Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

0
1225
twitter.com

Joe Biden nemzetbiztonsági  tanácsadója figyelmeztette a kínaiakat amennyiben segítséget nyújtanak Oroszországnak ők is szankciókra számíthatnak. Jake Sullivan hétfőn Rómában találkozik Peking első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kínai kommunista párt politikai bizottságának.

Kína az egyetlen megmaradt komoly szövetségese Oroszországnak, melyet súlyos szankciók sújtanak amiatt, hogy megtámadta február 24-én Ukrajnát. Putyin elnök a pekingi téli olimpia idején, amikor már eldöntötte az Ukrajna elleni támadást, tanácskozott Hszi Csinping elnökkel a kínai fővárosban. Kína nem ítélte el Oroszország támadását Ukrajna ellen, de nem is helyeselte azt. Kínának jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában: hatalmas föld területeket vásárolt meg, ahol kínai exportra termelnek. Peking humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. A szankciókról Kínában elítélően nyilatkoztak mondván azokkal nem lehet megoldani a helyzetet. Vang Ji kínai külügyminiszter felajánlotta, hogy Peking közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Kína szeretne kimaradni

Pekingben az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt tartják a legpontosabbnak, épp ezért negatívan ítélik meg a Biden adminisztráció külpolitikáját, amely az USA első számú stratégiai ellenfelének Kínát jelölte meg. Peking semmiképp sem szeretne konfrontálódni az Egyesült Államokkal, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági versenyben úgyis befogja Amerikát. Emiatt a pekingi hivatalos nézeteket tükröző Global Times nyíltan örvendezett afelett, hogy a tőkebefektetők az európai konfliktus miatt Ázsia és ezen belül Kína felé fordulnak. Míg Oroszországot a szankciók kizárják a globális rendszerből addíg Kína mind aktívabban vesz részt abban. Dinamikusan nőnek a külföldi beruházások Kínában, amely az Európai Unió első számú gazdasági partnere. Peking most arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne kövesse az USA szankciós politikáját, ehelyett működjön együtt Kínával.

Magát Kínát is sújtják amerikai szankciók, de ezenkívül igen szoros a kapcsolat Iránnal, amelyet szintén bojkottál a Nyugat.

A Huawei pénzügyi igazgatóját, aki az alapító atya lánya, épp azért tartóztatták le Kanadában – az USA kérésére – mert a kínai cég állítólag megsértette az amerikai embargót Irán ellen. A Huawei pénzügyi igazgatója csak azután szabadult, hogy Kínában lecsuktak amerikai állampolgárokat, akiket azután szabadon engedtek.

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A kínaiak mindenképp el akarják kerülni ezt a kínos választást. Putyin már évek óta szoros katonai és politikai együttműködést akar, de Peking az orosz gazdasági törpét, amelynek világszínvonalú hadserege van, nem tekinti igazi alternatívának a Nyugathoz képest. Oroszországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, de fordítva ez egyáltalán nem áll fenn. Oroszország részesedése Kína külkereskedelmében annyi mint a hárommilliós Mongóliáé.

Jack Sullivan és Jang Csiecsi találkozóján kiderülhet: valójában mit akarnak az amerikaiak? Mennyire teszik próbára Moszkva és Peking kapcsolatát? Oroszország már nem világhatalom – ezt Obama elnök nyíltan Putyin szemébe vágta, a kínaiak ugyanezt gondolják, de egyelőre nem éreztetik ezt az oroszokkal. Elképzelhető, hogy az USA Kínán keresztül akar nyomást gyakorolni Putyinra, aki végső soron Washingtonra és Pekingre figyel.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .