Világ

Törökország megkapj az USA vadászgépeket, Orbán miért akadályozza Svédország NATO tagságát?

2024-01-28

23 milliárd dollárért vásárolhat F 16-os amerikai vadászgépeket Törökország miután megszavazta Svédország NATO tagságát – jelentették be Washingtonban. Erdogan török elnök tehát elérte azt, amit akart: vehet 40 korszerű amerikai vadászgépet.

Erdogan elnök barátja, Orbán Viktor maradt utolsónak a NATO-ban holott korábban megígérte: Magyarország nem lesz a legutolsó tagállam, amely megvétózza Svédország tagságát. Mégiscsak így történt. Orbán Viktor, hogy mentse az arcát, meghívta Budapestre a svéd konzervatív kormányfőt. A svéd külügyminiszter először közölte, hogy nincs miről tárgyalni, majd a svéd miniszterelnök jelezte: a következő uniós csúcstalálkozón beszélgethetnek Orbán Viktorral.

A rendkívül csúcstalálkozót épp a magyar miniszterelnök miatt hívták össze február elsejére, mert Orbán Viktor legutóbb megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást.

Svédország épp azért adja fel a semlegességet, mert tart Oroszországtól azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Az USA tízéves támogatási tervet készít elő

Erről ír a Washington Post kormányzati forrásokra hivatkozva. Eszerint a Biden kormányzat tavasszal állna elő egy tízéves tervvel, mellyel az Egyesült Államok hosszútávra elkötelezné magát Ukrajna támogatása mellett. Jelenleg az USA támogatása a levegőben van, mert a republikánus ellenzék nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, melynek része a 60 milliárd dolláros ukrán támogatás is. Németország 4-ről 8 milliárd euróra növelte a négy évig tartó pénzügyi támogatást Ukrajnának. A Washington Post értesülései szerint Macron francia elnök lesz a következő, aki hamarosan Kijevbe látogat, és ott jelenti majd be Franciaország hosszútávú támogatási tervét. Biden elnök azért tartja fontosnak a hosszútávú támogatási tervet Ukrajnának, mert ellenfelének, aki valószínűleg Donald Trump lesz, esélye lehet a győzelemre novemberben. Donald Trump pedig fogadkozik, hogy napokon belül rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij ukrán elnök feje fölött megegyezne Putyin orosz elnökkel. Trump imidzsébe ez belefér, még akkor is, ha tudja jól ezt nem engedhetné meg magának az USA elnökeként. Afganisztánból, Irakból ki lehetett vonulni, attól nem esett csorba az USA vezető hatalmi státuszán. Ma ezt már nem teheti meg.

Politikailag erőt kell felmutatni, gazdaságilag pedig nagyon is hasznos az Egyesült Államok számára a háború.

Az ukrán hadiipari megrendelések csak egy része a hatalmas profitnak, Európa fegyverkezése még sokkal többet hoz a konyhára! Ezt Trump is tudja, – de ha mégsem – vannak a környezetében jónéhányan, akik tudják ezt és nyomást is gyakorolhatnak az elnökre.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég Brüsszelben kijelentette:

“Oroszország a NATO egyetlen tagállamát sem fenyegeti!”

Ugyanezt erősítette meg egy határmenti állam hadseregének vezérkari főnöke Litvániában. A tábornok arra mutatott rá, hogy az orosz csapatok a nyugati hadszíntéren mind le vannak kötve Ukrajnában, ahol a CNN értesülései szerint a csaknem kétéves háborúban a katonáik 87%-át elveszítették. Putyin, aki megindította a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában, nyilvánvalóan Trump győzelmére számít – éppen úgy mint Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök sokkal inkább Trump mint Putyin kezére játszik amikor hátráltatja Ukrajna támogatását és Svédország NATO tagságát. Csakhogy

még senki sem tudhatja, hogy Trump amennyiben nyer, milyen diplomácia mellett kötelezi el magát. Bár korábban kijelentette, hogy “a NATO halott”, de nyilvánvalóan blöffölt annak érdekében, hogy az európai szövetségesek minél több amerikai fegyvert vásároljanak.

Az USA – ebben konszenzus van a demokraták és a republikánusok között – nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy magára hagyja Európát. Ha ugyanis így tenne, akkor Európa lepaktálna Putyinnal és a kínaiakkal. Ily módon létrejönne Napóleon császár álma és az angolszász világ rémálma: egy kontinentális birodalom.

Biden elnök épp ezt akarja elkerülni Ukrajna támogatásával.

A probléma az, hogy a választópolgárok sem az Egyesült Államokban sem Európában nem akarnak hidegháborút, és semmiképp sem járulnának hozzá egy nagyszabású katonai költségvetéshez az életszínvonal rovására.

A lecke fel van adva a döntéshozóknak mindenütt, ezért mindenki árgus szemekkel figyeli az európai és az amerikai választási eredményeket 2024-ben.

Hideg krematórium – elfeledett élménybeszámoló Auschwitzból

Polonius

2024-01-28

Hideg krematórium – elfeledett élménybeszámoló Auschwitzból

A holokauszt napja Auschwitz felszabadulásának napja lett, január 27-én foglalta el a leggyilkosabb náci lágert a szovjet hadsereg. Az elhurcolt magyar zsidók döntő többsége is ott végezte életét.

Kertész Imre, a Sorstalanság szerzője is járt ott, erről szóló könyve érdemelte ki a Nobel díjat. Jugoszláviában már 1950-ben megjelent egy élménybeszámoló a láger életről és halálról Auchswitzban: Debreczeni József újságíró visszaemlékezései Hideg krematórium címen. Most újra kiadták a könyvet 13 nyelven.

“Állatokká váltak a leólmozott pokolvonat emberei”

Debreczeni József újságírót 1944-ben Bácstopolyáról hurcolták el Auschwitzba.

“Férfiak, öregek és fiatalok. Bámész kisdiákok, kócos kamaszok. Férfiak, meglettek, öregedők, aggastyánok. Rohannak, rohannak. Két nap óta nem volt módjuk a szükséget elvégezni. Lábukat szétvetik. Leguggolnak. Kuksolnak szenvtelenül állatiasan. Tócsákba gyűlik a vizelet. Körülöttük a vadonatúj egyenruhákba öltöztetett fűzöld tábori csendőrök nem veszik le a szemüket róluk. A frissen borotvált arcokon egyetlen vonás sem mozdul. Nem emberek. Nem azok már a guggolók sem. Azt hiszem, hogy valahol Kelet Európában, a virágos erdőszélen, a vasúti töltés mentén ment végbe a csodálatos metamorfózis. Ott lettek állatokká a leólmozott pokolvonat emberei.”

Auschwitzban kevés az őr és sok a fogoly. A nácik ezért pokoli piramist építettek ki a rabokból.

“Csupa dölyf, csupa parancsoló öntudat valamennyi. Ők a blokkparancsnokok. Külsőre ugyanolyan deportáltak mint a többiek, de csak külsőleg. Ők a láger arisztokrácia. Egy nyomorúságos világ nyomorúságos istenei.”

Debreczeni József elkerülte a krematóriumot, helyette rabszolga munkát végez a Sänger és Lanninger cégnek, amely ma is alagutakat épít Németországban.

“A cég itteni főhajcsára a főmérnök, aki tipikus német. Izzik a gyűlölettől és a munkadühtől. Egyformán fontos neki a győzelem és a profit.”

A beteg láger a pokol legmélyebb bugyra:

”Fejemre húzom a halott embernek tetvektől nyüzsgő pokrócát, és órák hosszat így maradok. A sötétségben keresem a világosságot. Égek a hideg krematóriumban”

– írta élménybeszámolójában Debreczeni József újságíró, akinek feleségét és szüleit megölték Auchswitzban.

Titánok harca – geopolitikai világmagyarázat Thomas Friedmantól

Polonius

2024-01-27

Titánok harca – geopolitikai világmagyarázat Thomas Friedmantól

“Ukrajna a Nyugathoz akar csatlakozni, Izrael az arab Kelethez. Oroszország Irán segítségével igyekszik megállítani az elsőt, Irán és a Hamász pedig a másodikat.”

A New York Timesban írja George Friedman aki titáni összecsapást vél felfedezni két hálózat között: ”az egyik oldalon áll az Ellenállás hálózata, amely meg akarja őrizni a zárt autokratikus rendszereket, melyekben a múlt eltemeti a jövőt, a másik oldalon a Beékelődés hálózat, amely nyitott társadalmat akar, melyben a jövő temeti el a múltat.”

És Kína?

“Hszi Csin-ping elnök alatt Kína lovagló ülésben helyezkedik el a két hálózat között”

– írja Friedman, aki ezzel mindjárt rá is cáfol arra, hogy az ideológia oly fontos szerepet játszana az érintettek döntéseiben. Közben megfeledkezik arról, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek minősítette Kínát és Oroszországot. Vajon miért? Kínával 1972 óta együttműködött az USA, amely Mao elnökkel paktált le a Szovjetunióval szemben. Putyinnal is együttműködött a Nyugat igen sokáig miközben Oroszország brutálisan számolt le a csecsen lázadással, és területeket foglalt el Moldovában, Grúziában és Ukrajnában.

Miért épp 2021-ben vált szükségessé a szakítás?

Mert Biden elnök szakított elődei együttműködésre alapozott diplomáciájával, és meghirdette az új hidegháborút Kínával és Oroszországgal szemben. Trump már ezt megelőzően felrúgta az Iránnal kötött nukleáris egyezményt, és megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen.

Kit érdekel, hogy mit akar az ukrán elnök?

“Oroszország elveszítette szárazföldi hadseregének 87%-át az ukrajnai háborúban”

– írta a CNN hírszerzői jelentésekre hivatkozva. Ez fantasztikusan nagy szám lenne, ha igaznak bizonyulna.

“Putyin még sok kárt okozhat rakétáival Ukrajnának, de az az álma, hogy elfoglalja egész Ukrajnát és onnan fenyegesse a Beékelődési hálózatot, és mindenekelőtt Európát, meghiúsult.”

Kanada miniszterelnökhelyettese szerint: “Putyin gyűlöli a nyugati világot, mert abban vesztes, nem akar egy békés globális rendet hanem vissza akar térni a tizenkilencedik század nagyhatalmi politikájához, amikor mindenki igyekezett felfalni a másikat. Ez nem Ukrajna problémája hanem mindannyiunké” – mondta Chrsytia Freeland miniszterelnök-helyettes Kanadából a davosi világgazdasági fórumon.

Ha az Egyesült Államok békevágya oly hatalmas, akkor miért vonult be 2003-ban Irakba, miért buktatta meg Kadhafit 2011-ben, és miért rúgta fel a nukleáris paktumot Iránnal? Miért indított kereskedelmi háborút Kína ellen? Ezekre a kérdésekre nincs válasz mint ahogy arra sem, hogy mi lesz Ukrajnában? Van az amerikai diplomáciának erre elképzelése? Afganisztánban, Irakban és Líbiában kiderült, hogy a rendszer megdöntése után semmiféle megoldás sem született a stabilizációra!

Nincs második szakasz Ukrajna esetében sem?

Egyáltalán miért nem lehet tárgyalni Putyinnal? Zelenszkij elnök csapata tárgyalt az orosz elnök embereivel közvetlenül az agresszió után, majd ezek a tárgyalások megszakadtak. Miért? Hiteles magyarázat mindmáig nincsen. Zelenszkij elnök ma azon az állásponton van, hogy csakis akkor lehet tárgyalni Putyinnal, ha az utolsó katona is elhagyta Ukrajna területét. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Putyin nem vonhatja ki csapatait saját rendszerének sőt életének a kockáztatása nélkül. Az USA célja Putyin megbuktatása lenne? Ezt egyszer Biden elnök kimondta, de azután visszavonta. Vajh miért?

Ha Trump megnyeri a választást, akkor megállapodhat Putyinnal Zelenszkij elnök feje fölött: az USA ugyanis már elérte célját Ukrajnában akkor amikor szétverte Oroszország és az Európai Unió együttműködését. Washington számára Ukrajna csak határterület, népe ágyútöltelék, amely hajlandó meghalni a nagy semmiért. Ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet, akkor meg lehet állapodni Putyinnal, aki egyáltalán nem fenyegeti Európát(?). Mannerheim marsall a finn háború után megállapodott Sztálinnal: Finnország elveszítette Karéliát, de megőrizte a függetlenségét, és a lehetőséget arra, hogy a Nyugathoz csatlakozzon ne a Szovjetunióhoz.

A titkosszolgálat felértékelődik Kínában is

Polonius

2024-01-27

A titkosszolgálat felértékelődik Kínában is

Immár Cai Csi, a belbiztonság főnöke a második legfontosabb vezető Pekingben, megelőzve a gazdaságot irányító Li Csiang miniszterelnököt, aki a kommunista párt kongresszusán még közvetlenül Hszi Csin-ping mögött lépkedett.

Mikor derült ki, hogy az ötödik számú vezető, a 68 éves Cai Csi megelőzte Li Csiang kormányfőt? Amikor veszélybe került Hszi Csin-ping elnök kedvenc építkezése a Peking melleti új város. Árvíz fenyegetett, és Hszi Csin-ping elrendelte: mentsék meg kedvenc városát akár azon az áron is, hogy sok műemlék víz alá kerül a főváros közelében. A projekt jelentőségét jól mutatja, hogy egyszerre négy vezető kereste fel az árvíz előtt.

Hszi Csin-ping elnök, Li Csiang miniszterelnök és Cai Csi, a belbiztonság főnöke tehát a három csúcsvezető, együtt látogatta meg Hszi Csin-ping kedvenc programját, a Peking melleti új várost, mely

“ezer évig hirdeti a jelenlegi vezér dicsőségét.”

Ez a látogatás annyira fontos volt, hogy részt vett rajta a hatodik számú vezető is Ding Hszüe-hsziang, első miniszterelnök-helyettes is.

Az ezer évre tervezett új várost az a veszély fenyegette, hogy a nagy árvíz elpusztítja. A helyi hatóságok Li Csiang miniszterelnökhöz fordultak, de ő nem tehetett semmit. A belbiztonság főnöke, aki a rendőrségen, és a titkosszolgálaton kívül immár a hadsereget is irányítja, megoldotta a problémát. A titkosszolgálat irányítása azért fontos, mert az mindenütt ott van: Cai Csi már több mint tíz éve feljött vidékről Pekingbe, volt ideje kitanulni a bürokráciát. Li Csiang viszont újonc volt a fővárosban, mert Sanghajból emelte föl Hszi Csin-ping elnök. A döntő pillanatban a miniszterelnök pánikba esett – írja a jólértesült Nikkei japán hírügynökség tudósítója. Arról volt ugyanis szó, hogy Hszi Csin-ping elnök kedvenc városát csakis úgy lehetett megmenteni, ha átvágják a gátat, és az árvíz elpusztít egy műemlék várost.

A belbiztonsági főnök viszont villámgyorsan döntött: utasította embereit, hogy vágják át a gátat, így a víz elöntött egy egész várost Peking mellett, de megkímélte Hszi Csin-ping kedvenc programját.

Az elárasztott városban sokszáz, de lehet, hogy sokezer ember fulladt vízbe, mert későn értesültek a hatóságok döntéséről. A titkosszolgálat gondoskodott róla, hogy az egész ügy titokban maradjon.

Bár a város, melynek lakói közül sokan vízbe fúltak műemlék, mert szerepel A három királyság románca című híres középkori regényben, még sokkal az árvíz után is sártengerben döglődött, Hszi Csin-ping megdicsérte a belbiztonsági főnököt merész döntéséért. Amikor azután szemleutat tett kedvenc új városában, akkor Hszi Csin-ping már csak a belbiztonság főnökét vitte magával. Cai Csing a fegyveres erők felügyelete mellett immár pénzügyekbe is beleszólhat, ha azok az alá rendelt intézményeket érintik. Január 16-án fontos pénzügyi tanácskozást rendeztek Pekingben, melyen Hszi Csin-ping elnök mondott beszédet, és a belbiztonság főnöke elnökölt. Miért épp ő? A hivatalos magyarázat az, hogy Li Csiang miniszterelnök Davosban járt. Valójában Pekingben mindinkább Li Csiang miniszterelnököt teszik felelőssé a tőzsde mélyrepüléséért, az ingatlan piac problémáiért és Kína többi gazdasági gondjáért. A kínai tőzsdék 6000 milliárd dollárt veszítettek az értékükből az elmúlt három évben. Korábban Hszi Csin-ping elnök épp azért rendelte el Hongkong bekebelezését, hogy Sanghajjal együtt a két kínai tőzsde felvehesse a versenyt New Yorkkal. Erről szó sincs!

A kínaiak ahelyett, hogy felzárkóznának épp ellenkezőleg lemaradnak ezen a nagyon fontos területen.

Alkalmas-e a titkosszolgálat a pénzügyi reform irányítására?

Korábban Liu Ho miniszterelnök-helyettes irányította a pénzügyi szférát Pekingben. Ő volt az első olyan káder a kommunista párt vezetésében, aki a Harvard Egyetemen szerezte meg a diplomáját. Ehhez képes Cai Csi a kínai mandarin mintapéldánya, aki mindenhez és semmihez se ért. A 68 éves káder Fucsien tartományban diplomázott politikai gazdaságtanból, és azután pártiskolát végzett. Peking kommunista vezetője volt 2017 és 2022 között. Azóta a kommunista párt szervező titkára, és a Nikkei szerint az egész belbiztonságért ő felel ma Kínában. A titkosszolgálat növekvő hatalma igen rossz emlékeket idéz Kínában, ahol a Nagy Kulturális Forradalom idején – 1966-1976 között – ők irányították az országot. Mao elnök ugyanis meg akart szabadulni a számára kellemetlen vezetőktől, és szétverte a párt és kormányzati apparátust. A második számú vezetőt, Liu Saocsit, aki a köztársaság elnöke volt, a börtönben agyonverték, a következő trónörökös, Lin Piao hadügyminiszter repülőgépét lelőtték amikor családjával együtt a Szovjetunió felé menekült. Az országban tombolt az anarchia és a terror, melyet Kang Seng, a kommunista párt hóhéra irányított. Ő a Szovjetunióban szerezte meg a tudását arról, hogy miképp kell irányítani a terror gépezetét a harmincas években.

Ha igaz a Nikkei értesülése, és valóban a minta mandarin, a semmihez sem igazán értő Cai Csi lett a második számú vezető Pekingben, akkor ez nem sok jót jelent a gazdasági reformoknak.

Hszi Csin-ping elnök ugyan fogadkozik, hogy “folytatjuk a reformokat”, de mind kevesebben hisznek neki Kínán belül és kívül.

A reformista szárnyat képviselő Li Csiang miniszterelnök persze még nem bukott meg úgy mint az USA-val szemben kemény vonalat képviselő külügy és hadügyminiszter. Ők ugyan Hszi Csin-ping emberei voltak, de a vonal változott, ezért mentek a levesbe. Cai Csi politikailag arctalan, Hszi Csin-ping akaratának jelenleg talán az első számú végrehajtója. Ha az elnök a reformok mellett dönt, akkor ő azokat is éppoly keményen keresztül vinné mint ahogy átvágatta a gátat, és ennek következtében egy egész város került víz alá.

Hszi Csin-ping elnök a minta mandarin előtérbe állításával azt üzeni mindenkinek: nincsen szükség gondolkodó főre a második számú vezető szerepében. Mao elnök – vele ellentétben – mindig ügyelt arra, hogy az angolul és oroszul jól beszélő Csou Enlaj ott legyen mellette mint Kína örökös miniszterelnöke. Ernest Hemingwayt annyira elbűvölte a karizmatikus Csou Enlaj, hogy a kedvéért még a kommunista titkosszolgálatba is belépett.

Tökéletes bizalom avagy a hatalom mindent tud az alattvalókról

Kenderessy Milán

2024-01-26

Tökéletes bizalom avagy a hatalom mindent tud az alattvalókról

A kommunista Kína mindig is rendőrállam volt, de az informatika segítségével a Covid pandémia idején tökélyre fejlesztette megfigyelési rendszerét. Ez derül ki abból a kínai ellenzéki filmből, amely angolul a Total Trust – Tökéletes Bizalom címet viseli.

A megfigyelt személyekről a hatalom olykor többet tud mint ők maguk hiszen az értékelésnél figyelembe veszik az eddig összegyűjtött információkat is, melyeket a szóban forgó személy esetleg már elfelejtett. Jelenleg a kínai kommunista párt negyedik számú vezetője irányítja a nagy társadalmi megfigyelési rendszert. Ő tanult az Egyesült Államokban is, és annak a Fudan egyetemnek a professzora, amely európai egyetemét Budapesten tervezi felépíteni. Ez a sanghaji egyetem Kína három legfontosabb felsőoktatási intézménye között helyezkedik el, a másik kettő Pekingben van. Mindhárom egyetemet külföldi vallási intézmények alapították. Kínában csak olyan politikus kerülhet be a felső vezetésbe, aki jó nevű egyetemen végzett: Hszi Csin-ping elnök például a pekingi Csinghua egyetem diákja volt. Ez az egyetem a pekingi Pejtaval együtt alkotja a nagy triót, amelyet a legkiválóbb kínai felsőoktatási intézmények képeznek.

Permanens értékelés

A városokban élő összes kínai állampolgár számíthat arra, hogy életét tökéletesen megfigyelik, és pontozzák. -50 pontot jelent, ha valaki beadvánnyal fordul a hatalomhoz. Abból ugyanis az tűnik ki, hogy valamivel nincsen megelégedve. Márpedig Kínában elvárás, hogy az alattvalók mindennel legyenek megelégedve, változtatni a dolgok menetén csakis a kommunista pártnak van joga. Minden fölülről érkezik, az alul lévők egyetlen és legfontosabb feladata az engedelmesség. Mindez nem újdonság Kínában Konfuciusz rendszere már a császárok korában is így működött. Kínában 1911-ben bukott meg a császárság, majd hosszú polgárháborús időszak után 1949-ben a kommunista párt átvette a hatalmat Pekingben, és beköltözött a Tiltott Városba. A kommunista párt úgy működik mint a mandarinok kasztja a császári időkben.

A cél a Mennyei Harmónia – a Tien An, amelyről Peking központi terét elnevezték. Itt gyülekeztek a tiltakozó diákok 1989 tavaszán, és itt végzett velük a hadsereg a kommunista párt megbízásából. A diákok valamiféle reformokat akartak, amelyek közelebb viszik Kínát a nyugati modellhez, de a kommunista párt elitje viták után másként döntött. Teng Hsziao-ping, Kína akkori erős embere ezt úgy foglalta össze, hogy a politikában semmi, a gazdaságban minden megváltozhat. Megszületett a kommunista párt diktatúra és a piacgazdaság furcsa szövetsége. A modell a bukott Szovjetunió helyett Szingapúr lett, ahol az államkapitalista rendszer gazdasági csodát produkált. A kommunista kínai piacgazdaság hasonlóképp világraszóló eredményeket ért el a gazdaságban: második helyre hozta fel Kínát a világgazdaságban. Körülbelül félmilliárd kínai immár nyugati színvonalon él és fogyaszt, de az 1,4 milliárd lakos többsége még mindig nyomorog jórészt faluhelyen.

Átveszi-e Orbán Viktor is a kínai megfigyelési és értékelési rendszert?

Az európai jogrend szerint ez elfogadhatatlan, de a szükségállapot, melyet a szervilis parlament megszavaz és meghosszabbít, lehetőséget teremthet erre is. Rogán Antal nem véletlenül kapta meg az ellenőrzés jogát a titkosszolgálatok fölött is bár valószínűleg maga Orbán Viktor is rajtuk tartja a szemét. A hatalom mindent tudni akar, és a modern informatika erre szinte korlátlan lehetőségeket teremt. A problémát mindinkább nem is az információk megszerzése hanem az értékelése jelenti. Már 2001 szeptember 11-én is kiderült, hogy a különböző titkosszolgálatok és az FBI szinte mindent tudtak a készülő Al Kaida merényletről, csak épp nem állt össze a kép csak utólag. Ugyanez történt Franciaországban is, ahol egyszerre nyolc helyszínen hajtottak végre gyilkos terrorakciókat iszlamista merénylők, de ezt nem tudta megakadályozni a terrorelhárító rendszer Párizsban. A rendőrség és a titkosszolgálatok egyetlenegy vezetőjét sem váltották le a terrortámadás miatt, melynek több mint 200 halottja és sok sebesültje volt, mert mindegyik szervezet tette a dolgát, csak épp a kép utólag állt össze.

Orbán Viktor hatalma jelenleg oly erős, hogy nincsen szüksége általános megfigyelési rendszerre. A hatalomtól való egzisztenciális függés elég a rendszer stabilitásához. Egyelőre. Ezért aztán létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely jelenleg még fogatlan tigris, nincs intézkedési joga, de gyűjtheti az adatokat. Amelyeket azután bármikor elő lehet venni.

Az információ hatalom, és a kínai példa mutatja, hogy meghatározó fontossága lehet a rendszer stabilitásában. Orbán ezért is adta egy kézbe a médiát és a titkosszolgálatot, hogy szinte teljes legyen a kontroll. Némi gondot jelent Orbán Viktornak a világháló, melytől erős tűzfal óvja a kínai kommunista rendszert. Amíg a választópolgárok egzisztenciális függése a hatalomtól fennáll addig ez nem okoz különösebb gondot Orbán Viktornak, aki mindent meg is tesz azért, hogy továbbra is a szegényház királya maradjon az Európai Unió szegényházában.

Manfred Weber: “Az USA nélkül kell háborúra készülnie Európának”

2024-01-26

Azt közölte a brüsszeli Politico tudósítójával Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, hogy Európának önállóan kell képes lenni megvédeni magát. Weber azt követően hívta fel erre a figyelmet, hogy Donald Trump megnyerte a republikánus előválasztást New Hampshire-ben is.

“Akarjuk a NATO-t, de elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk magunkat védeni, ha újra Trump lesz az elnök a Fehér Házban” – jelentette ki a legnagyobb frakció vezetője az Európai Parlamentben.

Weber hozzátette:

”mindannyian tudjuk, hogyha a helyzet úgy hozza, akkor a nukleáris erő a döntő.”

Fejlesszen ki az Európai Unió önálló nukleáris ütőerőt milliárdokért miközben a gazdasága stagnál a német gazdaság és kormányon vannak a zöldek is, akik a nukleáris energia békés felhasználását is ellenzik!

Egyáltalán ki fenyegeti Európát?

Jens Stoltenberg legutóbbi sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy

“Oroszország jelenleg egyetlenegy NATO tagállamot sem fenyeget!”

Ki hiszi el, hogy Putyin le akarja rohanni Európát hiszen Ukrajnával sem bír el?

Miért állna érdekében Oroszországnak Európa lerohanása hiszen Kelet Európából – a többi között Magyarországról is – azért vonult ki, mert képtelen volt hatékonyan működtetni a Varsói Szerződés és a KGST tagállamait. Oroszországnak ma sincsen versenyképes gazdasági rendszere, a GDP-je elmarad Dél Koreától, melynek a lakossága 50 millió míg Oroszországé 140 millió.

Trump blöfföl

Amikor az USA elnöke volt Donald Trump, akkor azt mondta Davosban Ursula von der Leyennek és Thierry Bretonnak, a brüsszeli bizottság vezetőjének és francia biztosának – Franciaország az egyetlen atomhatalom az Európai Unióban -, hogy

“A NATO halott! Ugye nem hiszik, hogy az USA megvédi Európát, ha az oroszok megindulnak?”

– mondta a republikánus elnökjelölt, akinek esélye van arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba. Ezt Trump még jóval azelőtt jelentette ki, hogy Putyin megindította volna csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Az Egyesült Államok közben 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ez ma is az USA hivatalosan irányvonala, melyet a republikánusok bírálnak. Kissinger ex külügyminiszter százéves korában még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja megmenteni a kínai kapcsolatot. Trump állítása, hogy az USA elengedheti Európát, üres blöff. Washington számára ugyanis az ukrajnai háborúnak épp az a fő jelentősége, hogy tönkreteszi hosszú távra az Európai Unió kapcsolatát Oroszországgal, és meggyengíti Kínával. Ebben az értelemben az ukrajnai háború már elérte a célját, Zelenszkij mint kijevi Mór már távozhat is a színről. Erre mutat rá Donald Trump. Aki egyáltalán nem írta le Európát csakhogy nem mint szövetségesre hanem mint vazallusra számít rá – ahogy erre Macron francia elnök utalt Pekingből hazafele tartva.

Ha ugyanis Putyin csapatai valóban elfoglalnák Európát, akkor megvalósulhatna Napóleon császár álma: egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes óceánig. Ha ehhez még Kína is csatlakozna, akkor ez kétmilliárd embert jelentene óriási gazdasági és katonai potenciállal.

Az USA legfőbb stratégiai célja épp ennek a megakadályozása, ebben egyetértenek a demokraták és a republikánusok. Trump csak azért fenyegetőzik, hogy eladja az amerikai fegyvergyárak méregdrága fegyvereit a NATO európai tagállamainak.

A háborús hisztériának csekély valóság alapja van viszont annál nagyobb profitot hozhat. Már Eisenhower, aki tábornokból lett az USA elnöke, bírálta a katonai – ipari komplexumot, amely sokban diktálta az amerikai külpolitikát. Most hosszú számukra ínséges időszak után a fegyvergyárak óriási profithoz jutnak.

Ferenc pápa is felhívta erre a figyelmet mondván: inkább a nép életszínvonalára kellene költeni! A választópolgárok is így gondolják, ezért egyre nehezebb az ukrajnai segély csomagokat elfogadtatni Washingtonban és Brüsszelben. Az európai és amerikai választáson kiderül majd, hogy mi lesz ennek a politikai következménye, de az nagyon valószínű, hogy sem Európában sem pedig az Egyesült Államokban nem fogad el a választók többsége olyan programot, amely a fegyverkezés oltárán feláldozza az életszínvonalat.

Nem jött be a brexit

Polonius

2024-01-25

47 ezer cég táncol a csőd szélén Nagy Britanniában, és azt a brexit furcsa utóhatásának tartja a legtöbb szakértő, hogy ilyen sok vállalkozás jutott csődközelbe. Különösen az építési vállalkozók és az ingatlanos cégek kerültek bajba – írja a londoni Guardian.

25%-kal nőtt a kritikus pénzügyi helyzetben levő vállalkozások száma az Egyesült Királyságban, ahol több mint 47 cég néz bizonytalan jövő elé az idei évben. A baj az, hogy a 25%-os növekedés az utolsó három hónapban egy pontosan ugyanakkora növekedés után következett vagyis a mélyrepülés nemcsak, hogy folyamatos, de a helyzet egyre rosszabb.

Red Flag – vörös zászló – ezt a nevet viseli a kiadvány, amely összegyűjti a kritikus helyzetbe került cégeket. Az építőipar illetve az ingatlan biznisz jelenti az összes csődközeli cég csaknem egyharmadát. Drámai mértékben nőtt a pénzügyi csőd szélére jutott egészségügyi és oktatási cégek száma: 41%-os az emelkedés. Miért?

“Nehéz éve volt a gazdaságnak 2023, mert magas lett az infláció és a kamatláb, meggyengült a fogyasztói bizalom, és mindenkit sújtott a rezsiköltségek és más váratlan kiadások növekedése. Mindez viharos helyzetbe sodorta az egész üzleti világot Nagy Britanniában”

– mondja a Begbies Taylor egyik partnere. Julie Palmer arra emlékeztet, hogy a Bank of England villámgyorsan emelte a kamatlábat 0,1%-ról 5,25%-ra, hogy ily módon tartsa kézben az inflációt, mely ennek ellenére 10% fölé ment. Így aztán méregdrága lett az adósság finanszírozása, amely az alacsony kamatláb mellett még nem okozott gondot.

“Cégek ezrei, melyek vígan eladósodtak az alacsony kamatláb idején, azon vették észre magukat, hogy csak nehezen tudják finanszírozni az adósságot. Emiatt rengeteg brit cég, amely eddig optimistán nézett a jövőbe, 2024-ben kénytelen a létéért küzdeni.”

A listán csaknem 540 ezer olyan cég szerepel, amely “jelentős pénzügyi gondokkal küszködik”.

Brexit utóhatás

2008, a nagy pénzügyi válság óta nem ment ilyen sok cég csődbe Nagy Britanniában mint 2023- ban, és a trend minden bizonnyal folytatódik majd az idén.

“Sok cég adta le a vészjelzést 2023-ban, és ezek közül sok meg is bukik majd az idén”

– hangsúlyozza Susannah Streeter, a Hargreaves Lansdown pénzügyi elemző osztályának vezetője. Aki ehhez hozzátette:

”csaknem mindenki recesszióra számít 2024-ben.”

Londoni főpolgármester: jó lenne újra benne lenni a vámunióban

A brexit hibájának tartja Sadiq Khan, London főpolgármestere, hogy ilyen gyengén muzsikál Nagy Britannia gazdasága. A fabiánus társaságban a baloldali főpolgármester elmondta, hogy a brexit már eddig is több mint 30 milliárd fontos kárt okozott a brit fővárosnak. A főpolgármester, aki harcolt a brexit ellen, évek óta érvel azzal, hogy Nagy Britanniának vissza kellene térnie az európai vámunióba, amely fellendülést hozhatna a brit gazdaságban. A konzervatív kormány elutasít minden hasonló gondolatot, és az ellenzéki Munkáspárt is óvatos. A Munkáspárt ugyanis vezet a közvélemény-kutatási listákon, és ezt nem akarja kockára tenni a brexit elleni nyílt kiállással. A főpolgármester viszont semmit sem veszíthet a brexit elleni fellépéssel hiszen London lakosságának többsége mindig is ellenezte Nagy Britannia kilépését az Európai Unióból – írja a londoni Guardian.

NATO főtitkár: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Polonius

2024-01-24

NATO főtitkár: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg brüsszeli sajtóértekezletén megerősítette, hogy “az észak-atlanti katonai szervezet egyetlen tagállama ellen sem látunk orosz fenyegetést.”

Zelenszkij ukrán elnök állandóan ennek az ellenkezőjét hangsúlyozza mondván Putyin egész Európát fenyegeti, ezért kell mindenkinek Ukrajnát támogatnia! Tusk lengyel miniszterelnök osztja Zelenszkij vélekedését, és a balti államok is tartanak Oroszországtól. A NATO azonban tisztában van a katonai realitásokkal: Oroszországnak semmilyen esélye sem lenne az észak-atlanti katonai szövetséggel szemben.

Ha viszont ez a helyzet, akkor miért nem köt fegyverszünetet a NATO Ukrajna feje fölött Oroszországgal? Ezt kérdezi Donald Trump, aki ismét nagy győzelmet aratott egy republikánus előválasztáson Iowa után ezúttal New Hampshire államban. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, állandóan fogadkozik: napok alatt megoldaná az ukrajnai háború ügyét oly módon, hogy tárgyalna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Az amerikai republikánusok ugyan ezért akadályozzák a 60 milliárd dolláros támogatást Ukrajnának, és nem is valószínű, hogy ezt valósítaná meg, ha ismét elnökké választanák, de szájkaratéban mindig is verhetetlen volt..

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz ebben a diplomáciai hadműveletben azzal, hogy megvétózta az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatását a fronton egyre nehezebb helyzetbe kerülő Ukrajna számára.

Német pénzügyminiszter: egyedül nem győzzük Ukrajna támogatását

Már amikor Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke jelezte, hogy az Európai Unió 50 milliárd eurós segélycsomagot állít össze Ukrajnának, Lindner pénzügyminiszter közölte:

”ez nincsen benne a német költségvetésben.”

Később azután Scholz kancellár bejelentette, hogy négy év alatt Németország 4 milliárd helyett 8 milliárd eurós támogatást nyújt. Erre a népszerűtlen német kormány azért vállalkozott, mert Biden amerikai elnök megkérte Berlint, hogy nyújtson támogatást Ukrajnának addig is amíg Washingtonban sikerül megszavaztatni a 60 milliárd dolláros támogató csomagot Ukrajnának. Kijevben közben Marcsenko pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még elketyeg Ukrajna költségvetése, de utána már nem lesz képes béreket fizetni a közszolgálati dolgozóknak, ha nem kap támogatást Nyugatról.

Az Európai Unió rendkívül csúcstalálkozót rendez február elsején, hogy jóváhagyja az Ukrajnának szánt támogató csomagot. Brüsszel puhítja Orbán Viktort, aki ezt a pozíciót arra használja föl, hogy minél több pénzt zsaroljon ki Brüsszeltől. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke két tűz között van: az Európai Parlament perli a bizottságot, mert kiutal 10 milliárd eurót Magyarországnak. Ursula von der Leyen viszont azt hangsúlyozta az Európai Parlament előtt, hogy 20 milliárd euró továbbra is az ablakban van: ezt a magyar kormány csak akkor kaphatja meg, ha teljesíti a brüsszeli feltételeket. A legkényesebb kérdés a korrupció: a Transparency International szerint az elmúlt időszak 30 milliárd eurós uniós utalásából körülbelül 10 milliárd eurót vágtak zsebre Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei.

Oroszországban korrupció miatt fagyoskodik sok család a nagy orosz tél kellős közepén

2024-01-23

Kéttucat orosz tartományból jelentették, hogy időnként leáll a fűtési rendszer a tél kellős közepén amikor helyenként mínusz 25 fokot vagy még többet mutat a hőmérő. Márciusban választások lesznek Oroszországban úgyhogy ez nem túl jó előjel Vlagyimir Putyinnak.

“Viseljen kalapot Vlagyimir Vlagyimirovics, mert nálunk igencsak hideg van. Nekünk pedig szükségünk van egy egészséges elnökre” – így üdvözölték a távoli Habarovszk városában az odalátogató államfőt a kirendelt hivatásos rajongók. Akik lehet, hogy otthon fagyoskodnak, de miért?

“A problémák gyökere még a szovjet időkben keresendő, akkor ugyanis mindent centralizálni akartak, és ez meg is történt az energia gazdálkodásban is. Csakhogy ennek a centralizálásnak nem az volt a célja, amit hivatalosan hirdettek:

“olcsón fűteni a családok otthonát” hanem az ipar és a főként a hadiipar ellátása”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Vlagyimir Milov egykori energiaügyi államtitkár, aki ellenzékivé vált, mert nem értett egyet Putyin politikájával az utóbbi időben.

Hogyan fűtik jelenleg az orosz otthonok többségét a nagyvárosokban? “Nagy hőközpontok működnek a városok határában, és innen csővezetéken érkezik a melegvíz a lakásokba. Ha nagyon hideg van, akkor a víz, melynek fel kellene fűtenie a lakást, már lehűlt mire odaérkezik. Ez a helyzet Habarovszkban is, ahol 15 kilométerre van a hőközpont a város centrumától.”

Másutt eltörhetnek a régi csövek: Szibéria legnagyobb városában Novoszibirszken a lakások fele fűtés nélkül maradt, mert eltört egy fontos vezeték. A másfél milliós város lakossága napokig fagyoskodott. Ilyen hidegben ez életveszélyes különösen, hogy a leállás az iskolákat és a kórházakat sem kíméli.

Ellopták a felújítási pénzeket

A Szovjetunió bukása után a kormányok dollármilliárdokat utaltak ki az infrastruktúra karbantartására. Csakhogy a kiutalt pénzek nagy része sohasem érkezett meg a célhoz hanem menetközben lenyúlták kormányközeli kezek. Az orosz infrastruktúra így nem más mint egy nagy Potyemkin falu: Nagy Katalin cárnő kegyence szépen kifesttette a külső falakat, melyeket az uralkodó láthatott miközben hagyta lepusztulni a házakat. Putyin Oroszországában ugyanez folyik: a karbantartó munkások sokszor visszatemetik a vezetéket nehogy kiderüljön a korrózió, melyet már rég el kellett volna tüntetni, de nem történt semmi viszont a pénz szőrén szálán eltűnt!

A háború kezdete – 2022 február 24 óta – nagy gond a munkaerő hiánya is Oroszországban. A rosszul fizetett karbantartó munkára nem könnyű dolgozókat találni.

Hogy oldja meg Putyin a problémát? Befogja a sajtó száját! A háborús helyzetre hivatkozva tilos olyan negatív híreket közölni a kormánypárti sajtóban, melyek arról szónak , hogy a nagy hidegben sok millió orosz család kerül életveszélybe, mert leáll a fűtés. Ellenzéki források két tucat tartományból kaptak ilyen jelentéseket, és ezek fele közel van Moszkvához. Pedig már Sztálin elrendelte, hogy Moszkvában, ha törik ha szakad mindig melegnek kell lennie. A grúz diktátor ugyanis fázott Moszkvában. Ezért gyakran időzött Délen, ebben Putyin is követi , aki Szocsi környékén építette fel téli rezidenciáját, melyet azután az ellenzéki Navalnij videója tett világhírűvé: több mint százmillióan látták! Navalnijt a tél kellős közepén egy olyan fegyintézetbe vitték, amely a messze északon van. Legutóbbi bírósági kihallgatásán azzal kezdte válaszát:

“borzasztó hideg van a fegyházban!”

Putyin minden pénzt a háborúra költ

Egy hónapos háborús kiadás elég lenne arra, hogy felújítsák a lepukkant energia hálózatot Oroszországban – állítják ellenzéki szakértők. Ehelyett mi történik? Felére csökkentették az infrastruktúra költségvetését a következő évekre egészen 2026-ig.

Peszkov, Putyin szóvivője mindeközben “herkulesi erőfeszítésről beszél az energia hálózat felújítására.”

Azt elismerte, hogy évtizedek mulasztásait nem lehet helyrehozni napok alatt.

”Hova tűnt a pénz? Rejtély. Végre soknapos szünet után újra van fűtés. Újra élünk, eddig csak túléltünk”

– nyilatkozta egy 76 éves asszony Novoszibirszken a Politiconak, de kérte, hogy csak a keresztnevet írják ki: Ludmilla.

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Polonius

2024-01-23

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

“A gazdaság a fontos” – hangsúlyozta 1992-ben a választási kampány során Bill Clinton, aki nyolc évre be is költözött a Fehér Házba. A proteszt szavazat most is az ellenzéket – minden valószínűség szerint – Donald Trumpot erősíti. Biden elnök, aki nyolc évre tervezi a karrierjét a Fehér Házban igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az amerikai választópolgárok jól érezzék magukat a bőrükben, és papíron jók az eredmények: a magas inflációt sikerült úgy megfékezni, hogy nem állt le a gazdaság mint Európában. A munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni. A társadalmi különbségek nőttek, de Biden elnök igyekezett mindent megtenni az alacsony jövedelmű rétegek támogatására. Személyesen elment a sztrájkoló autógyári munkások közé, és nyíltan hirdette: a munkaadók többet tehetnének a munkások életszínvonalának megőrzése érdekében.

A Fehér Ház közvetített a szakszervezet és a munkaadók között, és fontos szerepet játszott a kompromisszumban. A Gini koefficiens, mely a bérek és jövedelmek egyenlőtlenségét mutatja drámai mértékben nőtt Trump elnöksége idején, de Biden alatt leállt. Az egyenlőtlenség nem nőtt – legalábbis ezt mutatják a statisztikák, de nem így érzik az Egyesült Államok választópolgárai. Nem véletlenül: az egészségügyi kiadások ugyanis az egekbe emelkedtek. Részben az infláció miatt részben pedig azért, mert a lakosság öregszik. Mind több amerikai család adósodik el amiatt, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi számlákat. Távolról sem csak a szegényekről van szó hanem sok középosztálybeli család kerül nehéz helyzetbe, mert az egészségbiztosítása nem fedezi a kórházi költségeket.

A fiatalok félnek a jövőtől

Míg korábban az Egyesült Államokban optimizmus uralkodott a jövő kilátásaival kapcsolatban manapság a fiatalabb korosztályok távolról sem olyan magabiztosak mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak ifjúságuk idején. Ennek technológiai okai is vannak hiszen a mesterséges intelligencia a munkahelyek 60%-át fenyegetheti a nem is oly távoli jövőben. Ezt mutatta a hollywoodi színészek és forgatókönyvírók elhúzódó sztrájkja. A fiatalok bizonytalanságát fokozza, hogy a zöld átmenet az Egyesült Államokban is igencsak problematikus: a gazdasági és környezetvédelmi érdekek gyakran keresztezik egymást.

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

Méregdrága lett a színvonalas oktatás, melyet a családok többsége nem tud megfizetni. A diákhitel pedig sokszor csapdának bizonyul, mert sokan évekig – évtizedekig képtelenek visszafizetni a kölcsönt.

“A szülők nemzedékével való összehasonlítás igazságtalan, mert amikor ők kiléptek a munkaerő piacra, akkor a globalizáció miatt pezsgés volt a világgazdaságban, ahol most nagy a bizonytalanság” – írja a Project Syndicate oldalon Pinelopi Koujianu Goldberg, a Yale egyetem közgazdász professzora, aki a főszerkesztője az American Economic Review-nak, és korábban dolgozott a Világbankban is.

A professzor hozzáteszi: nagyon megnőttek az igények is:

“én a Yale egyetemen végeztem, ahol 2007-ben 18 ezren jelentkeztek felvételre, 2027-re már most 52 ezer jelentkező van, és hol van még 2027?”

A fiatalok úgy érzik, hogy most sokkal kevésbé van lehetőségük a feljutásra mint Bill Clintonnak vagy Barack Obamának, akik alulról küzdötték fel magukat a Fehér Házig.

“Vagyis ma már távolról sem csak a gazdaság számít mint 1992-ben” – hangsúlyozza a Yale egyetem közgazdász professzora az amerikai választópolgárok elégedetlenségének okairól a 2024-es választási évben.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Világ

23 milliárd dollárért vásárolhat F 16-os amerikai vadászgépeket Törökország miután megszavazta Svédország NATO tagságát – jelentették be Washingtonban. Erdogan török elnök tehát elérte azt, amit akart: vehet 40 korszerű amerikai vadászgépet.

A rendkívül csúcstalálkozót épp a magyar miniszterelnök miatt hívták össze február elsejére, mert Orbán Viktor legutóbb megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást.

Az USA tízéves támogatási tervet készít elő

Politikailag erőt kell felmutatni, gazdaságilag pedig nagyon is hasznos az Egyesült Államok számára a háború.

még senki sem tudhatja, hogy Trump amennyiben nyer, milyen diplomácia mellett kötelezi el magát. Bár korábban kijelentette, hogy “a NATO halott”, de nyilvánvalóan blöffölt annak érdekében, hogy az európai szövetségesek minél több amerikai fegyvert vásároljanak.

A probléma az, hogy a választópolgárok sem az Egyesült Államokban sem Európában nem akarnak hidegháborút, és semmiképp sem járulnának hozzá egy nagyszabású katonai költségvetéshez az életszínvonal rovására.

A holokauszt napja Auschwitz felszabadulásának napja lett, január 27-én foglalta el a leggyilkosabb náci lágert a szovjet hadsereg. Az elhurcolt magyar zsidók döntő többsége is ott végezte életét.

Auschwitzban kevés az őr és sok a fogoly. A nácik ezért pokoli piramist építettek ki a rabokból.

“Ukrajna a Nyugathoz akar csatlakozni, Izrael az arab Kelethez. Oroszország Irán segítségével igyekszik megállítani az elsőt, Irán és a Hamász pedig a másodikat.”

És Kína?

Miért épp 2021-ben vált szükségessé a szakítás?

Kit érdekel, hogy mit akar az ukrán elnök?

“Putyin még sok kárt okozhat rakétáival Ukrajnának, de az az álma, hogy elfoglalja egész Ukrajnát és onnan fenyegesse a Beékelődési hálózatot, és mindenekelőtt Európát, meghiúsult.”

Immár Cai Csi, a belbiztonság főnöke a második legfontosabb vezető Pekingben, megelőzve a gazdaságot irányító Li Csiang miniszterelnököt, aki a kommunista párt kongresszusán még közvetlenül Hszi Csin-ping mögött lépkedett.

Az elárasztott városban sokszáz, de lehet, hogy sokezer ember fulladt vízbe, mert későn értesültek a hatóságok döntéséről. A titkosszolgálat gondoskodott róla, hogy az egész ügy titokban maradjon.

Alkalmas-e a titkosszolgálat a pénzügyi reform irányítására?

A kommunista Kína mindig is rendőrállam volt, de az informatika segítségével a Covid pandémia idején tökélyre fejlesztette megfigyelési rendszerét. Ez derül ki abból a kínai ellenzéki filmből, amely angolul a Total Trust – Tökéletes Bizalom címet viseli.

Permanens értékelés

Átveszi-e Orbán Viktor is a kínai megfigyelési és értékelési rendszert?

Egyáltalán ki fenyegeti Európát?

Trump blöfföl

Az USA legfőbb stratégiai célja épp ennek a megakadályozása, ebben egyetértenek a demokraták és a republikánusok. Trump csak azért fenyegetőzik, hogy eladja az amerikai fegyvergyárak méregdrága fegyvereit a NATO európai tagállamainak.

47 ezer cég táncol a csőd szélén Nagy Britanniában, és azt a brexit furcsa utóhatásának tartja a legtöbb szakértő, hogy ilyen sok vállalkozás jutott csődközelbe. Különösen az építési vállalkozók és az ingatlanos cégek kerültek bajba – írja a londoni Guardian.

“Nehéz éve volt a gazdaságnak 2023, mert magas lett az infláció és a kamatláb, meggyengült a fogyasztói bizalom, és mindenkit sújtott a rezsiköltségek és más váratlan kiadások növekedése. Mindez viharos helyzetbe sodorta az egész üzleti világot Nagy Britanniában”

A listán csaknem 540 ezer olyan cég szerepel, amely “jelentős pénzügyi gondokkal küszködik”.

Brexit utóhatás

Londoni főpolgármester: jó lenne újra benne lenni a vámunióban

Jens Stoltenberg brüsszeli sajtóértekezletén megerősítette, hogy “az észak-atlanti katonai szervezet egyetlen tagállama ellen sem látunk orosz fenyegetést.”

Német pénzügyminiszter: egyedül nem győzzük Ukrajna támogatását

Kéttucat orosz tartományból jelentették, hogy időnként leáll a fűtési rendszer a tél kellős közepén amikor helyenként mínusz 25 fokot vagy még többet mutat a hőmérő. Márciusban választások lesznek Oroszországban úgyhogy ez nem túl jó előjel Vlagyimir Putyinnak.

Ellopták a felújítási pénzeket

Putyin minden pénzt a háborúra költ

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

A fiatalok félnek a jövőtől

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA