Kezdőlap Címkék Választás

Címke: választás

Márki-Zay szerint így lehet megdönteni az Orbán-rendszert

0

„Minden igaz magyar ember menjen el szavazni, buktassuk meg együtt a maffiaállamot!” – felütéssel tett közzé blogbejegyzést Hódmezővásárhely új, független polgármestere. Márki-Zay Péter egyre csalódottabb, amiért az ellenzéki pártok még mindig nem egyeztek meg, a Fidesz viszont levonta a tanulságokat és mindent megtesz azért, hogy az együttműködés ne jöhessen létre. Márki-Zay szerint viszont van még remény. 

 

A frissen megválasztott polgármester nemrég indította el blogját, amelyen nemzeti minimumnak az Orbán-rendszer leváltázást és az elszámoltatást nevezte meg.

A konzervatív politikus legfrissebb bejegyzésében kemény szavakkal fejti ki nézeteit és írja le a helyzetet, olyan alcímekkel operálva, mint „Sorskérdés: nemzeti tragédia fenyeget”, „Centrális erőtér: tolvajkormány és maffiaállam”. De azt is megállapítja, hogy „van kiút”, és lefekteti az áprilisi választás „forgatókönyvét”.

Márki-Zay azzal kezdi, hogy csak azért vállalta a hódmezővásárhelyi jelöltséget, hogy megmutassa az ellenzéknek, meg lehet szorongatni a Fidesz jelöltjét. Győzelemről nem is álmodott, a polgármester választás ereedménye őt is meglepte, ahogy az egész országot. Ekkor abban reménykedetett, hogy az ellenzéki pártok megértették ennek üzenetetét, de a megegyezés elmaradt. Márki-Zay szerint azonban még nem késő.

Az általa felvázolt forgatókönyv lényege az, hogy a 106 egyéni körzet mindegyikében meg kell egyezniük az ellenzéki pártoknak – ez „nem jelent mindenütt visszalépést, de a taktikai szavazáshoz minden körzetben ismernünk és támogatnunk kell az esélyes jelöltet”. Leírja, hogy ennek megállapításához már több lista is készült, de ő még mindig reménykedik abban, hogy a pártok megállapodásában ebben a kérdésben. „Amennyiben erre nem kerülne sor, akkor természetesen a tőlük független közösségek javaslatait leszek kénytelen támogatni magam is, esélyt adva egy pártok közötti reális egyezség jelöltjeinek is a legerősebb pártokkal szemben (a megállapodás ugyanis nem szólhat mindösszesen két párt jelöltjeiről)” – írja.

Emellett a listás szavazás is fontos: Márki-Zay „fájó szívvel” mondja azt, hogy az Orbán-rendszer megbuktatása érdekében most nem szabad a bejutási küszöb alatti kis pártokra szavazni, mert az a szavazat elveszhet és ez a Fideszt erősítené.

„A határon túli magyarság esetében is fontos lenne, hogy ne az őket is megosztó, hazánk európai élvonaltól való további lemaradását eredményező Fidesz kormányra szavazzanak

– ezúton is biztosítom őket, hogy személy szerint is nagyon örülök a nemzet egyesítésének és az állampolgárságuk megadásának. Ugyanakkor a nemzet érdekében fontos, hogy hálájukat ne a tolvajkormánynak, hanem a nemzetnek fejezzék ki” – írja.

Márki-Zay szerint ha ellenzék kerül kormányra, egy olyan rendszert fognak kialakítani, ami megakadályozza, hogy ismét egy kézbe kerüljön minden hatalom. Ehhez elsősorban Polt Péter legfőbb ügyész leváltása és egy korrupcióellenes ügyészség felállítása az első lépés. „A közösen felállítandó ügyvivő kormánynak helyre kell állítania a demokráciát, a jogállamot, a piacgazdaságot és az európai integráció iránti elkötelezettséget. Ebben pedig az ellenzéki pártok meg tudnak állapodni. Éppen azért bízom bennük, mert ők nem bíznak egymásban” – írja.

Márki-Zay szerint a választás tehát mindenképpen sorsfordító lesz a magyarság életében. Bebizonyosodhat, hogy a politika túl fontos ahhoz, hogy politikusokra bízzuk: minden igaz magyar ember menjen el szavazni, buktassuk meg együtt a maffiaállamot!

18.4.8: remélem erre a napra éppoly büszke lesz majd a nemzeti emlékezet, mint 1848. március 15-re!”

Márki-Zay Péter ezért egy honlapot is indított, a rendszervaltas2018.hu-t, ahol mindenki nyomon követheti, hogy ki a választókörzetében legesélyesebb jelölt.

Megmondta a Jobbik, miért nem tárgyal Gyurcsányékkal

A Jobbik biztosan nem megy el a Gyurcsány Ferenc kezdeményezte vasárnapi egyeztetésre, mert ezzel többet veszítene, mintha megőrzi önállóságát – közölte a Hír TV péntek reggeli műsorában Volner János, a párt alelnöke.

Mint ismeretes, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a csütörtöki (majdnem) közös ellenzéki nagygyűlésen jelentette be, hogy megbeszélésre hívja az ellenzéki pártokat – beleértve a Jobbikot is.

Az LMP és az MSZP-Párbeszéd szövetség elfogadta a meghívást, a Jobbik azonban még aznap este közölte, hogy nem tárgyalnak a baloldali pártokkal.

Volner János a döntést azzal indokolta, hogy a Jobbik szimpatizánsai közül csak kevesen szavaznának a baloldali pártokra, míg a felmérések azt mutatják, hogy a baloldal szimpatizánsai nagyobb arányban szavaznának a Jobbikra, ha úgy látnák, hogy ezzel segítik a kormány leváltását.

Az ügyben a baloldali közvélemény is megosztott: sokan úgy látják, hogy – elvek feladása nélkül és nem közös kormányzásról tárgyalva – együtt kell működni a Jobbikkal, míg többen még a tárgyalást is elutasítják.

Ugyanakkor helyi, hallgatólagos együttműködésekre sor kerülhet, akár úgy is, hogy az esélytelenebb – baloldali, vagy jobbikos – jelölt nem lép ugyan vissza a másik javára, de csak igen mérsékelt kampányt folytat, így segítve az esélyesebb vetélytárs győzelmét.

Orbán Viktor miniszterelnök egyébként március 15-én, de azt megelőzően is arról beszélt, hogy a Fidesz jelöltjeivel mindenhol egy ellenzéki, ahogy ő fogalmazta: Soros-párti jelölt áll majd szemben.

Bauer Tamás nyolc kérdése Gulyás Gergelyhez

Nyolc kérdés Gulyás Gergelyhez” címmel szólította meg a Fidesz országgyűlési képviselőjét és egyben képviselőjelöltjét (amúgy a kormányzópárt alelnökét) Bauer Tamás, aki a Demokratikus Koalíció jelöltje ugyanabban a budapesti választási körzetben. Bauer gyakorlatilag számonkéri politikai ellenfelén, hogy az – az esküjét megszegve – nem lép fel a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvések ellen. Nyolc konkrét eset kapcsán rója fel ezt az ellenzéki politikus, s fogalmazza meg a nyolc kérdést.

Hogy pontosak legyünk: Bauer Tamás nem is csak nyolc kérdést tesz fel – amelyeket alább, betű szerint idézünk  -, hanem egy súlyos megállapítás zárásaként egy kilencediket is, nevezetesen:

Mindezzel jogászként, képviselőként, frakcióvezetőként Orbán Viktor kizárólagos hatalmát építette. Ha esküt tett az Alkotmányra, hogyan vetemedhetett erre?

És íme az ide vezető nyolc kérdés:

  1. Miért vett részt Ön 2010 nyarán az alkotmánybíróságról szóló törvény olyan módosításában, amellyel a Fidesz ellenzéki támogatás nélkül egymaga jelölhette és választhatta meg az új alkotmánybírákat?

Ellenzéki egyetértés nélkül módosították a jelölés szabályát, és így csak a Fidesz jelölhetett és kétharmados többségével választhatott is alkotmánybírákat.

  1. Miért folytatta ezt az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásával, kizárva a költségvetési és adótörvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát?  

Egyúttal megszüntették az alkotmánybírósághoz fordulás állampolgári jogát. Az alkotmányjogi panasz kiterjesztése, a bírói döntések alkotmánybírósági vizsgálata nem változtat azon, hogy ezeket súlyos korlátozások.

  1. Miért szavazta meg Ön képviselőként a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, zsarolással elvéve hárommillió magyar ember nyugdíjcélú megtakarításait? Miből lesz a ma aktív korúaknak majd állami nyugdíja?

Az így elvett pénzt úgy költötték el részben az államadósság csökkentésére, hogy az államadósság összege azóta sem csökkent. Ezt a törvényt sem vizsgálhatta már felül az Alkotmánybíróság.

  1. Miért támogatta Ön a választójog kiterjesztését a kettős állampolgárokra a Fidesz érdekében, amikor tudja – elmondta egy konferencián –, hogy az emberek többsége nem ért egyet azzal?

Mikola István 2006-os kongresszusi beszédéből tudjuk, hogy a kettős állampolgársággal saját hatalmának tartósítása volt a Fidesz valódi célja.

  1. Miért írták bele az Alaptörvénybe a negyedik módosítással a hírhedt Zétényi–Takács törvény tartalmát, miközben azt a köztársaság Alkotmánybírósága egészében és részeiben alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette? Azért, hogy azt ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?  

Ön elmondta az Országgyűlésben, hogy nem helyesli ezt az alkotmánybírósági határozatot. Csakhogy az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezők, országgyűlési képviselőre pedig különösen.

  1. Miért írtak bele az alaptörvénybe az egyházak diszkriminatív kezelésére, a hajléktalanokra illetve pereknek az illetékes bíróságtól más bírósághoz való önkényes áthelyezésére irányuló rendelkezéseket, melyeket korábban már alkotmányellenesnek minősített az Alkotmánybíróság? Azért, hogy azokat a továbbiakban már ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?  

Ha a parlamenti többség alkotmányellenes politikai törekvéseit a kétharmaddal visszaélve beírják az alkotmányba, alaptörvénybe, ezzel az alkotmány vagy alaptörvény értelmét veszti.

  1. Miért alakították át a maguk érdekében a választási kampány feltételeit, amikor a „településkép védelmére” vonatkozó feles törvénybe dugták bele a plakátok elhelyezésére vonatkozó korlátozást, mert a választási eljárási törvény  módosításához nem volt kétharmaduk?  

A magyar rendszerváltás egyik normája az volt, hogy a pártokra, a választásokra vonatkozó szabályokat kormányoldal és ellenzék közösen állapítja meg. Önök ezt, amíg volt kétharmaduk, a választójogi és a választási eljárási törvény ellenzéki egyetértés nélküli meghatározásával sértették meg. Ez utóbbi alkalommal már ezen is túlmentek, immár formailag is megsértettek minden alkotmányos elvet.

  1. Miért nyújtott be és fogadtatott el az Országgyűlésben olyan határozati javaslatot, amely a Czeglédy-ügyben olyan tényállást mond ki a bíróság helyett az országgyűlési többség, amelynek számos elemét már polgári bíróságok cáfolták meg?    

Czeglédy Csabát nem ítélték el, még vádat sem emeltek ellene, az Ön által előterjesztett határozati javaslat gyanúsításokat ír le tényállásként, és ezt fogadta el a parlamenti többség. A parlamenti többség az Ön irányításával bíróságnak képzelte magát.

Már a gyűlölet sem a régi

2002-ben a két választási forduló előtt nem volt Soros, nem voltak migránsok. Gyűlölet akkor is volt, de nem annyi, mint most, és minőségében is más. Stílusa volt az akkori gyűlölködésnek – nem mintha ettől szimpatikusabbá vált volna, ugyanolyan gyomorforgató volt, mint a mostani.

Abban az általános iskolában például, ahová a kisebbik fiam járt 16 évvel ezelőtt, a tanító néni hangosan és demonstratívan megdicsérte azt a gyereket, aki fideszes tollal ment az iskolába. (Nyilván a szülei kapták egy kampányrendezvényen).

Ha lementem az utcára, sétálni a kutyával, alig volt olyan nap, hogy ne jött volna oda hozzám egy első látásra kedvesnek látszó néni. Megdicsérte, hogy milyen helyes a kutyus, ám mielőtt még elolvadhattam volna, hogy lám, rajtunk kívül más is észrevette a házijószágunk nagyszerűségét, már mondta is a számára előírt szöveget: De a szocialistákat biztosan megharapná!

Amikor már úgy éreztük a feleségemmel, hogy a levegőben mérni lehet a mérget, és ha ez sokáig ott lappang körülöttünk, gyógyíthatatlanná válunk, a magunk, és elsősorban a gyerekek védelmében úgy döntöttünk, véget vetünk ennek az őrületnek. A választás előtti héten kikértük a gyerekeket az iskolából, és elvonultunk pihenni egy Szeged környéki tanyára.

A választás reggelén pedig hazaindultunk Budapestre, elmentünk szavazni és leváltottuk a kormányt.

Most már nincs meg az a tanya ahová elmenekülhetnénk. A gyerekeink felnőttek és kirepültek, a nénike kommandóknál pedig hatalmasabb, profibb és gonoszabb gyűlölettel állunk szemben. Ráadásul személytelenebb lett minden – Sorost és a nemlétező tervét kell utálni, a bevándorlókat, akik nem akarnak idejönni, legújabban az Egyesült Nemzetek Szervezetét.

Gyerekek nélkül, immár egy másik kutyával, hová menjünk április első hetében?

(Ahonnan a szavazás napjára haza lehet érni.)

Lapszem – 2018. március 6.

0

Ma az Inezek és a Leonórák ünneplik a névnapjukat. Az Inez görög eredetű név, az Ágnes spanyol formája. Jelentése: szent, tiszta. A Leonóra arab eredetű, jelentése: Isten az én világosságom. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

 

Magyar Hírlap: Baloldali betelepítési kísérletek

A migrációs válság csúcspontján Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd (akkor még Párbeszéd Magyarországért) nemcsak a határkerítés megépítése ellen tiltakozott, hanem bevándorlók betelepítését sürgette – írja a Magyar Hírlap. A párt 2015. június végén kiadott közleménye úgy fogalmaz: „Semmiképpen se kerüljön sor határ menti kerítés építésére, az új vasfüggöny megépítése ugyanis nyolcszor annyiba kerülne, mint amennyit Magyarország egy év alatt összesen költ menekültügyre”.

Érdekes egybeesés, hogy az ultraliberális Amnesty International legutóbbi sajtótájékoztatóján Iván Júlia, a jogvédő szervezet igazgatója szintén a vasfüggönyhöz hasonlította a határzárat, ami egy olyan országban, amelyet a kommunista diktatúra évtizedekig elzárt a világtól, minimum megütközést keltő hasonlat. Karácsony Gergely pártja emellett azt is javasolta, hogy uniós forrásból újítsák fel és nyissák meg a használaton kívüli laktanyákat, és ott helyezzenek el menekülteket.

Magyar Nemzet: Már Rogán államtitkára sem sorosozik

Komoly csalódást okozhatott azoknak a Fidesz hétfő esti dunakeszi fóruma, akik azt várták, hogy a grillezett skorpió elfogyasztásáról, Soros Györgyről, az őt megállító Stop Sorosról, a „Soros zsebében lévő” ellenzékről vagy éppen az új első számú közellenségről, az ENSZ-ről esik majd szó – tudósít a Magyar Nemzet.

Utóbbi témákat ugyanis a lakossági fórum egyik „sztárja”, Pintér Sándor belügyminiszter, de még Tuzson Bence államtitkár sem hozta szóba. Pedig Tuzsontól – aki a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumban felel a kormányzati kommunikációért – igazán elvárható lett volna a megszokott sorosozás, ám ő is megelégedett azzal, hogy a bevándorlás veszélyeit ecsetelje, és az áprilisi választás tétjeként az ország elkövetkező ötven-száz évét határozza meg. Érdekes módon Pintér Sándor – aki már első mondatával megnevettette a közönséget, miután azzal viccelt, ő golyóálló, így nem a pulpitus előtt fog beszédet mondani – sem a migránsokkal való riogatással kezdte előadását, hanem a Belügyminisztérium feladatainak bemutatásával, illetve eredményeik ecsetelésével, így a menekültkérdést is csak később hozta szóba.

Magyar Idők: Migránsközponttá züllesztenék Európát

Az Igazságügyi zsebtörvénytárban szerepelnek azok a törvények, amelyek a magyar nemzet szuverenitását és függetlenségét garantálják – így foglalta össze a kiadvány jelentőségét Orbán Viktor a Magyar Tudományos Akadémián tartott bemutatón. A Magyar Idők beszámolója szerint a kormányfő, aki beszédében tisztelet kért Magyarországnak, közölte: arra számít, hogy az Európai Bizottság a következő időszakban is támadni fogja a magyar jogrendszert és az igazságszolgáltatást.

Viszonyításképpen felhívta a figyelmet arra, hogy míg a magyar közjog a világ egyik leggazdagabb hagyományára építkezik, addig az EU jogrendszere egy folytonosan alakuló, eddig alig több mint fél évszázad tapasztalataira visszatekinteni képes szabályrendszer. „Nehezen tudjuk visszafogni meglepetésünket – folytatta Orbán Viktor –, amikor az EU részéről e kialakulatlan jogrendszerre hivatkozva politikai indíttatású támadások érik a mai jogfejlődésnek minden tekintetben megfelelő, korszerű, sok évszázad hagyományaira alapozott magyar jogot.”

Népszava: Kamupártok, lepedőnyi szavazólap, kaotikus hajrá

Hétfő délután négy órakor lejárt az ajánlásgyűjtési és jelöltállítási határidő az áprilisi országgyűlési választásra – olvasható a Népszavában. A nagyobb pártok – így a Fidesz, az MSZP-Párbeszéd pártszövetség, a Demokratikus Koalíció (DK), valamint a Jobbik – már a múlt héten megszerezték az országos listához szükséges ajánlásokat, ám a legtöbben az utolsó pillanatra hagyták a jelöléshez szükséges 500 támogató aláírás leadását. Lapunk információi szerint emiatt egyes választási irodákban többórás sorok alakultak ki, így a jelöltek gyakran csak nagyon nehezen tudták átadni az íveket.

A Nemzeti Választási Irodánál (NVI) megerősítették, hogy több helyen is fennakadás alakulhatott ki, ám azt is hangsúlyozták, hogy emiatt senki sem esett el az indulástól. Aki 16 óra előtt beállt a sorba, az mindenképpen leadhatta az ajánlásokat – mondták.

Az NVI adatai szerint várhatóan több mint egy tucat – egyes számítások szerint akár több mint harminc – párt tud majd országos listát állítani. Köztük olyan alig ismert – egyben igen megtévesztő névvel rendelkező – szervezetek, mint az Összefogás Párt, a Szegényekért Párt, a Tenni Akarás Mozgalom, a Szegény Emberek Magyarországért Párt, valamint a Kell az Összefogás (KÖSSZ) párt. Utóbbi szervezet például 77 egyéni körzetben állított jelöltet, ami igen figyelemre méltó, hiszen a jóval ismertebb Momentumnak ez 97 helyen, míg az Együtt-nek csak 48 körzetben sikerült. Várhatóan országos listája lesz a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) is, valamint a Munkáspártnak is.

Lapszem 2018. március 5.

Ma az Adorjánok és az Adriánok ünneplik a névnapjukat. Szeszélyes idő lesz, de határozott felmelegedéssel, helyenként széllel és vegyes formájú csapadékkal. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7, késő este -2, +3 fok körül várható. Lapszemlénk következik.

 

Magyar Idők – Vona kínos pillanatai Marosvásárhelyen

Hosszasan számol be Vona Gábor erdélyi kampánykőrútjáról a lap, amely szerint az rögösre sikerült. A Jobbik elnökét több, magyarok lakta városban is szembesítették pártja szélkakas-politikájával és képviselőinek a határon túli magyar közösségeket sértő kijelentéseivel.

„Árulókkal nem tárgyalunk, kár volt idejönni! Menj haza! Minek jöttél ide? A disznóólamat nem bíznám rád. Olyan vagy, mint teknőben a víz: ide-oda loccsan. Simicskának benne van az öliben. Aki nemzeti volt, azt kiraktátok! Hol van az üveg­gyöngy?”

– mondták a Vadhajtások.com által közzétett videóban az erdélyi kampánykörúton lévő Vona Gábornak Marosvásárhelyen, ahol mintegy negyven haragos magyar fogadta. Székelyudvarhelyi fórumán szintén indulatos kérdésekkel kellett szembesülnie.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: teljesen elhibázottnak tartja, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke erdélyi kampánykörútra vállalkozott. Az RMDSZ vezetője ismételten arra kérte a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyieket, hogy éljenek a szavazati jogukkal.  A politikus úgy vélekedett, hogy nagy meglepetésre nem kell számítani az erdélyi magyarok voksai tekintetében.

Magyar Nemzet – Kopogtat a valóság

A jó előre az április 8-i parlamenti választás főpróbájának elkeresztelt hódezővásárhelyi megméretés rácáfolt a politikai erőviszonyokkal, az esélyekkel kapcsolatos eddigi tudásunkra, vagy legalábbis megkérdőjelezte azt – szögezi le a lap publicisztikája, amely szerint mintha a valóság kopogtatna az ajtón; kinek nem várt, féktelen örömet, kinek rég nem érzett, jeges riadalmat okozva. A Fidesz számára valóban óriási a tét áprilisban. Nem tudom, mi az az ár, amit a hatalom megtartásáért már nem fizetnének meg, vagyis nem fizettetnének meg velünk. A várható fék nélküli, utánunk az özönvíz típusú osztogatáson túl nincs más eszközük, mint a migránsellenesség fokozása, az ellenzék revolverezése.

Orbán Viktor rájött, hogy ha a kiszemelt ellenség nem hajlandó a látómezőbe lépni, akkor közelebb kell találni egyet. Ezért lettek lemigránsozva a Miskolcra költözött cigányok, akik megjelenése anno az elbaltázott Fészekrakó program keretében súlyos feszültséget gerjesztett.

A kormányfő cinikus hatalomtechnikusként alighanem eleve számolt a kijelentését övező felháborodással. Ez már veszélyesebb terep, valódi konfliktusokkal, amelyeket az Orbán-kormány eddig tabusított, nem kezelt, most viszont az üst alatt fortyogó dühöt a saját céljaira hasznosítaná.

De az ellenzék sem mondhatja már, hogy a Fidesz az általa kiokoskodott választási rendszerben, az ellenfelek számára telepített akadálypályán nem győzhető le. A közhangulat fordulni látszik, a jelek szerint a választók kritikus tömege megfelelő ajánlat esetén kész lenne elsöpörni a 2010-ben létrejött centrális erőteret, véget vetve a Fidesz kormányzásának. A valóság az ellenzék ajtaján is kopogtat.

Magyar Hírlap – Ezermilliárdos megtakarítást hozott a rezsicsökkentés

Több mint ezermilliárd forintot takaríthattak meg a háztartások a rezsicsökkentés óta, az összes ágazatot beleszámolva ez az összeg eléri az 1177 milliárd forintot – mutatott rá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Noha a szocialisták 2013-as bevezetése óta támadják a rezsicsökkentést, pont az ő kormányzásuk alatt emelkedett tizenötször a gáz ára – állítja a lap.

Valamennyi ágazatot figyelembe véve a rezsmegtakarítás összege 1177 milliárd forintra nő – közölte lappal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A legtöbbet összességében a villanyszámlán spóroltak a fogyasztók, ezen szolgáltatásért ugyanis 515 milliárd forinttal fizettek kevesebbet. A földgáz esetében közel 441 milliárd forint volt a lakossági felhasználók összes megtakarítása, míg a távhő árának csökkentésével 106 milliárd forint maradt a fogyasztóknál.

Ismert az is, a szocialisták 2013 óta támadják a rezsicsökkentést, legutóbbi közleményük szerint 2013. január 1-je óta a Fidesz hetvenezer forintot húzott ki a magyar családok zsebéből azzal, hogy drágábban adta a földgázt, mint amennyiért a magyar földgázkereskedő megvásárolta. Ezzel szemben csak 2002 óta tizenötször emelkedett a hazai gáz ára, sokszor úgy, hogy a kőolaj világpiaci árával párhuzamosan a földgázé is csökkent – állítja a lap.

Népszava – Önkéntesek a voksolás tisztaságáért

Eddig több mint 1300-an jelentkeztek a MENŐK Magyar Európai Nők Fóruma Egyesülete által indított „Számoljuk együtt a szavazatokat” nevű mozgalom felhívására. Az április 8. választásra a mozgalom önkéntes „független” választóköri delegáltak jelentkezését várja a helyi szavazókörök szavazatszámláló bizottságba, mindenekelőtt a választás tisztaságának, átláthatóságának megőrzése érdekében – írja a lap.

Hiába a pártsemlegesség, nem indult zökkenőmentesen az akció. A „Számoljuk együtt a szavazatokat” hivatalos Facebook-oldalt a januári induláskor ellepték a trollok, miattuk pedig a közösségi oldal adminisztrátorai felfüggesztették egy időre működésüket.

– A gond elhárult, azóta pedig folyamatosan jelentkeznek az önkéntesek, elsősorban a fővárosból, de a legkisebb falvakból is.

Fontosnak tartjuk, hogy a mozgalom önkéntes szavazatszámlálói már bizonyíthatták a hódmezővásárhelyi polgármester-választásnál, milyen is a tudatos és felelős önkéntes állampolgári részvétel, minden fizetség nélkül – vélekedett Pákozdi Éva, a MENŐK elnöke.

Felkészítőket is tartanak az aspiránsoknak, az első, budapesti és Pest megyei gyakorlást március 10-én tartják, a fővárosi Benczúr utcában. Az előadásokon való részvétel regisztráláshoz kötött, melyet a jelentkezem@szamoljukegyutt.hu e-mail címen lehet megtenni.

Külföldiek is felkarolták Újhelyi kampányát

Az Európai Parlament alelnöke, Sylvie Guillaume is beszállt Újhelyi István regisztrációs kampányába, amellyel az MSZP EP-képviselője választási részvételre hívja a kivándorolt magyarokat. 

 

Újhelyit felháborította, hogy a magyar kormány kizárólag a határon túli magyarokat buzdítja részvételre az áprilisi magyarországi választásokon, mégpedig súlyos állami pénzekkel. Ugyanakkor teljesen figyelmen kívül hagyja a kivándorolt százezreket. Látszik is a regisztrációs adatokon, hogy ahol kampányol és mozgósít a Fidesz, ott tömegek kívánnak részt venni a választáson, míg a harmadik legnagyobb magyar városban számító Londonban például csak alig néhány ezren – írja Újhelyi, aki szerint

„ez a fajta tudatos állami beavatkozás felér a választási csalással”.

Újhelyi regisztrációs kampánya széles körben, több külföldi platformon és közösségi oldalon hívja választási részvételre a magyarokat. A kezdeményezést számos európai parlamenti képviselő is támogatásáról biztosította és osztotta meg a magyar nyelvű felhívást német, holland vagy épp brit felületeken. Köztük van Sylvie Guillaume, az Európai Parlament alelnöke is, aki saját honlapján és hírlevelében is terjeszti a felhívást, ezzel megszólítva a Franciaországban élő magyarokat – olvasható Újhelyi közleményében.

Összefogást sürget Márki-Zay Péter

„Úgy hiszem, a helyi Fidesznek is meg kell mutatnia választóinak, hogy a város érdeke mindennél előbbre való, még ha nem is ők adják a polgármestert” – nyilatkozta a FüHü-nek Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely független polgármestere megválasztásának másnapján. Ennek szellemében beszélt beiktatásán is. Amikor január elején bejelentette indulását, győzelméért senki nem adott volna egy fabatkát sem – ma délelőtt pedig már be is iktatták a hivatalába.

 

„Az országban szomorú állapotok vannak, a pártok, amelyekben továbbra sem bízom, még alkudoznak és még mindig sok az áruló, aki a megfélemlítésen és korrupción dolgozik – ebben a helyzetben nekem tennem kell azért, hogy országosan is megváltozzon a politika” – szögezte le polgármesteri beiktatásán elhangzott beszédében Márki-Zay Péter. A Hódmezővásárhelyen hat napja váratlan és nagyarányú győzelmet aratott független – akkor még civil, ma már – politikus hozzátette, hogy

párt nélkülinek mondta magát, de valójában az ország legnépesebb pártjának, a Fideszben csalódottak pártjának a tagja, annak a virtuális pártnak, amelynek tagjai nem lopnak, nincs kastélyuk, nem engednek be húszezer euróért migránsokat – sorolta.

Az Országgyűlési választásokon ezt a pártot fogja képviselni – szögezte le, hozzátéve, bízik az ellenzéki összefogásban miközben nem bízik az egyes pártokban. Ugyanakkor, ha a pártok – az MSZP-től a Jobbikig – összefognak, akkor saját érdekükké is válik a fékek és ellensúlyok kiépítése, hogy

„soha többé ne lehessen eltéríteni az országot”.

Pártállástól függetlenül minden magyar ember érdeke – fejtette ki –, hogy újra demokrácia legyen Magyarországon.

Szimbolikusnak is mondható bejelentést tett: baloldali politikus kér fel alpolgármesternek, miután ő jobboldali – így együtt tudunk minden különbséget félretéve dolgozni a városért, mutatott rá.

Beszédében egyébként is békejobbot nyújtott valamennyi, a kampányban ellene munkálkodott képviselőnek, politikusnak, párttagnak és közéleti személynek, köztük választási ellenfelének,a Fidesz-KDNP-s akkori (azóta e posztról lemondott) alpolgármesternek, Hegedűs Zoltánnak is.

„Ha megbántottam volna, ha bolondnak, hazugnak vagy zavaros fejűnek neveztem volna, elnézést kérek, ha esetleg a békés vásárhelyi polgárokat riogattam volna – mind ezért elnézést kérek” – mondta, nem kis iróniával, óriási tapsot kiváltva.

Helyi ügyekben is beszélt konkrét programokról, s megismételte, hogy több, a Hegedűs által ígért programot maga is meg kíván valósítani. Ilyen például a város összes templomának a felújítása és a migránsok betelepítése. Ez utóbbi kérdésben közös felhívást kíván eljuttatni a kormánynak – jelezte. Egyenlőséget ígért a város mind a 44 ezer polgárának, kiemelve a romákat és közmunkásokat. Leszögezte:

megfélemlítés nélküli, korrupciómentes várost alakítanak ki közösen, olyan helyet, ahol a közgyűlés csak a második legfontosabb, mert „azért a víz az úr”. Ezzel egyébként visszautalt a beszéde előtt elhangzott szavalatra: Petőfi Sándor Feltámadott a tenger c. versére.

Szavai nem csak Hódmezővásárhelynek, hanem az egész országnak szóltak, már csak azért is, mert szimbolikussá vált győzelme új irányt szabott az április 8-i választásoknak.

A február 25-i polgármester-választást megelőzően is sokan már az április 8-i választás főpróbájának tartották a múlt vasárnapi voksolást, amelyen végül több meglepetés is született: szokatlanul magas volt a részvétel (62,45 százalékos), ami még  magyarázhatja a közösen támogatott jelölt győzelmét (amiben az ellenzék csak reménykedni tudott – ez a második meglepetés), ám az igazi „durranás” a győzelem aránya volt: Márki-Zay elvitte ugyanis a szavazatok 57,49 százalékát, miközben a Fidesz-KDNP jelöltje, az azóta lemondott alpolgármester, Hegedűs Zoltán 41,63, a szintén függetlenként indult kiugrott szocialista Hernádi Gyula pedig csak 0,88 százalékot tudott összeszedni.

Márki-Zay Péter győzelme annak ellenére is váratlan volt, hogy felsorakozott mögötte a teljes ellenzék, a DK-tól az LMP-n át a Jobbikig bezáróan. Előzetesen a közvélemény-kutatások stabil Fideszes győzelmet vetítettek előre a Fidesz-bástyaként számon tartott városban, ahol emberemlékezet óta nem született ellenzéki győzelem;

Török Gábor politológus például azt írta utóbb, hogy „magam két olyan belső kutatási eredményről is tudok, amelyek egyaránt 60 százalék feletti fideszes győzelmet jeleztek”.

Politikusok, politológusok, szakértők, laikusok így is, úgy is magyarázzák az egykori fideszes, politikusként kívülálló, de helyben jól ismert, a 200 éves értelmiségi dinasztiából származó, hét gyermekes, hívő keresztény Márki-Zay győzelmét, de egy dologban egyetértenek: abban oroszlánrésze volt az összefogásnak, s bizonyítja az egy közös ellenzéki jelölt stratégiájának a helyességét.

Mindenesetre a múlt vasárnap eredménye – a rákövetkező napok tanulsága szerint – nagy lendületet adott az összefogási törekvéseknek: azóta az LMP, a Jobbik és a Momentum is feladta korábbi kérlelhetetlennek tűnő ellenállását a koordinált jelöltállítással szemben.

Elérkezett a jelöltállítási véghajrá

Már igen kevés idejük van az április 8-i országgyűlési választásokra ajánlásokat gyűjtő jelölteknek arra, hogy összeszedjék és benyújtsák az aláírásokat, minimum 500-at. Hétfőn délután négy órakor jár le az egyéni választókerületi jelöltek, kedd délután pedig az országos listák bejelentésének a határideje. Tegnap estig 1618 jelöltet jelentettek be, 767-et nyilvántartásba is vettek, miként három országos listát is. 295 jelölt  nyilvántartásba vételét elutasították.

 

A már hivatalosan is országos listát állítani képes három párt (amelyek listáját tehát már a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba is vette) az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció és a Fidesz-KDNP. Bejelentette országos listáját rajtuk kívül a Jobbik és a Szegényekért Párt is, ezek nyilvántartásba vételéről legkésőbb kedden kell döntenie az NVB-nek – derül ki az NVI adataiból. Mint emlékezetes, országos listát azok a pártok vagy pártszövetségek állíthatnak, amelyek legalább kilenc megyében, illetve Budapesten legalább 27 egyéni választókerületben állítottak jelöltet.

A választási bizottságok által nyilvántartásba vett 767 jelölt megoszlása:

  • Fidesz-KDNP: 106
  • Jobbik: 89
  • LMP: 4
  • MSZP-Párbeszéd: 57
  • DK: 46
  • Momentum: 25
  • Magyar Munkáspárt: 23
  • Szegény Emberek Magyarországért Párt: 21
  • Együtt: 20
  • Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt: 20
  • Magyarországi Cigánypárt: 20
  • Összefogás Párt: 19
  • Közös Nevező 2018: 16
  • Kell az Összefogás Párt: 14
  • Magyar Igazság és Élet Párt: 14
  • Tenni Akarás Mozgalom: 14
  • Családok Pártja: 12
  • Rend és Elszámoltatás Párt: 12
  • Független: 13
  • Egyéb, összesen 34 jelölőszervezet: 1-10 per jelölőszervezet.

A bejelentett, de még nyilvántartásba nem vett 1618 egyéni választókerületi jelölt megoszlása a következő:

  • Fidesz-KDNP: 106
  • Jobbik: 103
  • LMP: 94
  • MSZP-Párbeszéd: 58
  • Demokratikus Koalíció: 46
  • Független: 18

Összesen 63 jelölőszervezetnek van bejelentett, de még nyilvántartásba nem vett jelöltje, több mint 500. Már 31 független jelölt is leadta ajánlásait, 13-at közülük nyilvántartásba is vettek.

Az ajánlások ellenőrzésére három napja van a választókerületi választási irodának, a jelöltek nyilvántartásba vételéről ezután, legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon döntenek a választási bizottságok.

A választási iroda 3 napon belül elvégzi az ellenőrzést, s a bejelenéstől számítva legkésőbb a 4. Napon nyilvántartásba veszi a jelöltet.

 

Győztes kerestetik

A hódmezővásárhelyi Fidesz-fiaskó óta már sokan tudják, amit korábban is sejteni lehetett. Azt, hogy a Fidesz megbukott. Nem nagy bátorság ezt kimondani, a vak is látja, hogy a vesztes már megvan: a nemzeti együttműködés rendszerének élcsapata lejtmenetbe kapcsolt, innen már nagyon nehéz visszakapaszkodni.

A Vezénylő Tábornok és csapata vesztettek. Tudják ezt ők maguk is, ezért az idegesség, a növekvő arrogancia, az, hogy gyakorta már a látszatra sem ügyelnek.

Csodafegyverben nem bízhatnak a hatalmon lévők, ellőtték az összes puskaporukat. Már csak az elvakult Orbán-fanok hisznek nekik, a többiek számára ez nem több mint egy rosszul előadott tündérmese.

A vesztes kiléte már ismert, csak azt nem lehet még tudni, hogy ki fog győzni.

Győztes kerestetik. Sőt, győztesek. Egyedül ugyanis senki nem fog nyerni a Fidesz ellen. Nem azért, mintha a Fidesz annyira erős volna. Épp ellenkezőleg: kutyaütő csapat ez, jobb bajnokságban pofozógép lenne. A kapus rendre árnyékra vetődik, a védelem átjáróház, a középpályások csak keresik a labdát, a csatárok még helyzetbe sem kerülnek. Hogy ez a pancser gyülekezet a tabella élén áll, kizárólag annak köszönhető, hogy az ellenfél még mindig a csapatösszeállítással van elfoglalva.

Ha április 8-án nem Kubatov-közeli kopaszok vizslatják majd a vállunk mögött, hova húzzuk az ikszet, akkor kijelenthetjük, hogy a vesztes már megvan.

A győztes azonban még nem látszik sehol.

Fogy az idő. Győztes kerestetik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!