Mackenzie Scott, az egykori Mrs. Bezos 68 milliárd dolláros vagyonával megelőzte Európa leggazdagabb asszonyát, a L’Oréal örökösnőjét a Bloomberg dollár milliárdos listáján. Persze ez még a New Yorki tőzsde lejtmenete előtt volt…
Válás amerikai módra
Mackenzie Scott férje részvény pakettjének az egynegyedét kapta meg az Amazonban 2019-es válóperes során. Egyáltalán nem alaptalanul hiszen alapító anyja volt a sikeres internetes kereskedő cégnek, amely a korona vírus járvány miatt megsokszorozta forgalmát és profitját. És persze a részvényeinek értékét. Jeff Bezos kapcsán nemrég tudatta a Bloomberg milliárdos indexe, hogy a vagyona meghaladta a 200 milliárd dolláros álomhatárt. Ex neje most a 12-ik leggazdagabb ember a világon.
1,7 milliárd dollár jótékony célra
Mackenzie Scott azok közé a szupergazdagok közé tartozik, akik úgy érzik: a vagyon kötelezettségekkel is jár a társadalommal szemben. Az ex Mrs. Bezos júliusban közölte, hogy 116 alapítványnak juttat összesen 1,7 milliárd dollárt. Négy alapítvány olyan egyetemeket támogat, amelyeknek a diákjai szinte kizárólag feketék. A Black Life Matters mozgalom többször is fölvetette, hogy a színesbőrűek márcsak azért is hátrányba kerülnek az Egyesült Államokban, mert nem juthatnak színvonalas oktatáshoz. Obama elnök is úgy tudta elvégezni a Harvard egyetemet, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaztak, vagyis figyelembe vették, hogy színesbőrűek csak nehezen juthatnak be a nagy presztízsű egyetemre.
Mackenzie Scott már tavaly jelezte, hogy csatlakozik az amerikai milliárdosoknak ahhoz a kezdeményezéséhez, amely vagyonuk jó részét jótékony célra fordítja. Ezt eredetileg Bill és Melinda Gates találta ki, de csatlakozott Warren Buffett is, aki idős kora ellenére még mindig igen aktív befektető a tőzsdén. Ex férje, a világ leggazdagabb embere egyelőre nem írta alá a dollár milliárdosoknak ezt a kezdeményezését – írja ezzel kapcsolatban a CNN portálja.
Habony Árpád elégedetten dörzsölte tenyerét, amikor híre kelt a nemzetközi sajtóban, hogy nyár óta bandaháború dúl Dániában, elsősorban a fővárosban, Koppenhágában. A propagandamédia állításait kivételesen jórészt alátámasztja a valóság is, bár a migránsbandák kifejezésük félreértésekre adhat okot, ugyanis nem vademberek balhéznak az utcákon a saria bevezetését követelve. A hír viszont nem alaptalan, mi pedig úgy döntöttünk, az Origo és a Lokál rövid migránsozásán túlmutatva részletesebben bemutatjuk a viharos fél év eseményeit.
A dán bandaháború június óta négy halálos áldozatot követelt és húsz sebesülttel járt. A lakosság sem érezhette biztonságban magát, ugyanis előfordult, hogy az ellenséges bandák véletlenül ártatlan járókelőket lőttek meg, akár egy gellert kapott lövedék miatt, akár pedig mert egyszerűen összetévesztették az illetőt a konkurens banda egy tagjával. A háborúban főleg 18 és 30 év közötti férfiak vettek részt, aki tehát ennyi idős, jobb ha elkerülte a kockázatosabb városrészeket.
Nem Soros György alapította a bandákat
A skandináv országban nagy múltra tekintenek vissza a motorosbandák, amelyeket a dán nyelvben a műfaj kedvelőire nézve cseppet sem hízelgően “rockerbandáknak” neveznek. Az elnevezés nem véletlen, ugyanis a “rocker” az Egyesült Államokban a huszadik század felénél megjelenő – és később az egész világon elterjedő – motorosklubok (MC-k) tagjainak bőrmellényén található felvarróra utal, amely azt jelzi, hogy a motoros a szervezeten belül melyik város vagy régió szakaszához tartozik. Az MC-kben a motoron kívül a legfontosabb szimbólum egyértelműen ez a mellény, amelyen különböző felvarrókon szerepel a régión túl az anyaklub neve, logója, illetve a tag tisztsége.
A Hells Angels kaliforniai szakaszának motorosai (Wikimedia)
A szigorú hierarchikus rendszerben működő bandák a nyolcvanas évek elején gyűrűztek be Dániába. Elsőként természetesen a világszerte hírhedt Hells Angels alapította meg helyi szakaszát az északi országban 1980. december 31-én. Az MC-kről tudni kell, hogy hivatalosan motorrajongók egyesületeként működnek, sokszor rendeznek jótékonysági és egyéb közösségépítő rendezvényeket, viszont a háttérben gyakran végeznek illegális tevékenységet.
Nem volt ez másképp Dániában sem, ahol a helyi Hells Angels irányította a Koppenhága szívében fekvő Christiania szabadváros hasispiacát. A főváros egyik legnépszerűbb turistalátványosságának számító városrész egyik utcáján, a Pusher Streeten ugyanis jórészt szabadon lehet kereskedni kannabisszal, illetve annak származékaival. A segítőkész hasisárusok kedvessége ellenére senkinek ne legyenek illúziói: az anyag áramlását mindig bűnszervezetek biztosítják.
Hasispult a Pusher Streeten (Pinterest)
Régen a Hells Angels és a Bandidos nevű formációk voltak a legerősebbek a fővárosban, a kilencvenes években köztük zajlott a legnagyobb bandaháború, amelynek végét a pontosan húsz éve köttetett békemegegyezés jelentette. Azóta a különböző bandák elszaporodásával az erőviszonyok is jelentősen átrendeződtek. Megjelentek a főleg másod- és harmadgenerációs bevándorlókból álló bandák, amelyek az MC-k struktúrájával és “felségjelzéseivel” működnek, viszont motor már nem feltétlenül szükséges a tagsághoz.
Változó erőviszonyok a Pusher Streeten
Aki látott már hollywoodi filmet motorosklubokról, az tudja, hogy addig biztonságosak az utcák, ameddig a területek szépen el vannak osztva a bandák között, ha viszont valaki erőszakosan akar benyomulni, az olyan láncreakciót indít el, amely totális háborúhoz vezethet.
A dán bandaháború már-már egy saját mozifilmért kiált, annyira tipikus a forgatókönyve: a nagy bandavezér hosszú évek után szabadul a rácsok mögül és új területeket akar szerezni klubjának. A pakisztáni származású, harminc éves Shuaib Khan március végén még szinte ki sem tette a lábát a koppenhágai Vestre börtön kapuján, máris hozzálátott bandájának, a Loyal To Familiának (LTF) az újraszervezéséhez. Gyors terjeszkedésbe kezdtek, új szakaszokat alapítottak az országban, és annak rendje és módja szerint alaposan felbolygatták az erőviszonyokat a Pusher Street körül.
A Pusher Streeten is éveken keresztül stabilan le voltak osztva a helyek, az LTF-nek pedig esélye sem lett volna beszállni a bizniszbe. A hasisárusítás többé-kevésbé békésen, bizonyos játékszabályok betartása mellett zajlott, fegyverek és erőszak nélkül. Egészen 2016 nyarának végéig, amikor egy napi bevétellel hazafelé igyekvő díler egy rutinigazoltatás során fegyvert rántott és rálőtt két rendőrre, illetve egy civilre. Ezt követően Christiania lakói sajátkezűleg rombolták le a hasisbódékat, de a kereskedelem persze visszagyűrűzött a szabadvárosba, az erőegyensúly pedig teljesen felborult. Ezt használta ki a Khan elnöksége alatt tevékenykedő LTF.
Június-július: az első lövések
Az LTF előretöréséből szükségszerűen következett, hogy az ellentétes érdekű bandák valamiféle egységbe szervezik magukat, hogy felvegyék a küzdelmet Khanékkal. Így állt össze három északnyugat-koppenhágai banda, hogy újraalapítsák a Brothas nevű klubot, a bandaháború másik főszereplőjét.
Az első lövések június 12-én dördültek el, augusztus végéig pedig szó szerint napi szinten voltak lövöldözések. Az incidensek főleg a főváros északnyugati részén történtek, ennek megfelelően a koppenhágai rendőrség felállította az első úgynevezett motozási zónát, amely Nørrebro, Brønshøj és Husum városrészeket foglalta magában. A zónában bárkit átvizsgálhatott a rendőrség bűncselekmény gyanúja nélkül is, szúrópróbaszerűen, hogy megakadályozzák a jövőbeli lövöldözéseket és növeljék a közbiztonságot.
A zóna eredetileg augusztus elejéig működött volna, de kénytelenek voltak meghosszabbítani az időtartamot. Azóta volt, hogy egész Koppenhágát magába foglalta a zóna, illetve az északnyugati agglomerációban is felállítottak egyet.
Motozási zónák (szürke) a fővárosban és környékén
Augusztus-szeptember: akcióba lendül a rendőrség
Augusztus közepére már bőven tarthatatlanná vált a helyzet, a lakosság fáklyás tüntetést szervezett, hogy felszólítsák a politikusokat a cselekvésre. A reakciók különbözőek voltak, a liberálisok szerint a hasis legalizálása ellehetetlenítené a feketepiacot, így megoldódna a probléma, a konzervatívok és a szélsőjobb viszont elutasították ezt. Szerintük elég lépést tettek annak ellenére, hogy a probléma láthatóan nem oldódott meg. Az egyetlen dolog, amelyben szélesebb konszenzus született a közvélemény részéről, az volt, hogy a fiatalokkal jobban kéne törődni, hogy ne a bűnözésben találjanak közösségre.
A tüntetés nem volt hiába, másnap akcióba lendült a rendőrség. Kilenc bandatagnál tartottak házkutatást, ahol bár lőfegyvert nem találtak, előkerültek szúrófegyverek, hasis és kokain is. Mobil rendőrállomásokat állítottak fel Nørrebron, Søren Pape Poulsen, a Konzervatív Néppárt igazságügyi minisztere pedig azt nyilatkozta, hogy megvizsgálják a lehetőségeket az LTF betiltására. Ezt szorgalmazta a szélsőjobboldali Dán Néppárt is, viszont a dán alkotmány csak az ideiglenes betiltást teszi lehetővé.
A nagy akciók után sem pihent a fővárosi rendőrség, folyamatosan foglalták le a fegyvereket és meghosszabbították a motozási zónákat. A bandák sem tétlenkedtek sajnos, gázolás történt az ország második legnépesebb városában, Aarhusban, és egy szinte parodisztikusan dán biciklis lövöldözésre is sor került.
A hónap végén a rendőrség óránként több, mint 200 ezer forintnak megfelelő dán koronáért kölcsönzött a hadseregtől egy helikoptert, hogy Nørrebro felett körözzenek vele, nyitott ajtajában egy éles fegyverrel figyelő rendőrrel. A bandakonfliktus kezelése a kormány elsőszámú prioritása lett, a 2018-as költségvetésből gyorsan el is különítettek húszmillió koronát (~840 millió forint) “bandakutatásra”, azaz annak a folyamatnak a pontos feltérképezésére, hogy miért is csatlakoznak emberek a bandákhoz.
A helikopteres megfigyelés nem oldott meg egy csapásra mindent, szeptemberben történt még egy automata fegyveres lövöldözés is, továbbá egy másik, ahol civilruhás rendőrökre lőttek. Eközben a LTF elnöke, Shuaib Khan előzetesbe került, mert egy júliusi motozás során megfenyegetett egy rendőrt.
Október-november: lesújtó adatok, meglepő húzás az ügyészségtől
Október elején ijesztő adatok érkeztek a bandák terjeszkedéséről. Az agresszív toborzás – amely a legrosszabb környékeken sokszor szinte a “csatlakozol vagy meghalsz” választás felkínálását jelenti –, meghozta az erdeményét: annak ellenére, hogy az utóbbi hat évben hatszázzal csökkent a bandatagok száma, csak idén év eleje óta százhuszonöt fő csatlakozott a szervezetekhez.
A hónap végén újabb lövöldözés történt, három bandatagot eltaláltak, akik közül egy meghalt. Ezt követően a rendőrség megkezdte a tagok preventív célból való őrizetbe vételét, illetve az újabb motozási zónák felállítását.
November elején a legfelsőbb ügyészség annak ellenére, hogy az előző éveksorán többször is megállapította, hogy nem járható út a bandák betiltása, mégis nyitott a döntés felé és megkérte a fővárosi rendőrséget, hogy készítsék elő az LTF betiltását célzó pert.
A bandák betiltása azért tűnik rendkívül nehezen összeegyeztethetőnek a dán alkotmánnyal, mert azok hivatalosan egyesületként működnek, az országban pedig nagy hagyománya van ennek a szervezeti formának, és ez nyilván az alkotmányban is megjelenik. Hogy hirtelen miért látta úgy az ügyészség, hogy az alkotmánnyal összeegyeztethető módon el tudnák érni egy banda betiltását, azt nem tudni, viszont az biztos, hogy nem csökkent a nyomás a hatóságokon. November elején egy húszéves bandatagot gyilkoltak meg, majd egy hét múlva Nørrebron egy LTF-es testvérét találták el.
Mecsetben köttetett fegyverszünet
November közepén jött a hír, hogy egy vasárnapon megrendezte az élet a gengszterfilmek klasszikus jelenetének iszlám verzióját, ahol a két rivális semleges területen, Isten házában találkozik, hogy megkössék a fegyverszünetet. Sőt, az LTF és a Brothas között az iszlám hitközösség vezetői mediáltak, az aggódó szülők támogatásával. Tehát amit a hatóságoknak és a komplett kormányzatnak nem sikerült elérnie, azt megoldották az iszlám közösség prominens alakjai.
Az egyhónapos fegyverszünet persze nem egyenlő a békével, de ez így is sokkal nagyobb eredmény, mint amit a világi vezetők rengeteg erőforrás felhasználásával fel tudtak mutatni. Az viszont, hogy az iszlám vallási vezetők oldottak meg egy olyan problémát, amely tökéletesen világi jellegű és ráadásul kihatással van az ország egészének közbiztonságára, nem kevés kérdést vet fel. A dán napilapok hasábjain már vannak, akik párhuzamos társadalomról beszélnek, de ellentétes érvek is megjelennek.
A fegyverszünet ellenére november végén meghosszabbították a motozási zónák érvényességét, majd közel húsz bandatag előzetes letartóztatásba került. December közepén folytatódtak az intézkedések, további hét bandatag került börtönbe.
Ezzel egy időben a dán közmédiának interjút adott az aggódó szülők egyike, amelyben elmondta, hogy ott volt az LTF és a Brothas közti találkozókon, ahol a háború befejezése mellett döntöttek. A nyilatkozó szerint megegyeztek, hogy nem lépnek a másik területére, véget vetnek a lövöldözéseknek és nem keresik az összetűzéseket.
Habár a béke hivatalosan nem lett megerősítve, a két legveszélyeztetettebb városrészt, Nørrebrot és Nordvestet magában foglaló motozási zóna érvényessége múlt csütörtökön járt le és ezúttal nem hosszabbították meg.
(A cikk a Politiken bandaháborús aktája alapján készült.)
Ez egy távol-keleti tanmese, melyet érdemesnek tartok megismertetni.
Egyszer egy királynak négy felesége volt. A király megbetegedett és halálos ágyán szólította a negyedik, legfiatalabb feleségét, kinek szépsége sokakat elbűvölt. Meghalok, mondta, elkísérnél-e a túlvilágra? Sajnálom, felelt az asszony, menj el magad, oda nem kísérhetlek el.
Szólította a harmadikat. Meghalok, elkísérnél a túlvilágra? Nem, válaszolta az asszony. Én itt maradok és ha meghalsz újból férjhez megyek. Szólította a második feleségét. Elkísérsz a túlvilágra? Nem kísérlek, mondta, de szívemben megtartalak és elkísérlek utolsó utadra, a temetőbe. Ekkor megszólalt egy hang: én veled megyek! Az első feleség volt az, aki a legkevesebb szeretetet, figyelmet és gondoskodást kapta.
Milyen igazságot rejt a történet?
Nekünk mind négy feleségünk van. A negyedik feleség jelenti a testet, amire sokszor túl nagy gondot fordítunk, ügyelünk külsőségeinek karbantartására, cicomázására. De a test nem jön velünk a túlvilágra, cserben hagy. A harmadik feleség jelenti a vagyont, tulajdont, mely szintén nem követ és halálunk után elosztják az új tulajdonosok közt. Ezért mondta a harmadik asszony, hogy újból férjhez fog menni. A második feleség a család, akik megőriznek szívükben, elkísérnek utolsó utadon, de nem követnek a túlvilágba. Az első, legelhanyagoltabb a lelked, amivel nem törődsz, tudomást se veszel róla. Pedig ez az egyetlen, ami a túlvilágon is ott lesz veled, sőt a lélek te leszel magad.
Ápold testedet, tartsd karban vagyonodat, szeresd családodat, de szakíts időt lelkedre. Időről időre keresd a magányt, imádkozz, meditálj. Megéri.
Az első állam, mely hivatalosan jelezte, hogy nem vesz részt a tokiói olimpián a Covid-19 világjárvány miatt – írja az AP hírügynökség. Phenjanban állítólag már március végén meghozta az erről szóló döntést Kim Dzsong un elnök.
A mindenható diktátor állítólag maga is átesett a vírus megbetegedésen, de hivatalosan erről soha semmit sem közöltek. Észak Koreában hivatalosan nincs járvány, de szigorú intézkedések vannak ellene.
Tokió 2021
Az olimpiát tavalyról halasztotta el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely fogadkozik: idén mindenképp megrendezik azt. A japán szervezők ugyanakkor közölték: külföldi nézők nem vehetnek részt az olimpián.
Észak Korea döntésével kapcsolatban Tokióban úgy reagáltak, hogy még nem kaptak hivatalos értesítést.
Koreai-japán kapcsolatok
Mindkét Koreában erős ellenszenv tapasztalható Japánnal szemben, mely 1910 és 1945 között gyarmatként kezelte a koreai félsziget népét. A férfiakat munkaszolgálatra vitték Japánba, a nőket pedig bordélyházba hurcolták, ahol japán katonák rendelkezésére kellett állniuk.
Emiatt Kim Dzsong un-nak nem eshetett nehezére a lemondás.
Amikor korábban Dél Koreában rendeztek téli olimpiát, akkor Kim Dzsong un megragadta az alkalmat. Húgát küldte Dél Koreába ebből az alkalomból. Ő volt az Észak Koreában 1945 óta uralkodó Kim dinasztia első tagja, aki Dél Korea földjére lépett.
Eddig csak csodálkoztunk, hogy már űrkutatási biztos is dolgozik a kormánynak a mi pénzünkből, de végre itt a magyarázat. Ferencz Orsolya miniszteri biztos ugyanis azt mondta, az űrkutatás vívmányait például a navigáció, a katasztrófavédelem és a migráció területén lehet hasznosítani.
Amikor nemrég űrkutatásért felelős miniszteri biztossá nevezték ki Ferencz Orsolyát, még azt hittük, ezzel – mármint a megbízással járó pénzzel – csak jutalmazzák a kutatót, aki 2010 óta fideszes képviselő a VIII. kerületben. A Magyar Idők című kormánypárti propaganda kiadványnak adott tegnapi interjúban viszont kifejtette, hogy az űrkutatás jóval több, mint a nagyhatalmak méregdrága passziója, hiszen számos, a mindennapokban is használható vívmányt az ezen a területen végzett kutatómunkának köszönhetünk. Erre példa a műholdakra épülő navigációs rendszer, amellyel a vízi és légi forgalom összehangolható.
A Sentinel műhold adatait egész Európa felhasználja a katasztrófavédelemben, a mezőgazdasági termésbecslésben, sőt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) is ezen szatellitrendszer segítségével követi nyomon a néptömegek mozgását.
Ferencz Orsolya azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak bőven van behoznivalója, Románia például nemzeti űrügynökséget is létrehozott 1991-ben, Magyarországon viszont csak minisztériumi főosztályi szintig jutott a terület. Szerinte nemzetgazdasági érdek az űripart a kormány részéről is támogatni.
Az némileg árnyalja a képet, hogy elmondta: magyar kutatók már régóta részei a különböző nemzetközi űrkutatási projekteknek, például a Sentinel elkészültéhez is hozzájárult egy kisebb magyar cég kétezer alkatrésszel.
A nővérek tortával köszöntötték századik születésnapján a pácienst, aki ekkor tudta meg, hogy legyőzte az új koronavírus fertőzést. Portugáliában eddig több mint 12 ezer ismert vírusfertőzött van, közülük 345-en meghaltak.
Luciano Marques de Silvat a 61 éves lánya vitette kórházba amikor jelentkeztek rajta az új koronavírus fertőzés tünetei: száraz köhögés, magas láz. A lány őszintén elmondta a sajtónak: nemigen hitte, hogy édesapja megússza hiszen 100 éves! Tudta róla, hogy korához képest jó erőben van saját autóját vezeti, szenvedélyes dáma játékos, és „memóriája és gondolkodása pengeéles ma is” – mondja lánya. Harcos alkat, de ebben a korban a Covid-19 vírus általában életveszélyes!
Az idős úr március 24-én került kórházba Porto városában. A helyi Szent János kórházban a nővérek maximálisan gondoskodtak róla, mert tudták: hamarosan 100 éves lesz!
Legutóbbi tesztjei mind negatívak lettek, ezért a 100 éves páciens elhagyhatja a kórházat. Még gondot jelent, hogy igen legyengült a vírus elleni küzdelemben. Ráadásul lánya és annak férje is vírusfertőzött, ezért nincs hova visszatérnie. Ennek ellenére szinte egész Portugália ünnepelte a 100 éves bácsit, aki legyőzte a koronavírust.
A kórház honlapja szerint Luciano „izgatott és boldog” volt születésnapján, amelyet egy ápoló fia által készített tortával ünnepeltek, mintha a beteg saját nagyapja lenne.
„Az ilyen esetek erőt adnak arra, hogy győztesként túléljük ezt a háborút melyet a vírus ellen folytatunk.” – mondta egy másik beteg.
Nem feltétlenül halálos a fertőzés, igaz az időseknél megnövekedett kockázatú ” – állította Graça Freitas, közegészségügyi szakember.
Portugáliában a vírus mortalitása eléri a 10,5% -ot a 70 év felettieknél.
Egy új kutatás szerint herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében.
A Neuron című szaklapban közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban meghaltak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség.
A tanulmány vezető szerzője, Benjamin Readhead, az Arizonai Állami Egyetem kutatója azt mondta: elég régi az az elmélet, mely szerint vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában, már az ötvenes években felvetődött, ám az évek során sok orvos és kutató szállt ezzel szembe.
Readhead és kutatócsoportja
eredetileg nem vírusokat keresett,
hanem olyan agyi hálózatokat vizsgáltak, amelyeket létező gyógyszerekkel újra lehetne indítani, hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni.
A tanulmányban, amely az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezte el, a kutatócsoport majdnem 1000 mintát elemzett, voltak köztük Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen meghaltak szövetei. Azonosították, hogy a mintákból származó DNS- és RNS-szekvenciák közül melyek az emberi és a nem emberi gének. A nem emberi génszekvenciákat összevetették több mint 500 vírus génjeivel.
Korábban volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között. Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulását mutatták ki.
A kutatók szerint
nem meglepő herpeszvírusok jelenléte az agyban,
ezek a kórokozók szinte minden ember szervezetében megtalálhatók. A vizsgált agyszövetminkák 40-50 százalékában mutatták ki őket, az Alzheimer-kóros szövetekben azonban kétszer annyi volt belőlük, mint az egészséges szövetekben.
Ennyi azonban nem lenne elegendő, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza az Alzheimer-kórt. „Nyilvánvaló, hogy más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes emberek így reagálnak a vírusra.
A vírus mégis szerepet játszhat, ott lehet az okok között
vagy felgyorsíthatja az Alzheimer-kór kialakulását” – mondta Readhead.
A vírus szerepének kiderítése további kutatásokat igényel.
Kína jelenleg a világ legnagyobb olaj importőre, a legnagyobb szállító Oroszország. A második helyen Angola, a harmadikon pedig Szaúd-Arábia áll.
Évi 15-ről 30 millió tonnára emelkedik az orosz olajkivitel Kínába miután új olajvezetéket kapcsoltak be a rendszerbe. A nagy szibériai – csendes óceáni olajvezetékből ágazik el az új vezeték, mely Kína északi részébe, Hejlungcsiang és Belső Mongólia tartományokba viszi az olajt. Kína jelenleg a világ legnagyobb olaj importőre, a legnagyobb szállító Oroszország. A második helyen Angola, a harmadikon pedig Szaúd-Arábia áll.
Minthogy az Európai Unió csökkentette olaj vásárlását Oroszországban, ezért különösen felértékelődött a kínai piac. Moszkva olajtermelése és exportja jelenleg stagnál, mert az OPEC ezzel akarja elérni, hogy az olaj ára emelkedjen. Oroszország számára létfontosságú az olaj és a földgáz exportja hiszen ez adja a költségvetés bevételeinek jelentős részét. Kína a legfontosabb vásárló, de alaposan kihasználja a helyzetet: a számára kedvező áron vásárol olajt és földgázt Oroszországtól. A két óriás közötti kapcsolatot jól jellemzi az, hogy míg Oroszország kereskedelmében Kína toronymagasan az első, addig a kínaiak listáján az oroszok épphogy beférnek az első tízbe, ahol Mongólia a fő vetélytársuk.
Rengeteg kokainnal bukott le a brazil elnök egyik embere Spanyolországban. Bolsonaro elnök kormányőrségének egyik őrmesterét elcsípte a spanyol rendőrség Sevilla repülőterén: bőröndjében 39 kilogramm kokaint találtak.
Jair Bolsonaro brazil elnök Oszakába repült és útközben megállni tervezett Sevillában. A tartalék gép előbb szállt le, ezen utazott az őrmester, aki már több külföldi úton is elkísérte Brazília elnökét. Aki úgy került hatalomra, hogy elődeit korrupcióval vádolta meg. Az ellenzéki sajtó már régóta írogat arról Brazíliában, hogy a jobboldali Bolsonaro elnök élvezi a kábítószer-maffiák támogatását is.
Amint Bolsonaro elnök hírül vette az őrmester őrizetbe vételét, utasította a kormánygépet, hogy kerüljék ki Spanyolországot. Az elnök gépe végül Lisszabonban tartott technikai pihenőt , majd tovább repült Oszakába, ahol a G20 csúcstalálkozót rendezik a hétvégén. „Több, mint 300 ezer ember szolgál a brazil hadseregben. Nem lehet mindenkit állandóan ellenőrizni” – írta Twitteren Jair Bolsonaro.
Az ellenzéki sajtó szerint az őrmester nyilvánvalóan „öszvér” volt, aki kihasználta az elnöki gép adta kiváltságokat. Brazília alelnöke is elismerte, hogy az őrmester a kábítószer maffia megbízásából szállított 39 kilogramm kokaint külföldre.
De vajon nem rendszerről van-e szó? – teszi fel a kérdést az ellenzéki sajtó Brazíliában, ahol máris Aerococa botrányról beszélnek.
Ha az ember szomjas, innia kell. Akkor is, ha elnök. Még aki soha nem volt amerikai elnök, az is el tudja képzelni, milyen az, amikor egy nagy ország elnöke megszomjazik.
Ha van víz a közelben, nincs probléma. Legalábbis ezt gondolnánk. És valóban nincs, legföljebb annak látszik. Mert egy műanyag flakont még annak sem könnyű kinyitni, aki a világ legnagyobb hadserege fölött rendelkezik.
Végül is megoldotta a feladatot, s ha nehezen is, de végül sikerült. Megkönnyebbült a világ, már nem kell a legrosszabbtól tartanunk.
Hölgyeim és Uraim: Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke megmenekült a szomjan halástól.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Ha van víz a közelben, nincs probléma. Legalábbis ezt gondolnánk. És valóban nincs, legföljebb annak látszik. Mert egy műanyag flakont még annak sem könnyű kinyitni, aki a világ legnagyobb hadserege fölött rendelkezik.
