Kezdőlap Címkék Új Selyemút

Címke: Új Selyemút

Mit keresnek kínai rendőrök Magyarországon?

Aziránt érdeklődött a brüsszeli Bizottságnál az Európai Parlament egy liberális képviselője Sophia in ‘t Veld, hogy jelenthet e a kínai rendőrök magyarországi jelenléte az egész Európai Unió számára biztonsági kockázatot.

Az ügy előzménye az, hogy februárban Budapesten tárgyalt Kína belügyminisztere, aki több együttműködési szerződést is aláírt Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel. Vang Hsziohong belügyminisztert fogadta Orbán Viktor miniszterelnök is. Aki nemrég Pekingben járt, hogy megünnepelje a kínai Új Selyemút program tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból találkozott Putyin orosz elnökkel is, akivel egyetlen uniós tagállam vezetője sem rázott kezet azóta, hogy az orosz csapatok agressziót hajtottak végre Ukrajna ellen.

Mi van az aláírt magyar-kínai belügyi egyezményekben? A Die Welt szerint valószínű, hogy éppúgy mint Szerbiában a Magyarországra telepített kínai rendőrök elsősorban saját honfitársaikat ellenőrzik majd. Magyarországon népes kínai kolónia él, és a számuk minden bizonnyal növekedni fog hiszen olyan hatalmas gyárakat épít Kína mint a CATL Debrecenben – 7,7 milliárd dolláros beruházás  – illetve a BYD autógyár Szegeden. Ezeket a nagy kínai beruházásokat jelentős összegekkel támogatja a magyar kormány, amely elsőként lépett be az Új Selyemút programba az uniós tagállamok közül, de a többiek kihátráltak míg Magyarország maradt. Nemrég Giorgia Meloni – Orbán Viktor politikai szövetségese – döntött úgy Rómában, hogy elhagyja az Új Selyemutat miután washingtoni látogatása során ezt melegen ajánlották neki.

“Orbán Kína hasznos idiótája”

Erről ír a konzervatív The Spectator, amely szerint a magyar diplomácia Kína trójai falovának szerepét vállalja fel az Európai Unióban illetve a NATO-ban. 2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és intenzív kereskedelmi háborút folytat ellene. Trump elnöksége idején először barátkozott Kínával, majd megindította a kereskedelmi háborút, melyet Biden még intenzívebbé tett. Most Donald Trump arról beszél, hogy 60%-os vámmal sújtana minden kínai árut, ezzel nyilvánvalóan lehetetlenné tenné a két nagyhatalom közötti kereskedelmet. Kína az elmúlt húsz évben az USA legfontosabb kereskedelmi partnere volt, de tavaly már Mexikó megelőzte. Kína továbbra is az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de Washington arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy mérsékeljék kapcsolataikat Pekinggel. Ennek ellenére Scholz német kancellár hamarosan Pekingbe utazik, Macron francia elnök pedig Kínából hazatérve nyilatkozott úgy, hogy

“az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa.”

Orbán Viktor március 8-án találkozik Donald Trumppal, aki újra vissza akar kerülni a Fehér Házba. Milyen Kína politikát folytatna Donald Trump, ha újra elnök lenne? Ezt valószínűleg még ő maga sem tudja, de a kínaiak hosszú távra játszanak, és ebben fontos európai partner számukra Orbán Viktor miniszterelnök.

Lengyel választások: Orbán magára maradhat Brüsszelben

Bár Oroszország Ukrajna elleni agresszióját illetően igen eltérőek a magyar és a lengyel kormány nézetei, de Brüsszelben kölcsönösen védelmezték egymást. Nemcsak a barátság indokolta ezt a véd és dac szövetséget, de az is, hogy az Európai Unió mindkét államtól visszatart jelentős összegeket arra hivatkozva, hogy mind a magyar mind pedig a lengyel kormányzat megsérti a jogállami normákat.

Orbán így beszélt a lengyel választások tétjéről a Kossuth rádióban: ”Brüsszelben abban reménykednek hogyha Lengyelországban baloldali kormány jön a választások után, akkor Magyarország magára marad, és könnyebben elbánhatnak velünk. De hogyha marad a konzervatív kormány Lengyelországban, akkor Brüsszelnek kell engednie. Ha tehát Varsóban maradna a konzervatív kormány, akkor az felgyorsíthatja a magyarországi uniós pénzek kifizetését is.”

A PiS megnyerte a választást, de nem szerzett elég szavazatot stabil kormány megalakításához, ezért minden bizonnyal a három ellenzéki párt alakíthat majd kormányt Varsóban, élén azzal a Donald Tuskkal, aki Magyarországra is eljött, hogy kampányoljon Orbán Viktor ellen 2022-ben. Tusk egyik legfontosabb ígérete az volt a választási kampányban, hogy “ha én leszek a miniszterelnök, akkor megindulnak az uniós euró milliárdok Lengyelország irányában.”

Orbán Viktor számára tehát a lengyel szövetséges valószínűleg elveszett, sőt Brüsszel nyert egy határozott támogatót. Orbán Viktor Fico szlovák miniszterelnökben reménykedhet, de újdonsült barátja, a baloldali nacionalista politikus igen pragmatikus, és aligha akarja vásárra vinni a bőrét az ő “Viktor barátjért”.

Változtat – e Orbán?

Egyelőre aligha: brüsszeli és washingtoni figyelmeztetés ellenére elutazott Pekingbe az Új Selyemút csúcstalálkozóra. Ez önmagában még nem csapja ki a biztosítékot az Egyesült Államokban és az Európai Unió központjában, de az már igen, hogy a miniszterelnök Pekingben tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Akit Nyugaton páriaként és körözött háborús bűnösként kezelnek azóta, hogy tavaly februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Orbán kitart oroszbarát politikája mellett akkor is, ha annak nyilvánvalóan nagy a kockázata. Közben viszont nem utazik el Kijevbe, ahol már minden uniós tagállam vezetője járt. Orbán és Putyin közös titka nagyon is érdekli a CIA-t hiszen Magyarország a NATO tagja.

Ki oszt meg információkat egy olyan tagállammal, amely nyíltan az ellenfél vezetőjével diskurál?!

Orbán a demokrata adminisztráció bukására számít Washingtonban, és arra, hogy Trump visszakerül a Fehér Házba. Trump egy választási beszédében viszonozta is Orbán Viktor lelkes támogatását: ”Magyarország vezetője, amikor arról kérdezték, hogy mit ajánlana Joe Bidennek, hogy rendbe tegye a világot, akkor azt válaszolta: elég egyetlen dolgot tennie, visszahozni Donald Trumpot! Ő Orbán Viktor, a legerősebb vezető. Nagyon erős ember.”

Csakhogy a lengyelországi választás eredménye mutatja, hogy távolról sem mindig azok győznek, akiknek Orbán Viktor drukkol. Akkor pedig jöhet a magány, amely lírai költőknek lehet termékeny időszak, de egy politikusnak maga a halál.

Találkozik -e Putyinnal Orbán Pekingben?

0

A magyar miniszterelnök újra rálépett az Új Selyemútra: 2017 és 2019 után ismét részt vesz a csúcstalálkozón Pekingben. Csakhogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és azóta lebeszéli minden szövetségesét az Új Selyemútról.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt követően közölte, hogy elhagyja az Új Selyemút programot, hogy Washingtonban tárgyalt Biden elnökkel. Orbán kitart a választása mellett, és elutasítja a hidegháborús amerikai diplomáciát. Csakhogy időközben Putyin megtámadta Ukrajnát, és az USA szinte minden szövetségese kiállt Zelenszkij elnök mellett kivéve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök összefuthat Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Egy ilyen találkozó kicsapná a biztosítékot Washingtonban és Brüsszelben. Orbán-Putyin találkozó nem szerepel a hivatalos programban, de ettől még találkozhatnak Pekingben hiszen mind Oroszország mind Magyarország igen aktív az Új Selyemúton.

Változik-e az amerikai diplomácia a Hamász terrortámadása után?

Blinken külügyminiszter Izraelbe sietett, ahol nemcsak teljes támogatásról biztosította Izraelt, de arra kérte Netanjahu miniszterelnököt, hogy

“a zsidó állam ne bánjon úgy a palesztinokkal ahogy a Hamász terrorista kommandósai a zsidó polgári lakossággal!”

Az Egyesült Államok attól tart, hogy az izraeli-Hamász konfliktus kiterjed az egész Közel Keletre, mert ennek beláthatatlan következményei lennének az egész térségre. Irán a legfőbb bizonytalansági tényező. Kit hívott fel Irán ügyében Blinken amerikai külügyminiszter? Vang Ji kínai külügyminisztert, az egyetlen olyan nagyhatalom képviselőjét, amely képes nyomást gyakorolni Irán vezetésére. Kína Irán legfontosabb gazdasági partnere, az iráni kőolaj és földgáz legfőbb vásárlója. A pekingi diplomácia nemrég tető alá hozta Irán és Szaúd Arábia egyezségét, amely elvben stabilizálhatná a térség békéjét. Pontosan ezt akarta megakadályozni a Hamász terror támadása Izrael ellen. A kínai és a szaúdi flotta nemrég közös hadgyakorlatot tartott. Mind Irán mind Szaúd Arábia bekerült a BRICS együttműködésbe , amelynek vezető hatalma Kína. Ha Peking nyomást gyakorol a béke érdekében , akkor elkerülhetővé válik a háború eszkalációja a Közel Keleten.

Három nagy háborús tűzfészek az USA-nak is sok lenne

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai hadsereg két nagy globális konfliktust tud felvállalni egy időben, de egy harmadik már nem férne bele.

“Két és fél konfliktusra vagyunk felkészülve – hangsúlyozta” – Mark Milley tábornok. Mind Ukrajna mind Izrael támogatása maximális mértékben igénybe veszi az amerikai fegyvergyártást és a Pentagon támogatását. Egy tajvani konfliktus nyilvánvalóan túlságosan is sok lenne az Egyesült Államoknak is. Ezért vállalta a hosszú repülőutat Pekingbe a százéves Kissinger, aki azért lobbizik, hogy Kínát vegyék le az első számú stratégiai ellenfél posztjáról, és állítsák vissza az együttműködést a világ két legnagyobb hatalma között. Yellen pénzügyminiszter ugyanezért lobbizik Washingtonban, mert nem akar amerikai-kínai kereskedelmi háborút.

Blinken külügyminiszter eddig kitartott az eredeti elképzelés mellett: Kína és Oroszország az USA stratégiai ellenfelei, de Jake Sullivan nem is oly rég órákon keresztül tárgyalt Vang Ji külügyminiszterrel. A nemzetbiztonsági tanácsadónak jóval több szava van a stratégiai kialakításában mint a külügyminiszternek Washingtonban. Biden elnök ősszel találkozhat Hszi Csin ping elnökkel az APEC csúcson. Biden elnök Jokohamában a G7 csúcson úgy nyilatkozott, hogy megkezdődött az enyhülés az USA – kínai viszonyban. Ha fordulat állna be az amerikai diplomáciában, és a szembenállást felváltaná az együttműködés Kínával, akkor a világgazdaság is jobb helyzetbe kerülne. Ez pedig Biden elnöknek is nagyon fontos, hiszen az Egyesült Államokban már javában zajlik az elnökválasztási kampány, ahol az elnök egyelőre hátrányban van Donald Trumppal szemben. Az USA ex elnöke azzal kérkedik, hogy napok alatt lezárná az ukrajnai háborút, mert közvetlenül tárgyalna Putyin elnökkel, egyidejűleg pedig megállapodna Hszi Csin ping kínai elnökkel is, aki nem is oly rég fogadta Donald Trumpot a Tiltott városban Pekingben, ahova csakis a legfontosabb vendégeket hívják meg a kínaiak.

Matolcsy lázadása Orbán ellen az Új Selyemúton kezdődött el

0

Amikor a magyar miniszterelnök rájött arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszere megszorításokra kényszerül a magas energiaárak miatt, és mert olyan államadósság lejáratai vannak mindjárt 2025-ben, hogy azokat még akkor sem lenne könnyű kifizetni, ha jönnének az uniós eurómilliárdok – melyek nem jönnek -, ezért Pekingbe menesztette kínai kapcsolattartóját, Matolcsy Györgyöt, hogy pénzt kérjen “kínai barátainktól.

Orbán Viktor gyakran nyilatkozott úgy, hogy “amennyiben az Európai Unió nem ad pénzt, akkor kapunk majd a kínaiaktól. ”A nemzeti bank elnöke lesújtóan egyértelmű választ kapott: “átértékeljük az egész Új Selyemút programot, mely 2013-ban kezdődött el, kevesebb pénzt teszünk bele, és új prioritásaink vannak: Afrika le, az ázsiai szomszédság felértékelődik.

”És Európa? Ott nem támogatunk kormányokat csak egyedi nagyberuházásokat”

– hangzott az egyértelmű válasz, melynek nyomán nemcsak Matolcsy, de Orbán Viktor is elfelejtheti nagyratörő álmait.

Jubileumi csúcs Kínában

Tíz évvel ezelőtt Kazahsztánban hirdette meg az Új Selyemút programját Hszi Csin ping elnök, aki az évfordulóra nagyszabású konferenciát tervez. A China Daily szerint több mint 150 állam képviselteti majd magát. Meghívták Orbán Viktort is, aki minden bizonnyal el is megy abban a reményben, hogy neki talán mást mond Hszi Csin ping elnök. Csakhogy a kínai elnök is bajban van: tíz éve még dübörgött a gazdaság és jó volt az együttműködés a Nyugattal. Az USA 2021-ben első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát. A legutóbbi EU – Kína kereskedelmi csúcstalálkozón az uniós biztos közölte: Brüsszel tartja magát a derisking politikához vagyis csökkenteni akarja a függést Kínától. Az USA-nak már sikerül: Kína elveszítette korábbi első helyét a kereskedelmi partnerek között, ahol immár Mexikó az első és Kanada a második, Peking kénytelen beérni a bronzéremmel. Az Európai Unió még nem tart itt: Kína még az első helyen a kereskedelmi kapcsolatokban, de Giorgia Meloni miniszterelnök már jelezte: elhagyják az Új Selyemút programot. Kína számára a fejlett világban Olaszország volt a zászlóshajó az Új Selyemút programban.

Ki finanszírozza ezekután a nemzeti együttműködés rendszerét?

Erre az egyszerű kérdésre nincsen válasza sem Orbán Viktornak sem pedig Matolcsy Györgynek. Varga Mihály pénzügyminiszter óvatosan megpendítette: megszorításokra lenne szükség, ha költségvetési egyensúlyt akarunk. Csakhogy a hatalom köreiben a megszorítás emlegetése kiátkozást von maga után. Csinálni persze csinálja az Orbán kormány is, már 2010-ben ezzel kezdte működését: 500 milliárd forintos megszorító csomaggal. Minthogy azonban erről soha senki sem beszélt politikailag sikerült megúszni, sőt 2014-ben újra kétharmados többséget szerzett Orbán Viktor a rezsicsökkentéssel. Most sokan javasolják a miniszterelnöknek a rezsicsökkentés rendszerének a megszüntetését és a tizenharmadik havi nyugdíj visszavonását. Csakhogy ezzel kockára tennék Orbán Viktor rendszerének politikai stabilitását.

Orbán Viktornak vagy pálfordulásra lenne szüksége, és valamiféle kompromisszumra Washingtonnal és Brüsszellel vagy pedig nagyon sürgősen új szponzort kell találnia.

A probléma az, hogy “a jóbarátok” is bajban vannak: sem Hszi Csin ping, sem Putyin sem pedig Erdogan nem ég a vágytól, hogy több milliárd dolláros kölcsönnel siessen Orbán Viktor segítségére, ha a magyar miniszterelnök megszorul.

Mit tesz szorult helyzetében Orbán: időhúzásra játszik. Abban bízik, hogy Donald Trump újra bekerül a Fehér Házba, és akkor majd lehet tőle kérni pár milliárd dolláros szívességet vagy legalább valamiféle garanciát. Csakhogy a pénzpiacok Trumpban sem bíznak, annyiszor átverte már őket az USA ex elnöke. Aki ígéreteiben óriás, de teljesítésben törpe: mit kapott Nagy Britannia, melynek fűt-fát ígért a Brexit idején Donald Trump? Egyáltalán látott már valaki olyan embert, aki pénzt kapott Trumptól? Orbán Viktor lenne az első ebben a valószínűtlen műfajban: úgy pénzt szerezni Donald Trumptól, hogy a barátságán kívül nemigen tud mást felkínálni. Trump nagy mondása különben is így hangzik:

“Nem szeretem a lúzereket !”

Hova vezet az Új Selyemút?

Kambodzsa az Új Selyemút mintadiákja, de a siker nem szembeötlő pedig kirakatnak szánják Pekingben, ahol hamarosan csúcstalálkozót rendeznek, melyre a magyar miniszterelnököt is várják. A BBC annak nézett utána, hogy mennyire eredményes ez a program ott, ahol a legrégebben és a leglelkesebben követik: Kambodzsában, melynek új miniszterelnöke nemrég Kínában járt.

15 éve kezdődött meg az óriási turista központ építése a tengerparton, de ma sem látszik még sok belőle – számol be a tudósító Kambodzsából. Szigorúan titokban készítették elő – ahogy ez már szokásos volt Hun Sen miniszterelnök birodalmában. Ő volt a világ legrégebben uralkodó kormányfője, de idén – 72 éves korában – átadta az irányítást fiának. Hun Manet miniszterelnök első útja természetesen Kínába vezetett, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is, aki felidézte a két állam kapcsolatait. Annál nem sokat időzött, hogy Peking támogatta Pol Pot véreskezű rendszerét, mely a lakosság egynegyedét – egyharmadát kiirtotta még a hetvenes években. Annál több szó esett az Új Selyemútról, amely Kína nagyszabású terjeszkedési politikájának fedőneve: a kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel akarják meghódítani a világot.

Kambodzsában messze ők a legfontosabb befektetők, a turisták többsége is Kínából érkezik. Számukra épülne a hatalmas tengerparti üdülő központ, melynek saját repülőtere is van. Pontosabban lesz, mert még mindig nem készült el.

A kaszinóváros a közeli Sihanoukville-ben viszont rohamtempóban épült fel, és ugyanilyen villámgyorsan csuklott össze a pandémia idején. Elmaradtak a kínai turisták, ezért leállt minden. A város tele van félkész épületekkel, a kaszinók konganak.

Kambodzsában szinte mindent a kínaiak építenek, de ez az ágazat most válságba jutott Kínában, és ennek a jelei megmutatkoznak Kambodzsában is.

A nagy tengerparti üdülő központot például egy Tiencsinben bejegyzett cég építi, mely mindössze egymillió dollárért szerezte meg a hatalmas területet. 99 évre bérlik ezt a területet Kambodzsa tengerpartján. 36 ezer hektárról volt szó eredetileg, de ehhez hozzácsaptak még 9000-et. A törvény szerint  10 ezer hektár lehet a felső határa egy külföldi földszerzésnek. Csakhogy itt minden szigorúan titkos volt – személyesen a majd mindenható miniszterelnök utasítására. Így az sem zavar senkit, hogy a kínaiak által megszerzett föld egy része egy nemzeti természetvédelmi parkhoz tartozik. Az építkezések jelentős környezetvédelmi károkat okoztak a területen, de a kambodzsai hatóságokat ez hidegen hagyta hiszen a nagy barát, Kína szerezte meg a területet – a kambodzsai kormányfő jóváhagyásával.

USA szankciók a kínai cég ellen

2020-ban Washingtonban a kínai cég ellen szankciókat jelentettek be mondván: a kínaiak semmibe veszik a helyi lakosság jogait miközben annak megélhetése kerül veszélybe. Igazában persze az zavarta az Egyesült Államokat, hogy az épülő repülőteret katonai célokra is lehetne használni – írja a BBC.

A kínai cég igazságtalannak tartja a szankciókat mondván, hogy nagy közlekedési csomópontot akar itt kialakítani, melyre szükség is lesz hiszen a tengerparti üdülő központban 1,3 millió ember élhet majd 2030-ban.

Évente hétmillió turistával számolnak, és ez a nagy forgalom egymillió embernek jelent majd munkalehetőséget.

Mindez nem kizárt, de Kambodzsa turista rekordja 2019-ben 6 millió volt, és a pandémia óta még nem döntötték meg ezt a csúcsot.

A kínaiak mindenesetre nagyon is komolyan veszik ezt a hatalmas tengerparti programot: Tiencsin első számú vezetője a helyszínre látogatott az alapkő letételére, később ő lett az Új Selyemút program gazdája.

A tiencsini cég 4 milliárd dolláros befektetést ígért a kezdetben, de senki sem tudja, hogy miből?

Egy kínai magánbefektető, aki a nemzetközi kaszinó bizniszben volt jelentős tényező ebben a régióban, jelenleg előzetesben csücsül Thaiföldön. Ahol a mianmari határvidéken üzemeltetett kaszinókat. Mianmar szintén Kína régi kliense, ahol a titokzatosság ködfüggönye mögött zajlik a biznisz. Itt van az Aranyháromszög – Laosz, Mianmar és Thaiföld határvidékén, ahol a kábítószer kereskedelem hagyományos központja helyezkedik el.

Az új miniszterelnök Nyugaton nevelkedett, de…

Hun Manet első útja Pekingbe vezetett, ahol sietett hangsúlyozni elkötelezettségét Kína és különösen az Új Selyemút program mellett. Csakhogy az Új Selyemút program kambodzsai zászlós hajója, a hatalmas tengerparti üdülő központ tönkreteszi a természetet.

Sihanoukville_Development

A környezetvédelemre a kínai építő vállalatok nemigen ügyelnek miközben szépen csendben a nemzeti természetvédelmi park 80%-át beépítik! A helyi környezetvédők megpróbálnak küzdeni ez ellen, de nem sok reményük lehet hiszen a programot maximálisan támogatják a kambodzsai hatóságok.

“Ha védeni próbáljuk a természetet, akkor azt kockáztatjuk, hogy börtönbe jutunk, sőt az életünk is veszélybe kerülhet” – mondta egy fiatal környezetvédő aktivista a BBC tudósítójának Kambodzsában.

Orbán és a kínai pénz

A kínai kapcsolat és a kínai kölcsön. No, meg a kínai jelzálog. Az Új Selyemút sem vezet kormánynak nyújtott kölcsönhöz, Matolcsy ugyan barát, de nem annyira. 

A magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank főnökével tárgyalt. A Csin Licsün elnökkel folytatott megbeszélésről szokás szerint ezúttal sem derült ki semmi. Havasi Bertalan csakis annyit közölt, hogy a tanácskozáson részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Aki nem is oly rég még a Nemzeti Bankban Matolcsy György alelnöke és jobbkeze volt. Aztán Orbán Viktortól kérte Matolcsy helyét, és ezért repült a Nemzeti Bankból. Orbán Viktor gazdaságpolitikai tanácsadója lett, majd a választások után megalakult kormányban megkapta a gazdaságfejlesztési miniszter posztját. Ez szépen hangzik, de Nagy Márton tulajdonképp válság menedzser: működtetnie kell a nemzeti együttműködés rendszerét uniós euró milliárdok nélkül!

Orbán Viktor azt szokta mondani, ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól, akkor majd adnak a kínaiak. Csakugyan?

Mit kapott Matolcsy Pekingben?

A Nemzeti Bank jelenlegi elnöke még az ellenzéki időszakban elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol úgy fogadták az addig Kína ellenes húrokat pengető magyar politikust mint a jövő emberét. Orbán Viktor bizonyított is: a Kína ellenesség ma már a múlt, Peking immár a nagy testvér, akihez támogatásért lehet fordulni. Orbán Viktor már realizálta, amit Johannes Hahn uniós biztos így fogalmazott meg:

”Ez a brüsszeli bizottság nem ad pénzt a magyar kormánynak, mert nem lát őszinte változtatási szándékot.”

20 milliárd euró a tét. Ezért Orbán Viktor Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy érdeklődjön a kínai pénzek iránt. Hidegzuhany. A kínaiak udvarias mosollyal közölték, hogy kormányokat nem támogatnak csak egyedi beruházásokat. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankot épp e célból hozta létre Kína 2016-ban 100 milliárd dolláros alaptőkével.

Mindez az Új Selyemút program finanszírozásához kell. Ide tartozik például a Budapest- Belgrád vasút. A probléma az, hogy a kínaiak a beruházási hitelekhez gyakran jelzálogot kérnek. Ha az adós nem fizet, akkor az infrastruktúra egy része kínai kézre jut. Pireusz kikötője Görögországban jó példa erre. Ma a kikötő nagy része kínai kézen van, és a kiindulópontja az Új Selyemútnak Európában. Washington óva inti valamennyi NATO szövetségesét az Új Selyemút programtól. Legutóbb Giorgia Meloni olasz miniszterelnök asszony jelezte a kilépését ebből a kínai tervből. Giorgia Meloni lett volna Orbán Viktor nagy európai szövetségese az Európai Unió tervezett átalakításához. Minthogy Olaszország több mint 200 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, Meloni kétszer is meggondolja, hogy úgy járjon mint Orbán Viktor. Ehelyett Meloni miniszterelnök asszony szépen beállt a sorba, fő gazdasági tanácsadója, az elődje, Mario Draghi, aki az atlanti együttműködés elszánt híve.

Orbán Viktor pedig barátok és pénz nélkül maradt…

Olaszország lelép az Új Selyemútról, de nem szakít Kínával

Giorgia Meloni miniszterelnök egyensúlyoz: Washington megnyugtatására elhagyja az Új Selyemút programot, de a kereskedelmi megállapodásokról nem mond le Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. A pénteken kezdődő G7 csúcs egyik legfőbb témája Kína lesz.

“Csak kis gazdasági hátránya lehet annak, hogy Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Kína esetleg bojkottálhatja válaszul az olasz luxus exportot, de ez nem valószínű. Nem hiszem, hogy kemény válaszra kell számítanunk Kínától” – nyilatkozta a Euronewsnak Francesca Ghiretti, a Merics ügynökség elemzője. Arra is rámutatott, hogy Biden elnök meghirdetett egy nagyszabású 6800 milliárd dolláros gazdaság fejlesztési tervet, melyből szeretnének profitálni az olasz cégek is. Csakhogy a részvételhez előfeltétel az, hogy a szóban forgó cég ne ápoljon kapcsolatokat az Egyesült Államok stratégiai ellenfeleivel: Oroszországgal és Kínával.

Giorgia Meloni pompásan időzített: május 19-én nyílt meg Hirosimában a G7 csúcsértekezlet, melynek egyik fő témája épp Kína.

Európa másképp látja Kínát mint az USA

Emmanuel Macron francia elnök épp Pekingben jelezte, hogy Európa nem lesz az Egyesült Államok vazallusa, Kína politikája nem követi Washingtont, mert Tajvan távol esik a NATO-tól.

Olaf Scholz német kancellár az amerikai figyelmeztetés ellenére ellátogatott Pekingbe. Néhány napja pedig arról beszélt, hogy a Európai Uniónak egy multipoláris világban kell megtalálnia a maga helyét. Berlinben hamarosan közös német-kínai kormányülést terveznek.

A Biden kormányzat ennek ellenére egységes G7 álláspontot szeretne Kínával kapcsolatban. John Kirby, a washingtoni nemzetbiztonsági tanács titkára kijelentette:

“arra számítunk, hogy a G7 csúcstalálkozó résztvevői egységes álláspontra jutnak a tanácskozás végén a kínai fenyegetéssel kapcsolatban.”

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég nyolc órán át tárgyalt Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel.

“Általános az érzés, hogy szakadék van az USA és az európaiak Kína politikája között néhány kérdésben” – fogalmazta meg diplomatikusan az ellentmondást a brüsszeli Politiconak Zack Cooper, aki korábban tagja volt a nemzetbiztonsági tanácsnak Washingtonban, ma pedig az American Enterprise Institute vezető tanácsadója. Emlékeztet arra, hogy Tajvan jelenleg döntő fontosságú a legkorszerűbb chipek előállításában. Mindenfajta háborús feszültség tehát befolyásolhatja az egész globális gazdaság ellátását. Washingtonban egy kongresszusi képviselő azt javasolta, hogy konfliktus esetén az USA légiereje semmisítse meg a chip gyárakat Tajvanon nehogy azok a kínaiak kezére kerüljenek. Tajvan kormánya, amely különben számít az USA védelmére, erőteljesen tiltakozott.

“A múlthoz képest az Európai Unió most jobban vonalban van az Egyesült Államokkal mint korábban”

– mondta a Politico tudósítójának Rahm Emanuel, az USA tokiói nagykövete, aki nagyon is tudja, hogy miről beszél hiszen Obama elnök kabinetfőnöke volt Washingtonban.

Mit mond a brüsszeli bizottság főnökasszonya?

“Versenyhelyzetben vagyunk Kínával, ezért csökkentenünk kell a függőséget Pekingtől” – hangsúlyozta az utazás előtt Ursula von der Leyen, aki korábban arról beszélt, hogy nem megszakítani kell a kapcsolatot Kínával hanem csökkenteni annak kockázatait – derisking.

Mikor lesz USA-Kína csúcstalálkozó? – ezt kérdezték az újságírók Biden amerikai elnöktől mielőtt elindult volna Japánba.

“Előbb vagy utóbb, de mindenképp találkozni fogunk” – válaszolta az amerikai elnök mielőtt elindult volna a G7 csúcstalálkozóra, mely pénteken kezdődött meg Hirosimában.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahova kínai turista csoportok érkezhetnek

Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben Blinken amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt, lángost evett a magyar fővárosban Szijjártó Péter társaságában Budapestről Moszkvába utazott. Vang Ji államtanácsos szerint a lángos a kínai-magyar kulináris kapcsolatot jelképezi.

Kína jelenleg 20 országba engedélyezi társas utazások szervezését, ebből csak kettő európai. Svájc az egyik, a másik pedig Magyarország – egyedül az uniós tagállamok közül.

Peking az Új Selyemút program fontos európai célpontjának tekinti Magyarországot, de természetesen Németország számít az első számú partnernek az Európai Unióban. Mind Németország mind az Európai Unió számára Kína a legfontosabb kereskedelmi partner, de az Egyesült Államok fúrja a kínaiakat. Washington azzal zsarolja európai NATO szövetségeseit, hogy csak akkor számíthatnak megfelelő katonai védelemre Oroszországgal szemben, ha nemcsak Moszkvával, de Pekinggel is leépítik gazdasági kapcsolataikat. Sem Németország sem Franciaország nem hajlandó a kapcsolatok leépítésére Kínával. Magyarország még kevésbé.

8-10 milliárd eurós új kínai beruházások

Erről folynak a tárgyalások jelenleg négy kínai vállalattal – írta Facebook oldalán a magyar külügyminiszter. Aki emlékeztetett rá, hogy Magyarország legnagyobb külföldi beruházása is Kínából érkezett: ez a debreceni akkumulátor gyár, melyet sokan bírálnak a túlságosan magas környezetvédelmi kockázatok miatt. Kínában hagyományosan elhanyagolják a környezetvédelmet, mert az drágítja a termelést.

Vang Ji államtanácsos budapesti tárgyalásai után kijelentette, hogy Magyarország a modellje lehet a sikeres kínai-európai együttműködésnek. Jelenleg az uniós tagállamok többsége egyre jobban visszafogja a kínai kapcsolatok fejlesztését. Csehország új köztársasági elnöke például el akar látogatni Tajvanra. Ez vörös posztó Peking számára. Ugyanakkor nem véletlen a cseh elnök tervezett tajvani programja hiszen ezen a szigeten működik a világ legnagyobb chip gyára, amely piacot keres Európában is. Ez a chip gyár állítja elő a legkorszerűbb chipek 90%-át a világon, épp ezért Tajvan nagyon felértékelődött a high tech piacon. Az USA-ban már terveznek gyárat nyitni, és jelenleg sok uniós tagállam verseng azért, hogy náluk legyen a tajvani chip gyár.

Budapestre látogat a kínai hadügyminiszter

Az Új Selyemúton érkezik Vej Feng Ho tábornok, aki Magyarországon kivül Görögországot és Szerbiát keresi fel. Az Új Selyemút a kínaiak által megvásárolt pireuszi kikötőből indul és a Belgrád-Budapest útvonalon halad Európa szíve felé.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere – megelőzve az Egyesült Államokat.

A hadügyminiszter katona- diplomata

Mao elnök idejében a hadügyminiszter a hadsereg parancsnoka volt, akinek óriási hatalom összpontosult a kezében. Peng Töhuaj marsall még magát Mao elnököt is megpróbálta megbuktatni az ötvenes évek végén. Egyik utóda, Lin Piao marsall Mao Cetung kinevezett örököse volt mindaddig amíg kegyvesztett nem lett. Ellenezte az USA-Kína szövetséget, a Szovjetunióba próbált menekülni, de repülőgépét lelőtték.

Ma már egyertelműen a kommunista párt főtitkára a hadsereg parancsnoka, aki a központi védelmi tanácson keresztül irányítja azt.

A hadügyminiszter tagja ugyan a Politikai Bizottságnak, és a központi védelmi tanácsnak, de a feladata az, hogy tartsa a kapcsolatot más államok katonai vezetőivel.

Mit szól ehhez Washington?

Az USA Kínát első számú stratégiai ellenfelének tekinti hangsúlyozta Tony Blinken külügyminiszter Alaszkában, ahol kínai külügyi vezetőkkel találkozott.

Elődje Mike Pompeo külügyminiszter Trump megbízásából korábban arra kapacitálta a magyar miniszterelnököt, hogy Magyarország ne vezesse be a Huawei 5G rendszerét. Orbán Viktor másként döntött: Magyarországon a kínaiak építhetik ki az 5G rendszert.

A kínai hadügyminiszter látogatás ismét figyelmet kelthet Washingtonban, ahol azt szeretnék, hogy a NATO szövetségesek hozzájuk igazodjanak.

Magyarország és Kína között katonai együttműködés nem nagyon lehetséges, de a titkosszolgálatok között igen.

Az amerikai kémelhárítás már korábban jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke igen szoros együttműködést hozott létre a kínaiakkal. Ennek eredményeképp a kínaiak betekinthetnek a Magyar Nemzeti Bank ügyeibe, és ott stratégiai információkat szerezhetnek. Ezenkívül Matolcsy György gyakran látogat el Pekingbe – gyakran anélkül, hogy ezt hivatalosan jeleznék.

Matolcsy Györgyöt nem fogadják az IMF washingtoni központjában. Ennek oka részben az, hogy ő paterolta ki a Nemzetközi Valutaalapot Magyarországról, másrészt pedig túlságosan is együttműködik a kínaiakkal, akiket az USA veszélyes vetélytársnak tekint.

Peking legnagyobb barátja a Mészáros-Orbán duó

Magyarország elsőként vásárol kínai vakcinát az Európai Unióban, és a miniszterelnök közölte: ezzel kívánja beoltatni magát. Ez is jól mutatja, hogy a kínaiak Kelet Európai nyomulásában olykor maguk a helyi kormányok játszák a legfontosabb szerepet.

A Demokrácia Kutató központ, mely Szófiában működik, 12 kelet-európai államot vizsgált meg abból a szempontból, hogy az Új Selyemút programba hogyan illeszkednek be.

Budapest – Belgrád vasútvonal

A kínaiak számára ez azért fontos beruházás, mert később összekötheti a pireuszi kikötőt Európa közepével, Németországgal. A pireuszi kikötőt a kínaiak akkor szerezték meg amikor a pénzügyi válsággal küszködő Görögország parlamentje vastapssal üdvözölte Athénban a kínai kormányfőt, aki kölcsönöket és támogatást ígért. Görögország – Magyarországgal együtt – azóta is támogatója a pekingi törekvéseknek ebben a régióban.

A Budapest-Belgrád vasútvonal építésében magyar részről fontos szerep jut Mészáros Lőrincnek, akit sokan a magyar miniszterelnök alteregojának tekintenek.

14 milliárd dollár tőkebefektetés Kínából

Ennyi érkezett 2010 és 2020 között Európa keleti felébe. A kínaiak különösen kedvelik a kiszolgáltatott országokat, ahol minden kölcsönnek vagy tőkebefektetésnek sőt az ígéreteknek is nagyon örülnek. A görögök aztán megtapasztalták, hogy mit jelent ez a gyakorlatban: a pireuszi kikötő ma Kína legfőbb hídfő állása a Földközi tenger keleti medencéjében. Miközben a görög kikötőben pang a forgalom, a kínai részen permanens növekedés tapasztalható.

A Balkánon Kína jelenleg Szerbiára, Bosznia Hercegovinára és Montenegrora koncentrál. Ezek az államok ugyanis nem tagjai az Európai Uniónak vagyis az ellenőrzés nem különösebben szigorú. Épp emiatt kedvelik Magyarországot is, ahol a miniszterelnök kitüntető barátsága megóvja a kínaiakat a kellemetlen kérdésektől.

Mi haszna van ebből Magyarországnak? Minthogy minden fontos szerződés titkosított méghozzá évtizedekre, ezért meg sem lehet kísérelni a választ.

Mi haszna van ebből a magyar miniszterelnöknek? Erre a kérdésre meg pláne nincsen válasz…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!