Megkezdődött a párizsi iszlamista terrorista pere Brüsszelben, ahol több mint háromszáz rendőr védi azt a bírósági épületet a belga fővárosban, ahol Salah Abdeslam pere folyik. Az épület fölött állandóan helikopterek köröznek – bevetésre készen.
A marokkói származású francia állampolgársággal rendelkező iszlamista terrorista az egyetlen túlélője a párizsi terrorakciónak /2015 november/, az öngyilkos kommandó minden más tagja meghalt. Salah Abdeslamnak is meg kellett volna halnia, de nem működött az a robbanó mellény, melyet az Iszlám államtól kapott. Az iszlamista terrorista a Bataclan színházban történt tömegmészárlás idején egy másik helyszínen akart sikertelenül robbantani, majd
Belgiumba menekült. Ott fogták el a rendőrök tűzharc után. Ezért a tűzharcért áll most bíróság előtt Brüsszelben.
Három iszlamista terrorista rejtőzködött egy lakásban Belgiumban, ahol a rendőrök rajtuk ütöttek. Három rendőr meghalt, egy terroristát lelőttek. Két másik elmenekült, de később elfogták őket. Belgium kiadta Salah Abdeslamot Franciaországnak. A terrorista így francia börtönben üldögél – magánzárkában! Minden nap a francia börtönből szállítják át Brüsszelbe – szigorú őrizet mellett. Ügyvédje szerint a terrorista félig-meddig megőrült. Kezdetben Salah Abdessalamot úgy nyilatkozott, hogy hajlandó együttműködni a hatóságokkal, de később ezt az ajánlatot visszavonta. Most a bíróság előtt közölte: nem válaszol a kérdésekre! Belgiumban a per négy napig tart. A fő cél az, hogy úgy adjuk át Salah Abdeslamot a francia bíróságnak, hogy az ki tudja őt kérdezni a párizsi terrorakcióról – nyilatkozta egy belga bíró, aki ítélkezik a párizsi iszlamista terrorista perében Brüsszelben.
Az Egyesült Államok volt elnöke olyan sok levelet kap, amelyekben a választók a jelenlegi elnökre panaszkodnak, hogy megfogalmazott egy válaszüzenetet, amelyet eljuttat az aggódó amerikaiknak.
A Yahoo News tette közzé először Barack Obama volt amerikai elnök levelét, amelyet azoknak küld el, akiktől elektronikus vagy postai úton aggódó üzeneteket kap. A levél fő üzenete az, hogy ne veszítsék el az ország fejlődésébe vetett hitüket, mert a történelem a bizonyíték rá, hogy mindig előre haladt az Egyesült Államok. Obama szerint ez még akkor is így van, ha gyakran úgy érződik, hogy „minden előre tett két lépés után egyet visszafelé haladunk”.
Obama hangsúlyozza a levélben, hogy nagyon fontos, hogy maguk az állampolgárok őrizzék az ország közös értékeit, és mindig ki is álljanak ezekért.
„Akkor van veszélyeztetve a demokráciánk, ha biztosra vesszük”
– áll a levélben. Azt is hozzáteszik, hogy ő bizakodóan tekint a jövőbe, mert a neki küldött levelek is bizonyítják, hogy az emberek törődnek egymással.
A volt amerikai elnök egyébként Donald Trump beiktatása óta ritkán politizál. Felszólalt például az Obamacare ügyében, mikor Trump vissza akarta vonni azt, de inkább arra akar koncentrálni, hogy a fiatalokat inspirálja, és nagyobb közéleti aktivitásra ösztönözze.
Az Egyesült Államok évente 39 milliárd dollárt inkasszál a külföldi diákoktól, akik amerikai egyetemeken tanulnak. Viszont hosszú idő után most először fordul elő, hogy csökken a külföldi diákok száma.
Elsősorban Trump miatt – nyilatkozta a New York Timesnak egy oktatási szakértő. Főként a muszlim országokban érzik úgy, hogy nem látják őket szívesen az Egyesült Államokban. Az iszlamista terrorizmus miatt Donald Trump több muzulmán államot tilalmi listára tett. A külföldi diákok száma 7%-al csökkent, de jóval kevesebb a muszlim egyetemi hallgató az Egyesült Államokban most, mint Trump megválasztása előtt.
Természetesen nem lehet csakis egyetlen tényezővel magyarázni a külföldi diákok számának csökkenését Amerikában. Az oktatási szakértők rámutatnak arra, hogy méregdrága az elit egyetemek elvégzése, és erre egyre kevesebben tudnak erre áldozni.
A másik szempont az angol nyelvű konkurencia megerősödése: Ausztráliában, Kanadában vagy épp Nagy Britanniában egyre több külföldi diák tanul. Nyilván sokan közülük Amerika helyett választották ezt a megoldást. Ezenkívül sok nem angol nyelvű államban is van nívós angol nyelvű egyetemi oktatás: ebben Svájc jár az élen, de más államok szintén követik a példáját.
A külföldi diákok ugyanis nemcsak jó üzletet jelentenek, hanem alkalmat arra, hogy a világ leendő elitje megismerjen egy másik kultúrát. Ezért tartják az Egyesült Államokban veszteségnek azt, hogy hosszú idő után csökkenni kezdett a külföldi diákok száma az amerikai egyetemeken.
Félmillió euró értékű segélyszállítmányt visznek a Budapest-Bamako rali résztvevői, és szokás szerint az autók egy részét otthagyják a helyieknek. Nevével ellentétben nem a mali fővárosban lesz a verseny vége.
Több, mint 400-an, összesen 35 országból vágtak bele idén a Budapest-Bamako rali távjának, az indulók közel fele, 198 magyar – tájékoztatták a Független Hírügynökséget a verseny szervezői. A csaknem két hete elstartolt mezőny négy nap múlva érkezik meg a végállomásra, a gambiai Banjulba. Már persze azok, akik még versenyben vannak, mert körülbelül tíz csapat már feladta különféle műszaki probléma miatt. (De van olyan egység, amely még kedden is Spanyolországban próbálta életre kelteni kocsiját, és eltökélt szándéka, hogy el fog indulni.)
A „flúgos futam” résztvevői ezúttal is mindenféle járgánnyal kísérlik meg legyőzni a 8700 kilométer távot, az elmaradhatatlan Trabantok most is képviseltetik magukat.
Az is a hagyományokat követi, hogy a csapatok
segélyszállítmányokat visznek magukkal,
nagyjából félmillió euró (150 millió forint) értékben. Ennek egy része pénzadomány, amelyből például már két kutat fúrtak Afrikában. A tárgyi adományok nagy része orvosi felszerelés és gyógyszer. Jelentős arányban adományoznak iskolafelszerelést füzettől laptopig, továbbá visznek magukkal ruhaneműket és mindennapi cikkeket.
Az adományozás nem Gambiára korlátozódik, Mauritániában négy nagy alapítványt támogatnak, az egyik képviselője pedig Maliból érkezett Mauritánia fővárosába, hogy a nekik szánt adományokat átvegye.
Elmaradhatatlan „kellék” az autók egy részének otthagyása. Több alapítvány kérte, hogy a falvak közti közlekedést, például az orvosokét segítsék megoldani ezzel.
A Budapest-Bamako rali amúgy nem a mali fővárosig fut, hanem Gambiába. Először hat éve – biztonsági megfontolásból – térítették el a verseny végét Bissau-Guinea fővárosába, Bissauba. Ezután 2014-ben ismét váltottak, akkor lett először a gambiai Banjul a célállomás. Egy évre rá visszatértek a „névadóhoz”, majd az ismét instabillá váló Mali (az iszlamista szélsőségesek egyik „kedvence”) helyett megint Gambiát választotta Szabó Gál András alapító-szervező.
A súlyos balesetet szenvedett német versenyző állapotáról – s arról, hogy sikerült-e hazaszállítani – még nincs új hír.
Az USA kémelhárítása azzal vádolja az orosz Kaspersky Lab-ot, hogy vírusölő programjai valójában kémkedést folytatnak, ezért megtiltotta azok alkalmazását az amerikai állam számítógépein. Jevgenyij Kaszperszkij, a Kaspersky Lab főnöke elmenne a washingtoni kongresszusi meghallgatásra, de nem kapott meghívót A párizsi Le Monde munkatársa készített vele interjút.
Jevgenyij Kaszperszkij cáfolja, hogy bármilyen titkosszolgálattal kapcsolatban állna, bár korábban a hadügyminisztérium vezető informatikusa volt Moszkvában. Szerinte vírusölő programjai teljesen a nemzetközi előírások szerint működnek, és ha titkos anyagot találnak, akkor azt megsemmisítik!
Hamarosan transzparencia központokat hoznak létre, ahol bárkinek bemutatják a működésüket. Európában Németországban nyílik ilyen központ, de lesz az amerikai földrészen és Ázsiában is. Brazíliában beengedték az ellenőröket a Kaspersky Lab összes helyiségébe – hangsúlyozta az alapító atya. Közölte: bárhol készen állnak erre!
Az amerikai vádak szerint Hillary Clinton levelezésének feltörésével az oroszok megpróbálták befolyásolni az amerikai választásokat.
Kérdés, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok romlása miatt került a célkeresztbe a Kaspersky Lab? Jevgenyij Kaszperszkij szerint nem, mert ahhoz túlságosan is kis cég vagyunk- mondta.
Az új orosz nagykövet mindenesetre azt javasolta Donald Trumpnak, hogy borítsanak fátylat a múltra és legyen újra közvetlen kapcsolat a két nagyhatalom hadügyminisztériuma és titkosszolgálata között. Lehet, hogy erre az USA elnöke szívesen vállalkozna, csakhogy a washingtoni kongresszus egyre tudakozódik orosz kapcsolatairól. A Kaspersky Lab ügyében szerdán lesz a meghallgatás Washingtonban.
Kétmillió százötvenezer ember kereste fel az egykori haláltábor múzeumát tavaly Lengyelországban. Ez ötvenezerrel több mint a megelőző évben, mely szintén rekordot döntött. Legtöbben a hazai látogatók voltak: 405 ezer fővel, őket követték a britek 281 ezerrel, majd az USA következett 136 ezer fővel.
Auschwitzban működött a nácik legnagyobb haláltábora a holokauszt idején:több mint 1,1 millió embert öltek meg itt – döntő többségükben európai zsidókat. A magyar zsidók jórésze is itt végezte az életét 1944-ben. A haláltábort a szovjet csapatok szabadították fel 1945 elején. A haláltábor parancsnokát arra az akasztófára akasztották fel – bírósági ítélet alapján – mely a láger közepén állt. Auschwitz 1947 óta múzeum. Kertész Imre, aki rövid ideig maga is a haláltáborban raboskodott, Sorstalanság címmel írta meg emlékeit. Elsősorban ezért a könyvért kapta meg a Nobel díjat 2002-ben.
A Moszkva melletti MAKS 2017 légi show szenzációja a MIG 35, mely a tervek szerint jövőre kerülhet be az orosz légierő gépei közé.
A hadügyminiszter egyik helyettese szerint 170 ilyen gépet rendelt az orosz légierő, ám az új MIG 35-t eladásra szánják. Célország lehet India, a Közel Kelet, Ázsia több állama és Latin Amerika. A MIG 35 a piacon levő vetélytársaknál 20-25%-al olcsóbb- hangsúlyozta az orosz miniszterhelyettes.
A gép ára körülbelül 40 millió dollár.
Az orosz légierőt folyamatosan korszerűsítik, mondta a parancsnok, aki szerint jövőre állítják hadrendbe a MIG 35-ös gépeket. Jelenleg a nyolcvanas években rendszeresített MIG gépek alkotják az orosz katonai légi flotta bázisát. Ezeket a gépeket váltják fel az új MIG 35-ösök, melyeket most meg lehet tekinteni a Moszkva melletti légi show-n, a MAKS 2017-en.
Szerbia diplomáciai hadjáratot kezdett: múlt hét végén Budapesten közös magyar-szerb kormányülés volt, sok virágcsokorral, amellyel a magyar külügyminiszter, majd maga a miniszterelnök is Ana Brnabić szerb miniszterelnöknek kedveskedett, de kézzel fogható eredménye a csúcstalálkozónak aligha volt. A legmegrázóbb pillanattal a magyar kormányszóvivő, Kovács Zoltán szolgált, aki csúfosan belesült a szerb kormányfő nevének felkonferálásába. Ilyen Zágrábban nem történt, de a szerb elnök nem úszta meg incidens nélkül.
Hetekig tüzelte saját közvéleményét Horvátország és Szerbia a már korábban bejelentett államfői találkozó előtt. Ezúttal Aleksandar Vučić szerb elnök a vendég és Kolinda Grabar-Kitarović, horvát államfő a vendéglátó. Jogi szempontból a két elnök azonos helyzetben van, hiszen mindkét volt jugoszláv tagállamban közvetlenül választják ugyan meg az államfőt, de szerepe főleg protokolláris. Csakhogy a jognak a Balkánon sincs sok köze az államvezetéshez. Amíg Horvátországban majdnem Áder János féle szerepre szorítkozik Grabar-Kitarović asszony (noha néha meg-megszólal hol az ellenzék, hol a saját, kormányzó, jobboldali pártja őszinte sajnálatára), addig Aleksandar Vučić Szerbia koronázatlan királyának számít és senki sem gondolja komolyan, hogy tevékenysége a nagykövetek fogadásában merül ki. Az alkotmány értelmében a legkomolyabb mandátummal rendelkező közszereplő, Ana Brnabić, csupán az elnök jobbkezének számít. És még ebben a megállapításban is jó adag, hölgyeknek kijáró tisztelet megnyilvánulása van. Ezért volt például a minapi magyar-szerb kormánycsúcs csak tartalom nélküli látványosság, hiszen az egyik főszereplő (Vučić) nem is volt jelen.
A két ország kormánypárti médiája
(ebbe beletartozik mindkét közszolgálai televízió, de közel sem olyan formában, mint Magyarországon)
és a tabloidoknak nevezett bulvársajtó, amely, főleg Szerbiában közvetlenül a titkosszolgálatoktól kapja a bizalmas információkat. Nos, a két ország között bőven akad a múltból maradt nyitott probléma, mint például a rendezetlen határkérdés, a Vihar nevű sikeres horvát hadművelet (1995) után Szerbiába menekült szerb nemzetiségű horvát állampolgárok juttatásai, a horvát és a szerb kisebbség helyzete. És igen: a háborús kártérítés. Csak erről nem akart tárgyalni a szerb államfő, hiszen tudvalevőleg Horvátországnak van követelése Belgrád felé, hiszen a területén folyt háború.
A horvát sajtó két nappal a látogatás előtt megszellőztette, hogy a horvát fél élni fog az alkalommal és felveti a témát.
Így is történt. Reggel még minden békésen és rendben zajlott. Vučić megérkezett a Pantovčakra, a mindenkori horvát elnök palotájába,
előtte katonai tiszteletadás, szerb zászlók a horvát utcákon, virág a vendéglátónak.
Akár Európa akármelyik fővárosában.
A két államfő újságíróknak röviden értékelte a tárgyalásokat, majd Vučić a kíséretével elindult a kormányépületbe, ahol Andrej (végzetes név, mert Kovács Zoltán három nappal korábban ezzel a névvel akarta bemutatni a szerb miniszterelnökasszonyt, csak belecsuklott a hangja) Plenković miniszterelnök fogadta. Ahogy befejeződött a tárgyalás, Plenković Trump nyomdokain haladva a Twitteren közölte: tárgyaltak a háborús kártérítésről.
Így indította útjára a szerb államfőt, aki gyalog tette meg az utat a szomszédos épültig, a horvát parlamentig (Sabor).
A testőrök mellett haladó riporterek hada csak egyetlen kérdést szajkózott: volt-e szó a háborús kárpótlásról. Vučić állta a sarat, sőt egyszer még röviden válaszolt is:
„Igen, Plenković ezt felhozta, de nekem erről egészen más véleményem van.”
Utána azonban valami kihozta a sodrából. A Sabor felé félúton hirtelen megállt és valakinek odaszólt: „Csak nem gondolja, hogy megijedek a beszólásától. Bármikor válaszolok erre”.
Csak később derült ki, hogy a közbekiáltó egy Miro Bulj nevű parlamenti képviselő volt, a Most párt tagja. Ez pedig úgy derült ki, hogy ő maga mondta el percekkel a szóváltás után a riportereknek.
„Azt kérdeztem tőle, hogy mikor látogat a horvát Glinába. Azért, mert a Šešelj-féle mozgalomban (Szerb Radikális Párt, amely mostanság Szerb Haladó Párt néven kormányozza Szerbiát)
ő volt a legnagyobb háborús uszító.
Azoktól az emberektől kellene bocsánatot kérnie, mert hatalmas kárt okozott az ottani szerb kisebbségnek, majd Horvátországnak.”
A Glinában élt szerbek, a kilencvenes évek elején, a Belgrádból áradó propaganda hatására fellázadtak a horvát hatalom ellen, kikiáltották „függetlenségüket” és „csatlakoztak” Szerbiához. Közben egymást gyilkolgatták az ottani horvátokkal. Aztán 1995-ben jött a horvát felszabadítás vagy megtorlás és a glinai szerbek száma az egynegyedére csökkent.
Beate Zschäpe bűnrészes a tíz gyilkosságban, két robbantásos merényletben és tizenöt rablótámadásban, melyet az NSU elkövetett – mondta az ügyész Münchenben, amikor életfogytig tartó börtönt kért a neonáci szervezet egyetlen életben maradt vezetőjére.
Az NSU nevű neonáci szervezetet hárman irányították, de a másik két vezető öngyilkos merényletet követett el 2011-ben.
2000 és 2007 között követtek el terrorakciókat Németországban abból a célból, hogy a bevándorlókat távozásra bírják.
Nyolc török és egy görög esett áldozatul a neonáci szervezetnek, mely rajtuk kívül meggyilkolt egy rendőrnőt is.
A neonáci szervezet igyekezett a rendőrséget és a közvéleményt félrevezetni és ezért olyan nyomokat hagytak, melyek „bevándorló bandákra” utaltak. A gyilkosságokra hivatkozva azután ellenük uszítottak.
A közvélemény egy része meg is ette ezt a propagandát. Csak miután a rendőrök elfogták Beate Zschäpet, akkor derült ki, hogy a neonáci szervezet áll a bűntények mögött.
A rendőrségnek csak nagyon lassan sikerült összeállítani a neonáci szervezet bűnlajstromát, de végül sikerült. A négyéves per végén az ügyész részletesen elemezte a szervezet ideológiáját és működését, benne Beate Zschäpe szerepét. Ezért végül
a legsúlyosabb büntetést, az életfogytig tartó börtönt kérte.
Beate Zschäpe azzal védekezett, hogy a gyilkosságokban személyesen nem vett részt, azokért a két másik vezető a felelős, akik 2011-ben meghaltak. A bíróság hamarosan ítéletet mond a négy éve húzódó perben.
13 új kardinálist jelent be a katolikus egyház feje október elején a konzisztórium alkalmából. Erről Ferenc pápa némiképp váratlan módon a vasárnapi Orbi et urbi üzenetben tájékoztatta a világot.
A Vatikán tájékoztatása szerint a 13 bíborosból tíz nyolcvan év alatti lesz vagyis választó és választható lesz a következő pápaválasztó gyűlésen. A 82 éves Ferenc pápa beteg, és ily módon is előkészíti az utódlását.
A katolikus egyházat is mélységesen megosztja a migráns ügy a bevándorló országokban. Sőt azokban is, ahol migránsok egyáltalán nincsenek is mint Magyarország vagy Lengyelország. Ferenc pápa a menekült kérdés humánus rendezését szívügyének tekinti. Ezért igyekszik olyan főpapokat kinevezni a bíborosi kollégiumba, akik osztják a nézeteit. Így most olyan országokból érkeznek az új kardinálisok, ahol a migráns kérdés napi probléma: Marokkó, Kongó, Indonézia és Kuba.
A bíborosi kollégiumának 120 olyan tagja lehet, aki nyolcvan év alatt van. Tehát pápa választás esetén közülük kerülne ki az új pápa. Ferenc pápa előszeretettel nevez ki új kardinálisokat Latin Amerikából, Ázsiából és Afrikából, ahol egyre növekszik a katolikus hívők száma, mert az első Európán kívüli pápának az a véleménye, hogy kontinensünk túlreprezentált a vatikáni vezetésben, ahol a szegényebb kivándorló országoknak nagyobb szerepet kell kapniuk.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
