Továbbra is érvényben lehet az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója ellen – állítja Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró zágrábi forrásokra hivatkozva. Ha ez igaz, az jelentősen korlátozhatja a magyar energetikai óriás vezetőjének mozgásterét egy olyan időszakban, amikor a kormány és a MOL előtt is sorsdöntő stratégiai kérdések állnak.
Továbbra is érvényben lehet az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója ellen – legalábbis ezt állítja Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, aki zágrábi forrásokra hivatkozva osztotta meg információit.
A MOL vezetőjét egy nagyszabású korrupciós ügyben vádolták meg, amelynek központi alakja Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnök volt.
Sanadert 2021-ben hat év börtönre ítélték, Hernádi pedig két év szabadságvesztést kapott azért, mert a horvát kormányfő megvesztegetésével vádolták. Sanader nemrég szabadult, Hernádi viszont egyetlen napot sem töltött börtönben, ám az ellene kiadott európai elfogatóparancs hosszú évekre jelentősen korlátozta az utazását.
A MOL azt kommunikálta, hogy a parancsot visszavonták, Panyi szerint azonban Zágrábban továbbra is él a tilalom, és ez automatikusan azt jelenti, hogy az európai elfogatóparancs is érvényben maradt.
Ha ez így van, az komolyan szűkítheti Hernádi mozgásterét egy olyan időszakban, amikor a MOL és a magyar kormány előtt is stratégiai jelentőségű döntések állnak.
Hernádi Zsolt Csányi Sándorral és Pintér Sándorral együtt a magyar gazdasági-politikai elit egyik legerősebb trióját alkotja. A MOL-vezér több kormányt túlélt, miközben folyamatosan növelte befolyását és vagyonát. A vállalat most újabb nagy dobásra készül: a szerb INA jelentős részének megszerzésére, amivel Hernádi egy új, közép-európai energiakonglomerátumot hozhatna létre, hasonlóan a korábbi Slovnaft-felvásárláshoz. Ez a stratégiai terjeszkedés azonban Hernádi személyes mozgásterétől is függ – ha az elfogatóparancs valóban él, az komoly akadályt jelenthet.
A helyzetet tovább bonyolítja Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő felvetése, aki arra a kérdésre keresi a választ: ki jöhet Hernádi után?
Tarjányi – aki 2002-ben Medgyessy Péter megbízásából irányította az első Orbán-kormány átvilágítását – úgy látja, nem véletlen, hogy Panyi Szabolcs éppen most hozta elő újra az elfogatóparancs ügyét. Panyi jó kapcsolatban áll Orbán Anita külügyminiszterrel, aki korábban az energiabiztonságért felelt Martonyi János minisztériumában, így felvetése akár egy közelgő kormányzati átrendeződés előjele is lehet. A kabinetben több meghatározó energiaipari szereplő is helyet kapott, köztük Kapitány István, a Shell korábbi alelnöke, aki egy olyan vállalatot képvisel, amely a kommunista rendszerek idején is képes volt megtalálni a közös érdekeket Közép-Kelet Európában.
A MOL az elmúlt években hatalmas összegeket termelt a NER számára, amely 95 százalékos extraprofit-adóval csapolta meg a vállalat nyereségét.
Orbán Viktor bukása után az energiapiac is új helyzetbe került, és egyelőre senki sem tudja, milyen energiapolitikát folytat majd Magyar Péter. Az energia stratégiai jelentősége geopolitikai súlyú: az Európai Unió az orosz olaj és gáz leválasztását sürgeti, az amerikai energiaügyi miniszter pedig egyenesen kijelentette, hogy „egyetlen csepp orosz földgázt sem kívánok látni Európában”.
A magyar lakosság továbbra is ragaszkodik a rezsicsökkentéshez, mert nem tudná megfizetni a világpiaci árakat. Ez azonban óriási költségvetési terhet jelent: Magyar Péter szerint a hiány már a GDP 8 százalékánál tart, miközben az uniós elvárás 3 százalék. Ebben a rendkívül nehéz helyzetben kell döntéseket hoznia az új miniszterelnöknek, akinek az energetikai területen nincs jelentős tapasztalata.
A Hernádi-ügy pedig tovább növeli a bizonytalanságot: ha a MOL-vezér mozgástere beszűkül, az az egész magyar energiapolitikára hatással lehet.
