A CIA igazgatójának váratlan moszkvai útja újabb jele annak, hogy Washington és Moszkva a nyilvános háborús retorika mögött továbbra is titkos csatornákon kommunikál. John Ratcliffe nyolc órát töltött az orosz fővárosban, és minden jel szerint ultimátumot vitt Putyinnak: fejezze be Ukrajna elleni agresszióját és Irán támogatását. A háttérben egyre nagyobb a feszültség, miközben Trump és Putyin is olyan háborúkba ragadt bele, amelyekből nem látszik könnyű kiút.
„A szolgálatok közötti kapcsolatokról volt szó” – mondta szűkszavúan Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője. Ennél többet nem árult el, de az orosz elnök maga is a titkosszolgálatok embere, így aligha puszta protokollról volt szó.
John Ratcliffe, az amerikai hírszerzés vezetője nyolc órát töltött Moszkvában, és nagy valószínűséggel találkozott Vlagyimir Putyinnal. Legutóbb 2021 novemberében William Burns, a CIA akkori igazgatója tárgyalt vele – közvetlenül az ukrajnai agresszió előtt. A figyelmeztetés akkor sem hatott: Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát.
Bradley Bowman, a szenátus külügyi és katonai bizottságának korábbi tanácsadója szerint Ratcliffe most egyértelmű üzenetet vitt: az USA és a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajna önvédelmi háborúját, és ha Oroszország nem hajlandó visszavonulni, egyre súlyosabb szankciókra számíthat. Bowman úgy véli, Irán is a tárgyalások központi témája lehetett, hiszen Moszkva fegyverekkel és technológiával támogatja az iszlamista rendszert. Tavaly decemberben Oroszország 500 millió dolláros fegyvereladási megállapodást kötött Teheránnal, és a szállítmányok jelentős része a Kaszpi-tengeren keresztül érkezik – ezeket az ukrán drónok rendszeresen támadják, több ezer kilométerre Ukrajna határaitól.
„Közösek az ellenségeink” – fogalmazott az ukrán hadügyminiszter. Bowman szerint Ratcliffe útja valójában ultimátum volt: Oroszország hagyja abba Irán támogatását, különösen a műholdas együttműködést, amely közvetlenül veszélyezteti az amerikai támaszpontokat a Közel-Keleten.
Trump és Putyin nyakig a szószban
Mind az iráni, mind az ukrajnai háború megnyerhetetlen Washington és Moszkva számára, de sem Putyin, sem Trump nem találja a kiutat. Az amerikai elnök szeretné lezárni az iráni konfliktust, mert népszerűsége mélyponton van, és novemberben választások jönnek. Ha a republikánusok nagyot buknak, Trump könnyen „béna kacsává” válhat, és kellemetlen vizsgálatokkal kellene szembenéznie vagyonosodása miatt.
Putyin helyzete sem kevésbé kockázatos. Henry Kissinger százévesen is figyelmeztetett:
„Vlagyimir Putyin az életével játszik az ukrajnai háborúban.”
Oroszország ritkán bocsátja meg vezetőinek a háborús kudarcot: II. Miklós cárt és családját 1918-ban kivégezték, noha már egy évvel korábban lemondott.
Alaszka után egy évvel Trump Ukrajna oldalára áll?
Trump az ukrán függetlenség napján üdvözölte Kijev „bátor önvédelmi háborúját”, és Patriot légvédelmi rakétákat ígért. Eközben Oroszország egyre intenzívebb rakétacsapásokat mér Ukrajnára, és a Wall Street Journal szerint Putyin újabb 500 ezer katonát akar bevetni. Ratcliffe egyik fő célja éppen ennek megakadályozása lehetett.
„Tudjuk, mire készül, és azt javasoljuk: ne tegye” – fogalmazott Beth Sanner, a hírszerzés korábbi igazgatóhelyettese.
Moszkva hibrid háborúval fenyegeti Európát Ukrajna támogatása miatt, ami az Egyesült Államokat is nyugtalanítja.
Trump korábban Alaszkában próbált megegyezni Putyinnal, sikertelenül. Az Orbán-kormány abban reménykedett, hogy Budapesten lehet majd egy újabb amerikai–orosz csúcstalálkozó, Ukrajna és Európa feje fölött. Ez tévedés volt: Washington számára Európa sokkal fontosabb, mint Oroszország, amely már régen nem világhatalom. Az USA következetesen ellenzi az Európa–Oroszország–Kína tengelyt, mert az veszélyeztetné amerikai dominanciát.
A Vatikán közvetítene
A CIA igazgatójával egy időben érkezett Moszkvába Paul Richard Gallagher, a Vatikán „külügyminisztere”, aki Szergej Lavrovval tárgyalt. Gallagher szerint a Szentszék felajánlotta jó szolgálatait a mielőbbi békekötés érdekében. Ferenc pápa idején a Vatikán aktívan kereste a diplomáciai megoldást, még az orosz ortodox egyház külső hálózatával is kapcsolatot tart, noha Kirill pátriárka nyíltan támogatja Putyin agresszióját.
Gallagher érsek a tárgyalás után egyértelműen fogalmazott:
„Katonai erővel az ukrajnai konfliktust nem lehet megoldani.”
A kérdés csak az, hogy Moszkva és Washington meghallja-e ezt a hangot.
