Több hajó és helikopter indult az elveszett halászbárka felkutatására. Néhány hajódarabot, mentőmellényeket és szemetet találtak a vízen lebegni azon a helyen, ahol eltűnt a bárka.
A viharos szél, a hideg és a 4,5 méteres hullámok nehezítik a kutatást az eltűnt hajó után.
A lakosság 73%-a ezért azt állítja, hogy könnyű jó állást találni Kolozsváron, amely a trianoni béke előtt három nyelvű város volt: magyarul, románul és németül is beszéltek a piacon. Már Ceausescu megkezdte a németek kiárusítását, és a diktátor bukása után tömegesen hagyták el Erdélyt a szászok és a svábok. A magyar kisebbség is jelentősen meggyengült a kivándorlás miatt. Mégis itt működik a magyar és román nyelvű Babes- Bolyai egyetem, és itt a magyar nyelvű Sapientia egyetem központja is. Ez utóbbit a magyar állam tartja fenn Romániában.
Kolozsvár nem az egyetlen város a tízes listán, amely egykori szocialista államban van, szerepel még Rostock, az egykori NDK-ból a nyolcadik helyen, és Gdansk, az egykori Danzig Lengyelországból az ötödik helyen. A legjobb helyezést Lipcse érte el a “keleti” csoportban: a negyedik helyen végzett az egykori NDK vásárvárosa.
Svájc legnépesebb városa már tavaly is bajnok volt, most megerősítette ezt a helyezését: a lakosság 97%-a volt megelégedve Zürich életkörülményeivel. Még egy svájci város került fel a tízes listára: a francia nyelvű Genf, amely a hetedik helyen végzett. A tízes listáról nyolc viszonylag kisváros, a lakosság létszáma nem éri el az egymilliót. A nagyvárosok közül csak két skandináv fővárosnak: Koppenhágának és Stockholmnak sikerült bekerülnie az elitbe. A dán főváros a harmadik, a svéd a hatodik helyen végzett a brüsszeli bizottság listáján.
És mi van Brüsszellel? Az Európai Unió fővárosa mindössze az ötvenharmadik helyet érte el a városok vetélkedésében.
83 várost vizsgált meg a brüsszeli bizottság az élhetőség szempontjából, az Európai Unión kívül szerepelt még Albánia, Észak Macedónia, Izland, Montenegro, Nagy Britannia, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország is.
31 ezer illegális kínai bevándorlót csíptek el a rendőrök a mexikói határ mentén a tavalyi év első 11 hónapjában. Ez meglepte az amerikai hatóságokat, mert latin-amerikai migránsokhoz szoktak, nem pedig ahhoz, hogy a világ második számú gazdasági nagyhatalmából érkeznek hátizsákos migránsok a mexikói határra. A kínaiak száma nő a leggyorsabban a mexikói határvidék migránsai között, de még mindig elenyésző a mexikói, a venezuelai vagy guatemalai migránsokhoz képest. Mégiscsak érdekes, hogy miközben Hszi Csin-ping elnök kihívja az Egyesült Államokat, és G2 világrendet akar, melyben Kína egyenrangú szerepet játszik az USA-val, sok kínai fiatal kockára tesz mindent azért, hogy eljusson Mejkuo-ba. A csodálatos ország – ez az Egyesült Államok kínai neve, és ez önmagában mutatja, hogy a kínaiak mintának tekintik az USA-t, melyet csodálnak szabad vállalkozási lehetőségei és jóléte miatt.
A CNN tudósítója látogatást tett egy táborban, ahol a határőrség összeterelte az illegális kínai bevándorlókat. Ki miért vállalkozott a veszélyes útra, az illegális bevándorlásra a kommunista Kínából?
“Mi keresztények vagyunk” – mondja egy középkorú kínai férfi, aki menedékjogot szeretne kapni az Egyesült Államokban. A keresztények nincsenek könnyű helyzetben jelenleg Kínában, mert Hszi Csin-ping elnök megszigorította a vallási közösségek ellenőrzését. A törvény nem elsősorban a keresztények ellen irányul hanem az iszlám ellen hiszen az ujgur kisebbség tagjai közül sokan váltak dzsihád harcosokká. Belőlük egész dandár szerveződött Pakisztánban az Al Kaida irányítása alatt. Peking tiltja a katolikusoknak Róma és a pápai irányítás elismerését. Akik ezt mégiscsak betartják, azok az illegális katolikus egyház közösségeibe tartoznak, és szigorú rendőri ellenőrzés alatt állnak.
A Hszincsiang ujgur tartományban táborokban tartják azokat a muzulmán családokat, akikről feltételezik, hogy támogatják a dzsihádot. Sok kínai muzulmán erre hivatkozik amikor menedékjogot kér az Egyesült Államokban. Ma Csü, kínai muzulmán migráns 2019- ben kapott menedékjogot az USA-ban, ma egy muzulmán központot irányít New Yorkban. “Sok bevándorlónak csak egyéves várakozás után adnak munkavállalási engedélyt. Addig kénytelenek mindenfajta munkát elfogadni, hogy megéljenek” – panaszkodott a CNN tudósítójának.
Quitóban, Ecuador fővárosában kezdődött meg a hosszú menetelés az USA határáig. Ecuadorban az év első tizenegy hónapjában 2022-ben még csak 13 ezer kínai érkezését regisztrálták, de tavaly már több mint 45 ezret. Miért a gyors növekedés? Mert megszűnt a vízumkényszer. Ezért már egész hálózat alakult ki az érkező migránsok fogadására és tovább utaztatására Észak felé. Quitoban egyes kórházak kínai nyelven hirdetik: nálunk lehet olyan oltásokat kapni, amelyekkel biztonságossá válik az átkelés a dzsungelben. Új vendégházak nyíltak Quitoban, ahol húsz dollárért lehet szállást és étkezést kapni, a személyzet egy része kínai vagyis nincsen nyelvi probléma. Egy olyan kínai asszony üzemelteti a kínai vendégházak hálózatát, aki maga öt évvel korábban érkezett Ecuadorba:
”sok kínai nem beszél sem angolul sem pedig spanyolul, ők hozzám jönnek.”
Hosszú út áll mögöttük: egy 28 éves kínai fiatalember meséli, hogy Thaiföldről indult, mert ott sincs vízumkényszer, onnan Marokkóba repült, majd átkelt a Földközi tengeren, és Spanyolországba érkezett. Onnan irány Quito, azután pedig az USA – Mexikó határ.
Kolumbiában gengszterek elvették minden pénzét amikor elkapták őket néhány más kínai társával együtt a dzsungelben. Kölcsönből kezdte újra a hosszú menetelést.
5000 ezer dollárba kerül a gyalogos út az Egyesült Államokba – ez egy kínai gyári munkás éves fizetése. Ha valaki letesz 20 ezer dollárt, akkor repülhet is az USA – Mexikó határig.
Miért menekült el Kínából a 28 éves fiatalember? Mert a koldusszegény Jünnan tartományban élt, ahol szülei vendégmunkások a városban. Kínában millió számra élnek és dolgoznak ilyen falusi vendégmunkások a városokban, ahol a legnehezebb munkát végzik minimál bérért. Perspektívájuk semmi. Őket nem érintette meg a kínai gazdasági csoda, amely 40 éve alatt 4-500 milliós középosztályt teremtett a városokban. Csakhogy Kína népessége 1,4 milliárd. A gazdasági növekedés lelassult, a fiatalok munkanélkülisége rekordot dönt a kínai városokban.
Ezért a 28 éves kínai fiatalember elhatározta: eljut az USA-ba, ha törik ha szakad. Zou hsziennek nevezik ezt Kínában, ahol ez valami olyasmit jelent minthogy
“gyalog Amerikába”.
Ez jelen esetben azt jelentette, hogy úttalan utakon át kell gyalogosan eljutni Ecuadorból Mexikóba.
Egy 38 éves családanya is megtette ezt két gyerekkel: az egyikük 15, a másik 11 éves. Mire Mexikóba érkeztek már az összes pénzük elfogyott úgyhogy az utcán aludtak. Mégiscsak átjutottak az USA – Mexikó határon.
“Dolgozni akarok, pénzt keresni és boldogulni az Egyesült Államokban” – mondja a 28 éves kínai fiatalember, akinek középiskolai végzettsége van, és a koldusszegény Jünnan tartományból érkezett Kaliforniába – jórészt gyalog.
Most – társaihoz hasonlóan – neki is tartózkodási engedélyért kell folyamodnia. Csakhogy a bíróságok túlterheltek, és emiatt lehet, hogy éveket is kell várnia arra, hogy választ kapjon a kérvényére. Közben folyamodhat munkavállalási engedélyért. Ha ezt megkapja, akkor a hatóságok engedélyezik a mozgást, de egy GPS nyomkövetőt kell viselnie nehogy eltűnjön. Egy 34 éves kínai migráns, akinek a bevándorlási útját a CNN régóta követi, megtanult annyira angolul amíg a bíróság válaszára várt, hogy letette a traktor vezetői vizsgát. Most már dolgozhat traktorosként az Egyesült Államokban.
Milyen esélye van egy kínai migránsnak, hogy megkapja a menedékjogot az Egyesült Államokban? Azok közül, akik 2022-ben menedékjogot kértek és kaptak az USA-ban 13% kínai volt – írja a CNN gazdasági rovata.
A kísérletet során a Pennsylvaniai Egyetem sebészei végezték. A sebészek külsőleg egy sertésmájat erősítettek egy agyhalott emberi testhez, és figyelték, hogyan szűri meg a vért, ami egy nagy lépés afelé, hogy végül májelégtelenségben szenvedő betegeknél is kipróbálják a technikát. Ez lehetővé tette egyfajta „híd” kialakítását a vértisztításhoz, hasonlóan a veseelégtelenség esetén végzett dialízishez.
Az elhunyt szervei nem voltak alkalmasak adományozásra, ezért családja megengedte, hogy testét kutatásra használják fel.
A kísérlet során az orvosok genetikailag módosított sertésmájat használtak. Egy olyan eszközhöz kötötték, amely általában segíti a donor emberi máját az átültetés előtt. A vérkeringést speciális eszközökkel tartották fenn.
Az orvosok hosszú ideje dolgoznak a „májdialízis” eszközeinek kifejlesztésén. Az új kísérlet egy lépést jelent ennek a technikának a májelégtelenségben szenvedő betegeken végzett jövőbeni vizsgálatai felé. Jelenleg körülbelül 10 000 ember van az Egyesült Államokban a májátültetésre várólistán.
Emlékeztetni kell arra, hogy az USA-ban meghalt egy férfi, akire az orvostudomány történetében másodszor ültettek át disznószívet. Ez majdnem hat héttel a műtét után történt.
Indiában a lakosság többsége a hindu vallást követi, de több mint egyharmada más vallású és nem is a hindi az anyanyelve. A BJP viszont a hindu vallású Indiát hirdette meg szemben Gandhival, aki az állam és az egyház szétválasztása mellett foglalt állást. Nem véletlenül: Indiában jelenleg mintegy 200 millió muzulmán él, akik megdöbbenve vették tudomásul, hogy egy lerombolt mecset helyén hindu templom épült. A BJP hívei azzal érvelnek, hogy a mecset egy régi hindu szentély helyén állt. Ezért rombolták le, és ezért emelték most Ayodhaban a Ram isten templomot.
“Most ebben a szent pillanatban 1000 éves birodalom alapjait rakjuk le. Most mindnyájan letesszük az esküt arra, hogy egy sikeres, csodálatos, isteni Indiát építünk föl együtt”
– hangsúlyozta Narendra Modi miniszterelnök. Mit szólnak ehhez a muzulmán, keresztény vagy buddhista kisebbség tagjai?
1972-ben az Egyesült Államok úgy döntött, hogy a Szovjetunióval szemben szövetséget köt Kínával, amelyet 1949 óta vaskézzel irányít a kommunista párt, és amellyel háborúban állt korában – 1950-1953.
Kína az USA támogatásával megerősödött, Washingtonban úgy ítélték meg, hogy túlságosan is, ezért 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánították az egykori szövetségest. Gyorsan meg is találták az új szövetségest Indiában: “a világ két legnagyobb demokráciája immár együttműködik egymással” – jelentette be Joe Biden elnök Narendra Modi társaságában Washingtonban. Már mindenki igyekszik megfeledkezni arról, hogy Modit tíz éven keresztül nem is fogadták az Egyesült Államokban, mert pártja, a BJP pogromot szervezett a muzulmánok ellen Gujarat államban. Ennek során több ezer embert megöltek. Gujarat állam főminisztere a kérdéses időben nem volt más mint Narendra Modi. Akit azután már Trump elnök is szőrös keblére ölelt, majd folytatta a barátkozást Joe Biden is. Az USA – India barátság közös alapja a Kína ellenesség. Létrehoztak egy olyan négyes szövetséget, amely Ausztráliával és Japánnal együtt megpróbálja mérsékelni Kína befolyását Ázsiában és a Távol Keleten.
India persze óvatos: az 1,4 milliárd lakosú állam tisztában van azzal, hogy Kína mint szomszéd mindenképp megmarad, ezért továbbra is tagja a BRICS szövetségnek: Brazília – Oroszország – India – Kína – Dél Afrika.
India hasznot húz az Oroszország elleni szankciókból: felvásárolja az orosz olajat, majd finomítja azt. Ezek után mint indiai áru kerül a piacra, melyet természetesen nem sújt semmiféle szankció. India Oroszországnak rúpiában fizet vagyis nem költ kemény valutát az olaj üzletre.
Jelenleg a nagyhatalmak közül India fejlődik a leggyorsabban, több mint évi 7%-kal. Ezt követi Kína több mint 5%-kal. Az USA növekedése 2-3%, az Európai Unió pedig stagnál. India hatalmas népessége és fejlődőképessége miatt hamarosan a világ három legerősebb nagyhatalma közé kerül az USA és Kína társaságában. Az Egyesült Államok és Kína versengésében India játszhatja a mérleg nyelvét. Kérdés persze, hogy egy soknemzetiségű és sokvallású országban miként tudja vezetni Indiát egy hindu elit, melyet nem épp a tolerancia jellemez a kisebbségek irányában.
A European Voices számára egy volt osztrák kancellár készített interjút a magyar miniszterelnökkel, aki jövőbelátó diplomatának állította be magát. Orbán Viktornak ehhez kétségkívül megvan a tapasztalata és a tehetsége is csakhogy a világot a nagyhatalmak irányítják, és a magyar diplomácia szinte sosem tudta őket megérteni. Ebből is következett a két világháború, 1956 és a rendszerváltás kudarca. Romániai, amelynek diplomáciája sokkal jobban megértette a nagyhatalmakat, ezért járt mindig sokkal jobban. Románia jelenleg rendíthetetlen szövetségese az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, és ehhez megfelelő támogatást is kap Washingtontól és Brüsszeltől. Orbán Viktor Magyarországát azonban leírták…
A NATO főtitkárának nyilatkozata a Welt am Sonntagban arra mutat, hogy a Nyugat elszánta magát arra: mindenképp rákényszeríti Oroszországot arra, hogy elfogadja Ukrajna NATO és EU tagságát vagyis pontosan az ellenkezőjét állítja annak mint Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök jól látja, hogy Putyin Oroszországa sokkal erősebb mint Zelenszkij Ukrajnája, amely nyugati segítséggel is épphogy tartani tudja magát az orosz csapatokkal szemben. Csakhogy a modern háborút nem a csapatok létszáma vagy a tankhadosztályok száma dönti el hanem az informatika. Ebben Ukrajna sokkal jobban teljesít – hála a nyugati segítségnek. Putyin ugyan azt állítja, hogy sohasem fogadna el egy NATO és EU tag Ukrajnát, de erről szó sincs. Az erőviszonyok nem neki hanem a NATO-nak kedveznek, a háború felemészti Oroszország erőit, amely így elveszíti a jövőjét.
Az orosz közvélemény egyre inkább békét akar – ez derült ki Nagyezsgyin elnökjelöltségéből. Nyugaton is egyre nagyobb a háborús fáradtság és senki sem tudja, hogy miből fizesse ki az Ukrajnának ígért dollár és eurómilliárdokat. Ezért Ukrajna feje fölött nyugodtan fegyverszünetet köthet az Egyesült Államok, ahogy erre John Walt, a Harvard egyetem professzora rámutatott. Szerinte akár Biden akár Trump lesz az USA következő elnöke, az első dolga lesz lezárni a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.
Legkésőbb egy év múlva kiderül, hogy a három jóslat közül melyik igazolódik be: Orbán Viktor oroszbarát jövőképe, a NATO főtitkár elhúzódó háborúja Oroszország ellen vagy pedig a kompromisszum, amely véget vetne a háborúnak úgy, hogy Oroszország megtarthatná a meghódított területeket Ukrajnában cserében viszont el kellene fogadnia Ukrajna NATO és EU tagságát?…
Három marihuána növényt termeszthet egy felnőtt legálisan, ahol 50 grammot tarthat otthon és 25 gramm lehet nála. A marihuána biznisz beindult, és már lehet látni, hogy kik lesznek a nyertesek és a vesztesek – írja a közszolgálati Deutsche Welle. Az újságíró megkérdezett egy vállalkozót, aki korábban két évet töltött börtönben a marihuána termesztése és terjesztése miatt. Most viszont már sikeres üzletember, akinek két boltja is van, melyek üzleti forgalma valamivel meghaladta a kétmillió eurót tavaly, és idén 3-4 millió euróra számít.
Azok viszont, akik arra számítottak, hogy a marihuána termesztést teljes mértékben legalizálni fogják, pofára estek hiszen a korlátok nagyon is szorosak. Azért persze nagyon sajnálni őket nem kell: egy ilyen nagyvállalkozót meginterjúvolt a Deutsche Welle, és kiderült, hogy tavaly az év első kilenc hónapjában az üzleti forgalmuk meghaladta a 17 millió eurót.
Eddig orvosi receptre lehetett marihuánát vásárolni, de most már sokan hozzájuthatnak anélkül is. Ezért azok a cégek, melyek eddig orvosi célra termesztették a marihuánát, nagyon jól járhatnak.
Jelenleg 200 ezer páciens kapja receptre a marihuánát, és ez a piac dinamikusan növekedhet, ha életbe lép a törvény. A piaci forgalom 200 millió euró, de ez minden bizonnyal komoly növekedésre számíthat.
“Két célunk van ezzel a törvénnyel: le akarunk sújtani a marihuána fekete piacára, és ezzel párhuzamosan fokozni kívánjuk a gyerekek és fiatalok védelmét” – hangsúlyozta Karl Lauterbach egészségügyi miniszter, aki rámutatott:
”nem dughatjuk homokba a fejünket. Körülbelül 7 millió német fogyaszt többé vagy kevésbé rendszeresen marihuánát.”
A 18 éven aluliak számára a fogyasztás továbbra is tilos, aki nekik ad el marihuánát, az bűncselekményt követ el.
Karl Lauterbach egészségügyi miniszter hangsúlyozta:
”az iskolák és más oktatási intézmények 100 méteres körzetében tilos továbbra is a marihuána terjesztése illetve fogyasztása.”
Az Európai Unión belül Németország a harmadik állam, mely legalizálja a marihuánát, eddig csak Máltán és Luxemburgban volt törvényes a marihuána termesztése, terjesztése és fogyasztása.
“A sörök éppúgy mint minden más élelmiszer vagy ital többszáz különböző aroma molekulát tartalmaznak. Ezeket az orrunk és a nyelvünk érzékeli, majd pedig az agy egységes képet alkot róluk. Csakhogy a különböző ízek és illatok egymás között állandóan változó kapcsolatban állnak. Ezért aztán az emberi érzékelés attól függ, hogy milyen aroma mekkora arányban kerül bele a sörökbe. Ezt a komplex rendszert segíti elemezni és tovább fejleszteni a mesterséges intelligencia” – nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának a kutató csoport vezetője. Kevin Verstepen, a Leuveni Egyetem professzora és munkatársai nemrég egy tanulmányt tettek közzé erről a Nature Communications nevű tudományos szaklapban. 250 belga sör kémiai összetételét elemezték a mesterséges intelligencia segítségével. 22 féle sörfőzést vizsgáltak a lágertől a gyümölcsös sörökön át egészen az alkoholmentesekig. Több mint 200 aromát elemeztek alaposan, hogy pontosan meghatározhassák az egyes összetevők koncentrációjának mértékét. Három évig tartott a 250 belga sör alapos vizsgálata.
A szorgos kutatók nemcsak a sörfőzés vizsgálták meg hanem kíváncsiak voltak arra, hogy a törzsvendégek hogyan értékelik az egyes söröket, mit tartanak a legfontosabbnak az ízükkel és az illatukkal kapcsolatban?
A Rate Beer – értékeld a sört – portál 180 ezer véleményét vizsgálták meg: mit éreznek a fogyasztók az egyes sörök megízlelése közben? Az eredmény az lett, hogy a fogyasztói vélemények eléggé egybevágtak a profik megállapításaival az egyes sörfajták édességét vagy épp keserűségét illetően.
A kutatók arra jöttek rá, hogy az összetevők koncentrációját alig kell megváltoztatni ahhoz, hogy az íz és illat hatás egészen más legyen.
– mondja a kutatás vezetője aki egy meglepő felfedezésről is beszámolt:
Hol volt mindebben a mesterséges intelligencia? A rengeteg adatot ennek segítségével elemezték, és létrehoztak egy olyan szoftvert, mely előre megjósolja az íz- és illatélményt a sörfőzés elemeinek ismeretében.
A profi sör ízlelők és a fogyasztók is megállapították a tejsav és glicerin kedvező hatását a belga sörök íz és illat élményére. Így a kutatók vettek egy átlagos belga sört, feljavították tejsavval és glicerollal, és mind a profik mind a fogyasztók lelkesen visszaigazolták a változást.
A siker arra ösztönözte a kutatókat, hogy tovább folytassák a sörfőzés kémiai vizsgálatát a mesterséges intelligencia segítségével.
A szoftver pótolja a sörfőzés mestereit? Korántsem – válaszolja a kutatás vezetője:
”a mesterséges intelligencia meg tudja mondani, hogy miképp kell optimális söröket előállítani a vegyi anyagok megfelelő alkalmazásával, de végülis a mesteren múlik minden. Mi a receptet adjuk, de a söröket a mester állítja elő” – nyilatkozta a leuveni egyetem professzora a sörfőzés forradalmáról a londoni Guardianben.
“A törvények korábban a tulajdonosokra korlátozták a rövid távú ingatlan kiadás jogát” – nyilatkozta a cég alelnöke a CNN gazdasági rovatának. Theo Yedinsky emlékeztetett arra, hogy az Airbnb hőskora is így kezdődött: a két alapító atya, akiknek maguknak sem telt lakásra San Franciscoban 2007-ben felfújható matracokon fogadtak vendégeket amikor a kaliforniai városban egy design konferenciát tartottak.
Az Airbnb elképzeléseit van ahol lelkesen fogadják, de sok a bírálat is mondván a szomszédok nemigen örülnek neki.
Virginia államban nagy sikert arattak, mert a kormányzó aláírta a törvényt, mely szerint a bérlők is fogadhatnak fizetővendégeket. Ez a törvény Virginia állam első fekete közgyűlési elnökének szívügye volt.
New York City vezetői viszont úgy vélik, hogy az Airbnb miatt csökken az amúgy is szűkös lakáskínálat, emeli a bérleti díjakat, és a szomszédok sem boldogok igazán a jövés-ménes miatt.
Sok fiatal az Egyesült Államokban nem álmodozhat önálló házról vagy lakásról, mert a magas jelzálog kamat akadályozza ezt. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke ugyanakkor azt jósolja, hogy a Federal Reserve Board kamatlába felmehet akár 8%-ra is az újrainduló infláció miatt.
Tovább nőnek emiatt a társadalmi különbségek is: a fehérek és a feketék között ma nagyobb a szakadék e téren mint tíz évvel ezelőtt.
Yedinsky, az Airbnb alelnöke ezért az új elképzelés szociális szempontját is hangsúlyozza: “ez lehetőség a városok szegényebb rétegei számára illetve a szegényebb településeknek, mert az Airbnb ott azt csinálhatja, amihez a legjobban ért: kiadja az ingatlanokat.”
Három éve indult egy Airbnb program a városban, amely lehetővé tette a bérlőknek, hogy lakásukban fizető vendégeket fogadjanak. Egy házaspár, amely a CNN gazdasági rovatának nyilatkozott, elmondta, hogy annak idején alacsony volt a lakbér a pandémia miatt, de most egyre csak nő, ezért kiadják lakásukat az Airbnb-n keresztül, hogy ki tudják gazdálkodni a megemelt lakbért. Az indiai házaspár évente legalább egyszer hazalátogat, és ebben az időszakban a lakás üresen áll. Ezt az időszakot használják ki arra, hogy az Airbnb-n keresztül kiadják, és ezzel egy kis pénzt keressenek. Ennek eredményeképp nem kell kiköltözniük a külvárosba a magas lakbér miatt, így a munkahelyhez közel lakhatnak továbbra is San Franciscoban.
Az indiai házaspárnak természetesen mindehhez engedélyt kellett kérnie és kapnia a ház tulajdonosától.
“A bérelt lakásunk kiadása az Airbnb-n keresztül számunkra igencsak jól működik”
– nyilatkozta az indiai házaspár a CNN gazdasági rovatának San Franciscoban.
