Kedves orosz oligarcha, miből él ön ilyen jól Nagy-Britanniában? Ezt a kínos kérdést immár jogosan feltehetik a brit bűnüldöző hatóságok, mert életbe lépett az Unexplained Wealth Orders.
Eszerint az 50 ezer fontot meghaladó vagyontárgyakat akár el is lehet kobozni, ha a tulajdonos nem tudja megfelelőképp indokolni, hogyan jutott hozzá. Ben Wallace közbiztonsági miniszter a The Times-nak elmondta, hogy
a brit rendőrség gyanúja szerint több mint 90 milliárd fontot mosnak tisztára a londoni Cityben.
Ebben az élen járnak az orosz oligarchák. Ezért most elsősorban rájuk akarnak lecsapni. A BBC McMaffia címmel sorozatot készített erről, és ez a közbiztonsági miniszter szerint jól tükrözi az állapotokat ezen a téren.
Csakhogy a londoni City számára a pénzmosás pompás üzlet, az orosz oligarchák pedig a legjobb ügyfelek. És akkor még nem beszéltünk az ingatlan- vagy a műkincspiacról. Amikor rekordáron elárverezték Leonardo da Vinci képét, a Világ megváltóját, akkor keveset írtak arról, hogy a tulaj nem volt más, mint egy orosz oligarcha. De nemcsak ez a probléma: a legnevesebb orosz oligarcha Londonban nem más, mint Roman Abramovics. Ő a többi között London reprezentatív futball csapatának, a Chelsea-nek a tulajdonosa, a VIP-páholyban pedig ott tolong az egész elit.
Putyin, ha Londonba látogat, akkor helikopteren érkezik Abramovics birtokára.
Igaz, hogy most nem épp a legjobbak a brit-orosz kapcsolatok, de azért Roman Abramovicstól érdeklődni a vagyoni helyzete után bizonyosan diplomáciai botrányt váltana ki.
A brit hatóságok célkeresztjében persze aligha a Roman Abramovics szintű nagyágyúk vannak, hanem a kisebb halak: Putyin jelenlegi kedvenc oligarchái, akiket nemrég az Egyesült Államokban is feketelistára tettek. Ezzel meg akarják akadályozni, hogy a Putyin-közeli oligarchák üzleti tevékenységet folytassanak a Cityben. Persze az, hogy ki számít jelenleg kedvencnek a Kremlben, gyorsan változik.
Berezovszkij milliárdos oligarcha egykor királycsinálóként támogatta Putyin felemelkedését.
Aztán valamin összekülönböztek és Berezovszkij Londonba menekült, ahol utóbb titokzatos körülmények között meghalt. Bár a Scotland Yard végül lezárta a nyomozást és nem állapított meg idegenkezűséget, a brit sajtó azt írta: a Putyinnal szembekerült oligarchát olyan méreggel ölték meg, melyet utólag nem lehet kimutatni.
Ez pedig az orosz titkosszolgálat egyik kedvelt módszere arra, hogy a kegyvesztett oligarchákat a túlvilágra exportálja – szükség esetén akár Londonban is.
1-3 óra alatt körbe repülheti a Földet a Boeing Valkyrie2 gépe, melynek terveit Orlando városában mutatták be Floridában az Air Show keretében. A Valkür kétszer olyan gyors lesz, mint a Concorde – nyilatkozta a Boeing fejlesztési főnöke az Aviation Weekly szaklapnak.
Ezt a hiperszonikus sebességet a hullámlovagló technológia teszi lehetővé. A Valkyrienek van egy amerikai vetélytársa is, az SR 72, melyet a Lockheed tervez. Minthogy a hiperszonikus gépek egyértelműen katonai célokat szolgálnak, ezért a tervezők meglehetősen szűkmarkúan bánnak az információkkal.
Ezeket a gépeket szinte mindenre fel lehet majd használni: légi felderítéstől kezdve célpontok megsemmisítéséig. A gépet a Boeing már a honlapján is bemutatta, pedig 10-20 éves tervről van szó. Ráadásul valószínű, hogy először nem a nagy gépet építik meg, hanem a kisebb, szerényebb változatot, mely közelebb van a hétköznapi igényekhez.
A hírek szerint Kínában és Oroszországban is kísérleteznek hasonló hiperszonikus repülőkkel, melyek kétszer vagy háromszor olyan gyorsak, mint a kilőtt puskagolyó. Ha az Egyesült Államokból Keletre indulunk el, akkor az Atlanti-óceán felett egy óra alatt elérjük a célpontot – dicsekszik a Boeing főkonstruktőre. Ha pedig Nyugatra indulunk az USA-ból, akkor a Csendes-óceán felett maximum két óra a célpont elérése.
Árakról természetesen senki sem beszél, mert mindenki tudja: méregdrága lesz a hiperszonikus gép. A Concorde is azért lett üzleti kudarc, mert túlságosan drága volt. Persze itt a megrendelő a Pentagon.
Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vádolta meg az amerikai milliárdost, hogy támogatja azokat a szervezeteket, melyek tiltakoznak a mintegy 40 ezer afrikai bevándorlókiutasítása ellen.
Netanjahu azt állította: Soros György és szervezetei egy kukkot sem szóltak akkor, amikor Obama elnöksége idején kétmillió bevándorlót kiutasítottak az Egyesült Államokból, most viszont szót emelnek az izraeli kormány tervével szemben. Az izraeli kormány választás elé állítja a migránsokat: vagy börtönbe mennek Izraelben, vagy pedig visszatérnek Afrikába. Nem oda, ahonnan elmenekültek – főként Eritreából és Szudánból – hanem Ugandába vagy Ruandába. Soros György szóvivője cáfolta Netanjahu állításait, de hangsúlyozta: a nemzetközi egyezmények szerint nem szabad visszaküldeni oda a menekülteket, ahol az életük veszélyben foroghat.
A Haaretz című izraeli lap emlékeztet arra, hogy Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök a választási kampány során – Netanjahuhoz hasonlóan – a migránsok támogatásával vádolja Soros Györgyöt. Amikor tavaly Benjamin Netanjahu Budapesten járt, akkor találkozott a visegrádi államok vezetőivel, akik megígérték: mindenfajta antiszemitizmus ellen fellépnek. Ehhez képest Magyarországon teljes gőzzel folyik a kampány Soros György ellen. Lengyelországban pedig olyan törvényt fogadott el a parlament, mely tagadja a lengyelek részvételét a holokausztban. Netanjahut az ellenzék még arra is felszólította, hogy hívja vissza Izrael nagykövetét Lengyelországból.
Izrael miniszterelnöke viszont a diaszpóránál fontosabbnak tartja a hazai közvéleményt, melynek jelentős része egyetért a kormány bevándorlóellenes politikájával. Ezért Netanjahu és miniszterei meglehetősen rendszeresen bírálják Soros Györgyöt, akinek szervezetei védelmezik a menekültek jogait is. A 88 éves Soros György most szóvivője útján tartotta szükségesnek megcáfolni Izrael miniszterelnökét.
A koreai háború befejezése /1953/ óta most először látogat Észak-Korea államfője Délre: Kim Jong Nam – más vezetőkhöz hasonlóan – megtekinti a téli olimpiát, melyet február 9. és 25. között rendeznek meg Dél-Koreában. Kim Jong Nam megnézte az előző téli olimpiát is, melyet Szocsiban /Oroszország/tartottak illetve a nyári olimpiát, melyet 2008-ban Pekingben rendeztek meg.
Kim Jong Nam tagja a legfelső vezetésnek Észak-Koreában, de a döntések meghozatalában valószínűleg nincs nagy szava. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert a Kim dinasztia irányítja vaskézzel azóta, úgy Kim Ir Szen – szovjet századosi egyenruhában – visszaérkezett Koreába 1945-ben. Hetven éve – 1948-ban – kiáltották ki a népi demokratikus köztársaságot. Jelenleg a Kim dinasztia harmadik tagja: Kim Dzsongun uralkodik a 24 milliós ország fölött. Észak-Korea nemzeti jövedelmének legnagyobb részét katonai célokra fordítja. Nukleáris és rakéta programja miatt számos szankció sújtja a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államot, mely Kína és Oroszország segítségével próbálja meg kijátszani a szankciókat.
Az ifjú diktátor mosoly offenzívát indított Dél-Korea irányában miközben továbbra is fenyegeti az Egyesült Államokat. Annyit sikerült elérnie, hogy az olimpia miatt elhalasztották a közös amerikai – dél-koreai hadgyakorlatot. Most Dél-Koreában ott lesz Mike Pence amerikai alelnök is, de gyakorlatilag kizártnak tekinthető, hogy találkozzon Kim Yong Nam észak-koreai államfővel. A két Korea vezetői között viszont kialakulhat párbeszéd: Kim Yong Nam 22 főnyi küldöttség élén érkezik Dél-Koreába. Észak-Korea tavaly megválasztott elnöke többször utalt arra, hogy a béke érdekében kész ellátogatni Phenjanba, de csak akkor, ha ennek meglesznek a feltételei…
Megkezdődött a párizsi iszlamista terrorista pere Brüsszelben, ahol több mint háromszáz rendőr védi azt a bírósági épületet a belga fővárosban, ahol Salah Abdeslam pere folyik. Az épület fölött állandóan helikopterek köröznek – bevetésre készen.
A marokkói származású francia állampolgársággal rendelkező iszlamista terrorista az egyetlen túlélője a párizsi terrorakciónak /2015 november/, az öngyilkos kommandó minden más tagja meghalt. Salah Abdeslamnak is meg kellett volna halnia, de nem működött az a robbanó mellény, melyet az Iszlám államtól kapott. Az iszlamista terrorista a Bataclan színházban történt tömegmészárlás idején egy másik helyszínen akart sikertelenül robbantani, majd
Belgiumba menekült. Ott fogták el a rendőrök tűzharc után. Ezért a tűzharcért áll most bíróság előtt Brüsszelben.
Három iszlamista terrorista rejtőzködött egy lakásban Belgiumban, ahol a rendőrök rajtuk ütöttek. Három rendőr meghalt, egy terroristát lelőttek. Két másik elmenekült, de később elfogták őket. Belgium kiadta Salah Abdeslamot Franciaországnak. A terrorista így francia börtönben üldögél – magánzárkában! Minden nap a francia börtönből szállítják át Brüsszelbe – szigorú őrizet mellett. Ügyvédje szerint a terrorista félig-meddig megőrült. Kezdetben Salah Abdessalamot úgy nyilatkozott, hogy hajlandó együttműködni a hatóságokkal, de később ezt az ajánlatot visszavonta. Most a bíróság előtt közölte: nem válaszol a kérdésekre! Belgiumban a per négy napig tart. A fő cél az, hogy úgy adjuk át Salah Abdeslamot a francia bíróságnak, hogy az ki tudja őt kérdezni a párizsi terrorakcióról – nyilatkozta egy belga bíró, aki ítélkezik a párizsi iszlamista terrorista perében Brüsszelben.
Jeruzsálem státusza, a közel-keleti béke, valamint a szíriai humanitárius helyzet is szerepelt Ferenc pápa és Recep Tayyip Erdogan török elnök több mint ötven perces találkozóján a Vatikánban.
A török elnök tízperces késéssel érkezett meg a zárt ajtók mögött tartott találkozóra, amelyen rajtuk kívül csak két tolmács vett részt. A több mint ötven perces megbeszélés jóval túllépte az államfők számára a vatikáni protokollban előírt időt.
A török elnök és kísérete felkereste a Szent Péter-bazilikát, amelyet a Szent Péter térrel és
a Vatikán egész környékével teljesen lezártak a rómaiak és turisták előtt is,
ami ritkán fordul elő.
A Vatikán honlapján megjelent közlemény szerint a katolikus egyházfő és a török elnök találkozóján szó volt a kétoldalú kapcsolatokról, Törökország helyzetéről és az országban élő katolikus közösségről. Témaként szerepeltek a Törökországban befogadott menekültek, a közel-keleti helyzet különösképpen Jeruzsálem városának státusza. A felek a béke előmozdítását szorgalmazták a térségben a párbeszéd és a tárgyalás eszközeivel az emberi jogok és a nemzetközi jogszabályok tiszteletben tartásával – olvasható a sajtóközleményben.
Erdogan római látogatásán fokozott biztonsági óvintézkedéseket léptettek életbe:
3500 katona és rendőr vigyázza a török elnököt,
aki 30 járműből álló konvojjal mozog Rómában. Az épületek tetején mesterlövészek helyezkedtek el. Róma központjában hétfőn betiltották a tüntetéseket. Az Olaszországban élő kurdok a velencei Szent Márk téren és a római Angyalvárnál rendeztek megmozdulást. A feszült római demonstráción 150-en vettek részt: a tüntetők összecsaptak az olasz rendőrökkel, 2 személyt őrizetbe vettek, egy tüntető megsérült.
(MTI/EPA/Massimo Percossi)
Erdogan egyetlen kérését utasították csak el az olasz hatóságok: azt, hogy a Mattarella olasz elnökkel tartandó ebéden a török elnök ételkostolója egyen először az Erdogannak felszolgált fogásokból.
A lezserségéről, a németeket lepipáló nyugdíjairól, Demis Roussos giccses dalairól és káprázatos tengerpartjáról ismert Görögország azonnal pitiáner soviniszta görcsbe rándul, amint északi szomszédjának „lopott” neve kerül napirendre. Pedig a békülékeny macedón kormány már mindenbe beleegyezne.
Ma is tízezrek tüntettek az athéni parlament előtt, mert nem szeretnék, hogy Görögország engedjen a szomszédos Macedóniának a lassan húsz éve tartó névvita lezárása érdekében.
A Szintagma téri tiltakozás szervezői egymillió résztvevővel számoltak. Úgy tudják, hogy az ország minden szegletéből, sőt, külföldről is érkeztek tüntetők. A szervezők: nacionalista szervezetek, veteránegyesületek, egyházközségek (ők sehol, semmiből nem maradhatnak ki) és a görög diaszpóra képviselői.
A tüntetés egyik főszónoka a világhírű zeneszerző, a 92 éves Mikisz Theodorakisz volt, aki népszavazás kiírását követelte a kormánytól.
A görög közélet több jelentős alakja – köztük politikusok, vallási és katonai vezetők – is részt vett a megmozduláson.
„Macedónia görög és kizárólag görög”
– mondta az egyik tüntető, Allia Szarellisz, aki az Egyesült Államokból érkezett a megmozdulásra. „Ezért harcolnunk kell, és az egész világgal tudatnunk kell.”
Az America First! világából érkezett szónok elhozta a kizárólagosság fáklyáját a befogadókész Athénbe.
Két héttel ezelőtt hasonló tüntetést szerveztek Szalonikiben, Makedónia tartomány székvárosában, amelyen a rendőrség szerint 100 ezren, a szervezők szerint pedig 400 ezren vettek részt.
Az athéni tiltakozással egy időben 700 baloldali és anarchista tüntetett az egységes Balkánért.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a görögök 59 százaléka ellenzi, hogy a Macedónia szó szerepeljen az északi szomszéd jövőbeli nevében, de a megkérdezettek 35 százalékát nem zavarná ez.
A görög-macedón névvita 1991-ben kezdődött, miután Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Görögország már akkor kifogásolta, hogy az új ország a Macedón Köztársaság nevet akarja viselni. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
Ez egy NATO tagállam részéről, enyhén szólva is, röhejes érv.
Pláne akkor, ha a „területi követelő” egy pöttömnyi ország, amelyet nemrégen még etnikai konfliktusok feszítettek szét.
Az ország így a nemzetközi dokumentumokban jelenleg a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel az utalás Jugoszláviára. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja késik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó megszavazni északi szomszédja csatlakozását a két szervezethez, amíg az nem mond le a Macedónia névről.
A vita végére szakértők szerint úgy kerülhet pont, hogy a Macedón Köztársaság nevét megtoldják az új vagy északi jelzővel. Csak hogy a tüntetők és a görög közvélemény nagy része még ezt is elfogadhatatlannak tartja. Makedónia csak görög lehet. Az a másfél millió macedón meg nevezze magát bárminek, csak makedónnak nem.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy hat országot vesz fel 2025-ig, köztük Koszovót is – írja a Financial Times meg nem nevezett diplomáciai forrásokra hivatkozva.
Kifejtik, hogy az unió új lendületet kíván adni a bővítési folyamatnak, így fokoznák a térségen áthaladó migráció ellenőrzését és az orosz befolyás erősödését.
A cikk szerint az EU bővítési stratégiája, amelyet kedden tesznek közzé, az utóbbi két évtized legnagyobb bővítését irányozza majd elő. „A 2025-ös határidő ugyanakkor inkább motiváló, mint amennyire realisztikus” – jegyzik meg.
Szerbiára csak akkor vonatkozhat a 2025-ös csatlakozási határidő, ha gyorsan végrehajtja a reformokat, és kötelező módon, tartósan normalizálja viszonyát Koszovóval. Ezt nyilatkozta a Kurier bécsi napilapnak Johannes Hahn uniós bővítési biztos.
Kifejtette, hogy emellett fontos még a jogállam meg a demokrácia erősítése, a munkaerőpiac reformja és a térség országaival való megbékélés. Mindezek terén az elmúlt években történt előrelépés, ám most valódi áttörésre van szükség – mondta.
Az Európai Bizottság közlése szerint Hahn a nyugat-balkáni stratégia bemutatását követően, azaz jövő szerdán Szerbiába utazik. Az illetékes személyesen mutatja be a Brüsszelben elfogadott dokumentumot. Belgrádi látogatása után ezt Podgoricában is megteszi.
Rendkívüli védelmi intézkedésekre volt szüksége 200 rendőrnek Svédországban, olyan sok támadás és fenyegetés érte őket az Aftonbladet című svéd napilap szerint. Előfordult, hogy családostul el kellett költözniük. Több száz rendőr a szakmáját is otthagyta.
Normális helyzetben a rendőrök szoktak vadászni a bűnözőkre, de Svédországban az elmúlt tíz évben visszájára fordult a rabló-pandúr reláció, azóta nagyjából rendszeresen támadják és fenyegetik meg a rendőrséget, illetve a rendőrállományt. Most viszont úgy látszik, hogy a helyzet kezd tarthatatlanná válni: a rendőrautók felgyújtása, a rendőrség elleni kézigránátos támadások egyre gyakoribbá váltak, 2017 októberében pedig bomba robbant a helsingborgi rendőrőrsön.
Az utóbbi évben a rendőrséggel szemben állók taktikát váltottak. Míg korábban inkább a rendőrséget, mint szervezetet támadták, mostanra gyakrabban válnak célponttá az egyes rendőrök. A kollektív fenyegetést felváltotta az egyének megfélemlítése annak érdekében, hogy a rendszert az alkotóelemein keresztül törjék meg.
A félelemkeltés hatásosnak bizonyult, vannak rendőrök, akik be sem ülnek már a szolgálati autójukba anélkül, hogy előtte ne néznének be a jármű alá robbanószer vagy oda nem illő vezetékek után kutatva.
De kik vadásznak a rendőrökre?
A két legproblémásabb környék, ahol a rendőrségellenes hangulat tetőzik, Malmö Rosengård nevű bevándorlónegyede, illetve a szintén bevándorlók lakta Rinkeby Stockholm közelében. Ezeken a helyeken a sorozatos támadások mellett megnehezíti a rendfenntartó erők munkáját az is, hogy a rendőrellenes hangulat miatt alig van valaki, aki hajlandó lenne tanúskodni vagy akár beszélni a szolgálatosokkal. Sőt, akkor sem hívják a rendőrséget, ha betörés vagy más bűncselekmény történik otthonukban, ugyanis félnek, hogy azután ők is a bűnbandák célkeresztjébe kerülnének.
Habár a rendőrség az elsődleges célpont, a velük szembeni bizalmatlanság már kiterjedt más szervekre is, a legveszélyeztetettebb helyeken előfordul, hogy a mentősöket és a tűzoltókat sem fogadják szívesen vagy akár erőszakot is alkalmaznak velük szemben.
Nyomozók a helsingborgi rendõrkapitányság elõtt 2017. október 18-án, miután hajnalban pokolgép robbant a fõbejáratnál. (MTI/EPA/Johan Nilsson)
Korábban írtunk már a tavaly nyártól év végéig tartó bandaháborúról a szomszédos Dániában, ahol a főleg másod- és harmadgenerációs bevándorlók alkotta bűnszervezetek eredetileg a hasispiac uralása miatt kezdtek végeláthatatlan háborúskodásba. Az elkövetők és a helyszínek tekintetében hasonló a svédországi helyzet, ahol szintén a bevándorló hátterű, bűnszervezetekbe tömörült fiatalok jelentik a problémát a bevándorlók lakta negyedekben.
Jelentős különbség viszont, hogy míg Dániában elsősorban egymás vérét ontották a bandák fél éven keresztül, addig Svédországban kifejezetten a rendőröket célozzák lassan egy évtizede. Ez pedig más tényezők mellett oda vezetett mostanra, hogy egyre kevesebben akarnak rendőrként dolgozni, a rendőrségnek a folyamatos támadások mellett még súlyos állományhiánnyal is kell működnie.
Válság: fogy a rendőr, egyre több az erőszakos bűncselekmény
Menjünk vissza kicsit az időben. A svéd rendőr- és rendőrségellenes hangulat 2016-ban kezdett tetőzni, ekkor jelentek meg az első újságcikkek, ahol konkrét krízisről beszéltek.
A sorozatos felmondások és az egyre veszélyesebbé váló munka miatt a svéd rendőrség már 2015-ben is meglehetősen gyengén teljesített, a bűncselekmények mindössze tizennégy százalékát tudták megoldani – ez tizenhat éves mélypontot jelentett.
Eközben ráadásul jelentősen megnőtt az erőszakos bűncselekmények száma: 2014-ben 87 gyilkosság történt, 2015-ben viszont már 112-ra ugrott a számuk. 2016-ban sem következett be jelentősebb csökkenés, 106 gyilkosság történt az országban. Összehasonlításképpen: a szomszédos Norvégiában 2014 óta nem haladta meg az évi harmincat a gyilkosságok száma. Igaz, ők feleannyian vannak, mint a svédek, viszont még a népesség arányában is jóval kevesebb gyilkosság történt.
Az NRK grafikájából fordítva
2016-ban Göteborgban kiugróan megnőtt a lövöldözések és gyilkosságok száma is, egyre gyakoribbá váltak továbbá a kézigránátos támadások. Miután ősszel nagy port kavart egy eset, amikor kézigránátot dobtak egy lakásba és meghalt egy nyolcéves kisfiú, egy helyi rendőrfőnök nyilatkozott arról, hogy száz rendőr hiányzik csak az ő körzetéből. Elmondása szerint az állományhiány miatt próbálkoztak az újraszervezéssel is, azaz az irodai munkát végzőket is megpróbálták külső szolgálatba állítani, de a kísérlet fordítva sült el, kevesebb járőr lett az utcákon.
Csak 2016-ban 950 svéd rendőr akasztotta szögre jelvényét és szolgálati fegyverét, ez a duplája az elmúlt öt év átlagának. A munkahelyváltást az állomány mintegy nyolcvan százaléka vette fontolóra.
Rendõrségi helyszínelõk dolgoznak Göteborgban 2016. augusztus 22-én, miután hajnalban kézigránátos támadás ért egy lakást a svédországi Biskopsgarden kerületében. A robbanás megölt egy nyolcéves fiút. (Bjorn Larsson Rosvall/TT News Agency via AP)
A veszélyes munkakörnyezet mellett a rendőrök alacsony fizetése sem a válság megoldását segíti elő. Kevés fizetésért egyrészt nem igazán vonzó az egyébként is kockázatos hivatás, másrészt pedig a már állományban lévők is gyakran döntenek úgy, hogy szakmát váltanak. Ez főleg a fiatalabbaknál jellemző, a régóta rendőrként dolgozók ritkábban távoznak.
Egy svéd rendőr kezdőfizetése 2016-ban havonta nagyjából bruttó 25 ezer svéd korona volt, amely majdnem 800 ezer forint, de Svédországban nagyon magasak az adók, tehát ebből a bruttó összegből körülbelül 50-60 százalék is lejöhet. Ugyanebben az évben egy jóval biztonságosabb munkakörben tevékenykedő templomi kántor kezdőfizetése 28 500, egy erdészé 41 500 és egy HR-esé 37 000 svéd korona volt.
A miniszterelnök szerint csak hisztizett a rendőrség
Mindeközben a politikai hatóságok szinte nem is foglalkoztak a problémával. Stefan Löfven, Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke 2016 augusztusában azt nyilatkozta, hogy “túl messzire ment a rendőrségi szerveknél a kiáltozás a krízisről”. Anders Ygeman, az ország szintén szociáldemokrata belügyminisztere is egyetértett, szerinte “egy krízis egészen más dolog”.
Ygeman mégis előterjesztette 2016 októberében, hogy a kövekező évi költségvetésben 100 millió koronával többet kapjon a rendőrség, de ez leginkább csak az elégedetlen hangok csitítására tett kísérlet, az összeg túl kicsi volt ahhoz, hogy érdemi változást eredményezzen.
2017 augusztusában végül megérkezett a valóság a Löfven-kormányhoz is: 2 milliárd koronával többet szántak a rendőrségnek a 2018-as költségvetésből. A problémát ez persze nem oldja meg egy csapásra, de a svéd rendőrszövetség szerint azzal, hogy a kormány végre belátta az állományhiány súlyosságát, már van lehetőségük javítani a helyzeten.
Tizenegy ember vesztette életét egy tűzben szerda éjjel Japán északi részén egy időseket befogadó közösségi hajléktalanszálláson.
A Hokkaido szigetén, Szapporó városában lévő menedékhely összesen 16 lakójából a tűzoltóknak csak ötöt sikerült élve kihozniuk a lángoló épületből.
A tűzoltókat helyi idő szerint kevéssel éjfél előtt riasztották a szapporói pályaudvartól mintegy 1,5 kilométerre északra lévő menhelyhez, amelyet egy szegényeket és hajléktalanokat támogató helyi szervezet üzemeltetett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
