Kezdőlap Világ Oldal 212

Világ

Megvan a vakcina a korona vírus ellen, de csak kísérleti állapotban

Hongkong első korona vírus fertőzött betegének vírusaiból kitenyésztette az ellenszert Jüan Kvokjung professzor, aki elmondta, hogy most állatkísérletek következnek – jelentette a South China Morning Post. Azt nem közölte a professzor, hogy mikor lehet olyan oltóanyag, mellyel az embereket is meg lehet védeni a korona vírus ellen, amely influenzát okoz, és ebből tüdőgyulladás fejlődhet ki, mely végzetes lehet.

Mind az Egyesült Államokban mind pedig Kínában rohamtempóban folyik a vírus kutatás, hogy megtalálják az ellenszert a korona vírusra.

Számháború folyik

A South China Morning Post szerint sokkal többen betegedtek meg a korona vírus következtében Vuhan városában mint ahogy azt a helyi hatóságok közölték. A hongkongi lap szerint több mint 44 ezer a vírus fertőzöttek száma a Jangce parti nagyvárosban. A másik – talán még riasztóbb –  adat: több mint 4 millió ember elmenekült a 11 milliós Vuhanból még mielőtt a nagyvárost lezárták volna! Ez azért ijesztő, mert Pekingben az egészségügyi miniszter megerősítette: a lappangási időszakban is fertőz a korona vírus! Vagyis a vírus hordozók esetleg nincsenek is tudatában betegségüknek.

A miniszterelnök is védő ruhában közlekedett Vuhanban

Li Kocsiang, aki a vezetés második embere Pekingben, kapta azt a feladatot, hogy a helyszínen győződjön meg: mi a helyzet a vírus sújtotta nagyvárosban, ahol drákói intézkedéseket vezettek be. Az élet lényegében leállt. A lakásukba zárkózott emberek kétségbeesetten kommunikálnak a külvilággal – telefonon vagy interneten, mert személyes találkára nincs lehetőség. Pedig most van a Holdújév ünnepe amikor a kínaiak hagyományosan összegyűlnek, hogy családi illetve baráti körben el búcsúztassák a Disznó évét, és köszöntsék a Patkányét. A Mennyei Birodalomban a patkányok távolról sem olyan negatív megítélésben részesülnek mint Európában, ahol járvány hordozóként váltak különösen népszerűtlenné.

Katonaorvosok az első vonalban

A pekingi China Daily arról számolt be, hogy katona orvosi főiskolák diákjait is mozgósítják a korona vírus elleni küzdelemben. Több ezer katona orvos küzd az első vonalban.

Hszi Csinping elnök kedden kijelentette: legyőzzük az ördögi vírust! Több kutató csapat is jelezte, hogy megtalálta az ellenszert, de a hongkongi professzor szerint ezek korábbi kutatások eredményei míg az ő vakcinája a friss vírus fertőzés ellen lehet hatékony, de csak azután, hogy kísérletekkel bizonyítják: valóban eredményesen véd a korona vírus ellen. A külföldiek nem várnak erre hanem tovább folytatják a menekülést Kínából …

Zuhanórepülésben az amerikai elnök népszerűsége

0

„Minden elnök követ el hibákat. Ám, ha egyiket a másik után követi el, akkor ezek egymásra rakódnak – s vannak határok” – fogalmazott egy, a Reuters által megszólított vidéken élő ohiói amerikai. A hírügynökség a legújabb közvéleménykutatási adatok kapcsán szólaltatott meg embereket a vidéki Amerikában.

Trump milliószámra nyűgözte le az embereket az elnökválasztás idején a vidéki kistelepüléseken, ők azonban fokozatosan kiábrándulnak az elnökből.

A Reuters/Ipsos több mint 15 ezer felnőtt körében végzett felmérése szerint a republikánus elnök népszerűsége a lakosság 15 százalékát képviselő vidéki térségekben egyre csökken: a megkérdezett – nem városi – lakosság egyenlő arányban – 47-47 százalékban – ért egyet, illetve helyteleníti a lépéseit. Leginkább a fehér férfiak és az iskolázatlanok között veszített az elnök a népszerűségéből.

Viszonylag nagy a támogatottsága a gazdasági és nemzetbiztonsági kérdések kezelésében, ugyanakkor a választói egyre elégedetlenebbek a bevándorláspolitikájával, ami elnöki kampányának a központi kérdése volt. Hivatali idejének első hónapjában még 56 százalék támogatta a bevándorláspolitikáját, ma már csak 47.

Az indokok eltérők. Páran azt mondták, hogy belefáradtak abba, hogy várnak a határra ígért fal felhúzására, mások a beutazási korlátozásokat bírálták.

Fukuyama: Veszélyben a liberalizmus az egész világon

0

Az amerikai történész, aki a kaliforniai Stanford Egyetemen tanít a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott megemlítve a magyar nacionalizmust is.

Fukuyama:

“Az Egyesült Államokban és Európában gyakran annak tulajdonítják a szélsőjobb megerősödését, hogy a globalizáció növeli az egyenlőtlenséget: a munkásosztály lemaradt, mert a munkahelyeket külföldre vitték

– nyilatkozta Fukujama.

Ez csak a magyarázat egy része, mert nem baloldali szélsőségek törnek előre hanem jobboldaliak. Ezek nacionalista mozgalmak, a nemzeti identitást keresik. Ellenzik a bevándorlást. A másik tényező a technológiai változás: az internet lerombolta a hierarchiát a hírek terjesztésében.

A modernizáció koherens jelenség: mindegy, hogy Észak Amerikában megy-e végbe vagy Kínában. A technológiai változás egy irányba mutat: urbanizáció, nagyobb társadalmi mozgás, magasabb oktatási színvonal stb.

Korábban úgy gondoltam, hogyha Kínában kialakul egy jelentős középosztály, akkor beköszönt ott is a demokrácia, de ez nem történt meg. Kínának különleges nemzeti történelme van, ezért van nagy presztízse a kommunista pártnak.”

Amerika Achilles sarka lehet az a politika, amely az egész világon szembeállítja a demokráciákat az autokráciákkal – írta Niall Ferguson, a Stanford egyetem professzora. Ön szerint az USA jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a demokráciára nézve. Miért?

“Ha Donald Trumpot megválasztják 2024-ben akkor nem egy konzervatív politikus kerül hatalomra, aki alacsonyabb adókat és kisebb bevándorlást akar, hanem támadást indít az alapvető liberális intézmények ellen. Ha valakit megválasztanak azután, hogy kérdésessé tett egy tisztességes választást, akkor kidobják a demokráciát az ablakon.

Az amerikai demokrácia nem szól semmit a bürokráciáról, melyet Trump deep state-nek nevez, de ez mégiscsak fontos gátja a végrehajtó hatalom döntéseinek. Ez azt jelenti, hogy szakértelem kell az állam ügyeinek intézéséhez, és ezt az elnöknek is figyelembe kell vennie. Kivéve, ha az elnököt Donald Trumpnak hívják.

Az Egyesült Államokban 1883-ban hoztak egy törvényt arról, hogy vizsgához kell kötni az államigazgatási munkát.

A világon sok helyen bírálják a liberális demokráciát jobbról és balról egyaránt. A jobboldaliak azt mondják, hogyha én hindu vagy magyar vagyok, akkor ez valamiféle különleges állapot. Ez a nacionalizmus. A baloldaliak pedig a szólás szabadságot és a toleranciát bírálják pedig ezek liberális értékek” – nyilatkozta Francis Fukuyama a Bloomberg hírügynökségnek.

Miért népszerű Trump és a liberális demokrácia többi ellenfele?

Fukuyama elismeri, hogy a globalizáció a munkavállalókat kínosan érintette a fejlett országokban. A nemzetiszocialista reakció ebből a szempontból érthető: a munkahely védelmezését jelenti a külföldi konkurrenciától. Az igazán fontos trend az, amelyre a francia közgazdász , Thomas Piketty mutatott rá: a tőke jövedelmek sokkal gyorsabban nőnek mint a munkabérek. The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag tovább gazdagodik – énekelte  Leonard Cohen: Everybody knows – mindenki tudja című számában már évtizedekkel ezelőtt.

Azért kell ellenségnek nyilvánítani Kínát, hogy ki ne derüljön: az amerikai és más külföldi cégek döntő szerepet játszottak abban, hogy az Egyesült Államok megteremtse a saját vetélytársát a világpiacon. Óriási profitokat vágtak zsebre Kínában. Most pedig a Kína ellenes politika nem arra ösztönzi a nyugati tőkét, hogy hazatérjen, és a drága hazai munkaerőt alkalmazza, hanem arra, hogy új Kínát keressen magának: Indiában, Indonéziában, Vietnamban stb.

FAZ: Brexit a hátsó szobában

0

A brit alsóház ma, kedden este újra szavaz a brexitről, ezúttal a módosító indítványokról. A döntő tényező a hátsó szobákban folyó diplomácia. A szavazással a képviselők utat vághatnak maguknak a dzsungelben, vagy még mélyebben belegabalyodhatnak az aljnövényzetbe.

A John Bercow elnökhöz eddig befutott 14 indítvány közül főleg kettőről folyik vita: a tory Graham Brady javaslata arra kíván utat mutatni, hogy hogyan lehetne a megállapodást mégis elfogadni kormánytöbbséggel. A másik a munkáspárti Yvette Cooper indítványa inkább szükségterv, hogy hogyan lehetne az utolsó pillanatban megakadályozni a rendezetlen brexitet.

Egyedül Bercov dönt arról, hogy szavazásra bocsátják-e a javaslatokat. Az sem kizárt, hogy szavazásra tesz fel más, hasonló indítványokat, vagy hogy az előterjesztők visszavonják javaslataikat, például ha úgy tűnik, hogy nem számíthatnak többségre. Ezeknek a spontán döntéseknek a hátterében a hátsó szobákban folyó diplomácia áll, amelyre általában az utolsó napon, és a képviselőkre gyakorolt komoly nyomás kíséretében kerül sor.

Úgy tűnik, Brady indítványának jó esélye van a többségre. Összefog az elmúlt hetekben tett több indítványt, és hagy bizonyos mozgásteret. Mindenekelőtt jelképesnek értendő: a Brüsszellel kialkudott megállapodás támogatása mellett lép fel abban az esetben, ha az ír-észak-ír határellenőrzésekkel kapcsolatos szabályozás helyére „alternatív megállapodások kerülnek a kemény határ bevezetésének megakadályozására”.

A szabályozás legtöbb bírálója minimum időbeli korlátozást akarnak, vagy vétójogot Nagy-Britanniának a szabályozás életbe léptetését, illetve időtartamát illetően. Sok konzervatív ellenző a paragrafus teljes törlését akarja.

Brady kifejtette: ha elfogadják a javaslatát, May visszamehet Brüsszelbe, és azt mondhatja: tudni akartátok, mit tudunk keresztülvinni az alsóházban? Hát ezt. Nem csak Brady véli úgy, hogy ez oldhatná azt az elutasító álláspontot, amelyre Brüsszel az újratárgyalással kapcsolatban helyezkedett. Mayre nagy nyomás nehezedik, hogy minél előbb eredményt érjen el Brüsszelben. A hírek szerint több brexit-ellenes miniszter értésére adta, hogy legfeljebb két hetet hajlandó várni. Körülbelül a két hét leteltekor tervezi a Downing Street, hogy újra szavazásra bocsátja az addigra esetleg módosított kilépési megállapodást – bár ezt a tervet még nem erősítették meg.

A brexit konzervatív párton belüli ellenzőitől függ a Cooper-javaslat sorsa is, az ő szavazataikkal többséget szerezhet, de ehhez Coopernek szüksége van Jeremy Corbyn munkáspárti elnök segítségére is, aki hétfőig még nem kötelezte el magát. A képviselőnő javaslata felhatalmazná az Alsóházat, hogy kötelezze a kormányt a határidő meghosszabbításának kérelmezésére, amennyiben a képviselők február végéig nem tudnak megegyezni. Az indítványban kilenc hónapos hosszabbításról van szó, de ezen a részleten lehet változtatni. A hosszabbításhoz az EU konszenzusos döntése szükséges. Emellett felvetné a kérdést, hogy mi legyen Nagy-Britanniával májusban, az európai választáson. Brüsszel készséget jelzett, de csupán egy rövid hosszabbításra, azzal, hogy azt is alaposan meg kellene indokolni, például egy lágyabb brexitről folyó tárgyalásokkal, vagy egy újabb népszavazással, amelynek előkészítéséhez idő kell.

Ara-Kovács Attila

Ahol a pénz a fontos, ott nincs hely se Isten, se ember számára

0

Soha sem tekinthető véletlennek, hogy a katolikus egyház egy adott korban, egy sajátos történelmi helyzetben kiket avat boldoggá vagy szentté. Minden időben üzenni akar a gondokkal küzdő világnak, az oltárra emelt személyek példamutatásával.  Október 14-én is ez a gondolat vezérelte a Vatikánt, amikor szenteket és boldogokat avattak.

Szolidaritáshiányos korunkban különös jelentősége van annak, hogy a minap Ferenc pápa a szeretet civilizációját hirdető VI. Pált, a katonai junta ellen küzdő Oscar Romero salvadori érseket szentté avatta. De az öt boldoggá avatott személy életében is egyaránt fellelhető a szegények és a társadalmi perifériára kerültek iránti szolidaritás.

Francesco Spinelli atya (+1913) életrajzában olvasható, hogy a „Bergamóhoz közeli Rivoltában működő közössége a szegények, a kirekesztettek között kereste Krisztust, itt és a világban másutt is, olyan szolgálatokat hoztak létre, amelyekre nagy szükség volt:

iskolákat, oratóriumokat, betegellátót, magányos idősek gondozását végezték.

A másik boldoggá avatott, Vincenzo Romano plébános (+1831), aki a természeti katasztrófa, a Vezúv kitörése következtében lerombolt város lakóinak vigasztalásának és támogatásának szentelte az életét.

A két, ugyancsak boldoggá avatott apáca – a német Katharina Kasper (+1898) és a spanyol származású  Nazaria Ignacia (+1943) – életét is

a kiszolgáltatott és elhagyott embertársaik áldozatvállaló megsegítése jellemezte.

A korábban földművesként és szövőnőként dolgozó Katharina a Jézus Krisztus Szegény Szolgálóleányai Kongregációt alapította, háza nyitva állt a falu szegényei előtt. Később új házakat is megnyitott külföldön, hogy a német bevándorlókat segítse. A másik apáca, Nazaria Ignacia számos latin-amerikai országban tevékenykedett: Bolíviában a nők társadalmi helyzetéért, munkavállalásukért folytatott küzdelemben vállalt szerepet, Argentínában számos intézményt hozott létre a rászoruló fiatalok és a szegények szolgálatára.

Sokat mondhat nemcsak a hívő emberek számára, hogy az egyházi személyek mellett egy abruzzói munkás, Nunzio Sulprizio (+1836) boldoggá avatása is megtörtént. Ő 19 esztendős korában hunyt el, halálát az embertelen munkakörülmények okozták.

A szentté avatott San Saldor-i érseket, Óscar Romerót (+1980) bizonyára jobban ismerhetjük. A katonai junta terrorja ellen lépett fel és levelet írt az akkori amerikai elnöknek, Carternek, hogy az elnyomó rezsimet ne támogassa. Egy kórházban bemutatott mise közben gyilkolták meg. Személye az úgynevezett felszabadítási teológia jelképévé vált:

az egyház társadalmi küldetésének és a szociális igazságosság apostola volt.

Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódott Ferenc pápának a Márk evangéliumában olvasható, a gazdag ifjúról szóló (10,17-22) történetét felidéző homíliája: „Nem követhetjük igazán Jézust, ha a dolgok ballasztja terhel minket. Mivel

ha a szívet javak népesítik be, akkor nincs ott hely az Úr számára, aki végül maga is csak egy lesz a sok dolog közül. Ezért veszélyes a gazdagság,

és – Jézus szava szerint – még azt is nehézzé teszi, hogy üdvözüljünk. Ennek nem az az oka, hogy Isten szigorú, nem! A mi térfelünkön van a hiba: a túl sok birtoklás, a túl sokat akarás megfojtja a szívet, és képtelenné tesz minket a szeretetre. Ezért emlékeztet Szent Pál, hogy „minden bajnak gyökere a kapzsiság” (1Tim 6,10). Látjuk is ezt: ahol a pénz kerül a középpontba, nincs hely Isten számára, és nincs hely az ember számára sem.”

A több mint fél évszázaddal ezelőtti, 2-ik Vatikáni Egyetemes Zsinat befejezőjének, VI. Pál pápának a szentté avatása jelzi, hogy a zsinati tanítás mind a mai napig időszerű és célkitűzéseiben a világegyház elvégzendő feladata maradt.

A szentté avatási szertartáson, illetve szentmisén a Ferenc pápával koncelebráló Erdő Péter bíborosnak az „Új Ember” című katolikus hetilapnak adott interjújából idézünk, aki arra kérdésre, hogy mit tanulhatunk VI. Pál pápától, a többek között ezt válaszolta:

„Elsősorban azt, hogy a keresztény ember nem egy önmaga megszentelődésével foglalkozó, zárt rendszerben mozgó lény, hanem olyan személy, akinek küldetése van a világ iránt. Ezt a küldetést Jézus Krisztustól kaptuk. Tőle kapjuk a mintát, az Ő nevében, az Ő tanítása és szentségi gazdagsága alapján kell az emberekhez fordulnunk. Ezt nem tehetjük sematikusan, a másik emberre minden tudásunk felhasználásával kell figyelnünk. VI. Pál pápa életében a főparancs teljesítését láthatjuk: szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből, és így fordulj a többi ember felé. VI. Pál a többiek tevékenységét szervezve, annak irányt mutatva szolgálta ezt a tanúságtételt.”

Giczy György

Fekete nő az USA Legfelső Bíróságán

A liberális Stephen Breyer visszavonulása lehetővé teszi fekete nő jelölését, de elfogadtatása hosszú és kínos folyamat lehet a választás évében. Ezt megígérte Biden elnök, de kemény politikai harc vár a demokratákra, ha ezt meg is akarják valósítani.

A demokraták valószínűleg elveszítik a többségüket a képviselőházban a választásokon, ezért mielőbb pótolni kellene Stephen Breyer liberális főbírót. A Legfelső Bíróságon belül az erőviszonyok amúgy is a konzervatívoknak kedveznek 6-3 arányban. A minimális szenátusi többség és az egyelőre meglevő képviselőházi fölény miatt Biden könnyen jelölhetne fekete főbírónőt a Legfelső Bíróságra. Ezzel történelmet írhatna, és növelhetné népszerűségét, mely nem áll túlságosan magasan. Csakhogy az ellenzéki republikánusok kemény, hosszú harcra készülődnek. Ebbe belefér akár a karaktergyilkosság is – írja a CNN portál. Egyben emlékeztet arra, hogy a korábbi főbíró jelölések esetén is voltak hasonló törekvések, és a konzervatívok most revansra készülődnek.

Abortusz és fegyver viselés

Ez a két téma mélységesen megosztja az amerikai társadalmat és a Legfelső Bíróságot is, ahova legutóbb Trump olyan főbírónőt juttatott be, aki ellenzi az abortuszt. Jelen pillanatban a Legfelső Bíróságon belül is vita folyik az abortuszról, ezért a jelöltnek alaposan meg kell gondolni, hogy mit mond a meghallgatások során. Ugyanez a helyzet a fegyver viselés ügyében. Bár a demokrata elnökök megpróbálják korlátozni azt az iskolai lövöldözésekre és a terrorakciókra hivatkozva, de a fegyverlobbi igen befolyásos a szenátusban és a képviselőházban, ahol dönteni kell az új főbíróról.

Politikai menedzselés

Washingtonban sok bírálat érte Chuck Summerst, a demokraták frakcióvezetőjét a szenátusban, aki nem tudta keresztül vinni Biden óriási klímaváltozási és szociális csomagját, mert nem minden demokrata szenátor támogatta azt. A szenátusban 50-50 az arány a két párt között, és csak az alelnök plusz szavazatával lehet sikeres egy demokrata törvényjavaslat. Ehhez viszont az kell, hogy mind az 50 demokrata szenátor támogassa azt.

Biden szerencséje, hogy kabinet főnöke, Ron Klain sikeresen menedzselt főbíró jelöléseket a Clinton és az Obama adminisztráció idején.

Biden peche, hogy Washingtonban még sokan emlékeznek arra, hogy korábban nyakig benne volt főbíró jelölési ügyekben. A szenátus jogi bizottságának elnökeként fontos szerepe volt Reagan elnök ultra konzervatív jelöltjének, Robert Borknak elgáncsolásában. Egy másik főbíró jelölés ügyben viszont a baloldal bírálta Bident, mert nem vette elég komolyan Anita Hill jogász professzor szexuális zaklatási ügyét, amellyel meg akarták akadályozni Clarence Thomas konzervatív fekete főbíró bejutását a Legfelső Bíróságra.

Ha mindez nem lenne elég, akkor ott van még Trump, aki nyilvánvalóan nem mulasztja el, hogy borsot törjön Joe Biden orra alá. A pártosság eluralkodott Washingtonban – hangsúlyozza a CNN. Ezért erősen kérdéses, hogy az elnök és a kongresszus presztízse megnövedne a főbíró jelölés és megerősítés során, mert könyörtelen politikai küzdelem várható azért, hogy végülis Biden teljesíthesse ígéretét: először juttasson be fekete nőt az USA Legfelső Bíróságára.

Az orvos halála avagy a vírus és a nemzeti együttműködés rendszere

Hszi Csinping elnök a legnagyobb próbatétel előtt áll mióta átvette az 1,4 milliárd lakosú Mennyei Birodalom vezetését: le kell győznie a korona vírust vagy a járvány alapjaiban ingathatja meg a nemzeti együttműködés rendszerét. Kiderült ugyanis, hogy nem a helyi vezetés hibázott a járvány kezdeti szakaszában hanem maga a rendszer mondott csődöt!

A pekingi vezetés angol nyelvű lapja, a Global Times is megemlékezik a bátor orvosról, aki felhívta a figyelmet a korona vírus veszélyére. Pánikkeltéssel vádolták…

„Felülről kellett engedélyt kérnem a járvány veszély kihirdetéséhez”

Ezt közölte Vuhan városának polgármestere, akit Kínában megpróbáltak bűnbaknak beállítani. Kiderült azonban, hogy a polgármester nem tett mást minthogy betartotta a szolgálati utat. Jelezte a veszélyt a pekingi vezetésnek, amely sokáig töprengett azon: elismerje-e a korona vírus járványt, mely épp a legnagyobb hagyományos ünnepen, a Holdújév idején fenyegette a Mennyei Birodalmat. A habozás katasztrofális következményekkel járt:

Több millió vuhani polgár utazott el a Holdújév alkalmából

Vuhan lakossága – a külvárosokkal együtt – 11 millió. Csak becslések vannak arra nézve, hogy hányan maradtak bent a karanténban. A Nikkei Asian Review szerint ötmillióan utaztak el abból a városból  ahol már kialakult a járvány! Ez hihetetlenül sok potenciális vírushordozót jelent. Ezért van az, hogy már Kína minden tartományából jelentettek megbetegedéseket. Hongkongban már az egész Hupej tartomány (ennek a fővárosa Vuhan) a tiltó listára került. Mégis vannak járvány fertőzöttek, ezért a határ lezárásán gondolkodnak…

Az orvos halála

Li Venliang doktor az elsők között hívta fel a figyelmet a járvány veszélyre. Pánikkeltéssel vádolták. A rendőrség megbüntette, és közölték vele: rosszabbul is járhat, ha folytatja a „pánikkeltést”. Az orvos a járvány idején is hősiesen dolgozott Vuhanban, ahol pénteken elhunyt. Az önfeláldozó doktorról a szigorúan irányított központi sajtó is mint hősről emlékezett meg. Mi történt?

Hszi Csinping elnök kézbe vette az irányítást – ez akkor derült ki az egyszerű kínaiak számára amikor a WHO főnöke Pekingbe látogatott. Hszi Csinping elnök vezetői képességei megmutatkoznak a járvány elleni harcban – közölte a központi sajtó.

Philippe Klein francia orvos, aki Vuhanban maradt, azt tapasztalta, hogy a kínaiak többsége örül a hírnek, mert ez azt jelenti: az egész ország immár figyel rájuk. Li Kocsiang miniszterelnök, a vezetés második számú embere, ellátogatott Vuhanba is: maszkos, védőruhás fotóját közölte a kínai sajtó.

Egyszemélyi vezetés

Vajon a katonás egyszemélyi vezetés lenne a megoldás? – teszi fel a kérdést a Nikkei Asian Review Kína szakértője, aki korábban a befolyásos japán lap pekingi irodájának vezetője volt. Mao elnök 1965-ben döntött a kulturális forradalomról – épp Vuhanban -, amely helyreállította ugyan személyes hatalmát, de romba döntötte Kínát. Ma Vuhanban – a negyven éves reform folyamatnak hála – az egy főre jutó GDP több mint 20 ezer dollár! – magasabb mint Sanghajban vagy Magyarországon. Irányíthat – e mindent egy ember Pekingből? A járvány politikai teszt Hszi Csinping elnök számára: vizsgázik az egész rendszer. Az, hogy viszonylag őszintén beszélnek erről Pekingben is, azt mutatja: ezzel nagyon is tisztában van a Kínát több mint hetven éve vaskézzel vezető kommunista párt is.

Isten óvja Angliát!

Ugyanis a kormányzata nem fogja. De Isten óvjon minket is, hasonló okokból: tegnapi írásunkban kitértem arra, hogy Orbán Viktor mintha nem lenne teljesen tisztában a Brexit fogalmával, mibenlétével és következményeivel, ám bátor ember, és nyilatkozik róla, kár, hogy szamárságokat – nos, a nemzetközi helyzet tegnap óta jelentősen fokozódott.

Éspedig két elem változott meg. Egyrészt pár perccel ezelőtt vált hivatalossá: aláírták a megállapodást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, valamint a politikai nyilatkozatot a jövőbeli kapcsolatokról a Brexit után is bennmaradó európai uniós tagországok vezetői Brüsszelben. A jóváhagyás várható volt, mivel előző nap Gibraltár kérdésének megoldásával elhárult az utolsó probléma is.

A két dokumentumot Theresa May brit kormányfőnek is alá kell írnia, aki a tervek szerint hamarosan csatlakozik a huszonhetekhez.

A litván elnök Dalia Grybauskaitė azt mondta a döntés előtt: „Támogatni fogjuk ma a megegyezést, de ez egyik oldalnak sem jelent semmi jót.”

„Az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból egy tragikus pillanat. Nincs rajta semmi ünnepelnivaló. De elértük a lehető legjobb egyezséget” – osztotta meg a véleményét reggel az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker.

Ha most azt hisszük, eldőlt Britannia sorsa, nagyot tévedünk.

Theresa May kormányfőként aláírhatja a ma megszületett dokumentumot, azonban azt még a brit parlamentnek is meg kell szavazni, különben érvénytelen lesz a megállapodás.

De hát mi van ebben az okmányban végső soron, milyen lesz vagy inkább lehet a Brexit?

Alapvetően a legszigorúbb, majdhogynem a „megállapodás nélküli” (no-deal) Brexit-változatról van szó. Tehát Nagy-Britannia kikerül úgy az európai vámunióból, mint a szabad munkaerő-áramlás rendszeréből, nem kér és nem kap európai uniós támogatásokat, nem fizet be semmit az Uniónak, és egyáltalában véve, jogi szempontból olyan külföldi országgá válik a kontinens felől nézve, mint Marokkó vagy Tunézia.

Részletesebben: a 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december végéig egy átmeneti időszak következik, amelynek az ideje alatt a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, és az EU-ban élő britek megtarthatják a korábban élvezett jogaikat. Nagy-Britannia és az EU vállalja, hogy a britek tagsága alatt vállalt be- és kifizetési kötelezettségeiket mindketten teljesítik, akkor is, ha kilépés dátuma után esedékesek. A szétválás lebonyolításának része például a meglévő szerzői jogok védelme, a folyamatban levő rendőrségi és más igazságszolgáltatási ügyek befejezése, és hogy az átmeneti időszak előtt kereskedelmi forgalomba bocsátott áruk eljuthatnak a célállomásukra.

Vannak szankciók is a megállapodásban, arra az esetre, ha valamelyik fél esetleg nem tartaná be a rárótt kötelezettségeket, de egyébként 2019. március 29. és 2020. december 31. között majdnem minden úgy történik majd, mintha Nagy-Britannia még tag lenne az EU-ban, az egyetlen kivétel az, hogy nem vehet részt az EU-s intézmények munkájában, tehát például nem lesz EP-képviselője, EU-biztosa, és a brit kormány nem vehet részt az EU-s miniszterek Tanácsának ülésein és az üléseket előkészítő találkozóin. Az átmeneti időszak egyszer meghosszabbítható, ha az Egyesült Királyság és az EU közösen eldönti, hogy meg szeretné hosszabbítani.

Mint láthatjuk, ez nem teljes megállapodás,

mert például az ír-északír vámhatár kérdését, ami alapvető gondot jelentett a megegyezés szempontjából, úgy oldották meg, hogy létrehoznak egy közös vámterületet az EU és az Egyesült Királyság között, ami lehetővé teszi, hogy Írországból ellenőrzés nélkül lehessen árukat szállítani Észak-Írországba, ugyanakkor Észak-Írország korlátozások nélkül kereskedhet Nagy-Britanniával is. Ezzel elhárult annak a veszélye, hogy Ulster harcedzett fiai (és lányai) sorompót látván maguk és anyaországuk között, azt minimális gondolkodási idő után egyszerűen a levegőbe röpítsék, és megszakítsák a kapcsolataikat Londonnal, a hosszú évek alatt megszokott módon.

Skócia kérdése azonban továbbra is rendezetlen maradt: márpedig Nicola Sturgeon skót miniszterelnök álláspontja kérlelhetetlen és szigorú. Eszerint amennyiben lehetséges, kormánya szinte bizonyosan támogatni fog egy második brit népszavazást az európai uniós tagságról. Sőt garanciát követelnek arra, hogy ha a referendumon Skócia az EU-tagság fenntartása mellett voksolna, miközben az Egyesült Királyság többi része a kilépést erősítené meg, akkor Skóciát ne kötelezzék a többiek óhajának elfogadására. Ráadásul akkor egyeznének bele egy második népszavazás ötletébe, ha cserébe Skócia ismét szavazhatna a függetlenségről.

Tehát sok kérdés még nyitott, tulajdonképpen egyelőre csak az Unió részéről született megegyezés. De lássuk azt, ami minket érdekel:

mi lesz az Egyesült Királyságban élő magyar munkavállalókkal?

A kiszivárgott részletek alapján az új bevándorlási rendszerben – amely a kormány szándékai szerint a brit EU-tagság megszűnése után tervezett huszonegy hónapos átmeneti időszak lejártával lépne életbe – megszűnnének a számszerű korlátozások a magasan képzett külföldi munkavállalók esetében, így például az EU-országokból érkező orvosok és más, magas szakképesítésű munkavállalók is állandó nagy-britanniai letelepedési engedélyt kaphatnának, hozzátartozóikkal együtt.

Ezzel szemben ilyen magyar munkavállaló kevés van, még a magyar diplomások is inkább alacsonyabb presztízsű, kevesebb képzettséget igénylő munkákat végeznek Nagy-Britanniában. Ők a jövőben csak tizenegy hónapra szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyhez juthatnának, és családtagjaikat sem vihetnék magukkal. Természetesen szó sem lehet arról, hogy szociális juttatásokban részesüljenek.

Hát, erre mondta azt pénteken Orbán Viktor, hogy a tervezet magyar szempontból kielégítő, megvédi az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok érdekeit. Szerinte a magyar munkavállalók jogai nem fognak sérülni.

Ha ez nem jogsérelem, akkor nem tudom mi az – a Napnál is világosabb, hogy a magyar kormányfő nem olvasott el semmiféle dokumentumot, csak beszélt bele az éterbe, és biztos abban, hogy más sem olvasta az idevágó iratokat.

Téved, mint már annyiszor. Nagyot téved.

De térjünk vissza a munkavállalóinkhoz:

mi lesz a brit gazdasággal?

Azzal, kérem, baj lesz: a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül. Adataink szerint a brit vendéglátóipar felszolgálóinak hetvenöt százaléka, szakácsainak huszonöt százaléka, takarító és fenntartó személyzetének harminchét százaléka érkezett az Unióból – más megoldást nem látok, valószínűleg be kell zárni London szállodáinak egy részét, nem sokat, csak úgy a háromnegyedét.

És a vendéglátóipar csak egy példa – az energiaszektor, más okokból ugyan, de szintén össze fog omlani (a brit atomerőművek egy része elavult, alkatrész-utánpótlása uniós támogatáshoz kötött lett volna), így nem lehetetlen, hogy visszatér a híres londoni szmog, hiszen rá lesznek kényszerülve, hogy a jövőben szénnel fűtsenek, gázlámpával világítsanak.

Theresa May, Boris Johnson, Nigel Farage és társaik visszalökték Angliát a viktoriánus korba.

Egy jelentős különbséggel.

Nincs a világnak az a Brexitje, amitől visszakapnák Indiát.

Vagy a többi gyarmatot.

Isten óvja Angliát, isten óvjon minket is!

Budapest felett is bemérték a Mikulás szánját, Trump viszont megint bunkó volt

0

Az Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (NORAD) segítségével az egész világon nyomon követhetik a gyerekek az ajándékokkal érkező Mikulást (Magyarországgal és Németországgal ellentétben ugyanis a legtöbb országban ő hozza a karácsonyi meglepetéseket).

A NORAD önkéntesei „bemérték”, ahogy a Mikulás körülbelül három és fél milliárd ajándékot osztott ki idén karácsony éjszakáján. A gyerekek fel is hívhatják a légvédelmet, hogy megkérdezzék, épp merre jár a Mikulás.

Az idén 63 éves ünnepi hagyomány egy sajtóhiba miatt született meg

1955-ben egy Colorado Springs-i áruház tévesen írta fel reklámfüzetére a Mikulás telefonszámát, így mikor egy kisgyerek tárcsázta, hogy beszéljen vele, a légvédelemnél csörgött a telefon.

A szervezet akkori vezetése vette a lapot, és folyamatosan tájékoztatták a telefonáló gyerekeket arról, hogy merre tart éppen a Mikulás szánja.

Trump beszólt egy hétévesnek, aki hisz a Mikulásban

A hétéves Coleman nagyon szerette volna tudni, hogy épp merre jár a Mikulás. Hogy kiderítse ezt, az amerikai kislány felhívta a NORAD-ot. Szolgáltatásukat az amerikai kormányzati leállás sem zavarta meg, hiszen önkéntesek „követik” a Mikulás útját, és válaszolnak a gyerekeknek.

Coleman hívását azonban nagy meglepetésére nem a NORAD-hoz irányították, hanem Donald Trump amerikai elnök vette fel a telefont. A politikus pedig azt kérdezte a kislánytól, hogy „még mindig hiszel a Mikulásban?”, majd kis szünet (vagy a kislány válasza) után hozzátette, „hétévesen azért ez már elég lényegtelen, nem?”

Colemannek ennek ellenére sikerült olyat válaszolnia, amin Trump is nevetett, majd azt mondta neki, hogy érezze jól magát.

A hívás nem véletlenül futott be Trumphoz, az amerikai elnök feleségével minden évben válaszol a Mikulás tartózkodási helyére kíváncsi gyerekek telefonjára. Melania Trump a Twitteren arról írt, hogy ez az egyik kedvenc hagyománya lett.

Tényleg lényegtelen egy hétévesnek?

Idén jelent meg az első nemzetközi „Mikulás-felmérés”, eszerint a gyerekek általában nyolcéves korukig hisznek a Mikulásban. A tanulmányt a phys.org tudományos portál ismertette.

Semjén most lemaradt

Tegyük hozzá: szerencsére Semjén most lemaradt, a NORAD nem közölte vele, hogy szarvasok húznak el Budapest felett, így aztán a Mikulás csapata megúszta lövöldözés nélkül…

(Forrás: Euronews)

Bloomberg: Oroszország lemondott a további offenzívákról

A Bloomberg információja szerint a Kreml idén tavasszal felhagyott egy újabb ukrajnai offenzíva tervével, és erőit az esetleges ukrán ellentámadás elrettentésére fogja összpontosítani.

A Bloomberg meg nem nevezett, de kompetens forrásokra hivatkozva azt írja, hogy hosszú küzdelemre készülve a Kreml célja, hogy idén akár  négyszázezer önkéntest toborozzon, hogy kiegészítse sorait. Oroszország azután döntött így, hogy nem tudott jelentős teret nyerni. És úgy döntött, hogy a fegyveres erők ellentámadásának elrettentésére összpontosít, amely várhatóan hamarosan kezdődik.

A nagyszabású toborzási kampány lehetővé teszi a Kreml számára, hogy elkerülje a sorkatonák újabb kényszermozgósítását a Vlagyimir Putyin elnök újraválasztására irányuló választási kampány előtt.

A tavaly őszi tervezet megrendítette a közbizalmat, és mintegy egymillió orosz menekülését provokálta ki az országból.

A politikai problémák ellenére Putyin világossá tette kitart a háború mellett akkor is, ha be kell látnia elhúzódó harcokra számíthat.

Azt reméli, hogy ha csapatai meg tudják akadályozni az ukrán fegyveres erők újabb áttörését és akkor Kijev nyugati támogatása gyengülni fog.

Hiába az ősszel mozgósított és a fronton harcoló 300 ezer katona, az elmúlt hónapokban egyetlen jelentős várost sem sikerült elfoglalnia az orosz csapatoknak. Oroszok döntéséhez az is hozzájárult, hogy nem tudott jelentős előrelépést elérni. Ezért is döntött úgy, hogy a fegyveres erők ellentámadásának elrettentésére összpontosít, amely várhatóan hamarosan megkezdődhet.

Ha az értesülések helyesnek bizonyulnak akkor Ukrajna valóban ellentámadásba lendülhet az Európában és az Egyesült Államokban kiképzett katonai személyzettel, az újonnan leszállított harckocsikkal, és páncélozott járművekkel valamint egyéb  korszerű fegyverekkel.

Kijev megpróbálhatja áttörni az orosz vonalakat, és megsemmisíteni a megszállt terület szárazföldi hídját, amely jelenleg összeköti a Krímet az orosz szárazfölddel.

A Bloomberg megjegyzi, hogy sorainak feltöltése és bővítése érdekében Oroszország már megkezdte a szerződéses katonák akár több éves időtartamra történő toborzását célzó kampányt. A helyi tisztviselők felvételi kvótákat kaptak, és felszólítják a potenciális önkénteseket, hogy jelenjenek meg a sorkatonai bizottságokon. A hatóságok elsősorban a „veteránokra és a vidéki lakosokra” koncentrálnak.

„Mérvadó információk szerint négyszázezer önkéntes jelentkezése valószínűleg irreális elképzelés. Ez nagyjából megegyezik az oroszországi hivatásos csapatok 2022. február 24-i háború előtti teljes létszámával.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK