Hasznos Archives » Független Hírügynökség

Elhárultak az akadályok, folytatódhat a gázszállítás?

FüHü

-

2022-07-25

Elhárultak az akadályok, folytatódhat a gázszállítás?

Az APA hírügynökség értesülése szerint a Siemens Energy átadta a kanadai dokumentumokat az orosz állami tulajdonú a Gazprom számára, amelyek lehetővé teszik az Északi Áramlat 1 turbinájának javítását és szállítását.

A „Kommersant” orosz lap források megjelölése nélkül vasárnap arról számolt be, hogy a Kanadából Oroszországba tartó turbina dokumentumok hiánya miatt lekésett egy kompot szombaton Németországból Helsinkibe.

A turbinát a következő napokban szállíthatják, amikor a Siemens Energy és a Gazprom kicseréli a szükséges papírokat. Előfordulhat azonban, hogy a turbina érkezése nem növeli az Északi Áramlat 1-es gázellátását, mivel a portovajai kompresszorállomás több más alkatrészét még szintén javítani kell. A Siemens Energy erről nem kívánt nyilatkozni. A Gazprom részéről sem érkezett észrevétel.

A turbina Kanadában volt rutin karbantartás miatt. Az ország kezdetben az Oroszország elleni nemzetközi szankciókra tekintettel blokkolta a visszatérést. A német szövetségi kormány nyomására azonban a turbinát Németországba szállították, hogy onnan Oroszországba szállítsák. A moszkvai kormány a turbina hiányával indokolta az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztüli csökkentett gázáramlást.

A német kormány ezt csupán ürügynek minősítette, de ennek ellenére kiállt a turbina szállítása mellett, hogy ne adjon alapota gázszállítás további felfüggesztésére Oroszországnak. A Gazprom, amelynek leányvállalata, a Nord Stream AG birtokolja a turbinát, a közelmúltban hiányzó dokumentumokat jelölt meg a szállítás késésének okaként.

Sok amerikai munkahely is megszűnhet Trump védővámja miatt

FüHü

-

2018-03-11

0

Sok amerikai munkahely is megszűnhet Trump védővámja miatt

Az amerikai elnök 25 százalékos védővámot vetett ki a külföldi acélra, ami akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet. Ezzel hosszú távon mindenki rosszul jár, de már rövid távon is munkahelyek szűnhetnek meg – Amerikában is.

Pennsylvaniában, egy Pittsburgh melletti kisvárosban kampányolt a hétvégén Donald Trump, a gyűlést egyúttal kihasználta arra is, hogy dicsérje az acél-, és alumíniumipari védővámokról szóló, pénteken aláírt döntését. Szerinte eddigi gazdaságpolitikája kezdi meghozni eredményét.

„Az acéliparotok visszatér, minden visszatér majd”

– mondta. Azt is megígérte, hogy megválaszolja a védővámokra ellenlépésként hozott európai vámokat is, például védővámot vet ki az európai import autókra is.

Csakhogy a védővámok és az esetleges ellenlépések miatt munkahelyek szűnhetnek meg Amerikában, többek között az egykor acélipari központ Pennsylvaniában is. Itt van például a Novolipetsk Steel nevű cég, amely, ahogy a neve is mutatja,

egy orosz óriás amerikai leányvállalata.

A cég orosz acélt importál, amit aztán Amerikában dolgoz fel, a védővámok viszont hatalmas profitkiesést jelentenének. Emiatt vagy visszafogják a termelést, vagy meg is szüntetik, és elküldik 1200 alkalmazottjukat.

A védővámok fő célpontja amúgy Kína, holott a kínai részesedés az amerikai acélimportból mindössze 3 százalék. Kanada mentességet kapott a védővámok alól, pedig Kanada a legnagyobb importőr, és a részesedése most tovább nőhet. Ugyanis könnyen elképzelhető, hogy sok kínai és orosz cég oda helyezi át a termelést.

A józan ész irtózatos bukása: tíz éve tört ki a gazdasági világválság

FüHü

-

2018-09-15

0

A józan ész irtózatos bukása: tíz éve tört ki a gazdasági világválság

Tíz évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én jelentett csődöt a Lehman Brothers, s ezt követően viharos gyorsasággal süllyedt a nagy gazdasági világválság (1929-1933) óta nem látott pénzügyi és gazdasági krízisbe az egész világ.

A negyedik legnagyobb amerikai befektetési bankcsoportnak és egyben a világ vezető brókercégének összeomlása katasztrófa szélére sodorta a nemzetközi pénzügyi rendszert, pánik tört ki a Wall Streeten, hektikussá vált a tőzsdei kereskedés.

A láncreakciót csak hatalmas amerikai állami pénzügy támogatással lehetett megállítani.

Számos brit bank is – például a Royal Bank of Scotland – csak adófizetői pénzekkel tudott talpon maradni. Az amerikai kongresszus stabilizációs csomagot fogadott el, egyebek között egy 700 milliárd dolláros mentőprogrammal, amellyel bajba került nagybankokat, pénzügyi szolgáltatókat és autóipari vállalatokat is megsegítette.

A 25 ezer alkalmazottat foglalkoztató, több mint 150 éves Lehman Brothers 2008 szeptemberében már 691 milliárd dolláros adósságteher alatt roskadozott a „nem elsőrendű” (subprime) jelzáloghitel-piaci alapú származékos befektetési eszközök miatt. Pár hét alatt sorra kihátráltak mögüle a befektetései alapok, egyre többen dobták piacra a Lehman-részvényeket, a

szektortársakkal kudarcba fulladtak a tárgyalások, és a kormány nem segített.

A New York-i tőzsde irányadó indexe, a Dow Jones értéke 500 ponttal zuhant, ami a legnagyobb csökkenés volt a Világkereskedelmi Központ ikertornyait leromló 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta. A bank egyik londoni alkalmazottja arról beszélt, hogy nem tudtak semmiről, váratlan volt az összeomlás. Mások viszont, mint például Lawrence McDonald volt bróker, a pénzintézet csődjéről 2009-ben megjelent, A józan ész irtózatos bukása című könyv társszerzője úgy vélte, hogy a Lehman vezetői jó ideje tudtak arról, hogy túlzott kockázatokat vállaltak a haszon rövid távú növelésének érdekében.

A hatóságokat egyszerre érték súlyos bírálatok amiatt, hogy feláldozták a Lehmant, másfelől viszont megmentettek más bankokat, mint például az ugyancsak tisztán brókerprofilú, azaz csak önálló brókertevékenységre épülő banki modell alapján működő Goldman Sachsot.

Timothy Geithner, a Federal Reserve New York-i tagbankjának akkori vezetője egy nemrégen adott nyilatkozatában rámutatott: a Lehman Brothers nagyon gyenge volt a többi pénzintézethez képest, és azokban a vészterhes időkben nagyon nehéz lett volna találni bárkit, aki elég stabil lett volna ahhoz, hogy mentőövet dobjon neki. Mások viszont úgy vélik, hogy a Lehman a hatalmas politikai nyomás áldozata lett, mert a közvélemény nehezen emésztette meg, hogy a Wall Street óriásait az adófizetők pénzén mentették meg.

Trump és a Deutsche Bank tiszta pénze

Polonius

-

2019-05-20

0

Több milliárd dollárt moshatott tisztára Donald Trump és Jared Kushner, akik a Deutsche Bank VIP ügyfelei voltak nem sokkal azelőtt, hogy az elnökválasztási kampány megkezdődött volna az Egyesült Államokban.

A New York Times értesülései szerint a Deutsche Bank belső ellenőrzése jelezte a főnökségnek: a két VIP ügyfél több milliárd dolláros kétes pénzügyi manővereket folytat. Az igazgatóság megkapta a jelentéseket, de nem tett semmit. Nem értesítette a hatóságokat. Miért nem? – tette fel a kérdést a hétvégén a New York Times, mely Trump elszánt ellenfelei közé tartozik.

Trump nemigen kapott már hiteleket az Egyesült Államokban, ezért fordult európai bankokhoz. A Deutsche Bank szívesen látta a milliárdos vállalkozót és jelentős összegeket kölcsönzött neki annak ellenére, hogy a korábbi tapasztalatok nem voltak épp kedvezőek. A Deutsche Bank azonban nagyon megégette magát Amerikában: a 2008-as pénzügyi válság idején hatalmas veszteségeket szenvedett el, melyet azután súlyosbítottak különböző hatósági bírságok is.

A Deutsche Bank vezetői minden bizonnyal arra gondoltak, hogy számukra nem lenne különösebben előnyös, ha bíróság elé citálnák az Egyesült Államok leendő elnökét. Bár Trump elnöki esélyei kezdetben szerénynek látszottak, de a Deutsche Bankban tudtak egy fontos támogatóról: Vlagyimir Putyinról! Az oroszok jótálltak Donald Trumpért, sőt az adósságai egy részét is megvásárolták. Ezért szeretné azt a demokrata ellenzék, hogy a Deutsche Bank közzétenné információit Trump és veje pénzügyeiről. Érthető módon ehhez sem Trump sem pedig Kushner nem ragaszkodik különösebben. Mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a Deutsche Bankot a kérdéses pénzügyek ismertetésében. Jared Kushner egyébként nemcsak veje Trumpnak, de kampányának egyik szervezője volt. Most pedig közel-keleti főtanácsadó a Fehér Házban. Neje, Ivanka Trump is főtanácsadó, és washingtoni pletykák szerint arra készül, hogy ő váltsa apját a Fehér Házban 2024-ben.

Átlépte a 335-öt az euró

FüHü

-

2019-09-23

0

Újabb lélektani határt áttörve délelőtt 335,29-re gyengült a forint az euróval szemben. Ez egy forinttal több a pénteki, előző mélypontnál. Most Németországból érkeztek aggodalmat keltő adatok, de egész Európa rossz bőrben van.

Hétfő délelőtt áttörte a 335-ös határt a forint az euróval szemben, egészen pontosan 335,29-et adtak egy egység közös pénzért. A legutóbbi, az elmúlt hetekben immáron sokadik mélypont pénteken állott be, amikor 334,28-ra süllyedt a magyar fizetőeszköz értéke.

Jelenleg

elsősorban Németországból érkeztek igen csak borút keltő adatok,

amelyek nyomán általános esések indultak a tőzsdéken is, s ami alighanem elsődleges oka a forint újabb mélypontjának. Az úgynevezett beszerzési menedzserindex (BMI) több országban komolyan romlott, minket persze elsősorban a német gazdaság kilátásai izgatnak.

A német feldolgozóipari és szolgáltató szektorbéli várakozások mélyen alulmúlták azelemzői várakozásokat. Ezek nyomban újabb árnyat vetnek a német és a kontinens gazdasági közeljövőjére. Felerősödtek a recessziós félelmek.

A helyzet azonban ennél sokkal rosszabb. Szinte teljesen leállt az euróövezeti magánszektor növekedése szeptemberben,

a feldolgozóipar az utóbbi közel hét év leggyengébb hónapját tudhatja maga mögött

– derült ki az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport BMI-jeinek előzetes adataiból.

Azóta a forint enyhén visszatáncolt, de most is csak hajszálnyira van van a 335 alatt.

Miért kaphatóak Oroszországban a legújabb IPhone okosteiefonok?

Polonius

-

2023-10-22

0

Miért kaphatóak Oroszországban a legújabb IPhone okosteiefonok?

Az Egyesült Államok szankciós listára helyezett minden 300 dollárnál drágább okostelefont, az orosz piac mégiscsak tele van IPhone-okkal. Miért? Ennek nézett utána az orosz Verszka portál, mely árgus szemekkel figyeli Putyin birodalmát amióta az orosz elnök megindította csapatait Ukrajna ellen, a nyugati világ pedig erre szankciókkal válaszolt.

Másutt, ahol nem sújtják szankciók Oroszországot, fütyülnek az amerikai tilalomra. Már a háború előtt is tömegesen importáltak IPhone-okat az Egyesült Arab Emírségeken keresztül, mert ott alacsony a vám. A reexportot nem ellenőrzi senki. Így előfordulhat, hogy az IPhone olcsóbb Moszkvában mint Washingtonban!

Az Egyesült Államok elsősorban a chip export tilalmával akar csapást mérni Oroszországra hiszen a hadiipar fejlesztése is jelentős részben ettől függ.

Mennyire sikeres ez a tilalom? Semennyire sem! Oroszország ma több chipet importál Nyugatról, mindenekelőtt az Egyesült Államokból mint a háború előtt. Moszkva a háború kezdete óta nem közöl statisztikákat, és ezek korábban is sokkal inkább a hatalom érdekeit tükrözték mint a valóságot. A szakértők szerint Oroszország tavaly 2,5 milliárd dollár értékben importált chipeket. A háborút megelőző évben ez csak 1,8 milliárd dollár volt.

Hogy importálnak chipeket az oroszok? Közvetítőkön keresztül. Itt elsősorban az egykori szovjet köztársaságok jönnek szóba és Törökország, amely nyakig benne van a szankciós bizniszben hiszen a közvetítők markát csinos összeg üti a semmiért.

Örményország chip importja az Egyesült Államokból egyetlen év alatt 515%-al nőtt! A CIA szerint ennek a 97%-a tovább ment Oroszországba.

Az USA továbbra is vesz uránt Oroszországtól

Az Egyesült Államok rekord mennyiségű uránt vásárolt Oroszországtól az első félév során. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint 416 tonna uránról van szó, ez 2,2-szerese az előző év hasonló időszakának. Ez csaknem az amerikai urán import egyharmada. Emiatt az USA nem is tette szankciós listára a Roszatomot noha bírálja, hogy Magyarország ezzel az orosz céggel akarja felépíttetni Paks 2-őt.

A nagy amerikai vásárlások oda vezettek, hogy megnőtt az urán ára a világpiacon. Ebből az oroszok is jócskán profitáltak: az első félévben 695 millió dollárt kaptak az USA-tól az uránért.

A magas energiaár közös amerikai-orosz érdek

Oroszország legfőbb export cikke a kőolaj és a földgáz. Az ukrajnai háború és a gázai válság magasan tartja az energia hordozók árát márpedig Oroszország elsősorban ebből finanszírozza a háborút Ukrajnában. Az USA el tudja adni a drága palagázt Európában, ahol korábban az olcsóbb orosz földgázt használták. Az energia importőr államok a nagy vesztesek: mindenekelőtt Európa és Kína és Japán. Németország Európa beteg emberévé vált, mert ipara az olcsó orosz energiára alapult. Most a magas rezsiköltség miatt egyre több cég dönt úgy, hogy áttelepül az Egyesült Államokba. Nemcsak, hogy olcsóbb az energia hanem a Biden kormányzat nagyszabású támogatási programmal ösztönzi is a külföldi cégeket arra, hogy válasszák az Egyesült Államokat.

A szankciók tehát elsősorban nem Oroszországot destabilizálták hanem az Európai Uniót, melynek gazdasága elveszítette a dinamikáját. Az USA viszont megerősíthette vezető szerepét a nyugati világban.

Az egy főre jutó GDP az USA-ban az idén várhatóan 80 ezer dollár lesz míg Németországban csak 51 ezer, a szintén energia importőr Japánban pedig 35 ezer dollár.

Idén 60%-al csökken a légiforgalom

FüHü

-

2020-11-27

0

Katasztrofális év lesz 2020 a légi közlekedésben a Covid-19 járvány miatt- panaszkodott a IATA főnöke. A veszteség meghaladja a 118 milliárd dollárt.

Még 2021-ben is több mint 38 milliárd dolláros deficitre számít Alexandre de Juniac, a IATA főnöke aki emlékeztetett arra, hogy 2019-ben még 25,9 milliárd dolláros nyereséget könyvelhettek el a világ légitársaságai. A IATA, a légitársaságok nemzetközi szervezete, a határok fokozatos újranyitására számít, ezért még jövőre sem lesz nyereség.

Az államok segítenek, de…

Hatalmas összeggel, 173 milliárd dollárral támogatják a légitársaságokat az államok, melyek tisztában vannak azzal, hogy enélkül a légi forgalom jövőre sem tudna újraindulni. Csakhogy az a baj, hogy a legtöbb támogatás nem ingyenes. Kedvező kölcsönökről van szó, melyeket vissza kell fizetni a későbbi nyereségből, amelyről egyelőre csak álmodozni lehet.

Eladósodás: 651 milliárd dolláros adósság csapdában üldögélnek a világ légitársaságai – a gazdag országokban. A szegényebb régiókban mint például Latin Amerika vagy Afrika az állam nem képes támogatni a nemzeti légitársaságokat – mondta a IATA vezető közgazdásza a párizsi Le Figaronak.

A belső légiforgalom mentheti meg az ágazatot

A nagy államok óriási előnnyel indulnak, mert a hazai légi forgalom a bevételük jelentős részét teszi ki. Az első hullám után az USA-ban, Kínában és Oroszországban teljes gőzzel indult újra a légi forgalom. Kínában olyan optimisták , hogy bíznak benne: idén sikerül null szaldóra kihozni a mindenütt másutt katasztrofális 2020-as évet.

Mi lesz a nemzetközi légi forgalommal?

„Nem várhatunk a vakcinára. Természetesen részt veszünk az oltóanyag szállításában, de ettől függetlenül bármikor újra tudjuk indítani a nemzetközi légi forgalmat – természetesen biztonságos tesztelés után. Jelenleg a tesztelés az egyetlen megoldás, ha azonnal újra akarjuk indítani a nemzetközi légi forgalmat”- hangsúlyozta a IATA főnöke.

Inflációs hatás: otthon esznek emiatt több élelmiszert vesznek

Polonius

-

2023-08-20

0

Inflációs hatás: otthon esznek emiatt több élelmiszert vesznek

Szárnyal a Walmart kiskereskedelmi hálózat, amely a világ legdrágább cége, mert jól megérezte, hogy az amerikaiak jelentős része a pandémia után is szívesebben eszik otthon. Míg vetélytársai diverzifikáltak, a Walmart ráment az élelmiszerekre. A számok a céget igazolták.

24%-kal nőtt a Walmart online vásárlások értéke egyetlen év alatt, a boltokban ez 6,4% volt. A cég részvényei a jó hírek hallatán egy nap alatt 2%-kal emelkedtek.

Az eredményt akkor tudjuk igazán értékelni, ha megnézzük a vetélytársakat: a Target és a Home Depot kiskereskedelmi láncok visszaestek. Miért? Maga a Walmart azzal indokolta ezt, hogy ők rámentek az élelmiszerekre, és emiatt a magasabb keresetű rétegek is átszoktak az ő üzleteikbe vagy náluk vásárolnak online. A Walmart forgalom felét az élelmiszerek teszik ki míg a Target esetében ez csak egynegyed.

“Az az igazság, hogy a vásárlók egyre több élelmiszert otthon fogyasztanak el, és ebből jön a haszon. Meg persze azokból az olcsó termékekből, melyeket emiatt a Walmart üzleteiben vesznek meg”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Oliver Chen, a Cowen központ elemzője. Aki arra is rámutatott , hogy még egy oka van a Walmart előnyének a vetélytársakkal szemben: az infláció. Ez ellen hatalmas méretei miatt eredményesebben küzdött a Walmart mint a Target, amelynek forgalma 5,4%-kal csökkent míg a Home Depot esetében 2%-os volt a visszaesés egy év alatt.

“Az élelmiszer volt a mi erősségünk, de a többi területen is felülmúltuk a várakozásokat“ – nyilatkozta büszkén a CNN-nek a Walmart elnök vezérigazgatója Doug McMillon, aki elmondta elemzőknek, hogy bár az infláció csökkent és a munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni, ezért az embereknek több pénzük van, de nagyon megnézik, hogy mire adják azt ki. A magas rezsi számlák ugyanis takarékosságra ösztönöznek. Éppúgy mint a magas kamatlábak és a diákhitelek, melyek törlesztésével milliók küszködnek az Egyesült Államokban.

“Ha összegezzük a helyzetet, akkor azt látjuk, hogy a vásárlók többsége nagyon is megnézi azt, hogy mire költ. Mi pedig ebből profitálunk”

– mondta a Walmart elnök vezérigazgatója a chicagói Daily Heraldnak. Amely azt is megírta, hogy a Walmart felére csökkentette az online vásárlások díját a szociális segélyen élőknek, akiket különösen megvisel az infláció. Nekik csak 49 dollárt számolnak fel egy évben míg az átlagos vásárlók 98 dollárt fizetnek. A Wal-Mart – felbátorodva a második negyedév sikerein – bejelentette, hogy további növekedést vár a második félévben: 4-4,5%-ot.

Külön-külön vagy együtt lépnek rá az uniós államok az Új Selyemútra

FüHü

-

2018-12-01

0

Külön-külön vagy együtt lépnek rá az uniós államok az Új Selyemútra

3000 milliárd eurót ígérnek a kínaiak Európa és Ázsia összekapcsolására. Erről tárgyalt a G20 csúcsra igyekezve Spanyolországban Hszi Csinping elnök. Azt hangsúlyozta, hogy Kína sohasem zárkózik be újra! A szabadkereskedelem híveként ellenzi Trump egyoldalú politikáját és együttműködésre törekszik az Európai Unióval illetve annak tagállamaival.

Brüsszellel tárgyaljon Peking vagy a nemzeti kormányokkal?

Spanyolországban kikosarazták a kínaiakat mondván: nekünk ott a közös uniós terv a Pekinggel való együttműködésre. Ezt szeptemberben hagyták jóvá Brüsszelben, ahol attól tartanak, hogy a kétoldalú egyezmények gyenge pozícióba hozhatják a nemzeti kormányokat, mert a kínaiak szigorúan az erőviszonyok alapján tárgyalnak mindenkivel. Az Európai Unió számukra egyenlő partner, a nemzeti kormányok többsége nem, még akkor sem, ha maguk a kínaiak persze ennek mosolyogva az ellenkezőjét állítják. A világ második számú nagyhatalma 1,4 milliárdos piaccal egészen más erőt képvisel mint az uniós államok többsége, melyek törpék a kínaiakhoz viszonyítva.

A kínaiakkal megkötött kétoldalú egyezményeknek nincs nemzetközi jogi értéke

Az Új Selyemút egyezmények szándékokat tükröznek, de nem jelentenek jogilag elkötelezettséget arra, hogy ezeket a szándékokat meg is valósítják. Vagy ha igen, mikor és milyen feltételekkel?! Erre hívta fel a figyelmet Jean-Francois di Meglio Kína szakértő, aki a párizsi Asia Center egyik vezető munkatársa. A párizsi Le Figaronak elmondta: a szándéknyilatkozatok látványos bejelentésekre adnak alkalmat, de azután csak nagyon kevesen kérdezik meg: mi valósult meg belőle? Milyen fizetési feltételekkel?

A kínaiaknak van pénzük, de azt okosan akarják elkölteni

Erre hívta fel a figyelmet a pekingi Nemzeti Bank nemrég nyugalomba vonult elnöke Kantonban egy nemzetközi tanácskozáson. Régebben a feltörekvő nagyhatalmat a korábbi vezető államok finanszírozták, de most a feltörekvő Kína pénzeli részben Amerikát és az Európai Uniót! Csakhogy a támogatásnak ára van. Ezért is mondott nemet Spanyolország, mert látta, hogy Görögországban mit jelentett a kínaiak fellépése. A nagy pénzügyi válság idején a parlament tagjai felállva tapsoltak Kína akkori miniszterelnökének. Ven Csiapao ugyanis megígérte, ha a nyugati nagyhatalmak nem segítenek a gazdasági válságba jutott görögöknek, akkor majd ők fognak! Ebből nem sok minden valósult meg. Görögország nem tudta elkerülni az IMF megszorító csomagjait. Kína viszont szépen bevásárolt Görögországban. Megszerezte például a stratégiai fontosságú kikötőt Pireuszban, mely az európai előrenyomulás előretolt bástyája lett. Ehhez kapcsolódik a Budapest-Belgrád vasútvonal kínaiak által igencsak támogatott felújítása is.

Az USA-t aggasztja, hogy a kis kelet-európai uniós államok milyen lelkesen léptek rá az Új Selyemútra

Li Kocsiang miniszterelnök épp Budapesten tájékoztatta Közép- és Kelet-Európa vezetőit az Új Selyemút lehetőségeiről. Szinte mindenki kapva kapott az alkalmon. Pekingben hosszú távú stratégiát követnek. Orbán Viktort már 2009-ben meghívták, hogy megváltoztassák nézeteit Kínával kapcsolatban. A korábbi kritikát fel is váltotta a lelkes együttműködési szándék.

Philippe Le Corré, a Harvard Kennedy School Kína szakértője szerint mind Washingtont, mind pedig Brüsszelt aggasztja a kis uniós államok lelkesedése az Új Selyemút iránt. Ugyanakkor reálisan elismeri: ezek a kis államok azt fedezték fel, hogy itt van egy távoli nagyhatalom, amely nem akar és nem is nagyon tud beleszólni az ügyeinkbe viszont hajlandó pénzt adni nekünk! Mindenképp alternatívát jelent Brüsszelhez és Washingtonhoz képest. A németek pragmatikusan megállapodtak a kínaiakkal: Peking nem nyomul előre olyan hevesen a Balkánon, ha azt akarja, hogy az együttműködés igazán hatékony legyen az Európai Unió és Kína között. Most ennek az együttműködésnek különösen nagy tétje van. Brüsszel és Peking együtt akarja megállítani Donald Trumpot és az ő America First politikáját. Ezért is érkezik a G 20 csúcsra Európán keresztül Hszi Csinping kínai elnök, hogy figyelmeztesse Trumpot: amikor szemtől szembe állnak majd, akkor az USA elnöke mögött nem lesz senki viszont Kína számíthat (egy alaposan megosztott Európa) feltételes támogatására a világ gazdasági nagyhatalmainak találkozóján Buenos Airesben.

Nem lesz semmi a globális minimum adóból?

Polonius

-

2022-05-30

0

Nem lesz semmi a globális minimum adóból?

2024-re halasztják a globális minimum adó bevezetését. Yellen amerikai pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki. Eszerint a multik 15%-os minimum adót fizetnének. Eddig a multik ott adóztak, ahol a legkisebb volt az adókulcs.

„Nehéz tárgyalások folytak” – mondta az OECD főtitkára Davosban a világgazdasági fórumon, ahol bejelentette: 2023-ban nem vezetik be a globális minimum adót – ahogy tervezték. Erre legkorábban 2024-ben kerülhet sor. Mathias Corman főtitkár hangsúlyozta, hogy ennek ellenére optimista: bevezetik majd a globális minimum adót, és a multik ott adóznak majd, ahol a forgalmuk a profitot termeli.

Mások Davosban úgy nyilatkoztak, hogy a globális minimum adóból lehet, hogy nem lesz semmi.

„A globális adó egyezmény jól hangzik, de igen nehezen megvalósítható”

– mondta erről a Guardian tudósítójának a Carlyle csoport társelnöke , David Rubenstein dollár milliárdos befektető.

Az OECD főtitkár által történelminek nevezett globális adó egyezmény két részből áll. Az első azt szabályozza, hogy a multik ott adózzanak, ahol a profitot termelik ne pedig valamilyen adóparadicsomban. A második rész pedig 15%-os globális minimum adó kivetését jelenti a globálisan működő óriás cégekre.

Ellenállás

Az Egyesült Államokban a republikánusok ellenzik a globális adózást. Jelenleg a washingtoni szenátusban a demokratáknak minimális többségük van, de ezt elveszíthetik a novemberi választásokon. Akkor pedig a szenátus blokkolhatja a globális minimum adót.

Corman OECD főtitkár azzal érvelt Davosban a globális minimum adó mellett, hogy a multik ezzel még mindíg jobban járnának mint hogyha az érintett országok a maguk hatáskörében kezdenék el adóztatni őket.

A lengyel kormány is megpróbálja fúrni a globális minimum adót. Yellen amerikai pénzügyminiszter utalt arra, hogy ez a vita nem a globális minimum adóról szól hanem Brüsszel és Varsó viszonyáról. A lengyel kormány ilyen módon akar hozzájutni azokhoz az eurómilliárdokhoz, melyeket az Európai Unió visszatart a jogállami viták miatt. Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott: szerinte a probléma megoldódik még a francia elnökség idején vagyis az első félévben.

Hasznos

Az APA hírügynökség értesülése szerint a Siemens Energy átadta a kanadai dokumentumokat az orosz állami tulajdonú a Gazprom számára, amelyek lehetővé teszik az Északi Áramlat 1 turbinájának javítását és szállítását.

Az amerikai elnök 25 százalékos védővámot vetett ki a külföldi acélra, ami akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet. Ezzel hosszú távon mindenki rosszul jár, de már rövid távon is munkahelyek szűnhetnek meg – Amerikában is.

egy orosz óriás amerikai leányvállalata.

Tíz évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én jelentett csődöt a Lehman Brothers, s ezt követően viharos gyorsasággal süllyedt a nagy gazdasági világválság (1929-1933) óta nem látott pénzügyi és gazdasági krízisbe az egész világ.

A láncreakciót csak hatalmas amerikai állami pénzügy támogatással lehetett megállítani.

szektortársakkal kudarcba fulladtak a tárgyalások, és a kormány nem segített.

elsősorban Németországból érkeztek igen csak borút keltő adatok,

a feldolgozóipar az utóbbi közel hét év leggyengébb hónapját tudhatja maga mögött

Az USA továbbra is vesz uránt Oroszországtól

A magas energiaár közös amerikai-orosz érdek

Katasztrofális év lesz 2020 a légi közlekedésben a Covid-19 járvány miatt- panaszkodott a IATA főnöke. A veszteség meghaladja a 118 milliárd dollárt.

Az államok segítenek, de…

A belső légiforgalom mentheti meg az ágazatot

Mi lesz a nemzetközi légi forgalommal?

Szárnyal a Walmart kiskereskedelmi hálózat, amely a világ legdrágább cége, mert jól megérezte, hogy az amerikaiak jelentős része a pandémia után is szívesebben eszik otthon. Míg vetélytársai diverzifikáltak, a Walmart ráment az élelmiszerekre. A számok a céget igazolták.

“Az az igazság, hogy a vásárlók egyre több élelmiszert otthon fogyasztanak el, és ebből jön a haszon. Meg persze azokból az olcsó termékekből, melyeket emiatt a Walmart üzleteiben vesznek meg”

Brüsszellel tárgyaljon Peking vagy a nemzeti kormányokkal?

A kínaiakkal megkötött kétoldalú egyezményeknek nincs nemzetközi jogi értéke

A kínaiaknak van pénzük, de azt okosan akarják elkölteni

Az USA-t aggasztja, hogy a kis kelet-európai uniós államok milyen lelkesen léptek rá az Új Selyemútra

2024-re halasztják a globális minimum adó bevezetését. Yellen amerikai pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki. Eszerint a multik 15%-os minimum adót fizetnének. Eddig a multik ott adóztak, ahol a legkisebb volt az adókulcs.

Ellenállás

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA