Kezdőlap Címkék Választás

Címke: választás

Az MSZP választmányának válaszára vár a DK

Nem okozott nagy meglepetést Molnár Csaba a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke, amikor ismertette a múlt héten elindított és két nappal ezelőtt lezárult pártszavazás eredményét

A két kérdés, amiről a DK mintegy 10 ezer tagjának a véleményét kérdezték, lényegében a következő volt: elutasítják-e azt a módszert, hogy az egyik párt vezetése meg akarja határozni, hogy egy másik párt kit jelöljön egy esetleges közös választási listára. A másik kérdés pedig arra vonatkozott, hogy elkezdjék-e a tárgyalásokat a 106 egyéni körzetet illetően.

Mint Molnár Csaba elmondta, a DK történetében soha nem látott arányban szavaztak a párttagok. Mintegy 70 százalékuk szavazott a két kérdésről, s közülük

az elsőre 92, a másodikra pedig 97 százalékban igennel válaszoltak.

Ez, a párt alapszabálya szerint, kötelezi az elnökséget, mondta Molnár Csaba. Vagyis, az azt jelenti, hogy e felhatalmazás alapján tárgyalhatnak csak más pártokkal.

Az ügyvezető alelnök elsősorban az MSZP-re gondolt, akik, Botka László színre lépése óta azt az álláspontot képviselik, hogy legyen közös lista, de azon Gyurcsány Ferenc ne szerepeljen.

A mi európai politikai kultúránktól távol esik, hogy beleszóljunk más pártok személyi ügyeibe,

mondta Molnár Csaba. Hozzátette: úgy hallotta, hogy a szocialisták azt ajánlják, hogy Gyurcsány induljon egy számára kedvezőnek tűnő egyéni körzetben – például Budapest XV. kerületében.

Olyan előfordul, hogy egy pártelnök a pártlista mellett egyéniben is indul, de hogy csak egyéniben, a pártlistát „kihagyva” induljon, arra még nem volt példa.

Molnár Csaba a kisebb pártokkal való együttműködésről azt mondta: ők nem zárkóznak el a tárgyalások elől, de miután az LMP és a Momentum is kijelentette, hogy nem kívánnak velük együttműködni a választáson, ezt a döntést elfogadják, és ők sem erőltetik a tárgyalásokat.

Ha az MSZP szombati választmány ülésén úgy határoz, hogy nem fogadja el az DK ajánlatát – közös lista, amelyen Gyurcsány Ferenc pártelnök neve is szerepel, – azt ők, szomorúan ugyan, de tudomásul veszik. Ebben az esetben nincs más, mint megállapodni abban, hogy mind a 106 egyéni körzetben egy demokratikus ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesz jelöltjével.

Botka: DK-val nem, LMP-vel igen

0

Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László szegedi szocialista polgármester. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje bízik a győzelemben, de 40 körzetet biztosan megvalósíthatónak tart. Az elől a kérdés elől kitért, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.

Botka háttérbeszélgetést tartott, amelyről beszámolva a HVG kiemelte, hogy Botka koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, s kitart amellett, hogy  Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb. Szerinte lesz megegyezés.

„Nem létezik a modell, hogy legyenek közös jelöltek az egyéni választókerületekben, de a pártok induljanak külön listán.”

Mindehhez hozzáfűzte: jogilag egy személy csak egy párt listáján szerepelhet, s ha valaki két párt közös jelöltjeként indul, az csak a közös listájukon lehet. Jogilag a koordinált indulást lehetne külön listákkal megoldani, de ebbe Botka a DK-val azért nem menne bele, mert ilyet csak olyan párttal érdemes kötni, amely plusz szavazókat hoz, azaz nem a meglévő bázison osztozik. Az MSZP esetében ilyen párt például az LMP.

Botka szombaton az MSZP politikai szezonnyitóján felsorakoztatja szövetségeseit,

köztük a korábban már ismert nevek mellett például a volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt is, aki a külpolitikáért felel majd. De meglepetésnevek is várhatók – mondta Botka, aki jelezte: a teljes csapatát még szeptemberben bemutatja.

A szocialisták miniszterelnök-jelöltje szerint legkésőbb december elejére eldől, hogy ő vagy Vona Gábor lesz-e Orbán Viktor kihívója. Ezt a közhangulat dönti majd el. A Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti – szögezte le.

Az északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 2. rész

0

Az első részt itt olvashatják.

Markuš úgy látta, hogy miközben az MSZP szavazótáboráért a DK és a Jobbik harcol, a Szél Bernadett vezette Lehet Más a Politika (LMP) pedig a parlamenti bejutásáért küzd, addig „a  liberális-baloldali Momentum” (ekként jellemzi a Momentumot a szlovák sajtó) a másik esélyes. Ezt nemcsak az egykori nagykövet, hanem egyre több szlovákiai híroldal és újságíró látja így. De miért is gondolják ezt, miközben a legutóbbi közvélemény-kutatások pont arra mutatnak rá, hogy a párt támogatottsága jelenleg öt százalék alatt van?

Először is egyedül a Momentum vezetői hangoztatták nyíltan, hogy a baloldalon egy teljes összefogásra van szükség. Fekete-Győr András pártelnök gyakran a 168.ora.hu weboldalnak adott interjújában arról beszélt, hogy „a „parlamenti demokráciában érték, ha koalícióban tudnak együttműködni egymással”. (Ebből a szerző téves konzekvenciát vont le, mivel a Momentum az augusztusi küldöttgyűlésen elutasította a koalíció létrehozását – a Fühü).

A másik ok, hogy a Momentum Nyugat-orientált és rendezné a Budapest és Brüsszel viszonyát, nagy kritikusa és ellenzője a keleti nyitásnak, legalábbis politikai értelemben. Mint ahogyan egy a 24.hu által megrendelt Republikon Intézet augusztus végi közvélemény-kutatásból kiderült: a válaszadók fele az Európai Unióval való kapcsolatot erősítené leginkább, és csupán 8 százalék közeledne jobban Oroszországhoz, mint Európához.

Végül pedig a Momentumnak az is a javára válik, hogy minden politikai mozgalomból kemény bírálatokat vált ki. Miközben a Fidesz „sorozik”, addig a rivális baloldali pártok „trójai falónak” nevezik a mozgalmat, amellyel szerintük Orbán teljesen szét akarja verni a magyarországi demokratikus ellenzéket. Viszont ezek a kétoldalú támadások azt az érzetet keltik a magyar választókban, hogy a Momentum egy olyan mozgalom, amely egyetlen előző kormányzással vagy politikai erőben sincs kapcsolatban, valóban egy új és a korábbitól eltérő politikát képvisel.

Markuš ezért úgy vette észre, hogy Fekete-Győr András népszerűsége rohamosan nő:
ellentétben a többi párttal képes meglovagolni a közhangulatot, aktuális politikai témákkal foglalkozik, képes számukra hasznos dolgokat bedobni a köztudatba. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy hét múlva tartott választásokon egy olyan témát vetnek fel, amellyel jelentősen megnövelhetik a szavazótáborukat. Azonban a szerző közben figyelmezett is a Momentummal kapcsolatban, mivel sok magyarországi és külföldi elemző – például a magyar oldalról Török Gábor politológust idézi – egy új Orbánnak, pártját pedig egy új Fidesznek látja.

Végül pedig az egykori nagykövet azzal fejezte be a cikkét, hogy ő sem veti el annak lehetőségét, hogy a 2018-as választások végül nem éppen a Fidesz szája íze szerint fognak végződni: a kormánypártnak nem sikerül kellő mennyiségű szavazatokat begyűjtenie, és így évközi választásokat tartanak majd, ami egyben a NER abszolút vereségét jelentené.

Paks: Nyert a Fideszes jelölt

0

Szabó Péter, a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje, jelenlegi alpolgármester nyerte az időközi polgármester-választást a Tolna megyei Pakson, amelyet 31 százalékos részvétel mellett rendeztek vasárnap.

Szabó Péter 3423, a független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott.

A 15 837 választásra jogosultból 5009-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt – tette hozzá az MTI jelentése szerint.

A választást azért rendezték, mert a 2014-ben a Néppárt jelöltjeként polgármesterré választott Süli János összeférhetetlenség miatt május 31-ével lemondott tisztségéről, miután Áder János köztársasági elnök április 26-án kinevezte a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterré.

Szabó Péter 43 éves tanár-muzeológus, 2006-tól 2010-ig a Paksi Lokálpatrióták jelöltjeként listás mandátummal volt önkormányzati képviselő. 2010-ben szintén az egyesület jelölésében indult egyéni körzetben, ahol akkor a Fidesz jelöltje nyert. 2016-ban a Fidesz támogatásával főállású alpolgármesterré választották.

 

 

 

Tíz éve történt – Tiltakozás a közvagyon eladása ellen

0

2007. szeptember 8-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom demonstrációján több ezren tüntettek a Pénzügyminisztérium előtt.

A tüntetésen felszólalók a közvagyon eladása ellen tiltakoztak, egyebek mellett a kormányzati épületek, valamint az egészségügyi és kulturális intézmények értékesítésének leállítását követelték – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A tüntetés békésen zajlott, atrocitás nem történt.

Csaknem 1500-an indultak el szombaton délután 4-kor a Hősök teréről az Andrássy úton át a Pénzügyminisztériumhoz, a József nádor téri épülethez érve azonban már több ezresre duzzadt a tömeg. A szervezők bejelentették, hogy hétfő délután 5 órától hajnali 2-ig a Parlament előtt fognak tüntetni.

Az indulás előtt a Hősök terén is többen felszólaltak. Az állami vagyon eladása ellen tiltakoztak, valamint

a Gyurcsány-kormány távozását és azonnali előrehozott választásokat követeltek.

A résztvevők többségénél nemzeti színű lobogó volt, de többen árpádsávos zászlókkal érkeztek. Sokan a Kossuth téren kora délután befejeződött demonstrációról mentek át a Hősök terére.

Hatvan aláíró kezdeményezéséhez csatlakozva az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom szervezte a tiltakozó megmozdulást a szerintük alkotmánysértő vagyontörvény ellen. A tüntetést támogatta a Professzorok Batthyány Körének elnöksége, valamint a MAGOSZ és a Magyarországért Egyesület.

Hatalmas választási csalás Magyarországon

1

Hetven éve, 1947. augusztus 31-én előrehozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom felé.

A második világháborút követő első választáson, 1945 novemberében elsöprő fölénnyel, 57 százalékos eredménnyel győzött a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP). A kisgazda Tildy Zoltán vezetésével megalakult koalíciós kormányban az FKGP mellett a kommunisták, a szociáldemokraták (SZDP) és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) vett részt. Miután

Magyarország államformája 1946 februárjában köztársaság lett,

államfővé Tildyt választották, helyét a kormány élén a szintén kisgazda Nagy Ferenc vette át. A hegemóniára törekvő kommunista párt főtitkára, Rákosi Mátyás – maga mögött tudva a megszálló szovjet hadsereget és a kommunista befolyás alatt álló titkosrendőrséget – sikeresen alkalmazta hírhedtté vált szalámi taktikáját, vagyis felszeletelte, meggyengítette a rivális pártokat. Politikai ellenfelei börtönbe kerültek vagy száműzetésbe kényszerültek, a leszámolást segítették a többi pártba beépített „kriptokommunisták” is.

1947 július végén az önmaga feloszlatását kimondó országgyűlés még új választójogi törvényt fogadott el. Ez jelentősen, 10 százalékkal szűkítette a választásra jogosultak számát, kizárva egyebek között számos háború előtti jobboldali szervezet volt tagjait. (A törvény a „Lex Sulyok” gúnynevet kapta, mert a kisgazda Sulyok Dezső is elvesztette választhatóságát.)

A kommunista irányítás alatt álló belügyminisztérium a névjegyzéket is manipulálta,

amelyből többnyire a polgári pártok és a szociáldemokraták támogatói maradtak ki.

A választási törvény azt is lehetővé tette, hogy akit valamely körzet névjegyzékébe felvettek, de nem tartózkodott lakóhelyén, tartózkodási helyének körzetében szavazhasson. Az erre való jogosultságot a névjegyzék kivonatával igazolták, ez színe miatt kapta a kék cédula elnevezést.

A szabályozással visszaélve a kommunista párt aktivistái, „vándorszavazói” hamis kék cédulákkal felszerelkezve több helyen is voksoltak.

Péter Gábor, az ÁVO vezetője szerint 62 981, történészek becslése szerint 100-200 ezer „kékcédulás” szavazatot adtak le ily módon, a pontos számot utólag már nem lehet megállapítani. A kommunisták számos más visszaélést is elkövettek, de ez lett a legismertebb, a köznyelv ezért emlegetett „kékcédulás” választásokat.

A választásokon végül a volt kormánykoalíció négy pártja (MKP, SZDP, NPP és az FKGP) megkapta a szavazatok 60,9 százalékát (271 mandátum), a hat ellenzéki pártnak 39,1 százalék jutott. Az ellenzék legnagyobb ereje, a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt 820 453 „tiszta szavazatával” (60 mandátum) valamennyi párt közül a második helyet szerezte meg. A Magyar Függetlenségi Pártnak 49, a Független Magyar Demokrata Pártnak 18, a Radikális Pártnak 6, a Keresztény Női Tábornak 4 és a Polgári Demokrata Pártnak 3 képviselője lett az új országgyűlésben.

Az MKP által létrehozott Baloldali Blokk (amely a kommunistákon kívül az SZDP-t, az NPP-t és a Szakszervezeti Tanácsot tömörítette) tehát még így sem szerzett abszolút többséget, a kormányba be kellett venniük a kisgazdákat is.

Novemberben aztán, miután a Függetlenségi Párt csalással vádolta meg a kommunistákat,

Rákosiék cinikus módon azzal vágtak vissza, hogy a visszaélést ellenfelük követte el, manipulálva az ajánlószelvényekkel.

A kommunista Major Ákos vezette Országos Nemzeti Bizottság természetesen az MKP javára döntött, a Függetlenségi Párt mandátumait elvették, a pártot feloszlatták. A „felszalámizott”, meggyöngült kisgazdák a továbbiakban már képtelenek voltak érdemben szembe szállni a kommunistákkal, többé nem állt semmi a diktatórikus rendszer kiépítésének útjában

Menekültügy, mint választási téma

0

Az Európai Unió két olyan tagállamában is választásokra készülnek, amelyekre az elmúlt két évben óriása hatást gyakorolt a menekültkérdés. Éppen ezért a kérdés rendezése mind Németországban, mind pedig Olaszországban prioritásnak számít.

 2015-ben helyes volt beengedni a menekülteket, de soha többet nem akarunk hasonló katasztrófa helyzetet – ma már ezt mondja Angela Merkel. Amikor két éve, 2015-ben 980 ezer menekült  érkezett Németországba elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból, a német kancellár még „Isten hozzád”-dal, azaz „Willkommen”-nek üdvözölte őket. Döntését döntését sokan vitatták nem csak hazájában, hanem az Európai Unióban, sőt még az Egyesült Államokban is. Az idén hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök például katasztrofális hibának nevezte a menekültek ilyen áradatának a beengedését mondván: lehettek közöttük terroristák is. Merkel emberiességi okokkal indokolta a menedékkérők beengedését, de rögtön megismételte kampánya jelszavát:

soha több hasonló katasztrófa helyzetet!

Merkel – az Európai Unió nevében – megállapodott Erdogan török elnökkel abban, hogy Törökország nem engedi a menekülttáborokból külföldre azokat, akik papírok nélkül akarnak az EU-ba bejutni. Az Európai Unió három milliárd eurót fizet ezért Törökországnak. Bár a török elnök és a német kancellár viszonya igen feszült, Erdogan nem mondta fel az egyezményt, ami szép pénzt hoz neki a konyhára. Merkel a Welt am Sonntagban utalt arra, hogy Olaszország esetében is szükség lehet hasonló egyezményre. Az olaszok kötöttek egy szerződést arról, hogy a líbiai milíciák állítsák meg a menekültek invázióját, de a számlát Brüsszelnek nyújtják be.

Esélyek Németországban

Németországban szeptember 24-én lesznek választások. A közvélemény-kutatásokban Angela Merkel kancellár vezet 38%-al, kihívója, Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére 23%-on áll. A menekültügyben Merkel élesebb kritikusának számító  Alternatíve für Deutschland a szavazópolgárok 8%-ra számíthat. Az FDP 9%, a Linke (baloldal) szintén 9%, a zöldek pedig 7%-on állnak. Minden bizonnyal koalíciós kormány alakul majd Németországban, de azt nem lehet tudni, hogy folytatódik-e majd a jelenlegi kereszténydemokrata-szociáldemokrata együttműködés.

 

Az Év szava lehet a szavazatmaximálás

Mint ismeretes. évről, évre megrendezik az Év szava versenyt. Ha megkérdeznének, én az idei megmérettetésre biztosan benevezném a szavazatmaximálás nevű versenyzőt.

Szép a hangzása ennek a szónak, és majdnem olyan könnyű kiejteni, mint azt, hogy empíriokriticizmus.

Nem mintha ez utóbbi tetszene nekem, csupán jelezni szeretném, hogy egyetértek egy bizonyos Kant nevű filozófus örökbecsű meglátásával, miszerint „szép az, ami érdek nélkül tetszik.”

A szavazatmaximálás ilyen szó. Jelen formájában ugyanis nem fűződik hozzá érdek, van, akinek tetszik, ebből pedig az következik, hogy szép. Fűződhetne persze érdek hozzá, vagyis, maximalizálódhatnának a szavazatok, de ezek annyira megátalkodottak, hogy eszük ágában sincs maxinmalizálódni.

Lehet, hogy van olyan olvasó, aki már kitalálta, hogy az ellenzéki pártok szavazatszerző képességeiről értekezünk a fenti fondorlatos módon. Nem mindegyikéről persze. A Jobbik például senkivel sem fog maximalizálni, ők ugyanis abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy velük senki sem kíván összefogni. Mellettük a Momentum a másik, akiket nem fenyeget a maximalizálódás veszélye – velük ugyan lenne, aki összefogna, ám ők nem hajlandók összefogni senkivel.

Vagyis, egy tipikusan magyar szavazatmaximálással állunk szemben, amelynek az a lényege, hogy a résztvevők addig maximalizálják a szavazatokat, ameddig azok összértéke  el nem éri a nullát. Ez persze matematikailag nem könnyű feladat, de kis odafigyeléssel, valamint az eddigiekhez hasonló, további marakodással azért viszonylag gond nélkül megoldható.

Variációk vereségre

„Mi a győzelemről megtanultuk
Hogy a részvétel a fontosabb
Hogy a vereség is fizet szépen
És a győztes sokkal fáradtabb”

Sztevanovity Dusán

Van, aki mindenki mással összefogna, egyedül azokkal nem, akikkel a világért sem. Mások önállóan indulnának, és nem közösködnének senkivel, leszámítva azokat, akikkel igen.

Vannak, akikkel senki nem hajlandó együttműködni, kivéve azok, akik igen. És olyan is van, akivel szinte mindenki összefogna, de ő senkivel sem hajlandó közösködni.

Mindenki senkivel, senki mindenkivel. Vagyis: mindenki mindenki ellen.

A másik oldalon egyszerűbb a helyzet. Ott csupán egyetlen erő van, neki nem kell összefognia senkivel. Hiába hogy kutyaütő, ő fog győzni.

Pedig, ez a majdani győztes társaság korántsem olyan ütős alakulat, mint amilyennek mutatja magát. Épp ellenkezőleg: kispályás csapat ez, libalegelőn lenne a helye. Rendes bajnokságban pofozógép volna. A kapus rendre árnyékra vetődik, a védelem átjáróház, a középpályások csak keresik a labdát, a csatárok még helyzetbe sem kerülnek.

Hogy ez a pancser gyülekezet mindig nyerésre áll, kizárólag annak köszönhető, hogy az ellenfél nincs ott a pályán. Már megy a meccs, de ők még mindig az összeállításon vitatkoznak. Hogy ki legyen a szélső, ki a bekk, és ki az edző.

El kellett volna már dönteni rég, de még az utolsó utáni pillanatban is van egy új, még az eddigieknél is jobb ötlet.

Hogy ne így legyen, hanem úgy. Vagy fordítva. Vagy sehogy.

Mintha a saját vereségükre fogadtak volna.

Győzni? Az meg mi?

Tanították valamikor az iskolában, de épp hiányoztak, és elfelejtették bepótolni.

Ja, és vannak a nézők, akikért lenne ez az egész. Az ő bőrükre megy a játék, de ki a fenét érdekel.

Az idő így is, úgy is, telik. Sőt, nemcsak telik, de múlik is.

Fogy az idő, elfogy a levegő.

Gólyafészekbotrány Csehországban

0

A legesélyesebb jelöltet elviheti a rendőr a választások előtt.

A gazdasági rendőrség kérte Andrej Babis egykori pénzügyminiszter mentelmi jogának felfüggesztését. Babis, aki egyáltalán nem mellesleg

hazája második leggazdagabb embere,

jelenleg az ANO pártot vezeti, és minden esélye megvan arra, hogy az első helyen végezzen az októberi választásokon Csehországban.

Ez az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy megakadályozzák a választási győzelmet

– nyilatkozta Andrej Babis a Reutersnek. Nagy kérdés, hogy a parlament megszavazza-e a fordulatos múlttal rendelkező Babis mentelmi jogának a felfüggesztését. Miért kérte ezt a gazdasági rendészet?

A kérés alapja egy tíz évvel ezelőtti ügy: Babis egyik cége akkor építette a Stork Nest (Gólyafészek) nevű komplexumot Prága mellett. A beruházáshoz 50 millió korona (2,25 millió dollár) uniós támogatást vettek fel. Az Olaf,

az EU csalás elleni hivatala is vizsgálódik az ügyben.

Babis arra hivatkozik, hogy csaknem 200 cége van, a Gólyafészek a gyerekekeinek biznisze volt. Szerinte a cég jogosan kapott uniós támogatást, hiszen az fiatal vállalkozóknak szólt.

Babis nem kispályás játékos: tanulmányait a nagy Szovjetunióban végezte és

jó kapcsolatokat épített ki az orosz és a csehszlovák titkosszolgálattal.

Még a rendszerváltás előtt megkezdte vállalatbirodalmának kiépítését. Ma már több mint 40 ezer ember dolgozik Babisnak a világ 17 országában. Vagyonát a Forbes 3,4 milliárd dollárra becsüli. Ezzel ma ő a második leggazdagabb cseh.

Mi hiányzik még a legendás életműből?

A miniszterelnöki poszt.

Ezt is megszerezheti a 63 éves Andrej Babis, aki különben Pozsonyban született szlovák családban, ha közbe nem szól a rendőri vizsgálat. Ehhez azonban a prágai parlamentnek meg kellene szavaznia Babis mentelmi jogának a felfüggesztését. Egy leendő miniszterelnök esetében ez nem kis bátorságot igényelne a képviselő uraktól és hölgyektől Prágában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK