Miközben Oroszország és Ukrajna újabb, százakat számláló drón- és rakétatámadásokat hajt végre egymás területe ellen, a diplomácia továbbra is nehezen talál fogást a háborún. Az éjszaka folyamán Kijevet ismét erőteljes légicsapás érte, miközben Moszkvában Matteo Zuppi bíboros folytat békemissziót. XIV. Leó pápa szerint a konfliktusban álló feleknek végre közvetlen párbeszédet kellene kezdeniük, mert a fegyverkezés logikája egyre távolabb sodorja Európát a tartós békétől.
Az ukrán főváros fölött az éjszakai órákban többször is megszólaltak a légvédelmi szirénák. A helyszíni beszámolók szerint erős robbanások rázták meg Kijevet, miközben az ukrán légierő ballisztikus rakéták közeledésére figyelmeztetett.
A támadás a drónok és rakéták kombinációjára épült, amely az elmúlt hónapokban az orosz hadviselés egyik visszatérő eleme lett.
Kijev közlése szerint az ukrán légvédelem egy Zircon vagy Onyx típusú hajóelhárító rakétát, két Iszkander-M vagy S-400 rendszerről indított ballisztikus rakétát, valamint 106 drónt semlegesített. A támadásban összesen 152 pilóta nélküli eszköz vett részt, köztük iráni eredetű Shahed támadó drónok és különböző megtévesztő célokat szolgáló eszközök. Az ukrán hadvezetés hangsúlyozta, hogy a légierő, a légvédelmi alakulatok, az elektronikai hadviselési egységek és a mobil tűzcsoportok együttesen vettek részt a védekezésben.
Moszkva ugyanakkor arról számolt be, hogy az orosz légvédelem egyetlen éjszaka alatt 129 ukrán drónt lőtt le az ország különböző régiói fölött. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadások ismét bizonyították, hogy a konfliktus immár jóval a frontvonalakon túl is zajlik, és mindkét fél egyre nagyobb hangsúlyt helyez a nagy távolságú csapásmérő eszközök alkalmazására.
A katonai eszkalációval párhuzamosan diplomáciai erőfeszítések is zajlanak. Moszkvában tartózkodik Matteo Zuppi bíboros, a Vatikán ukrajnai békemissziójának vezetője, aki hosszabb ideje próbál közvetítő szerepet betölteni a felek között. Küldetése különös jelentőséget kap egy olyan időszakban, amikor a harctéri fejlemények ismét a konfliktus intenzívebb szakaszát idézik.
A béke szükségességéről beszélt XIV. Leó pápa is egy olasz lapnak adott interjújában.
Az egyházfő élesen bírálta a világméretű fegyverkezési versenyt, és úgy fogalmazott: a kormányoknak többet kellene fordítaniuk egészségügyre és oktatásra, miközben kevesebbet költenének fegyverekre. Szerinte az egyháznak továbbra is kötelessége arra ösztönözni Oroszországot, Ukrajnát és más országokat, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek, mert a konfliktusok végső megoldása nem a katonai, hanem a politikai és emberi párbeszédben rejlik.
A háború azonban egyelőre más irányba tart. A legutóbbi támadások azt mutatják, hogy mindkét fél képes nagy mennyiségű drón egyidejű alkalmazására, miközben a légvédelmi rendszerek napról napra komolyabb terhelés alatt működnek.
A frontvonalaktól távoli célpontok elleni csapások és az egyre fejlettebb rakétafegyverek megjelenése azt jelzi, hogy a konfliktus negyedik évében sem látszik a katonai kifáradás jele.
Miközben a légvédelmi egységek újabb támadásokat vernek vissza, a diplomácia továbbra is ugyanazzal a kérdéssel szembesül: mikor jutnak el a felek odáig, hogy a drónok helyett ismét egymással beszéljenek.
