Kezdőlap Címkék MOL

Címke: MOL

Orbán barátja azt a gázkereskedő céget támadja, melyben a magyar miniszterelnöknek is lehet részesedése

Bulgáriában permanens választási kampány van hiszen Bojko Boriszov miniszterelnök sem győzni sem veszíteni nem tud. Április elején immár az ötödik parlamenti választást rendezik az Európai Unió legszegényebb országában nem sokkal több mint két év alatt.

Az oroszbarát Bojko Boriszov azzal vádolja a nyugatbarát kormány energia miniszterét, hogy Bulgária számára előnytelen üzletet kötött a MET-tel, ezzel a Svájcban bejegyzett gázkereskedő céggel, melynek minisztersége előtt Lantos Csaba volt az igazgatósági elnöke.

Putyin ugyanis megfenyegette vásárlóit: csakis rubelben fizethetnek az orosz gázért. Magyarország vállalta ezt, Lengyelország és Bulgária nem. Putyin le is állította a nekik a gázszállítást. Lengyelországba megérkezett a norvég földgáz, de Bulgária kormánya kapkodni kezdett, hogy megszerezze a nyersanyagot a világpiacon. Ekkor kötöttek üzletet a MET-tel, amely persze jóval drágábban szállított földgázt mint az orosz Gazprom. Ezért áll most a bál Szófiában, ahol nem bírnak egymással az oroszbarát és nyugatbarát erők. Közben Bulgária továbbra is az Európai Unió szegényháza marad.

Orbán Rossini nyomában

A jeles olasz zeneszerző minden spanyolt megölelt, az ismeretleneket is. Maestro mégis minek köszönhetjük a megtiszteltetést? – tudakolták a meglepett spanyolok. Mire Rossini:

“hála önöknek nem mi vagyunk Európa utolsó nemzete!”

Orbán Viktor ugyanígy ölelgetheti bolgár barátját, Bojko Boriszovot. Aki furcsa szerzet. A titkosszolgálat kommandósa volt a kommunista rendszer végnapjaiban. Tagja volt az utolsó diktátor, Todor Zsivkov testőrségének. Todor Zsivkov megtestesíthette Orbán Viktor álmát: 1954-től folyamatosan hatalmon volt egészen a rendszerváltásig.

Mind Bojko Boriszov mind pedig Orbán Viktor elsősorban azért van az Európai Unió és Washington célkeresztjében, mert rendszerük még kelet-európai viszonylatban is rendkívül korruptnak számít. A Transparency International listáján tavaly még megelőzte Bulgária Magyarországot, de idén már Orbán Viktor az aranyérmes. A bolgárok meg is kapták az uniós eurómilliárdokat. Egyrészt azért, mert a nyugatbarát kormányzat Szófiában olyan reményt ébresztett Brüsszelben és Washingtonban, hogy a korrupció nem szükségszerű Európa szegényházában sem, másrészt pedig a bolgár diplomácia nem kekeckedett sem a NATO-ban, sem pedig az Európai Unióban. Sőt később kiderült, hogy a múlt év tavaszán Bulgária komoly segítséget nyújtott a szorongatott helyzetben levő Ukrajnának.

Orbán és a MET

Lantos Csaba, Orbán Viktor jelenlegi energia minisztere korábban többször is cáfolni kényszerült, hogy a magyar miniszterelnöknek részesedése lenne a gázkereskedő cégben, melyet egykor a MOL alapított. A MET jelenlegi elnöke, Lakatos Benjámin korábban Hernádi Zsolt embere volt a MOL-nál. A Svájcban bejegyzett cég időközben nemzetközivé vált, és nagyon jól pénzelt az energiaválságból. Ha tehát mégiscsak lenne részesedése Orbán Viktor miniszterelnöknek a MET-ben, akkor az Orbán család csinos osztalékot vághatott zsebre a tavalyi rekord évben. A gyanú azért terelődött a MET-re, mert Moszkva magyar barátait évtizedek óta gázzal fizette ki. Jelenleg a Gazprombank intézi Putyin barátainak pénzelését a nagyvilágban. A brit titkosszolgálat megszerzett egy ilyen listát Putyin barátairól, akik rendszeresen pénzt kapnak ezért a barátságért. A britek átadták az
USA-nak a megszerzett listát.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke, akinek állítólag köze volt a kínos lista Nyugatra jutásához, kiesett egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről.

A magyar titkosszolgálat is hírt kapott a listáról, és érdeklődött Washingtonban a nevekről. Ahol azt a felvilágosítást kapták, hogy nem találtak magyar nevet. Egyelőre.

50%-os élelmiszer áremelkedés, de miért?

Magyarország élelmiszer exportőr, de ennek ellenére messze az inflációs lista élén áll az Európai Unióban: 49,6%-os élelmiszer áremelkedést mért az Eurostat decemberben! Az uniós átlag ehhez képest 18,2%. A három balti állam van még az élbolyban az élelmiszer áremelkedést tekintve, de a rekorder Litvánia is “csak” 33%-os inflációt produkált e téren.

Mindenütt a világon az élelmiszer és az energia árak mozgatják az inflációt. A magyar kormány magyarázatai az energiaárakkal kapcsolatban valamennyire még érthetőek bár nem egészen világos, ha csökken az olaj és a földgáz ára a világpiacon, akkor miért nem csökken a gáz és villanyszámla, miért nem lesz olcsóbb a benzin? De hát Magyarország e tekintetben a külföldi szállításoktól függ. Mi van viszont az élelmiszerekkel, amelyekre oly büszkék szoktunk lenni?

Idén “csak” 30% lesz az élelmiszer infláció

Ezt jósolja a Nemzeti Bank, mely rámutat arra, hogy sok cég kihasználja a piaci helyzetet, és indokolatlanul emeli az árat. Mégis kinek a tulajdonában vannak a magyar agrár cégek? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének tartópillérei ők, akik megakadályozták a tulajdonszerzést a magyar mezőgazdaságban. Csányi Sándor, az OTP elnöke a legnagyobb magyar agrár vállalkozó is. Egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetője is. Ebben a minőségben járt együtt Orbán Viktorral Katarban a futball világbajnokság idején.

A NER oligarchái az élelmiszer infláció legfőbb haszonélvezői. Ez már az energia kapcsán is kiderült amikor a MOL hatalmas pénzeket vágott zsebre az olcsó orosz olaj importjából. Most extraprofit adó címen ebből valamit visszafizet. No nem a fogyasztóknak hanem Orbán Viktornak, aki részben ebből finanszírozza a rezsivédelmi rendszert, amely nélkül meginogna a politikai hatalma.

Miért nem tesz semmit Orbán Viktor az élelmiszer infláció megfékezésére? Még a 27%-os áfát sem csökkenti igazán. A válasz: az inflációval a kormány előre menekül. A magyar vásárlók fizetik meg a NER túlélő programjának árát. Kérdezte őket erről valaki?

Rogán médiája nem akkor hazudik igazán amikor a feketét fehérnek mondja, hanem akkor amikor a legfontosabb kérdésekről nemigen beszél.

Ez most aktuális, mellőzzük

– mondta Fülig Jimmy, Rogán Antal be nem vallott mentora.

Orbán és a rezsi

A miniszterelnök veje, a MOL és a kormányközeli Jellinek Dániel megveszi az Alteo energia céget, amely a hagyományos energia hordozókkal éppúgy foglalkozik mint a megújuló energia forrásokkal.

A három vevő 108 milliárd forintot szán a vásárlásra, az Alteo főnöke ifjabb Chikán Attila. Már a benzinár sapka megszüntetése is mutatta, hogy az Orbán-Hernádi duó uralja az energiapiacot Magyarországon, és ez a tendencia most tovább erősödhet. Csakhogy ez egyáltalán nem biztos, hogy megoldja Orbán rezsiproblémáját.

A miniszterelnök többször is elmondta, hogy a rezsivédelem lehet, hogy gazdaságilag nem ésszerű, de politikailag nagyon is célszerű.

Magyarán szólva Orbán politikai hatalmának és népszerűségének egyik legfontosabb alapja. Hogy tudja ezt finanszírozni a magyar kormány?

Az uniós energiaszámla 1000 milliárd dollár

Évekig kell ezt a hatalmas összeget fizetnie az uniós tagállamoknak – írja a Bloomberg. Az energia válság csak 2026-ban oldódhat meg. Sok uniós tagállam kormánya nem lesz képes a rezsivédelmet évekig finanszírozni – hangsúlyozza a New York-i portál, amely nem ír Magyarországról, de nyilvánvaló, hogy a rekord inflációval és gyenge forinttal rendelkező ország a Bloomberg szerint abba a csoportba tartozik, amely nem lesz képes a rezsi védelmet finanszírozni.

Csakhogy a közintézményekben már így is hideg van Magyarországon, a családok pedig mind nehezebben gazdálkodják ki a rezsit. Mi lesz, ha Orbán emeli az árat? Egy sor vállalkozás bedőlhet, sok család válhat fizetésképtelenné. Mi marad ilyen körülmények között Orbán népszerűségéből?

Monopol helyzet

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik sajátossága a monopóliumok kialakulása, amely viszont árfelhajtó hatással jár. Ha nincs verseny a piacon, akkor a kormány könnyebben befolyásolhatja az árakat. Csak épp ily módon nem lehet megfogni az inflációt ahogy ez a benzinársapka esetében is kiderült.

Az élelmiszerpiacon a magyar vaj egyes boltokban 1800 forintba kerül, az ír import csak 1300-ba.

Vajon miért? Matolcsy György nevezetes parlamenti beszédében célzott arra, hogy az agrár oligarchák vígan drágítanak a piacon, mert megtehetik. Csak épp a lakosság nem képes megfizetni a felemelt árakat. Orbán egy év múlva egyszámjegyű inflációt szeretne miközben a gazdaságfejlesztési miniszter 27%-os inflációs csúcsot tart valószínűnek jövő tavasszal.

Miért nem kap emiatt a szívéhez Orbán Viktor?

Mert nincs politikai alternatíva, az ellenzék az agyhalál közelében kizárólag önmagával van elfoglalva az ország problémái helyett.

Miért kapott 17 milliárd forintos állami támogatást Mészáros Lőrinc?

A Kúria döntése alapján válaszolnia kell arra a kínos kérdésre a Rogán Antal felügyelete alá tartozó állami hivatalnak, hogy a pandémia  idején a Magyar Turisztikai ügynökség  miért adott 17 milliárd forintot adott a Hunguest cégnek szállodai felújításra.

A rekord összeget Mészáros Lőrinc szabadon költhette el, azt sem rótták fel neki, hogy több mint 800 munkatársat rúgtak ki a cégtől arra hivatkozva, hogy a járvány idején a szállodákban nincsen vendég.

A Transparency International támogatásával megindított per végülis sikerrel járt: a Kúria döntése alapján Mészáros Lőrincnek illetve Rogán Antalnak ki kell adnia a dokumentumokat a sajtónak illetve a Transparency International Magyarországnak.

Mindez kínos korrupciós vizsgálatot is eredményezhet, amely mint cseppben a tenger mutatja meg, hogy valójában miképp működik a nemzeti együttműködés rendszere.

Mi lesz a rendszerhű oligarchák vagyonával?

Zelenszkij elnök Ukrajnában példát mutat: még korábbi támogatóját, a dollármilliárdos Ihor Kolomijszkijt is igyekszik megkopasztani, hogy betömje a költségvetés lyukait. Az oligarcha cégeit – más sorstársaival együtt – állami irányítás alá helyezték. Más kérdés, hogy Kolomijszkij és oligarcha társai réges régen kimentették vagyonuk jó részét külföldre.

Matolcsy György nagy feltűnést keltett parlamenti beszámolójában a többi között arra is kitért, hogy a magyar költségvetés tátongó lyukait is betömhetnék azok, akik a nemzeti együttműködés rendszerének haszonélvezői voltak az elmúlt 12 évben. Orbán Viktor a MOL-ra kivetett extraprofitadóval máris példát mutatott arra, hogy a kormány mindenáron pénzt akar szerezni, mert fel akarja tölteni a rezsivédelmi alapot. A miniszterelnök minden bizonnyal úgy véli, hogy benzináremelést még lenyel a magyar lakosság, de újabb rezsi áremelkedést már nem.

Csakhogy 10 milliárd euróval drágább Magyarország rezsiszámlája, és ezt a pénzt kell kigazdálkodnia Orbán Viktornak miközben már most is alig fűtik a kórházakat és az iskolákat.

Mészáros Lőrinc vagyona célkeresztbe kerülhetne, ha nem lenne nyílt titok, hogy Magyarország leggazdagabb embere stróman, a magyar miniszterelnök alteregója.

Ettől még adakozhatna a rezsivédelmi alapba hiszen az Orbán Viktor hatalmának alapköve is. Ha a miniszterelnök ráengedi az energiaárakat a lakosságra, akkor ezzel meginoghat a többség megélhetése, következtetésképp Orbán Viktor politikai hatalma is.

Ceausescu Romániájában sem fagyoskodtak mindhalálig az emberek, inkább a diktátortól szabadultak meg.

Rekord infláció, de miért?

Akinek kötél szorongatja torkát az levegőért kapkod, minél jobban szorul a hurok annál kétségbeesettebben kalimpál, pedig ettől csak hamarabb fogy el a szervezetében az oxigén.

102%-al nőtt a tojás ára novemberben, az élelmiszereké átlagosan 43,8%-al lett magasabb. Az átlagos infláció 22,5 % volt. Sikerült Európa-rekordot elérnünk.

A forint árfolyama a mélyben. December elején végetért a benzinársapka 13 hónapos uralma, az árak elszabadultak. Ez minden bizonnyal tovább növeli az inflációt.

A háztartási energia ára 69,5%-al nőtt! Ez a rezsivédelem a gyakorlatban.

Orbán Viktor szankciós áremelést emleget miközben az olaj világpiaci ára csökken!

2022-ben a mélypontra jutott az olaj ára a világpiacon azt követően, hogy a G7 államok és Ausztrália bevezették a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, az Európai Unió pedig megtiltotta az orosz olaj tengeri importját.

A MOL a bűnbak

A miniszterelnök résztvett a MOL igazgató tanácsának ülésén, ahol jelezte: 95%-os extraprofit adóval sújtja a céget. Meg is mondta, hogy miért: ebből az összegből akarja feltölteni a rezsivédelmi alapot. Korábban ugyanis bevallotta: egyelőre nem találják a pénzt erre a célra. Ez pedig további brutális energia áremelést jelenthet január elsején. Mindeközben fizetni kell az import energiáért, és ez tovább rontja a magyar fizetési mérleget. Matolcsy György jegybank elnök utalt arra, hogy jövőre ebből nagy baj lehet.

Bűnbak már van, de pénz nincs. Márpedig a jövő évi költségvetésnek január elsején mindenképp életbe kell lépnie. Kérdés, hogy a MOL-ra kivetett extra profit adó mennyi pénzt hoz a konyhára. Matolcsy György azt is pedzegette, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének haszonélvezői talán hozzájárulhatnának a problémák megoldásához. Mészáros Lőrinc neve alatt épp válságalapot hozott létre a miniszterelnök, aki maga is szépen profitált az általa kreált rendszerből, amely most összeomlóban van. Putyin folyamatosan fosztogatja oligarcháit. Ugyanezt tette Mohamed bin Szalman trónörökös Szaúd Arábiában. Lassú tűzön kínozták azokat az olajmilliárdosokat, akik nem siettek külföldi számlaszámukat megadni az államkincstár feltöltésének érdekében.

Kérdés, hogy Orbán Viktor meddig merészkedik a nagy elődök nyomában, de valahonnan pénzt kell szereznie hiszen a lakosság tűrőképessége egyáltalán nem végtelen. A jövedelmi szint oly alacsony Magyarországon, hogy a döntő többség megélhetése kerülhet veszélybe, ha az infláció ilyen ütemben galoppozik jövőre.

Jól teljesített az Orbán – Hernádi  energiaduó

Szárnyalnak a MOL részvények a tőzsdén miután a cég eredményei az első háromnegyed évben meghaladták az elemzők várakozásait.

Az eredmény bruttó 3,6 milliárd dollár lett, ezért a MOL azzal számol, hogy az év végére túllépik a 4 milliárd dollárt: 4,1-4,4 milliárdra számítanak. Miért? A magyarázat az olcsó orosz olaj. Ezért lobbizott Orbán Viktor Brüsszelben. Ebből lett nagy nyeresége a MOL-nak annak ellenére, hogy extraprofit adót kell fizetnie, és ársapkát alkalmazni a benzinkutaknál a magyar autósoknak.

Hernádi Zsolt elnök – vezérigazgató elégedetten nyilatkozott: “ mindeddig képesek voltunk fenntartani az ellátást a régió számos országában, ezt tartom a harmadik negyedév legnagyobb eredményének.”

A cél a leválás az orosz energiáról

Legalábbis ezt nyilatkozta Hernádi Zsolt. Aki nem tagadta, hogy az ársapka csökkentette a MOL nyereségét. Az ársapka a különböző országokban, ahol a MOL jelen van, és az extraprofit adó 1,18 milliárd dollárral mérsékelték a nyereséget. Az nem egészen világos, hogyha a MOL valóban le akar válni az orosz energiáról, akkor miből lesz az extra nyereség?

Orbán Viktor mindenesetre elégedett: a MOL megkapta a hulladékkezelés koncesszióját csekély 35 évre. Ez olyan felfutó iparág lehet a zöld átmenet idején, amely részben kompenzálhatja azt, hogy a hagyományos energiahordozóktól fokozatosan meg kell szabadulnia az uniós tagállamoknak. Az energiaválság ugyan lassítja a zöld átmenetet, de nem állítja azt le. Ezért például a Shell egyre nagyobb összegeket szán a fenntartható fejlődésre, mert akkor is szeretne profitot termelni amikor már az olajból és a földgázból ez sokkal nehezebb lesz mint jelenleg az energiaválság idején.

MOL vezér: USA-Kína kétpólusú világ alakul, Európa vesztes

0

Mindenkinek vannak tervei mindaddig amíg pofán nem csapják – idézte Hernádi Zsolt a legendás nehézsúlyú bokszolót, Mike Tysont. 

Őszintén bevallotta, hogy ilyen negatív forgatókönyvet a MOL-nál senki sem tudott korábban elképzelni. A geopolitikai szempontok uralkodóak, és az üzleti racionalitás a háttérbe került. A politika ördögszekerén ülünk – mondta a MOL vezér.

Szerinte új kétpólusú világ van kialakulóban, és ez hátrányos Európának. Oroszország Kína övezetébe került. Európának valahonnan más forrásból kell biztosítania az energiát, de hogyan? Egyelőre Hernádi Zsolt sem látja a megoldást.

Földgáz mizéria

Az Európai Unió  éves földgáz igénye évente 400 milliárd köbméter, ennek a 90%-a kívülről érkezik. Oroszországból eddig 160 milliárd köbméter jött évente. Most csak a Török Áramlaton és Ukrajnán keresztül 20-25 milliárd köbméter érkezik. Senki sem tudja, hogy meddig.

Cseppfolyósított földgázból 175 milliárd köbméteres fogadó kapacitással rendelkezik az Európai Unió. Jövőre hiányozni fog a rendszerből 35-40 milliárd köbméter földgáz – hangsúlyozta Hernádi Zsolt a Portfolió konferenciáján.

A MOL vezér kijelentette, hogy fokozni kell a takarékosságot és gyorsítani az áttérést a megújuló energia forrásokra. Csakhogy ez méregdrága folyamat azokkal a beruházásokkal együtt, melyek az orosz energia kiváltását teszik lehetővé. Magyarország egész egyéves GDP-je kellene ahhoz, hogy a magyar gazdaságot teljes mértékben átállítsuk a megújuló energia forrásokra.

Ha Magyarország nem a megfelelő döntéseket hozza, akkor a kétpólusú világban a vesztesek közé tartozik majd – jelentette ki a MOL vezér , aki Ady Endrét idézte: minden egész eltörött!

Sokat kockáztat Orbán a Vodafone megvásárlásával

715 milliárd forintért szerzi meg a kormányhoz közelálló cég és a magyar állam a Vodafone-t, vagyis a magyar költségvetést több mint 350 milliárd forint mínusz terheli egy olyan válságos időszakban amikor a lakosság szembesül az első felemelt rezsi számlákkal.

Az uniós euró milliárdok nem érkeztek meg vagyis a pénzügyi egyensúly igencsak bizonytalan. Miért vágott bele mégiscsak ebbe a nagy üzletbe Orbán Viktor? Amint arra Nagy Márton fejlesztési miniszter is utalt, a kormánynak régi célja, hogy ebben a kulcsfontosságú szektorban magyar érdekeltség is legyen a nagy piaci szereplők között. A szándék a korábbi idők törhetetlen optimizmusát tükrözte amikor Orbán Viktor abban bízhatott, hogy erős politikai hátországgal komoly pénzügyi kockázatot is felvállalhat. Csakhogy időközben megkezdődött a kamatlábak emelése és a magyar forint a költségvetéssel együtt ugyancsak szorongatott helyzetbe került. Erre hivatkozva csökkentette a kormány a rezsicsökkentést. A világpiaci árat ráengedte a magyar fogyasztókra – jelentős politikai kockázatot vállalva ezzel.

Az ellenzék bírálta is a Vodafone vásárlást, amelynek háttere továbbra sem tisztázott.

Miből?

Az infláció bőségesen feltölti az államkasszát hiszen a 27%-os ÁFA minden korábbinál több pénzt hoz. Jellemző, hogy míg Németországban csökkentik az energia hordozók és az alapvető élelmiszerek ÁFA-ját addig a magyar kormánynak ez eszébe sem jut pedig a magyar jövedelmekhez képest a rezsinek és az élelmiszereknek jóval nagyobb súlya van a családi költségvetésben mint Németországban. Orbán viszont úgy gondolja, hogy megengedheti magának ezt a luxust a fölényesen megnyert választások után.

Sokat segít ebben az ellenzék szellemi impotenciája, amely lényegében alternatíva nélkül hagyja a magyar közvéleményt.

Körülbelül 700 milliárd forintot hoz a konyhára az infláció miatt magasabb ÁFA. A megnövelt rezsi idén mintegy 500 milliárd pluszt jelent. A Kata szigorítás 50-300 milliárdot, a MOL különadója 80 milliárdos plusz bevételt jelent.

A nagy mínuszok között a Vodafone üzlet (350 milliárd) és az orosz plusz földgáz szerepel. Ez utóbbi persze nagy üzlet is lehet. Ha ugyanis enyhe a tél, és a magyar fogyasztók szorgosan spórolnak a földgázzal, akkor a mintegy 736 milliárd forintba kerülő plusz orosz földgázt nem kell itthon felhasználni. Ehelyett el lehet adni külföldön – jó pénzért. A Gazprom 60%-os áremelkedést jósol a fűtési szezon idejére.

Fiskális alkoholizmus

Erről ír a Portfolió portál a Vodafone ügylet kapcsán. A kormány a választások előtt is szórta a pénzt – politikai okból. Aztán jött a megszorítás: búcsú a csodafegyvertől, a rezsicsökkentéstől. Bár Orbánt mindenki óvta a fiskális alkoholizmustól mindaddig amíg meg nem jönnek az uniós eurómilliárdok, a magyar miniszterelnök ismét nem ortodox megoldást választott: ő másokat spórolásra buzdít, de saját maga költekezik. Ez a török út: Orbán nagy barátja, Erdogan halad ezen az úton. Az infláció ott hivatalosan 80, a valóságban több mint 100%. Erdogan utasítására a jegybank mégis csökkenti a kamatlábat. Magyarázat: jövőre választások lesznek Törökországban és Erdogan szénája rosszul áll. A három legnagyobb várost: Isztambult, Ankarát és Izmirt már elveszítette.

Erdogan fiskális alkoholizmusa érthető, de mi a magyarázat Orbán esetében?

A magyar miniszterelnök reménykedik az európai pénzek megérkezésében? Vagy jóbarátja Putyin esetleg a kínaiak nagyvonalú támogatásában? Csak találgatni tudunk. Orbán Gáspár viszont megfenyegette azokat, akik esetleg lázongásra gondolnak a magas rezsiszámlák miatt. A katonák és a rendőrök fizetését emelték. Vagyis Orbán fél, de igyekszik magabiztosságot mutatni és előre menekül.

Már csak azt kellene tudni, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében merre van előre?

A Barátság(talan) kőolajvezeték

A mai napon kiderült, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztül ötödik napja nem érkezik kőolaj Magyarországra. Szóval mára kiderült a Barátság egyáltalán nem olyan barátságos és főleg nem olyan biztonságos mint azt a magyar kormány számtalanszor hangoztatta.

A Mol szerint banki technikai problémák miatt zárták el a szállítást. “A Barátság vezetéken néhány napja szünetel a kőolajszállítás, mert tudomásunk szerint technikai problémák merültek fel a banki oldalon az orosz félt érintő tranzitdíj kifizetése kapcsán. Bár a Molnak több hétre elegendő tartaléka van, folyamatosan dolgozik a megoldáson, és egyeztetést kezdeményezett a díjkötelezettség átvállalásáról is” – közölte a hvg.hu érdeklődésére az olajcég.

A bejelentés óta természetesen azonnal zuhanásba kezdett a Mol árfolyama, jelenleg 5 százalékos mínuszban van a tegnap esti záróárfolyamhoz képest. A hírre csökkent az OTP és más tőzsdei részvények árfolyama, a vezető valuták árfolyama viszont jelentősen megugrott…

Jön az Orbán csomag

2000 milliárd forintos költségvetési “kiigazítással” számolt az a terv, melyet az Orbán kormány már az Ukrajna elleni háború előtt elkészített – írja a Portfolió. Orbán Viktor miniszterelnök ehhez képest azt mondta, hogy majd a választások után foglalkozunk azzal, hogy tartható-e a rezsicsökkentés.

Az Orbán kormány rábízta az ellenzékre a politikai öngyilkosságot: Bokros Lajos azt írta, hogy sem a rezsicsökkentés sem pedig a tizenharmadik havi nyugdíj nem tartható! Ez a fenyegetés nyilvánvalóan sok kispénzű szavazót állított a Fidesz mellé.

Miből?

Az Orbán kormány válságkezelő programja 2010 után mintegy 500 milliárd forintról szólt. Bokros Lajossal ellentétben nem kizárólag az életszínvonal csökkentéséből finanszírozták hanem a bankok és a multik megadóztatásából is. Ezzel a megszorító csomag, melyről természetesen egy kukkot sem szólt az Orbán kormány, sokkal elfogadhatóbbá vált a lakosság számára. Az uniós pénzek is jelentős tételt tettek ki a válságkezelésben, és most is nagyon számít erre Orbán Viktor kormánya. 500-700 milliárd forintot tervezett uniós forrásból két évre a miniszterelnök, aki ezért is írt levelet Ursula von der Leyennek.

Hideg zuhany

A brüsszeli bizottság elnöke kedvezően reagált Orbán levelének arra a részére, amely az ukrajnai menekültekre vonatkozott. Ezen az alapon – más érintett uniós tagállamokhoz hasonlóan – Magyarország is pénzhez juthat. Csak nem eléghez. A nagy pénzek tekintetében az Európai Unió úgy döntött, hogy megindítja a jogállami eljárást. Elsősorban a korrupció miatt. Ezzel arra utal Brüsszel, hogy Orbánnal személy szerint van problémája. Boriszov bolgár ex miniszterelnököt nem sokkal bukása után vizsgálni kezdte az európai ügyészség. Laura Codruta Kövesi maga is járt ebben az ügyben Bulgáriában. Orbán nem bukott meg a választáson, sőt. Magyarországon nem illetékes az európai ügyészség, de Brüsszel ezt feltételként szabhatja, ha az Orbán kormány meg akarja kapni a nagy uniós pénzeket és kölcsönöket. Ősz előtt erre nem sok esélye van, ugyanakkor a válság már itt van. Az MVM-nek milliárdokba fáj a rezsi, a MOL-nak a benzin ár stopp. Kínos alkudozás vár Orbán Viktorra, amelyből már kapott ízelítőt. Márciusban a magyar kormány jelezte Brüsszelnek: minden feltételt teljesít, ha megkaphatja az uniós pénzeket. Mire a válasz: új követelési listát tett le az asztalra a brüsszeli bizottság! Ebben az Orbán kormány számára az a legkínosabb követelés, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe!

A londoni Financial Times vezércikkben bíztatta az Európai Uniót: legyen kőkemény Orbánnal szemben! Ez nem sok jót ígér, mert a Financial Times általában az angolszász mainstream álláspontot képviseli.  Nem véletlenül reagált negatívan a budapesti tőzsde és a forint kedden Ursula von der Leyen bejelentésére. Orbán decemberben azt mondta, hogy lesz megegyezés Brüsszellel. Talán Macron francia elnökben bízik, aki ebben a félévben az EU soros elnöke. Budapesti tárgyalásain köthettek valamiféle pragmatikus alkut a jövőre nézve. Jelenleg azonban a magyar diplomácia nagyon magányos a nyugati világban pedig most lenne a legnagyobb szükség arra, hogy valamiféle modus vivendit találjon Brüsszellel, Berlinnel, Párizzsal és Washingtonnal. Uniós pénzek nélkül a gazdasági válság katasztrófális életszínvonal csökkenést okozhat Magyarországon, ahol Orbán Viktor miniszterelnöknek minden politikai ügyességére szüksége lesz, ha meg akarja őrizni választói bizalmát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK