Kezdőlap Világ Oldal 294

Világ

„Trump megőrült!”

Senki sem hitte el Trumpnak a saját környezetében sem, hogy ő nyerte meg a választást – ez derült ki Michael Wolff harmadik könyvéből, mely az elnök Fehér Házbeli végnapjairól szól. A most megjelenő könyvről – Landslide: The final days of the Trump Presidency (Földcsuszamlás: Trump elnökségének utolsó napjai) – a Der Spiegel tudósítója beszélgetett el a szerzővel.

Az ex elnök elveszítette a realitás érzékét.

Ön aljas és rossz könyveket írt rólam, de nem hibáztatom ezért. Az embereim a hibásak amiért szóbaálltak Önnel – így fogadta Donald Trump a szerzőt Mar a Lagoban melyet elnöksége idején nyári Fehér Háznak neveztek. Miért állt vele szóba ezek után a bukott elnök, aki még mindig nem fogadja el a választások eredményét? Trumpnak az a fontos, hogy beszéljenek róla, mindegy, hogy mit, de ő legyen a középpontban. Ha egy szerző népszerű, akkor fogadja őt akkor is, ha rosszat ír róla – magyarázza az ex elnök magatartását Michael Wolff.

Január hatodika, a Capitolium ostroma ezek szerint nem volt tervezett puccskísérlet?

Csak a politikai riporterek próbálnak meg valamilyen logikát belevinni a dolgok menetébe. Nincs benne logika! Nem volt semmilyen terv. Trump egyszerűen megőrült. Ez az ember nem tud eljutni a mondat elejétől a végéig. Mindenki tudta, hogy nem volt választási csalás – kivéve Trumpot és az ügyvédjét, Rudy Giulianit. Olyan ez minthogyha ők valamilyen másik planétán élnének.

Dehát Trump azt mondta a csőcseléknek, hogy veletek együtt megyek a Capitolium ellen január hatodikán. Tényleg nem tudta, hogy miről van szó?

Trump ezt nem gondolta komolyan. A kabinetfőnökének, a megdöbbent Mark Meadowsnak mondta, hogy nem gondolta ezt komolyan. A környezetében mindenki azt kérdezte: mi az, hogy felvonul a Capitolium elé? Nem megy innen sehova! Trump még ma sem tisztázta magában sem, hogy mi is történt január 6-án. Nagy mosdatlan tömegnek nevezi a felvonulókat, akik az ő nevében ostromolták meg a Capitoliumot. Ő nem ezt akarta hanem azt, hogy Mike Pence alelnök hivatalosan deklarálja: nem ismerik el a választások eredményét, és így Trump maradhat az elnök.

Az egész ország egy őrült kezében volt?

Teljes mértékben. Trump azt hitte, hogy rá tudja beszélni Mike Pence alelnököt, hogy tegye meg a bejelentést. Trump nem veszi tudomásul a külső realitást, és épp ezért nem fogad el semmilyen információt, amely ellentmond az ő realitásának. Megkérdeztem tőle, hogy szerinte kik csalták el a választást? Mit válaszolt? Semmit! Majd később megadom Önnek a neveket…

Ki irányította az USA-t négy évig?

Egész sor olyan szereplő volt a Fehér Házban, aki megpróbálta összetartani a dolgokat. Az elnök veje, Jared Kushner volt a második legfontosabb ember. Ő a nagy túlélője a négy évnek.

Lehetett volna Trump jó elnök, ha mások lettek volna a körülmények?

Hát persze, ha Trumpnak más lenne a személyisége. Lehetett volna komoly hatása? Azt hiszem, hogy igen. De ez nem igazán érdekli magát Donald Trumpot. Mint ahogy azok az emberek sem érdeklik, akik elmennek a nagygyűléseire. Őt egy dolog foglalkoztatja igazán: rá irányuljon a maximális figyelem! Trump nem politikus hanem színész (performer). A Fehér Ház volt az ő színpada és a rajongói a közönség. Ő pedig kiszolgálta ezt a közönséget – mondta a der Spiegel tudósítójának Michael Wolff, aki harmadik könyvét adta ki Donald Trumpról, de szentül megígérte, hogy ez az utolsó.

Putyin-Zelenszkij találkozó Dubajban?

Novemberben ENSZ klímakonferenciát rendeznek az Egyesült Arab Emírségekben, Mohamed ben Zajed sejk ezt az alkalmat szeretné kihasználni arra, hogy tárgyalóasztal mellé ültesse Oroszország és Ukrajna elnökét. Ferenc pápa és az USA állítólag támogatja az elképzelést – írja a L’orient le jour nevű libanoni lap.

Jelen pillanatban semmi sem mutat arra, hogy Moszkva és Kijev készen állna a kompromisszumra, de kívülről egyre többen sürgetik a háború befejezését. Jól mutatta ezt, hogy Dmitrij Peszkovtól interjút közölt a New York Times, amely közel áll a Fehér Házhoz. Biden elnök elküldte Szaúd Arábiába nemzetbiztonsági tanácsadóját az Ukrajna béke konferenciára. Jake Sullivan tárgyalásairól nem szivárgott ki semmi, de az kiderült: Szaúd Arábia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg is ügyködik a béke érdekében. Szaúd Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olaj exportőre, ezért a két állam vezetői között szoros a kapcsolat, melyet az alapozott meg, hogy az Oroszországban megrendezett futball világbajnokság nyitó mérkőzését együtt nézte a díszpáholyból Putyin elnök és Mohamed bin Szalman herceg.

Törökország és Kína  is békét akar

Erdogan elnök a gabonaegyezmény új változatát sürgette, amely elvezetne a tűzszünethez Ukrajnában. Törökország mind Oroszországtól mind pedig Ukrajnából vásárol gabonát, és egyik garantálója volt a gabona egyezménynek, melyet Putyin elnök júliusban felmondott.

Kína képviselője most először részt vett egy nemzetközi tanácskozáson Szaúd Arábiában, melyen az ukrajnai békét vitatták meg. Utána Vang Ji külügyminiszter felhívta Szergej Lavrovot, és megnyugtatta:

”Kína sohasem hagyja magára Oroszországot.”

Egy ilyen mondat után kezdhetnek izgulni a Kremlben, mert elképzelhető , hogy a kínaiak és az amerikaiak közösen dolgoznak ki valamilyen béketervet , melyet sem Moszkva sem pedig Kijev nem utasíthatna vissza. Az egyre nehezebb helyzetbe került Oroszország mind jobban rá van szorulva Kínára. Zelenszkij ukrán elnök pedig korábban már beismerte: Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Moszkvával.

Putyin megfenyegette az amerikaiakat

0

Moszkva azonnal reagál, ha az amerikai felmondják a közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződést – mondta az orosz elnök.

Putyin Szocsiban, a Valdaj vitaklub tanácskozásán beszélt arról, hogy Oroszország haladéktalanul és szimmetrikus módon reagál majd, ha az Egyesült Államok felmondja a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról megkötött szerződést – írja az MTI.

Megismételte azt a figyelmeztetést is, hogy Oroszország arra is szimmetrikusan reagál majd, ha az Egyesült Államokban korlátozni fogják tömegtájékoztatási eszközeik munkáját.

Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország kész új nukleáris és nem nukleáris fegyvereket kifejleszteni arra válaszul, ha más államok is így tennének.

A beszédben többször is bírálta az amerikaiak politikáját, de hozzátette, hogy úgy gondolja, hogy a kétoldalú viszony problémái megoldhatók. Védelmébe vette az amerikai elnököt is: szerinte Trump azért kiszámíthatatlan, mert nem hagyják betartani választási ígéreteit.

A háború tizedik napja – Folyamatosan frissülő hírek

A háború tizedik napjára megmerevedtek a frontvonalak. Sem az oroszok nem léptek hátra, sem az USA és a NATO előre, Zelenszkij készül a keresztre feszítésre. A hétvégén tartják az ukrán-orosz béketárgyalások harmadik fordulóját, ahol valószínűleg ismét megállapodás születik valamiről, az oroszoknak eszük ágában sincsen betartani. 

 

13:20 – Az orosz erők megölték Ukrajna hősét, Chybineiev kapitányt.  Valerij Csibineijev harmincnégy éves ukrán kapitány március 3-án, születésnapján meghalt a Kijev szélén fekvő Hosztomel város melletti csatában.

12:25 – Zelenszkij a nemzethez intézett legutóbbi beszédében megköszönte Lengyelországnak a háború elől menekülő ukránok százezreit.

11:55 – Hersoni polgárok felvonulnak az orosz megszállók ellen. Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint a várost megszálló orosz erőket megpróbálják megállítani a tüntetők, hogy ne tudjanak betörni a városvezetés épületébe.

11:40 – Az ukrán hatóságok szerint Oroszország nem tartja be a két városban megkötött ideiglenes tűzszünetet.

11:35 – Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások további menetéről csak a civilek március 5-i evakuálása után lehet dönteni.

11:20 – A belügyminisztérium egy ukrán tisztviselője azt állítja, hogy a zaporizzsjai atomerőmű ismét ukrán ellenőrzés alá került szombaton, miután pénteken az orosz erők elfoglalták.

11:00 – Az orosz csapatok Kijev bekerítésére koncentrálnak. Tegnap többször is hallatszott a városban robbanás. A véres házról-házra való harcoktól való félelem más ukrán városokban is erősödik.

10:20 – Több mint 66 000 ember tér vissza Ukrajnába az orosz háború közepette.  Oleksii Reznikov védelmi miniszter szerint a háború kitörése óta már 66.224 férfi tért vissza Ukrajnába külföldről. Úgy értelmezte, hogy visszatérnek, hogy fegyvert ragadjanak és „megvédjék az országot” az orosz erőktől.

10:10 – Oroszország megszigorította stratégiáját az ukrajnai háborúban, és polgári célpontokat támad. A Kijevért folyó csata kegyetlen lehet. Claudia Major védelmi szakértő a nemzetközi jogot sértő fegyverekre is figyelmeztet.

09:20 – „Ha Moszkvának az a szándéka, hogy megpróbálja valahogy megdönteni a kormányt és beállítani a saját bábrendszerét, az ukránok ezt így vagy úgy vissza fogják utasítani” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter a BBC-nek. A háború még mindig nem úgy zajlott, ahogyan azt Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzelte – tette hozzá.

07:55 – Oroszország részleges tűzszünetet hirdetett szombaton, hogy humanitárius folyosókat engedjen ki az ukrán Mariupol és Volnovakha városokból – közölte az orosz védelmi minisztérium.

06:00 – Moszkva szigorúbb felhatalmazást adott a független újságírás visszaszorítására, ami arra késztette a BBC-t, a Bloomberget és más külföldi médiát, hogy felfüggesztette a tudósításokat az országban.

05:25 – Az amerikai és az orosz fegyveres erők közvetlen telefonvonalat aktiváltak, hogy megakadályozzák az esetleges félreértéseket és az ebből következő összecsapásokat a két ország katonái között – közölte tegnap John Kirby, a Pentagon szóvivője. „Azt akarjuk, hogy operatív szinten közvetlenül beszélhessünk az orosz védelmi minisztériummal.”

05:00 – Oroszország ukrajnai különleges hadműveletének célja nem Ukrajna megosztása, mivel Oroszország csak saját biztonságát igyekszik biztosítani – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Sky News Arabiának.

04:30 – A Sky News fő tudósítója, Stuart Ramsay és négy kollégája az ukrán főváros felé tartottak, amikor rálőttek autójukra. Amint megpróbáltak kiszökni az autóból, egy golyó találta el Ramsayt a hátának alsó részén, miközben Richie Mockler operatőr két golyót vett a páncéljához. Azt mondták nekik, hogy egy orosz felderítő egység áll a támadás mögött.

03:10 – Ukrajna második legnagyobb atomerőművét is megközelítették az orosz csapatok.

02:25 – Ukrajna nemzetközi közvetítést kért az Oroszországgal folytatott tárgyalásain az ellenségeskedés megszüntetése érdekében. „Egyáltalán nem bízunk az Orosz Föderációban, ezért felelős nemzetközi közvetítőt akarunk” – mondta Mikhajlo Podoliak ukrán elnöki tanácsadó tegnap a nyugat-ukrajnai Lvivben az UNIAN ügynökség szerint.

01:50 – Súlyos stratégiai hibák jelezték Ukrajna orosz inváziójának kezdetét. Most Putyin hadserege ostromgyűrűket rak a nagyvárosok körül. Ed Arnold katonai szakértő véres házról házra való harcra figyelmeztet -írja a Spiegel.

01:00 – A Reuters szerint Ukrajna katonai repülőgépeinek „jelentős többsége” még mindig rendelkezésre áll kilenc nappal azután, hogy az orosz erők megkezdték teljes körű invázióját az ország ellen. 

00:35 – Zelenszkij elítéli a NATO azon döntését, hogy nem zárja be az eget Ukrajna felett. „A szövetség vezetése ma zöld utat adott az ukrán városok és falvak további bombázásának, megtagadva egy repüléstilalmi övezet létrehozását (Ukrajna felett)” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök legutóbbi videóbeszédében.

00:10 – Macron rendkívüli ülés összehívását kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsában a nukleáris biztonságról.  Emmanuel Macron francia elnök felszólította Oroszországot, hogy „azonnal hagyjon fel illegális és veszélyes katonai akcióival, hogy lehetővé tegye az ukrán hatóságok teljes ellenőrzését minden nukleáris létesítmény felett Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül”.

2022. március 05.

23:35 – Az USA az orosz olajimport csökkentését fontolgatja. Cecilia Rouse, az Egyesült Államok Gazdasági Tanácsadói Tanácsának elnöke szerint a Fehér Ház vizsgálja az orosz olajimport leállításának lehetséges hatásait. „De ami igazán fontos, az az, hogy folyamatosan biztosítsuk a globális energiaellátást” – mondta.

22:45 – Oroszország elfoglalja Trostyanecset, Szumi megyét. A város humanitárius katasztrófa küszöbén áll Dmitro Zsivickij, a Szumi Regionális Államigazgatás vezetője szerint.

22:00 – Az orosz csapatok öt napja könyörtelenül ágyúzzák Mariupolt, tönkreteszik infrastruktúráját – a város hő-, víz- és áram nélkül maradt, háromszázan megsebesültek a kórházakban, de kórházakat is ágyúznak.

20:00 – Legkevesebb hét ember, köztük két gyerek meghalt pénteken egy orosz légicsapás Kijev régió egyik vidéki lakónegyedében – közölte közleményében az ukrán állami rendőrség.

19:30 – Miközben délen folytatódnak a harcok, a hírek szerint az orosz erőket kiűzték az ukrajnai Mikolajiv városból, miután pénteken megtámadták azt, bár a harcok a város szélén folytatódtak – mondta Vitalij Kim regionális kormányzó.

19:15 – Meggondolatlanság volt az orosz támadás Európa legnagyobb atomerőműve ellen – hangoztatta az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén.

18:00 – A Microsoft az ukrajnai helyzetre tekintettel döntött az oroszországi áruértékesítés felfüggesztéséről – áll a cég honlapján pénteken megjelent közleményben.

17:20 – Egy uniós munkacsoport feladata az ukrajnai háborút finanszírozó orosz és fehérorosz oligarchák vagyonának felkutatása. Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa ma az uniós igazságügyi miniszterek brüsszeli találkozója után kijelentette, hogy az egységnek az amerikai modell mintájára le kell fagyasztania és elkoboznia kell a vagyont. Az EU-ban illegálisan tevékenykedő oligarchákat is fel kell kutatni.

16:15 – A megszálló Oroszországgal folytatott béketárgyalások második fordulója után Ukrajna a Nemzetközi Vöröskereszt segítségét kérte a civilek menekülési folyosóinak kialakításához. „Az idősek, a nők és a gyerekek nem részesülnek orvosi ellátásban, a csecsemők pincében születnek, és az első dolog, amit életükben hallanak, az a robbanások hangja” – mondta Olha Stefanishchyna miniszterelnök-helyettes mai nyilatkozatában.

15:35 – Oroszország blokkolja területén a Facebookot.

15:00 – A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov orosz híroldalak szerint Oroszország továbbra is tárgyalni kíván az ukrán delegációval. Volodimir Zelenszkij elnök március 3-án felszólította Putyint, hogy „üljön le és beszéljen” vele.

13:40 – A Panasonic csoport felfüggeszti tranzakcióit Oroszországgal. Első lépésként mintegy 20 millió jent adományozunk a Lengyel Vöröskeresztnek, amely támogatja azokat, akik Ukrajnából a szomszédos Lengyelországba menekültek, valamint a Peace Winds Japan nevű civil szervezetnek, amely Ukrajnának segít.

13:00 – Az ukrán fővárosban az emberek a metróállomásokon töltik az éjszakákat, félve az orosz hadseregtől – mégis napról napra nő az ország védelmére irányuló akaratuk.

12:40 – Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint bizonyíték van arra, hogy Oroszország kazettás bombákat használ inváziójában -mondta egy sajtótájékoztatón, hozzátette. „Láttunk kazettás bombák használatát, és láttunk olyan jelentéseket, amelyek más típusú fegyverek használatáról szólnak, amelyek sértenék a nemzetközi jogot.

12:30 – A NATO határozottan visszautasította az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna bevezetésére irányuló felhívásokat. A NATO nem avatkozik be a háborúba, sem szárazföldön, sem levegőben – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután egyeztetett a szövetség külügyminisztereivel Brüsszelben.

11:40 – Alekszej Meshkov franciaországi orosz nagykövet bejelentette három orosz hajó és egy jacht feltartóztatását Franciaországban.

10:55 – Az Intel bejelentette termékeinek Oroszországba és Fehéroroszországba történő szállításának felfüggesztését. Ez áll a társaság csütörtöki közleményében.

10:05 – Ellentmondásos hírek és a tegnapi leállítás majd újraindítás után ma reggelre az Északi-sarkvidéki Jamal-félszigetről elnevezett Jamal-Európa gázvezetéken leállt a nyugatra irányuló földgázáramlás.

10:00 – A napok óta ostromlott  Mariupol alpolgármestere megrázó üzenetben kérte a NATO beavatkozását.

09:40 – Volodimir Zelenszkij 3 merényletet él túl a napokban. A Times forrásai szerint két különböző csoportot küldtek megölésére, de mindkettőt meghiúsították az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat háborúellenes elemei.

09:00 – Szergej Kuprijanov szóvivő újságíróknak nyilatkozva a Gazprom továbbra is a szokásos módon szállít orosz gázt Európába tranzitként Ukrajna területén keresztül.

08:25 – Negyvenhét ember vesztette életét az ukrán Csernyihiv város egyik lakónegyedében csütörtökön végrehajtott orosz légicsapásokban – közölték a regionális hatóságok.

08:00 – Az orosz erők elfoglalták Európa legnagyobb atomerőművét – közölték az ukrán hatóságok

Londoni gesztus Iránnak

0

Nagy-Britannia szombaton felajánlotta, hogy visszavonja a lefoglalt iráni tankert, ha Teherán garantálja, hogy az olaj nem megy Szíriába.

Úgy tűnt, hogy az ajánlat arra törekedett, hogy lehűtse a két ország közötti kapcsolatokat abban az időben, amikor az Irán és Washington közötti viszony feszültségektől terhes az amerikai atomegyezmény felmondása miatt kialakult helyzetben. Irán válaszul felmondta az iráni nukleáris programot korlátozó 2015-ös megállapodást.

Ezért aztán egy párhuzamos vita Nagy-Britannia és Irán között cseppet sem kívánatos. A feszültség amiatt alakult ki, hogy a brit hadsereg Gibraltár partjainál lefoglalt egy iráni olajszállító tartályhajót. Nagy-Britannia azt gyanította, hogy a tartályhajó Szíriába tartott, megsértve az Európai Unió szankcióit.

Irán kalózkodásnak nevezte a lefoglalást, azzal vádolva Nagy-Britanniát, hogy Washington fellépése miatt cselekedett, és természetbeni megtorlással fenyegetett.

Falak és helyőrségek – Déli kávé Szele Tamással

A mai kávé mellé vegyünk elő egy érdekes, kérdéses, mi több, ellentmondásos témát: beszélgessünk kicsit a szíriai helyzetről. Állítólag van valahol, egy vidéki elmegyógyintézetben egy házmester, akit kizárólag azért tartanak a zárt osztályon, mert makacsul ragaszkodik hozzá, hogy érti, mi történik a Közel-Keleten. Minket ez a veszély csak érintőlegesen fenyeget: mi csak próbáljuk érteni.

Mondjuk arra sem vennék mérget, hogy a helyzet alakítói értik, mit tesznek: Donald Trump nyilatkozatai és az azokban tapasztalható ellentmondások arra utalnak, hogy az Egyesült Államok elnökének fogalma sincs arról, mit művel, de nagyon határozottan cselekszik… A többi érintett félnek, Erdogannak, Putyinnak, Asszadnak és a kurdoknak már pontosabb fogalmaik vannak arról, mi folyik arrafelé, csak éppen ők – Trump kiszámíthatatlansága miatt – egy mérhetetlenül bonyolult, halálos sakkjátszmába keveredtek, amiből nem lehet már kiszállni, de nem várható egyhamar az sem, hogy eldőljön valamiképpen az állás. Trump barátai mindeközben a kapkodó, kiszámíthatatlan húzásokat igyekszenek valamiféle zseniális, komplikált politikai koncepció részeinek feltüntetni – elég nehéz a dolguk, ugyanis mindig Trump adogatja a labdát, nekik kell utána szaladni, leütni, megmagyarázni, mi miért volt bölcs lépés: egy idő után már nem is fog menni.

De lássuk a tényeket, szép sorban.

Donald Trump még decemberben közölte, hogy ki akarja vonni az amerikai katonákat Szíriából, méghozzá szoros határidőn belül. A váratlan döntés sokkolta az Egyesült Államok szövetségeseit és az amerikai katonai és biztonságpolitikai szakembereket. A lépésre reagálva lemondott James Mattis védelmi miniszter.

Az is kiderült, hogy erre egy, Erdogan elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során határozta el magát a POTUS. Erdogan természetesen nem tétovázott: azonnal bejelentette, hogy hadműveletet indít, benyomul Szíriába, konkrétan Manbidzs térségébe, melyet a kurd erők ellenőriznek. Ez gyakorlatilag nem pusztán a független Kurdisztán ellehetetlenülésével járt volna, de tömeggyilkosságokkal is. Nem csoda tehát, hogy a kurd erők egy váratlan fordulattal kiegyeztek a szír kormánycsapatokkal, kissé megátkozták Trumpot és az Egyesült Államokat az árulás miatt, átadták Asszadnak a helyőrséget és most együtt járőröznek a szír kormányerőkkel. Független Kurdisztán ezáltal egyelőre nem lesz, de legalább a mészárlás elmaradt.

Időközben Trump is rájött, hogy furcsa dolgot művelt, váratlanul – és hívatlanul – látogatást tett a nyugat-iraki al-Aszad légitámaszponton, katonákkal találkozott és megpróbálta megvédeni az álláspontját. Karácsony másnapján még ott tartott, hogy az Iszlám Államot igenis legyőzték, és ezért nincs sok értelme az amerikai jelenlétnek a térségben.

Aztán január 2-án módosította bejelentését. Akkor arról beszélt a sajtó előtt, hogy „nincs menetrend és nincs határidő az amerikai katonák kivonására”, előbb le kell győzni az Iszlám Állam maradványait. Ebben a harcban a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia az Egyesült Államok fő szövetségese.

Egy héttel korábban még le volt győzve az IS, úgy látszik, sokat változott ennyi idő alatt a hadi helyzet… És a mostani helyzetben a YPG hűségére sem számíthat  már.

Tegnap pedig John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó bejelentette: a kivonulást Északkelet-Szíriából ahhoz kötik, hogy az Iszlám Állam vereséget szenvedjen, és hogy Törökország vállaljon kötelezettséget az Egyesült Államok kurd szövetségeseinek a biztonságáért. Megerősítette, hogy a kivonulásra nem szabtak határidőt, de nem is akarnak hosszú ideig Szíriában maradni.

„Törökországnak egyeztetnie kell szíriai katonai akcióit az Egyesült Államokkal. Az a minimum, hogy ne sodorja veszélybe a katonáinkat, de az (amerikai) elnöknek azt az elvárását is figyelembe kell vennie, hogy ne kerüljenek veszélybe azok a szíriai ellenzéki erők, amelyek az oldalunkon harcoltak” – mondta Bolton.

Ez lényegében véve azt jelentené, hogy Törökországnak garanciát kell adnia, miszerint megvédi az Egyesült Államok kurd szövetségeseit. Ahogy Erdogan elnököt ismerjük, ad az olyan garanciát, amilyent csak kérnek tőle, más kérdés, hogy utána egészen pontosan azt fogja tenni, amit akar. És nem akar ő jót a kurdoknak. Nagyon nem.

Mármost, ha a tegnapi Bolton-nyilatkozat a Trump-Erdogan telefonbeszélgetés előtt hangzik el, akkor sem lett volna nagyon sok praktikus haszna, de mégis, legalább megőrizte volna az Egyesült Államok méltóságát a Közel-Keleten – annak dacára, hogy a kurd erők természetesen tudták volna, mit gondoljanak a „garanciákról”, de legalább nem történt volna nyílt árulás. Azzal azonban, hogy Trump minden tárgyalás és diplomáciai előkészítés nélkül döntött egy világpolitikai kulcskérdésben, egyrészt elveszítette leghűségesebb kurd szövetségeseit, másrészt teljesen komolytalanná tette az amerikai diplomáciát. Ez az egész művelet mintha fordítva zajlana: a vége kellett volna történjen az elején, az eleje a végén, és a közepe sincs a helyén.

Persze, ha valaki nagyon meg akarja magyarázni, lehetséges: csak se haszna, se értelme nem volna, ha az átgondolatlan kapkodást túlértékelnénk.

De miért ragadtatta magát ilyen meglepő lépésre a Fehér Ház ura?

Azért, mert nagyon kellemetlen helyzetben van. Éspedig otthon, Amerikában kellemetlen a helyzet.

Az amerikai törvényhozók ugyanis hosszas tárgyalások után sem tudtak megegyezni a kormányzat működését biztosító költségvetésben, így december 22-e éjféltől leállt az amerikai kormányhivatalok egy részének működése. Ilyenkor a nem létfontosságú hivatalok dolgozóit átmeneti időre fizetés nélküli szabadságra küldhetik, a létfontosságú intézmények – például a rendfenntartó erők vagy a nemzetbiztonsági szervek – alkalmazottai viszont továbbra is dolgoznak, és munkahelytől függő majd, hogy ezért ki kap fizetést és ki nem.

Ez a helyzet azért alakult ki, mert az elnök már korábban bejelentette, hogy ha a képviselők nem szavaznak meg 5 milliárd dollárt a választási kampányában megígért mexikói határfal megépítésére, akkor nem írja alá a költségvetést. Az elnök pénteken újra megerősítette, hogy amíg nem kap pénzt a falra, addig nem fog működni az állam.

És nem kapott. Három hete tart a részleges leállás, amire pont Trumpnak kellett a leginkább számítania, hiszen ő volt az, aki megzsarolta a demokratákat. Ebben a helyzetben volt szüksége valamilyen pozitív, jó hangulatot keltő hírre – és mi lenne kellemesebb annál, hogy hazajönnek a katonák a világ másik feléről? Szíriából teljesen, Afganisztánból is sokan.

Csak hát Manbidzs nem Vietnam, és az ottani alakulatok nem is szenvedtek komoly veszteségeket: általában véve a körülbelül kétezer amerikai katonának csak az volt a dolga, hogy ott legyen és a lehetőségekhez képest ne csináljon semmit.

Ez tehát nem növelte lényegesen Trump népszerűségét, amely most szó szerint mélyrepülésbe kezdett: az elnök nem hajlandó kompromisszumra a demokratákkal, tegnapi jelentések szerint azt nyilatkozta: „Fel kell építenünk a falat, ez a biztonságról szól, országunk biztonságáról. Ezt a csatát meg kell nyerni.” Sőt, Megismételte azt a pénteken a kongresszusi vezetőkkel tartott megbeszélése után hangoztatott álláspontját, miszerint szükségállapotot is elrendelhet a déli határ mentén. Vasárnapi állásfoglalása szerint ez akár napokon belül is megtörténhet. Az amerikai törvények értelmében a szükségállapot elrendelése a határ teljes lezárására és katonai jellegű építkezésre is feljogosítja az elnököt. Donald Trump ismét leszögezte ugyanakkor: elfogadhatónak tart „acélból készülő” falat is.

Tehát akkor, végső soron mi történt?

Az Egyesült Államokban nem szavazták meg a költségvetést az értelmetlen falépítkezés miatt, minek következtében az elnök megkötötte magát: mint egy elkényeztetett gyermek, úgy ragaszkodik a falához, inkább vállalja a bizonyos mértékű belpolitikai válsághelyzet kialakulását is, sőt. Ennek enyhítését szolgálta volna az a csapatkivonási utasítás, amely végső soron védtelenül hagyta a kurdokat és Asszad karjaiba kergette őket.

Ha belegondolunk, hogy ezt mind meg lehetett volna spórolni, ha Trump elnöknek gyermekkorában jut elég építőkocka és legó… ha hatévesen elég falat építhetett volna, talán most nem ragaszkodna ennyire ehhez a rögeszméhez.

De akár így lett fixa ideája a fal, akár másként, most már mindenképpen meg akarja építeni. Ha a kormányzat megszűnik, ha rendkívüli állapotot kell elrendeljen, akkor is.

Makacs egy ember ez a Donald.

És meg merném kockáztatni: nem is túlzottan meggondolt.

Reméljük, a holnapi kávé mellé vidámabb témánk lesz.

Moszkva ügynöke volt a híres francia újságíró, aki Mitterrand elnökről is jelentett

0

Ki volt Brok, akinek valóda neve Philippe Grumbach és a sötét oldalon játszott: évtizedeken át a szovjet KGB-nek kémkedett. 35 éven keresztül tájékoztatta Moszkvát a francia elit belső ügyeiről? A párizsi L’Express most hozta nyilvánosságra a kémdossziét, amely saját egykori sztárját érinti.

Eszerint Philippe Grumbach évtizedeken keresztül tájékoztatta a szovjet illetve az orosz hírszerzést arról, hogy miről is tárgyal bizalmasan a francia elit. Különösen Francois Mitterrand érdekelte Moszkvát, aki az első szocialista elnöke lett az ötödik köztársaságnak 1981-ben. Franciaországban a szocialisták atlantisták voltak, és a kommunisták illetve a jobboldal akartak jobb együttműködést Moszkvával. Ezért 1981-ben az elnökválasztás előtt pár nappal a szovjet nagykövet Giscard d’Estaing köztársasági elnököt kereste fel tüntetően, aki azután – talán épp emiatt – el is veszítette a választást. Jött Mitterrand, aki szélsőjobboldali múltja ellenére a baloldal vezére lett, és Franciaország elnöke 1981 és 1995 között. Moszkva számára létfontosságú volt a francia kapcsolat hiszen erre az időszakra esett a szovjet birodalom felbomlása és a Szovjetunió bukása. Párizsban a Szovjetuniót illetve Oroszországot az USA ellensúlyának tekintették, ezért mindig is fennállt az együttműködési hajlam: De Gaulle tábornok olyan Európáról beszélt, amely az Atlanti óceántól az Urálig terjedt. Philippe Grumbach tehát hazafias feladatnak is tekinthette a kémkedést Moszkva javára hiszen a francia-orosz együttműködés a párizsi elit egy részének szívügye volt. Jean – Paul Sartre, a francia baloldal filozófusa gyakran hangoztatta, hogyha Washington és Moszkva között kell választani, akkor ő az oroszokat választja. A jeles filozófus élete utolsó szakaszában Mao elnök követője lett, és teljes mértékben szembefordult az Egyesült Államokkal.

Egy francia hadügyminiszter is kémkedett az oroszoknak

Az amerikai hírszerzés észrevette, hogy Moszkvában túlságosan sokat tudnak arról, hogy mi folyik a NATO-ban, ezért belső vizsgálatot indítottak, és kiderült: Francois Léotard, a francia hadügyminiszter a gyenge láncszem. Ő informálja Moszkvát az észak-atlanti szövetség terveiről. A fiatal szépreményű politikust, aki egykor arról álmodott, hogy a Francia Köztársaság elnöke lesz, villámgyorsan leváltották. Eltűnt a süllyesztőben. Nemrég halt meg. Philippe Grumbach alias Brok már 2003-ban elhunyt, de a kémdossziéja csak most került elő. Vajon miért?

Párizsban most is heves vitát folytatnak az elit tagjai arról, hogy merre van előre? Emmanuel Macron elnök Pekingből hazafele jövet úgy fogalmazott, hogy

“az Európai Unió nem lesz az Egyesült Államok vazallusa”.

Fő ellenfele, Marine Le Pen asszony Putyin barátja, aki az ukrajnai háború kitörése óta igyekszik távolságot tartani Moszkvától, de mindenki tudja Párizsban, hogy mozgalmát Putyin pénzelte a múltban. Amikor Párizsban szigorodott az ellenőrzés, akkor Orbán Viktor vette át részben ezt a szerepet.

Make Europe Great Again

Tegyük újra naggyá Európát! Orbán Viktor ezt az új jelszót dobta be évértékelő beszédében. Magyarországon ez csekély figyelmet keltett holott a tragikomikus szuverenitás koncepció helyett egy olyan elképzelésről lehet szó, melyet Párizsban már régóta sokan képviselnek – a többi között Franciaország magyar származású ex elnöke, Nicolas Sarkozy, aki Emmanuel Macron bizalmas tanácsadója is. Szemben Ursula von der Leyen atlantista elképzeléseivel, Párizsban már arra készülnek, hogy az Európai Unió önálló nagyhatalmi szerepet kell, hogy játsszon függetlenül attól, hogy visszatér-e Trump a Fehér Házba vagy sem. Ezt az európai tervet képviseli Macron elnök, aki jó kapcsolatot épített ki Giorgia Melonival. A francia-olasz tengely valamiféle európai szuverenitást szeretne az USA-val szemben is.

A fő kérdés persze az, hogy mit akar Németország? Scholz kancellár szavakban kiáll az atlanti vonal mellett, de elutazott Pekingbe Putyin Ukrajna elleni agressziója után is noha az Egyesült Államok ettől óvta őt. A német kancellár újra Kínába látogat áprilisban bár az USA arra buzdítja európai szövetségeseit: lazítsák kapcsolataikat Pekinggel, amely az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Peking az új Moszkva

Berlinben és Párizsban már régen rájöttek arra, hogy a dinamikusan fejlődő 1,4 milliárd lakosú Kína lehet az igazi ellensúly az Egyesült Államokkal szemben nem pedig a 140 milliós reformokra képtelen Oroszország, amely a múltban él ahelyett, hogy a jövőt fürkészné és a fejlődés irányát keresné. Berlinben és Párizsban foggal- körömmel ragaszkodnak a kínai kapcsolathoz, mert ez jelentheti az európai szuverenitást , amelynek alternatívája az, hogy az Európai Unió az USA szegény rokonaként finanszírozhat egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában miközben Washington a jövő iparágait fejleszti elcsábítva azokat Európából. Pekingben előszeretettel mutatnak rá arra, hogy az atlanti együttműködés nem épp előnyös Európának, ehelyett a hatalmas kínai piacot kínálják alternatívaként. Li Csiang kínai miniszterelnök ezt adta elő Davosban a világgazdasági fórumon rámutatva arra, hogy bár Kína gazdasági növekedése lassul, de még így is kétszer olyan gyors mint az Egyesült Államoké. Folytatja-e az USA a kereskedelmi háborút Kína ellen, melybe be kívánja vonni Európát is? Biden elnök nemcsak, hogy folytatja Trump kereskedelmi háborúját Kína ellen, de jócskán meg is szigorította a szankciókat különösen a chip gyártás terén. Trump újabb, brutálisabb kereskedelmi háborút ígér 60%-os büntető vámokkal Kína ellen. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter Pekingbe készül, hogy valamiféle modus vivendit találjon a világ két legnagyobb gazdaságának együttműködése számára. Európa nem követheti az USA-t a Kína elleni kereskedelmi háborúba saját érdekeinek teljes feláldozása nélkül. Ebben a helyzetben nem csoda, ha az európai elitek az impotencia képét mutatják hiszen mindenki számára előnyös megoldást igen nehéz találni akkor amikor a hazai lakosság az életszínvonal emelését követeli noha ennek nincsenek meg a gazdasági feltételei.

Brüsszel fél az új keleti tömbtől

0

Az EU-nak cselekednie kell, ha meg akarja őrizni a hitelességét, ezért nem kizárt, hogy a támogatások felfüggesztésével reagál.

Ezt állapítja meg a Spiegel liberális német hetilap brüsszeli tudósítója. Andrej Babiš csehországi választási győzelme nyomán attól tart, hogy egy keleti jobboldali populista tömb – esetleg Ausztria támogatásával – mélyíteni fogja az EU megosztottságát. Múlt vasárnap, a csehországi választások óta Szlovákia a V4 legkisebb, és most már egyetlen tagja, ahol nem jobboldali populista áll az élen. Magyarország és Lengyelország után Babiš személyében immár Csehországban is jobboldali populista miniszterelnök vezeti az országot. Nem kizárt az sem, hogy a jövőben Ausztria is erősíti majd a visegrádi csoportot. Babiš már a választás estéjén kijelentette, hogy a menekültügyben egyeztetni fog Sebastian Kurz majdani osztrák kancellárral.

Az EU fennmaradó része számára mindez a lehető legrosszabbkor jön. A populisták nemrég szenvedtek vereséget Franciaországban és Hollandiában, az EU Bizottsága elérkezettnek látja az időt a reformokra, Emmanuel Macron francia elnök egyenesen „újraalapításról” beszél:

a képbe nagyon nem illene bele egy kelet-európai fundamentális ellenzék.

A szerző Werner Weidenfeld müncheni politológust idézi, aki szerint már régen megfigyelhető, hogy a visegrádi csoport a laza formációból „stratégiai csoporttá” alakulóban van, és Babiš megválasztása erősíti a csoport relevanciáját.

„A V4 ugyan nem tudja aláásni az EU-t, de sok szavazáson keresztbe fekszik majd, és ez kellemetlen lesz”

– mondta. Közben úgy tűnik, hogy különösen Franciaország és Németország erősen elszánt a reformokra, szükség esetén a „készségesek koalíciójával”, és emiatt Kelet-Európában attól tartanak, hogy egy kétsebességes Európában a lemaradók között lesznek. Weidenfeld azonban nem látja a hosszú távú megosztottság veszélyét. Szerinte, ha egy ilyen projekt sikeres, a többiek is be akarnak szállni. Addig azonban súlyos konfliktusok várhatók, például az unió alapvető értékeinek kérdésében.

Az EU testületeiben már többször hallatszottak olyan hangok, amelyek a strukturális támogatások folyósítását az alapvető értékek, valamint az Európai Unió Bírósága ítéleteinek tiszteletben tartásához kötné.

Magyarország és Lengyelország a legnagyobb támogatások nettó kedvezményezettje, és a pénzek elmaradása ott katasztrófával érne fel.

A politológus szerint az EU-nak cselekednie kell, ha meg akarja őrizni a hitelességét, ezért nem kizárt, hogy a támogatások felfüggesztésével reagál. Még az egyesült V4 is kicsi lenne ahhoz, hogy megakadályozza a miniszterek tanácsában minősített többséggel meghozható döntéseket, például a menekültek ügyében.

Ezen azonban Babiš szövetségesek szerzésével változtatni akar.

„Szükségünk van Ausztriára, Szlovéniára, Horvátországra és talán másokra is”

– mondta. Megállapította azonban: Orbán, Kaczyński és Babiš többnyire csak két kérdésben ért egyet: nem akar befogadni migránsokat, és az EU pénzét akarja. Egyéb kérdésekben azonban hamar megmutatkoznak az eltérések: példa erre a Donald Tusk megválasztása körüli bohózat.

A héten még egy számukra valóban fontos kérdésben: a kiküldött munkavállalók ügyében sem tudtak közös irányvonalat képviselni. Ami pedig Ausztriát illeti, sokak szerint aligha áll fenn a veszély, hogy Ausztria az új kormány alatt közeledne a visegrádi táborhoz. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben kijelentette: teljesen világos, hogy Kurz Európa-barát kormányt akar alapítani. Az Osztrák Szabadságpárt koalíciós részvételével kapcsolatban pedig Brüsszelben már rég nem kelt olyan aggodalmat, mint 2000-ben, amikor emiatt Ausztria egy időre az EU páriájává vált. Weber azt mondta: a bécsi koalíciós tárgyalásokat majd a tartalmuk alapján ítélik meg.

Spiegel

Tudja, honnan ered a pünkösd?

0

A pünkösd a keresztény egyház születésnapja, de erősen kötődik egy zsidó ünnephez, a sávuóthoz is.

Ferenc pápa pünkösd vasárnapi miséje tavaly.
Fotó: MTI/EPA/Giuseppe Lami

A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnap és hétfőn tartott ünnep. A neve is innen származik, az 50 napot jelentő görög Pentekoszté szóból. A legkorábbi lehetséges dátuma minden évben május 10., a legkésőbbi pedig június 13.

Hivatalosan a keresztények ilyenkor a „Szentlélek kiáradását” ünneplik, egyben

tulajdonképp ez az egyház születésnapja is.

A keresztény hit szerint ezen a napon szállta meg a Szentlélek Jézus tanítványait, akik ezután elkezdték mindenféle nyelven az ő igéjét hirdetni.

De persze, ahogy a húsvét kapcsán is írtuk már, az ünnep a kereszténység kialakulása előtt is létezett. Összekapcsolható ugyanis a zsidó sávuót ünneppel, amelyet hét héttel a pészah után, az 50. napon tartottak.

Ez a bibliai időkben elsősorban aratóünnep volt, és a három zsidó zarándokünnep egyike. Ilyenkor minden zsidó férfinak meg kellett jelennie a jeruzsálemi Templomban, és persze ajándékot is kellett vinnie. Az aratás lezárása mellett arra is emlékeztek ilyenkor, hogy Isten kiszabadította őket az egyiptomi fogságból, és elvezette őket hazájukba.

A Templomban ezen a napon mutatták be az új kenyeret is.

Mivel Jézus Biblia szerinti kereszthalála épp pészah idejére esett, így az apostolok is éppen a sávuótot ünnepelték, amikor, szintén a Biblia szerint, leszállt hozzájuk a Szentlélek.

Amikor azonban 70-ben a rómaiak lerombolták a Templomot, új helyzet állt elő, hiszen ott már nem lehetett többet áldozatot bemutatni. Így hetven évvel később a rabbik tanácsa azt javasolta, hogy a sávuótnak ne az aratóünnep jellegét domborítsák ki, hanem a történelmi vonatkozást.

Történetesen ugyanis erre a napra esett az is, hogy Mózes megkapta a Tórát.

Vagyis a sávuót egyben a törvényadás ünnepe is – ez egyébként szélzúgással és tűzzel járt, amelyek egyben a „kegyelem kiáradásának” jelei.

A pünkösdöt keresztény ünnepként csak a 2. században említik ókori keresztény írók (például Origenész és Tertullianus), de a történészek azt valószínűsítik, hogy már az apostolok idején is megtartották.

A pünkösdhöz aztán idővel rengeteg népszokás is kapcsolódott, ezek közül talán a pünkösdi király választása a legismertebb. Ezt a középkor óta ismerték, jellemzően különböző ügyességi versenyeken választottak ki valakit, akit aztán „megkoronáztak”, ezután pedig egy évig (más helyeken egy hétig) ingyen ihatott a kocsmákban és mindenféle ünnepségre is meg kellett hívni.

Sanders nem lép vissza

Bernie Sanders nem lép vissza a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelemtől – közölte a vermonti szenátor kampánymenedzsere újságírókkal szerdán.

Faiz Shakir, Bernie Sanders kampánymenedzsere szerdán közleményben tudatta: a szenátor nem tervezi, hogy visszalép a kampányból. Sanders a kedden tartott előválasztásokon veszített Floridában, Arizonában és Illinois-ban, és az egy héttel korábbi, úgynevezett szuperkedden pedig, amikor egyszerre 14 tagállamban voksoltak, a legtöbb államban alulmaradt Joe Bidennel szemben.
A következő előválasztás legalább három hét múlva lesz. Sanders szenátor addig megvitatja támogatóival a kampánystratégiáját – fejtette ki közleményben álláspontjukat Faiz Shakir. Megjegyezte, hogy Sanders jelenleg a koronavírus terjedésének féken tartását célzó kormányzati döntésekre összpontosítja figyelmét.
Újságírók szerdán a szenátusban is megállították Bernie Sanderst, hogy a várható döntéséről faggassák. Az idős politikust felbosszantotta a kérdés, és a CNN hírtelevízió riporterének dühösen vágta oda: „én most egy kib…tt világválsággal foglalkozom”! Majd hozzáfűzte:
„…most éppen megpróbálom tőlem telhetően a legtöbbet tenni annak érdekében, hogy a gazdaságunk ne omoljék össze és hogy emberek ne haljanak meg.”
Más újságíróknak úgy fogalmazott:

„Egyelőre  azt vizsgáljuk, hogy hol tart a kampányunk. Bárki, aki azt sugalmazza, hogy befejezzük a kampányt, nem mond igazat!”

A Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó küzdelemben valójában még hárman vannak versenyben: a 77 éves Joe Biden és a 78 esztendős Bernie Sanders mellett a 38 éves Tulsi Gabbard hawaii képviselőnő is, aki egyébként a szövetségi kongresszus első és eddig egyetlen hindu vallású tagja és az első szamoai-amerikai politikusa. Gabbard azonban az eddigi előválasztásokon és jelölőgyűléseken sehol sem végzett az első helyen és az elért eredményei alapján csupán két delegátus támogatását nyerte el, így az országos televíziós vitákon sem vehetett részt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK