Az MSZP, az LMP és a Jobbik elnöke egy asztalnál

0
382

Beszólt egymásnak Molnár Gyula és Vona Gábor a visegrádi országokról rendezett konferencián, ahol többek között arról beszéltek, hogy Magyarországnak nincs külpolitikai stratégiája, a visegrádi együttműködést pedig bővíteni kellene. Az euró bevezetését mindegyikük támogatná, ám az idejében nem értettek egyet, és eltér a véleményük egy esetleges V4-es parlamenti közgyűlésről is.

Zgut Edit, Balázs Péter, Szél Bernadett, Molnár Gyula, Szelényi Zsuzsanna és Vona Gábor

Molnár Gyula, Szél Bernadett és Vona Gábor is egy asztalhoz ült a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány V4-ekről rendezett konferenciáján. A három pártelnök mellett Szelényi Zsuzsanna független parlamenti képviselő és Balázs Péter, volt külügyminiszter, uniós biztos, potenciális miniszterelnök-jelölt vett még részt a vitán.

Balázs Péter szerint nagy dolog, hogy a visegrádi együttműködés mostanáig kitartott, mert alapdokumentuma nincs, a tartalmi mindig azon múlik, hogy az aktuális kormányok hogyan használják a kereteit. A négy ország együtt az EU-ban a „kritikus tömeg” határán van: a tagállamok hetede, a lakosok 12 százaléka – vagyis „ez egy jó kis kezdőcsomag”, de súlya akkor lehet, ha mások is felsorakoznak mellette.

Ma viszont hasadozik az együttműködés,

a lengyel-magyar kettős áll szemben a szlovákokkal, és a választás után még nem tudni, a csehek mit képviselnek majd.

Szél Bernadett azt mondta: az LMP egyre inkább azt gondolja, hogy V12-ről kellene inkább beszélni, ideértve a Nyugat-Balkánt, Romániát és Ausztriát is. Szerinte a slavkovi háromszög (Ausztria, Csehország, Szlovákia) mellett sem lehet elmenni szó nélkül. Aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány visszavonul a Nyugat-Balkánról és azt is, hogy ott erősödik az orosz befolyás.

Szakpolitikai kérdésekben tartja fontosnak a regionális együttműködést: ilyen például a környezetvédelem, vagy a foglalkoztatáspolitika.

Molnár Gyula arról beszélt, hogy a konferencia

„kiváló fedősztori, hogy egyáltalán leüljünk egy asztalhoz”.

Szerinte komoly problémák vannak Magyarországon a külpolitikai stratégiával: leginkább az, hogy nem látnak ilyet. Azt is gondnak tartja, hogy „a külügyminiszter a miniszterelnök külföldi szóvivőjeként viselkedik”.

Úgy látja: a 2015-ös visszatérés a V4-ekhez inkább arra szolgált, hogy elfedje Magyarország kezdődő elszigetelődését. Fontosnak tartja, hogy

„ez nem egy értékközösség, aki ezt kis EU-nak tartja, annak sürgős orvosi ellátást javasOlunk”.

Pedig szerinte fontos kérdésekben lenne szükség érdekalapú egyeztetésre.

Szelényi Zsuzsanna szerint ma a visegrádi együttműködés lényege, hogy megfogalmazzák, miről is szól, és nem véletlen, hogy ez az Unióval szemben valósul meg: identitáskérdésről van ugyanis szó, ezért nem az épp aktuális ügyek jelentik a lényegét.

Azt is mondta: a visegrádi projekt „szövetség a szövetségben”, mélyen csatlakozik az Európai Unióhoz, és komoly lehetőségek vannak benne.

Vona Gábor abban egyetértett Molnár Gyulával, hogy Magyarországnak nincs külpolitikai stratégiája. A Jobbik azt javasolja, hogy

a V4-nek legyen egy állandó parlamenti közgyűlése,

mert Vona szerint most csak arról szól, hogy az államok vezetői néha találkoznak, „a társadalom ebből semmilyen konkrét értéket és értelmet nem olvas ki”.

Vona Gábor Szél Bernadett-tel is egyetértett valamiben: abban, hogy bővíteni kell az együttműködést, de szerinte ez nem sikerülhet, amíg a V4 nem lesz vonzó. Ehhez szerinte élettel kellene megtölteni az együttműködést, amihez rengeteg közös ügy lenne.

Balázs Péter szerint a legfontosabb, hogy ez az együttműködés „egy sorsközösség”. Azt mondta: a szakpolitika tudja összekovácsolni ezeket az országokat, a foglalkozáspolitikát emelte ki, mint amilyen területen közösen tudnának változtatni. A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban szerinte

merészebb kezdeményezések kellenek, nem jelszavak.

Felvetette, hogy akkor kellene felvenni Szerbiát és Montenegrót az EU-ba, amikor a britek távoznak, vagy hogy egyszerre kellene felvenni az egész Nyugat-Balkánt a schengeni övezetbe.

Szél Bernadett is csatlakozott a kormánykritikához, azt mondta: a külpolitikát beolvasztották a belpolitikába. Szerinte súlyos tévedés a kormány szándéka, miszerint a V4-eknek egyfajta lobbicsoportként kellene működnie, „az EU revolverezésére”.

Azt mondta:

Magyarország ma az EU roncsövezetébe tartozik, pedig „közép-európai Svájc lehetne a képességei alapján”.

Azt viszont hibás elképzelésnek tartja, miszerint az integráció bővítését az euró bevezetésével kellene kezdeni. Szerinte nem munkaalapú társadalomra van szükség, hanem tudásalapúra.

Molnár Gyula szerint az a fontos, hogy a csoport tudja-e az érdekeit érvényesíteni. Ő feleslegesnek tartaná új csatornák, például parlament felállítását. Szerinte „Magyarország 5-600 éve nem volt olyan erős érdekérvényesítő helyzetben, mint most”, de ez nem Orbán Viktor érdeme, hanem az EU-tagságé. Ő

„sokkal keményebben és intenzívebben” belevágna az euró bevezetésébe.

Ez utóbbival Szelényi Zsuzsanna is egyetértett. Hiányolja ugyanakkor a víziókat, hogy „tudjuk, mi a visegrádi együttműködés”. Szerinte a kormány víziója sérelempolitikai, negatív identitást képvisel, mint ahogy a lengyeleké is. A fő kérdés szerinte az: mit akarunk Európától.

Zgut Edit, a beszélgetés moderátora felvetette Vona Gábornak, hogy néhány éve még uniós zászlót égettek. Válaszul ő V4-szkepticimussal vádolta a beszélgetés néhány résztvevőjét, és azt mondta, sorsközösség van a régiós országok lakói között. Példaként az idegen megszállást, vagy a civil szféra gyengeségét említette. Azt is mondta: az Unió átalakul, és a világ változásaival a korábbi szuverenitás-fogalom nem tartható, és el kellene azon gondolkodni, mit jelent a szuverenitás Magyarországnak. Azt is mondta:

egysebességes Európai Uniót szeretnének,

mert ez volt az ígéret is, és szerinte nem szabad belenyugodni a kétsebességes Európa gondolatába. Ugyanakkor az EU is elvesztette szerinte a vonzerejét, „saját társadalma sem hisz benne”. Azt mondta: látni kellene végre, mi is az az Európai Unió.

Azt is mondta:

a Jobbik támogatja az euró bevezetését,

de nem politikai, hanem gazdasági feladatnak tartja: a lehető leghamarabb bevezetnék, amint ez reális lesz.

Szél Bernadett nem értett egyet azzal, hogy az EU nem definiálható. Szerinte az Uniót bírálók mindig arról beszélnek, hogy a saját hibáikért hogyan tudnák felelőssé tenni az európai közösséget. Molnár Gyula elképesztőnek tartja, hogy a magyar kormány úgy viselkedik az Unióban, hogy „a pénzetek kell, az értékeitek nem”.

Vona Gábornak is keményen nekitámadt: azt mondta, nem szabad elfelejteni, hogy „két közvéleménykutatás elolvasása után” a zászlóégetéstől valaki az EU-pártiságig jut. Vona erre úgy reagált: ő elfelejti, hogy az MSZP honnan érkezett. Szél Bernadett zárszóként azt mondta: továbbra sem derült ki számára, hogy a Jobbik hogy áll az Európai Unióval.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..