Átmenetileg menedékre lelt a forint

0
2655

Nyugtató szavakkal avatkozott közbe az MNB az elszabadulni látszó árfolyam láttán. Azt üzenik, kézben tartják a folyamatokat. Az ismert befektető viszont azt sürgeti, hogy az MNB törje meg a forintgyengülés pszichológiáját, mert az mindenféle károkat okoz, és érje el a kamatszint növekedését.

A pesszimista előrejelzéseket is felülmúló januári éves és havi infláció (4,7 és 0,9 százalék) az elmúlt időszak árfolyamgyengülési trendje közepette a forint elszabaduló romlásának veszélyét vetítette előre. Ezt látva az MNB alelnöke, Nagy Márton a sajtó nyilvánossága előtt úgynevezett szóbeli intervenció szándékával igyekezett megnyugtatni az aggódókat – és elvenni a kedvüket azoknak, akik a forint folyamatos gyengülésére játszva hajtanak végre olyan pénzpiaci műveleteket (carry trade), amelyek más devizák kamatelőnyét kihasználva hoznak tetemes hasznot.

A Portfolio beszámolója szerint Nagy Márton elismerte, hogy a decemberi inflációs jelentés óta erősödtek az inflációs kockázatok, de az MNB mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a célsávba (a 3+/-1 százalék közé), és a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján itt stabilizálódjon az infláció.

Ha kell,

a monetáris politikai eszköztár minden eszközét felhasználjuk,

hogy az inflációs cél elérését és fenntartását biztosítsuk – mondta határozottan az MNB alelnöke. Ha szükséges, lépnek, ha nem szükséges, nem lépnek – tette hozzá azonban. Az elmúlt időben hozott intézkedések (a forint mennyiségének korlátozása) szándékolt és tudatos döntés eredmény volt – szögezte le Nagy Márton, noha ebben semmi kétség se volt a pénzpiacon.

- Hirdetés -

Az MNB azonban óvatosnak tűnik, a márciusi inflációs jelentés fogja meghatározni a további lépések szükségességét. A monetáris politika irányultságát negyedévente értékelik újra a legfrissebb inflációs jelentés alapján, és lépéseket tesznek, ha szükséges. A köztes hónapokban pedig változatlanul a forint állományának módosításával reagálnak.

Az MNB alelnökének szavaiból egyértelművé vált, hogy

az alapkamathoz egyelőre nem nyúlnak hozzá.

A beavatkozás sikerrel járt, az euróárfolyam lesüllyedt a 338-as szint alá. Valószínű, hogy az engedékenységet az vezérli, hogy

nem szokványos intézkedéseket elvár a piac.

A történtek megítélése azonban korántsem egyértelműen pozitív. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is felvetette, hogy az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokat említettek. Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat, ez

„kikezdheti a jegybank hitelességét”

– mondta az elemző. Ez a félelem egyébként folyamatosan körüllengi az MNB-t az elmúlt két évben.

Az ismert befektető, Zsiday Viktor még az MNB beavatkozása előtt, de az inflációs adat megjelenését is megelőzően közölt írásában feltett kérdése az, hogy bármeddig gyengülhet a forint? A rövid válasz az, hogy nem.

Zsiday szerint a jegybank esetén két kérdést kell feltenni devizájának árfolyama kapcsán: van-e eszköze, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja, és van-e szándéka, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja?

Az elemzéseivel gyakran megjelenő befektető szerint mivel Magyarországon jelentősebb egyensúlytalanságok és kényszerpályák nincsenek, ezért teljesen egyértelmű, hogy a forint árfolyamának alakulása szempontjából a kamatszint dönt el mindent. Kellően alacsony kamatszinttel lehet a forintot gyengíteni, és kellően magassal szinte bármeddig erősíteni. Magyarul: az MNB oda vezényli a forint árfolyamát, ahová csak szeretné, az első kérdésre tehát igen a válasz.

Az elmúlt egy-két évben a nemzetközi lassulásra válaszul Magyarország központi bankja a forint gyengítése mellett döntött. Az MNB fő célja a magas magyar növekedés, a „high-pressure economy”  fenntartása, aminek alapvető eleme az alacsony kamatszint. Az elmúlt időszakban ez összhangban volt a többi céllal, most azonban

már problémákat kezd okozni a tartósan gyenge és gyengülő árfolyam.

Nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb a devizaleértékelődés, pláne ha ez beépül a várakozásokba, komoly inflációs nyomást gerjeszt. Ez nem kívánatos. Konszenzussá vált a befektetők körében, hogy az MNB puha, és a forint csak gyengülni tud. Emiatt boldog-boldogtalan a forint gyengülésére játszik, ami tovább gyengíti a forintot, amitől még többen kedvet kapnak e játékhoz. Ez tehát önerősítő folyamat. Ez szintén nem kívánatos.

A fix kamatozású lakossági állampapírok állománya nagyon nagyra nőtt, és ha tartós és jelentős a forint értékvesztése, akkor a lakosság becsapva érzi magát, és elmegy a kedve attól, hogy a jövőben ilyen papírokba fektessen. Ez nem kívánatos.

Politikailag is kezd elfogadhatatlan lenni a gyengülés üteme és mértéke, károkat okozhat a kormánypárt népszerűségében. Ez nem kívánatos Zsiday Viktor szerint.

A befektető úgy gondolja, hogy

az MNB-nek meg kell törnie a forintgyengülés pszichológiáját, mert az mindenféle károkat okoz.

Az MNB-nek ehhez minden eszköze meg is van, és bármennyire is nem szeretné, kénytelen lesz a kamatszintet megemelni (bár a Szent Alapkamat marad 0,9 százalékon, de ennek már úgysincs jelentősége jó ideje). Hogy ez pontosan mikor és hogyan történik, az nem egyértelmű, de nem látszik más út. A korábbi egyszerű helyzethez képest most az MNB több célja egymással szembekerült, és dönteniük kell, mi a fontosabb.

Figyelembe véve a piaci hangulatot, valószínűleg ideje megtörni a teljes konszenzust, miszerint a forint csak gyengülhet, mert ez nagyon be tud gyorsulni, és minél tovább tart, annál nehezebben reparálhatóak a károk. Nyilván nem kívánatos, hogy olyan emaileket kapjanak az emberek mint ő pár napja, miszerint az új tervezésű magyar 1 eurós az ötszáz forintos.

Az MNB tehát szeretne tartósan alacsony kamatokat, de, úgy tűnik, a jelenlegi környezetben a fenntarthatóan alacsony kamatszint magasabban van, mint a 0 százalék körüli szint. Ha tippelni kéne, akkor 1-2 százalék közé becsülné. Ez a kamatszint stabilizálhatja a forintot, és még nem okoz törést a „high-pressure economyban”.

Zsiday szerint az egyetlen kivétel az lehet, ha a koronavírus terjedése globális recessziót okoz, ebben az esetben ez pár hónapra felülírhatja a fenti számítást, de hogy ez bekövetkezik-e, azt senki sem tudja.

- Hirdetés -

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .