Az Országgyűlés felfüggesztette Seszták Miklós mentelmi jogát, a volt fejlesztési minisztert pedig nem sokkal később őrizetbe vették a Központi Nyomozó Főügyészségen. A nyomozás szerint Seszták és az állami vagyonkezelő egykori vezetője 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át a Volánbusszal szerződő vállalkozások képviselőjétől. Miközben újabb volt kormánytagok kerülnek a hatóságok látókörébe, a Fidesz politikai megtorlást emleget, és felelősségre vonással fenyegeti az eljárások résztvevőit.
Néhány perccel azután, hogy az Országgyűlés 139 igen szavazattal felfüggesztette mentelmi jogát, Seszták Miklós önként megjelent a Központi Nyomozó Főügyészség budapesti épületében. A KDNP felfüggesztett parlamenti képviselőjét ott őrizetbe vették.
Seszták 2014 és 2018 között vezette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. A tárca felügyelete alá tartozott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is, amelynek akkori vezérigazgatóját, Szivek Norbertet a Volánbusz-ügyben már korábban letartóztatták.
Az ügyészség gyanúja szerint a volt miniszter és az MNV egykori vezetője a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozások képviselőjétől 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át. A nyomozásnak azt is tisztáznia kell, hogy a feltételezett pénzmozgásokban kik vettek részt, és hová kerülhetett az összeg.
A nyomozás másik szála szerint egyes cégek a megszerzett állami megrendelések értékének tíz százalékát helyezhették kilátásba visszafizetésként. Hogy ez rendszerszerűen működött-e, illetve kik lehettek a konstrukció kedvezményezettjei, azt az eljárás során kell bizonyítani.
Hankó Balázs mentelmi jogát is felfüggesztették
Az Országgyűlés ugyanezen a rendkívüli ülésen Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogát is felfüggesztette. Hankó nem vonult be önként a hatósághoz, hanem közölte:
„Ha el akarnak vinni, innen, a munkahelyemről tegyék.”
Az NKA-ügyben az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz. A gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap forrásaiból 1079 támogatásra összesen 17,3 milliárd forintot használhattak fel az alap törvényben meghatározott céljaitól eltérően. Az ügyben korábban több embert őrizetbe vettek, köztük Bús Balázst, az NKA volt alelnökét. Hankó tagadja a terhére rótt cselekményeket, és azt állítja, hogy valamennyi döntése megfelelt a jogszabályoknak.
A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt azon a parlamenti szavazáson, amelyen felfüggesztették a két volt miniszter mentelmi jogát. A döntéseket a jelen lévő képviselők ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozták meg.
A Fidesz politikai eljárást emleget
A Fidesz-KDNP közös sajtótájékoztatóján Bóka János frakcióvezető koncepciós eljárásnak nevezte a Hankó Balázzsal szembeni nyomozást. Azt mondta, pártja kiáll a volt miniszter mellett, és azok felelősségre vonását helyezte kilátásba, akik szerinte az eljárást kitervelték, végrehajtották vagy segítették.
„Akkor is mellette leszünk, amikor jogi, politikai és anyagi elégtételt vesznek azokon, akik ezekben az eljárásokban részt vesznek.”
A kijelentés azért különösen súlyos, mert nem pusztán politikai kritikát fogalmaz meg, hanem a nyomozásban részt vevőkkel szembeni későbbi fellépést is kilátásba helyezi. Bóka emellett ismét „új ÁVH-nak” nevezte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt.
Az összehasonlítást vitatók szerint alapvető különbség van a Rákosi-korszak politikai rendőrsége és egy törvény alapján működő vagyonvisszaszerzési szerv között. Bárándy Péter korábbi igazságügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az ÁVH törvénytelenül fosztott meg embereket a tulajdonuktól, a mostani hivatal feladata az államtól jogellenesen elvont vagyon visszaszerzése lehet.
Vagyonosodási vizsgálatok jöhetnek
A korrupciós ügyek mellett egyre erősebben vetődik fel a korábbi kormányzati szereplők és az állami megrendelésekből meggazdagodó üzleti körök vagyonának vizsgálata is. Lengyel László politológus Rangos Katalin Heti Jégbüfé című műsorában arról beszélt, hogy a NAV megkezdhetné a feltűnően gyorsan gazdagodó volt kormánypárti politikusok ellenőrzését.
Az ilyen vizsgálatoknak azonban nem politikai minősítésekből, hanem konkrét adatokból kell kiindulniuk: össze kell vetni a bevallott jövedelmeket, a vagyongyarapodást, az adófizetést és a tényleges tulajdonosi viszonyokat. A politikusok vagy üzletemberek gazdagodása önmagában nem bizonyít bűncselekményt, de indokolhat hatósági ellenőrzést, ha az nem vezethető le igazolt és adózott jövedelemből.
Vádalkuval juthatnak el a rendszer csúcsáig
Bárándy Péter korábban felvetette, hogy a hatóságok együttműködési megállapodást ajánlhatnának azoknak a politikusoknak és üzletembereknek, akik érdemi információval rendelkeznek a feltételezett korrupciós rendszerek felsőbb szintjeiről. A módszer célja az lenne, hogy a végrehajtóktól és közvetítőktől eljussanak a döntéshozókig.
Ehhez azonban vallomásoknál többre lenne szükség: dokumentumokkal, pénzügyi adatokkal, üzenetekkel és más bizonyítékokkal kellene alátámasztani, hogy ki adott utasítást, ki részesült a pénzből, és ki tudott a konstrukció működéséről. A politikai felelősség és a büntetőjogi felelősség nem azonos, utóbbit minden érintett esetében külön, bíróság előtt kell bizonyítani.
Seszták Miklós őrizetbe vétele ezért nem lezárása, hanem új szakasza a Volánbusz-ügynek. A következő napokban eldőlhet, kezdeményezi-e az ügyészség a volt miniszter letartóztatását. Hosszabb távon pedig az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a nyomozás megáll-e az egykori tárcavezető és az állami vagyonkezelő volt vezetőjének szintjén, vagy bizonyítékokkal alátámasztva magasabb politikai és üzleti körökig is eljut.
