Az adattenger zátonyai

0
584
pontrendszer készül

Volt már szó lapunk hasábjain a kínai társadalmi pontrendszerről, sőt, annak hibáiról is: akadozni látszott még pár hónappal ezelőtt is az üzemelése, gyakori volt a hiba, a tévedés. Azt gondolhatnánk, épp ezért egyelőre nem is veszik túl komolyan a használatát – de tévednénk. Nagyon nagyot tévednénk: Kínában a helyzet véresen komoly.

Az AP hírügynökség birtokába került egy kínai kormányzati jelentés, mely szerint 2018-ban összesen huszonhárom millió alkalommal akadályozták meg a Középső Birodalomban, hogy „túlzottan alacsony” társadalmi pontszámmal rendelkező állampolgárok utazhassanak. Ezt úgy tessenek érteni, hogy nem kaptak repülő- vagy vonatjegyet, egyszerűen nem adták el nekik, és kész. Aki rossz volt, menjen gyalog, ha külföldön lenne dolga, akkor is. Ha Amerikában: ússza át az óceánt.

Részletesebb bontásban: összesen 17,5 millió alkalommal utasítottak vissza embereket, akik repülőjegyet vásároltak volna, 5,5 millió alkalommal pedig gyorsvasútra történő jegyvásárlást akadályoztak meg. Mindezt azzal indokolták, hogy az illetők korábban nem viselkedtek megfelelően és ez csökkentette társadalmi pontszámukat a kritikus érték alá.

Azért ez a huszonhárom millió fő több, mint Peking összlakossága: a kínai fővárosnak ugyanis csak huszonkét millió lakosa van. És két Magyarországot is bőven kitenne.

Persze a büntetéseknek vannak fokozatai

Az első rögtön az, hogy az illető nem vásárolhat business class repülőjegyet, ha nem javul a magatartása, akkor később már semmiféle repülőjegyet, aztán már vasúti jegyet sem. Utána kizárják őt és családtagjait a magániskolákból és az egyetemekről, megtiltják, hogy magas presztízsű (magyarul: jól fizetett) munkahelyen alkalmazzák, lassítják az internetkapcsolatát, kizárják a hotelekből, aztán már az éttermekben sem szolgálhatják ki, végül pedig felkerül a „rossz állampolgárok” nyilvános listájára.

Rossz pontokat anyagi megbízhatatlansággal, bohém magatartással vagy ellenzékiséggel lehet szerezni. Ez a huszonhárom millió kínai a kis bűnösök közé tartozhat, akiknek apróbb vétkeik lehetnek: közlekedési kihágások, hamis hirdetések feladása, esetleg nem arra a székre ültek a vonaton, ahová a helyjegyük szólt. Hogy az arányokkal is tisztában legyünk: 2017-ben a most kiszivárgott adatok szerint még csak 6,15 millió polgárt tiltottak el az utazástól, de azóta nagyot bővült a rendszer.

A pillanatnyi cél az, hogy 2020-ra minden kínai állampolgárnak legyen egy értékelése, melyben a viselkedését összekötik a különféle biometrikus adataival, így aztán sehol se lehessen nyugvása senkinek, mindenkiről mindent tudjon a Nagy Testvér, minden pillanatban.

Sőt, ez a rendszer a politikai elnyomás eszköze is

Ezt onnan tudjuk, hogy februárban véletlenül rábukkantak 2 565 724 megfigyelt és nyilvántartott ujgur adataira a kínai kormány egyik alvállalkozója, a videóalapú tömeganalízissel foglalkozó SenceNets szerverén. Ráadásul nem csak ott hagyták az adatokat, de jelszó és azonosító nélkül letölthetőek voltak. Ehhez tudni kell, hogy az ujgurokat a kínai kormány egytől egyig potenciális terroristának tekinti, minden 12 és 65 év közötti ujgur férfi összes adatát és fényképét nyilvántartja, és ha a térfigyelő kamerák képei alapján úgy látják, hogy valamelyikük háromszáz méternél közelebb megy fontosabb, kockázatosnak ítélt helyekhez, azonnal riaszt a rendszer és letartóztatják az illetőt, majd viszik is az átnevelő táborba. Mely átnevelő táboroknak jelenleg az ENSZ becslései szerint egymillió lakójuk lehet.

Hát ez az adatbázis maradt nyitva, és tölthette le bárki, sőt, töltötte is a Techcrunch elemzése szerint – minden személyi adatot tartalmaztak a file-ok, az alanyok munkahelyétől és lakcímétől kezdve a fotóikig, nemükig. De az orvosi kórtörténetükig és az esetleges büntetett előéletükig is.

Hogyan volt ez lehetséges?

Úgy, hogy a pontrendszer üzemeltetése még annál is nagyobb feladat, mint amire a kínai kormány képes. Ezért aztán ki is adják a munka legnagyobb részét alvállalkozó cégeknek, esetünkben az adatbázis karbantartását, de akár a netes kommunikáció cenzúrázását is – Hszincsiangban az adatbázisokkal foglalkozik a SenceNets külsős cég, Csengduban a cenzúrát adták ki gebinbe a Beyondsoftnak, mint arról korábban írtunk is.

Különben a SenseNets kisiskolás szintű hibát követett el, azért maradt nyilvános az állomány, mert az adatbázisok beállításánál elfelejtettek kipipálni néhány rubrikát.

Azonban itt láthatjuk a digitális zsarnokság alapvető problémáját is. A hatalmas mennyiségű adat bizonyos szint fölött átláthatatlanná, kezelhetetlenné válik: kiadhatják akárhány cégnek, minden adatkezelés újabb hibaforrást jelent, és szó szerint több, mint egymilliárd ügyfél minden lépésével frissül az információtenger – nem is annyira tárolási problémával állunk szemben, bár az sem egyszerű feladat, sokkal inkább kezelési gondok lépnek fel, adott szint fölött törvényszerűen. És nincs az a mesterséges intelligencia, ami képes lenne ezt a feladatot megoldani: annak is megvannak a maga határai.

Szédítő számok ezek, kérem. Olyan mennyiségek, amiket elképzelni is nehéz. Látható, hogy a nagy, átfogó pontrendszer végül is csődöt kell mondjon, bár időbe fog telni, míg Kína belátja a vállalkozás lehetetlenségét és leépíti azt.

Kína egészen egyszerűen túl nagy egy ilyen rendszerhez.

Viszont Magyarország épp elég kicsi lenne hozzá.

Szerencsére nekünk meg pénzünk nincs ilyesmire – pedig a kormány imádná.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .