokban.
Tovább nőttek a munkabér költségek, mert a Biden kormányzat célja az, hogy újra iparosítsa Amerikát, visszahozza a gyártást Kínából és más országokból, ahova az outsourcing évtizedeiben az amerikai ipar kitelepült.
Nyugi – ez a Federal Reserve Board legfőbb üzenete
Powell és társai mindenkitől türelmet kértek, mert nem akarnak elhamarkodottan dönteni. Nincs egyetértés a döntéshozók között: van, aki kamatláb emelést lát szükségesnek, mások csökkentést. Így született meg a döntés, hogy minden marad a régiben. Mikor lehet kamatláb csökkenés, amiben az egész világon reménykednek hiszen az olcsóbb pénz fokozná a beruházási kedvet? A Federal Reserve Board tagjai igyekeztek mérsékelni a várakozásokat: Atlanta FED elnöke például azt mondta, hogy “egyetlenegy kamatláb csökkentésre számítok, de arra is csak az utolsó negyedévben.”
Jerome Powell elnök sajtóértekezletén hangsúlyozta:
”a politikai helyzetet ki akarjuk zárni a döntéshozatalból!”
Ezzel az elnökválasztási kampányra utalt. Nouriel Roubini viszont azt írta a Project Syndicate oldalon, hogy jelenleg Donald Trump jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok és az egész világgazdaság számára.
A Wall Street Journal a napokban megírta: Trump környezetében olyan törvénymódosítást készítenek elő, amely nagyobb szerepet szánna az Egyesült Államok elnökének a Federal Reserve Board döntéseiben. Trump korábban bolondnak nevezte Powellt, mert a Federal Reserve Board emelte a kamatlábat 2018-ban.
Ezzel szemben Jerome Powell elnök, akit egyébként még Donald Trump nevezett ki, és Biden meghosszabbított, sajtóértekezletén most hangsúlyozta:
Teljesítette vállalását, és egyáltalán nem mellesleg szép pénzre is szert tett a világ leggazdagabb embere, akinek vagyonát a Bloomberg milliárdos indexe több mint 245 milliárd dollárra becsülte.
600 ezer Tesla részvényt és 2 millió részvény opciót adott el kedden Elon Musk, aki ezt egy interjúban jelentette be, melyet a Babylon Bee szatirikus lapnak adott. Egyben bírálta Kalifornia államot, mert az „túlságosan megadóztatja polgárait”. Elon Musk cégének székhelyét Kaliforniából Texasba helyezte át, mert ott jóval alacsonyabbak az adók. Több demokrata szenátor és képviselő bírálta az elmúlt napokban a világ leggazdagabb emberét amiért az nem fizet túlságosan sok adót pedig az államkasszának ugyancsak szüksége lenne rá a pandémia idején. Elon Musk válaszul közölte: több mint 11 milliárd dollár lesz az idei adója. Ha ez igaz, akkor ez lesz az USA történetében a legmagasabb összeg, melyet valaki egy évben befizet az adóhivatalnak.
Lássuk a számokat: a tőzsdei jelentés szerint Elon Musk több mint 13,5 millió Tesla részvényt adott el, ez valamivel kevesebb mint 17 milliárd. Körülbelül ennyi lenne Musk Tesla részvényeinek a 10%-a. Novemberben ilyen sok részvény eladását jelezte miután megszavaztatta erről Twitter követőit. Mekkora haszna származott ebből? Mintegy 14 milliárd dollár! Csökkent az eladásokkal Musk Tesla részvény pakettje? Épp ellenkezőleg! Miután részvény opcióit értékesítette 16,4 milliárd értékű új Tesla részvényhez jutott!
Kalifornia már nem a lehetőségek hazája
Erről panaszkodott a Babylon Bee-nek adott interjúban a világ leggazdagabb embere, aki a Teslát ebben az államban futtatta fel. Idén azonban elköltöztette a cég központját méghozzá Texasba, ahol jóval alacsonyabbak az adók. Maga Musk is átköltözik.
„Kalifornia a lehetőségek országa volt, de manapság már túlzott szabályozás, túl sok pereskedés és túladóztatás jellemzi.”
Yellen asszony, a demokrata pénzügyminiszter nem is titkolja, hogy részben a szupergazdagok adóiból kívánja betömni azokat a lyukakat, amelyek a washingtoni költségvetésben főként amiatt jelentkeztek, mert az állam bőkezű támogatást nyújtott a szegényebb néprétegeknek az Egyesült Államokban.
A szupergazdagoknak van miből adózni: a Tesla részvények árfolyama például 1100%-al növekedett az elmúlt három év során – írja a MarketWatch portál. Maga Elon Musk idén körülbelül 89 milliárd dollárral lett gazdagabb.
Pierre Moscovici pénzügyi biztos szerint az 1993. január elseje óta működő rendszer elavult, mert rengeteg visszaélésre ad alkalmat. Így a tagállamok jelentős pénzektől esnek el: a bizottság számításai szerint ez évente meghaladja az 50 milliárd eurót.
Hogy csinálják a vállalkozók, hogy törvényesen kerüljék meg a jelenlegi ÁFA szabályokat? Ezek azt írják elő, hogy
a szállító tagállam cége nem fizet ÁFA-t,
amit viszont a vásárló terhel rá a vevőre a fogadó országban. A megoldás a “körhinta”. Az alkatrészeket körbe utaztatják az unióban – legalábbis papíron. Így nem lehet tudni, hogy a végtermék tulajdonképp melyik országban lenne ÁFA-köteles.
45 és 53 milliárd euró közé teszi az ilyen ÁFA csalások értékét a bizottság. Pierre Moscovici, aki a Le Figarónak nyilatkozott, az egyszerűség kedvéért 50 milliárd euróról beszél.
Mindezt ahhoz kell mérni, hogy
az ÁFA a legtöbb pénzt hozó adó ma az EU-ban.
Az ÁFA különbözik a tagállamok között, és ez újabb játékokra ad lehetőséget. Magyarország ebben a tekintetben csakugyan rekorder: 27%-os ÁFA-val hazánk a listavezető (Svédország 25, Románia 24%-kal következik). A lista másik végén Luxemburg áll, mert ott csak 17% az ÁFA, utána Németország és Ciprus következik 19%-al. Az Unió megpróbálta egységesíteni a rendszert, de az érdekek különbözősége miatt kudarcot vallott ezen a téren.
Most sem lesz könnyű elfogadtatni az ÁFA-reformot,
melyet Moscovici javasol. Eszerint a szállító ország cége fizeti az ÁFA-t, de nem annyit, amennyit abban az államban kellene, hanem annyit, amennyit a fogadó országban kell fizetni.
Ez megkönnyítené az ellenőrzést, de nagy kérdés, hogy ebben mindenki érdekelt-e. Az ÁFA-csalás ugyanis uniós sportággá változott, éppúgy mint a személyi jövedelemadó kijátszása.
Luxemburg ugyanis egyáltalán nem véletlenül mondhatja magáénak a legnagyobb egy főre jutó GDP-t, és távolról sem véletlen, hogy épp Luxemburgban a legalacsonyabb az ÁFA, hiszen ott az államnak nincsenek pénzügyi gondjai.
Minden uniós tagállamnak el kell fogadnia az ÁFA reformot ahhoz, hogy az hatályba is léphessen.
A sok ellentétes érdek miatt ez csak nagyon lassan mehet végbe. Már ha egyáltalán célhoz ér.
Az oroszok az elfoglalt területeken az elmenekült ukránok házait és lakásait a Putyinhoz hű orosz családoknak adják gyakran egyenesen Oroszországból – írja a hamburgi Der Spiegel.
22 ezer “tulajdonos nélküli házat és lakást” regisztráltak Luhanszk tartományban azon az alapon, hogy “a tulajdonosok nem egyenlítették ki a gáz és villanyszámlát” az orosz csapatok 2022 február 24-i támadása óta. Luhanszk tartományban március óta van érvényben az a rendelet, amelynek alapján államosítani lehet az üresen álló házakat illetve lakásokat.
Donyeck tartományban 30 ezer üres ingatlant regisztráltak. Ebben a tartományban van Mariupol városa, melyet az oroszok hosszas ostrom után foglaltak el elpusztítva a település jórészét.
Az orosz hatóságok le akarnak sújtani azokra, akik kitartanak a kijevi kormány mellett:
”A kisajátítási listákra természetesen felkerülnek azok, akik illegális tevékenységet folytatnak a helyi kormányzat vagy az orosz állam ellen”
– jelentette ki Nyikolaj Pasztusenko, az új orosz vezetés egyik embere Zaporizsje tartományban.
A régi tulajdonosokat arra kényszerítik az orosz hatóságok, hogy igazolják papírokkal: övék az ingatlan. Tatyjana, aki édesanyjával elmenekült, meg is tette ezt. Elküldte az érvényes tulajdoni lapot. Mire a helyszínen a hatóságok azt követelték: jelenjen meg személyesen! Tatyjana, aki az ukrán kormányzatnak dolgozott korábban, nem mer hazamenni, mert fél, hogy akkor letartóztatják az oroszok. Így valószínű, hogy elveszti négyszobás lakását.
Tatyjana nem adta föl: lányát kérte meg arra, hogy külföldön egy orosz konzulátuson jegyeztesse be a tulajdonjogot, de kérését elutasították. “Ez az orosz jog szerint is törvénytelen” – háborog Tatyjana. Végül mégiscsak feladta, és jelezte az ukrán rendőrségen: lakását törvénytelenül elkobozták. A szomszédok már jelezték is: a kisajátított lakásba be is költöztek az orosz közlekedésrendészet emberei. Egy Németországba menekült ukrán család értesítést sem kapott. Csak a szomszédok telefonálták meg: lakásukba beköltözött egy orosz család.
Virágzik az ingatlan fekete piac
A kétségbeejtő helyzetben sok ukrán család megpróbálja értékesíteni az ingatlanát mielőtt az orosz állam rátenné a kezét csakhogy jogilag furcsa állapotok uralkodnak a megszállt területeken, ahol az ukrán törvényeket már nem ismerik el, de az új orosz törvények sem uralkodnak. Mindenütt a helyi hatóságok döntenek – kényük kedvük szerint. A Der Spiegel tudósítója megkérdezett egy jegyzőt Kijevben, hogy mi is most a jogi helyzet a megszállt területeken?
Az ukrán törvények szerint az ingatlanok eladása oroszoknak a megszállt területeken illegális – hangsúlyozza a jegyző Kijevben. Már önmagában az is gondot okoz, hogy megszerezzék a tulajdoni lapokat a háború kellős közepén. Az oroszok pedig semmilyen adás-vételt nem ismernek el ukrán állampolgárokkal a megszállt területeken. Minden ingatlan adás-vétel csakis akkor érvényes, ha az eladó és a vásárló orosz személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel rendelkezik. Mariupol városában a hivatalos közlemények, melyek az ingatlan kisajátítással foglalkoznak mindig megemlítik: csakis orosz útlevéllel érvényes minden ingatlan ügylet!
2014 után amikor az oroszok elfoglalták a Krím félszigetet Luhanszk és Donyeck tartományban még lehetett ingatlan ügyleteket végrehajtani ukrán állampolgároknak is, de amióta a két “népköztársaságot” Oroszország részének nyilvánították, azóta ez megszűnt.
A jegyző Kijevben nem tehet mást minthogy korrekt módon tájékoztatja a kétségbeesett ügyfeleket a helyzetről. Azt tanácsolja nekik, hogy próbálják meg eladni az ingatlanukat az orosz törvények szerint, de tudomásul kell venniük, hogy ennek az adásvételi szerződésnek a jogosságát Ukrajna nem ismeri el hiszen a területet továbbra is saját részének tekinti.
Közben virágzik az illegális ingatlan kereskedelem ahogy erről egy ukrán televíziós újságíró beszámolt. Nyikolaj Osszicsenko Donyeck városában született, Mariupolban élt, de Kijevbe menekült, és onnan figyeli a fejleményeket. Elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy a jegyzőknek és az ingatlan ügynököknek bomba üzlet az illegális kereskedés, melyet általában hamis papírokkal és strómanokon keresztül intéznek. A strómanok olyan ukrán állampolgárok, akik felvették az orosz állampolgárságot vagyis van orosz útlevelük.
Az üzlet általában úgy megy végbe, hogy az ukrán eladó megkapja az ingatlana értékének körülbelül a 60%-át , a 40% jut a strómannak, aki ebből kifizeti a jegyzőt, aki lestemplizi az illegális alkut. A legnagyobb üzletet azok az ingatlanok jelentik Mariupol városában, melynek a tulajdonosai az ostrom idején meghaltak. Ilyenkor aratnak a strómanok és a jegyzők.
Ki vesz lakást vagy házat ilyen körülmények között?
Mindenekelőtt az orosz hatalom emberei: katonák és rendőrök vagy olyan helyi emberek, akik együttműködnek az orosz kormányzattal.
Mit mond az ukrán kormány?
Hivatalosan semmit hiszen Zelenszkij elnök álláspontja az: visszaszerezzük a megszállt területeket!
A helyszínen kevesen hisznek ebben: Mariupol ex polgármesterének tanácsadója, aki az ostrom után Kijevbe menekült, így írt a Telegramon: ”ha van rá alkalmatok, akkor adjátok el a lakásotokat oroszoknak! Ha nekem volna lakásom Mariupolban, akkor én is eladnám azt” – írta Petro Andruscsenko, az oroszok által elfoglalt város egykori polgármesterének tanácsadója. Amikor a Der Spiegel rákérdezett, akkor Mariupol polgármesterének egykori tanácsadója óvatosabban fogalmazott mondván: “Engem abban a városban sokan ismernek, ezért nem tudnám eladni az ingatlanomat. Nem is akarom megsérteni az ukrán törvényt, de uniós cégek és bankok is vígan üzletelnek az oroszokkal a háború kellős közepén. Arra célozhatott, hogy a nyugati bankok – köztük az OTP – tavaly 800 millió eurót fizettek be Putyin pénztárába, és az orosz nemzeti bank a Raiffeisen International segítségével intézi Swift átutalásait, mert az orosz pénzintézeteket Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből.
Tíz éve kezdődött a pénzügyi világválság, amelynek nyomán az Európai Unió hat évtizedes történelmének legsúlyosabb recessziójába zuhant. Az EU kilábalt már a bajokból, a magyar gazdaság is talpra állt, ám máig tartó hatásai gyökeresen átalakították az országot.
A pénzügyi válság indulása Európában tíz évvel ezelőttre (egészen konkrétan 2007. augusztus 9-én) datálható: a BNP Paribas a nagyobb bankok közül elsőként arra kényszerült, hogy elismerje az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piacoknak való kitettsége következményeit, és befagyassza az érintett pénzeszközöket.
Azt ezt követő években az eredetileg pénzügyi jellegű válság átgyűrűzött a bankszektorra és az államadóságra, majd pedig a reálgazdaságban is éreztetni kezdte hatásait – összegzi röviden az Európai Bizottság közleménye.
Néhány lépés
A válság nem Európában kezdődött, mégis az EU intézményeinek és a tagállamoknak kellett fellépniük hatásainak mérséklése, a gazdasági és monetáris unió eredeti felépítésében rejlő buktatók kiküszöbölése érdekében. Az azóta eltelt időben pedig számos eredményt láthattunk:
az euróövezethez tartozó tagállamok száma 12-ről 19-re nőtt, és az euró a világ második legfontosabb valutájává vált.
A pénzügyi segítségben részesített 8 EU-tagállam közül – köztük volt Magyarország is – már csak Görögországgal kapcsolatban folyik támogatási program, és az is várhatóan 2018 közepén befejeződik.
Már csak három tagállam tartozik a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához, azaz folyik ellene az úgynevezett túlzotthiány-eljárás, annak ellenére, hogy a válság tetőfokán még 24 tagállam volt ilyen helyzetben. Magyarországnak innen is sikerült kiverekednie magát.
A válságkezelő lépések ezek voltak: A pénzügyi szektor szabályozása; új közös intézményi és jogi keretek megszilárdítása; az euróövezet pénzügyi tűzfalának létrehozása; a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok támogatása; a tagállami államháztartások javítása; strukturális reformok; beruházásösztönzés; a bankszektor felügyeletének javítása; a pénzügyi intézmények kihívás-kezelési képességének javítása; válságkezelő és megelőző új eszközrendszer kialakítása
Eredmények
A határozott fellépés megtette hatását:
az EU gazdasága immár öt éve folyamatosan nő
– írja a Bizottság közleménye, sorolva az eredményeket: a munkanélküliség 2008 óta nem látott mértékűre csökkent, a bankok megerősödtek, a beruházási kedv élénkül, és az államháztartások állapota is javult.
Ugyanakkor vannak még teendők bőven, egyebek között a foglalkoztatással, a gazdasági növekedéssel és a társadalmi igazságossággal kapcsolatban. Nem véletlenül mondta Pierre Moscovici, gazdaságért, és az adó- és vámügyért felelős biztos:
„A világválság kezdete után tíz évvel az európai gazdaság fellendülése szilárdabbá, szélesebb körűvé vált.”
Ám figyelmeztetett arra is, hogy „Ki kell használnunk ezt a lendületet arra, hogy befejezzük gazdasági és monetáris uniónk reformját. A múlt öröksége nem fordul jóra minden elemében magától. Azt tapasztaltuk, hogy
a tagállamokon belül és a tagállamok között nőttek a társadalmi és gazdasági különbségek.
Nagyon fontos, hogy munkánk hosszú távon valóban elősegítse gazdaságaink tartós közeledését.”
A magyar évtized
Magyarországon is gyorsan erodálódott a helyzet, olyannyira, hogy 2008 őszén kénytelen volt az ország vezetése megoldás után nézni. Néhány nap alatt, a legnagyobb titokban tárgyalták ki a megállapodást egy hitelről a nemzetközi szervezetekkel, majd novemberében – rekordidő, szűk egy hónap alatt – született meg a magyar hitelkérelem pozitív elbírálása a kölcsönt biztosítók részéről.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 hónapra szóló, mintegy 12,3 milliárd eurós készenléti hitelt adott Magyarország számára. Ez egy csomag része volt: ugyanis a Világbank (1 milliárd eurót) és az Európai Bizottság (6,5 milliárd eurót) is beletette a magáét a keretbe, amelynek végül nem is hívtuk le a teljes összegét (két év alatt valamivel többet, mint 14 milliárd eurónyit).
A kölcsön utolsó részletét tavaly tavasszal fizettük vissza.
És hogy hol tartunk ma? Plasztikusan mutatja az elérteket, hogy mind a három nagy hitelminősítő – évekig tartó mélyrepülés után – ismét befektetésre ajánlja a magyar állampapírokat, és a piacok megítélése is kedvező.
Vagy vegyük az IMF legfrissebb országértékelésének (az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultáció) összegzését. Az idén májusban a washingtoni székhelyű nemzetközi szervezet a következőképpen írt a magyar gazdaságról: Magyarországnak sikerült több egymást követő évben magas növekedést produkálni az államadósság csökkentése mellett. A növekedés gyorsulása az uniós forrásoknak, a kedvező külső körülményeknek (alacsony kamat és nyersanyagárak, erőteljes exportnövekedés) köszönhető, ami párosult alkalmazkodó monetáris és fiskális politikával. Ugyanakkor a magánszektor erőteljes fogyasztása és a gazdasági növekedés átmenetileg lelassult 2016-ban, elsősorban a beruházások visszaesése miatt, ami az uniós források beáramlásának lassulására vezethető vissza. A munkanélküliség folyamatosan csökkent.
A megtett utat és annak jelenlegi állomását a GDP alakulását mutató grafikon is mutatja:
Az EU-ban a negyedik Magyarország a munkaerőköltségek drágulásában. Ez több, mint háromszorosa az EU-átlagának. Kelet-nyugati vonal mentén nő a foglalkoztatás ára.
A második negyedévben a munkaerőköltségek éves növekedése az euróövezetben 2,7, az az EU-28-akban 3,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az egy órára jutó órás munkaerőköltség. 2019 első negyedévében ezek az adatok 2,5, illetve 2,7 százalék volt – közölte az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala.
Még tart a bérlendület
A legnagyobb szórás a tagállamok között figyelhető meg. Ezen belül – néhány ország kivételével – szinte teljes kelet-nyugati metszésvonal mentén. Az egy órára vetített munkaerőköltség emelkedésének listáját Románia vezeti (12,4 százalék), majd Bulgária (11), Szlovákia (10,6) és Magyarországon (10,1) következik. Mint látható, az EU és az euróövezet átlagát lényegesen meghaladó növekedés (Ciprus kivételével) csupa kelet-közép-európai országban figyelhető meg. A legalacsonyabb növekedést Portugáliában (0,9 százalék) és Maltán (1,1) regisztrálták.
A munkaerőköltségek két fő alkotóeleme a bérek és a nem bérkiadások. Az euróövezetben az előbbiek költsége 2,7, utóbbiak összege 2,9 százalékkal nőttek 2019 második negyedévében, éves összevetésben. 2019 első negyedévében változás +2,7 és +2,1 százalék volt. Az EU-28-ban az órabérek 3,1, a nem bérkiadások 3,0 százalékkal emelkedtek 2019 második negyedévében. Az három hónapban az éves változás +2,9 és +2,1 százalék volt.
A második negyedévben a szolgáltatások és a nem üzleti gazdasági területen nőttek a bérköltségek 3, illetve ennél nagyobb százalékkal. A legkisebb emelkedés az iparban volt, két-két és fél százalék, három százalék az építőiparban (euróövezeti, illetve EU-28-akban).
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
