Fontos

Prigozsin Fehéroroszországban

Jevgenyij V. Prigozsin orosz zsoldosvezér kedden megérkezett Fehéroroszországba – jelentette a fehérorosz állami sajtó, ezzel véget vetett a hollétével kapcsolatos több napos találgatásnak, miután lefújta a hétvégi felkelést, amely a legdrámaibb kihívást jelentette Vlagyimir V. Putyin elnök uralma előtt.

Korábban kedden Putyin méltatta biztonsági erőit egy nagyszerűen koreografált beszédében, amely a lázadást az orosz állam hősi epizódjaként ábrázolta. Három nappal a zendülés után Putyin úgy tűnt, hogy megpróbálta megragadni a kezdeményezést, és közvetve figyelmeztette a következményekre azokat a tisztviselőket, akik segítettek Prigozsin meggazdagodni az ország költségén. Megköszönte továbbá az orosz hadseregnek, hogy „lényegében megállítottak egy polgárháborút” – jelentette az állami média.

Az orosz hatóságok megszüntették a vizsgálatot Prigozsin és Wagner-csoportjának tagjai ellen a fegyveres lázadás miatt. A csoport katonai felszerelések átadására készült az orosz hadseregnek – jelentette az állami sajtó, miközben a Kreml összehangolt erőfeszítéseket tesz a lázadás megszüntetésére.

Lukasenko fehérorosz elnök, Oroszország legközelebbi szövetségese által a felkelés megszüntetésére kötött megállapodás értelmében Oroszország kijelentette, hogy amnesztiát ad Prigozsinnak és harcosainak, és Prigozsin fehéroroszországi száműzetésben mehetett.

A médiában veszett össze a rendőrséggel az izraeli miniszterelnök

0

Egymásnak üzenget Benjamin Netanjahu és a rendőrség a kormányfő elleni korrupciós nyomozás és az ezzel összefüggő szivárogtatások miatt.

A szócsatát a miniszterelnöki hivatal kezdte: azzal vádolta meg a rendőrséget, hogy egy új, külsős tanácsadó pályázat nélküli alkalmazása óta valósággal cunamivá dagadt a Netanjahu elleni nyomozásról kiszivárgó híráradat.

Netanjahu hivatala szerint nem tartják be az ígéretet, hogy nem jutnak ki információk a nyomozásokról,

és a rendőrség nem adja át vádirat elkészítésének ajánlásával a nyomozati anyagokat az ügyészségnek.

Az MTI tudósítása szerint a vád előzménye az volt, hogy legnézettebb tévécsatorna bejelentette, hogy folytatják a kormányfő elleni nyomozást, és hogy várhatóan újabb kihallgatások lesznek a közeljövőben.

A rendőrség is szokatlanul kemény hangú üzenetben válaszolt. A Jediót Ahronót szerint azt közölték:

alaptalan támadások érik őket, amelyek célja a rendőrség munkájának akadályozása, és a jogállamiság aláásása.

Jichák Hercog, a parlamenti ellenzék vezetője pedig azt mondta: „Ami a művészek, az újságírók és a bírók elleni rohammal kezdődött, ma a rendőrség ellen folyik. Uszít, és saját személyes politikai érdekében megosztja a nemzet egységét, és kárt okoz a jog és a kormányzás jelképének.”

Ehud Barak volt miniszterelnök a Twitteren azt írta: Netanjahu pánikba esett, a nyomozók becsületesen kutatnak, és amikor „Bibit fenyegeti az igazságszolgáltatás, akkor Bibi is támadja azt”. (A Bibi a miniszterelnök széles körben használt beceneve.)

A kormánykoalíció elnöke viszont megvédte Netanjahut, szerinte is komoly gonddá vált a kiszivárogtatás.

Az utóbbi időben

több, Netanjahuval kapcsolatba hozható ügyben kezdtek nyomozni.

Az egyik szerint drága ajándékokat fogadott el, egy másik szerint médiát befolyásoló üzleti alkuról tárgyalt, de nyomoznak a katonai beszerzések miatt, valamint vizsgálják egy telekommunikációs cég és a minisztérium közti összefonódásokat is. Az első két ügyben már ki is hallgatták a miniszterelnököt.

Akinek már a felesége ellen is vádat emeltek, a kormányfői rezidenciával kapcsolatos pénzügyi visszaélések miatt. Fiát pedig többek között amiatt támadták, mert egy antiszemita tweetet posztolt, ami szerint Soros György a gyíkembereken és az illuminátusokon keresztül irányítja a világot.

Orbán a CSU csúcson a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz és felszólal egy németországi fórumon, amelyen a CSU vezetői kidolgozzák elképzeléseiket a koalíciós tárgyalásokra.

 

Január 2. és 4.-e között tartja tanácskozását Angela Merkel kancellár szövetségese, amely több fontos kérdésben eltérő nézeteket vall Németország problémáit illetően. Ilyen elsősorban a menekültek kérdésköre, amelyben a bajor keresztény szociális unió álláspontja sok tekintetben közel áll Orbán Viktor nézeteihez. Míg a kancellárasszony 2015-ben beengedett több mint egymillió menekültet Németországba, ezt a CSU csak vonakodva fogadta el.

Akkor is meghívták Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy megmutassák: Bajorországban másképp ítélik meg a bevándorlás ügyét, mint Berlinben.

Akkor Orbán Viktor azt mondta: nem kíván beavatkozni Németország belpolitikájába, de bírálta Angela Merkel menekültügyi politikáját.

Azóta új helyzet van: a magyar miniszterelnök egyértelműen szembehelyezkedett Angela Merkel kancellárral és Brüsszellel a menekültkérdés kezelésének ügyében.

Orbán Viktor meghívása a CSU csúcsra figyelmeztetés Angela Merkelnek: menekültügyben a korábbinál keményebb magatartásra számíthat a koalíciós tárgyalásokon.

A CSU már korábban elérte, hogy Angela Merkel pártja, a CDU is elfogadja: évente csak maximum 200 ezer menekült érkezhet Németországba.

A felső határ feldühítette a mérsékelt pártokat: a zöldeket és a liberálisokat, akik részben emiatt ítélték kudarcra Merkel koalíciós tárgyalásait. A kancellárasszony most nincs könnyű helyzetben, hiszen régi ellenlábasát, Martin Schulzot, a szociáldemokraták vezetőjét  kell rábeszélnie a koalícióra miközben a CSU egyre szigorúbb menekültügyben.

Németországnak még mindig nincs új kormánya. A koalíciós tárgyalások egy nappal azután kezdődnek majd újra, hogy a CSU csúcstalálkozót tart egy régi kolostorban.

Orbán Viktor meghívása erre a csúcsra azt jelenti, hogy Angela Merkelnek minden korábbinál nehezebb tárgyalásokon kell eredményt elérnie, ha továbbra is Németország kancellárja kíván maradni.

Nem gyengülnek a terrorszervezetek

0

Egy ENSZ-jelentés szerint az Iszlám Állam és az al-Kaida is „meg tudta őrizni képességeit”, a katonai vereségek ellenére.

Hiába szorul ki egyre inkább az Iszlám Állam Szíriából és Irakból,

„továbbra is képes pénzt küldeni harcosainak a közel-keleti konfliktusövezeten kívülről”

– írja az ENSZ Biztonsági Tanácsának készült beszámoló, amely szerint egyszerre csak kisebb összegeket küldenek, amelyek felderítése szinte lehetetlen.

A jelentés szerint a dzsihádisták továbbra is elsősorban az olajból és az adókból szereznek pénzt.

Az Iszlám Állam továbbra is képes merényletek szervezésére és ösztönzésére a Közel-Keleten kívül,

és a jelentés szerint elsődleges célpontjuk Európa, de megpróbálják megvetni a lábukat Délkelet-Ázsiában is.

A szakértők szerint „az Iszlám Állam moszuli ellenállása megmutatta, hogy

nem sikerült teljesen szétzúzni a szervezet parancsnoki struktúráját,

és a csoport továbbra is jelentős katonai fenyegetés marad”.

Az al-Kaidának Nyugat- és Kelet-Afrikában, különösen Jemenben vannak nagy tartalékai. A jelentés szerint komoly fenyegetés a Száhel-övezetben, de Kelet-Afrikában is, ahol becslések szerint a két szélsőséges csoport tagjainak száma hatezer és kilencezer közé tehető.

Trump miatt kellett visszahívni egy CIA-ügynököt a Kremlből?

A CNN hírtelevízió exkluzív anyagában azt állítja, hogy az amerikai hírszerzés kénytelen volt kivonni egyik legfőbb informátorát Oroszországból, miután Trump elnök szigorúan titkos izraeli hírszerzési információkat osztott meg Lavrov orosz külügyminiszterrel a Fehér Házban.

Az eset még 2017-ben történt, de most került nyilvánosságra. A Fehér Ház és a CIA természetesen sietett cáfolni a CNN állításait. Ugyanígy tett Moszkva is, de az oroszok azért közzétettek néhány érdekes információt is.

A CIA orosz ügynöke Putyin közelében dolgozott

Oleg Szmolenkov 2010 előtt Oroszország washingtoni nagykövetségén töltött be tisztséget és minden bizonnyal a hírszerzés munkatársa volt. Az Egyesült Államokból hazatérve az elnöki hivatalba került. Harmadosztályú államtanácsos lett- írja a kormányhű Rt.com. 2017 nyarán Montenegróba ment nyaralni. Azután eltűnt.

A CNN leleplezése valószínűleg összefügg azzal, hogy Donald Trump javítani kívánja az USA kapcsolatait Oroszországgal, miután az ellene vizsgálódó ügyész nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az elnökválasztás idején az oroszok segítettek volna a győzelem elérésében. Trump jelezte: a következő G7 csúcsra, melyet Miamiban rendeznek meg, szívesen látná Putyin elnököt is. Az orosz államfőt azért zárták ki a nagyhatalmi csúcsról, mert 2014-ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet.

Ráadásul tavaly, amikor közzétették az USA új biztonságpolitikai koncepcióját, abból kiderült: Kína mellett Oroszországot tekintik stratégiai ellenfélnek. Trumpot mindez nem zavarja, mert tudja: a kémek háborúja attól függetlenül folytatódik, hogy közben az államfők tárgyalnak egymással. Az USA szeretné megakadályozni Kína és Oroszország stratégiai szövetségét, ezért békejobbot kínál Putyinnak. Aki gondosan mérlegeli a körülményeket, de nyilvánvalóan szívesen eleget tesz Trump  meghívásának.

Vesztésre áll Trump zsaroló taktikája

USA figyelmeztetés Nagy Britanniának: a Huawei az ország szuverenitását veszélyezteti. Erről értesítette a világot Twitteren Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki Londonban is kísérletet tesz arra, hogy az utolsó pillanatban lebeszélje Boris Johnsont a kínaiak beengedéséről az ötödik generációs piacra.

Közben viszont a Forbes már úgy értesült: Boris Johnsont már meggyőzték a tanácsadói, hogy mondjon nemet Trumpnak, aki pedig mindent bevetett annak érdekében, hogy elgáncsolja a Huaweit Angliában is.

Mnuchin mézes madzagja

Az amerikai pénzügyminiszter szerint már az idén meglehet az USA-Egyesült Királyság szabadkereskedelmi egyezmény. Ha ez igaz lenne, akkor az uniós kilépés után egyből be lehetne lépni az amerikai piacra. Csakhogy kérdés: milyen feltételekkel? Steve Mnuchin pénzügyminiszter játssza ezeken a tárgyalásokon a jó rendőr szerepet míg Robert Lightizer kereskedelmi főtanácsadó a mumus. Ez jól látszott a kínaiakkal folyó véget nem érő alkudozások során, és Trump minden bizonnyal ugyanezt a stratégiát alkalmazza Nagy Britannia esetében is.

Ötszemközt

Trump telefonon állítólag azzal is megfenyegette Boris Johnsont, hogy amennyiben nem zárják ki a Huaweit, akkor őket zárhatják ki a titkosszolgálati együttműködésből. A második világháború vége óta működik a Five Eyes only rendszer, mely azt jelenti úgy az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland titkosszolgálatai információikat megosztják egymással. Trump szerint a Huawei a pekingi titkosszolgálat eszköze, és hogyha a britek a kínaiakat megbízzák az ötödik generációs hálózat kiépítésével, akkor titkos információkhoz juttathatják akaratlanul Kínát. Andrew Parker, a brit titkosszolgálat főnöke ezt nem így látja. Szerinte nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot a Huawei, de bizonyos szigorításokat elkerülhetetlennek tart. A londoni sajtó beszámol arról, hogy elkeseredett csaták dúlnak a kormányban a Huawei miatt. A Forbes szerint kedden a kínaiak mellett döntenek majd. Az Európai Unió minden tagállamra rábízta a döntést. Ezért Magyarország a Huawei mellett döntött Trump aggályai ellenére.

Boris Johnson dilemmája: Európa vagy Amerika?

A brit üzletemberek 60%-a úgy véli, hogy az európai piac fontosabb mint az amerikai. Sokan tartanak az amerikaiak agresszív nyomulásától és nemcsak a baloldalon. Trump támogatói között vannak olyan lobbik is, amelyek ki akarják mazsolázni a brit egészségügyet miközben a problémás részeket meghagynák a brit kormánynak. A fizetős egészségügy nagy csapás lenne a bérből és fizetésből élők számára. Csakhogy Boris Johnson a rozsda övezetek frusztrált munkásosztályának köszönhette elsöprő választási győzelmét. Ezért most a belügyminiszter ki is jelentette: „a brit tőkének el kell felejtenie az olcsó európai munkaerőt! Meg kell fizetnie a hazai munkásokat!” Konzervatív kormánytól ilyesmit ritkán lehetett korábban hallani. A kereskedelmi miniszter viszont azt közölte: csak február közepén lesz kész a brexit tárgyalási ajánlat. Hogy lesz ebből szabadkereskedelmi egyezmény az év végén? Ezt szeretné tudni Michel Barnier is, aki uniós főtárgyalóként már szinte mindent látott brexit ügyben. Varadkar ír miniszterelnök viszont a BBC-nek nyilatkozva gúnyosan arra figyelmeztette a briteket: ne higgyék, hogy az erő pozíciójából tárgyalhatnak majd a szabadkereskedelmi egyezményről az Európai Unióval!

125 millió halottja lenne egy atomháborúnak India és Pakisztán között

Egyetlen nukleáris csapás 700 ezer ember halálához vezetne a sűrűn lakott területen – állapította meg a Science Advances folyóirat tanulmánya. Összesen több mint 125 millió halottja és legalább ugyanennyi sebesültje lenne a nukleáris konfliktusnak India és Pakisztán között.

Ez jóval nagyobb áldozat mint a második világháborús ember veszteség. Ellentétben a világháborúval erre néhány napon belül kerülhetne sor. Egy ilyen hét beláthatatlan következményekkel járna az egész világ számára, mert a környezetet mindenütt súlyos katasztrófa érné még a távoli területeken is. A tanulmány azzal fejeződik be: reméljük, hogy India és Pakisztán vezetői is olvasnak bennünket …

A két atomhatalom között Kasmír miatt éleződött ki ismét a feszültség. A muzulmán többségű indiai állam eddig autonómiát élvezett, de ezt a választásokon győztes Narendra Modi hindu nacionalista pártja megszüntette. Emiatt zavargások törtek ki Kasmírban, ahova jelentős csapat erősítéseket vezényelt az indiai kormány. Imran Khan, Pakisztán miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy őrültség lenne bevetni az atomfegyvert, de hogyha nem lenne más megoldás a megadás elkerülésére, akkor fontolóra venné a dolgot.

Az atomhatalmak közül Oroszország Indiát és Kína Pakisztánt támogatja. Az Egyesült Államok eddig Pakisztánt támogatta, de újabban Trump elnök Indiát szeretné felhasználni arra, hogy nyomást gyakoroljon Kínára. Legutóbb Houston városában Texasban Narendra Modi indiai miniszterelnök közös választási nagygyűlésen vett részt Donald Trumppal.

Róháni Trumpra utalva: Irán senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék

0

Az iráni köztársasági elnök szerint „nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne „a világpolitika újoncai” miatt.

Irán senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék – jelentette ki szerdán az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában felszólalva az iszlám köztársaság elnöke.

Haszán Róháni hozzátette, hatástalan a megfélemlítés velük szemben.

A nagyhatalmakkal kötött nukleáris megállapodásról szólva kijelentette, Irán nem fogja megszegni, de határozott választ ad arra, ha az egyezmény más részesei így cselekednek. Mint mondta, „nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne „a világpolitika újoncai” miatt. Szerinte

az új amerikai kormányzat aláássa a hitelességét és a beléje vetett bizalmat azzal, hogy nem tartja be nemzetközi kötelezettségeit.

Haszan Róháni hangoztatta, hogy a regionális és a globális válságokat csak párbeszéd és tárgyalások útján lehet rendezni. Irán ezért erősíteni akarja kapcsolatait szomszédjaival és az összes baráti országgal. Kiemelte, hogy hazája védelmi képességei, beleértve a rakétákat is, kizárólag az elrettentést és a regionális béke és stabilitás fenntartását célozzák.

Németország választ – Frissítve

0

Kiszámíthatatlan a németek voksolási hajlandósága – míg délig időarányosan többen szavaztak, mint négy éve, délután kettőre már kevesebben voltak, mint ugyanebben az időben a legutolsó választáson, 2013-ban. A szavazásra jogosultaknak közel a harmada azonban már levélben letudta állampolgári kötelességét.

Reggel nyolckor kezdődtek a választások. A Bundestag megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár 42 párt 4828 jelöltjére adhatja le a voksát. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.  Mint korábban beszámoltunk róla, az első eredménybecslések az urnazárás – este 6 óra – körül jelennek majd meg, végeredmény hétfő kora reggelre várható.

Eddig nem igazolódtak be azok a félelmek a vasárnapi német parlamenti választáson, hogy történelmien alacsony lesz a részvételi arány. Délig többen mentek el szavazni, mint négy éve, ám utána némileg csappant a kedv.

Délután 2 óráig a 61,5 millió választásra jogosult 41,1 százaléka szavazott a szövetségi parlamenti választáson. A levélben szavazók adatait nem tartalmazza a kimutatás.

Ez kismértékű csökkenés a négy évvel korábbi 41,4 százalékhoz képest – jelentette az MTI a szövetségi választási bizottságra hivatkozva.

Népszava kora délutáni tudósításai még a megelőző állapotot tükrözték, azt, hogy délig a nagyvárosokban jóval többen járulnak az urnákhoz, mint négy éve.  Münchenben például jóval többen szavaztak a négy évvel ezelőttinél: délig 57,1 százaléknyian, a levélben leadott voksokkal együtt (44,3). A keletnémet Potsdamban hosszú sorok kígyóznak az urnák előtt. Délig 29,6 százalék szavazott, 2013-ban ugyaneddig az időpontig 25,8 százalék. Akadnak azonban negatív példák is. Összességében Szászországban a részvétel nem változott a négy évvel ezelőttihez képest, Türingiában pedig csökkent is az akkori 31,2-ről a mostani 24,5 százalékra.

Szakértők szerint a magas részvételi arány a nagyobb pártoknak kedvez.

A választás tétje igazán nem is az, hogy Angela Merkelnek sikerül-e negyedszerre is győzelemre vinnie pártját, a CDU-t, hanem az, hogy a választások után kivel alakíthat majd koalíciót.

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban – írta az MTI. Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

Amerikai szemmel: a magyar-orosz kapcsolat kockázat

Magyarország orosz trójai faló az EU-ban, növekvő kockázatot hordoz az USA számára is – írja egy neves amerikai szaklap. Ez mindkét féltől komolyabb ellenőrzést igényel, fogalmaznak.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus ötödik évében másik kelet-európai állam jelent meg a Kreml radarján, de más tekintetben: Magyarország – írja a neves amerikai biztonságpolitikai lap, a Global Security Review (GSR). Már címében is félreérthetetlenül fogalmaz, amikor leszögezi, hogy Magyarország kapcsolata Oroszországgal kockázat. És ez aligha meglepő sokak számára, mert Orbán Viktor már régóta Európa-ellenes és oroszbarát kampányt folytat – írják.

A „gázos” ügyek

Ezután a lap a tipikus amerikai megközelítésből elemzi az Európai Unión belüli helyzetet, a gázellátás szemszögéből. Végig veszi azokat a folyamatokat, amelyek tengeren túli szemmel aggodalomra adnak okot a túlzott és növekvő orosz gázfüggőség miatt. És amiatt, hogy a zajló és tervezett beruházások (Északi Áramlat 2, Török Áramlat) Ukrajna megkerülésével látná el orosz földgázzal az EU-t.

Felhívja a figyelmet arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti gázszállítási megállapodás 2019 végén lejár. Tekintettel arra, hogy Ukrajna és Oroszország továbbra is ténylegesen háborúban áll, nem valószínű, hogy új megállapodást kötnének. A GSR emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok folyamatosan kritizálja Németországnak az Északi Áramlat 2 iránti elkötelezettségét, ellenezve a csővezetéket, mert az

növeli Európa függőségét az orosz energiától

és károsítja Ukrajna gazdasági és nemzetbiztonságát.

Nem valószínű, hogy Oroszország változtatna tervein, ezért a helyzet mind az európai, mind az amerikai politikai döntéshozók számára aggodalomra ad okot – írja a GSR.

A Kreml számára hasznos

Ezután ugyancsak az USA és az EU számára egyaránt aggályosnak nevezi a már eddig is meleg magyar-orosz-kapcsolatok tovább javulását. Olyannyira, hogy ez

az egyre töredezettebb Európai Unióban trójai lóként szolgálhat.

A GSR szerint Orbán idején Magyarországot a demokratikus normák megsértése miatt vádolják: a kormány súlyosan meggyengítette a média sokféleségét, miközben megtámadta a civil társadalmat és az oktatási szabadságot. Felidézi, hogy Orbán Európa első „illiberális demokráciájának” nevezte el Magyarországot, tiltakozik az EU Oroszországgal szembeni szankciói ellen. Továbbá 2018 júniusában Magyarország volt az egyetlen EU-tag, amely az Ukrajnának nyújtott támogatás növelése ellen szavazott.

Az amerikai megközelítésben az EU és más nyugati intézmények destabilizálása a Kreml számára kulcsfontosságú cél, és ebben számára Magyarország sikeres. A földgázüzletek és Orbán Európa-ellenes retorikája Putyin javára vannak, s még inkább a Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) közelgő Magyarországra költözése.

A GSR felsorolja azokat a megállapításokat, hogy – számos európai tisztviselő szerint is – az IIB fedezék, amely mögül Oroszország felboríthatja az európai intézményeket. Megemlíti, hogy „Orbán már engedélyezte” (ténylegesen törvényt hoztak erről), hogy az IIB-mentességet kapjon bármely szabályozói vagy ügyészi hatósági ellenőrzés alól, és az IIB-s tisztviselők diplomáciai státuszt kaptak az országban. A GSR szerint az európai és amerikai politikai döntéshozók számára a magyar-orosz kapcsolat olyan, amely a közeljövőben megnövekedett ellenőrzést érdemel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK