Tizenhét évvel a Fort Hood-i vérengzés után az Egyesült Államok ismét példátlan lépésre készül: nyilvánosan közvetítik Nidal Hasan egykori katonai pszichiáter kivégzését, aki 2009-ben 13 bajtársát ölte meg egy texasi katonai bázison. A döntés egyszerre vet fel jogi, politikai és morális kérdéseket, miközben Washington a katonai fegyelem és az elrettentés fontosságára hivatkozik.
Élő közvetítés mellett hajtják végre Nidal Hasan volt amerikai őrnagy halálos ítéletét. A katonai pszichiáterként szolgáló tiszt 2009-ben a texasi Fort Hood támaszponton tüzet nyitott bajtársaira: 13 embert megölt, 32-t megsebesített. A támadás máig az amerikai hadsereg egyik legsúlyosabb, saját állományon belüli vérengzésének számít.
Hasan később maga is elismerte indítékait.
„Oldalt váltottam. Afganisztánt és a tálibokat akartam megvédeni az amerikai katonai akcióktól” – vallotta a tárgyalás során.
A Pentagon évekig nem terrorcselekményként kezelte az ügyet
A Fort Hood-i támadás különösen érzékeny időszakban történt. Alig nyolc évvel korábban, 2001. szeptember 11-én az al-Kaida terroristái csaknem háromezer ember halálát okozták az Egyesült Államok elleni merényletekben. A terrortámadások után Washington háborút indított Afganisztánban, amelyet akkor a tálibok irányítottak.
A Fort Hood-i lövöldözést ugyanakkor a Pentagon kezdetben nem terrorcselekményként, hanem munkahelyi erőszakként kezelte. Ez hosszú évekre vitát váltott ki az Egyesült Államokban, mert az áldozatok hozzátartozói szerint Hasan motivációja egyértelműen ideológiai és vallási alapú volt.
A vita végül túlmutatott magán a támadáson. Afganisztán megszállása, majd a nyugati csapatok kivonulása az amerikai külpolitika egyik legvitatottabb fejezetévé vált. A húszéves háború után a tálibok visszatértek a hatalomba, ami sok amerikai szemében a beavatkozás kudarcát bizonyította.
A kivégzés időzítése sem véletlen
A Hasan-ügy most ismét a figyelem középpontjába került, miközben az Egyesült Államok egyszerre néz szembe közel-keleti válságokkal és belpolitikai feszültségekkel.
Donald Trump elnök a közelmúltban jelezte, hogy nem kíván újabb nagy háborúba bonyolódni Iránnal a választások előtt, miközben az energiaárak emelkedése és a közel-keleti bizonytalanság egyre nagyobb politikai terhet jelent Washington számára.
Ebben a légkörben különösen nagy figyelmet kapott a döntés, hogy nyilvánosan közvetítik Hasan kivégzését. A lépést támogatói az elszámoltatás és az elrettentés eszközének tekintik, bírálói viszont attól tartanak, hogy a kivégzés médiaspektákulummá válik.
Decemberben áll a kivégzőosztag elé
Nidal Hasan a Fort Hood-i lövöldözés során súlyosan megsebesült, és deréktól lefelé megbénult. A katonai bíróság 2013-ban halálra ítélte.
A döntés végrehajtására december 3-án kerül sor Texasban. Pete Hegseth hadügyminiszter szerint a kivégzés nyilvános közvetítésének célja, hogy világossá tegye a következményeket azok számára, akik a fegyveres erők ellen fordulnak.
„Mindenkinek meg kell értenie, hogy az ilyen cselekményeknek milyen következményei vannak” – indokolta a döntést a hadügyminiszter.
A kivégzést kivégzőosztag hajtja végre, ami rendkívül ritka az Egyesült Államokban. A Pentagon érvelése szerint a katonai státusz és az elkövetett bűncselekmény jellege indokolja ezt a módszert.
A történet különös tragikuma, hogy Hasan nem harcoló alakulatnál szolgált, hanem katonaorvosként és pszichiáterként. Feladata az volt, hogy felkészítse a katonákat a háborús bevetések pszichológiai terheire, valamint segítséget nyújtson a poszttraumás stresszel küzdőknek.
Végül azonban saját démonait nem tudta legyőzni.
Az a férfi, akinek a katonák lelki egészségét kellett volna védenie, minden idők egyik legsúlyosabb amerikai katonai belső vérengzésének elkövetőjévé vált. A decemberi kivégzés így nemcsak egy büntetőeljárás lezárása lesz, hanem egy olyan történeté is, amely másfél évtizeddel később is nyitott kérdéseket hagy maga után az amerikai hadsereg, a radikalizáció és a terrorizmus természetéről.
