Mi a Visegrádi Együttműködés jövője?

0
512

Csak az Európai Unión belül van értelme a csoport létezésének, ugyanakkor sok a törésvonal, az egyes országok eltérő érdeke megosztja a V4-eket. Erről és a visegrádi országok Oroszországhoz való viszonyáról is beszéltek szakértők a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti konferenciáján.

Wojciech Przybylski, a lengyel Res Publica elnöke, a Visegrad Insight főszerkesztője arról beszélt, hogy

a visegrádi együttműködésnek nincs értelme az EU-n kívül,

nem is tudna működni, csak az integráción belül hasznos. Mivel nem lehet 27 tagállammal megbeszélni az egyes kérdéseket, az ilyen együttműködéseknek az a jelentősége, hogy közös álláspontot lehet kialakítani, egyeztetni. Szerinte mind a négy országnak gazdasági és biztonsági okokból fontos az uniós tagság.

Feledy Botond, a Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója azt mondta, hogy nem szabad elfelejteni: a V4-eknél a németekkel való kereskedelem aránya a legmagasabb, ezért a németeknek is fontos egyben tartani a csoportot, és azért is, mert a németek egyelőre túl sok mindenben nem értenek egyet a franciákkal.

De

vannak fontos kérdések, amelyek megosztják a visegrádi országokat,

és nem csak az oroszokhoz való viszony. A lengyeleknek és a magyaroknak az Uniótól kapott pénzügyi támogatás a legfontosabb egy felmérés szerint, a cseheknek és a szlovákoknak a közös piachoz való hozzáférés. A különböző érdekeket jól mutatják azok az esetek is, amikor különbözőképp szavaznak EU-s ügyekben.

Vit Dostal, a csehországi Association of International Affairs Research Center igazgatója szerint hol erősebb, hol gyengébb az együttműködés – a menekültválság idején például nagyon összetartott a négy ország, de kétsebességes V4-ről is lehet beszélni, amikor mások az egyes országok érdekei.

Wojciech Przybylski egy kettősségről is beszélt: a lengyel társadalom nagyon EU-párti (ahogy a magyar is), ugyanakkor nagyon keveset tudnak az emberek magáról az Unióról – a britekhez hasonlóan. Nagyon sokáig ugyanis inkább csak arról beszélt mindenki, hogy mennyi támogatást lehet kapni az EU-tól. Még a mostani, a magyarokat sokban követő kormány is sokszor beszél a lengyelek EU iránti elkötelezettségéről.

„Még mindig jó diákok vagyunk”

– mondta.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint 2010-ben még az Orbán-kormány is hangosan EU-párti volt, főleg a magyar uniós elnökség idején, de aztán egyre több kritika érte Brüsszelből az intézkedéseit. Feledy Botond attól tart, hogy a látszólag erős, V4 iránti elkötelezettség a magyar kormánytól inkább csak kommunikáció, mintsem hosszú távú stratégia.

Ráadásul sok kihívás áll az együttműködés előtt:

Lengyelország például túl nagy a többiekhez képest,

„másik ligában játszik”, és erősebb partnereket is kereshet.

Vit Dostal szerint a cseh választás eredménye nem hoz majd jelentős változást az ország külpolitikájában. Már csak azért sem, mert Andrej Babisnak nem annyira fontos a külpolitika. Az EU-hoz való viszonya ugyan eléggé érzelmi alapú, de Dostal szerint a külügyet megkapja majd valamelyik koalíciós partner, vagy esetleg egy szakértő. Ugyanakkor az is biztos, hogy Csehország a következő években nem csatlakozik az eurózónához, és nem fogad be menekülteket.

Wojciech Przybylski szerint

a magyarok és lengyelek közötti barátság azért olyan erős, mert „nincs közös határunk”.

Az oroszokhoz való viszonyról azt mondta, hogy a lengyelek máshogy állnak hozzájuk, már csak a történelmi hagyományok és a többek között az orosz rakétabázisok jelentette fenyegetettség miatt. Ugyanakkor Oroszország komoly mezőgazdasági piacot jelenthetne, ezt eddig az oroszok megakadályozták, de folyamatos tárgyalásban állnak.

Feledy Botond arról beszélt, hogy Magyarországon „legalább az előző három miniszterelnök oroszbarát volt”. Ugyanakkor szerinte Orbánt és Putyint nem lehet barátnak nevezni, a két ország együttműködéséhez azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarország nagyon erősen függ az orosz gáztól. A politikai kommunikációban viszont komoly hibának tartja, hogy például orosz propagandából származó információkat terjeszt a kormány.

Krekó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy többek között a szlovákiai Globsec és a Political Capital tanulmánya szerint

Magyarország az egyik legsérülékenyebb Oroszországgal szemben.

Az orosz propaganda például, többek között a médiaviszonyok miatt, nagyon könnyen terjed.

Vit Dostal szerint, bár sokat beszélnek az orosz dezinformációs kampányok elleni küzdelemről Csehországban, de „nincs ennek jelentős eredménye”. Az, hogy az új kormány oroszokhoz való viszonya milyen lesz, azon is múlik majd, hogy ki lesz Babis koalíciós partnere, és ki lesz majd az új köztársasági elnök.

Wojciech Przybylski Robert Fico egyik nyilatkozatát idézte fel, miszerint, ha választania kell a V4-ek és az EU között, akkor egyértelműen az Uniót választja. A slavkovi együttműködés pedig azt is jelzi, hogy más lehetőségek is állnak egyes országok előtt – és ezzel Ausztria is lehetőséget kapott, hogy “belépjen az ajtón”.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .