Kezdőlap Címkék Választás

Címke: választás

Orbán vs Simicska: a nagy bomba még csak ezután robban?

0

Az elmúlt hetekben valóságos szőnyegbombázás folyt a magyar közéletben, szinte naponta kerültek elő újabbnál újabb, a kormány, vagy annak egyes prominensei számára kínos ügyek.

S bár nem minden információ Simicska Lajos médiájában jelent meg, sokan mégis Orbán Viktor egykori barátját és szövetségesét tudják a szivárogtatások mögött.

A Süddeutsche Zeitung – amely A szürke eminenciás hadjárata címmel írt cikket Simicska és Orbán csatájáról – úgy véli, hogy a napvilágra került korrupciós ügyek sorozata veszélyeztetheti Orbán Viktor korábban biztosra vett győzelmét.

A német napilap feltételezése szerint Simicska Lajos az igazán nagy bombát a választás előtti napokban robbantja, így a kampány az utolsó pillanatig izgalmas marad.

Lapszem – 2018. április 3.

0

Ma a Budák és a Richardok ünneplik a névnapjukat. A Buda magyar eredetű, régi keresztnév, melyből később helynév lett, valószínűleg a szláv Budimir névből. Jelentése: lenni, béke. A Richard Germán eredetű, a Rikhart névből. Jelentése: uralkodó, hatalmas. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Idők: Töretlen Orbán Viktor népszerűsége

A teljes felnőtt népesség 50 százaléka választaná ismét miniszterelnöknek Orbán Viktort – derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Idők számára készült közvélemény-kutatásából.

Ugyanebben a körben Karácsony Gergelyt mindössze 13, Szél Bernadettet 8, Vona Gábort 7, Gyurcsány Ferencet 3, Fodor Gábort és Fekete-Győr Andrást pedig egyaránt 1 százalék támogatja.

A Nézőpont Intézet 2015 májusa óta végez rendszeres kutatást a lehetséges kormányfőjelöltek közvetlen támogatottsága kapcsán. Akkor Orbán Viktort a magyarok 32 százaléka támogatta. Ez a szám 2015 októberében már 43, 2017 novemberében pedig már 47 százalék volt. Vona Gábort az elmúlt közel három év során egyszer sem támogatták 13 százaléknál többen, utóbbi eredményt 2015 augusztusában érte el a Jobbik elnöke. Akkor ért a csúcsra Gyurcsány Ferenc is: a Demokratikus Koalíció elnökét azon a nyáron a teljes felnőtt népesség 9 százaléka támogatta.

Népszava: Szégyen és megaláztatás a cigányságnak

Az Országos Roma Önkormányzat feloszlatását, az elnök lemondását követeli Setét Jenő polgárjogi aktivista – olvasható a Népszavában. A RomNeten közzétett nyílt levele szerint az ORÖ csak szégyent és megaláztatást jelent a cigányság számára.

Előzőleg egy titokban készített hangfelvételt hozott nyilvánosságra a Magyar Nemzet: ennek alapján Balogh János ORÖ-elnök fiktív kampányrendezvényre akart 3,5 millió forintot „lepapírozni”.

Magyar Hírlap: Már szégyelli Vonát a Jobbik

Hiába nem szeretnék a magyarok egyöntetűen, hogy az illegális bevándorlás tömeges legyen, ha a nemzeti oldal támogatói nem mennek el szavazni, akkor nem várt meglepetések történhetnek április 8-án – mondta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel politikai elemző.

A politológus hangsúlyozta, már több hangfelvétel is bizonyítja, hogy a Soros-féle szervezetek célja saját gazdasági és politikai érdekeik érvényre juttatása, tehát Magyarország bevándorlóországgá tétele. Hozzáfűzte, Ukrajna iskolapéldája annak, hogy milyen, ha ezek a szervezetek sikerrel járnak. Csak az ukrán kormányban legalább százötven Soros-szövetséges tevékenykedik, marionett bábuként mozgatják az ukrán kormányt, ráadásul a stratégiai vállalatokat is ők irányítják.

Deák úgy véli, ugyanezt szeretnék elérni Magyarországon is, ahol egy olyan horror koalíciót juttatnának hatalomba, melynek tagjai semmiben sem tudnának megállapodni, az ebből adódó politikai káoszt kihasználva pedig a megválasztott képviselők helyett ezek a Soros-szervezetek irányítanák az országot. Úgy fogalmazott, mindez rendkívül veszélyes, hiszen a júniusi uniós csúcson döntés születik a kötelező betelepítési kvótákról, melynek keretében Magyarországra évente tízezer migránst telepítenének be. Ha ezen a csúcson egy bevándorláspárti vagy instabil magyar kormány képviselteti magát, akkor garantáltan ránk tudják erőltetni az illegális bevándorlók befogadását – tette hozzá.

Magyar Nemzet: Szigetvári Viktor szerint le lehet váltani a Fideszt

A Fidesz hibái, a választók kiábrándultsága és az, hogy az ellenzéki pártok gyengeségük mellett képesek alternatívát mutatni, esélyt adhat arra, hogy április 8-án megtörjék a kormány hatalmát – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Szigetvári Viktor. Az Együtt miniszterelnök-jelöltje szerint a mai rendszerváltó helyzetben a Jobbikkal való együttműködés része annak a folyamatnak, amely megváltoztathatja az országot.

Szigetvári szerint lérhető az is, hogy abszolút kisebbségbe szorítsuk őket, vagyis kevesebb, mint 50 százalék legyen a parlamenti képviselőik aránya a következő ciklusban. Őszintén szólva, ha a Jobbik hajlandó lett volna átfogó megállapodást kötni az ellenzékkel, akkor még azt is elképzelhetőnek tartottam volna, hogy a Fideszt egyharmad környékére szorítsuk vissza. Optimista csak azért vagyok, mert mindenütt, ahol járok az országban, az elégedetlenséget látom a választók többségénél. Kérdés, hogy az elégedetlenséget mandátumra tudják-e váltani az ellenzéki pártok. Ebben már kevésbé vagyok optimista ma, amikor még mindig rengeteg olyan választókerületben van több ellenzéki jelölt, ahol már egy indulóra kellett volna egyszerűsíteni a döntést.

Nyugaton nő a frusztráció Orbánnal szemben

„Ilyen mértékű, ennyi közpénzt felemésztő destruktív EU-ellenes kampányt egyik kormány sem folytatott. Ez példa nélküli Európában” – szögezi la a Független Hírügynökségnek adott intejújában Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai szakértője. „A külpolitikai üzenetek egy a szélsőjobboldali szereplők retorikájával megegyező narratíva, amely a migráció biztonságiasító keretezésén, a civilizációk harcán és összeesküvés-elméletekre épülő világmagyarázaton alapszik, célja a társadalom polarizációja és a saját táborának mobilizálása a félelemkeltés erejével” – fejti ki, hozzátéve: egyrészt hatalomtechnikai szempontból van szüksége még mindig a Fideszre az Európai Néppártnak, másrészt van egy gazdasági szempont is , amiért az egyre szaporodó és élesedő bíráltok ellenére a nyugat – az élén az Európai Unióval – nem lép fel Orbánék ellen: például az, hogy az uniós támogatások mellett a német autóipar az Orbán-rezsim legfőbb finanszírozója. De egyre gyakrabban merül fel az uniós támogatások feltételhez kötése, ami jogilag ugyan nehezen kivitelezhető, de egy általános, mindenkire érvényes és az EU-költségvetés minden elemére kiterjedő szabály kidolgozása célravezető lehet – mondja a szakértő.

 

A külkapcsolatok alakulása egy ország létének nagyon erős befolyásoló tényezője, bár persze a választásokat – közvetlenül legalábbis – nem képes eldönteni. De vajon befolyásolni képes-e? A választókat befolyásoló tényezők sorában hol foglal helyet?

Kicsit távolabbról kezdeném:  irányadó lehet az Ipsos-Mori Társadalomkutatási Intézet 27 tagállamra kiterjedő felmérése, miszerint Magyarországon elsősorban az egészségügy, a korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség érdekli a választópolgárokat, és csak 3 százalékot kapott a kormánypropaganda keretében a csapból is folyó migráció rendszerszintű fenyegetettség problémája. Hódmezővásárhely részben azt bizonyította, hogy a csúcsra járatott hisztériakeltés ellentétes hatást is ki tud váltani. Ugyanerre a narratívára lettek felhúzva a külpolitikai üzenetek is.

A kormány a nemzetállami szuverenitás megvédésének és a bevándorlás feltartóztatásának kettős pillérére építi a legitimitását, miközben egy „háromfejű sárkánnyal hadakozik:

az EU-val, Soros Györggyel, és a migrációval. Ez egészült ki az utolsó percben a ENSZ-szel.

Ez utóbbi beemelése a kampányba talán kétségbeesett kísérletnek tűnik a feszültség fokozására, a harci kedv fenntartására. Ön szerint még ezzel is be lehet etetni a magyar társadalmat?

Ennek a hatékonysága erősen kétséges, de legalábbis kétesélyes. Az ENSZ-ellenes plakátok egyben kijelölték Fidesz Nyugat-ellenes politikájának spektrumát, az unió kereteit  túllépve multilaterális szintre emelte a mainstream-elleni lázadást. Kevésbé érdekli, hogy egy nem kötelező érvényű ajánlás-tervezet kapcsán plakátolta tele az országot, csak az számít, hogy elhitesse a szavazóival: újabb frontot nyitott a külső beavatkozással szemben.

Erre azért volt szükség, mert a migránsellenes propaganda már nem érte el a kívánt hiszterizáló hatást?

Igen, és a rendszer természetéből adódóan nem lehet meghátrálni, Hódmezővásárhely után sem halkult a sorosozás és a migránsozás csúcsra járatása. Ez egy a szélsőjobboldali szereplők retorikájával megegyező narratíva, amely a migráció biztonságiasító keretezésén, a civilizációk harcán és összeesküvés elméletekre épülő világmagyarázaton alapszik, célja a társadalom polarizációja és a saját táborának mobilizálása a félelemkeltés erejével.

A legtöbb külpolitikai jellegű kérdés erre a láncra fűzhető fel a kampányüzenetek szintjén.

A Fidesz stratégiája, hogy egy kiterjesztett összeesküvés-elméletbe ágyazza a Nyugattal fennálló vitás ügyeket: azt próbálja elhitetni a szavazóival, hogy Magyarországot csak a menekültügyben elfoglalt eltérő álláspontja miatt érik bírálatok a jogállamiság leépítése, a rendszerszintű korrupció és a szabadságjogok szűkítése kapcsán.

De ennek ellenére sikeres, nem?

A Fidesz stratégiája annyiban mindenképpen sikeresnek mondható, hogy Brüsszelben még mindig nem mondták ki, hogy a jogállamiságot rendszerszinten fenyegeti a magyar kormány. Mindemellett az az Európai Néppárton belüli a növekvő  frusztráció és elégedetlenség ellenére sincs kézzelfogható jele annak, hogy ki akarnának hátrálni a Fidesz mögül. Manfred Weber, a Néppárt főtitkára épp most állt ki megint a magyar miniszterelnök mellett, elismerve a migráció feltartóztatására hozott magyar intézkedések helyességét, azt hangsúlyozva, hogy Orbán Viktor „élénkíti az európai politikai vitákat”.

Vagyis egyelőre azt látjuk, hogy az unió inkább eltűri az orbáni illiberális hibrid rezsimet.

Gondolom, mindennek mélyen húzódó érdek-alapú okai vannak…

Egyrészt van egy hatalomtechnikai szempont: a Néppárt számára fontos az a 12 szavazat, amely ezt a pártcsaládot erősíti, s nem egy másikat. Nemrég Michael Gahler a CDU néppárti képviselője a magyar kormány Ukrajnával szembeni fellépése kapcsán nevezte „Putyin pincsijének” Orbánt, de rögtön hozzátette, reméli, hogy a Fidesz a Néppárt soraiban marad. Másrészt a gazdasági érdekek is sokat nyomnak a latba: az Orbán-kormány például nagyon jó kapcsolatokat ápol a német ipar szereplőivel, akik elsősorban a gazdasági-politikai stabilitásban érdekeltek.

Az uniós támogatások mellett a német autóipar az Orbán-rezsim legfőbb finanszírozója.

Van azonban némi ellentmondás – legalábbis látszólagos: miközben a magyar kormány Európa-ellenes jelszavakkal operál – „Állítsuk meg Brüsszelt!” – , a magyarok maradnak Unió- és integrációpártiak. Tehát a kampány ilyen szempontból nem sikeres, Orbánék mégis ragaszkodnak hozzá. Ez hogyan lehetséges, hiszen Orbánról azt tényleg el lehet mondani, hogy pragmatikusan politizál.

A magyar társadalom nagymértékben EU-párti, de ettől még érzékelhető a kormányzati propaganda hatása, ezt igazolta a Medián tavaly őszi mérése. Eszerint a lakosság első helyen a migrációt, Soros Györgyöt és külföldről támogatott civil szervezeteket nevezte meg külső fenyegető tényezőként, sorban utána az Európai Unió jött és csak ezt követően Oroszország. Ebből az is kiderült, hogy átment a kormányzat Brüsszel-ellenes fő üzenete: a megkérdezettek közül

másfélszer annyian tartották fenyegetőnek Brüsszelt, mint az Európai Uniót.

A Fidesznek több szempontból is kényelmesebb az Európai Bizottságból főellenséget kreálni: egyrészt Brüsszelnek csak korlátozott eszközei vannak a visszavágásra, a legfontosabb gazdasági ügyekben pedig másodhegedűs az irányokat érdemben meghatározó kormányközi intézményekkel, a Tanáccsal, az Eurócsoporttal szemben.

Akkor az ő szempontjukból ügyesen kezelik a külkapcsolati kérdések beemelését a kampányba?

A Fidesz szavazótáborának egy részét tudja ezzel cementálni, a szuverenitásra leselkedő külső fenyegetettség fenntartása mozgósítására is alkalmas, egyben szelepet biztosít az elitellenes frusztrációk kiengedésére. 2010 előtt még a Fidesz vádolta az „elmúlt nyolc év” szocialista-liberális kormányait Európa-ellenes retorikával,  majd egyértelműen Európa-ellenes retorikára váltott. Az egészet egy széles értelemben vett szuverenitásdiskurzusba ágyazza, azon az alapon, hogy potenciális konfliktus húzódik a magyar érdek és a romlásba tartó migrációs kérdésekben „önveszélyes Nyugat” között, ezért elengedhetetlen a nemzetállami szuverenitás megerősítése. Orbán március 15-i beszédében odáig ment, hogy a veszély szerinte immáron Párizs, Berlin és Brüsszel irányából leselkedik ránk.

De a retorika visszaüt, nézzük meg, milyen reakciókat váltott ki Lázár János rasszista bécsi videója.

A start jele az volt, amikor Orbán kockás inget húzott a 2002-es választások elveszítése után és „elvegyült” a nép közé?

Orbán Viktor populistaként az Európai Uniót és a nyugati mainstream elitet állítja szembe a magára hagyott és kizsákmányolt emberekkel. Így írható le a Fidesz establishment-ellenessége.

Hogyan lehetséges, hogy miközben a magyarok Unió- és integráció-pártiságát alapjaiban nem sikerült megváltoztatni, eközben az Oroszországgal kapcsolatos érzeteket-érzelmeket igen? Olyanoknál is, akik családi okokból korábban erőtejesen oroszellenes érzelmekkel rendelkeztek.

Nem véletlen, hogy az oroszbarát geopolitikai attitűd elsősorban a Fidesz-szavazókat jellemzi. Tudatosan felépített stratégiával áthangolható a választói hozzáállás, ebben a kormányzati retorikával párhuzamosan nagyon  fontos szerepet játszott a kormányzati irányítású médiában megjelenő oroszbarát és nyugatellenes narratívák. Eszerint Putyin a keresztény tradicionális családi értékek védelmezője a dekadens, hanyatló Nyugattal szemben

Ezek szerint van mód a társadalmi attitűdök megváltoztatására ilyen – történelmi léptékkel mérve – rövid időn belül is?

Láthatóan olyan szavazóréteg véleményét is meg lehet változtatni, amely eredendően inkább nyugatbarát volt és kevésbé oroszpárti.

És korrupció elfogadása, de legalábbis eltűrése? Annak mi az oka?

A korrupció itthoni érzékelésével kapcsolatban érdemes felidézni Lánczi Andrásnak, a Századvég Alapítvány elnökének a 2015-ben megfogalmazott álláspontját:

„amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.

A Fidesz szavazótáborának egy része egyetért ezzel és cinikusan úgy véli, hogy „még mindig jobb, ha a mieinkhez vándorolnak a közpénzek”, mintha a politikai ellenfelek zsebébe kerülnének. Ebben szerepet játszik a kormánypárti média egyoldalú, politikailag elfogult tartalom előállítása, a kormányra nézve súlyosan terhelő ügyek elhallgatása. De Hódmezővásárhely megmutatta, hogy a rendszerszintű korrupció lassú méregként is hat, amennyiben az ellenzék egyre több elégedetlent tud mobilizálni..

És a külkapcsolatok szintjén?

A rendszerszintű korrupció egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kap.

Vegyük az OLAF jelentést az Elios-ügyről, egészen Szabó Zsolt államtitkár 1,2 milliárdján át az úgynevezett gyémántügyig. Egyelőre nem látni, milyen következményei lesznek mindennek a külkapcsolatok terén, de

ha összeadjuk mindezt a jogállamisági vitával, akkor a magyar kormány elég kedvezőtlen alkupozícióban indul például a 2020 utáni uniós keretköltségvetés vitájában.

Egyre gyakrabban merül fel az uniós támogatások feltételhez kötése, ami jogilag azonban nehezen kivitelezhető. Egy általános, mindenkire érvényes és az EU-költségvetés minden elemére kiterjedő szabály kidolgozása viszont célravezető lehet. Szigoríthatnák például az uniós pénzek tagállami elköltését felügyelő mechanizmusokat az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének erőteljesebb kikötésével.

Ön sokat forog külföldiek körében, mit tapasztal, hogyan látják a magyarországi helyzetet?

A brexit-népszavazás óta a destruktív EU- és Nyugat-ellenes kampányok még veszélyesebbek,

Nyugaton elsősorban amiatt aggódnak, hogy közép- és hosszútávon  ennek rendszerszintű következményei lesznek az integrációba vetett bizalom és az intézményi legitimitás aláásásával.

Az unió egyelőre keresi a fogást az európaizáció visszaszorításán munkálkodó lengyel-magyar szövetségen, amely etnikailag homogén, keresztény, tradicionalista értékeken alapuló társadalmakban látja Európa jövőjét. Kérdés továbbá, hogy győzelem esetén milyen intézkedéseket hoz a Fidesz, az eddigi tapasztalatok ugyanis sosem a konszolidációról szóltak. A jogállamiság további gyengítésével és a szabadságjogok további szűkítésével még inkább a szélsőjobboldalra pozicionálná magát a Fidesz, amely

már egyébként is az európai szélsőjobboldali pártok hivatkozási pontja:

a holland Geert Wilderstől az olasz Matteo Salvinin át a cseh Tomio Okamiuráig követendő modellként emlegetik a magyar miniszterelnököt.

Egy utolsó kérdés: mennyire egyedülálló ez a fajta politizálás a régióban?

A szélsőjobboldali szereplőktől nem áll távol, de 2016-ban a szlovákiai választások előtt Robert Fico is hasonlóan populista, EU-ellenes, kirekesztő retorikával kampányolt. De Fico 2017-ben kormányon már a gazdasági és monetáris unió mélyítésére koncentrált, felismerve, hogy eurozóna-tagállamként kontraproduktív lenne szembemenni a mainstreammel. A közelmúlt fejleményei azonban felszínre hozták a szlovák demokratikus berendezkedés törékenységeit is a rendszerszintű korrupció és a szervezett bűnözés kapcsán. Csehországban Andrej Babiš  is részben a csehek egyébként is kiemelkedő mértékű euroszkeptikus érzelmekre játszva győzött a választáson. Lengyelországban is elhangzott a korábbi külügyminiszter, Witold Waszczykowski szájából, hogy az unióba vetett társadalmi bizalom tudatos csökkentésére fog törekedni a kormány.

De ilyen mértékű, ennyi közpénzt felemésztő destruktív EU-ellenes kampányt egyik kormány sem folytatott. Ez példa nélküli Európában.

Plakát úr

Tele van vele a város, ha akarnám, akkor sem tudnám kikerülni. Lenéz rám a messzi magasból, gyarló választópolgárra. Nem akarom tudni, hogy mit gondol rólam valójában, miközben azt ígéri, hogy megvédi Magyarországot.

Nem leszünk sem gyarmat, sem bevándorlóország.

Ha rájuk szavazok. Mert különben megnézhetem magam. Ha balga módon rossz helyre ikszelek, netán otthon maradok április 8-án, esetleg kirándulni megyek a családommal, vagy otthon bambulok a tévé előtt, akkor majd meglátom, milyen rút jövő vár rám.

Nem fogok gyarapodni, felemelkedni, nem leszek erős. Lebontják a határzárat. Tuggyukkik.

Magamra vessek, ha nem Plakát urat választom. Csak benne bízhatok elejitől fogva. Ő az, aki megvéd mindentől: világpiactól, idegen hatalmak ügynökeitől, áremelkedéstől, munkanélküliségtől, Soros mesterkedéseitől. Azoktól a bajoktól, amelyeket nem kis mértékben ő hozott rám.

Nézem Plakát urat, és szeretnék hinni neki. Jó lenne, ha hihetnék, mert hinni mindig jobb, mint tudni. Amit látok, az nem biztos, hogy úgy van – csak az a biztos, amit elhiszek neki.

Rá kell szavazni, különben megáll az élet. Emelkedik az áram és a gáz ára, többet kell fizetni a kéményseprésért, a szemét elszállításáért, és jönnek az idegenek, akiket még annyira sem tudunk majd integrálni, mint a cigányokat.
Bevándorlóország leszünk.

Tegye fel a kezét, aki bevándorlóország akar lenni! Na ugye!

Adják ide a lóvét a brüsszeli bürokraták, ne kérdezzék, mire költjük, aztán akkor lássuk egymást, amikor a hátunk közepét.

Értem én a rám magasról lenéző szempár üzenetét, fel bírom fogni, nem vagyok annyira agyatlan, mint amilyennek Plakát úr néz engem. Csak még azon gondolkodom, hogyha ilyen jól tudja, hogy nekem mi a jó, akkor miért nem hozta el már korábban is a Kánaánt? Miért várakoztatott engem és a többi magyar embert ilyen végeláthatatlanul sokáig?

Miért csak ígéri mindig, hogy egyszer majd jobb lesz?

Mikor lesz már egyszer most is jó?

Vona nem mer vitázni Gyurcsánnyal?

Csonka lesz az RTL Klub által tervezett jelölti vita, amelyet a választás előtti késő estére terveztek műsorra tűzni. Először Orbán Viktor lépett vissza, aztán Vona Gábor fújt visszavonulót, aki ahhoz kötötte részvételét, hogy Gyurcsány Ferenc ne üljön az asztalnál.

Az RTL Klub nyilvános vitára hívta az öt legfontosabb listavezetőt: Orbán Viktort, Gyurcsány Ferencet, Vona Gábort, Karácsony Gergelyt és Szél Bernadettet. A Fidesz gyorsan visszaüzent, hogy Orbán nem lesz ott. Nem csoda, 2006 óta minden ilyen helyzetet kínosan elkerül. Maradtak volna négyen. A FüHü információi szerint azután pár nappal, hogy a Fidesz lemondta a programot, a Jobbik is kifogást emelt, mondván, Vona Gábor nem szeretne Gyurcsány Ferenccel vitázni. A dolog most úgy áll, hogy emiatt megváltozott a koncepció: a listavezető, de nem miniszterelnök-jelölt Gyurcsány nem vehet részt a vitán, Orbán pedig önmaga mondta le a meghívást.

Maradna három miniszterelnök-jelölt: Vona, Karácsony, Szél.

Itt tart jelenleg a történet, de a vitáig még van pár nap, addig még sok minden történhet. Kérdés például, hogy Karácsony elfogadja-e, hogy Vona kifúrta Gyurcsányt, hogy vállal-e szolidaritást a szövetségesével, és inkább ő is távol marad-e ettől a kínos helyzettől?

A független Nagy Imre Attiláné nyerte meg az időközi polgármester-választást a szabolcsi Érpatakon

0

Kardos Csaba a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község jegyzőjének tájékoztatása szerint a 955 érvényesen leadott szavazatból az új polgármester 689 szavazatot szerzett meg, kihívója, az Érpatakot eddig vezető független Orosz Mihály Zoltán pedig 266 voksot kapott.

A választáson mintegy 1300 választásra jogosult szavazhatott, a részvételi arány csaknem hetven százalékos volt – tette hozzá a jegyző.

A községben képviselő-választást is tartottak, a hat képviselői helyért tizenhat jelölt indult.

Az időközi voksolást azért kellett megtartani mert a képviselő-testület 2017. december 19-én feloszlatta magát.

Mi a jobb: tolvajnak, vagy hülyének lenni? – kampányhét (5.)

Mindössze két hét, ennyi választ el bennünket attól, hogy véget érjen ez az őrület. De, hiába leszünk túl a választásokon, elkezdődik egy új, akárki is nyer majd. Merthogy Magyarország politikai élete nem nyugszik, permanens zaklatottság állapotában van. Mi, akik most az elmúlt öt hétben még fokozottabban fókuszáltunk az itthoni  eseményekre, kénytelenek vagyunk arra a megállapításra jutni, nehéz higgadtan, józanul szemlélni mindazt, ami itt történik. Talán ezért is választottuk ezt a formát, hogy a szubjektív görbe tükrünkön keresztül vizsgáljuk az eseményeket. Nézzük tehát az e heti termést, mely jelenségek „harcolták” ki a toplistás helyeket.

 

  1. Kósa-mesék
  2. Semjén szarvasa
  3. A köztévé kampány öt perce
  4. Velencei kilátó avatása
  5. Gyurcsány és Vágó párharca

 

Kósa-mesék

A legelhetetlenebb helyzetekbe keveri magát a Modern városok programjának tárca nélküli minisztere. Szívesen írnánk: kommunikációs zűrzavarba került, de azon már régen túl van. Feltehetően figyelmeztették: minden egyes megszólalásával újabb és újabb hazugság-csapdát állít önmagának, ezért inkább az a helyes, hogy tagad, vagy meg sem szólal. Ezért aztán folyamatosan menekülnie kell, nehogy számot kelljen adnia arról, hogyan csapta be – mert szerinte ez történt – a csengeri nyolc általánost végzett asszony őt, az 1300 milliárd forintos örökséggel. Kósa Lajos tehát, ennek megfelelően bujdokol, menekülése közben a sofőrje összetöri a hivatali autót, az államapparátus meg lendületbe jött, hogy kimentse őt a slamasztikából. A rendőrök károsultak után kutatnak, de mert ez Magyarország, nem találnak könnyen, mert, ha vannak is ilyenek, azok félnek az adóhivatali vizsgálattól. Így aztán még az a paradox helyzet is előállhat, hogy – titokban –jutalmat és mentességet ígérnek azoknak, akik amúgy egy kicsit csalnak, de hajlandóak hozzájárulni ahhoz, hogy rács mögé dughassák, az egyelőre külföldön tartózkodó csengeri nőt. Egy ország röhög Kósán, de közben retteg is: a fékeveszetté vált hatalom, lám, mindenre képes.

Semjén szarvasa

A miniszterelnök-helyettes kezdetben még vállalta büszkén és hetykén a nyilvánosságot: íme itt vagyok én, tessék, csak tessék, igen nekem van egy ilyen szenvedélyem, szeretek vadászni. Akkor még úgy találta: ez a leghelyesebb megoldás, úgy is védve van, hiába találgatják az emberek, miből futotta neki négy-öt milliós kirándulásokra, ki az a krőzus, aki finanszírozza őt és miért, egyszerűen csak mosolyog és ennyit szán a a nyilvánosságnak. De hát a vadászat nem itthon történt, a lelőtt szarvas tulajdonosa nem magyar ember, aki készséggel odaállna kimenteni a bajból a minisztert, így most azzal kell szembenéznie Semjén Zsoltnak, hogy lopott. Ezt nem mi mondjuk, a svéd ember mondja, az a svéd ember, aki tulajdonosként ismerte fel a vadat, illetve, mint kiderült, házállatot, és feljelentést tesz a magyar vadász ellen. Erre a fordulatra nyilván Semjén sem számított, nem gondolta, hogy a szarvas, amellyel oly büszkén pózolt, és amelynek helikopterre fellógatott testét nap, mint nap láthatjuk a magyar televíziókban, persze nem a kormánypártiakban, egyszer csak gazdára talál. Lassan csak az a kérdés, hogy miként is történt ez a nem mindennapi vadászat, netán oda terelték az állatot Semjén elé, mint egy céltáblát, és felkínálták: találja el, mondjuk húsz méterről? Mert akkor nem csak a pénzügyi, korrupciós ellehetetlenülés vádját húzza magára, de még, mint vadász is megbukik. Lassan a mi miniszterünknek, épp úgy, mint Kósának is döntenie kell, melyik vádat vállalja inkább, melyik a legkevésbé kellemetlen. A lopás, a korrupció, vagy a bukott vadász. Önök szerint?

 Köztévés öt percek

Ha már szóba került Semjén Zsolt kapcsán a televízió, érdemes elidőzni egy pillanatra itt is. Alig egy hete büntették meg jelentős, mintegy egymillió forintra a magyar közszolgálati televíziót – azért figyeljünk: a büntetést is mi fizetjük -, mert a hatóság által vizsgált héten elfogultnak bizonyult, mivel csak fideszes politikusokat engedett be a reggeli műsorába. Ehhez persze nem kellett volna különösebb vizsgálat, ha megkérnek bennünket, mi szívesen elmondtuk volna, hogy ez nem csak az adott héten, kilencven százalékban így van, és abban sincs az ellenzék számára köszönet, ha éppen meghívást kap egy-egy képviselőjük. Most azonban, kampányidőszakban, törvényi kötelezettsége az állami televíziónak, hogy öt percekre beengedje a pártokat, ahol azok elmondhatják a programjukat. Nos, nyilván, a tévé sem volt felkészülve arra, hogy ezek az öt percek lesznek a legnézettebb műsorai. Persze csak utólag, és a közösségi médiában. Itt is az ország röhög rajtuk, ahogy kiosztja őket Juhász Péter, és kénytelenek tűrni, ahogy az egész politikai osztályról, illetve magáról a hatalomról mond el olyan dolgokat és vet fel olyan kérdéseket, amelyeket az állami tévében eddig tilos volt. És arra sem voltak felkészülve, mit kezdjenek a Kétfarkú Kutyapárt csirkéjével, akinek arcát sem láthatták, csak jelmezét, és végig kellett hallgatniuk, hogy minden kérdésre csak kotkodácsolással válaszol. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nagyjából ez volt a legőszintébb szó, ami az utóbbi években az állami tévé en elhangzott. Kot-kodács.

A velencei kilátó

Nem tudom találkoztak-e a képpel, ahol a velencei kilátót avatják fel, magyar politikusok. A választási kampány egészen különleges helyzeteket tud teremteni, mindenki igyekszik felférni a képre, megmutatni önmagát. Az avatások, átadások amúgy is az országgyűlési választások előtti időszakok kedvenc elfoglaltsága, ilyenkor adnak át utakat, üzemeket, mindent, ami lehet, még azt is, ami csak félkész állapotban van, mert hát a protokoll a lényeg, a kampány, a szavazatgyűjtés; hátha egy ilyen  esemény dönti el véglegesen az adott körzetben, ki is lesz a nyertes. Ennek a procedúrának volt egy különleges vadhajtása – nem semjéni értelemben ! – ez a velencei avatás: nem kevesebb, mint kilenc politikus állt oda, hogy átvágja a nemzeti színű szalagot, sajátos rálátást adva ezzel a magyar politikai életnek. A ceremónia valamennyi résztvevőjének jutott egy darabka a szalagból, és, ahogy láttam, egyikőjük sem érezte a helyzet groteszk jellegét. Miért is érezte volna, számukra az lett volna ciki, ha lemaradnak a képről. Jó, hogy így történt: megajándékoztak bennünket egy újabb kis magyar abszurddal a  politikai életből.

Gyurcsány és Vágó performansza

Két napig szórakoztatta a közvéleményt a két, amúgy együttműködésre készülő, annak jegyében találkozó politikus. Vágó Gábor, az LMP-be visszatérvén, tagja volt annak a küldöttségnek, amely a DK elnökének meghívására látogatott el Gyurcsány pártjához, hogy esetleg közösen vessenek véget a ki kivel nem működik együtt több éves előadásának, és végre alkut kössenek. A randevú meglehetősen sajátosra sikeredett; Vágó, távozván a tárgyalásról, azt találta mondani a nyilvánosságot képviselő újságíróknak, hogy vendéglátója némi whisky hatása alatt lehetett. Gyurcsány, az illetlen látogatót feljelentéssel fenyegette meg, mire az bocsánatot kért, Gyurcsány pedig visszavonta a feljelentésre tett ígéretét. Azt ne kérdezzék meg, hogy magának a tárgyalásnak mi lett az eredménye, mert felesleges. Felesleges, mivel sikerült még egy kicsit hátrább lépni, és azt az átmeneti eufóriát, amit a hódmezővásárhelyi választás hozott el, visszalökni abba az állapotba, ahol azt megelőzően volt. Tulajdonképpen az külső szemlélő immár csak azt tudja kérdezni az ellenzéki oldaltól: itt mindenki részeg? Vagy, ha nem ki miéért cselekszik így?  Pedig a Fidesz, a fentiekből kiderül, ennél többet már nem tud tenni az ellenzékért. Hiába Kósa-ügy, hiába Semjén-ügy, hiába Elios-ügy – egyre sötétebben látunk.

Washington Post: Orbán megállításához az ellenzék csapatmunkája kellene. De képes-e rá?

0

A lap kiküldött munkatársa azon tanakodik a Hódmezővásárhelyről küldött tudósításban, vajon képes-e összefogni az ellenzék, ami elengedhetetlen volna Orbán Viktor megállításához. A helyszínt úgy mutatja be, mint a Fidesz erődjét egy olyan országban, amely erősen az egypártrendszer felé mozdult el. Ám épp itt győzött a kormányellenes erők jelöltje, viszont az ilyesfajta szövetség másutt továbbra is távolinak tűnik.

Abban egyetértenek az érintett pártok, hogy Orbán súlyos veszélyt jelent a civil társadalom, a jogállam és a szólásszabadság szempontjából, de nem jutnak dűlőre az ügyben, miként lehetne megbuktatni. Márpedig az ellenzék megosztottsága szabad utat nyit a politikus számára, hogy harmadszor is elsöprő többséggel nyerjen és még inkább megszilárdítsa helyzetét, miközben egyre kevesebb akadály állja el az utat az abszolút hatalom felé.

Hogy mindenütt egyetlen jelölt induljon az egyéni körzetekben a Fidesz képviselőjével szemben, ahhoz félre kellene tenni az ideológiai ellentéteket, a személyes bizalmatlanságot és a nyomós pénzügyi szempontokat. Az igen rossz hírnévnek örvendő Jobbik és a szocialisták között elvileg áthidalhatatlan az eszmei különbség, csakhogy Orbán a szélsőjobbra navigálta saját pártját, Vonáék viszont középen igyekeznek megvetni a lábukat. Ezáltal ugyanakkor lehetővé válik az együttműködés a balközéppel. Bár Gyöngyösi Márton szerint óvakodnak összeállni az MSZP-vel, amely még nem tudott megszabadulni a kormányzása során szerzett korrupciós billogtól. A bizalmatlanság kölcsönös. Hódmezővásárhely azonban azt bizonyítja, hogy az emberek készek a változásra.

A sértődés luxus a politikában

0

Nagy teret szentelt az LMP-nek Gyurcsány Ferenc szokásos hétfői tájékoztatóján, amelyen nekiment a határon túli voksolás átláthatatlanságának. Politikusként, politikai síkon továbbra is kiáll az egyeztetések folytatása mellett, s várja az LMP döntését a kérdésben; magánemberként ugyanakkor „az emberi aljasság megnyilvánulásának” nevezte Vágó Gábor részegségére utaló vádját, ám hozzátette: „A sértődés luxus a politikában”.

 

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint tisztult a kép a tegnapi háromoldalú – DK, LMP, MSZP-PM – tárgyalásokon, ám az nem segít, hogy

„az LMP konkrét javaslat nélkül érkezett és annak tétele nélkül távozott”.

Annyit tudni, hogy előfeltétel a Jobbikkal való megállapodás, ami indokolatlan és elfogadhatatlan. Az LMP-t terheli annak súlyos felelőssége, hogy ezzel veszélyezteti a kormány megbuktatását. Gyurcsány leszögezte (a tájékoztatón kétszer is papírról felolvasta a március 15-i beszédében erről általa mondottat): nem kötnek választási együttműködést a Jobbikkal, a tárgyalások, amelyekre hívta a pártot a választások utáni esetleges együttműködésről szólnának.

Beszélt a határon túli szavazatokról is: eddig 438 ezren kérték a regisztrációt, s 335 ezret névjegyzékbe is vettek. A sok érvényes kifogás egyikeként felrótta, hogy

néhány személyes adat ismertében bárki regisztrálhat más nevében, bármilyen címet megadhat, ugyanakkor a névjegyzék nem nyilvános, nem ellenőrizhető, nem megállapítható, hogy más regisztrál-e más nevében; akár elhunytak is szerepelhetnek a listán.

„Több mandátum múlhat ezen – de ettől függetlenül sem engedhető meg egy demokratikus rendszerben, hogy többszázezer szavazatnak nincs nyilvánossága” – mondta.

Kérdésre válaszolva a DK elnöke elmondta: azokat a pártokat hívták a tárgyalásra, amelyek fel tudják mutatni a bejutáshoz szükséges erőt. Azonban a demokratikus ellenzék néhány kisebb pártja, beleértve az Együtt-et is, nem képes a demokratikus ellenzéki szavazatok olyan mértékű összegyűjtésére, hogy  az ő jelöltje sikeres lenne, s „tartunk tőle, ha a demokratikus ellenzéki szavazók Együtt-et vagy más kisebb pártot látnak, nem szavaznának rá” – szögezte le.

 

Ivott vagy nem ivott?
A tegnap esti tárgyalásra Kötséről a saját autójával jött, mellette ült a három éves gyermeke és a felesége is – mondta, reagálva Vágó Gábornak a megbeszélés után homályosan ugyan, de egyértelműen megfogalmazott véleményére, mely szerint a vendéglátói részegek voltak. Gyurcsány a feltételezést is visszautasítja, hogy szabályt sértene és hogy veszélynek tenné ki a családját. „Vágóval szívesen megküzdök politikai kérdésekben, de nem tűröm el, hogy tisztességtelen, aljas politikai szándékból esztelenséget kövessen el velem vagy a családommal szemben” – szögezte le.
Azt már korábban, közleményben tudatta, hogy beperli Vágó Gábort a kijelentése miatt.

Márki-Zay szerint így lehet megdönteni az Orbán-rendszert

0

„Minden igaz magyar ember menjen el szavazni, buktassuk meg együtt a maffiaállamot!” – felütéssel tett közzé blogbejegyzést Hódmezővásárhely új, független polgármestere. Márki-Zay Péter egyre csalódottabb, amiért az ellenzéki pártok még mindig nem egyeztek meg, a Fidesz viszont levonta a tanulságokat és mindent megtesz azért, hogy az együttműködés ne jöhessen létre. Márki-Zay szerint viszont van még remény. 

 

A frissen megválasztott polgármester nemrég indította el blogját, amelyen nemzeti minimumnak az Orbán-rendszer leváltázást és az elszámoltatást nevezte meg.

A konzervatív politikus legfrissebb bejegyzésében kemény szavakkal fejti ki nézeteit és írja le a helyzetet, olyan alcímekkel operálva, mint „Sorskérdés: nemzeti tragédia fenyeget”, „Centrális erőtér: tolvajkormány és maffiaállam”. De azt is megállapítja, hogy „van kiút”, és lefekteti az áprilisi választás „forgatókönyvét”.

Márki-Zay azzal kezdi, hogy csak azért vállalta a hódmezővásárhelyi jelöltséget, hogy megmutassa az ellenzéknek, meg lehet szorongatni a Fidesz jelöltjét. Győzelemről nem is álmodott, a polgármester választás ereedménye őt is meglepte, ahogy az egész országot. Ekkor abban reménykedetett, hogy az ellenzéki pártok megértették ennek üzenetetét, de a megegyezés elmaradt. Márki-Zay szerint azonban még nem késő.

Az általa felvázolt forgatókönyv lényege az, hogy a 106 egyéni körzet mindegyikében meg kell egyezniük az ellenzéki pártoknak – ez „nem jelent mindenütt visszalépést, de a taktikai szavazáshoz minden körzetben ismernünk és támogatnunk kell az esélyes jelöltet”. Leírja, hogy ennek megállapításához már több lista is készült, de ő még mindig reménykedik abban, hogy a pártok megállapodásában ebben a kérdésben. „Amennyiben erre nem kerülne sor, akkor természetesen a tőlük független közösségek javaslatait leszek kénytelen támogatni magam is, esélyt adva egy pártok közötti reális egyezség jelöltjeinek is a legerősebb pártokkal szemben (a megállapodás ugyanis nem szólhat mindösszesen két párt jelöltjeiről)” – írja.

Emellett a listás szavazás is fontos: Márki-Zay „fájó szívvel” mondja azt, hogy az Orbán-rendszer megbuktatása érdekében most nem szabad a bejutási küszöb alatti kis pártokra szavazni, mert az a szavazat elveszhet és ez a Fideszt erősítené.

„A határon túli magyarság esetében is fontos lenne, hogy ne az őket is megosztó, hazánk európai élvonaltól való további lemaradását eredményező Fidesz kormányra szavazzanak

– ezúton is biztosítom őket, hogy személy szerint is nagyon örülök a nemzet egyesítésének és az állampolgárságuk megadásának. Ugyanakkor a nemzet érdekében fontos, hogy hálájukat ne a tolvajkormánynak, hanem a nemzetnek fejezzék ki” – írja.

Márki-Zay szerint ha ellenzék kerül kormányra, egy olyan rendszert fognak kialakítani, ami megakadályozza, hogy ismét egy kézbe kerüljön minden hatalom. Ehhez elsősorban Polt Péter legfőbb ügyész leváltása és egy korrupcióellenes ügyészség felállítása az első lépés. „A közösen felállítandó ügyvivő kormánynak helyre kell állítania a demokráciát, a jogállamot, a piacgazdaságot és az európai integráció iránti elkötelezettséget. Ebben pedig az ellenzéki pártok meg tudnak állapodni. Éppen azért bízom bennük, mert ők nem bíznak egymásban” – írja.

Márki-Zay szerint a választás tehát mindenképpen sorsfordító lesz a magyarság életében. Bebizonyosodhat, hogy a politika túl fontos ahhoz, hogy politikusokra bízzuk: minden igaz magyar ember menjen el szavazni, buktassuk meg együtt a maffiaállamot!

18.4.8: remélem erre a napra éppoly büszke lesz majd a nemzeti emlékezet, mint 1848. március 15-re!”

Márki-Zay Péter ezért egy honlapot is indított, a rendszervaltas2018.hu-t, ahol mindenki nyomon követheti, hogy ki a választókörzetében legesélyesebb jelölt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!