Fontos

„Magyarországot és Lengyelországot zárják ki az EU-ból!”

A ZDF német televízió egyik műsora, amely ironikusan közelíti meg a világot, de nagyon is komolyan gondolja amit állít: ha Magyarországot és Lengyelországot kizárnák az Európai Unióból, akkor ezzel Brüsszel megspórolna évi 17 milliárd eurót. Ebből 15 milliárdot oda lehetne adni Olaszországnak és Spanyolországnak, annak a két uniós tagállamnak, melyeket leginkább legyengített a Covid-19 vírus válság.

Orbán Viktor és a jogállam

„Azzal, hogy a magyar miniszterelnök megvétózta a jogállami kritériumot elismerte: Magyarországon nincsen jogállam! ” – állitja a ZDF. Ugyanezt mondja Manfred Weber is: ha Magyarországon jól működik a jogállam és a sajtószabadság, akkor nincs oka nyugtalanságra a magyar miniszterelnöknek!

Ha nem lenne vírus válság, akkor az Európai Néppárt már valószínűleg kizárta volna a Fideszt a tagjai közül

– mondta a frakcióvezető. Webernek személyes elszámolni valója is van Orbán Viktorral. A magyar kormányfő először megígérte neki, hogy támogatja őt mint Spitzenkandidatot vagyis Webert jelöli a brüsszeli bizottság élére, majd pedig az alkudozás során kihátrált mögüle. Így lett az ugyancsak német Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság elnök asszonya.

Pénz beszél

A ZDF nem véletlenül hangsúlyozza, hogy alapjában a pénzről van szó a vitában a magyar és a lengyel kormány illetve az EU között. Miért adunk pénzt olyan kormányoknak, melyek ellenünk vannak?

„Orbán lengyel gengszter barátjával ellenünk van, hát akkor?”

Az ironikus megoldás lényegében ugyanaz mint amit Guy Verhofstadt és a franciák javasolnak: legyen kétsebességes Európa! Ha a magyaroknak és a lengyeleknek nem tetszik az EU, akkor nélkülük kell tovább folytatni!

Orbán Viktor és a lengyel vezetés problémája az, hogy nekik nagyon is szükségük van az EU-ra úgyis mint fejős tehénre és úgyis mint bűnbakra.

A nem túl finom német figyelmeztetés arra vonatkozhat, hogy a kettő együtt nem megy!

Ha Orbán Viktor uniós pénzek segítségével akarja megnyerni a következő választást, akkor vissza kell fognia a Brüsszel elleni kampányt! Csakhogy a der Spiegel korábban megírta: Magyarországnak még több mint 11 milliárd euró jár a következő két évben a strukturális alapból! A magyar miniszterelnök azzal számolhat, hogy két év alatt sok minden megváltozhat Németországban is, ahol a végéhez közeledik Angela Merkel 15 éves kancellársága…

Érik a csúcstalálkozó a két Korea között

0

„Készen állok egy csúcstalálkozóra. Természetesen akkor, ha annak meglesznek a feltételei”- mondta sajtóértekezletén Mun Dzse In dél-koreai elnök. Kedden bejelentették, hogy a két Korea katonai tárgyalásokat kezd egymással a feszültség csökkentéséről, és szerdán a két ország közti „forródrótot” is kipróbálták.

A 2017-ben megválasztott Mun már a választási kampánya során emlékeztetett arra, hogy ő már járt Phenjanban, és hajlandó oda újra elrepülni. Aztán jöttek Észak-Korea nukleáris és rakétakísérletei, és a látogatás lekerült a napirendről. Az elnök most is hangsúlyozta : „a cél az, hogy ne legyen nukleáris fegyver a Koreai-félszigeten”. Ehhez képest Kim Dzsongun újévi üzenetében is azzal dicsekedett, hogy ott van az íróasztalán a gomb, melyet ha megnyom, akkor megkezdődik a nukleáris háború.

Mindenesetre a tárgyalások elindultak a Észak- és Dél-Korea között, és ezeket a washingtoni külügy szóvivő, és az EU is üdvözölte.

Minden jel arra mutat, hogy az enyhülés felé haladnak a dolgok a Koreai-félszigeten. 

Kedden bejelentették, hogy visszaállítják a két Korea közti forródrótot, amelyet szerdán már ki is próbáltak, miután az északi fél elvégezte a két hadsereg közötti közvetlen kommunikációs kapcsolat helyreállításához szükséges műszaki munkákat. Az is kiderült, hogy Észak-Korea is képviselteti magát Phjongcshangban február 9 és 25. között megrendezésre kerülő téli olimpián, amelyre magas rangú tisztségviselőket, szurkolókat, előadóművészeket és újságírókat is küldenek a sportolók mellett.

A nukleáris fegyverkezésről viszont nem tárgyalt a két ország, mert Észak-Korea szerint ez kizárólag az Egyesült Államok ellen irányul. „Minden fegyverünk, beleértve az atombombákat, a hidrogénbombákat és a ballisztikus rakétákat, kizárólag az Egyesült Államok ellen, nem pedig testvéreink vagy Kína vagy Oroszország ellen irányul” – jelentette ki Ri Szon Gvon észak-koreai főtárgyaló az MTI beszámolója szerint.

NZZ: Új politikai garnitúra kell

0

Eric Gujer, a Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője úgy látja: a populisták megerősödése azt igazolja, hogy a földrészen sokan nem több, hanem kevesebb Európát akarnak, ám a politika nem veszi komolyan a nemzeti erők reneszánszát és dacosan megy tovább a maga útján.

A francia, görög és lengyel populisták után a hasonszőrű olasz pártok is megtalálták a megfelelő ellenségképet: Németországot, de csak azért, hogy eltereljék a figyelmet arról, mennyire nincsen elképzelésük. A saját gazdasági házi feladatukat az olaszoknak maguknak kell megoldaniuk, itt az unió nem sokat segíthet.

Viszont Merkel azt is értésre adta a minap, hogy nem támogatja Macron átfogó reformterveit. A jelszó, majd csak átjutunk a nehézségeken.

Ám ily módon nem lehet megoldani az EU politikai válságát.

A brüsszeli bürokraták által szorgalmazott mélyebb integráció, valamint a globalizációval együtt járó migráció sok emberben azt az érzést kelti, hogy elveszti a saját hazáját. Ez vezetett a választási eredményhez az olaszoknál, szlovéneknél és osztrákoknál. Orbán és Kaczynski kihasználja a nemzeti gondolat újjászületését. Csak a vak nem látja, milyen népszerűtlenné vált a határok nélküli Európa, mert az emberek úgy vélik, hogy az ellenőrzés kicsúszott a hatóságok kezéből. Itt nem segít semmiféle hitvallás a nyitott kontinens mellett, noha látnivaló, hogy az új olasz vezetés sarlatán módjára játszik a tűzzel.

A kiút az volna, hogy erősítsék a közös kötelékeket, de adjanak több helyet a nemzeti különbségeknek.

Persze az uniformizált euroövezetben könnyű ezt mondani. Azaz az eltérések leginkább a nemzetállami politikában jelenhetnek meg. Immár nem lehet egységesíteni az EU-t és szigorúan nevelni a népeket, mert újból jönnek a gusztustalan populisták. Ehhez nem Merkel és Macron kell, hanem új politikai garnitúra. Kurz jól mutatkozott be, mert megszelídítette a Szabadságpártot. Lehet, hogy ő az az ember, aki meg akarja tartani Európát, de tisztában van annak határaival.

(Szelestey Lajos/B1)

Frissítve!! – Húsvéti merényletsorozat Sri Lankán – Nyolc ember őrizetben

0

Nyolc embert vettek őrizetbe vasárnap Colombóban, egy házkutatás közben három rendőr életét vesztette – közölték a Srí Lanka-i hatóságok. Az akciókról nem közölt részleteket a rendőrség.

Friss! – Újabb két robbanás rázta meg Sri Lankát. A rendőrség kijárási tilalmat rendelt el. Már több mint 200 áldozata van a merényletsorozatnak.

Robbanás történt a húsvéti szertartás alatt Srí Lankán három katolikus templomnál és három drága szállodánál. Legalább 200 ember – köztük sok külföldi – életét vesztette, a sebesültek száma pedig eléri a ötszázat.

A rendőrség szerint hat merénylet egy időben történt, olyan helyeken, ahol sok a turista.

A fővárosban, Colombóban, a Kochchikade katolikus templomban és három szállodában robbantottak. A közeli Negombo és Batticaloa városában a templomoknál követtek el merényletet.

Legkevesebb 200 ember meghalt amikor nyolc merényletet követtek el az istentiszteletek idején. A sebesültek száma több mint ötszáz. 35 külföldi halott is lehet, magyar áldozatról nem tud a külügy. Az Anadolu török állami hírügynökség két török állampolgár haláláról tud eddig. A brit külügyminisztérium öt brit állampolgár halálát erősítette meg.

A szigetországban a rendőrség számított arra, hogy iszlamista csoportok akciókat hajtanak végre Húsvét idején. Tíz napja a rendőrfőnök éberségre intette csapatait, mert a hírszerzők azt jelezték: akció készül a keresztények és a külföldiek ellen Húsvét alkalmából. India nagykövetsége is a lehetséges célpontok között volt a rendőrség értesülései szerint.

A templomokban a húsvétvasárnapi mise miatt sokan voltak, a szállodáknál pedig sok külföldi halhatott meg. A robbantások időzítése egyértelműen annak a jele, hogy a merénylők a lehető legtöbb áldozatot akarták megölni.

Eddig senki nem vállalta a merényleteket. Az ország miniszterelnöke szerint vallási szélsőségesek állnak a terrorakció mögött.

Forrás: Twitter

A Srí Lanka-i elnök arra kérte a lakosságot, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, és segítsék a hatóságok munkáját. A kormány válságértekezletet tart.

Az egyik miniszter, Harsha de Silva, miután a helyszínre látogatott, azt írta a Twitteren, hogy szörnyű a látvány, rengeteg testdarabot látott mindenfelé szétszóródva. Arról is írt, hogy a kormány minden szükséges biztonsági intézkedést meghozott.

A rengeteg sebesült híre miatt rengetegen rohantak a véradó központokba, akkora a tömeg és olyan hosszúak a sorok, hogy a véradók egy részét hazaküldték.

Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon egy szigeten helyezkedik el Indiától délre. A 21 milliós lakosság 74 százaléka szingaléz, 18 százaléka a tamil népcsoporthoz tartozik. 7 százaléka ceyloni mór, 1 százaléka pedig egyéb népcsoportokhoz tartozik. Az emberek 70 százaléka buddhista, 12 százaléka hindu, 10 százaléka muszlim és 8 százaléka keresztény. A katolikus vallásnak híd szerepe van, mert a többségben lévő szingalézok és a kisebbségben lévő tamilok között is gyakorolják ezt a vallást.

A vallási és etnikai megosztottság miatt 26 évig polgárháború volt az országban a kormány fegyveres erői és a tamil szeparatisták között.

Sri Lankán brutális polgárháború folyt, melyet a szingaléz kormányzat folytatott a tamil kisebbséggel szemben. A tamil tigrisek gerilla szervezetet leverték, a lázadást elfojtották. A tamilok Indiából kerültek Sri Lankara a brit birodalmi időkben. Az indiai tamilok támogatták a felkelést Sri Lankan. Amikor Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök nem vállalta fel a felkelés támogatást, ezért az életével kellett fizetnie. Indiában nemrég engedték szabadon azokat a merénylőket, akik végeztek az indiai miniszterelnökkel.

A szingaléz-tamil ellentéteknek vallási színezete is van: a szingalézek többsége buddhista míg a tamilok jórésze muzulmán. Mindkét közösségnek vannak keresztény tagjai is.

A 2009-ben záruló harcokban 100 ezer ember vesztette életét.

Srí Lanka egyik fő bevételi forrása a turizmus, a merényletek miatt az ország gazdasága visszaeshet.

Az adattenger zátonyai

Volt már szó lapunk hasábjain a kínai társadalmi pontrendszerről, sőt, annak hibáiról is: akadozni látszott még pár hónappal ezelőtt is az üzemelése, gyakori volt a hiba, a tévedés. Azt gondolhatnánk, épp ezért egyelőre nem is veszik túl komolyan a használatát – de tévednénk. Nagyon nagyot tévednénk: Kínában a helyzet véresen komoly.

Az AP hírügynökség birtokába került egy kínai kormányzati jelentés, mely szerint 2018-ban összesen huszonhárom millió alkalommal akadályozták meg a Középső Birodalomban, hogy „túlzottan alacsony” társadalmi pontszámmal rendelkező állampolgárok utazhassanak. Ezt úgy tessenek érteni, hogy nem kaptak repülő- vagy vonatjegyet, egyszerűen nem adták el nekik, és kész. Aki rossz volt, menjen gyalog, ha külföldön lenne dolga, akkor is. Ha Amerikában: ússza át az óceánt.

Részletesebb bontásban: összesen 17,5 millió alkalommal utasítottak vissza embereket, akik repülőjegyet vásároltak volna, 5,5 millió alkalommal pedig gyorsvasútra történő jegyvásárlást akadályoztak meg. Mindezt azzal indokolták, hogy az illetők korábban nem viselkedtek megfelelően és ez csökkentette társadalmi pontszámukat a kritikus érték alá.

Azért ez a huszonhárom millió fő több, mint Peking összlakossága: a kínai fővárosnak ugyanis csak huszonkét millió lakosa van. És két Magyarországot is bőven kitenne.

Persze a büntetéseknek vannak fokozatai

Az első rögtön az, hogy az illető nem vásárolhat business class repülőjegyet, ha nem javul a magatartása, akkor később már semmiféle repülőjegyet, aztán már vasúti jegyet sem. Utána kizárják őt és családtagjait a magániskolákból és az egyetemekről, megtiltják, hogy magas presztízsű (magyarul: jól fizetett) munkahelyen alkalmazzák, lassítják az internetkapcsolatát, kizárják a hotelekből, aztán már az éttermekben sem szolgálhatják ki, végül pedig felkerül a „rossz állampolgárok” nyilvános listájára.

Rossz pontokat anyagi megbízhatatlansággal, bohém magatartással vagy ellenzékiséggel lehet szerezni. Ez a huszonhárom millió kínai a kis bűnösök közé tartozhat, akiknek apróbb vétkeik lehetnek: közlekedési kihágások, hamis hirdetések feladása, esetleg nem arra a székre ültek a vonaton, ahová a helyjegyük szólt. Hogy az arányokkal is tisztában legyünk: 2017-ben a most kiszivárgott adatok szerint még csak 6,15 millió polgárt tiltottak el az utazástól, de azóta nagyot bővült a rendszer.

A pillanatnyi cél az, hogy 2020-ra minden kínai állampolgárnak legyen egy értékelése, melyben a viselkedését összekötik a különféle biometrikus adataival, így aztán sehol se lehessen nyugvása senkinek, mindenkiről mindent tudjon a Nagy Testvér, minden pillanatban.

Sőt, ez a rendszer a politikai elnyomás eszköze is

Ezt onnan tudjuk, hogy februárban véletlenül rábukkantak 2 565 724 megfigyelt és nyilvántartott ujgur adataira a kínai kormány egyik alvállalkozója, a videóalapú tömeganalízissel foglalkozó SenceNets szerverén. Ráadásul nem csak ott hagyták az adatokat, de jelszó és azonosító nélkül letölthetőek voltak. Ehhez tudni kell, hogy az ujgurokat a kínai kormány egytől egyig potenciális terroristának tekinti, minden 12 és 65 év közötti ujgur férfi összes adatát és fényképét nyilvántartja, és ha a térfigyelő kamerák képei alapján úgy látják, hogy valamelyikük háromszáz méternél közelebb megy fontosabb, kockázatosnak ítélt helyekhez, azonnal riaszt a rendszer és letartóztatják az illetőt, majd viszik is az átnevelő táborba. Mely átnevelő táboroknak jelenleg az ENSZ becslései szerint egymillió lakójuk lehet.

Hát ez az adatbázis maradt nyitva, és tölthette le bárki, sőt, töltötte is a Techcrunch elemzése szerint – minden személyi adatot tartalmaztak a file-ok, az alanyok munkahelyétől és lakcímétől kezdve a fotóikig, nemükig. De az orvosi kórtörténetükig és az esetleges büntetett előéletükig is.

Hogyan volt ez lehetséges?

Úgy, hogy a pontrendszer üzemeltetése még annál is nagyobb feladat, mint amire a kínai kormány képes. Ezért aztán ki is adják a munka legnagyobb részét alvállalkozó cégeknek, esetünkben az adatbázis karbantartását, de akár a netes kommunikáció cenzúrázását is – Hszincsiangban az adatbázisokkal foglalkozik a SenceNets külsős cég, Csengduban a cenzúrát adták ki gebinbe a Beyondsoftnak, mint arról korábban írtunk is.

Különben a SenseNets kisiskolás szintű hibát követett el, azért maradt nyilvános az állomány, mert az adatbázisok beállításánál elfelejtettek kipipálni néhány rubrikát.

Azonban itt láthatjuk a digitális zsarnokság alapvető problémáját is. A hatalmas mennyiségű adat bizonyos szint fölött átláthatatlanná, kezelhetetlenné válik: kiadhatják akárhány cégnek, minden adatkezelés újabb hibaforrást jelent, és szó szerint több, mint egymilliárd ügyfél minden lépésével frissül az információtenger – nem is annyira tárolási problémával állunk szemben, bár az sem egyszerű feladat, sokkal inkább kezelési gondok lépnek fel, adott szint fölött törvényszerűen. És nincs az a mesterséges intelligencia, ami képes lenne ezt a feladatot megoldani: annak is megvannak a maga határai.

Szédítő számok ezek, kérem. Olyan mennyiségek, amiket elképzelni is nehéz. Látható, hogy a nagy, átfogó pontrendszer végül is csődöt kell mondjon, bár időbe fog telni, míg Kína belátja a vállalkozás lehetetlenségét és leépíti azt.

Kína egészen egyszerűen túl nagy egy ilyen rendszerhez.

Viszont Magyarország épp elég kicsi lenne hozzá.

Szerencsére nekünk meg pénzünk nincs ilyesmire – pedig a kormány imádná.

“Kína nem akarja sem felülmúlni sem pedig helyettesíteni az Egyesült Államokat”

Hszi Csin ping elnök, aki két órán keresztül tárgyalt Biden amerikai elnökkel San Franciscóban, ahol mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok csúcsértekezletén hangsúlyozta, hogy nem versengeni, sem helyébe nem kíván lépni az Egyesült Államoknak.

A két fél megállapodott abban, hogy felújítják a párbeszédet a fegyveres erők között , és újra él a forró drót a Fehér Ház és a pekingi Tiltott város között. Ez utóbbira a legbüszkébb Joe Biden, aki valamiféle enyhülést szeretne Kínával, ezért a kínos tajvani kérdést nem is nagyon érintették. Megállapodtak viszont arról, hogy a mesterséges intelligencia katonai alkalmazását együtt próbálják meg szabályozni. Ezenkívül Kína ígéretet tett arra, hogy az eddiginél jobban ellenőrzi majd a fentanil kereskedelmet. Ezt a veszélyes szintetikus drogot főként Kínából szállítják az Egyesült Államokba, ahol évente körülbelül 50 ezer embert öl meg, mert tízszer veszélyesebb mint a heroin vagy a kokain. Hszi Csin ping elnök már Donald Trumpnak is megígérte ezt a nyári Fehér Házban Mar-a-Lagoban Floridában amikor az előző USA – Kína csúcsot tartották az Egyesült Államokban. A fentanilban nagyon nagy pénz van, elsősorban a hongkongi maffia, a triádok szállítják az USA-ba. Peking ellenőrzi Hongkongot, de a jelentős üzleti haszon miatt valahogy mégiscsak működik a fentanil kereskedelem, amely oly sok drogfogyasztó életébe kerülhet az Egyesült Államokban.

Szembenállás  helyett együttműködés

Ezt javasolta Joe Bidennek a kínai elnök mondván:

”a nagyhatalmak vetélkedése nem oldja meg sem Kína, sem az USA sem pedig a világ problémáit.”

Mi lenne a megoldás Hszi Csin ping szerint?

“A földgömb elég nagy mindkettőnk számára. Kína sikere lehetőséget teremt az Egyesült Államoknak, és megfordítva. Ezzel mind a két fél csak nyerne.”

Ez jelentős fordulat a pekingi külpolitikában hiszen nem is oly rég még Hszi Csin ping meghirdette a programot:

“megelőzzük az USA-t, és kiharcoljuk a G2-es rendszert!”

Erre válaszul hirdette meg az Egyesült Államok az új diplomáciai stratégiát 2021-ben: Kína és Oroszország az ellenfeleink. Ez a hidegháborús diplomácia, melyre az USA igyekezett rávenni európai szövetségeseit is, nem sok sikert hozott Washingtonnak, de Pekingnek is be kellett látnia, hogy nyílt törekvése a világhatalomra több kárral jár mint haszonnal. Ha Hszi Csin ping elnök ezt nem vette volna észre, akkor a fejére olvasták a kínos valót a veteránok, akik Teng Hsziao pinget segítették a nagy nyitás politikájában. Ugyanebbe az irányba befolyásolta mindkét felet Henry Kissinger, aki 1972-ben Csou Enlaj miniszterelnökkel együtt összehozta a nagy USA – Kína kibékülést és együttműködést.

A 100 éves Kissinger még Pekingbe is elrepült, hogy ebbe az irányba térítse vissza a kínai elnököt. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzásokat, és kirúgta csak nemrég kinevezett külügy és hadügyminiszterét, akik betölthették a bűnbak szerepet, mert amíg funkcióban voltak szorgalmasan követték Peking keményvonalas diplomáciáját.

Biden: valódi haladást értünk el

Az amerikai elnök kiemelte az együttműködést a klímaváltozás elleni harcban és a mesterséges intelligencia ellenőrzésében. Sem Washington sem Peking nem táplál olyan illúziót, hogy valamiféle áttörés történt volna a két nagyhatalom kapcsolatában. Inkább csak arról van szó, hogy véget érhet az amerikai – kínai kapcsolatok romlásának folyamata.

Pekingben eléggé tapintatlanul megállapították, hogy ez lehetett az utolsó alkalom arra, hogy Joe Biden találkozzon Hszi Csin ping elnökkel. Ezzel nemcsak arra utaltak a kínai fővárosban, hogy Biden túljutott a nyolcadik ikszen hanem arra is, hogy nem sok esélyt adnak neki Donald Trumppal szemben az elnökválasztáson. A republikánusok hagyományosan jobb kapcsolatot ápolnak Kínával mint a demokraták. Donald Trumpot ritka kegyként a pekingi Tiltott Városban fogadták a kínaiak. Trump bemutatta lány unokája videóját, melyen a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. A kínaiak megvásárolták Hank Paulsont, az USA egykori republikánus pénzügyminiszterét, aki jelenleg Peking fő lobbistája Washingtonban.

Meddig tarthat a háború a gázai övezetben?

0

Hosszú háborúra kell felkészülnünk – hangsúlyozza Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Az USA gyors megoldást szeretne kevés polgári áldozattal. Erről tárgyalt Blinken külügyminiszter a helyszínen sikertelenül.

Charles Brown tábornok az USA fegyveres erőinek új vezérkari főnöke óvatosságra intette Izraelt mondván

“túlságosan is nagy feladat a Hamász megsemmisítése. A Hamász vezetők levadászása sokkal reálisabb elképzelés.”

Majd megfogalmazta az amerikai hadvezetés rémálmát: ”Minél tovább tart a konfliktus a gázai övezetben annál jobban elmérgesedhet a háború, és annál nehezebb lesz egyezségre jutni.”

Irán azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a hormuzi szorost, mely döntő fontosságú átkelőhely az olaj és földgáz export szempontjából. Ezt az Egyesült Államok mindenképp megakadályozná, de akkor szembekerülhetne Iránnal, és a Biden kormányzat ezt mindenképp kerülni kívánja.

“A palesztin hatóság akadályozza a Hamász párti tüntetéseket“

Erre hívta fel a figyelmet az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, aki már korábban is gyakran utalt arra, hogy valamiféle egyezségre kellene jutni a mérsékelt palesztinokkal, gazdasági lehetőséget biztosítva a lakosság életszínvonalának felemelkedésére. Herzl Halevi tábornok korábban a katonai titkosszolgálatot vezette tehát nagyon is tisztában van a térség társadalmi – politikai sőt lélektani problémáival.

“A terroristák halott emberek“ – hangsúlyozta a vezérkari főnök nem sokkal a Hamász október hetediki terrortámadása után, melynek az áldozatai jórészt civilek voltak. Az ortodox Herzl Halevi tábornok, aki üres óráiban a háború előtt szívesen foglalkozott vallási- filozófiai kérdésekkel, tisztában van vele, hogy

“a háború nem oldja meg a helyzetet csak hosszabb időt biztosít egy újabb háborúig.”

A 75 éve fennálló Izrael eddig minden háborúját megnyerte, de békét sohasem sikerült kötnie a palesztinokkal, akiknek a létszáma immár nagyobb Nagy Izraelben mint a zsidóké. Izrael társadalma rendkívüli mértékben megosztott a palesztin kérdésben: az egyik fele híve a megegyezésnek, a másik viszont elutasítja azt mondván “azok mind terroristák”. Ezt a jobboldali-szélsőjobboldali tömböt vezeti Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki már csak azért is érdekelt egy elhúzódó háborúban, mert menetközben nem kérdezi meg senki: miért volt oly felkészületlen Izrael a Hamász terrortámadására október hetedikén? Golda Meir annak idején belebukott abba, hogy Izrael nem volt felkészülve ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur-i háborúra. Benjamin Netanjahu számára a bukás azt is jelentheti, hogy újrakezdődhetnek a vizsgálatok a korrupciós ügyekben, és a 74 éves miniszterelnök akár börtönbe is kerülhetne.

A Palesztin hatóság átvehetné az irányítást a gázai övezetben

Erről tárgyalt a szervezet vezetőjével Blinken amerikai külügyminiszter Ramallahban. Mahmud Abbasz régóta szembeáll a Hamász-szal hiszen az iszlamista terrorista szervezet úgy szerezte meg a teljhatalmat a gázai övezetben, hogy eltette láb alól mérsékelt vetélytársait. A Hamászt az arab országok közül egyedül Katar támogatta. Az október hetediki terrortámadás után az amerikai nagykövet rábeszélte Katar emírjét, aki egyébként augusztus huszadikán Orbán Viktor vendége volt a Karmelita kolostorban, hogy “helyezze más alapokra viszonyát a Hamász-szal. A háború előtt Katar havi 30 millió dollárt utalt át a Hamásznak a közalkalmazottak fizetésére a gázai övezetben. Katar, amely már 1996-ban elismerte Izraelt, fontos szövetségese az USA-nak: itt van a legnagyobb amerikai támaszpont a térségben. Jelenleg a katari diplomácia közvetít Izrael és a Hamász között a túszok ügyében. Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetője személyesen utazott Katarba, hogy felgyorsítsa a túsztárgyalásokat. Az USA javaslata az, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyelőre elutasít, hogy a túszok szabadon engedése fejében Izrael hirdessen tűzszünetet a gázai övezetben.

Összefogás a populisták ellen

0

Összefoghat a bal- és a jobboldal Olaszországban. Legalábbis, ez derül ki abból az interjúból, melyet a baloldali kormány pénzügyminisztere adott Olaszország legnépszerűbb lapjának, a Corriere della Seranak.

Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a pénzpiacok máris idegesek, mert nem szeretik a politikai bonyodalmakat. És különösképp nem szeretik a populista pártokat, melyeket nem lehet kiszámítani.

Márpedig az ország jelenlegi legnépszerűbb pártja az Öt Csillag, melyet az európai populizmus tipikus példájának lehet mondani.

Ők számíthatnak a legtöbb szavazatra a választásokon márciusban. A második helyen áll a jelenlegi baloldali kormánypárt. Harmadik Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia.

A baloldali kormány pénzügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy nem zár ki semmiféle koalíciót, de Silvio Berlusconi pártját és személyét már ismeri a világ, míg az Öt Csillag eddig csak ellenzékben szerepelt. Más kérdés, hogy

Berlusconi sem tartózkodott mindig a populizmustól.

Különösen akkor nem, amikor felvetette, hogy Olaszországnak ki kellene lépnie az eurozónából és vissza kellene térnie a lírához. Ezzel az elképzeléssel teljesen lejáratta magát az Európai Unió vezetői előtt. Visszatérése a kormányba tehát nem lenne épp problémamentes.

Olaszország különben is az EU beteg embere. Államadóssága meghaladja az 1300 milliárd eurót és csak nehezen kezelhető. Ha megindul a kamatok emelkedése, akkor egyenesen kezelhetetlenné válik. Pier Carlo Padoan is utalt erre, amikor hangsúlyozta: az országnak újabb reformokra van szüksége. Más kérdés, hogy az olasz választók mit gondolnak ezekről a pénzügyi reformokról, melyek rontják a munkavállalók esélyeit és javítják a tőke pozícióit Olaszországban.

Charles Gati: Még Trump sem olyan hülye

Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára. Interjú Charles Gatival, a Johns Hopkins Egyetem kutató-tanárával

A charlottesville-i zavargások után, úgy tűnik, mintha még jobban megoszlana az amerikai közvélemény, másrészt Trump elnök ellentmondásos nyilatkozatai mintha összezárnák a republikánusokat (a két Bush közös fellépése). Ön hogyan látja ezt?

A Trumpot támogatók óriási többsége egyelőre mindent elfogad az elnöktől. Éreznek bizonyos zavart és kétségtelenül csalódtak, de nem annyira, hogy szembe forduljanak vele. A kongresszusban más a helyzet. Ott az igazi konzervatívok elfogadhatatlannak tartják az elnök három nyilatkozatát, a benne levő ellentmondásokat, és különösen azt, hogy „mindkét oldalt” kritizálta s mindkét oldalon talált rendes embereket is. Az amerikaiak óriási többsége nem hisz abban, hogy a neonácik vagy rasszisták között vannak rendes emberek is. Én egyébként úgy látom, hogy a Republikánus Párt tagjai számos kérdésben nem értenek egymással egyet; a párt sok csoportba oszlott.

Innen, Magyarországról úgy tűnik, mintha állandósult zűrzavar lenne a Fehér Házban. Meddig tarthat ez?

Teljes a kompetencia hiánya, teljes a zűrzavar. A jobbkéz nem tudja, hogy a szélsőjobbkéz mit tesz. Ez még sokáig eltarthat sajnos, mert bár nő azok száma, akik szeretnék az elnököt idő előtt elmozdítani, ám többen tartózkodnak egy radikális megoldástól. Bár nem mindig konzervatív ez az ország, de mindig nagyon is tartja magát a tradícióihoz. Másoknak nem tetszene az alelnök előléptetése. Tehát ez a zűrzavaros helyzet még évekig is eltarthat, de mindenképpen a 2018-as kongresszusi választásokig, azaz legalább egy évig.

Kissé meglepő és az Egyesült Államokra ez eddig igazán nem volt jellemző, hogy a múltbéli történelmi konfliktusokat (Észak-Dél) ismét felmelegítik. Ön mit gondol erről?

Komplikált kérdés, nincs rá egyszerű válasz. Sajnos, az egyik válasz éppen az, amit eddig pozitívumnak hittünk: Lincoln talán túlságosan nagylelkű volt. Talán nem lett volna szabad olyan úri módon bánni azokkal, akik meg akarták dönteni az Egyesült Államokat és a rabszolgaság rendszerét sem voltak hajlandók megszüntetni. További válasz az, hogy Trump lázító retorikája is felelős a régi konfliktusok felmelegítéséért. E pillanatban az amerikai demokrácia meg nincs veszélyben, de látható az amerikai társadalom válsága.

Észak-Korea, kevésbé Venezuela, valós válsággócok, de mintha a Trump adminisztráció még fel is nagyítaná őket. A belpolitikai káoszt szeretnék ezzel a kommunikációval kissé háttérbe szorítani?

Nincs katonai megoldás. Trump is és az észak-koreai vezetők is blöffölnek. Ha netán az USA megtámadná Észak-Koreát, akkor az északiak órákon belül szétlőnék Dél-Koreát. Többszázezer ember halna meg azonnal. Nem is beszélve a Dél-Koreában levő amerikaiakról és családtagjairól. Még Trump sem olyan hülye, hogy egy ilyen opciót komolyan venne. Komoly emberek is vannak a Fehér Házban és a Pentagonban, akik lefognák a kezét. Ezt tette, illetve erre készült fel Nixon ellenében James Schlesinger, akkori honvédelmi miniszter. Ami Venezuelát illeti, csak egész Dél-Amerika együtt tudna segíteni a rettenetes helyzeten, ez viszont diplomáciai megoldás lenne, amit Trump láthatóan megvet. A State Department szakértői már vagy nincsenek a helyükön, vagy pedig a tanácsaikat nem veszik figyelembe.

A belső feszültségek és a Fehér Ház-beli erőviszonyok mennyire befolyásolják az Egyesült Államok külpolitikáját?

Annyiban, hogy szinte minden naponta változik. Nincs stratégiai terv. Ezt láttuk a NATO-val kapcsolatban, s ez Magyarországot is érinti. Egyszer azt mondta az elnök, hogy az 5. cikkely alkalmazása főleg attól függ, hogy a NATO tagjai megfelelően hozzájárulnak-e a közös védelemhez, de aztán ezt visszavonta. Tehát a NATO-val kapcsolatban minden marad a régiben. Remélem, így is lesz. Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára.

Kaczynski: Budapestet akarok Varsóban!

Lengyelországban javában zajlik a választási kampány, melyben a PiS Orbán Viktor receptjét követi Brüsszelben és otthon is – állapítja meg a Politico.

A lap szerint a kormánypárt fő célja az, hogy maximális mértékben kihasználja az uniós forrásokat. Minthogy erről mostanában döntenek majd Brüsszelben, ezért a lengyel kormány konciliáns magatartást tanúsít miközben otthon minden eszközt bevet annak érdekében, hogy amiképp Jaroslaw Kaczynski fogalmazott „Varsóból Budapest legyen!” Íme egy példa arra, hogy miképp képzeli ezt el a varsói kormányzat , melynek jogi reformját Brüsszel bírálja:

Lemondott az igazságügyi miniszterhelyettes , aki gyűlölet kampányt irányított bírák ellen

„Nem akarom kockáztatni az igazságügyi reform sikerét!” – ezzel indokolta meg villámgyors lemondását Lukasz Piebiak, aki a Brüsszelből bírált reform egyik fő irányítója volt Varsóban. Az Európai Unió azzal vádolja Lengyelországot, hogy az igazságügyi reformmal veszélybe sodorja a bírák függetlenségét a politikai hatalomtól, pedig ez fontos kritériuma a demokráciának. Sok bíró is osztja Lengyelországban Brüsszel véleményét. Ellenük indított kampányt a kormányzat, mely mögött teljes mellszélességgel ott áll a PiS. A kormánypárt, mely szisztematikusan alkalmazza azt az internetes gyűlölet kampány technikát, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki Trump emberei a 2016-os elnökválasztási kampányban. Az álhírek/fake news- ok szisztematikus alkalmazása a politikai ellenfelek ellen már halálos áldozatot is követelt Lengyelországban: egy fanatikus megkéselte Gdansk városának ellenzéki polgármesterét. Feleségét az európai választáson megválasztották: Brüsszelben épp azt tekinti fő feladatának, hogy harcoljon a gyűlölet beszéd ellen. De miért is mondott le az igazságügyi miniszterhelyettes Varsóban?

A miniszterhelyettes rendszeresen informálta „Emiliát”

A kedves Emília pedig átfogó internetes gyűlölet kampányt folytatott azok ellen a bírák ellen, akik ellenezték az igazságügyi reformot. Mindezt megírta az Onet.pl portál hozzátéve, hogy a miniszterhelyettes maga is bíró volt nemrég, és a gyűlölet kampányban olyan információkat is felhasznált, amelyekhez a minisztériumban jutott hozzá!

„Ez nemcsak undorító, de törvénytelen is” – nyilatkozta a francia közszolgálati rádiónak , az rfi-nek Paulina Kieszkowska-Knapik ügyvédnő Varsóból. A miniszterhelyettes egyébként rágalmazásért beperelte a portált. Lengyelországban októberben választásokat tartanak, és a lengyel kormány mindent bevet, hogy hatalmon maradhasson. Nagyszabású családtámogatási csomagtervet fogadtak el még az európai választás előtt, melyet a PiS megnyert annak ellenére, hogy az egész ellenzék összefogott ellene Lengyelországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK