Vélemény

Mennyit vett el a Gyurcsány kormány a nyugdíjasoktól?

Idestova tizenkét éve vagyok nyugdíjas. 2008-ban értem el a korhatárt, megvolt a szolgálati időm is, úgy hogy 2009-ben elmentem nyugdíjba a Közgazdaságtudományi Intézetből. Közvetlenül ezt megelőzően a Gyurcsány-kormány több tekintetben is módosította az új nyugdíjak megállapításának módját, és a módosítások egyenlegeként az ettől kezdve nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíját 8 százalékkal alacsonyabb összegben állapították meg, mint a korábbi szabályok szerint.

Ezen az alapon feltehetem a kérdést: vajon tizenkét év alatt összesítve hány százezer, netán hány millió forinttal kaptam kevesebb nyugdíjat, mintha a Gyurcsány-kormány nem változtatja meg a szabályt?

Mennyit vett el a Gyurcsány-kormány a nyugdíjamból, és nemcsak az enyémből, hanem mindazokéból, akik azóta mentek nyugdíjba?

Semennyit, egyetlen fillért sem. Annyi nyugdíjat kaptam és kapok, amennyi az érvényes szabály szerint járt és jár. Egy-egy országban ugyanis mindig alapos számítások és a generációk közötti szolidaritás elve alapján dönthető el, hogy milyen szabályok szerint fizetnek az időseknek nyugdíjat az aktívak befizetéseiből. (Más persze a helyzet tőkefedezeti nyugdíjrendszer esetén, de nálunk ilyen csak részlegesen működött, amíg az Orbán-rendszer fel nem számolta azt, amit a Horn-kormány nagyon helyesen, felelős döntéssel létrehozott és a szocialista-szabaddemokrata kormányok fenn is tartottak.)

Nincs semmiféle abszolút mérce arra, hogy mekkora nyugdíj jár a mindenkori nyugdíjasoknak akár az aktívak kereseteihez, akár az ország GDP-jéhez képest.

Magyarországon egészen a 2010-es évek közepéig a nyugdíjaknak a keresetekhez viszonyított színvonala európai összehasonlításban kifejezetten magas, közel 70 százalékos volt.

Nyilvánvaló volt, hogy ez a színvonal hosszabb távon nem tartható fenn, hiszen a társadalom elöregszik, az aktívak és nyugdíjasok aránya folyamatosan egyre romlik.

Látható volt, hogy hamarosan nem lesz miből fizetni a nyugdíjakat.

A szocialista-szabaddemokrata kormányok ezért döntöttek a nyugdíjkorhatár emeléséről (előbb 62 majd 65 évre). Ezek felelős döntések voltak, amelyeket – láss csodát – nem szavazatszerzési megfontolások vezettek. Ugyanilyen megfontolásból született felelős döntés volt az is, amikor a Gyurcsány-kormány (pontosabban a szocialista-szabaddemokrata országgyűlési többség) a kezdő nyugdíjak megállapításának szabályát módosította úgy, hogy az új nyugdíjasok kevesebb nyugdíjat kapjanak.

Ezt akkor is helyesnek tartottam, és ma is helyesnek tartom. Felelős mérlegelés alapján állapította meg így az Országgyűlés a nyugdíjak összegét. Egyébként ugyanígy helyes, felelős döntésnek tartom azt is, amikor előbb

a második Gyurcsány-kormány 80 ezer forintban maximálta a tizenharmadik havi nyugdíj összegét, majd a Bajnai-kormány megszüntette azt.

Én magam a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését tartottam felelőtlennek, már 2003-ban annak megállítását javasoltam a Medgyessy_kormánynak a Magyar Hírlapban (vagyis hogy legalább az első heti után tovább már ne emeljék), de persze hiába.

Mindezt persze azért mondom el, mert azzal sem értek egyet, hogy az Orbán-kormány – amelyet persze mind gazdaság- és társadalompolitikáját illetően, mind külpolitikáját tekintve, mind pedig és kiváltképp a magyar demokrácia felszámolása okán – a leghatározottabban támadok, ennyit vagy annyit „elvett” volna a nyugdíjasoktól azzal, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó mértékben emeli évről-évre a nyugdíjakat.

Persze, olyan években, amikor a bérek kivételesen gyorsan emelkednek, ez alacsonyabb nyugdíjemelést jelent, mint ha a svájci indexálás lenne érvényben. Ugyanakkor olyankor, amikor egy gazdasági válságban csökkennek a reálbérek, ez fordítva van.

A nyugdíjemelés mértéke alapos számításon alapuló politikai mérlegelés kérdése, és az Orbán-kormány mérlegelése oda vezetett, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést választották.

A 2010-es évek elején, amikor a keresetek is lassan emelkedtek, ez még nem jelentett nagy különbséget a svájci indexáláshoz képest – nem is háborgott miatta az ellenzék –,

most azonban kétségtelenül jelent, és alappal lehet követelni a visszatérést a svájci indexáláshoz. Ebből azonban nem következik, hogy az Orbán-kormány „elvett” volna milliárdokat a nyugdíjasoktól, ugyanúgy nem, ahogy korábban a Gyurcsány-kormány sem vett el tőlük – tőlünk – egyetlen fillért sem. Ez az állítás gátlástalan demagógia.

Azt is hallom, hogy 2010-ben

az országban kifizetett nyugdíjak még a GDP 10 százalékát tették ki, ma pedig már csak 7 százalékát. Nem vonom kétségbe, hogy ez így van.

Csakhogy ebben nemcsak annak van szerepe, hogy az Orbán-rendszer a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazítva emeli a nyugdíjakat, hanem bizony annak is, hogy folyamatosan emelkedett a nyugdíjkorhatár (amiből az Orbán-kormány a Nők40 nevű felelőtlen intézkedéssel valamennyit még vissza is vett), sőt annak is, hogy a két és félmillió nyugdíjas között ma már sokan vannak olyanok, akiknek 2009 óta a Gyurcsány-kormány által módosított szabály szerint állapították meg a kezdő nyugdíját, és ehhez a 8 százalékkal alacsonyabb kezdő nyugdíjhoz képest emelkedik immár az inflációhoz igazítva a nyugdíjuk. A 2010-es GDP-arányos 10 százalék pedig nemzetközi összehasonlításban kifejezetten magas volt, tudni lehetett, hogy hosszú távon nem fenntartható, és ezért módosította a szabályozást a Gyurcsány-kormány is, és – számos további ponton is, mint a szolgálati nyugdíjak vagy a kedvezményes, előrehozott nyugdíjazás korlátozása – az Orbán-kormány is.

Szerintem az Orbán-kormány módosításai már túlmentek azon, amit a generációk közötti szolidaritás még megenged, és nem zárom ki, hogy indokolt lehet, hogy a mai ellenzék ezt bírálja és megfontolja, hogy kormányra kerülése esetén visszatérjen a svájci indexáláshoz.

Az olyan állítást azonban, hogy bármit „elvettek” volna a nyugdíjasoktól, ami „járt” volna nekik, illetve annak kifogásolását, hogy a nyugdíjak összegének GDP-n belüli aránya csökkent, elfogadhatatlannak, felelőtlen demagógiának tartom.

“A szemünk előtt zajlik az Európai Egyesült Államok kialakulása”

Az Európai Egyesült Államok kialakulása megállíthatatlan folyamat – nyilatkozta a Népszavának Eörsi Mátyás, aki korábban SZDSZ képviselő volt a parlamentben, jelenleg pedig Dobrev Klára tanácsadója.

Eörsi szerint “szó sincsen valamiféle túlcentralizált szervezetről. Az európai intézmények erősödésével nem a polgárok helyzete gyengül hanem a kormányfők hatalma.” Az Európai Egyesült Államok mintája Németország lehet, ahol a tartományoknak nagyon jelentős döntési jogkörük van.

“Az Osztrák-Magyar monarchiában sem mindent Bécsben döntöttek el. Közös volt a külügy, a hadügy és részben a pénzügy.”

A probléma az, hogy épp ezek a legfontosabb területek különösen akkor amikor háború zajlik Európa területén.

“A föderális Európa felé haladás elkerülhetetlen !” – hangsúlyozza Eörsi Mátyás. Miért? “Ez a kulcsa annak, hogy Európa fenntarthassa és megerősítse világpolitikai súlyát” – érvel Eörsi Mátyás.

Európa súlytalan

Ez derül ki az ukrajnai háború esetében. Korábban a német kancellár és a francia elnök tárgyalt Putyinnal Ukrajnáról, ma már erről szó sincs. Putyin csakis az Egyesült Államokkal hajlandó tárgyalni, mert azt látja, hogy az Európai Unió mindenben a washingtoni vonalat követi. Nincs európai politika! A távoli Kínának több beleszólása lehet Ukrajna jövőjébe mint az Európai Uniónak. Hszi Csin-ping elnök a jövő héten Moszkvába látogat, és megpróbál közvetíteni Oroszország és Ukrajna között. A kínaiaknak van béketerve az ukrajnai háború befejezésére. Ezt lehet bírálni, de van. Hol az európai béketerv? Sehol.

Washington sem Európai Egyesült Államokat akar hanem pénzügyi NATO-t, amelyen belül korlátlanul érvényesítheti a katonain túl a gazdasági érdekeit is Európában.

Orbán lánya, Flóra

Ez az Orbán nem az az Orbán, és ez a Flóra nem a miniszterelnök lánya. Úgy tűnik, Demeter Mártát, az LMP képviselőjét nagyon megvezették.

Ami azt illeti, a képviselőnő lehetett volna óvatosabb is, mielőtt írásbeli kérdésében arra kért választ a belügyminisztertől, miért utazott Orbán Viktor Flóra nevű lánya a honvédség gépével Ciprusról Magyarországra.

A választ most már tudjuk: azért, mert az említett Flóra egy Orbán nevű, Cipruson szolgáló százados lánya. A papa a szolgálat leteltével hazajött, s miután kérte, engedélyezték a számára, hogy a felesége és a lánya a honvédségi géppel jöhessen Magyarországra.

Normális országban eddig tartana ez a történet. Magyarország azonban nem normális ország, ezért nálunk ez a történet valójában itt kezdődik.

Azzal, hogy valakik nyilvánvalóan megvezették az LMP társelnöki posztjára pályázó Demeter Mártát, valamint a még szórványosan fellelhető független sajtót. A képviselő és a sajtó persze lehetett volna körültekintőbb, hiszen tudják, hogy hol élnek, ám ebben az esetben cserben hagyta őket a veszélyérzetük. Pedig, egy olyan országban, ahol minden megtörténhet, ott minden meg is történik. Olyan országban, ahol a miniszterelnök magánrepülőgépen utazik labdarúgó mérkőzésekre, más alkalmakkor pedig a honvédség számára vásárolt, ám a kormány által használt gépen tárgyalásokra, ott az is benne van a pakliban, hogy a miniszterelnök lányát is katonai gép szállítsa.

Jelen esetben – eddigi tudásunk szerint legalábbis – nem ez történt. Ha hinnénk az összeesküvés-elméletekben, azt sem zárhatnánk ki, hogy Demeter Márta baráti tűz áldozata lett. Vagyis, valakiknek az övéi közül nem tetszett, hogy bár csak nemrég igazolt át a szocialistáktól az LMP-be, hamarosan a valódi vezéreitől – Szél, Hadházy – megfosztott LMP társelnöke lehet.

Most tehát ujjong a hazugságai miatt amúgy számos helyreigazítást közölni kénytelen alternatív valóság több hadoszlopa – 888, Origo és társaik -, amiért sikerült csőbe húzni egy ellenzéki képviselőt, és a független sajtó egy részét. Valamit azonban muszáj megjegyezni: az, hogy a Ciprusról Magyarországra utaztatott Orbán Flóra csak névrokona a miniszterelnök lányának, nem csökkenti annak a botránynak a mértékét, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hol honvédségi gépeken, hol kötélbarátjának magánrepülőjén utazgat közpénzekből kistafírozott kedvenc csapatának meccseire.

Rasszizmus

Áttért vagyok, mint a többség magyar származású muszlim. Talán egy generáció múlva a muszlim családba születettek lesznek többségben. Katolikus hitben nevelkedtem és olvasmányaim, főleg a Korán fordítás vitt erre az útra. Tévedés ne essék, nem azzal a szándékkal fordítottam le a Koránt, hogy muszlim legyek. Az első fordításom időtöltés, kihívás volt. Engem a sorokból összeállt logika és érvrendszer győzött meg. Ebből egy szempont volt az is, hogy Iszlámot felvenni nem jelent hitehagyást, hiszen Jézus, a Biblia és a Koránt megelőző próféták, könyvek, mind az Iszlám részei. Ezt erősítették meg tanulmányaim Egyiptomban is.

Ez egészen addig így volt, míg ki nem mondtam a shihádát (hiteskü) és Iszlám helyett a muszlimok forgatagába kerültem. Akkor döbbentem rá, hogy egy kaotikus, primitív, fröcsögő tömeg vesz körül, akikben dúl-fúl a felsőrendűség érzete. Minden személy professzor, aki mindent jobban tud nálad. De ha megkaparászod, akkor számára a föld lapos. Az Iszlám tanait is ilyen szinten ismeri a többség. Ezért normálisan csak azokkal lehet beszélni, akik nem tartják a vallást.

Természetesen tudósokat is találtam, akik a másik végletet képviselték. Hatalmas olvasottság, memorizálási képesség, logika jellemezte őket. Ezek sorába tartozott pl. Ahmed Deedat Dél Afrikában.

Bizonyos vagyok, hogy mindazokat, akik áttértek, néha előveszi a kétség: ugyan jól döntöttünk? Aztán visszatekintünk és

látjuk, hogy az a tábor, akiket elhagytunk, többnyire ugyanolyanokból állt, mint akikhez kerültünk.

Jellegük más volt, mert ott szeretetbe csomagolták a gyűlöletet, szép ruhába a szennyes belsőt, de valójában ugyanaz a felsőrendűséget sugárzó, csak saját kultúrkörét megtűrő népesség. Természetesen ott is vannak gondolkodók, együtt élni kívánók, más kultúrák felé nyitottak.

Aztán rájöttem, hogy ez nem a népek önhibájából alakult így. Erre lettek kinevelve, ebbe az irányba lettek manipulálva. Az Iszlám ellenségei tartanak előadást az Iszlámról és a kereszténység ellenségei hallatják hangjukat a kereszténységről. A népek pedig beveszik a cumit és így tartják hitelesnek!

Ettől kezdve hagytam a népeket a maguk útján és csak irodalommal foglalkoztam. Nem csak muszlim irodalommal. Filozófiával, jogtudománnyal, természettudományokkal stb.
Amikor ezekkel párhuzamosan tanulmányoztam a Koránt, akkor rájöttem, hogy jól döntöttem. Kétségeim nincsenek. A Korán nem vitatkozik a többi könyvvel. Megerősíti azokat.

Ugyanakkor arra is rádöbbentem, ha ugyanennyit tanulmányoztam volna a buddhizmust, akkor ma buddhista láma lennék és a megnyugvás ugyanilyen szintjére értem volna el.

Mert teljesen mindegy melyik rendszert követed, ha annak mélységét megérted, ugyanoda jutsz.

Ha pedig a felszínen maradsz, nem különbözöl a seregtől, akik egymás szemét vájják kivagyiság, személyeskedés, de mindenképpen valamilyen feltűnési viszketegségtől, identitástól vezérelve.

És itt pár szót az identitás kóros túlnövéséről, a rasszizmusról.

Hogy a magyar nép rasszista? Naná, hogy az! Próbáld ki! Vegyél fel más hitet, vegyél feleségül egy cigánylányt, képviselj más véleményt, kritizáld Trianont és megtudod! Megtudod a viccelődések alapján, amivel a sok prosztó nem érzi, ha mást vérig sért, de ha visszaviccelsz, akkor öri-hari! Ha ezt átéled, akkor tátva marad a szád, hogy hol is élsz és milyen szűkre szabták azt az abroncsot, ami körbeveszi az agyat. Én sem tudtam, hogy ilyen voltam. Csak akkor láttam, amikor más lettem, mint a mainstream.

De ugyanilyen rasszista a német, az osztrák, a francia, ne aggódj! Minden nemzet rasszista, csak az előadásmódja más. Az amerikai, az izraeli, mind rasszista! És hiába vallási tilalom, a muszlim is az!

Próbálj benősülni, próbálj pozícióba kerülni egy muszlim közegben. Ha nem vagy annak az adott törzsnek, nemzetségnek, családnak a tagja, akkor leshetsz! Ha megkérdezik muszlim vagy-e, mondod igen, egyből továbbmennek: na és milyen? Síita, vagy szunnita? Ha válaszolsz, akkor tovább kérdeznek, hogy annak melyik jogiskolája, ha válaszolsz, akkor tovább: annak melyik irányzata és melyik hittudósának iskolája stb., míg eljuttok egy 20 fős közösségig, amibe tartoznod kell és azt természetesen ez a család irányítja. Magyarán: légy csicska!

De bármely más nemzet esetén meg van az a logika, amivel téged a zombik közé tesznek. Akkor verheted a melled magyarsággal, kereszténységgel, muszlimsággal, dicső történelemmel! Átéled a rasszizmust a másik oldalról, ahol éppen téged tekintenek selejtnek.

Most jönnek majd a kommentek, hogy nem így van, mert Kanada más, Dublin más, Hencida és Boncida más. Kivétel biztos akad és árnyalni mindig lehet, de a lényeg nem változik: akárhova mész, nem királynak kellesz.

Ebben a világban élve becsüljük meg azokat, akik őszinte tisztelettel nyitnak kaput és kívánják a tudást. Nem az elválasztó, hanem az embereket összekötő tudást. Ők azok, akikre egy új világ alapozódhat. Ők azok, akik fátylat borítanak történelmi sérelmeikre és egymást gyarapítják.

Nekem nem sikerült olyan korban élni, ahol ezek az elvek működnek, de azon dolgozom, hogy gyermekeim, unokáim már egy ilyen felfogásban élhessék meg napjaikat, a gyűlölet szikrája nélkül.

A részeges Juncker levele a mindig józan Orbánhoz

Kedves barátom, Viktor!

Hallottalak a magyarországi közrádióban. Minden pénteken meghallgatlak, hogy stílszerű legyek, iszom a szavaidat. Nagyszerű kollégád, Kősa Lajos említette az ivást velem kapcsolatban Tusványoson. Azt mondta, hogy „az EU-t egy rossz, részeges, alkoholista pasi vezeti. Nem isiász van itt, alkoholista.”

Kedves Viktor, kérlek tolmácsold nagybecsülésem Kósa úr felé. S ha már beszélsz vele, kérdezd meg őt arról az 1300 milliárd forintról, amelyet az általa csengeri háztartásbeliként emlegetett hölgy ígért neki. Nem ismerem pontosan a magyarországi pénz értékét, sem az ottani átlagkereseteket, de úgy sejtem, hogy a Kősa úrral kapcsolatba hozott összeg sok ezer magyar ember sok száz évi jövedelmének felel meg.

Kérdezd meg azt is kedves Viktor Kósa úrtól, hogy debreceni polgármestersége idején miért hívták őt előbb Mr. 10, később Mr. 20 százaléknak. Nem ismerem a magyarországi szokásokat, de mifelénk azokat az embereket nevezik így, akik csúszópénzt szoktak elfogadni, vagyis, megvesztegethetők.

És akkor néhány szót arról, amit az EU-ról mondtál kedves Viktor barátom. Hogy az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva, mert jövő májusban lejár a mandátuma. Nagyon örülök, hogy ennyire jó a memóriád, és nem felejtetted el ezt a fontos dátumot, nem lenne jó, ha pártod, a Fidesz lemaradna a választásról.

Közlöm veled, hogy nincsenek a napjaink megszámlálva. Az lehet, hogy te, mint a sorkatonák – ugye úgy mondták nálatok, amikor mindenkinek kötelező volt bevonulni – vágod már a centit.

Tényleg Viktor: mi igaz abból, hogy bevezetnétek a sorkatonaságot? Tagadjátok, de mindig vannak köztetek olyanok, akik nosztalgiával említik azokat az időket, amikor még a fiúkat elvitték katonának. Tudom, hogy te nem szereted a dagadt katonákat, mint mondtad, az a halálod, most legutóbb pedig az is kiderült, hogy a tetkós katonákat sem díjazod.

Na, de miről is akartam neked írni kedves Viktor! Hát, hogy mint mondtad, erőid végén vagy, fel kell töltened az akkumulátorodat. Ezek szerint neked Viktor barátom, több erőd is van, ezek végén vagy, ezért kell pihenned. Azért csak vigyázz azzal a feltöltéssel, nehogy véletlenül túltöltsenek, akiknek ez lesz a feladatuk. Nem lenne jó, ha túl nagy lenne benned a feszültség, és ezért még a mostaninál is gyorsabban pörögnél.

Szükségünk van rád kedves Viktor az Európai Unióban, és nem szeretnénk, ha történne veled valami. Számítunk rád jövőre is, hallom, újabb stadionokat akartok építeni és a felcsúti kisvasutat is meghosszabbítjátok az uniós polgárok pénzén. Szólj, hogy mennyi pénzre van szükséged a futballpályák fűtéséhez, tudod, milyen vagyok, ha iszom, olyankor még a szokásosnál is nagyobb a szívem, és nem sajnálok tőled semmit.

A régi barátsággal, Jean-Claude

SZEREPELTEM A „KORMÁNYINFÓN”

Nagy megtiszteltetésben részesültem: csütörtökön megjelenhettem a kormány szokásos sajtótájékoztatóján. Nem személyesen jelentem meg ott, csak egy gondolatom révén, ugyanis a „köztelevízió” tudósítója Gulyás Gergely miniszternek feltett „kérdésében” felidézte azt a bizonyos gondolatomat.

Íme a köztévé kérdése és Gulyás miniszter válasza (az előző kérdéssel és válasszal együtt).

„Szó volt itt a migrációról. Az elmúlt héten folyamatosak voltak az összecsapások és a lázadások Franciaországban Erről mit gondol, a kialakult helyzetről?”

„Először is azt reméljük, és azt kívánjuk a francia kormánynak, hogy mielőbb váljon teljes egészében az események urává, és a köznyugalom és a közrend álljon helyre Franciaországban. Nyilván ebből sokkal messzemenőbb következtetéseket is le lehetne vonni, miért alakultak ki Franciaországban és különösen Párizsban és Párizs elővárosaiban azok a rendkívüli társadalmi feszültségek, amelyek egy kétségkívül jogszerűségében vitatható és emberi életet követelő rendőri intézkedés miatt több napos erőszakos zavargásokban   nyilvánulnak meg. Erre úgy gondolom, hogy nem a magyar kormány feladata ezeknek a folyamatoknak az elemzése, illetve csak olyan mértékben a feladatunk, amely megóv bennünket attól, hogy a magyar társadalom és Magyarország hasonló helyzetbe kerüljön. Minden olyan, amit a migrációról mondunk és teszünk, mindaz, amit a migráció elkerülésében teszünk, az éppen azért van, hogy a hasonló társadalmi feszültségektől óvjuk meg Magyarországot.”

„A DK szerint viszont Magyarországnak el kellene fogadnia az Unió migrációval kapcsolatos terveit. Bauer Tamás nyilatkozott néhány nappal ezelőtt a Klubrádiónak arról, hogy Magyarországnak be kellene fogadnia bevándorlókat, ez jó lenne Magyarországnak, csakúgy, mint Németországnak és más nyugat-európai országoknak. Erről mit gondol?”

„Ez a baloldal és a baloldal legnagyobb pártjának a véleménye. Ők kerítést akarnak bontani, és a migrációt támogatják. Szerintem a magyar választópolgároknak el kell dönteni, hogy ha akarnak tömeges migrációt Magyarországon, akkor a magyar baloldal megfelelő ennek a tervnek a végrehajtására. Ha nem, akkor viszont tartsák távol magukat és az országot is a baloldaltól.”

Biztosan a „köztévé” munkatársa is, és Gulyás miniszter is tudja, hogy idestova kilenc éve nem viselek tisztséget a DK-ban, és amit nyilvánosan mondok, az mindig a személyes véleményem, és nem a DK álláspontja.

Valamikor régen a kettő egybeesett, de ma már ez sokszor nincs így. Értem persze, hogy örömmel támadják a DK álláspontjaként a Klubrádióban elmondott gondolatomat, miszerint Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországnak is nagy szüksége lenne olyan bevándorlókra – évente néhány tízezerre –, akik készek betölteni olyan munkahelyeket, amelyekre a magyarok közül nincs elegendő jelentkező. Hozzátettem: ahogy Nyugat-Európa egészségügye és idősgondozó rendszere egy napig nem tudna működni a Kelet-Európából és Európán kívülről érkező vendégmunkások, bevándorlók nélkül, úgy Magyarországon is leginkább ezekben az ágazatokban lenne rájuk szükség, ahogy az idősgondozásban ma is erdélyi és kárpátaljai ápolónők segítik ki azokat a tehetősebb családokat, amelyeknek nincs más módjuk a rászoruló idős családtag gondozására. Ezt Orbán Viktor és Kövér László is tudta 2015 előtt: még az első Orbán-kormány idején készíttettek tanulmányt a bevándorlás lehetőségeiről. Csakhogy 2015-ben jó érzékkel és a minimális erkölcsiség híján rájöttek arra, hogy milyen politikai tőkét lehet kovácsolni a migráció hangos elutasításából.

Most, az „újraiparosításhoz” szükséges munkaerő hiányában ismét felfedezték, hogy Magyarországnak szüksége van vendégmunkásokra, még törvényt is hoztak a vendégmunkások szervezett behozataláról, csak éppen kizárva azt, hogy tartósan itt maradjanak, és bevándorlókká váljanak, és követhesse őket a családjuk. Családbarát felfogásuk ugyanis csak a magyarokra terjed ki, a vendégmunkásokat arra ítélik, hogy két-három éven át szeretteiktől elszakítva dolgozzanak nálunk, hozzájárulva a magyar GDP növekedéséhez. A migránsellenesség politikai hozadékáról semmiképpen nem akarnak lemondani..

A feladat

Mikor az ember véleménycikkeket kezd írogatni, kétfajta lehetőség áll előtte: megpróbálhat hatni az értelemre, de megpróbálhat az érzelemre is. Az előbbi valamivel nehezebb, ugyanis az agy érzelmi hatásokat feldolgozó része mind térfogatban, mind befogadó képességben elképesztő fölényben van az értelmi résszel szemben.

Az emberek (még a legokosabbak is) sokkal több mindent nem tudnak, mint amennyit igen, ezért kénytelenek a nem tudott részeket hittel kipótolni. A hit az agyba beégetett nemtudás, és bizony mindenki rossznéven veszi, ha valaki az általa bizonyosnak hitt dolgokat meg akarná cáfolni, ebből következően az ilyen eseteknél nem a „jé, tényleg” jellegű rádöbbenés, hanem a begorombulás a jellemző reakció.

További nehezítés: a racionális értékeléshez az összes lényeges információ birtokában kell lennünk, hogy a levezetés és a végkonklúzió csak és kizárólag érvekkel legyen támadható. Sok utána keresés, korábban helytelenül tudott dolgok esetén újrakezdés, még szerencse, hogy a szakmai múlt megfelelő rutint biztosít ahhoz, hogy az ember ezt természetesnek tekintse. A tűz, a gőz, a víz, az áram nincs tekintettel a saját törvényein kívül semmire, viselkedésük bosszantóan logikus, a hitükre való apellálás  a tervezés során a legnagyobb hiba, mivel olyanjuk nincs nekik.

Az embereknél ez teljesen másképp van. Nem olyanok, mint a közegek, őket ugyanis lehet manipulálni. Ennek eredménye, hogy ha egyszer már valamiről hitet tápláltak beléjük, azon írásokat és beszédeket veszik a legszívesebben, amelyek erősítik a hitüket, tökmindegy nekik, hogy az valóságként hamis vagy igaz, és az sem nagyon érdekli őket, ha emeletes hülyeség. A politikában különösen így van, ugyanis ott még a szakemberek (politológusok, elemzők, ilyesmik) is sokkal több dolgot hisznek, mint amennyit tudnak. Messze sokkal többet, lehet mondani. A politikusok esetében legfontosabb hát a céljaiknak megfelelő „valóság” kitalálása és sűrű ismételgetés általi elhitetése a néppel, mert ha nem is igaz, úgyse fogja cáfolni senki, hiszen ahhoz utána kéne járni az adatoknak, és logikus levezetés után levonni a végkonklúziót.

A racionalitás sajnos nem nagyon kifizetődő, mert a jelenlegi regnálóknak sok fegyverük van ellene.

A ravaszabb fideszes hithirdetők esetében az emberi dolgok bonyolultságát kihasználva sok minden igaz, csak a végeredmény hamis. Ilyen például az a mondás (hányszor hallottam már átvert embertársaimtól), hogy „A másik is lop, tehát a másik sem lenne jobb”. A kijelentést részletesebben vizsgálva emlékezhetünk még Zuschlagra, aki 70 milliót lopott (ebből 50 milliót visszatérített, azaz a tényleges kár 20 millió), ám mikor kiderült, azonnal kirúgták az MSZP-ből, szabad utat engedtek az igazságszolgáltatásnak, és a tolvaj hat évet kapott, amelyet elnöki kegyelem nélkül le is kellett neki tölteni. Miniszterelnök Gyurcsány. Emlékezhetünk ugyanakkor a legfőbb vőre is, akinek 13 milliárdját (nem millió!) inkább visszafizette az állam az EU-nak (a mi pénzünkből természetesen), csak vizsgálat ne legyen, így Tiborcz a már zsebre vágott 13 milliárddal plusz büntetlen előélettel szabadon elsétálhatott. Miniszterelnök Orbán. A fentiek alapján „A másik is lop” kijelentés igaz, viszont „A másik sem lenne jobb” következtetésben már felmerülhet némi kétely. Persze nem mindenkinek. Van, aki simán elfogadja, hogy ma a lopás intézményesített, és a NER-nek legfőbb jellemzője. Mivel pedig ők a legnagyobb tömeg, immár 13 éve sorjáznak a kétharmadok.

Itt van aztán Bayer „a stílusom hej, parasztos, de én nem szégyellem” Zsolt, aki mostanában azt nyilatkozza, hogy „Tényleg volt valami konszenzus ezidáig, hogy szülők, nagyszülők csináltak, amit csináltak, de hát erről a gyerek meg az unoka nyilván nem tehet. Most ezt felrúgta ez a gazember”, de ha az ember visszalapoz például 2021-ig, könnyen talál ilyesmiket: Sajnos ez érdektelen, és őt továbbra is taps fogadja, mert a mi kutyánk kölyke nem hibázhat sohasem.

Van persze olyan igehirdető is, aki a legócskább módon az irigységre alapoz, meg arra a szocializmusból itt maradt hitre, hogy hiába végzett valaki külföldi egyetemen és került magas vezető pozícióba éveken keresztül több állami és magántulajdonú nagyvállalatnál, akkor sem lehet sok pénze. Hogy miért? Mert csak! Eklatáns példa rá a Magyar Nemzet cikke: „Újabb floridai luxusingatlant vett a Gyurcsány-fióka”, amely hír végigrohant a teljes NER médián. Az origo-nál elég sok a Mártháról szóló hír, ugyanis egyszer már ezt kellett bírósági határozat alapján közölnie: „Valótlanul híreszteltük, hogy Mártha Imre ellen három ügyben indult korábban büntetőeljárás. A valóság ezzel szemben az, hogy Mártha Imrével szemben egyetlen ügyben sem indult büntetőeljárás. Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy a fővárosi közművezér egy részvénytársaság révén elsődlegesen tulajdonolja a balatonalmádi kikötőt és a Vitorlás Kikötő Zrt. aranyrészvényese. A valóság ezzel szemben az, hogy Mártha Imre és egy általa tulajdonolt gazdasági társaság a kikötőt tulajdonló cég részvényeinek 3,45%-át tulajdonolja, aranyrészvénnyel – mivel ilyen a Vitorlás Kikötő Zrt.-ben nincs – Mártha Imre nem rendelkezik.” Érdekesség az üggyel kapcsolatban, hogy a többmilliárdos Hatvanpusztáról a NER sajtó sohasem közölt olyan hírt valamilyen Orbán-apókás címmel, amely az olvasók irigységét célozta volna meg.

Előfordul az is a NER médiában, hogy a derék, szorgalmas újságíró akkora ökörséget ír, amelyet a mérete miatt már maga sem vesz észre (de hogy a szerkesztő sem, az eléggé röhejes). Az egyikről már én is megemlékeztem. A Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint Zalatnay panaszkodik, hogy 60.000 Ft/hó a nyugdíja, mire „Gyurcsány emberei” (Nyugati fény) azt a kérdést tették föl: Orbán tud-e róla, hogy az énekesnő azoknak a táborát erősíti, akik havonta a létminimumot meg sem közelítő nyugdíjat kapnak? Ebből a derék Szerzőnek a következő hatalmas betűs címet sikerült kreálnia: „Zalatnay Saroltába törölték a lábukat Gyurcsány emberei”

Másik példa az ostobaságra szintén a Magyar Nemzet cikke, melynek másik óriásbetűs címe szerint „Pressman elvtárs Vorosilov marsall és Jurij Vlagyimirovics Andropov nyomdokaiba lépett”. Mint tudjuk, az amerikai nagykövet elment az ellenzék által összehozott parlamenti ülésre, amelyen a FIDESZ-KDNP nem vett részt (nehogy már véletlen szórakozottság okán megszavazzák a svédek NATO csatlakozását!), és ezt az odamenést Szerző azonosnak tekinti a szovjet csapatok 45 éves itt tartózkodásával és a Szovjetunió ezen időszak alatti viselt dolgaival. Ahogy írja: „Ilyen durván és egyértelműen még a megszálló szovjetek sem gyakorolták a hatalmukat”. Ebből megállapíthatjuk, Szerző még nem élt az 1945 – 1990-es időszakban és nem is hallott erről semmit. Néhány történelemkönyv elolvasása javasolható, hátha lehet az információhiányon segíteni… bár a mérete ezt kétségessé teszi.

Ezeket az eseteket látva az ember erősen elcsodálkozik, hogyan lehetséges, hogy az ilyen médiumszerű akármiket az olvasótáboraik még nem hagyták ott? Szabad ezt tenni szegény olvasóval? Úgy látszik, szabad. Sok még örül is neki.

Ha most arra gondolunk, hogy ezek a „Szerzők” milyen jól élnek az ilyen írásokból… de inkább ne gondoljunk ilyesmire. Van elég bajunk anélkül is. Például a normálisnak megmaradt médiával meg kellene állítani ezt a piszkosszürke áradatot, amelyik mindenfelé hömpölyög, és ki kellene szabadítani alóla a választópolgárokat.

Nehéz, nagyon nehéz… pláne, hogyha nincs jelentkező.

Lázár politikai feltámadása?

„Én azt gondolom, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben. Ez nagyon súlyos probléma, mert megtámadtak egy országot, amely független akar lenni. Örülök, hogy az Európai Unió most minden olyan ország mellett kiáll, amely független akar lenni, mert ha Ukrajnának jár a függetlenség és a szabad döntési jog, akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is jár” – nyilatkozta Lázár János egykori kancellária miniszter, a Fidesz egyik önjelölt trónörököse a HVG-nek.

Ez a nyilatkozat alaposan eltér Orbán Viktor álláspontjától, aki egyáltalán nem siet agresszornak nevezni Vlagyimir Putyint. Rábízza ezt Németh Zsoltra, aki kiadta a Ruszkik haza! jelszót. Vagy Lázár Jánosra, aki épp Márki Zay Péter ellenfele a választáson.

Orbán Viktor nem Putyin hanem a saját választói miatt nem siet elítélni az orosz agressziót. Hosszú évekig tartott amíg a magyar szabadságharcos fideszes narratívából oroszbarát reálpolitika lett. Ma a reálpolitika oroszellenességet sugall Orbán Viktornak is. Aki a valóságban el is árulta Putyint, de erről nem kívánja választóit tájékoztatni, mert minden szavazatra szüksége van. Nem kíván Boriszov bolgár ex miniszterelnök sorsára jutni, akinek a korrupciós ügyei  iránt ugyancsak érdeklődik az európai ügyészség.

Mit akar az USA?

Olyan egységes Nyugatot, amely San Franciscotól Záhonyig tart, és amely nemcsak katonailag szövetséges, de gazdaságilag is együttműködik, hogy szembeszálljon az orosz és a kínai kihívással. Orbánnak ebbe a rendszerbe kell beilleszkednie, ha túl akarja érni a válságot, amely mindenképp bekövetkezik Magyarországon még az idén.

Az USA budapesti nagykövetsége a 2018-as választások előtt megkereste Lázár Jánost, aki akkor kancellária miniszter volt, és ajánlatot tett neki: nem kíván-e Orbán Viktor örökébe lépni? Lázár nagyon is kíván, de reálisan felmérve az esélyeket, akkor aligha mondhatott igent. Sietve tájékoztatta is Orbán Viktort az amerikai ajánlatról. Ezek után Lázár tetszhalottá vált a politikában.

2022-ben azonban új helyzet van. Az Ukrajna elleni orosz agresszió mindent megváltoztatott: az Orbánt igen mérsékelten kedvelő amerikai vezetés átvette az irányítást Európában is. Washington nyugati egységet akar, és ezt elfogadták az EU nagyhatalmai: Németország és Franciaország is. Orbánnak be kell állnia a sorba, már persze, ha beengedik.

A fiatal Orbán Viktor az USA kedvenceként kezdte politikai pályafutását. Szembeszállt Amerikával amikor Washingtonban demokrata adminisztráció volt hatalmon. Trump idejében azonban fordulat következett be. Orbán hozzákötötte sorsát Trumphoz, aki a választáson elbukott. A republikánusok azonban továbbra is erősek Washingtonban. Ősszel a választásokon többséget szerezhetnek a kongresszusban, és ezzel béna kacsává változhat Biden adminisztrációja.

Ha tehát az USA meg akarja buktatni Orbánt, akkor erre kevés ideje van. Európában kevés könny hullana utána, de az amerikai republikánusok kérdéseket tehetnének fel arról, hogy milyen szerepe volt az amerikai diplomáciának Orbán bukásában.

A nyugati nagykövetségek egyértelműen az ellenzéket támogatják Budapesten, de Orbán eltávolítását csakis az amerikaiak érhetik el. Ha akarják. Ukrajna után ugyanis akkor újabb válság góc keletkezne a térségben, és erre senkinek sincsen szüksége. Az ismert rossz jobb lehet az ismeretlen újnál Magyarországon.

Lázár azonban készenlétben áll. Képviselheti a Fidesz nyugatos vonalát, amely hajlandó lehet valamiféle nemzeti egységre tekintettel a nemzetközi helyzetre.

Csakhogy egy esetleges nemzeti egységkormány is óriási társadalmi – gazdasági válságra kell, hogy felkészüljön. A magyar politikai elit pedig már többször is bizonyította: erre bizony képtelen hatékony és demokratikus módszerekkel.

Nemzeti konzultáció II.

Folytassuk tovább kérem, bölcs vezérünk mélyenszántó gondolatainak megismerését! A vezér ki egyben vátesz és street fighter mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. Azért emlékezzenek gondolatai fundamentumára: zátonyra futás esetében a zátony a hibás!

Brüsszel el akarja törölni a kamatstopot

A banki kamatok az elmúlt időszakban nagyot emelkedtek. Ezért a kormány a családok védelme érdekében kamatstopot vezetett be, amely 300 ezer családot és közel 30 ezer vállalkozást véd. Brüsszel az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban egyértelművé tette, hogy el akarja törölni ezt az intézkedést.

Szegény állampolgár ezzel szembesülve csak hápogni tud, mert sohasem hitte volna, hogy „Brüsszel” ennyire gonosz. A szövegből az is kiderül, hogy mennyien vettek föl nálunk változó kamatozású hitelt akkor, mikor még igencsak alacsonyak voltak a kamatok.

A változó kamatozású hitel hasonlít a változó árfolyamú (= deviza) hitelre, és a megszédülős embertípusokra van kitalálva, akiket könnyen hatalmába kerít a szerencsejáték ördöge, és abban a reményben vesz fel hitelt, hogy a kamat a törlesztés végéig alacsony marad. Nem jött be nekik. Az MNB az infláció meg a forint árfolyam miatt kénytelen volt nagymértékben kamatot emelni, ám akkor a kormány a jóságos Orbán Viktor vezetésével beavatkozott, mégpedig két fél által a jogszabályoknak megfelelően kötött polgári szerződésekbe avatkozott bele, és megint csak nem azt csinálta, hogy a leginkább rászorulókat segítette, hanem mindenkit. A kiszámíthatóságra törekvő hitelesek, akik a drágább, de biztosabb fix kamatozást választották, ilyen segítséget nem kaptak, pedig nekik is megnehezedett az életük.

Az EU ajánlás:

A… kamatplafon fokozatos megszüntetése a torzító hatások csökkentése és a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójának elősegítése érdekében. Célzott támogatási intézkedések a lakásszektorban az alacsony jövedelmű háztartások számára.

Szomorú módon ez az ajánlás is logikus. Sokkal logikusabb, mint a FIDESZ magyarázat. A kamatstopot azért kell megszüntetni, hogy a jegybank a kereskedelmi bankokon keresztül zavaró hatások nélkül érvényesíthesse célját a reálgazdaságban (monetáris transzmisszió, jelenlegi MNB célok: infláció elleni küzdelem, forint árfolyam stabilizálása), és „Brüsszel” természetesen most sem hagyta ki az ajánlásából a célzott támogatást a rászorulóknak, mivelhogy ő is jószívű, de nem mindenkivel. Orbánék viszont nem céloznak. Valószínűleg nem is tudnak, az túl bonyolult nekik, így aztán minálunk a legtöbb támogatást a gazdagok kapják, a maradékot meg a tehetősek.

A kamatstop nem maradhat örökké, egyszer majd „el kell törölni”, ahogy „Brüsszel” ajánlja (jelenlegi érvényességi ideje 2023. dec. 31.), mivel pedig a tartama alatt a törlesztés kisebb, mint a szükséges, a kiesést a hitelesnek később kell megfizetni: nagyobb összeg és hosszabb törlesztőidő.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy ez a kérdés is a nép Orbán iránti hálájának fokozása, és Brüsszel elleni tovább hergelése érdekében született, ugyanakkor jó hivatkozási alap lehet Orbánéknak, mikor majd a kamatstopot tényleg megszüntetik. „Ezt is Brüsszel erőltette ránk”, kiáltozzák majd mindenfelé Menczer, Gulyás, Hollik meg a többiek.

Brüsszel meg akarja szüntetni a magyarországi extraprofitadót

A kormány extraprofitadót vetett ki azokra a nagyvállalatokra, amelyek a járvány és a háborús válság idején jelentős extraprofitot halmoztak fel. Elvárjuk, hogy ők is vegyék ki a részüket a közös teherviselésből. Brüsszel azonban azt akarja, hogy Magyarország idén év végéig szüntesse meg az extraprofitadókat.

Csaba László közgazdász szerint extraprofit nincs, csak profit van, ezért extraprofit az, amit a kormány annak nevez ki. Érdekesség, hogy ezen adó alapja nem a profit ám, hanem a nettó árbevétel, azaz még a megnevezésben is hazudnak (már a Pszichiátriai Intézet egyesített erői sem tudnák őket leszoktatni róla). A bevétel alapján történő adóztatás ráadásul kifejezetten pofátlan dolog, nem csoda, hogy „Brüsszel” nehezményezi.

Vannak viszont bőven, akik efféle hangzatokkal átverhetők, és miután a kérdőív mindenkihez eljut, nincsen szükség kiválogatásra, az összes átverhető állampolgár biztos kap belőle. Az állampolgárok jó részének sajnos nincs elegendő információja, nem is jár utána, hogy legyen neki, de még ha lenne is, nem tud vele mit kezdeni. Ami a leginkább sajnálatos, övék a többség minden vonalon. Ezért döntő az érzelmi szál, lásd extraprofit, járvány, válság, közös teherviselés, Brüsszel, melyek emocionális hatásához nem kell konkrét információ.

Megemlítendő még, hogy a fenti adóval sújtott vállalatok bevétele nagyrészt az infláció miatt nőtt, emiatt lett több a profit is. Mégpedig nominálisan. Reálisan (= inflációval korrigálva) alig változott, azaz ez sem hatásos érv, de a kormánynak jó hivatkozási alap volt a handabandával körített „minden áron pénz kell” megszorításokhoz.

Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni

Brüsszelben helyettünk akarnak dönteni arról, hogy kivel éljünk együtt, és kiket engedjünk be az országunkba. Kötelezni akarnak minket, hogy már a menekültügyi kérelmek elbírálása előtt engedjük be a migránsokat az országba. Ezzel migránsgettókat hoznának létre Magyarországon is.

Hajjaj. Nehéz téma, fogós téma. Sőt, véletlenül még igaz is, Brüsszel tényleg migránsgettókat akar létrehozni nálunk, illetve hát létrehozatni velünk, ami a még rosszabb kategória, tekintve, hogy a költség is hozzánk tartozik.

A helyzet a következő: vannak európai uniós országok, amelyekbe aránytalanul sok migráns érkezik. Olaszország tengerpartja pl. 7.600 kilométer hosszú, nehezen képzelhető el, hogy a mindenféle vízijárművön érkezők jó része ne tudna partra szállni, és persze az úri etikett szerint a még vízen lévőket sem szabad visszalökdösni a partról, „Fulladjon meg ott ahol van mindahány!” felkiáltással, így aztán például az olaszoknak sokkal több dolguk van velük, mint nekünk. Táboroztatás, etetés, itatás, adminisztráció, sok-sok ezer ember, nem csoda, hogy az Unió, amely nem egy darab ország érdekeinek a folyamatos kiszolgálására jött létre, hanem egy együttműködő, kompromisszumok révén irányított szervezet (te is engedsz, én is engedek a win-win érdekében), úgy gondolta, segít a bajba jutott tagjainak, és az adott ország figyelembe vehető kapacitása szerint elosztja őket mindenkinek. Nekünk kb. 6000 ember jutna (a magyar börtönökben kb. 20.000 ember van fogva tartva). Az ideküldött migránsokat addig kell táboroztatnunk és ellátnunk a nekik épített gettóban, amíg a magyar hatóságok megvizsgálják a kérelmeiket. Negatív ítélet esetén kitoloncolás az EU-ból, pozitív esetén engedély az EU-ban való tartózkodásra, mely utóbbi esetben a szerencsések csak addig maradnak nálunk, amíg valamilyen közlekedési eszközzel el nem tudják hagyni az országot. Nyugat felé természetesen. A procedúra befejezése után egyetlenegy sem maradna itt.

Egyébként Brüsszel nem akar helyettünk dönteni, mert pénzzel mindez megváltható, amelyet mi fizetnénk, az EU pedig az olaszoknak utalna át. Ha fizetünk, nem kell még menekültkérelmük elbírálása előtt beengednünk senkit, befogadni meg pláne nem, aki itt maradhat, úgyis azonnal elmegy.

Nem tudom, hogy agyműködési zavar-e, vagy újabb (immár a sokadik) népátverés annak folyamatos szajkózása, hogy aki migránst itt bírálnak el, az itt fog letelepedni. Ugyanis ez nagyon nem igaz. Nincs az az isten, T. Migránsozók! Nem bolondult meg, hogy itt maradjon! Hogy uraságodék ezt akarják lenyomni a nép torkán, az érthető, hogy ehhez is hazudni kell, az természetes, hogy FIDESZ propagandát folytatnak vele (EU rossz, FIDESZ jó), az magától értetődik, de hogy mindezt közpénzből, és ehhez a nem NER sajtó csak asszisztál, az nem egészen tiszta. Nyilván csak nekem. Másoknak minden világos, és egyszer én is majd csak rájövök.

A pont végére a szokott emlékeztető: Soros írta azt, hogy

minden migráns oda kerüljön, ahol szívesen látják, és ahová maga is menne,

mert szerinte ez a migráció sine qua non-ja. Orbánék kihasználják azt, hogy a többség ma már nem tud latinul. Esetleg az a baj, hogy ők sem?

Apró epizód az ATV-ben

Szóba került A nap híre című beszélgetős műsorban augusztus 3-án, hogy egy fideszes képviselő halála miatt formailag megszűnt a kétharmados többség.

A DK-s képviselő megjegyezte: „Ne legyen illúziónk, mert ezt gyakran hallom: legyen teljesen világos, a kétharmados szavazásokon a Mi Hazánk az elmúlt egy évben minden alkalommal, vagy majdnem minden alkalommal együtt szavazott a Fidesszel. Tehát

 megvan a Fidesznek a kétharmada: a másik fasiszta párt támogatja a parlamentben a Fideszt.”

Mire a műsorvezető közbeszól:
Mielőtt továbbmennénk, azt le kell szögeznem, hogy parlamenti pártot fasisztának minősíteni, az képviselő úr magánvéleménye.”
A beszélgetés egy másik részvevője csatlakozik: „Igen, ettől én is elhatárolódom.”
Nekem is le kell szögeznem valamit. A műsorvezető csacsiságot mondott. Persze, a képviselő úr magánvéleményt mondott, mint a műsor minden meghívottja. A kérdés nem ez, hanem az, hogy igaza van-e. Hogy fasiszta párt-e a Fidesz, annak semmi köze ahhoz, hogy bejutott a parlamentbe. Egykor az NSDAP is szabad választáson bejutott a német parlamentbe. Meg a Nyilaskeresztes Párt is bejutott választáson a magyar Országgyűlésbe.

Az, hogy fasiszta párt-e a Fidesz, az ideológiáján, a működési módján, sőt, kormánypárt lévén a hatalomgyakorlási módján mérhető le.

Az ideológiája kirekesztő nacionalizmus, a rasszizmus elemeivel dúsítva, működési módja a vezérelv, hatalomgyakorlásának mikéntjét a hatalom tartós monopolizálására, a demokratikus intézmények felszámolására irányuló törekvés jellemzi. Ezen az alapon nehezen lenne cáfolható Ungváry Rudolf jellemzése a Fideszről mint politikai erőről, illetve az Orbán-rendszerről, nevezetesen hogy azt „fasisztoid mutációként” írta le A láthatatlan valóság című alapművében.
És hasonlóképpen nehéz vitatni a DK-s képviselő megjegyzését is, ha nem is olyan szakszerűen fogalmazott, mint könyvében Ungváry. Kár, hogy ő maga nem vállalkozott rá, hogy érdemben vitassa a műsorvezető közbevetését.
Eszembe jut, hogy én annak idején szerencsére megtettem. A Szabadság téri emlékmű kapcsán 2014. április 18-án, az országgyűlési választások elvesztése után jegyeztem meg az Egyenes Beszédben, hogy Magyarországon két szélsőjobboldali párt van, a Fidesz és a Jobbik.
Amikor ezt Kálmán Olga nem fogadta el, érveket hoztam fel a Fidesz szélsőjobboldali mivolta mellett. Mert a nézőknek jár, hogy ezt a fontos kérdést, ha már felmerül, érdemben megvitassuk a tévéstúdióban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK