Kezdőlap Címkék Kereskedelmi háború

Címke: kereskedelmi háború

Nem akarunk kereskedelmi háborút , de nem is félünk tőle

Hszi Csinping elnök a hónapok óta húzódó amerikai vámháborúra utalva hangsúlyozta, hogy nem akar kereskedelmi háborút, de nem is ijed meg tőle. A kínaiakat különösen az nyugtalanítja, hogy Trump egyre inkább politikai síkra tereli a dolgot: nyíltan támogatja a lázadókat Hongkongban és szót emel az ujgurok ügyében is.

Ez csökkenti a kompromisszum lehetőségét az USA és Kína között, mert Hszi Csinping elnök attól fél, hogy elveszíti az arcát honfitársai előtt, hogyha meghátrál Trumppal szemben.

Közben viszont az amerikai sajtó arról ír, hogy

Trump Kína elleni kereskedelmi háborúja elveszítette az értelmét.

Egyre többen vannak ezen a véleményen ahogy ez a Bloomberg Business Week-ből kiderül, mert Trump elnök épp azt nem érte el, amit állítólag szándékozott. Azonkívül ugyanott tart most mint a háborúskodás kezdetén – csak közben komoly veszteségeket szenvedett el mindkét fél.

Konstruktív tárgyalások folynak Peking és Washington között

Ezzel a hírrel örvendezteti meg olvasóit a pekingi China Daily. Kínában megszokott dolog, hogy semmilyen konkrétumot nem közölnek ennek kapcsán, de az amerikaiak most ugyanezt játsszák el. Steve Mnuchin pénzügyminiszter, akire a jó rendőr szerepet osztotta ki Trump- ellentétben a kínaiak mumusával Lightizerrel – már úgy nyilatkozott, hogy tulajdonképp már meg is van az egyezmény, de egy-két apróság még hiányzik. Csakhogy senki sem látta ezt az egyezményt! – gúnyolódik az amerikai gazdasági sajtó. Csak annyit látnak, hogy Kína újra vásárol nagy mennyiségű szóját az Egyesült Államoktól. Méghozzá azoktól a farmer államoktól, ahol Trump elnök törzs szavazói élnek. Pekingben pontosan tudják: Trumpot igazában csak az újraválasztása érdekli. Mindent ennek rendel alá.

De mi van a szellemi tulajdonnal?

Trump arra hivatkozva indította meg a nagy offenzívát Kínával szemben, hogy a kínaiak lenyúlják az amerikai technológiát, és ezért tudnak oly gyorsan felzárkózni és az amerikaiak vetélytársaivá válni. Ebben sok igazság volt, ezt Európában is elismerték. Csak épp a kínaiak ezen a döntő ponton nem engedtek! Kivettek mindent az egyezmény tervezetből, amely szigorúan szabályozná ezt. Maradt helyette annyi, hogy Kínában immár törvény van a szellemi tulajdonról. A külvilág érje be ennyivel.

Pekingben is vita folyik erről: maga a főtárgyaló, Liu Ho miniszterelnök-helyettes azon a véleményen van, hogy engedni kellene az amerikaiaknak, mert a büntető vámok túlságosan is nagy károkat okoznak. A kormányfő, Li Kocsiang a hírek szerint viszont úgy véli, hogy nem kell engedni az Egyesült Államoknak. Peking ugyanis megengedheti magának azt a luxust, hogy hosszú távra tervezzen. Trump viszont a rövid táv embere: újra elnök akar lenni. Ezért beéri azzal, hogy a kínaiak szóját vásárolnak a rá szavazó államoktól, és nem forszírozza a szellemi javak ügyét. Ez ugyanis véresen komoly kérdés Kínában: ha komolyan veszik azt, hogy ezentúl fizetni kell a külföldi szellemi tulajdon után, akkor sok kínai cég lehúzhatná a rolót! Ezt pedig a gazdaság folyamatos lassulásával küzdő Kína aligha engedheti meg magának. Hszi Csinping elnök ezért láthatóan a kemény vonal mellett döntött. Trump pedig ott van, ahonnan elindult: olyan mint Don Quijote, aki a szélmalom ellen küzdött. Épp ezért az amerikai-kínai tárgyalások a komoly és a nevetséges között ingadoznak. Illetve eddig ingadoztak, de most már nevetségessé váltak – állapítja meg a Business Insider.

Kína újra vásárol szóját Amerikától

Ez enyhülést jelent a kereskedelmi háborúban, melyben Washington és Peking olyan megállapodást készít elő, mely nem oldja meg a problémákat, de lehetővé teszi a háborúskodás elkerülését. Mindkét fél tart ugyanis ettől. Mind Kínában mind az Egyesült Államokban belső feszültséget eredményezne az elhúzódó kereskedelmi háború. Trump ráadásul választási kampányt is folytat.

Trumpra szavaznak-e a farmerek, ha elhúzódik a kereskedelmi háború Kínával?

A kínaiak nem az amerikai farmerektől vették a szóját és a gabonát amióta Trump újabb büntető vámokkal sújtotta őket. Nagy csapás ez az amerikai farmereknek, akik ráadásul a rendkívüli időjárással is küszködnek.

“Csődbe megyek és sokan mások is így járhatnak” – nyilatkozta egy farmer Nebraska államban a Reuters tudósítójának. A gabona termesztő farmer, aki 1700 szóból álló kiáltványt tett fel a Facebookra furcsa módon nem Trumpot hibáztatja! Jövőre is rá akar szavazni! Pedig a rendkívüli időjárás épp a klímaváltozás következménye, melyet Trump tagad. Az USA elnöke kilépett a nemzetközi klíma egyezményből. A Kína ellen indított kereskedelmi háborúval pedig padlóra küldte a farmereket, akik a világ legnagyobb piacát veszítették el szinte egyik percről a másikra.

28 milliárd dolláros segély csomag

Trump is érzi, hogy baj van: hű támogatói a mezőgazdasági államokban egyáltalán nem azt látják hogy az az elnök, akire 2016-ban leszavaztak túlságosan eredményes politikát folytatna az érdekükben. Ezért a kínaiak büntető vámjaiból begyűlt pénzek jelentős részét a farmerek kapják. Két év alatt ez 28 milliárd dollárt jelentett, és az arany eső tovább hullik – egészen a jövő novemberi választásokig.

Mindez persze kevés a csőd szélén álló gazdák megnyugtatására. Bűnbakot kellett találni. Trump tanácsadói meg is találták. Érdekes módon nem Kínában pedig a kínaiak bírálatában a demokrata ellenfelek is egyetértenek. De a farmerek realisták: nem akarnak összeveszni egy 1,4 milliárd lakosú állammal vagyis azzal az óriási  piaccal, mely hosszú távon szinte mindent felvásárolhat – ahogy növekszik az életszínvonal a Mennyei Birodalomban. Trump is tisztában van ezzel: első nagykövete Pekingben épp Iowa állam ex kormányzója volt. Ez talán a legtipikusabb farmer állam, ahol egy bizonyos Hszi Csinping nevű kínai mandarin megkezdte az USA megismerését még a nyolcvanas években.

Akkor most mi lesz a forinttal?

A tegnapi történelmi eurócsúcs után némileg erősödött a forint árfolyama, de változatlanul 331 körül található. Mivel most kizárólag külső hatások okozzák az izgalmat, ezek fogják alakítani a kurzust.

Soha olyan gyenge nem volt a forint az euróval szemben, mint csütörtökön, amikor 331,9-ig lendült a görbe. Ezután némi visszaerősödés játszódott le, de pénteken nagyrészt a 331,5-ös értéknél rögzült; kora délután 331 forint volt egy euró.

Szemben a tavaly nyári viharral, amikor az árfolyam elérte a 330,8-as eddigi csúcsot, most egyértelműen külső hatások alakítják az úgynevezett feltörekvő országok devizáinak értékelését.

Bő egy éve komoly nyomás alatt állt az MNB, hogy emeljen kamatot

a felfelé indult infláció és a világgazdasági lassulás első jegyei láttán. Matolcsyék kitartottak, eddig őket igazolta az idő – a következő hónapok utólag megadják a választ arra, tényleg igazuk volt-e.

De most ennél sokkal viharosabb villámok csapkodnak a külvilágban. Két nagy feszültséggóc okoz fejfájást elsősorban. Az egyik

a most már alkotmányos válság veszélyével megspékelt kilátástalannak tetsző Brexit-végzet.

Ennek hatásai kiszámíthatatlanok, de kedvezőek aligha lesznek, és minden bizonnyal áthatják a kontinens egész gazdaságát.

A másik csomópont

az amerikai-kínai kereskedelmi háború.

Ebben még nehezebb jövendölni, mert Donald Trump akár naponta megváltoztatja véleményét, tolja ki utólag a kivetett pótvám bevezetését. Kínát érintően támadhat mihozzánk is elérő cunami, ha tovább tart Hongkongban az óriástüntetésekkel kísért feszültség. Ha Kína katonákkal „oldja meg” a válságot, azért, ha a demonstrálók, sztrájkolók teljesen és tartósan megbénítják a szigetállam gazdaságát azért. Már most mutatkoznak jelei annak, hogy drámaian eshet a hongkongi gazdaság, amely a nagyon fontos szerepet betöltő tőzsde és pénzügyi központ megingásához vezethet.

Ilyenkor semmilyen rossz hír se jöhet elég rosszkor. Az se, hogy Argentína de facto csődöt jelentett azzal, hogy a kormány egyoldalúan meghosszabbította a rövid lejáratú peso-hitelek futamidejét, vagyis nem fizeti vissza ezeket.

Komolyan befolyásolhatja a forint megítélését

a német gazdaság – úgy fest – recesszió felé botladozása.

Ez minden olyan gazdaságot érint Európában, amely nagy arányban függ a külpiactól, de Magyarország esetében a német kapcsolatok kimagaslóan fontosak.

Egy szó, mint száz, nem tudjuk, merre veszi az irányt a forint. Ha ezek a külső hatások a rossz irányba mennek tovább, az felerősítheti a forinttal szembeni spekulatív manővereket; most úgy fest, leálltak az árfolyamesésre játszó úgynevezett shortolással, de ha újabb lehetőséget fedeznek fel ebben, ismét nekiindulhatnak. Ebben az esetben a 335-ös, akár a 340-es euróárfolyamig is elszaladhat a kurzus.  Ellenkező esetben maradhat a jelenlegi szinten. Arra most viszonylag kevés az esély, hogy visszatérjen a 325 körüli sávba.

Semmiképp se javítja az esélyeket az MNB

– többedszer megismételt – hivatalos közlése, hogy a jegybanknak „nincs árfolyamcélja”. Ami azt vetíti előre, hogy nem terveznek semmilyen beavatkozást, sőt, akár még tetszik is neki. Mégpedig azért, mert – a kormánnyal összhangban – eleve nincs ellenére az exportot segítő folyamatosan gyengülő forint, másrészt ez egyfajta árfolyamon keresztüli lazításnak tekinthető.

Merthogy – és ezzel visszatérünk a tavaly nyári córeszhez – az MNB-nek változatlanul nincs mozgástere a 0,9 százalékos alapkamat, valójában ennél is sokkal alacsonyabb, jelenleg inkább irányadónak tekinthető bankközi kamatláb (Bubor) miatt. Pedig lehet, hogy szükség lesz rá, mert a lassuló európai és amerikai növekedés láttán már a közeljövőben bekövetkezhet a kamatok csökkentése, akár újabb kötvényvásárlási program.

Trump: nincs szükségünk Kínára !

Kedvezőtlenül reagált a tőzsde Trump legutóbbi Kína ellenes akciójára: 5%-al megemelte a büntető vámok összegét. Ez azt jelenti, hogy 250 milliárd dollár értékű Kínából érkező import büntető vámja 25-ről 30%-ra emelkedik, míg 300 milliárd dolláros behozatal esetében 10-ről 15%-ra. Trump büntető intézkedése gyakorlatilag lefedi az egész kínai importot. Mindez válasz arra, hogy Peking 75 milliárd dolláros amerikai exportra rótt ki 5-10%-os büntető vámot.

“Nincsen szükségünk Kínára! Őszintén szólva el vagyunk nélküle is!” – írta Twitteren Donald Trump, aki még nem is oly rég a Tiltott városban volt díszvendég. Egyben felszólította az amerikai cégeket: kezdjék meg a kivonulást Kínából! Az amerikai kereskedelmi kamara máris közölte: erről szó sem lehet! Az amerikai cégek a jó együttműködésben érdekeltek.

Miért ilyen ideges Trump?

Az USA elnöke, aki a hétvégén részt vesz a G7 csúcsértekezleten Franciaországban egy választási kampány elején van. Mindenképp szeretné elkerülni a recessziót és a nehézségekért Kínát akarja okolni. Attól tart ugyanis, hogy a kínaiak húzzák az időt a kereskedelmi tárgyalásokon, mert szeretnék elérni Trump bukását. Az amerikai elnök viszont térdre akarja kényszeríteni Kínát, és ebben a közvélemény többsége támogatja az Egyesült Államokban. A pénzügyi elit azonban nem! Gary Cohn, aki nem is oly rég még Trump gazdasági főtanácsadója volt, úgy nyilatkozott, hogy a Kína elleni kereskedelmi háborúval az amerikai elnök felidézi a világméretű recesszió rémét, melynek hatását az USA sem kerülhetné el…

Elmentek otthonról: fokozódik a kereskedelmi világháború

Dollár százmilliárdokra rúgó pótvámok dönthetik romba a világgazdaságot: pénteken csaknem 5100 amerikai termékre vetettek ki újabb terhet a kínaiak. Trump nem nagyon talál fogást Kínán, a háború hozzájárulhat a világgazdaság lassulásához. Mi se ússzuk meg.

A kínai árucikkekre kivetett legutóbbi amerikai büntetővámok miatti ellenlépésként Kína mintegy 75 milliárd dollár értékű amerikai importcikkekre vet ki pótvámot – közölte a kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága pénteken. Az újabb, 5 és 10 százalék közötti pótvámok összesen 5078 féle amerikai árucikkre, egyebek mellett mezőgazdasági termékekre, nyersolajra és kisrepülőgépekre vonatkoznak. Egy részük szeptember 1-jén, a fennmaradók december 15-én lépnek hatályba.

Eddig Trump nyomta a gázt

A 2018 eleje ót tartó vámháborút Donald Trump robbantotta ki, a kínaiak végig némi késéssel vették fel az eléjük dobott kesztyűt. Augusztus elejéig az USA 250 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalék, 300 milliárdra 10 százalék pótvámot vetett ki. A kínaiak visszafogottak voltak, 110 milliárdnyi terméket terheltek meg 25 százalékkal – derül ki a statista.com összeállításából.

A kereskedelmi háború eszkalálódását mutatja az ábra augusztus eleji információk alapján.

A mostani kínai intézkedés válaszlépés arra, hogy az Egyesült Államok augusztus eleji bejelentés szerint újabb kínai árucikkekre vet ki 10 százalékos pótvámokat szeptember 1-jén, illetve december 15-én, miután Donald Trump amerikai elnök elégedetlen volt a két gazdasági nagyhatalom közötti kereskedelmi tárgyalások ütemével.

A mérleg jottányit se változott

Az adatok azonban azt mutatják, hogy érdemben nem változtak meg a két ország kereskedelmi forgalmának arányai, a masszív amerikai deficit nem látszik mérséklődni, sőt. Márpedig – a szellemi termékek ellopása mellett – ez volt Trump szerint a casus belli indoklása. A kétoldalú kereskedelem adatait, mérlegét mutatja a howmuch.net grafikonja.

Forrás: howmuch.net

Az év első felében a kínai kereskedelmi többlet 5 százalékkal, 140,48 milliárd dollárra nőtt egy év alatt 133,76 milliárd dollárról. Kína behozatala az USA-ból júniusban 31,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest a májusi közel 27 százalék után. Az Egyesült Államokba irányuló kivitele júniusban 7,8 százalékkal csökkent a májusi 4,2-t követően.

 

A korábbi pótvámok hatása óriási károkat okozott az amerikai gazdaságnak is. Például a szójára kivetett kínai beviteli pótvám Trump választói bázisát rombolja. Ezért a kormány eddig dollártízmilliárdos támogatásokkal kompenzálta a farmereket. Mindhiába, augusztus első hetében Kína a teljes agrárimportot leállította Amerikából.

Némi visszavonulás

Az augusztus 1-jén bejelentett újabb, 300 milliárd dollár értékű kínai termékre kirótt pótvámokon az amerikai kormány a múlt héten enyhített. Egyes termékek esetében elengedte a pótvám bevezetését, más árukra december 15-re halasztotta azt. A sorban  ruházati termékek, egészségügyi cikkek, laptopok, mobiltelefonok, videójáték-konzolok, játékok, számítógép-monitorok is megtalálhatók.

Utóbbiak azok a technológiai áruk, amelyek esetében Trump az USA elsőségét félti Kínától, ám amerikai cégek egész sora gyárt az ázsiai országban. Ezek termékei pedig a pótvámokkal jelentősen drágulnak odahaza.

Mindenki megissza a levét

Egyelőre becslések vannak arra, hogy mekkora hatással lesz a világgazdaságra a két ország közti fenekedés. A Bloomberg május végi cikke szerint 2021-ben akár 600 milliárd dollárnyi (nagyjából négy évnyi magyar GDP) lehet a világgazdaság vesztesége. A magyar gazdaság kitettsége a kínaiak amerikai exportjában a GDP 0,1 százaléka, a fordított irányú 0,04 százalék. Ez nem tűnik soknak, de a háború eszkalálódása az EU, ezen belül Németország gazdaságán keresztül még nagyobb veszteséget okozhat. Például ha Trump élesíti a német autók pótvámolásának tervét.

A Huawei visszavág Trumpnak: saját operációs rendszert jelentett be

Saját, nyílt forráskódú operációs rendszert jelentett be a Huawei. A HarmonyOS nem csak az amerikai korlátozó intézkedést akarja kivédeni, hanem bármilyen eszközön használhatóvá teszi a rendszert.

A Huawei Technologies éves fejlesztői konferenciáján péntek reggel jelentette be régóta ígért saját operációs rendszerének debütálását. Richard Yu, a vállalat fogyasztói üzletágának ügyvezetője elmondta: a vállalat által fejlesztett HarmonyOS (kínai nevén Hongmeng)

a világ első, különböző eszközökön rugalmasan alkalmazható mikrokernel alapú operációs rendszere.

A kínai óriásvállalat azt követően gyorsította fel saját operációs rendszerének fejlesztését, hogy májusban az amerikai kereskedelmi minisztérium feketelistára tette a vállalatot és 68 leányvállalatát. Ezzel magának a cégnek a jövője is kétségessé vált amiatt, hogy az általuk használt Android nélkül működésképtelenné váltak volna a Huawei eszközei.

Ez szűnhet meg most a saját OS-szel. Sőt, mivel a HarmonyOS nyílt forráskódú, a telefon-, tablet- satöbbi gyártók a most használt operációs rendszerek helyett is beépíthetik készülékeikbe.

A rendszer grafikus és szöveges bemutatása itt tekinthető meg. A Huawei nem akar szakítani az Androiddal, de ha az amerikai korlátozások miatt ez elé akadály gördülne, azonnal lépni tudnak az új rendszer segítségével.

A fogyasztók a legnagyobb vesztesek

0

A kereskedelmi háborúnak nincsenek nyertesei, csak vesztesei – hangsúlyozta a német gazdasági miniszter a Bild am Sonntagnak nyilatkozva. Peter Altmaier szerint Juncker washingtoni látogatása alatt sikerült elkerülni a kereskedelmi háborút az USA és az EU között, s ezzel sokszázezer munkahely menekült meg Európában.

Altmaier  bírálta Donald Trump kereskedelmi háborúját Kína, Törökország és Irán ellen. Az egésznek a fogyasztók isszák meg a leginkább a levét hiszen a védővámok miatt emelkednek a fogyasztói árak. Mindez lefékezheti a globális gazdaság növekedését, és ez mindenkinek a kárára van.

Irán esetében azért lépnek újra életbe a büntető szankciók, mert Trump kilépett az atomalkuból. Az EU bírálta Trump döntését, s Brüsszel arra szeretné rávenni Iránt, hogy mindennek ellenére tartsa magát az egyezményhez. Hétfőn ezzel kapcsolatban közleményt adtak ki Brüsszelben. „Az EU és az iráni atomalkut aláíró európai államok (Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) mélységesen fájlalják az amerikai döntést, amellyel egyáltalán nem értenek egyet” – közölte Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője, aki maga is aláírta a dokumentumot.

Az amerikai döntés érinti Európát is, mert a szankciók az Iránban gazdasági tevékenységet folytató  európai cégekre is vonatkoznak.

A Total olaj multi már fel is függesztette egymilliárd eurós beruházását Iránban, mert az a veszély fenyegeti, hogy emiatt szankciók sújthatják az Egyesült Államokban.

Viták a kínai vezetésben: mihez kezdjünk Trumppal?

0

Túltoltuk a hazafias propagandát, ezért sújtott le Kínára Trump – így gondolják sokan a kínai vezetésben. Erről beszélt a Reuterspekingi tudósítójának egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú pekingi vezető.

Jelenleg a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezérkara Pejtaho üdülőkomplexumban nyaral. Ami igazán aggasztja őket az Donald Trump amerikai elnök, akiről egészen a legutóbbi időkig azt hitték, hogy csak blöfföl, amikor kereskedelmi háborút emleget. Aztán jöttek a szankciók, melyekre Peking válaszolt. Ebből nem sok jó jöhet ki – döbbentek rá a Tiltott Városban, ahol nemrég még vendégül látták Trumpot. Aki persze ügyesen rejti el valódi szándékait a bombasztikus kijelentések mögé.

A reformok atyja, Teng Hsziaoping azon a véleményen volt, hogy

„rejtsük el a valódi szándékainkat és ne mutassuk meg valódi céljainkat”.

A mostani első ember,

Hszi Csinping más véleményen van: ő meglehetősen nyíltan képviseli Kína világhatalmi terveit.

Ebben fő támogatója a propagandafőnök Wang Huning szociológia professzor, aki jól ismeri Amerikát, tanult, sőt tanított is ott, miközben annak az ősi kínai gondolatnak a híve, hogy Kína vezető szerepre jogosult mind a globális politikában, mind pedig a világgazdaságban, lévén egyben a világ legnépesebb állama.

Hszi Csinping a tavaly őszi pártkongresszuson vitte be a legfelső vezetésbe a kínaiak nagyságának a hívét. A Politikai Bizottság Állandó Bizottságába eddig csak úgy lehetett bekerülni, hogy valaki bizonyított egy tartomány vezetésével. Wang Huning nem járta ki ezt az iskolát. Viszont ő tervezte az Új Selyemút programot és a Kína 2025 koncepciót, mely nem kevesebbet állít mint hogy Kína szükségképp hamarosan a világ első számú nagyhatalma lesz.

Emiatt rágtak be az amerikaiak, akik egyáltalán nem kívánnak lemondani erről a vezető szerepről

–  állítja Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a Politikai Bizottságnak, de az Állandó Bizottságba nem került be. Viszont a Harvard egyetemen diplomázott, és ő vezeti azt a küldöttséget, amely a kereskedelmi ellentétekről tárgyal az amerikaiakkal. A tárgyalások titkosak, de Larry Kudlow, Trump gazdaságpolitikai tanácsadója a sajtónak elmondta:

kínai partnere rugalmasabb lenne, ha Pekingben ezt megengedné Hszi Csinping elnök.

Trump elnök unokája kínai nyelvű verssel köszöntötte videóról Pekingben a Tiltott városban Hszi bácsit. Ezek után Pekingben sokan azt hitték, hogy minden rendben van. Majd jöttek a szankciók. Trump már a teljes kínai exportot meg akarja vámolni.

Pekingben most nagy a bizonytalanság a válaszolt illetően.

Egy kemény fellépés valódi kereskedelmi háborúhoz vezetne, a puha reakciót pedig a gyengeség jelének fognák fel Washingtonban.

Sokan abban reménykednek, hogy Trump kemény szankciói csak határidős ügyletek. A novemberi választásokig tartanak amikor eldől, hogy megőrzi-e a többséget a republikánus párt a kongresszusban.

De hát addig is kell valamit lépni. A propagandát máris érezhetően visszafogták. Azt a kínai közgazdász professzort, aki a legnyíltabban képviseli a “China First” álláspontot, bírálatok érték Kínában. Hu Angang nyíltan hirdeti Kína különleges szerepét a világtörténelemben, s elsősorban azért vált a bírálatok tárgyává, mert nézetei remek lehetőséget kínálnak Trumpnak, hogy eladja saját America First elképzelését.

Kína kereskedelmi többlete ugyanis csakugyan óriási az Egyesült Államokkal szemben. A Kína 2025 program pedig nyíltan lefekteti, hogy a mesterséges intelligencia terén a Mennyei Birodalom az első helyre törekszik.

Ezt csináljuk, de ne mondjuk ki

– ez a vezetés többségének a véleménye Pekingben, ahol többen a propaganda irányítójának a fejét követelik. Kevéssé valószínű, hogy Hszi Csinping elnök beáldozza hű hívét, Kína nagyságának elszánt hirdetőjét a politikai harcokban. De visszafoghatja őt, hogy kevesebb muníciót adjon Donald Trumpnak a kereskedelmi háborúban Kína ellen.

Nem hoz eredményt Trump kereskedelmi háborúja

0

Trump a hatalmas kereskedelmi deficittel indokolta a védővámokat, amelyek bevezetése után a hiány rekordszintre emelkedett.

A kereskedelmi háború, melyet Donald Trump Kína ellen indított, egyelőre nem nagyon hoz eredményt, ezt állapítja meg a Reuters gazdasági elemzése a legfrissebb adatok alapján. Júliusban, amikor már érvényben voltak az acél- és alumíniumexportra kivetett szankciók, Kína kivitele 12,2%-kal növekedett, pedig a szakértők csak 10%-ot vártak. Ez a növekedés nagyobb, mint júniusban, amikor 11,2% volt (mindez éves szinten értendő).

Az eredmény:

rekord deficit az USA-kínai kereskedelemben júniusban,

28,97 milliárd dollár, júliusra ez alig csökkent 28,09 milliárd dollárra. Donald Trump épp a hatalmas kereskedelmi deficittel indokolta meg kereskedelmi háborúját Kína ellen.

Az amerikai elnök azt állítja, hogy mindez azért következhetett be, mert a kínaiak leértékelik a jüant, vagyis az exportjuk egyre olcsóbb lesz. A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint nem erről van szó, hanem a piaci hatásokról: a dollár azért erősödik, mert az amerikai gazdaság jól működik, az elmúlt negyedévben a növekedés meghaladta a 4%-ot, a munkanélküliség mélyponton, ráadásul a Fed állandóan emeli a kamatlábat.

Kína viszont azt teszi, amit válság idején mindig:

kinyitja a pénzcsapokat. Ezt tették a kínaiak 2008-ban is, amikor fenntartották a dinamikus növekedést, miközben a világ nagy része válságban volt. Liu Ho, a Harvard egyetemen végzett közgazdász azt a feladatot kapta Hszi Csin-ping elnöktől, hogy stabilizálja a pénzpiacot. Ez az eddiginél szigorúbb szabályozást és ellenőrzést jelentett volna.

Csakhogy jött Trump a kereskedelmi háborújával. Pekingben kezdetben azt hitték: az amerikai elnök csak blöfföl. Aztán amikor júliusban érvénybe léptek a védővámok, akkor rádöbbentek: Trump szándéka komoly.

Ennek ellenére Pekingben úgy gondolják:

igazán komoly kereskedelmi háború csak szavakban várható, a valóságban nem.

De azért biztos, ami biztos: kinyitották a pénzcsapokat, hogy megelőzzék a válságot, a pénzpiac stabilizálása még várhat. A fontos az, hogy ne álljon le a gazdasági növekedés és ne lassuljon az export. Az 1,4 milliárdos hatalmas piac egyébként is komoly ütőkártya a kínaiak kezében.

Vámháború: talonba téve?

Aki úgy gondolta, hogy valamelyik amerikai honlapról szeretne vásárolni, azt tapasztalta, hogy a magyarországi szállítást nem vállalják a cégek. Ha megadott egy nyugat-európai „alternatív” címet, a filléres árut is kivitte a postás, de meglepődve tapasztalhatta, hogy a hatóságok száz százalékos vámot terheltek a csomagra. Ez volna az európai-amerikai vámháború eredménye? – kérdeztük Szanyi Tibort, az MSZP alelnökét, uniós parlamenti képviselőjét.

  • Jöhet a szója, a cseppfolyós gáz?
  • És ha Trump meggondolja magát?
  • “Kétfenekű” ígéret
  • Csattanós pofon a briteknek
  • El a kezekkel a szociális jogoktól!

Egy közleményében azt állítja, Jean-Claude Juncker Washingtonban tűzszünetet és leszerelési ígéreteket ért el Trump amerikai elnöknél a kereskedelmi háborúban. 

Trump amerikai elnök korábban szó szerint „ellenségnek” kijáró hadüzenetet küldött az európai ipar számára, védővámok bevezetésével fenyegetődzött. A Junckerrel való tárgyalások nyomán ettől elállt, s belegyezett, hogy az EU és az USA, amelyek együttesen a világ GDP-jének több, mint felét állítják elő, közösen végiggondolják a világkereskedelmi szervezet (WTO) halaszthatatlannak látszó reformját. A megbeszélések további eredménye, hogy a felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek az eddig bevezetett vámügyi intézkedések és ellenintézkedések felfüggesztéséről, illetve tartózkodnak minden további kereskedelemtorzító lépéstől. Ennek fejében az EU sem támaszt semmilyen akadályt az eddig is kvóta- és vámmentesen zajló amerikai szójaimport elé, illetve kész az USA-ból jövő folyékony földgáz (LNG) fogadására, amennyiben az USA kiépíti az ehhez szükséges európai kikötői infrastruktúrát.

Akkor talán a bevezetőben említett filléres holmikról is lekerülnek a „büntetővámok”?

Nagy esélyt látok erre.

Gondolja, hogy a meglehetősen szeszélyes amerikai elnök egyik pillanatról a másikra nem fordít hátat a Junckerrel kötött megállapodásának?

Lehetséges, hogy akár 24 órán belül száznyolcvan fokot fordul a véleményével. Trumpot nem szokta sokkolni, hogy már egyszer valakivel megállapodott valamiben. Most azonban másról van szó,

amióta bejelentette, hogy szembe száll a világon minden gazdasági hatalommal, voltak, akik az orrára koppintottak.

Kína nem vette át az amerikai szóját, emiatt már hatalmas készletek halmozódnak fel az amerikai termelőknél. Ez máris 10 milliárd dollárjába került a kormánynak, ennyivel kell kártalanítani a belső, nagy mezőgazdasági területeken működő farmereket. Mellesleg ők jelentik az egyik legfontosabb szavazói bázisát. Ha minden ostoba lépése után dollár milliárdokkal kell csitítania a belpolitikai vihar hullámait, akkor előbb-utóbb belátja, hogy ez nem tartható.

Szanyi Tibor
MTI Fotó: Kovács Attila

Európa nem támaszt akadályokat a szója behozatala elé, jelentették be. Ez volt az Unió aduja?

Úgy kódolom a tárgyalásokról kiadott közleményt, hogy megígérhette az Unió elnöke a tárgyalások során, Európa nem tervez olyan drasztikus válaszlépéseket, mint Kína.

A másik engedmény: az amerikai cseppfolyós gáz fogadása.

Igen. Ez az ígéret „kétfenekű”, ugyanis

benne van egyrészt az orosz gáz fogadásának esetleges háttérbe szorítása, másrészt egy ígéret, hogy Amerika új piacot talál a gázexportjának.

Feltéve persze, ha saját költségén kiépíti azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyekre Európának szüksége van a szállítmányok fogadásához. Olajat, gázt, oda lehet eladni, ahol fogadni tudják azt, a folyékony gáz esetében is erről van szó.

Folyékony gázt a közel-keleti országok is szívesen exportáltak volna, az ő esetükben is a fogadó országok hiányzó infrastruktúrája volt az akadály. Ha ezt kiépítik az amerikaiak…

Majd megvívják egymással a maguk árháborúját. Ilyen a piac. A beszerzési források bővülése mindig lefelé nyomja az árakat, amin mi, európaiak, talán majd nyerhetünk is.

Bizonyos kommentárok úgy vélik, a Brexit bátorította fel Trumpot az Európának küldött hadüzenetre. Ön Brüsszelből hogyan látja ezt?

Ez visszavezet az elején feltett kérdésre: mennyire várható el az amerikai elnöktől, hogy egyik napról a másikra meggondolja a döntéseit? Európa és Amerikai között bizonyos geopolitikai ütközések miatt zavar keletkezett a gazdasági partnerségi megállapodásban. Angol nevén TTIP-nek rövidített transzatlanti szabad-kereskedelmi egyezmények végrehajtása akadozni kezdett. A kegyelemdöfést Trump adta meg az egyezménynek, de nem indult helyette új tárgyalás egy másik megállapodásról. Ezt az űrt használta ki az angol kormány, amely lecsapott a helyzetre, és úgy gondolta, kiválva az Unióból majd külön megállapodik az Egyesült Államokkal. Ehhez tudni kell, hogy

a kereskedelempolitika azon kevés témakörök közé tartozik, amelyben a tagországoknak legfeljebb konzultációs jogai vannak, külön nem tárgyalhatnak és nem is vétózhatják meg az Európai Bizottság pozícióit.

Az angolok úgy gondolták, ha ez alól a kötelezettség alól megszabadulnak, majd önálló tárgyaló partnerként léphetnek fel. Ebbe tenyerelt bele két hete az amerikai elnök, amikor londoni látogatása során azt mondta:

bocsi’, de Amerika inkább az Unióval kötne megállapodást, mint Angliával.

A Juncker-Trump tárgyalás azt igazolta, hogy az Unió és Amerika – ha nem is azonnal – képes egymással megállapodásra jutni. Ebből fognak úgy kilépni a britek, hogy kevés esélyük lesz a bent maradóknál kedvezőbb megállapodást kötni.

Milyen visszhangja van Brüsszelben annak, hogy a kilépési tárgyalások vezetését  May saját hatáskörébe vonta?

Nagy bajban lehetnek, mert ugyan

a magyar sajtóban még nem olvastam, de a brüsszeli lapok megírják,

nem csak az a britek legnagyobb problémája, hogy két miniszter kilépett a kormányból, az igazi belső válságnak az a jele, hogy már hat úgynevezett kabinet-miniszter is távozott a kormányból. Ott más a „mezei” miniszterek és a kabinetminiszterek súlya, az előbbiek csak végrehajtók, az utóbbiak mind a végrehajtásban, mind a politikai döntések előkészítésében részt vehetnek.

Az MSZP alelnökeként a Göteborgban tavaly ősszel lefektetett Szociális Jogok Európai Pillérének csorbítatlansága mellett is szót emelt. Úgy látja, a kereskedelmi háború esetleg ezt is veszélyezteti?

Ragaszkodunk ahhoz, hogy a TTIP – a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható megannyi konfliktus ellenére is – garantálja az európai munkavállalókat védő szociális normák betartását. Minden nemzetközi egyezménynek vannak bizonyos záradékai, a szerződéshez csatolt függelékei, további rendelkezései, amelyek például környezetvédelmi elvárásokat, vagy a gyerekmunka kizárását rögzítik. Az egyik ilyen a szociális jogok ügye, az európai szocialistákkal mi azért emeltünk szót, hogy a TTIP garantálja továbbra is a munkavállalók jogait, a termelés olcsóbbá tétele érdekében ne lehessen hozzányúlni mondjuk a nyolc órás munkaidőhöz, vagy ne lehessen megszüntetni a dolgozók kötelező társadalombiztosítását.

FRISS HÍREK

A bírák elné...

Szabadságjog...

Brit választ...

Kérdezni tud...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK