Európa lehet az amerikai-kínai kereskedelmi háború új frontja

0
67

A magyar nagykövet által alá nem írt, Kínát elítélő uniós nyilatkozat többről szól, mint a kínai Új Selyemút projekttel kapcsolatos ellenérzésekről: ez ugyanis azt is jelentheti, hogy Európa “oldalt választott” a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott kereskedelmi háborúban. 

A Handelsblatt német gazdasági lap  nemrég megszerezte azt a Kínát elítélő jelentést, amelyet az EU-tagállamok pekingi nagykövetei közösen írtak alá. Ugyanakkor egy aláírás hiányzott:

a magyar nagyköveté. 

Ebben a dokumentumban az Egy övezet, Egy út (OBOR) nevű projektet, vagyis az Új Selyemutat ítélték el. Az Európai Unió elviekben egyetért Kínát a nyugat-európai országokkal összekötő szárazföldi és tengeri útvonal létrehozásával, amelyet 

a 21. század Marshall-tervének neveztek el.

Ugyanakkor Brüsszel átláthatatlannak tartja és szerinte elsősorban a kínai vállalatok profitálnának az egészből. A kemény hangnemben írt jelentés utalt arra is, hogy az Európai Bizottságban egy stratégiai tervezet készít, amely értelmében közösen lépnének fel a kínai tőkével szemben. Ennek ismertetésére valószínűleg a júliusi Kína-EU csúcson kerül majd sor. 

Abban semmi meglepő nincs, hogy Magyarország (ismét) blokkolt egy olyan lépést, amely negatívan érintette volna a kelet-ázsiai országot. Ugyanis a magyar kormánynak egyik vesszőparipája lett az OBOR-ban való részvétel, mivel az Új Selyemút részét képezné a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása. Csakhogy ennek több buktatója van: kilométerenként 4 milliárd forintot (összesen 750 milliárdot)  kellene költenie a magyar államnak a vasútvonal fejlesztésére vagy azt sem tudni, hogy valójában mekkora haszonnal kecsegtet a magyar gazdaságra nézve. Sőt, Budapestnek

Kínától kellene hitelt felvennie, illetve kínai cégek újítanák fel a vonalat.

Az EU-tagállamok elítélő jelentésnek van egy másik érdekes aspektusa, ez pedig a nyilvánosságra hozásának az időpontja. Ugyanis januárban kitört az amerikai-kínai kereskedelmi háború, amikor a kínai napelemekre 30 százalékos védővámot vetett ki. Ezután következett az acél (25 százalékos) és az alumínium (10 százalékos) elleni védővám, hiszen ezekkel Kína már évek óta elárasztotta a nemzetközi piacot, így jelentősen meggyengítve az amerikai ipart. 

Peking erre reagálva készített egy listát 128 amerikai termékről – többségében gyümölcsökről, sertéshúsról és alumíniumtermékekről van szó -, amelyekre 15-25 százalékos védővámot vetnek ki. Ez körülbelül 3 milliárd dollárt jelentene. Ezzel párhuzamosan a pekingi vezetés további gazdasági ellenlépéseket javasolt és nemzetközi szintre terelné az ügyet. 

Európa  igyekezett ebből az amerikai-kínai viszályból kimaradni, hiszen kezdetben úgy tűnt, hogy Donald Trump az uniós termékekre szintúgy védővámokat fognak kivetni. Ez nem történt meg, de az uniós vezetők továbbra sem dőlhetnek hátra elégedetten a székükben. A kereskedelmi háború egyik következménye lehet, hogy Peking az eredetileg amerikai piacra szánt termékeket inkább EU-ba exportálja.

Ez azonban azzal negatív hatással járna az európai országokra nézve:

“Elárasztanák vele az uniós piacot, meggyengítenék a hazai termelőket, valamint túlságosan kiszolgáltatottá válnának a kínai gazdaság változásaival szemben”

Azonban egyelőre még kérdéses, hogy Peking miképp fog reagálni az EU jelentésére, hiszen  a kínai döntéshozók ezt könnyen úgy értelmezhetik, mint Brüsszel nyílt csatlakozását Washingtonhoz. 

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..