Egy hónappal az Európa-párti erők győzelmét hozó EP-választás után az Európai Parlament baloldali-demokrata frakciója az EP alelnökének jelöli Dobrev Klárát, a DK EP-képviselőjét. – áll a DK közleményében.
A frakció erről hétfő este egyhangúlag döntött. Magyar baloldali politikus még soha nem töltött be ilyen magas közjogi tisztséget az Európai Parlamentben. Ez nem csak a magyar demokratikus ellenzék, hanem egész Magyarország számára is hatalmas siker.
Dobrev Klára az EP alelnökeként tagja lesz az Európai Parlament Elnökségének is. Az alelnökök megválasztására az EP elnökének megválasztását követően kerül sor.
Minden választás után vannak vesztesek és győztesek. Míg Orbán és populista barátai megalázó vereségen vannak túl és semmilyen fontos pozícióra nem számíthatnak, a legeurópaibb magyar párt alelnököt adhat az Európai Parlamentnek – ez mindent elmond arról, hogy kik fogják alakítani Európa jövőjét a következő 5 évben.
A 40 éves osztrák férfit Berlinben fogták el. A bécsi Die Presse szerint magándetektív. Az Ibiza videó idézte elő a Szabadságpárt akkori vezérének bukását Ausztriában.
2019 tavaszán megbukott a kormánykoalíció Bécsben. Az ok: az Ibiza videó, amely bepillantást engedett a kisebbik kormánypárt vezérének terveibe. Hans Christian Strache arról győzködött egy álorosz nőt, hogy szerezzen pénzt papájától Putyin egyik kedvenc oligarchájától. Cserébe üzleti előnyöket biztosított volna az orosz milliárdosnak. Mire kellett volna a pénz?
A videón Hans Christian Strache azt mondja:
„olyan média birodalmat akarok Ausztriában mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon!”
Strache szoros politikai barátságot ápolt a magyar miniszterelnökkel és az orosz vezetőkkel is. Aztán hamar kiderült: az álorosz nő bosnyák, aki pénzért vállalta a feladatot. Strache lebukott, és magával rántotta pártját is. Ma a konzervatívok a zöldekkel kormányoznak Bécsben.
Ki adta a megbízást Strache lebuktatására?
A bukott politikus titkosszolgálati akciót emleget. Tény, hogy az amerikaiak szemére hányták az osztrák vezetésnek: a Szabadságpárt túlságosan szoros kötődését Moszkvához. Még Putyin is táncolt az osztrák külügyminiszter asszonnyal, akit a Szabadságpárt delegált az osztrák kormányba.
Talán a most elfogott magándetektív vall megbízójára bár ebben a szakmában ez nem épp életbiztosítás.
Az Ibiza akció mindenesetre elérte célját: megbuktatta azt a szélsőjobboldali politikust, aki kancellár akart lenni Bécsben miközben remek kapcsolatokat ápolt Moszkvával.
Két dologhoz kérte a demokraták támogatását: a bevándorlás reformjához és a nagyberuházásokhoz. Az Egyesült Államok hadseregének, valamint nukleáris fegyverzetének fejlesztése pedig „a legbiztosabb védelem az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is”.
A bevándorlás reformjához és az amerikai infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges kompromisszumok megkötésére szólította fel Donald Trump amerikai elnök a pártharcok miatt mélyen megosztott amerikai törvényhozás republikánus és demokrata tagjait kedden, elnökségének első évértékelő beszédében.
„Ma este mindenkit arra szólítok, hogy tegyük félre nézeteltéréseinket a közös pontok megtalálása érdekében, s hogy megteremthessük azt az egységet, amelyet fel kell mutatnunk a minket szolgálatukra megválasztó embereknek” – mondta az elnök a kongresszus két háza előtt felszólalva.
A sikerek lajstroma
Donald Trump hosszan sorolta az elnökségének első éve alatt elért, szerinte kivételes eredményeket: a decemberben elfogadott adócsökkentéseket, szövetségi szabályozások egy év alatt végrehajtott példátlan csökkentését, a munkásoknak és a fejlesztéseket bejelentő vállalatoknak juttatott támogatásokat, és kijelentette, hogy kormányának „a választások óta 2,4 millió új álláshelyet” sikerült teremtenie, „beleértve azt a 200 ezer új munkahelyet, amely egyedül a gyáriparban” jött létre. „A munkabérek stagnálásának évei után végre a bérek emelkedésének tanúi vagyunk” – mondta.
Külön méltatta az adóreformok nyomán bekövetkező fellendülést, majd arról beszélt, hogy a részvénypiacok „egyik rekordot a másik után döntötték meg, 8 billió dollárral gyarapodva értékben”. Trump azt ígérte, hogy amerikaiak milliói fognak jövő hónaptól kezdve nagyobb fizetést hazavinni, hála azoknak a nagyarányú adócsökkentéseknek, amelyet tavaly év végén iktatott törvénybe.
Bevándorlás: tisztességes kompromisszum
Trump úgymond „tisztességes kompromisszumot” ajánlott a bevándorlás reformjának ügyében a kongresszus ellenzéki, demokrata tagjainak abban a reményben, hogy elnyeri támogatásukat a szükséges törvények megszavazásához.
Mint mondta, lehetőség van arra, hogy „az állampolgársághoz vezető utat” teremtsenek 1,8 millió olyan ember számára, akiket gyermekként illegálisan vittek be az Egyesült Államokba. Cserébe ismét azt kérte, hogy támogassák „a déli határfal” megépítését, amely kampányának egyik fő ígérete volt.
Trump sürgette a vízumlottó gyakorlatának felszámolását, s helyében „érdemeken alapuló” bevándorlást szorgalmazott, és állást foglalt a családegyesítés címén zajló bevándorlás ellen, kivételként említve ugyanakkor a házastársak és kisgyermekek esetét.
Szabad kezet a terroristák levadászására
Az ország védelmének kérdéseire kitérve hangsúlyozta, hogy kormányának szüksége van minden felhatalmazásra, hogy őrizetbe vehesse a terroristákat „bárhol is vadásszuk őket le”.
„A múltban bolond fejjel szabadon engedtük veszélyes terroristák százait, csak azért, hogy aztán a harctereken ismét találkozzunk velük” – állította Trump a kongresszus két háza előtt elmondott első, „az unió helyzetéről” szóló beszédében.
„A terroristák nem egyszerűen bűnözők, hanem törvénytelen, ellenséges harcosok” – mondta, hozzátéve, hogy ekként kell őket kezelni akkor is, ha a tengerentúlon fogják el őket.
Trump egyúttal megerősítette a Fehér Ház beszéde kezdetéhez időzített bejelentését, miszerint utasította védelmi miniszterét az amerikai haderő fogolypolitikájának felülvizsgálatára, és a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntábor további működtetésére.
Több pénz hadi kiadásokra
Beszédében szorgalmazta az Egyesült Államok hadseregének, valamint nukleáris fegyverzetének fejlesztését.
Trump szerint „a páratlan teljesítmény” jelenti a legbiztosabb védelmet az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is. Ezért arra kérte a kongresszust, hogy töröljék a költségvetési limitet a hadsereg finanszírozásában.
Kiemelte, hogy az ország védelméhez elengedhetetlen egy erős nukleáris fegyverarzenál. Mint fogalmazott: talán egyszer eljön egy olyan csodás pillanat, amikor a világ leszerelheti ezeket a fegyvereket, de mint kiemelte: „még nem tartunk ott”.
Trump azt sem zárta ki, hogy katonai erőt használ majd ahhoz, hogy elrettentse Észak-Koreát az atomfegyver kifejlesztésétől.
Trump beszédét többször is zúgó taps fogadta a republikánusok oldaláról, míg a kongresszus demokrata tagjai többnyire csöndben fogadták kijelentéseit.
Amerikai hírelemzők az orosz befolyásolásra vonatkozó vizsgálat miatt emlékeztetnek arra, hogy napra pontosan 44 évvel ezelőtt, 1974. január 30-án Richard Nixon elnök tartotta (mint hamarosan bebizonyosodott, utolsó) Unió-beszédét. Nixon és környezete ellen akkor már több, mint egy éve folyt a nyomozás a Watergate-ügyben. Az elnök hat hónapra rá lemondott.
Csang Jang a hadsereget irányító katonai bizottság politikai osztályának vezetője volt.
A háromcsillagos tábornok már nem kapott meghívót a kínai kommunista párt októberi kongresszusára. Csang Jang egyszerre bukott meg az ugyancsak 66 éves Fang Feng-huj vezérkari főnökkel. Mindkettőjüknek szép jövőt jósoltak, de a korrupcióellenes kampány végzett velük. Csang Jang nem várta meg az ítéletet:
pekingi lakásában felakasztotta magát.
Hszi Csin-ping elnök a pártkongresszuson bejelentette, hogy folytatódik a korrupcióellenes kampány, mert enélkül a kormányzó kommunista párt elveszítené a nép bizalmát. Öt év alatt a kampány nem kímélte a legfelső vezetést sem.
Hihetetlenül nagy pénzeket találtak a nyomozók: Kína egykori belbiztonsági főnökének elkobzott családi vagyonát összesen 90 milliárd jüanra, azaz átszámítva 3500 milliárd forintra becsülték.
Elemzők szerint
a korrupcióellenes kampány egyik fő célja az, hogy Hszi Csin-ping megszabaduljon vetélytársaitól a vezetésben.
Hírszerzői források szerint a pekingi vezetés tagjai mind milliárdosok amerikai dollárban is, de ezt csak akkor veszik észre a korrupcióellenes nyomozók, ha erre utasítást kapnak az elnöktől. Akinek Csang és Fang eltávolítása a katonai vezetésből azt is lehetővé tette, hogy hozzá lojálisabb embereket ültessen a helyükre.
Üres polcok fogadják gyakran az európai vásárlókat amikor paradicsomot vagy paprikát, esetleg ketchupot keresnek, mert a kereskedők képtelenek előre jelezni a gyorsan változó fogyasztói szokásokat, melyeket a Covid pandémia óta nemigen lehet felmérni.
“Az inflációs nyomás azt jelenti, hogy a vásárlók brutális módon váltanak egyik percről a másikra. Ilyet eddig még sohasem tapasztaltunk” – nyilatkozta a Reutersnek Luke Jensen, aki egy online szupermarket hálózat főnöke Nagy Britanniában. Szerinte csapdában vannak a döntéshozók, mert a megélhetési válság miatt sok fogyasztó olyan reakciókat mutat, melyeket korábban nem vártak. Közben pedig az energiaválság és a növekvő árak miatt nem szívesen tartanak nagy készletet semmiből sem. Így aztán, ha a fogyasztók valamire rávetik magukat, akkor pillanatok alatt kiürülnek a polcok a szupermarketekben. Egyáltalán nemcsak brit vagy európai problémáról van szó.
A Carrefour szupermarket-lánc közel-keleti hálózata a mesterséges intelligenciára bízta az árubeszerzés és elosztás 90%-át.
“Ezzel együtt 8-12%-a keresett áruknak hiányzik a polcokról” – panaszkodott a hálózat főnöke, aki elmondta, hogy a pandémia előtt 7-9% volt ez a mutató. A nagy mennyiség miatt a pár százalékos növekedés is komoly veszteséget jelent.
Miután nagyon megnőtt az online kereskedés a pandémia óta, ezért másképp kell megtervezni a készleteket mint korábban. Sok az új zavaró tényező, mely megnehezíti a tervezést: energiaválság, ukrajnai háború, infláció stb.
A szállítási láncok akadoznak
Az ukrajnai háború bizonytalanná tette a mezőgazdasági exportot, amelyre nagyon is számítanak a Közel Keleten és Észak Afrikában. “Egyszerűen kifogytak a készleteink” – mesélte a Carrefour közel-keleti hálózatának főnöke.
Néhány hétköznapi piaci áru egészen egyszerűen hiánycikké vált Európában és a Közel Keleten: ide tartozik például a paradicsom és a ketchup. Spanyolországban az időjárás súlyosan károsította a paradicsom termesztő gazdaságokat, így az export elmarad a kívánatostól. A ketchupot elsősorban előállító Kraft Heinz kihasználta az alkalmat, és jócskán megemelte az árat, melyet egyes vásárlói csoportok már nem tudnak vagy nem akarnak megfizetni. A Tesco úgy döntött, hogy ideiglenesen nem árusítja a Kraft Heinz termékeit, de ezzel azt kockáztatja, hogy a vevők átpártolnak a konkurenciához.
Meddig tarthat a hiány?
A brit kormány szerint hetekig is elhúzódhat, mert Marokkóban és Spanyolországban rossz volt az idő, ezért kevés a paradicsom a piacon. A BBC azt tanácsolja hallgatóinak, hogy uborka helyett fogyasszanak zellert vagy édes köményt.
Ha a szakácskönyv paradicsomot javasol, de az nincs a boltban, akkor pótolható déli gyümölcsökkel például naranccsal vagy grape fruittal. A görög dinnye is kiváló a salátához- javasolta a BBC azoknak, akik nem jutnak friss paradicsomhoz, paprikához vagy uborkához Nagy Britanniában.
Salvini és Orbán, avagy a szélsőjobboldali áttörés
Salvini nagy étvágya
Legkevesebb 35 alkalommal kampány célokra használta fel a kormány repülőgépeit illetve helikoptereit Matteo Salvini amikor miniszterelnök helyettes és belügyminiszter volt. Emiatt vádemelést javasol a bíróságnak Róma főügyésze. A vizsgálati dosszié szerint Matteo Salvini egyáltalán nem volt jogosult a kormány repülőgépeinek és helikoptereinek használatára. Csakis akkor vehette volna igénybe ezeket, hogyha neki ezt a miniszterelnök engedélyezte volna. Ehelyett azonban Matteo Salvini vígan repkedett a kormány gépeken és helikoptereken választási nagygyűlésekre – írta a Corriere della Sera.
„Alig várom, hogy bíróság elé állítsanak” – közölte Matteo Salvini, aki a magyar miniszterelnök nagy barátja. Alig választották meg Salvinit Olaszország miniszterelnök helyettesének és belügyminiszternek, máris Genovába hívta Orbán Viktort, hogy megvitassák az Európai Unió jövőjét.
Salvini és Orbán szélsőjobboldali áttörésben bíztak
Az európai választásokon Salvini tarolt, és jól szerepeltek kelet-európai szövetségesei: a magyar és a lengyel jobboldal is. Salvini vérszemet kapott, és megbuktatta a saját kormányát, hogy ő lehessen a miniszterelnök. Ehelyett azonban a kormány baloldali populista pártja, az Öt csillag összeállt a baloldallal, és ismét Giuseppe Conte alakíthatott kormányt.
Salvini taccsra került, és nem véletlenül: tőle nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is tartanak.
Salvinit Putyin bábjának tekintik a NATO-ban
Matteo Salvini mindaddig jelentéktelen európai parlamenti képviselő volt amíg Putyin elnök a hóna alá nem nyúlt. Putyin személyesen tesztelte Salvinit Milánóban, és ezt követően az orosz titkosszolgálat minden követ megmozgatott az érdekében. Épp ezért vizsgálat folyik Salvini ellen nemcsak a repülőgép használati botrányban hanem a nemzetbiztonság terén is. Amerikai aggodalom szerint Matteo Salvini túllépett azon a határon, amely megengedhető egy NATO tagállam egyik politikai vezetőjétől. Olaszországban az egekig csapnak a politikai szenvedélyek hiszen Boris Johnson Nagy-britanniai győzelmét követően megjött Salvini étvágya is. Matteo Salvini az egész jobboldal vezérének kiáltatta ki magát. Most pedig előrehozott választásokat akar kicsikarni, mert nem kíván a vizsgáló tisztek és ügyészek kínos kérdéseire válaszolni.
Megnyílt az út az Európai Unióban is szankciókat hozni az emberi jogok megsértői ellen. Minden külügyminiszter megszavazta, kérdés mit szólnak majd ahhoz, ha a szankciókat magukra kell alkalmazni.
Az uniós külügyminiszterek döntöttek arról, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan legyen olyan törvény, amely elítéli az emberi jogok megsértőit és szankciókat tesz lehetővé velük szemben.
Ezt most különösen Lukasenka belorusz elnök brutális diktatúrája teszi aktuálissá, ezért az ellenzék vezetője máris üdvözölte az uniós döntést. Belaruszban hónapok óta tüntetnek a választások meghamisítása miatt, és a diktátor – orosz támogatással – egyre durvábban lép fel a tiltakozók ellen.
Oroszországban Szergej Magnyitszkijt, aki a korrupció ellen küzdött, megölték a börtönben. Ezért az USA-ban és Kanadában olyan törvényt hoztak, amely lehetővé teszi azt, hogy ilyen esetekben a felelősöket szankciókkal sújtsák: például kitiltsák őket az országból vagy befagyasszák az ottani számláikat.
Korrupció?
Vonatkozik-e a Magnyitszkij törvény a korrupciós ügyekre? Az USA-ban és Kanadában igen, de az Európai Unióban egyelőre nem. A Transparency International ezt kifogásolja is.
Az Európai Unió egyes tagállamaiban – így Magyarországon is – attól tart a kormányzat, hogy külföldön is felfigyelnek a korrupciós ügyekre és ennek következtében egyes vezetőket kitilthatnak illetve számláikat zárolhatják. Vida Ildikó akkori adóhivatali főnök esetében ezt már ki is próbálta az USA Magyarországon is. Mi lesz, ha az EU is erre az útra lép?
A magyar kormány egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós pénzek elköltését külföldön is ellenőrizzék.
Ezért nem lépett be Magyarország az uniós ügyészségbe, amelynek joga van a vizsgálatokra a tagállamokon belül is.
Románia, amely a Transparency International listáján megelőzi Magyarországot a korrupciós listán, tagja az európai ügyészségnek, sőt a vezetőt is ők adják. Laura Codruta-Kövesi Bukarestben volt korrupciós főügyész. A román elit számos tagját juttatta rács mögé korrupció miatt – az USA nagykövetségének dossziéi alapján. Igaz, hogy sokan felrótták Laura Codruta-Kövesinek, hogy a vizsgálatok során sokszor politikai szempontokat követett. De hát a politikai és a jogi szempontok korrupció esetén nem könnyen választhatók el egymástól …
A Covid pandémiat az Amazonnak találták ki – jelentette ki Párizs egyik legnagyobb ruha kereskedelmi hálózatának vezére, aki bezárt boltjaiban kesergett a járvány profit gyilkos hatásán – írja a Le Figaro. „Mi vásárló centrikusak vagyunk” – büszkélkedett az Amazon vezérigazgatója a karácsonyi vásár elképesztő eredményeivel.
Az Amazon több mint 1,5 milliárd csomagot vitt házhoz karácsonykor.
1,5 milliárd karácsonyi ajándék és háztartási cikk kiszállítása pár nap alatt csakis úgy ment, hogy az Amazon saját vírus protokollt alkalmazott – nyilatkozta a vezérigazgató. Jeff Wilke azt is elmondta, hogy a cég, amelynek korábban sok munkaügyi vitája volt, 2,5 milliárd dolláros bónuszt osztogatott az év végén. Korábban sok Amazon alkalmazott sérelmezte, hogy a kiszállítás során óriási a fertőzés veszély: emiatt még sztrájkok is voltak az USA-ban éppúgy mint Európában. Erre találták ki a sajátosan Amazon vírus protokollt, amely jelentős mértékben csökkenti a fertőzés veszélyét a kiszállítás során.
4,8 milliárd dollár értékű árut adott el az Amazon a világban a Fekete Péntektől kezdődő ünnepi vásár időszakban. Ez 60%-os növekedés a múlt évhez viszonyítva.
Az európai kereskedők meg szeretnék állítani az Amazont
Az USA-ban az Amazon piaci részesedése immár meghaladja a 40%-ot és Európában is rohamtempóban száguldanak, mert a Covid-19 hihetetlen mértékben fokozta a házhoz szállítási igényeket – állapítja meg a Le Figaro rámutatva, hogy nem véletlenül lett Jeff Bezos a világ leggazdagabb embere.
Csakhogy a nagy kérdés az: mi lesz így a hagyományos kereskedelemmel? A pandémia csaknem halálos fenyegetést jelent, mert a vásárlók elmaradása profit helyett veszteségeket eredményez. Párizsban különösen megérzik a pénzes külföldi turisták hiányát hiszen ők jelentették a legjobb vásárlókat a luxus fellegvárában, ahol a legtöbb helyen már kínaiul is folyékonyan beszélő eladók fogadták a vastag pénztárcájú klienseket.
A kereskedők Macron elnököt illetve az Európai Uniót ösztönzik arra, hogy korlátozza az Amazont, amely letarolhatja az európai piacokat éppúgy mint az amerikait.
A legjobb védekezés a támadás
Így gondolja Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere. A francia luxus koronázatlan királya hosszú töprengés után azért vette meg a New Yorki Tiffanyt, mert rájött arra: az egyre pénzesebb kínai elit imádja az ékszereiket. A kínaiak nem utazhatnak New Yorkba vagy Párizsba, de otthon vásárolhatnak amerikai vagy francia luxust.
Mindez persze nem segít az európai kereskedőkön…
Az Amazon tovább nyomul
Jeff Bezos, a cég alapító elnöke a világ első 1000 milliárd dolláros üzletembere lehet. A Forbes előrejelzése szerint az Amazon vezére, aki a pandémia idején túllépte a 200 milliárd dolláros álomhatárt, már 2026-ban eljuthat az 1000 milliárdig, de hogyha újabb vírus válság lesz, akkor ez előbb is bekövetkezhet.
Elutasította a moszkvai bíróság a Raoul Wallenberg rokonai által az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ellen benyújtott keresetét. Azt akarták elérni, hogy hozzáférhessenek olyan dokumentumokhoz, amelyekből kiderülhet a diplomata sorsa.
Marie Dupuy, Wallenberg unokahúga képviselte a felpereseket, akik azt akarták elérni, hogy cenzúrázatlan formában férhessenek hozzá olyan dokumentumokhoz, amelyekből kiderülhet,
hol és mikor halt meg a Szovjetunióban a svéd diplomata,
aki a holokauszt idején zsidók tízezreinek életét mentette meg Budapesten. Az FSZB jogásza a bíróságon elmondta, hogy az iratok titkosságát 2020 és 2022 között oldják majd fel.
Raoul Wallenberg Forrás: Wikimedia Commons
Wallenberget a szovjet titkosszolgálatok 1945-ben Budapesten tartóztatták le. További
sorsát nem tudni biztosan;
a legelterjedtebb, egy 1957-es hivatalos jelentésen alapuló verzió szerint 1947-ban a ljubjankai börtönben halt meg. Több állítólagos szemtanú ugyanakkor azt mondta, hogy évekkel ezután is találkozott vele.
Az FSZB jogásza a RIA Novosztyi szerint a bíróságon arra hivatkozott, hogy az igényelt dokumentumokban mások személyi adatai is szerepelnek, ezek pedig a törvény értelmében nem oszthatók meg a Wallenberg-hozzátartozókkal. Mint mondta, a vonatkozó archív anyagokat annak idején az orosz-svéd bizottság rendelkezésére bocsátották és azokat publikálták is.
Dupuy ügyvédje, Ivan Pavlov viszont
cinikusnak nevezte, hogy az FSZB aggódik
az elődei általi üldöztetések áldozatainak magánélete miatt.
A Szolgálat ügyvédje azzal védekezett, hogy
„az FSZB-nek semmi köze az 1945-ös eseményekhez. Mi csak őrizzük ezeket a dokumentumokat.”
Azt is mondta, hogy az FSZB nem utódszervezete a KGB-nek (szovjet Állambiztonsági Bizottságnak), hanem a Kémelhárítási Szolgálatból hozták létre.
Az ügyvéd azt is állította, hogy Wallenberg Ribbentrop német külügyminiszter „felderítői rezidentúrájának vezetője volt Magyarországon”, és ezért tartóztatták le. Állítása szerint
természetes halállal halt meg, amikor a fogva tartási helyéről a krasznogorszki táborba vitték.
A TASZSZ összefoglalója szerint, amelyet az MTI idéz, 1991 szeptemberében Oroszország Svédország rendelkezésére bocsátott öt, a KGB archívumában fellelt, Wallenbergre vonatkozó iratot. Ugyanekkor állították fel a kétoldalú bizottságot is, hogy kiderítsék a diplomata sorsát.
Ezekből az iratokból derült az ki, hogy Wallenberget „Németország javára elkövetett kémkedéssel” gyanúsították, és 1946. február 6-án
hadifogolyként vitték a belbiztonsági minisztérium lubjankai belső börtönébe,
ahol a börtönorvos jelentése szerint 1947. június 17-én halt meg, feltehetően infarktusban.
2000 decemberében az orosz főügyészség rehabilitálta Wallenberget és magyar sofőrjét, Langfelder Vilmost. 2012-ben a svéd külügyminisztérium kérte az oroszokatt, hogy segítsenek megtalálni a diplomatára vonatkozó dokumentumokat. Orosz szakértők akkor azt mondták, hogy
sem kihallgatási jegyzőkönyvek, sem más iratok nem maradtak fenn
a levéltárban, és hogy minden dokumentum, amelyet sikerült fellelni, hozzáférhető.
Az Interfax hírügynökség arról ír, hogy a Wallenberg család és a kutatókból álló Wallenberg Research Initiative nevű csoport tavaly októberben adott át egy hivatalos listát a nyitva maradt kérésékről az orosz hatóságoknak, ám azok ismételten megtagadták a levéltárakhoz való hozzáférést.
Idén márciusban a hozzátartozók három kérvényt intéztek az FSZB-hez, hogy tanulmányozhassák a ljubjankai és a lefortovói börtön 1945 és 1947 közötti időszakra vonatkozó dokumentumainak eredeti példányait,
de ezt is elutasították.
Marie Dupuy ezután kezdeményezett pert annak érdekében, hogy az FSZB-t kötelezzék a hozzáférés biztosítására. Júliusi közleménye szerint az orosz levéltárakban több olyan, konkrétan a diplomata sorsával kapcsolatos iratot őriznek, amelyekhez eddig sem a család képviselőinek, sem független kutatóknak nem volt hozzáférésük.
Wallenberg 1944 júliusától szolgált a budapesti svéd nagykövetség első titkáraként. Ebben a minőségében
ezrével bocsátott ki életmentő menleveleket.
A diplomata az amerikai Háborús Menekültek Bizottságának megbízásából lépett fel a magyarországi üldözöttek védelmében.
Az anyakönyvi adatokat nyilvántartó svéd adóhatóság csak tavaly októberben, vagyis 71 évvel eltűnése után minősítette halottnak Raoul Wallenberget.
Budapesti letartóztatásával kapcsolatban a TASZSZ megemlítette Bengt Jangfeldt svéd történész 2012 megjelentetett Wallenberg-életrajzát, amely szerint amikor a diplomatát őrizetbe vették, 15-20 kilogrammnyi aranyat, valamint nagy mennyiségű készpénzt találtak kocsijának benzintartályában.
„Az oroszok minden bizonnyal abból indultak ki, hogy Wallenberg náci aranyat akart előlük elrejteni. Őrizetbe vételének magyarázata tehát rendkívül banális lehet”
– idézte Jangfeldtet az orosz hírügynökség.
A történész szerint ezek valószínűleg a Wallenberg által megmentett zsidók értéktárgyai lehettek, amelyeket megőrzésre adtak át.
Daniel Freund a Mandinernek nyilatkozva lesújtó képet festett a magyar közállapotokról és a korrupcióról.
“Egyetlen olyan tagállamot sem lehet találni az Európai Unióban, ahol a korrupciós jelenséget ennyire kapcsolatba lehetne hozni a miniszterelnökkel, az ő családjával és hihetetlenül gazdagodó barátaival” – mondta a kormánypárti Mandinernek Daniel Freund zöld képviselő, aki az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagjaként figyelemmel kíséri az uniós pénzek útját Magyarországon.
“Az Európai Unió a korrupció elleni harc éllovasa kíván lenni. Vonatkozik ez a csatlakozni kívánó államokra például Ukrajnára is” – közölte Daniel Freund, aki támogatja Zelenszkij elnök bátor kiállását az orosz agresszióval szemben, de ennek ellenére sem feledkezik meg arról, hogy a korrupció évtizedek óta meghatározó probléma Ukrajnában. Ahol Zelenszkij elnök népszerűsége épp emiatt mindössze 10% volt mielőtt Putyin megindította volna agresszióját Ukrajna ellen. Azt követően viszont Zelenszkij a nemzeti ellenállás szimbólumává vált.
Harc a korrupció ellen
“A brüsszeli bizottságnak azonnal fel kell lépnie azzal a tagállammal szemben, ahol a korrupció gyanúja felmerül. Mindezt annak érdekében kell megtennie, hogy az uniós pénzek odajussanak ahova szánták őket. Sem csalás, sem személyi összeférhetetlenség sem hűtlen kezelés nem gátolhatja ezt. Biztosítani kell azt, hogy nincs olyan politikus, aki a barátainak vagy a politikai szövetségeseinek folyósítaná ezeket a pénzeket. Ezt egyetlen tagállamban sem lehetne hagyni” – hangsúlyozza Daniel Freund. Aki aggódik amiatt, hogy a brüsszeli bizottság megállapodik a magyar kormánnyal miközben a heiyzet lényegesen nem változik.
“Attól tartok, hogy a két fél közötti egyezség nem teszi ismét demokráciává Magyarországot. Nem lesz kisebb a korrupció. Félek, hogy a kialkudott 17 intézkedés nem foglalkozik a média pluralizmus, a média szabadság kérdésével. A brüsszeli bizottság büszke az új Integritási bizottságra. Attól félek, hogy hiába működik Magyarországon a világ legjobb korrupcióellenes hatósága, ha a bíróságok nem függetlenek. Olyan emberek ítélkezhetnek, akiket Orbán és a kormánya nevezett ki” – nyilatkozta a Mandinernek Daniel Freund Európa parlamenti képviselő.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
