Kezdőlap Világ Oldal 605

Világ

Napi egymilliós uniós bírság a lengyel kormánynak

Lengyelország nem szüntette meg a fegyelmi kamarát, és ezzel megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amely pedig az Európai Unió egyik alapelve. Épp ezért az Európai Bíróság napi 1 millió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, hogy rábírja Varsót a fegyelmi kamara feloszlatására.

Korábban az Európai Bíróság napi félmillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, mert Varsó nem szüntette meg egy lignit bánya működését noha a környezetvédelmi vállalásai ezt tették volna szükségessé. Csehország feljelentette emiatt Lengyelországot, mert a lignit bánya közel van a két állam határához.

Lengyelországnak tehát már két ilyen jelentős összegű bírsága van.

Világháborús fenyegetés

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök harmadik világháborút vizionált Brüsszel és Varsó ellentétei miatt, de ezek csak a jobboldali lengyel vezetés belső krízisét illusztrálják.

Mateusz Morawiecki szeretne a PiS vezére lenni, Jaroslaw Kaczynski örököse az irányító poszton. A 72 éves Jaroslaw Kaczynski jelezte, hogy a következő választás után már visszavonulna a közélettől. Korántsem Mateusz Morawiecki miniszterelnök az egyetlen utódjelölt, ezért a drámai szóhasználat, amely elsősorban hazai fogyasztásra készült.

Megrendült magabiztosság

Amióta az USA kivonult Afganisztánból Varsóban elveszítették a lábuk alól a talajt: mi lesz, ha az amerikaiak ugyanígy leírják őket is?!

Lengyelország a NATO tagja tehát elvben ez nem következhetne be, de az USA megrendült magabiztossága rémálmot jelent a varsói vezetőknek.

Hibrid háború

Putyin hibrid háborút folytat Lengyelország és Litvánia ellen amikor migráns csoportokat szállít Fehéroroszországba, onnan pedig a bevándorlók az Európai Unió felé veszik az irányt. Mind Litvánia mind Lengyelország kerítést épít, és uniós támogatást kér.

Ursula von der Leyen ki is jelentette, hogy hibrid háború tanúi vagyunk az EU keleti határán, de Brüsszel továbbra sem ad pénzt a kerítések építésére.

A hibrid háború stratégiáját Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki. Ennek az a lényege, hogy a hadműveletek mellett vagy helyett más módszerekkel is lehet destabilizálni az ellenséges országot. A migránsok utaztatása pontosan ilyen vállalkozás, amely kis költséggel nagy problémát tud okozni Lengyelországnak és Litvániának.

A La Repubblica közölte a máltai megállapodás szövegét

A Földközi-tengeren érkező migránsok létszámának jelentős növekedése esetén szétosztásukat akár fel is függeszthetik – olvasható a máltai megállapodásnak abban az angol nyelvű változatában, amelyet a La Repubblica című olasz napilap szerzett meg és közölt szerda este.

Első alkalommal hozták nyilvánosságra a Franciaország, Németország, Olaszország és Málta közt született megállapodás szövegét, amelyből eddig csak részletek voltak ismertek. Az olasz lap hangsúlyozta, hogy nem végleges megállapodásról van szó, hanem egy jövőbeli, további tagállamokat bevonó megállapodás vázlatáról.

A La Repubblica honlapján publikált ötoldalas dokumentum a bevezető rész után 15 pontban foglalja össze a földközi-tengeri útvonalon felvett migránsok szétosztási rendszerét.

Az első pont szerint az aláíró országok állami hajói saját országaikba szállítják a fedélzetükre felvett migránsokat. A La Repubblica értelmezése szerint ez a katonai hajókra vonatkozik, de utalhat akár kereskedelmi hajókra is. Korábbi információk szerint a megállapodás a katonai hajók és a civil hajók esetében Olaszországot és Máltát jelölte meg első európai érkezési pontként.

A 9. pont a tengeri mentési műveletet végző civil hajókat érinti. Leszögezi, hogy tiszteletben kell tartaniuk a mentést koordináló illetékes hatóságok utasításait. Felszólítja a civil hajókat, hogy ne kapcsolják ki helymeghatározási radarrendszereiket, valamint ne ösztönözzék a migránsokat szállító hajók elindulását az afrikai partoktól azzal, hogy fényjelzéssel vagy más módon tudatják jelenlétüket. A megállapodásnak ez a kitétele a korábbi olasz balközép kormány 2017-ben bevezetett magatartási kódex szabályait idézi.

A máltai megállapodás 15. pontja hat hónapig tartó pilóta projektnek nevezi a szétosztási rendszert. Megjegyzi, hogy ha az áthelyezendő személyek száma jelentősen emelkedik, a megállapodáshoz csatlakozott országok újabb konzultációt tarthatnak, amelynek ideje alatt az egész szétosztási mechanizmust felfüggeszthetik.

Több száz millió gyerek volt már erőszak áldozata

0

A UNICEF jelentése szerint a 2-4 év közötti gyerekek háromnegyede, azaz 300 millió kislány és kisfiú tapasztalt testi vagy lelki erőszakot. A jelentés szerint a világon 15 millió, 15-19 év közötti lányt bántalmaztak szexuálisan, legtöbbször a partnerük, rokonaik vagy barátaik. Csak minden századik kér segítséget.

A tanulmány szerint Kamerunban a legrosszabb a helyzet, ahol minden hatodik lány és minden 25. fiú volt már nemi erőszak áldozata.

Az Európai Unióban minden 14., 15 évnél fiatalabb lányt ért már szexuális erőszak.

Az adatok szerint a bántalmazott lányok 90 százaléka ismerte támadóját.

A jelentés azt is megállapítja: a 2-4 éves kisgyerekek háromnegyede, azaz világszerte 300 millió kislány és kisfiú tapasztal meg testi vagy verbális erőszakot az őt nevelőktől.

„A gyerekek elleni erőszak nem kímél senkit és nem ismer határokat.

Babák arcába ütnek, kisfiúkat és kislányokat kényszerítenek szexuális cselekedetekre, fiatalokat ölnek meg saját lakóhelyükön.

A gyerekeknek világszerte okozott sérelmek aggodalomra adnak okot” – mondta Cornelius Williams, a UNICEF gyerekvédelmi osztályának vezetője.

Az iskolákban és oktatási intézményekben is tapasztalható erőszak. Csupán 59 országban létezik törvény az erőszakmentes nevelésről, sok országban továbbra is verhetik a tanárok a gyerekeket.

Az új Unabomber támad?

Soros György után Barack Obama, Hillary Clinton, majd a CNN és állítólag Donald Trump is csőbomba-küldeményt kapott. Eddig a 70-90-es években volt ilyen sorozat. Akkor a Unabomber szerkezeteinek sok áldozata volt.

Hétfőn Soros György kapott – mint utóbb megállapították – csőbombát, amelyet egyik alkalmazottja talált meg a postai küldemények között. Gyanúsnak találta, ezért a rendőrséghez fordult. Azóta hasonló küldeményt kapott előbb Barack Obama volt elnök és Hillary Clinton ex-külügyminiszter és elnökjelölt (mindketten demokrata pártiak). Aztán a CNN hírtévé és Trump elnök fehér házi hivatalába is gyanús csomag érkezett – utóbbit azóta állítólag cáfolták, de a helyzet jelenleg nehezen áttekinthető.

Szerdán délelőtt aztán kiderült: hasonló gyanús csomagokat küldtek Debbie Wasserman Schultz floridai demokrata párti és Maxine Waters kaliforniai demokrata párti képviselő, valamint Eric Holder, az Obama-kormányzat volt igazságügyi minisztere irodájába is.

A küldeményeket minden esetben időben lekapcsolták. Az FBI

terrorcselekményként kezeli

a sorozatfenyegetést. Hivatalos forrásból eddig nem erősítették meg, hogy minden utóbbi esetben bomba volt a pakkokban.

A politikai erőszaknak nincs helye az Egyesült Államokban

– jelentette ki Trump.

A történtek háttere egyelőre tisztázatlan, de szinte bizonyosan politikai indíttatásúnak tekinthető. Az elnöki hivatalba küldött csomagig széljobb, demokráciaellenes akcióról lehetne szó, de ha bebizonyosodik, hogy a Fehér Ház is fenyegetést kapott, akkor az olyan általános politikaellenes támadássorozat lenne, amire eddig egy alkalommal került sor.

Az Egyesült Államokban a Unabomberként hírhedetté vált Theodor (Ted) Kaczinsky (csak névrokona a mostani lengyel elnöknek és tragikusan elhunyt testvérének, bár neve alapján alighanem lengyel származású) 1978 és 1995 között hajtott végre eddig páratlan postai küldeményként kézbesített bombákkal merényletsorozatot.

A 16 bombával 23 sérülést okozott és 3 embert megölt

Kaczinsky 1996-os elfogásáig az FBI addig leghosszabb ideig körözött bűnözője volt.

A matekzseni, már huszonévesen egyetemi tudományos karrierbe kezdő

Kaczinsky a 60-as évek legvégén hirtelen minden címéről, munkájáról lemondott és kivonult a civilizációból. Az ipari társadalommal szembefordulva lényegében

a mainstream elleni általános politikai akcióba kezdett

a maga által készített, egyre kifinomultabb fadoboz-bombákkal, amelyeket például egyetemi oktatóknak, kutatóknak, számítógép-szaküzletnek.

Végül a zsarolás nyomán a két legelismertebb országos napilapban közzétett proklamációjának szövegére ismert rá testvére, aki feljelentette az addig teljes sötétségben tapogatódzó FBI-nál egy montanai erdő mélyén lévő sufniban élő Ted Kaczinskyt. Életfogytiglant kapott.

Milliók rajonganak egy énekesnőért, pedig nem is létezik

Rengeteg eladott lemez, telt házas koncertek az egész világon, reklámszerepek, fellépés egy nagy amerikai tévéshow-ban: Hacune Miku az egyik legnagyobb japán popsztár. Pedig a 16 éves lányban nem az a legfurcsább, hogy 10 éve egyáltalán nem öregszik.

Amerikai turnéra indul, és Párizsban is fellép jövőre, ezt jelentette be közösségi oldalain az egyik legnépszerűbb japán popsztár, Hacune Miku. Nem először megy Amerikába, fellépett már San Franciscóban, Los Angelesben és New Yorkban, de járt Európában is, Japánban pedig rendszeresen ad telt házas koncerteket, több tízezer ember előtt. Ebben semmi szokatlan nincs egy popsztárnál, az ő esetében mégis van egy furcsaság.

Hacune Miku ugyanis a valóságban nem létezik.

Ő csak egy számítógépes grafika, a hangját pedig egy hangszintetizátorral generálják, egy japán énekesnő és szinkronszínésznő, Fudzsita Szaki hangja alapján.

A szoftvert, a Vocaloidot azért hozta létre a Crypton nevű japán cég, hogy a használói saját zenét készítsenek, 2007-ben dobták piacra.

Ahogy Japánban megszokott, készítettek hozzá egy avatart is. A karaktert Kei Garou mangaművész tervezte: a 158 centis, 42 kilós

Hacune Miku olyan, mintha egy animéből lépett volna ki:

hatalmas szemekkel, türkiz copfokkal, általában fekete miniszoknyában és harisnyában, türkiz nyakkendővel. Hivatalos születésnapja augusztus 31-én van (aznap jelent meg a szoftver), és 16 éves – már tíz éve egyfolytában. A neve azt jelenti: Az első hang a jövőből.

A Vocaloid elsősorban neki köszönhette a sikerét: az év legnépszerűbb szoftvere lett, sorra jelentek meg a Hacune Miku-számok, a hangját azóta már több mint 100 ezer dalban használták, amelyek túlnyomó többségét a szoftvert használó rajongók írták.

Az első lemeze 2009 márciusában jelent meg, 40 hétig szerepelt az eladási toplistákon.

Hamarosan élő koncerteket is kezdett adni,

ahol valódi zenészek játszanak, ő maga pedig 3D-s technika segítségével jelenik meg. Az első 2009 augusztusában volt, Szaitamában, az Animelo Summer Live fesztiválon, azóta rendszeresen fellép.

Hatalmas kultusza lett, különösen azután, hogy 2013-ban megjelent a szoftver angol verziója is. Számai ott vannak a legnépszerűbb karaoke-számok között, Facebook-oldalát közel két és fél millióan követik (egy japán popsztárnak sincs annyi követője, mint neki), együttműködik a SEGA-val, a Toyotával, de a Google-lel is, amelynek reklámarca is lett.

Felkerült a brit lap, a Clash címlapjára (bár itt egy modellt öltöztettek be Hacune Mikunak), a Vogue ruhát terveztetett neki, reklámokban, mangákban és animékben szerepel, az egyik számát Pharrell Williams is feldolgozta, fellépett Lady Gaga „előzenekaraként” – ő egyébként a kedvenc digitális popsztárjának nevezte.

https://twitter.com/ladygaga/status/456207861832380416

Hacune Miku már egy virtuális, csak hangszintetizáló szoftverekkel készült operában is fellépett: ehhez a Louis Vuitton designere, Marc Jacobs tervezte a ruháját, az előadások pedig 2013 novemberében, a párizsi Theatre du Chatelet-ben voltak.

2014 októberében pedig először jelent meg a nagy amerikai tévék egyikében: David Letterman CBS-en futó show-jában szerepelt.

Sőt,

Hacune Miku már az űrbe is eljutott.

Rajongói ugyanis indítottak egy petíciót, hogy egy őt ábrázoló alumínium lemez kerüljön fel az Akacuki nevű japán űrszondára, amelyet a Vénuszra küldtek. A petíció sikeres volt.

Koncertjein tinédzserektől kezdve középkorú férfiakig változatos közönség jelenik meg. Hatalmas népszerűsége több tényezőnek köszönhető.

A Vulture szerint egyrészt annak, hogy akkortájt kezdett robbanásszerű fejlődésbe a közösségi média, amikor a szoftver megjelent. Így a felhasználók által készített dalok, videók villámgyorsan terjedtek. A Guardiannek a producere, Vataru Szaszaki azt mondta, nem is tudják kontrollálni, amit a rajongók alkotnak. Ők írják a számokat, ők terjesztik őket – és szerinte ez az egész jelenség lényege, a közösség.

Egy külön platformot is létrehoztak, ahol a rajongók egymásra találhattak: van, aki szövegírásban jó, más a szoftverhez ért, a harmadik meg zenélni tud. Ian Condry, az MIT (Massachussets Institute of Technology) tanára a Huffington Postnak azt mondta:

a rajongói pontosan tudják, hogy Hacune Miku nem létezik, az őrület az egész jelenségnek szól

Kavagucsi Morinoszuke jövőkutató szerint az egész jelenség illeszkedik abba, hogy Japánban a sintoista és animista hagyományok miatt gyakran ruháznak fel lélekkel tárgyakat, és szerinte a virtuális énekesnő sikere visszavezethető az úgynevezett karakurik népszerűségére is. Ilyeneket már több száz éve készítenek, egyfajta gépesített babaként lehet őket leírni. Kavagucsi szerint a kettő együtt hozzájárul ahhoz, hogy Japánban sokkal inkább hajlandóak virtuális karaktereket emberinek elfogadni.

A Japan Today még tovább lépett a jelenség magyarázatában: a lap szerint a 70-es években kezdődő, a külföldi sztárokat Japánban körülvevő imádat is hozzájárult Hacune Miku népszerűségéhez. A valódi, hús-vér emberekkel ellentétben ugyanis az ő életét teljesen a rajongók kontrollálják. Nem véletlen, hogy a Crypton csak a külső tulajdonságait határozta meg, „személyiségéről” nem mondanak semmit. Így minden rajongó azt lát bele, olyanná teszi, amilyenné ő akarja.

Ahogy az egyik rajongói oldala fogalmaz: „Ő olyan, mint egy istennő. Vannak emberi részei, de átlépi az emberi határokat.”

Nézegessen Hacune Mikunak öltözött rajongókat:

Vége az osztrák koalíciónak, Strache magával rántotta Kurzot

Felbomlott a koalíció Ausztriában, miután a szélsőjobboldali FPÖ-vezér benyújtotta lemondását. A korrupciós ügyről Sebastian Kurz kancellár azt mondta: ami sok, az sok.

Előrehozott választás lesz Ausztriában, miután szombat este Sebastian Kurz kancellár bejelentette a koalíció bukását.

Vége a kényszerházasságnak

„Ami sok, az sok” – ezzel jelentette be sajtónyilatkozatban Sebastian Kurz osztrák kancellár, hogy felbomlott pártja (Osztrák Néppárt, ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közti kolalíció.

Az FPÖ nem tud megváltozni, árt a kormány reformterveinek, és árt az ország tekintélyének is

– ezzel indokolta a válást szélsőjobboldali koalíciós partnerével a kancellár. Kurz a köztársasági elnökhöz fordult, hogy írjon ki előrehozott választásokat, mivel az ÖVP egyedül nem kormányképes.

Strache Orbánt követte volna, pénzt kért feketeszámlára

Ezt megelőzően Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke és alkancellár bejelentette lemondását a róla kikerült videófelvétel miatt. Ebben a 2017-es filmben az akkor ellenzéki pártvezér Strache egy ibizai villában egy magát orosz oligarcha rokonának kiadó nőnek arról beszél, hogy ha az segít neki megvenni a legnagyobb osztrák bulvárlapot, a Kronen Zeitungot, akkor

a választás után közbeszerzéssel honorálja a 250 millió eurós adományt.

Strache Orbán Viktor példáját idézve az osztrák média átalakításáról beszélt, és ennek kapcsán azt az osztrák üzletembert, Heinrich Pecinát említette, aki pár éve megvette, majd bezárta a Népszabadságot.

A sok órás, italozás közben zajlott beszélgetésben arról is beszél a szélsőjobboldali politikus, hogy a pénzt ne a hivatalos pártszámlára, hanem egy alapítvány címére fizesse be az orosz oligarcha.

Rés a „szuverenisták” falán

A botrány nyomán Strache lemondta részvételét az európai szélsőjobb Milánóba összehívott erődemonstrációjáról. Itt a népek és nemzetek Európáját hirdette meg Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke, miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter a „szuverenista erők” kampányzáróján az EU-t eddig uraló „elittel” szemben.

Salvini kijelentette, hogy ha a Liga és szövetségesei nyerik az európai parlamenti választást, „beveszik Európát, és tetőtől talpig megváltoztatják”. A hatalmi elitről beszélt, amely

eddig a pénzpolitika, a multinacionális cégek, az ellenőrzés nélküli migráció nevében elfoglalta Európát.

Szerinte a május 26-i választás a népek és a „pénzzel és arroganciával teli” elit harca lesz.

A milánói székesegyház előtt felállított színpadon az Elsők az olaszok, A józan ész Európája felé felirat volt olvasható. További transzparensek azt hirdették, hogy Olaszország felemelte fejét a bürokráciával, a bankokkal, a migránsokat szállító hajókkal szemben.

Az esős időben lerövidítették a demonstráció programját.

A téren mintegy 30 ezren voltak a korábban várt százezres tömeg helyett.

A nagygyűlés meghívottai között volt Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (Pvv), Jörg Meuthen, az Alternatíva Németországnak (AfD), továbbá Gerolf Annemans, a Flamand Érdek párt (VB), Boris Kolla, a szlovákiai Család vagyunk (Sme Rodina) vezetője, Veszelin Mareski, a bolgár Akarat (Volja), Tomio Okamura, a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia Párt (SPD) elnöke. Jaak Madison, az Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE) alelnöke, Anders Vistisen, a Dán Néppárt (DF) európai parlamenti képviselője, valamint Laura Huhtasaari, a Finnek Pártja (FP) alelnöke is részt vett.

Müncheni biztonságpolitikai konferencia: az EU él és virul

0

Legalábbis ez a véleménye a konferencia szervezőjének, Wolfgang Ischingernek, aki a DW közszolgálati televíziónak nyilatkozott. A müncheni biztonságpolitikai konferencián nem vesz részt Emmanuel Macron elnök pedig ő Németország első számú partnere.

„A francia elnök már hetekkel korábban jelezte, hogy naptár problémák miatt nem tud eljönni most Münchenbe. Ennek semmi köze sincsen azokhoz a vitákhoz, melyek az utóbbi napokban kialakultak Párizs és Berlin között a Nord Stream 2 gázvezeték miatt.”- hangsúlyozta Wolfgang Ischinger, aki korábban Németország nagykövete volt Nagy Britanniában és az Egyesült Államokban.

Francia-német kompromisszum a gázvezeték ügyében

Trump elnök, aki ezerrel fúrja a Nord Stream 2 gázvezetéket, szeretné lefújni  az egészet mondván: függővé teszi Németországot az orosz földgáztól. Az Európai Unió pedig azt szeretné, hogy szigorú szabályai a gázvezetékek építésére terjedjenek ki az offshore vezetékre is. Ide tartozik a Nord Stream 2 gázvezeték is, mely a Balti tenger mélyén hoz földgázt Oroszországból. Németország ellenzi az uniós tervet, mert ez megnehezítené a Nord Stream 2 megépítését. Pénteken kompromisszum született: az építkezés folytatódhat és fennmaradt a jó viszony Berlin és Párizs között.

A multilaterális egyezmények továbbra is fontosak

Ezt hangsúlyozta Wolfgang Ischinger, aki ezt a témát tette meg a müncheni biztonságpolitikai tanácskozás fő vitapontjának. Ez nyílt szembenállást jelent Donald Trump álláspontjával, aki ragaszkodik a kétoldalú megállapodásokhoz nyilvánvalóan azért, mert ott jobban érvényesítheti az USA erejét. Ezzel szemben Németország és Franciaország mint az EU vezető hatalmai továbbra is hisznek a sokoldalú egyezményekben.

Az EU a brexit után is a világ egyik legfontosabb gazdasági ereje marad – hangsúlyozta Wolfgang Ischinger, aki a müncheni biztonságpolitikai értekezlet megnyitása alkalmából nyilatkozott a Deutsche Welle közszolgálati portálnak.

Mozgolódás Észak-Koreában a rakétagyár környékén

0

Észak-Korea továbbfejleszti interkontinentális rakétáit, erősítette meg egy magasrangú illetékes Washingtonban a Reuters hírügynökségnek.

A magát megnevezni nem kívánó tisztviselő beszámolt arról, hogy amerikai kémműholdak fokozódó aktivitást mutatnak annak a gyárnak a környékén, ahol Észak-Korea interkontinentális rakétáit előállítja. Magukat a rakétákat a kémműholdak nem látják, ezért az amerikai hírszerzés nem tud pontos képet alkotni arról, hogy a továbbfejlesztés milyen eredménnyel járhatott.

Szingapúrban Kim Dzsongun azt igérte Donald Trumpnak, hogy felszámolja azokat a nukleáris fegyvereit és interkontinentális rakétáit, melyekkel akár az Egyesült Államokat is elérheti. Cserébe az amerikai elnök garantálta Kim Dzsongun biztonságát és a szankciók megszüntetését.

Azóta kiderült, hogy az USA csakis akkor szünteti meg a szankciókat, ha Észak-Korea már végrehajtotta nukleáris fegyverzetének és interkontinentális rakétáinak a megsemmisítését. A Reuters most érdeklődött a Fehér Házban, hogy mi a véleményük a kém műholdak információiról. A szokásos választ kapták: hírszerzői értesüléseket nem kommentálunk.

Trump többször is jelezte a szingapúri csúcstalálkozó befejezése óta, hogy bízik Kim Dzsongun ígéreteiben. Észak-Korea tett is néhány látványos lépést: átadták azoknak az amerikai katonáknak a holttestét, akik Északon haltak meg a koreai háború idején 1950-53 között, valamint külföldi tudósítók jelenlétében felrobbantottak egy atomkísérleti telepet.

Magát a leszerelést amúgy nagyon nehéz ellenőrizni. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó azt javasolta, hogy Észak-Korea egész nukleáris fegyverzetét rakják hajókra és vigyék az Egyesült Államokba. A javaslatot Észak-Korea – nem különösebben meglepő módon – elutasította. Trump Kínát is meggyanúsította, mondván Peking azért akadályozza a leszerelést Észak-Koreában, mert így akar visszavágni az USA kereskedelmi háborújában. A kínaiak természetesen tagadták Trump feltevését.

Az amerikai elnök Iránnal szemben hasonló módszert alkalmaz mint Észak-Korea esetében. Egyelőre nem sok sikerrel. Alig közölte Trump, hogy hajlandó találkozni az iráni vezetőkkel, máris megjött a válasz: ilyen csúcstalálkozó csakis azután lehetséges, hogy Trump visszalép az atomalkuba.

Az USA elnöke májusban jelezte a kilépést és Teheránban emiatt szószegőnek tartják. Trump lehetséges tárgyalópartnere, Rohani iráni elnök pedig nagyon meggyengült a hazájában, hiszen az atomalku az ő műve volt. A kemény vonal hívei nem akarnak tárgyalni Trumppal akkor sem, ha az amerikai szankciók komoly veszteségeket okozhatnak Iránnak.

EU-csúcs: eddig minden képlékeny, Orbánnak nem biztos, hogy jó lesz

Túl kevés poszt, sok igény és szempont. Még mindig bizonytalan, hogy melyik pártcsoporté lehet az Európai Bizottság elnöke. Holnap folytatják, de az Európai Parlament nem annyira optimista, áttette szerdára az elnök és helyettesei megválasztását.

Nehéz kibogozni, mire mentek egymással az EU állam- és kormányfői Brüsszelben, amikor vasárnap nekiláttak a legfontosabb tisztségeket a következő hónapoktól betöltők kiválasztásának. Úgy tetszik, eddig nem jutottak dűlőre, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke dél körül holnap délelőttre halasztotta a folytatást. A terítéken lévő állások:

  • az Európai Bizottság elnöke,
  • az Európai Tanács (állam- és kormányfők gyülekezete) elnöke,
  • Európai Parlament elnöke (és ennek nyomán alelnökei, tisztségviselők),
  • Európai Központi Bank elnöke,
  • az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Ez összekapcsolódó csomag, vagyis az alkuk bonyolult rendszeréről alighanem egyben kell dönteni. A dolgot bonyolítja, hogy az EP is holnap kezdi három napos alakuló ülését, amelyen a tisztségviselőket is meg kellene választani, de az apparátus látva a tegnapi-mai eseményeket legott egy nappal szerdára eltolta ezt (és egész napra nyitva tartja az időt több fordulós szavazásra).

Csomagról kellene megállapodni

A többi stallum viselőjének pajzsra emelése elvileg ráér szeptember-októberig, de például a most a fókuszban lévő európai bizottsági elnökség sem nagyon tűr halasztást. Az EU-nak ebben

az évben el lehetőleg döntenie kellene a következő költségvetési ciklus összegeiről.

Ráadásul az EB működéséhez az kell, hogy előbb megválasszák elnökét, aki azután kijelöli a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, s őket előbb meghallgassák az EP bizottságai, hogy aztán a plenáris ülésen kineveztessenek.

Weber, Timmermans, vagy kik?

Az elmúlt egy nap alkudozásában – úgy tűnik – végleg leáldozott Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) csúcsjelölti csillaga. Nem kapta meg a többségi támogatást az EB élére. Ehhez a 21 ország, de a népesség 65 százalékát vivő tag támogatása kell.

Vasárnap Donald Tusk (EPP) azt terjesztette elő, hogy mivel Weber támogatottsága nem elégséges, ezért a szocialista Frans Timmermans legyen az EB elnöke. Ez felháborodást váltott ki az EPP-ben. Tíz-tizenegy tagállam ellenzi ezt a javaslatot – közölte Giuseppe Conte olasz kormányfő hétfőn. Mint mondta, az előző, június 20-ai csúcstalálkozón a résztvevők végül lényegében egyetértettek abban, hogy el kell vetni a csúcsjelölti rendszert, aztán a G20-as országcsoport oszakai ülését követően váratlanul

mégis előkerült ez a kompromisszumosnak szánt tervezet.

(A csúcsjelölti rendszer a legtöbb mandátumot szerzett frakció, ez esetben az EPP, jelöltjének automatikus megválasztását szolgálja mindenféle alku nélkül.)

Az elterjedt hírek alapján a kompromisszumos javaslat szerint Timmermans EB-elnöksége mellett a bolgár néppárti Krisztalina Georgijeva (a Világbank vezérigazgatója, az EB korábbi alelnöke) lenne az Európai Tanács elnöke (EPP), két és fél évi rotációval a német néppárti Manfred Weber és a belga liberális Guy Verhofstadt vezetné az Európai Parlamentet (eddig is ez a rendszer volt érvényben), a dán liberális Margrethe Vestager lenne a külügyi főmegbízott. Az EKB élére francia kerülhetne. Ehhez nem sikerült többséget szerezni, ami után Tusk elrendelte az elnapolást.

És még egyéb szempontok

Hogy még csavarjunk a történeten, a fenti névsorban teljesül az a kívánalom, hogy legyen két nő a posztok betöltői között. Nem kapnának viszont megfelelő képviseletet a déli államok, például a szocdemek közt egyedüliként jelentős erősödést elkönyvelt spanyolok. Az olaszok eddig két posztot vittek (EP-elnök, EKB-elnök), ezt aligha tudják megőrizni már csak azért se, mert náluk mostanában a harcos „szuverenista” Matteo Salvini viszi a prímet, akinek nem akarnak lapot osztani a fősodor pártjai.

Nem világos továbbá, hogyan kapnak szerepet a közép-európaiak.

A hivatalos megnyilatkozások szerint a V4-ek egységesen lépnek fel valamilyen fontos tisztség érdekében. Ebben a csoportban azonban (a románokkal kiegészülve) nem túl jó a reputációja a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak. És egyáltalán nem biztos, hogy a szlovákok – akik eddig is igyekeztek közelebb kerülni az EU „kemény magjához” – kitartanak a nem jó hírű szomszédok mellett.

Átalakuló erőviszonyok a nagyok között

A néppárt alkuképességét nehezíti, hogy – a szocialista csoporttal együtt – a legnagyobb veszteséget szenvedte el a május végi EP-választáson, ellenben a liberálisok – elsősorban Emmanuell Macron En Marche mozgalmával – és a Zöldek nagy mértékben növelték reprezentációjukat (és egyúttal elmaradt a szélsőjobb áttörése). Ez is tükröződik abban, hogy a Tusk-féle javaslatban

csak két néppárti lehetőség rejlik az eddigi többséggel szemben.

Ha végül – bármilyen leosztásban – Weber súlyvesztésével, a szocialista-liberális pártcsoport térnyerésével végződik az osztozkodás, az nem túl jó hír lenne Orbánnak. Timmermans és Guy Verhofstadt a magyar berendezkedés legádázabb ellenfelei az EU-n belül. És komoly támogatói annak a javaslatnak, hogy a következő költség kifizetéseit kössék össze a jogállami normák betartásának követelményével. Amit a ma hatályba lépett finn uniós elnökség is zászlajára tűzött.

A Nemzeti Levéltárba kerülnek a Stasi aktái

Így döntött a német parlament, ahol a Zöldek és a kommunista párt utóda tartózkodott a szavazástól míg a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland ellene szavazott. A döntés alig előzi meg a német egység napját, október harmadikát. 

Harminc éve ezen a napon rombolták le a két Németországot elválasztó berlini falat.

Roland Jahn kormánybiztos épp ezzel indokolta meg azt, hogy a keletnémet titkosszolgálat aktáit áthelyezik a Nemzeti Levéltárba. Ott jobbak a digitalizálás feltételei – indokolta meg a döntést a berlini kormánybiztos. A bírálók szerint viszont fennáll a lehetősége annak, hogy az átszállítás során bizonyos dokumentumok eltűnjenek. A Stasi óriási méretű archívumát annak idején maguk a szolgálat tisztjei akarták megsemmisíteni, de az ellenzéki tüntetések ezt megakadályozták. Sok dokumentumot így is elégettek 1989-ben amikor meglepő gyorsasággal megbukott az országot vaskézzel irányító kommunista rendszer. A két német állam egyesülését október 3-án ünneplik, a berlini Fal leomlásának napján.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK