Kezdőlap Címkék LMP

Címke: LMP

Mészáros erőművét vizsgálnák

Már tegnap be kellett volna zárni a klímagyilkos Mátrai Erőművet – mondta Schmuck Erzsébet (LMP), aki az általa vezetett bizottság kihelyezett ülését kezdeményezi. A Mészáros-birodalom visontai egységeinél lévő patakba szennyvíz folyt.

Kihelyezett ülést kezdeményez a Mátrai Erőműnél az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke a hét második felére. Az ellenzéki párt parlamenti vitanap összehívását is kezdeményezi a klímavészhelyzet kihirdetésének szükségességéről.

Schmuck Erzsébet hétfői sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a közelmúltban a helyi katasztrófavédelem jelzése szerint büdös, de veszélytelen gáz képződött az erőmű telephelyén. A Greenpeace viszont arról tájékoztatott:az akkreditált laborban elemzett mintájuk alapján

az erőmű telephelyénél lévő patakban lényegében szennyvíz folyt.

Az erőmű dolgozói közül is többen orvoshoz fordultak – tette hozzá.

Hasonlót korábban nem tapasztaltak Visontán – jegyezte meg a politikus, és felvetette, hogy a nemrég a közelben felépített keményítőgyár és az erőmű együttes hatása okozhatta a jelenséget. A bizottság tájékoztatást vár a Heves megyei katasztrófavédelemtől arról, hol és milyen szennyező anyagot mértek a környéken. Mely cégek okozhatták a szennyezést és hány dolgozónak voltak egészségi panaszai – sorolta a kérdéseket.

Azt is látni kívánják, hogyan végzi az engedélyezési és ellenőrzési feladatokat az illetékes kormányhivatal, amelynek a megelőzés is feladata – jegyezte meg. Választ várnak arra is, hogy a környező önkormányzatok és a lakosság miért nem kapott időben tájékoztatást.

„A Mátrai Erőművet már tegnap be kellett volna zárni”

– jelentette ki Schmuck, és klímagyilkosnak nevezte a létesítményt.

A Visontán és környékén komoly riadalmat okozó kénes bűz és irritáló gáz, valamint a patakszennyezés a Mátrai Erőműből vagy a keményítőgyárból származhatott, bár a mintákban lévő szerves anyagok inkább az utóbbira mutatnak. Mindkettő Mészáros Lőrinc cégbirodalmának része. Előbbit csak szűk két éve szerezte meg, de már szabadulna is tőle az utolsó két év milliárdos veszteségei miatt. A vevő a kisebbségi tulajdonos állami MVM lenne a három hete aláírt szándéknyilatkozat alapján.

Az ország második legnagyobb, lignitet égető erőművét rendkívül olcsón vette meg a Mészáros-féle Opus. Ahogyan azt a Népszava ma megírta, mindössze 11 milliárdot fizetett érte, amellyel együtt megkapta a korábbi években felhalmozódott 57 milliárd eredménytartalékot is. Ebből veszteséges év után is fizethetnek-fizethettek osztalékot.

Zöldek legyenek a beruházások

A klímavészhelyzettel kapcsolatos az LMP társelnöke által a napokban kezdeményezett zöld népszavazás első kérdése – jelentette be vasárnap Ungár Péter országgyűlési képviselő. Ez a a kérdés a beruházásokra vonatkozik.

Ungár szerint a cél az, hogy minden beruházásnál figyelembe kelljen venni, az milyen konkrét hatással lesz a klímaváltozásra, az üvegházhatású gázok kibocsátására. Hangsúlyozta:

a ma élők alkotják az utolsó generációt, amely aktívan és érdemben tehet

a klímaváltozás „legszörnyűbb hatásainak” elkerüléséért, ezért minden semmittevéssel töltött hónappal, évvel még drasztikusabbak lesznek a jelenség hatásai.

A kormány magatartását Ungár szerint egyszerre jellemzi

„a semmittevés, a sunnyogás és az össze-vissza beszélés”,

ez pedig azt jelenti, hogy nem végzik el a szükséges munkát a klímaváltozás mérséklésére és azért, hogy felkészüljenek hatásaira.

Formális egyeztetések nem, informálisak azonban voltak más pártokkal a népszavazási kezdeményezés támogatásáról. De – mint mondta – véget ért az az ellenzéki időszak, hogy én informális egyeztetésekről a sajtót fogom tájékoztatni. Lényeges pontnak azt nevezte, hogy minél többen nyilváníthassanak véleményt, pártkötődéstől függetlenül, azok, akiknek fontos a klímaváltozás elleni harc.

Kendernay János, az LMP társelnöke öt népszavazási kérdést nyújtott be pénteken a Nemzeti Választási Bizottságnak hitelesítésre. A párt már akkor jelezte közleményében: ezeket további pontok követik, de közös gondolkodásra is hívják az embereket arról, milyen további kérdésekkel lehetne egy új, zöld irányba állítani Magyarországot.

Az öt kérdés a Zöld népszavazás 2020 Facebook-oldalon olvasható.

A kérdések:

  1. Minden beruházásnál vegyék figyelembe, hogy klímavészhelyzet van Magyarországon!
  2. 2️022-től csak megújuló energiaforrásra alapuló erőművet létesítsenek!
  3. 2030-tól csak megújuló energiaforrásra alapuló erőművek működhessenek!
  4. 2025-től ne használjunk egyszer használatos műanyagot!
  5. Fokozatosan cseréljük le a környezetszennyező, dízel meghajtású tömegközlekedési eszközöket elektromosra!

Gratulálok!

Mint annyian, én is meg vagyok lepve. Abban reménykedtem, hogy Karácsony Gergely talán nyer – ezt alátámasztották a független közvélemény-kutatók, a Medián és Závecz, hiszen ők fej-fej melletti eredményt vártak a főpolgármester-választáson, tehát nem igaz, hogy a közvélemény-kutatók mind megbuktak, csak a Nézőpont és a Századvég bukott meg –, és abban, hogy azok a vidéki nagyvárosok, Miskolc, Pécs és Szombathely, ahol a Fidesz nem a korábbi polgármestert indítja, megnyerhetők.

Az eredmény ennél sokkal jobb: biztos többség áll a főpolgármester mögött a fővárosi közgyűlésben, hiszen sikerült többséget szerezni négy budai kerületben, az I., II., III. és XI. kerületben, továbbá a pesti oldalon a korábban is ellenzéki XIII., XIV., XV., XIX. kerület mellé a IV., VI., VII., VIII., IX., XVIII. kerületet. A XX. kerületben, ahol az egykor MSZP-s polgármester átállt a Fideszhez, őt magát ugyan újjáválasztották, de a testületben baloldali többség van.
Vidéken hatalmas sikert aratott Márki-Zay Péter, aki mögött immár biztos közgyűlési többség áll, Botka László is nagy sikert ért el Szegeden, baloldali maradt Salgótarján is, és az ellenzék Miskolc, Pécs és Szombathely mellett megszerezte Dunaújvárost, Egert, Érdet és Tatabányát is. A kisebb városok közül Baját, Jászberényt, Szentendrét, Vácot is is (bár Jászberényben nincs testületi többsége, viszont Komlón, ahol a fideszes polgármester nyert, ellenzéki a többség a testületben).

Elfogadtam sok-sok elemzőnek azt a véleményét, hogy olyan hivatalban levő polgármesterrel szemben, akinek nincsenek különösebb botrányai, nem lehet nyerni, és kiderült, hogy lehet:

ezt mutatta sok budapesti kerület, valamint Baja, Dunaújváros, Eger, Érd, Jászberény és Tatabánya példája. Ugyanakkor persze Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Veszprém és Zalaegerszeg fideszes polgármestereit újjáválasztották, és – Nagykanizsát, Szekszárdot és Szolnokot kivéve – többségük is van a közgyűlésben. Ez egy fontos mozzanat:

míg a polgármester személyét tekintve a 23 megyei jogú városból 13 a Fideszé, a közgyűlési többséget tekintve csak 10!

Ez, valamint számos budapesti kerület példája azt mutatja, hogy a hivatalban levő polgármester előnye azért fontos tényező.
Mint annyian, én is nagyon örülök. Örülök annak, hogy sok-sok személyes jó barátom ért el sikert. Gratulálok mindenekelőtt Karácsony Gergőnek, régi politikai barátomnak, gratulálok DK-s barátaimnak Erzsébetvárostól Újbudán át Szegedig, és gratulálok nyertes momentumos barátaimnak Budapest-szerte.

Az EP-választás után ez a választás is megmutatta, hogy a Momentum az ellenzéki politika egyik főszereplője lett.

Nemcsak azzal, hogy Budapesten három polgármesterük is nyert (negyedik polgármester-jelöltjük pedig bekerült a fővárosi közgyűlésbe), hanem az is, hogy valamennyi megyében állítottak listát, illetve részesei voltak egy közös listának, és minden megyei közgyűlésben szereztek mandátumot.
A gratulációt eddig is összekötöttem az eredmények elemzésével, most azt folytatom, bár a javát későbbre hagyom. Érdekes, hogy az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik, a DK és a Momentum van jelen minden megyei közgyűlésben, míg az MSZP négy olyan megyében is, ahol önálló listát állított, nem szerzett mandátumot. Igaz, a fővárosi közgyűlésben az MSZP-nek van a Fidesz után a legtöbb, hét mandátuma (a Párbeszédet is hozzáadva kilenc), míg a DK-nak és a Momentumnak négy-négy. A Jobbik és az LMP nincs jelen a fővárosi közgyűlésben, az LMP a megyei közgyűlésekben sem, hiszen nem is állított megyei listákat.

Az eredmények első rátekintésre megerősítik azt, amit az EP-választás is mutatott: a DK és a Momentum a két erős ellenzéki párt, vidéken most – városi polgármesteri pozícióit is tekintve – felzárkózott a Jobbik, lemaradt az MSZP és teljesen eltűnt az LMP.

Hét megyei közgyűlésben szerzett mandátumot a Mi Hazánk (Csongrádban kettőt is), de ez messze elmarad a Jobbiktól, tehát Toroczkaiéknak nem sikerült átvenniük a Jobbik szerepét.
Tordai Bence első mondata az volt ma reggel az ATV-ben, hogy persze nagyon örül, de kicsit meg is van ijedve a felelősségtől. Igaza van. Erről is írok majd, amikor mindannyian túl leszünk az első örömön.

No comment… vagy mégis

Sokaknak ez az átgondolatlan figyelmetlenség meg nem bocsátható bűn. *szerk.

Visszalépek a képviselőjelöltségtől

A mai nap úgy döntöttem, hogy visszalépek a debreceni egyéni képviselőjelölti indulástól, annak ellenére, hogy összegyűjtöttem az indulásomhoz szükséges ajánlásokat. Döntésemet egyeztettem a Jobbik és a Momentum országos vezetésével is. Elhatározásom oka, hogy hiszek a Jobbik-Momentum-LMP összefogás erejében és sikerében Debrecenben és nem szeretném, hogy a személyem elleni támadások rontanák a pártszövetség választási esélyeit. A Jobbik-Momentum-LMP debreceni választási szövetségét és jelöltjeit továbbra is minden erőmmel segíteni és támogatni fogom. A körzetemben, Józsán új képviselőjelöltet fogunk állítani.

Kulcsár Gergely

Így reagáltak a pártok, elemzők a tusványosi beszédre

0

Ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági képességeknek, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyek segítségével független tud maradni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn szombaton

Momentum Mozgalom – reagálás Orbán Viktor tusványosi beszédére

Orbán Viktor teljes tusványosi beszédében egyetlen igaz mondat volt: amikor azt mondta, nem bontja ki az igazság minden részletét.

A legnagyobb mellébeszélése az volt, amikor arról beszélt: az ő oldalukon van az, amit “szépnek, szabadnak és igazságosnak” lehet mondani, és amit “keresztény szabadságként” lehet összefoglalni.

Orbán Viktor évek óta arra használja a tusványosi beszédeit, hogy újabb és újabb módon próbálja becsomagolni, elrejteni, hogy 10 éve szétlopja az országot. Orbán “keresztény szabadsága” 2019-ben Tiborcz István terepjáróját, Orbán Ráhel 15 milliós karóráját, a magánrepülőket, a luxusjachtozást jelenti. A keresztény szabadság kizárólag rájuk vonatkozik, a nagy keresztény szabadságból nem jut sem a szétvert magyar tudományosságnak, sem a padlón fekvő, kezelésre váró rákos betegeknek, sem az egyre inkább lerohadó oktatási rendszernek, sem a mentálisan egyre inkább tönkretett magyar társadalomnak. A “keresztény szabadság” Orbánnak a lopás szabadságát jelenti.

Ma Magyarországnak nem arra van szüksége, hogy a miniszterelnöke keleti ideológiákon merengjen és magyarázza a magyarázhatatlant – hanem arra, hogy megoldásokat kínáljunk a társadalom legsúlyosabb problémáira. Mi a Momentummal erre szerveződtünk, és ezért fogunk dolgozni életünk végéig.

Orbán a következő időszakról azt mondta: “most jön csak az esti nagyfilm”. Lehet, hogy most jön az esti nagyfilm, de akkor az arról fog szólni, hogyan bukik meg a magyarok kirablásával ezermilliárdossá váló bűnöző, és tölti a hátralévő életét Vlagyimir Putyin gyámoltjaként.

Akkor jön majd el a valódi, európai léptékű szabadság.

DK, Gyurcsány Ferenc – reagálás Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére

Az egyéni szabadság, a nemzet megmaradása és Európa megerősítése nem állnak szemben egymással.
A kormányfő hazudik vagy nem érti a világot, amikor azt állítja, hogy vagy keresztény vagy, vagy liberális. Mert liberálisnak lenni annyit jelent, hogy elfogadom, hogy dönthetsz életedről, szokásaidról, érzéseidről, meggyőzésedről, hitedről. A liberális jogállam tiszteli és erősíti a nemzetek összetartását. Nem lebontani, hanem erősíteni kívánja a nemzetek közös Európáját.
A kormányfő évtizedes harca semmi másról nem szól, mint hogy az állandó fenyegetettség érzését keltve saját, diktatórikus hatalma alá terelje a magyarokat. Szabadság vagy Orbán. Ilyen egyszerű a képlet. Európa vagy Orbán. Így folytathatjuk. Felszabadult, magabiztos magyar nép vagy reszkető, félő, az állandó veszedelemtől félő magyar közösség.
Orbán és mi, – azaz a Demokratikus Koalíció -, a világ minden lényeges kérdésében szemben állunk. Nem azért nincs helye kompromisszumnak, mert kakaskodunk, hanem mert a történelem két útján járunk. Vagy ők vagy a szabad, büszke, európai Magyarország, azaz mi. Vagy tébolyult ellenségkeresés vagy magabiztos, szabad, nemzeti, európai öntudat, mely nem fér össze Orbán politikájával.

MSZP, Újhelyi István  – reagálás a magyar kormányfő tusványosi kijelentéseire

Semmi más nem történt Tusnádfürdőn, minthogy Orbán Viktor – a Liberális Internacionálé korábbi alelnöke – megpróbálta megindokolni, hogy miért épített ki az elmúlt években egy erőszakos, tolvaj maffiaállamot Magyarországon. Nem sikerült neki. Zavaros ideológiai magyarázata nem tudta elfedni családja és baráti köre elképesztő meggazdagodását, a hazai egészségügy életveszélyes állapotát, az oktatási rendszer tudatos leépítését, a nemzet érdekeinek piszkos pénzekért történő kiárusítását. Orbán Viktor világos harcot hirdetett az MSZP által képviselt szociális Európával szemben, vállaltan semmibe véve ezzel a dolgozó magyar emberek hétköznapi problémáit és személyes fizikai, valamint anyagi biztonságát.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője – reagálás Orbán Viktor tusványosi beszédére

A miniszterelnök elmúlt 9 évét tökéletesen jellemzi az, hogy szerinte az egyik kezében kőműveskanál volt, a másikban meg kard. A baj az, hogy mindkettőt a nemzet ellen fordította: a magyarokat elszigetelte Európában, és hátba is szúrta. Európában belerúgott a saját szövetségeseibe is, csak azért, hogy itthon szabadságharcost játszhasson, közben visszavezette Magyarországot az oroszok ölelésébe, ahonnan 30 éve szabadulni akartunk.
A magyarokat az Unió egyik legszegényebb nemzetévé tette, béremelés helyett pedig most már százezres nagyságrendben telepít be gazdasági bevándorlókat az elüldözött magyarok helyére. Azok a honfitársaink pedig, akik itt maradnak, jó eséllyel a szétvert egészségügy áldozatai lesznek, ahol évente 24 ezer ember hal meg a nem megfelelő ellátás miatt. Orbán Viktor szó szerint a nemzet mészárosa lett. Strómanok ura, akit csak a saját hatalmi tébolya érdekel, és ennek oltárán kész feláldozni Magyarországot is.
Ideje, hogy az őszi önkormányzati választáson Magyarország is beáldozza végre a Fideszt, különben 15 év múlva Magyarország nem az Európai Unió része lesz, hanem orosz gyarmat, egy Orbán nevű orosz helytartóval.

Párbeszéd Magyarországért – Karácsony Gergely reagálása Orbán tusványosi beszédére

Orbán Viktor évi rendes tusványosi eszmefuttatása idén a fáradás jeleit mutatta, unalomig ismert panelekből összerakott beszéd volt. Egy nagy igazságot azért mondott a miniszterelnök: kormányzásának nagyján túl van már. Nekünk az a dolgunk, hogy mi is túllegyünk rajta, ehhez jó, ha tisztázunk négy dolgot.

1. A harc, már megint ez a militáns retorika, most éppen tizenöt éves újabb háborúskodást vizionált Orbán. Mi viszont tudjuk, mert megtanultuk a magyar történelemből, hogy mifelénk a harc mivel jár. Önzéssel, áldozatokkal, rombolással – ezt okozza az állandó orbáni harcoskodás is. Önzést, vagyis a kiváltságos kevesek gazdasági-hatalmi érdekeinek kiszolgálását a többséggel szemben. Tiborcz és Mészáros – ez a két név elmond mindent erről. Aki az áldozatokra kíváncsi, elég ha csak az elmúlt napok híreit böngészi: a méltatlanul alacsony bérükkel fotózkodó pedagógusok, ápolók, a sorszámhoz is sorszámot húzni kénytelen rákbetegek vagy a kilakoltatottak, akiknek száma az elmúlt napokban is egyre nőtt. A rombolás pedig itt zajlik a szemünk előtt, Budapesten például, ahol fák, közterek esnek áldozatul az oligarchák mindent betonba öntő építkezéseinek. Magyarországnak és Budapestnek nem újabb 15 év harcra van szüksége, hanem az önzés helyett együttműködésre, a rombolás helyett építkezésre, tisztességes fizetésre, jó egészségügyi ellátásra, élhető országra és településekre.

2. Orbán azon erőlködött, hogy megtöltse „tartalommal” az illiberális állam fogalmát. Pedig már megtette. Azzal, hogy szétverte a liberális demokrácia értékeit, úgy is mint jogállam, jog- és esélyegyenlőség, független igazságszolgáltatás, tisztességes választás, sorolhatnánk. Nem kell hát erőlködni a definíciókkal, itt van helyette az életünk.

3. Orbán „keresztény szabadságról” beszélt. Én nem hiszek a jelzőkkel ellátott szabadságban, legyenek bármily fennköltek a jelzők, én a jelző nélküli szabadságban hiszek meggyőződéssel. Mert a jelzőkből előbb-utóbb korlátozás és kirekesztés lesz, de a szabadság nem lehet keveseké, csakis mindenkié. Pont ezt tekintem az októberi önkormányzati választások egyik legfontosabb tétjének.

4. Orbán beszédének legfontosabb része az, ami nem hangzott el. Ez mond el róla sokat. A magyar miniszterelnöknek egyetlen megveszekedett szava sem volt például a mindannyiunkat fenyegető legnagyobb veszélyről, arról, amiről az egész világ beszél már: a klímaváltozásról. Pedig a klímaváltozás, a hőhullámok, a légszennyezettség már emberéleteket követel Magyarországon, Budapesten is. Orbán tehát vagy nem érti a világot vagy nem akarja érteni, mert azzal sértené saját maga és kegyeltjeinek gazdasági érdekeit. Nekünk az a dolgunk, hogy ha kell, akkor a kormánnyal szemben, de vállaljuk: a pillanatnyi hatalmi érdekek elébe a jövőért viselt felelősséget helyezzük.

Alig több mint 70 nap múlva az emberek véleményt mondhatnak majd, hogy a megfáradt tusványosi harcoskodást és annak képviselőit vagy egy új, lendületes, szabad és tisztességes Magyarországot szeretnének-e. Biztos vagyok benne: Budapest a lejárt és unalmas szlogenek helyett a szabadságot és a változást választja majd.

LMP reagálása Orbán Viktor tusványosi beszédére

https://www.facebook.com/lehetmas/videos/2139153999718416/

 

Magyar Liberális Párt – A biztató pályát Orbán Viktor fenyegeti a legjobban

Orbán Viktor Tusványoson a régi nótát fújja. Az ország valódi problémái helyett továbbra is a migrációval, a liberalizmussal, Soros Györggyel és az Európai Unióval ijesztgeti a magyarokat. Továbbra is a bezárkózás, a lemaradás, a félelem és gyűlölet politikáját folytatja.

Orbán Viktor nem beszél róla, hogy kormányának minden igyekezete ellenére tovább csökken Magyarország népessége, mert az emberek százezrével hagyják el az országot a Fidesz szabadságellenes politikája miatt. Magyarország függetlenségére és önállóságára nem Európa, hanem Orbán és politikája jelenti az igazi veszélyt. A szabad sajtó megszállása, a demokratikus intézmények fideszes komisszárokkal való felöltése súlyos csapás hazánkra nézve. Az igazi veszély Magyarországot belülről és nem kívülről fenyegeti. És ezt a veszélyt Orbán Viktor és politikája hozta ránk!

Nézőpont Intézet  – elemzője szerint nemzetegységesítő beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn

Tóth Erik az M1 aktuális csatornán kiemelte, hogy a Fidesznek a nemzeti politikai gondolkodás 1994 óta a legfontosabb alapelve.

Antall József fogalmazta meg miniszterelnökké válásakor, hogy lélekben 15 millió magyart szeretne képviselni, de Orbán Viktor volt az egyetlen, aki ezt valóban meg is valósította – vélekedett az elemző.

Tóth Erik azt is mondta – utalva a miniszterelnök szavaira -, hogy 2010-ben egy a nemzeti gondolkodást előtérbe helyező rendszerváltás kezdődött és ez minden bizonnyal nem 2022-ben ér majd véget.

Az LMP elfogadja az ellenzéki pártok fővárosi ajánlatát

Az LMP budapesti szervezetének kongresszusa szombaton elfogadta a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd ajánlatát az önkormányzati választásokra, így a párt támogatni fogja az előválasztáson győztes főpolgármester-jelöltet – a döntést Kanász-Nagy Máté ügyvivő telefonon ismertette az MTI-vel.

A politikus közölte: a csaknem kétharmados támogatással megszavazott ajánlat része, hogy az LMP minden kerületben az ellenzéki polgármesterjelölt mögé áll, cserébe kerületenként a párt egy képviselőjelöltjét támogatja az ellenzéki egység.
Az együttműködési tárgyalásokon a fővárosban egy háromtagú bizottság képviseli a jövőben az LMP-t, ennek Ferenczi István kispesti, Heltai László terézvárosi, valamint Szilágyi László XV. kerületi önkormányzati képviselő a tagja.

LMP: Azonnali illetményemelést a rendvédelemben dolgozóknak!

A kormányt nem túlzottan érdekli a munkájukból élő magyar emberek sorsa, és a rendvédelem területén is tudatosan alacsonyan tartja az illetményeket.

Emiatt egyre többen hagyják el a rendőri pályát és egyre kevesebben jelentkeznek rendőrnek. A rendvédelmi szervek állománya hatalmas, több ezer fős létszámhiánnyal küzd. Emellett hatalmas a fluktuáció is, a legtöbben, akik belépnek a rendvédelmi szervek állományába, mindössze pár hónap után elhagyják azt. Az LMP ezért ismét kezdeményezi – mint ahogy ebben a ciklusban már számtalanszor – a rendvédelmi illetményalap 60.000 Ft-ra történő emelését. Az állomány valódi megbecsülése ugyanis itt kezdődik.

Ami változott, ami nem

Olyanokat hallani, hogy május 26-ával valami nagyon megváltozott. Valami hasonlót hallottunk december-január folyamán, azután februártól azt látjuk, hogy visszaállt a korábbi helyzet.

Most van, ami megváltozott, de van, ami nem. Ami nem változott: Orbán hatalma, ha romlik is a nemzetközi pozíciója, itthon nemhogy nem ingott meg, de tovább erősödött. Aligha véletlen, hogy nyomban a választás után kikerült az MTA intézethálózat elvételéről szóló törvénytervezet: az önkényuralom kiteljesítésének újabb lépése. Miközben Handó Tünde is előállt egy módosító csomaggal, amely voltaképpen a maradék korlátok eltörlésére irányul, amelyek a bírói függetlenséget még úgy-ahogy védik Orbán kinevezettjének hatáskörével szemben. Az EP-választáson egyáltalán nem sikerült meggyengíteni az önkényuralmat, a Fidesz szavazati aránya és mandátumainak száma valamelyest még nőtt is. Tizenkettő helyett tizenhárom fideszes, kilenc helyett nyolc ellenzéki. (Igaz, ezen belül a Jobbikon kívüli ellenzéknek nem hat, hanem hét mandátuma van.)

Előző jegyzetemben azt írtam:

Elismerem, nem volt igazam, amikor közös listát szorgalmaztam.

Valaki ezt azzal kommentálta, hogy elismertem, hogy butaságot mondtam. Tényleg butaság volt novemberi írásom a „Sargentini-listáról”? Megnéztem az EP-választás eredményeit abból a korábban sokat vitatott szempontból is, hogy vajon okozott-e hátrányt az ellenzéknek a DK és a Momentum külön indulása, vesztett-e ezzel mandátumot az ellenzék, illetve nyert-e mandátumot a Fidesz? Megvizsgáltam, hogy mennyi szavazat „veszett kárba” azzal, hogy a DK és a Momentum külön indult. Kiderült, hogy a Fidesznek egy EP-mandátumhoz 140 ezer szavazatra volt szüksége, a DK-nak még ennél is kevesebbre, 139 ezerre. A Momentumnak viszont 170 ezerre, tehát ott a két mandátum megszerzésénél 60 ezer szavazat „elveszett”, az MSZP-nek pedig 228 ezer szavazat után lett egy mandátuma, ott 90 ezer szavazat „veszett el”. Ez 150 ezer „elveszett” szavazat abban a körben, ahol én közös listát javasoltam. Ennél kevesebb szavazat kellett egy mandátumhoz a Fidesznek. Elveszett még sok szavazat azoknál a pártoknál is, amelyeknél én nem javasoltam volna közös listát, a Jobbiknál 80 ezer, a kiesett pártoknál összesen majdnem 300 ezer, és emiatt az összes leadott szavazatnak most 14 százaléka „veszett el”, míg a korábbi EP-választásoknál ez csak 7-9 százalék volt. Így lehetett most a Fidesznek szinte ugyanolyan szavazataránnyal most eggyel több mandátuma, mint öt évvel ezelőtt. Ezt a feltételezhető egy mandátumnyi Fidesz-nyereséget (amely akár még több is lehetett volna) tartottam szem előtt akkor, amikor közös listát szorgalmaztam még tavaly. Ilyen értelemben valóban okozhatott veszteséget az ellenzéknek (a négy párt összességének a Fideszhez képest) a külön-külön listákon indulás.

Van azonban másik oldala is a dolognak.

Azt persze nem tudjuk, hogy azok, akik vasárnap az MSZP–Párbeszéd, a DK vagy a Momentum listájára szavaztak, a négy párt közös listája esetén is arra szavaztak volna, illetve a közös lista mellé álltak-e volna olyan választók is, akik most nem szavaztak e listák valamelyikére. Sem ezt, sem azt nem tudhatjuk. Abból, hogy egy ilyen közös lista élén aligha Dobrev Klára állt volna, és nem is Cseh Katalin meg mögötte Donáth Anna, azt gondolhatjuk, hogy a négy párt közös listája kevésbé mozgatta volna meg az ellenzéki választókat, mint amennyire most az a DK és a Momentum kampányának sikerült. Akinek hosszú az emlékezete, az idézze fel magában a 2014-es „Összefogás” Mesterházy Attila által vezetett kampányát. Ez a választás megmutatta, hogy milyen nagy szerepe van egy választáson az arcoknak. A tavalyi országgyűlési választáson az MSZP–Párbeszéd pártszövetségnek Karácsony Gergely, az LMP-nek Szél Bernadett hozott sok-sok plusz százalékot, és ennek lett kárvallottja a DK: sokan például, akik a budapesti 3. választókerületben egyéniben rám szavaztak, listán a Karácsony Gergely által megtestesített pártszövetségre. Most ennek fordítottját láthattuk. Nem tudhatjuk, más választások alkalmával, más szereplőkkel milyen hatások érvényesülnek majd.

De nemcsak kampánytechnikáról van szó.

A tartalmi kérdés az, hogy mit gondolunk arról, amit korábban az ellenzéken belüli földcsuszamlásnak neveztem, vagyis hogy ezúttal az LMP-vel (és talán a Jobbikkal) szemben a Momentum, az MSZP-vel szemben pedig a DK bizonyult sikeresebbnek. Ezt én fontos, kedvező irányú változásnak tekintem. Több elemző mutatott rá arra, hogy a DK és a Momentum képviseli az Orbán-rendszerrel való következetes szembehelyezkedést, az MSZP és még inkább az LMP pedig inkább az orbáni politikával való együttműködési hajlandóságot. Az LMP nem szavazott a Sargentini-jelentés mellett (az elnökség inkább ellene szavazott volna, képviselőjük távol maradt a szavazástól), és az MSZP-sek is csak némi bizonytalankodás után szavazták meg. (A Momentum listájának élén állók, akik azóta be is jutottak az EP-be, interjúkban közölték, hogy megszavazták volna.) Az MSZP és az LMP megszavazta a „családvédelmi akciótervbe” tartozó törvényjavaslatokat, a DK nem (a Párbeszéd tartózkodott). Sok ilyen példát említhetnék még a múltból. Az MSZP (és a Párbeszéd) tavaly igent mondott a Trianon-emlékévről szóló jobbikos javaslatra, a DK nemet. (Most a Fidesz javasolja ugyanezt, az MSZP már igent mondott.) Ha az ellenzéken belüli földcsuszamlás tartós marad és véglegessé válik, akkor ez az eddiginél több esélyt ad arra (bár önmagában még nem garancia rá), hogy az orbáni önkényuralommal szemben markáns ellenzéki alternatíva alakuljon ki. Nem az önkormányzati vagy a következő országgyűlési választásokra, hanem a magyar politikai tér hosszú távú alakulására nézve.

Ez az esély pedig többet ér, mint amekkora hátrányt eggyel több fideszes, eggyel kevesebb ellenzéki mandátum jelent. Ezért jutottam arra a következtetésre, hogy a DK és a Momentum vezetőinek igazuk volt, amikor a külön indulás mellett döntöttek.

Bauer Tamás

LMP: a voksolás tétje a kivándorlás megállítása

Az európai parlamenti (EP-) választás egyik fontos tétje az elmúlt években nagyon felerősödött kivándorlás megállítása Magyarországról – jelentette ki Demeter Márta, az ellenzéki párt társelnöke szerdán Nyíregyházán.

A politikus a sajtótájékoztatón elmondta, ennek kezelésére az LMP hárompontos cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek első és legfontosabb eleme az uniós források szinten tartása. Megválasztásuk esetén a párt képviselői azt szeretnék elérni, hogy ne csökkenjenek a Magyarországnak szánt támogatások, és ezek abszolút transzparens módon – a “korrupt kormányzatok” megkerülésével – az emberekhez kerüljenek – mondta.

Az uniós pénzeknek nem a multinacionális cégek vagy a kormányzati körök zsebében van a helyük, az LMP ezeket a forrásokat a helyben munkalehetőségeket teremtő hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozásokhoz irányítaná – hangsúlyozta Demeter Márta. Azt szeretnék – folytatta – , hogy a fiatalok helyben tudják megalapítani saját vállalkozásukat, kapjanak támogatást az innovációra, valamint saját gyártású termékekkel jelenjenek meg a magyarországi, illetve a külföldi piacokon.

Az LMP társelnöke felhívta a figyelmet arra is, kezelni kell az országban kialakult bérválságot, erre megoldás lehet a tagállamok nemzetgazdaságainak teljesítőképességével arányos közös európai minimálbér bevezetése. Vélekedése szerint az Orbán-kormány elmulasztotta az egészségügy, az oktatás, az államigazgatás egyes részeinek és a szociális ellátásnak a rendszerváltás óta halogatott reformját, így a kivándorlás és a bérkérdés mellett a nagy ellátórendszerek működési problémáit is meg kell oldani.

Újra kell építeni Magyarországot, ebben pedig az LMP számít az országot kényszerűségből elhagyó szakemberek munkájára – közölte Demeter Márta.

Keresztes László Lóránt, az ellenzéki párt másik társelnöke arról beszélt, hogy a kivándorlás a kormány minden állítása ellenére nem csökken, a statisztikák szerint mára minden hatodik anyaországi magyar gyermek külföldön születik, a visszatérők valóban növekvő számát pedig még mindig sok ezerrel meghaladja az elvándorlóké.

Éves szinten nagyjából 25 ezren mennek el az országból megélhetési okokból, velük szemben elhanyagolható a visszatelepülők létszáma – szögezte le Keresztes László Lóránt. Az LMP társelnöke megjegyezte, Magyarországról kifejezetten a legjobban képzett munkaerő megy el, a magyar diplomások nyolc százaléka él és dolgozik külföldön.

“Látható, hogy egy nemzeti tragédiáról van szó, amelynek felszámolása érdekében óriási szemléletváltozásra van szükség a hazai gazdaság- és társadalompolitikában” – mondta az ellenzéki politikus.

FRISS HÍREK

Mai kérdés &...

Óvakodj a bi...

Pompeo: jobb...

Hoppá: mégse...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK