Kezdőlap Címkék Sztrájk

Címke: sztrájk

ÉLETKÉP. VAS UTCA, PÉNTEK, 6 ÓRA.

   Péntek, 6 óra.

Ezt az időpontot tűzte ki a lövészkancellár, pontosabban a főnökei, még pontosabban a főnökei főnöke a Színművészeti kiürítésére. Milyen szép szó: kiürítés. Legyen minden üres, főleg a diákok feje. De az mindenféle lázadó gondolattal van tele.

Ezért 6-ra sajtótájékoztatót hirdettek, ahová nemcsak az újságírók mentek el.
Megyek én is, nem párt vagyok, hanem magánember, történetesen olyan apa lánya, akinek rendezőként a színház volt az élete.
A buszról leszállva egy pillanatra rendőrszirénák vijjogását hallom. Nocsak- hökkenek meg. De semmi baj: a rendőrök csak a helyszínt biztosítják, az utca az autók elől lezárva. A tömeg kilóg a Rákóczi útra. Sokan a csuklójukon, a kabátjuk hajtókáján, a fiatalok a hátizsákjukra kötve, néhány lány a hajában viseli az ellenállás jelképét: a piros-fehér szalagot. Mindenütt kézzel írt táblák:

“Veletek vagyunk!”

6-kor kiállnak a hallgatók: nem mennek el, megerősítik a blokádot. Nem kérnek az “előrehozott őszi szünetből”, tanulnak tovább a tanáraiktól a tanköztársaságban. Joguk van az egyetemükhöz, joguk van itt lenni. Jogi úton is fellépnek az utasítás ellen.
Várunk. A Vaskancellár (ja nem, az Bismarck volt, másik súlycsoport) sehol. Talán egy még fontosabb helyszínen ürít, nem itt. De parancsa szerint bent a szerencsétlen hivatali beosztottak megkezdik a kiürítést, gondolom, nem nagy kedvvel, pláne, hogy tudják, kint a tömeg. Fél hétkor a kapuban újra megjelenik egy hallgató, hogy elmondja: a kiürítést megakadályozták. Úgy fest, fizikai erőszak nélkül, hála istennek.
Az épület mellvédjére ismét kiállnak az ügyeletes őrök. Megint övék a hely. Óriási tapsvihar fogadja őket.
A tömegben spontán énekszó. Felhangzik a színművészetisek népdalból átköltött dala: “Ej, a titkos egyetem…” Aztán a Kossuth nóta: “Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” Ahogy szemerkélni kezd az eső, a másik is: “Esik eső karikára…” Az idősebb generáció rákezd a “Ha én zászló volnék…”-ra, az ifjabbak is bekapcsolódnak.

Indulok újra a Rákóczi út felé. A sokaság szélén meglátom a főpolgármestert, sokan odamennek hozzá, beszélget. Még hallom, ahogy üdvrivalgással végigfut a hír: visszafoglalták az Ódry színpadot.

Egy csoport fiatal lány elkezdi az egyetem másik, kultikussá vált dalát: “Kicsi vagyok én, majd megnövök én, mint a gombóc a fazékból, kidagadok én!”
Már megnőttetek, gyerekek.
Az a gombóc előbb-utóbb kidagad a fazékból.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak sajtóközleménye 2020. 10. 01.

0

Elfoglalták a Szentkirályi utcai épületet is a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói. A rektorhelyettesi kinevezések után a Film- és Médiaintézetet is blokád alá vette a hallgatóság.

A diákok a leköszönő vezetőség lemondási idejének utolsó óráiban, szerda este a sajtóból értesültek arról, hogy az általuk el nem ismert kuratórium pályáztatás nélkül nevezett ki az intézmény élére két új rektorhelyettest. Vezetőségük búcsúztatása után éjszakába nyúló hallgatói fórumot tartottak, mely során szavazással döntöttek arról, hogy az éppen egy hónappal ezelőtt elfoglalt Vas utcai épület után blokád alá veszik az SZFE Film- és Médiaintézetének Szentkirályi utcai épületét is. Őrséget állítottak, a kapun csak az Egyetem polgárai léphetnek be.

Pozíciójáról lemondott vezetőségük búcsúztatója előtt közvetlenül kapták a hírt a hallgatók, hogy a Színház- és Filmművészetért Alapítvány általuk illegitimnek tartott kuratóriuma – miután a saját maga által augusztus végén kiadott alapdokumentumokat visszamenőlegesen módosította annak érdekében, hogy ezt megtehesse – nyílt pályázat kiírása nélkül bízott meg egy színházi és egy filmes vonatkozású rektorhelyettest, akik a friss módosítások értelmében az intézetvezetői feladatokat is elláthatják.

A diákok ezért az éjjel a Szentkirályi utcai épület elé is őrséget állítottak, innentől fogva sem a Színház-, sem a Film- és Médiaintézet épületeibe nincs bejárása az el nem ismert kuratórium által hivatalba helyezett személyeknek. Követeléseikből továbbra sem engednek a hallgatók – amíg a minisztérium azokat nem teljesíti, az épületek blokádját fenntartják. A mai naptól az egyetemi dolgozók sztrájkja is erősíti a teljes egyetemi polgárság autonómiáért folytatott küzdelmét.

Az éjszaka során a Vas utcában meggyújtott őrláng minden magyarországi egyetem szabadságáért ég tovább – az Egyetem téren budapesti felsőoktatási intézmények hallgatói várták többszázan mécsesekkel, a hétvégén pedig fáklyás váltófutók viszik el öt egyetemi városban.

Hallgatói nyilatkozat – 2020.09.14.

Mi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói tanulni akarunk. Eddig is ezt tettük és ezután is ezt fogjuk. Az átalakítással megfosztottak minket alapvető jogainktól, semmi sem biztosítja többé az egyetemi közösség számára az önrendelkezést – rajtunk kívül. Mi vagyunk az autonómia garanciája.

Mi a hallgatók, és a sztrájkbizottság továbbra is tartjuk magunkat a követeléseinkhez: sem a ránkerőltetett új vezetőket, sem a fejünk felett meghozott döntéseket nem fogadjuk el; a blokádot fenn tartjuk.

A mai napon az elfoglalt egyetemen, tanárainkkal egyetértésben, az oktatás hagyományos keretrendszeréből kilépve köztársaságot alapítunk.

A köztársaság valutája az „elfoglaltság” lesz, amiről mindenki önmaga dönthet, hogyan használja fel. Klasszikusnak számító oktatási egységek, zárt és nyitott kurzusok, kreatív és a társadalmi helyzetre reflektáló akciók, vagy a közösség szervezésében és a blokád fenntartásában végzett munka ugyanolyan értékes tevékenységeknek számítanak majd.

A feladatunk megragadni a rendelkezésünkre álló eszközöket, és újraértelmezni, hogy mire való a színpad, a kamera, a fény, a függöny, a díszlet, a jelmez, a báb, a nézőtéren a taps, és a saját hangunk. Hiszen a művészet természeténél fogva tükröt tart a mindenkori fennálló rendszernek – mindenképpen aktuális.

A köztársaságunk egy kísérlet arra, hogy a tanszabadság jegyében, intézetek, szakok és órák kötelékei nélkül alkothassunk együtt.

Önkifejezést tanulunk 155 éve: a választott hivatásainkon keresztül árnyaltan és őszintén beszélni arról, ami körülöttünk és velünk történik. Most ez történik velünk és körülöttünk, így erről tudunk és erről akarunk beszélni.

Köszönjük az összes szellemi és anyagi támogatást, inspiráló és nélkülözhetetlen erőt biztosítotok nekünk ezzel. Igyekszünk annyit adni mi is, amennyit csak tudunk, a demokrácia és az alkotás jegyében, a demokrácia és az alkotás eszközeivel.

Alkotóközösség vagyunk, így nincs szükségünk órarendre.

Jelen vagyunk, így jelenléti ívekre sincs szükségünk.

Mind Macron mind a sztrájkolók kitartanak

Keddre új nagy munkabeszüntetést ígérnek a szakszervezetek, melyek csütörtök óta folyamatosan tiltakoznak a nyugdíj reform ellen Franciaországban. A sztrájk elsősorban a közlekedést érinti, mert a vasutasok nyugdíj reformja a vita központi kérdése a liberális kormányzat és a baloldali szakszervezetek között.

Macron erőpróbája: közlekedési sztrájk immár ötödik  napja Franciaországban

A szupergyorsvonat, a TGV csak minden 10-ik járatát indította el a vasúttársaság pénteken. Párizsban tíz metróvonalon állt a forgalom a hétvégén. Franciaország legnépesebb régiójában – Párizs környékén – 350 kilométeres forgalmi dugó alakult ki!

A sztrájkolók tüntettek is: csütörtökön  több mint 800 ezren vonultak fel az utcákon a nyugdíj reform visszavonását követelve. Macron elnök egyelőre nem hátrál. A kormány hétfőn kezdte meg a tárgyalásokat az érdekképviseleti szervezetekkel.

A vasutasok az első vonalban

A két világháború bebizonyította Franciaországban, hogy a vasut stratégiai ágazat, amelynek leállása az egész gazdaságot megbéníthatja. Ráadásul a vasutasok között különösen erős mind a mai napig a kommunista CGT szakszervezet. Ezért olyan szociális és nyugdíjrendszert alakítottak ki, amely figyelembe veszi a vasutas munka rendkívül megterhelő jellegét. Ennek megfelelően szinte általános a korkedvezményes nyugdíj, mely lehetővé teszi, hogy a vasutasok viszonylag fiatalon új életet kezdhessenek. Csakhogy amikor ezeket a szabályokat meghatározták, akkor jóval alacsonyabb volt a nyugdíj korhatár és a várható életkor. Azóta mindkettő alaposan megnőtt, de a vasutasok kedvezményei maradtak. A nyugdíj kassza viszont katasztrofális mínuszt mutat. Ennek is része van abban, hogy a központi költségvetés a nagy pénzügyi válság óta nem képes betartani a 3%-os deficit határt, melyet előír az eurozóna. Ezért döntött Macron elnök a vasutas kedvezmények eltörlése mellett.

A liberális gazdaságpolitika beleütközik a szociális problémába

A fiatal Emmanuel Macron gazdaságpolitikáját lelkesen támogatta kezdettől fogva Franciaország és Európa leggazdagabb embere. Bernard Arnault támogatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jobboldal is elfogadja a szocialista kormány egykori gazdasági miniszterét mint olyan elnököt, aki végrehajtja a Franciaországban évtizedek óta halogatott reformokat. A tőzsde és a liberális értelmiség lelkesedése egyáltalán nem győzte meg a lecsúszó középosztályt és a munkásokat, akik a globalizáció és az informatikai forradalom nagy veszteseinek érezték magukat. Joggal. Megjelentek az utcákon a sárga mellényesek, akik az életszínvonal csökkenése ellen tiltakoztak.

1700 euro a medián

Az átlag francia ennyit visz haza egy hónapban. Ez pedig meglehetősen kevés – főként Párizsban és a nagyvárosokban , ahol a lakbérek az egekbe szöktek. A sárga mellényesek tiltakozásának hatására Macron elnök visszavonta az üzemanyagok jövedéki adójának tervezett emelését. Erre azért lett volna szükség, hogy egyensúlyba hozzák az állami költségvetést.

Macron harapófogóban

A francia elnök nagyszabású reformterveit az eurozónában a legfontosabb partner, Németország azzal dobja vissza, hogy “előbb oldják meg a házifeladatot!” Angela Merkel kancellár ezzel arra utal, hogy egyensúlyba kell hozni a francia költségvetést, mert addig semmiféle reform nem képzelhető el az eurozónában. Ezért nem léphet vissza könnyen Macron elnök a vasutasokkal folyó vitában. Csakhogy Franciaországban nemcsak a vasutasok elégedetlenek. A légi közlekedés is 20%-al kevesebb járattal számolhat, mert a személyzet szolidáris a vasutasokkal. A közvélemény szimpatizál a sztrájkolókkal …

Valami van a levegőben – állapítja meg a Macron elnökkel szimpatizáló Le Monde arra utalva, hogy a tiltakozás a társadalom nagyon nagy részére kiterjed. Vagyis a proteszt szavazat Macron nagy problémája lehet. Már tavasszal a második helyre szorult Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma mögött az európai választáson. A vasutasok baloldaliak voltak, és ebből a pozícióból bírálták a liberális gazdaságpolitikát. De fennáll a veszély, hogy olasz mintára átszavaznak a szélsőjobboldalra, melynek vezére nem spórol a szociális demagógiával.

Mi lehet a megoldás?

A kormány szakértői gőzerővel dolgoznak egy olyan csomagterven, amely átalakítja ugyan a vasutasok nyugdíj rendszerét, de nem olyan radikálisan és nem olyan ütemben mint ahogy azt Macron elnök eredetileg tervezte. A párizsi Le Figaro értesülései szerint a tervezet lényege az, hogy a kormány lemond arról, hogy 2021-ben kezdjék meg az új nyugdíj rendszer bevezetését, és hogy 2025-re rendbehozza a nyugdíjkasszát. A kormánynak úgy kell hátrálnia, hogy ne veszítse el az arcát és főként a népszerűségét. Ugyanakkor ne kockáztasson túlságosan sok pénzt sem hiszen Brüsszel barátságosan ugyan, de rendszeresen figyelmezteti Macron elnököt: a költségvetési szabályok mindenkire nézve kötelezőek legyen az az Európai Unió második legerősebb gazdasága, Franciaország.

Szex sztrájkkal az abortusz szigorítás ellen

“Amíg nem nyerjük vissza a testünk feletti döntés jogát, addig tartsunk szex sztrájkot!” – ezt javasolta Alyssa Milano színésznő az Egyesült Államokban. A szex sztrájk fenyegetés előzménye az, hogy Georgia államban is megszigorították az abortuszt.

Ezentúl csakis akkor legális az abortusz az USA-nak ebben a déli államában, hogyha még nem észlelték a magzat első szív hangját, mely általában hat héttel a teherbe esés után következik be. Minthogy az anyák jelentős része csak később veszi észre azt, hogy gyereket vár, ezért elveszítette a döntés jogát. Georgia a negyedik olyan tagállama az USA-nak, ahol a konzervatív republikánus többség így döntött az abortusz ügyében.

Alyssa Milano azért döntött a szex sztrájk mellett, mert attól fél, hogy az USA Legfelső Bíróságának konzervatív többsége az egész országra kiterjeszti az abortusz szigorítást. Bette Midler, a híres hollywoodi színésznő máris csatlakozott a szex sztrájkhoz, mely az antik görög nők mintájára próbál ilyen módon fontos politikai döntést kicsikarni. Vannak korszerűbb példák is – hangsúlyozta Alyssa Milano. Az irokéz nők éltek ezzel a fegyverrel a XVII-ik században, hogy kikényszerítsék a békét. Hasonlóképp 2003-ban Libériában a nők azért alkalmazták a szex sztrájk eszközét, hogy véget vessenek az évek óta tartó polgárháborúnak.

Mégiscsak meddig kíván szex sztrájkot folytatni? – tudakolta a sajtó Alyssa Milano-tól. A színésznő közölte: spontán ötletről van szó, és egyelőre még nem döntötte el, hogy meddig is tartson a szex sztrájk, melyet az abortusz szigorítás ellen hirdetett meg az Egyesült Államokban.

Sztrájkra készülnek a BKV-ben

0

Elkezdték a sztrájk előkészületét az Egységes Közlekedési Szakszervezetben – tudatták ma. Az EKSZ 15 százalék béremelést akar, a BKV csak 5-öt adna.

Elfogyott a BKV-sok türelme, fél évi eredménytelen bértárgyalás után az EKSZ megalakítja a sztrájkbizottságot és elkezdi a felkészülést a sztrájkra – derül ki abból a levélből, amelyet az EKSZ elnöke, Naszályi Gábor írt Bolla Tibor BKV-vezérigazgatónak.

Az EKSZ 15 százalék béremelést akar elérni, a BKV viszont ragaszkodik az általa megajánlott 5 százalékhoz. A szakszervezet szerint a létszámhiány és a nagy fluktuáció láttán kezdeményezték a kollektív munkaügyi vitát, de

azt tapasztalták, hogy a cégvezetés csak az időt húzza.

Az EKSZ ezután hozzálát annak felméréséhez, hogy mekkora a munkabeszüntetés támogatása. Ezután kell gondoskodniuk a leállás idején az elégséges, legalább 66 százalékos szolgáltatásról.

Az EKSZ csak egyike a BKV-s szakszervezeteknek, de mindegyik legalább két számjegyű béremelést követel.

Megállapodtak az Audiban

Inkább a szakszervezet számára kedvező megállapodással lezárulhat a sztrájk az Audiban. A megoldás kompromisszumos, este újraindul a munka.

Megszületett az egyezség az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) között szerda délután.

Este nyolc órakor újraindultak a gépsorok az üzemben.

A megegyezés részletei.

Forrás: AHFSZ

Mint látható, a fő számokban az AHFSZ alapkövetelése teljesült (18 százalék, de minimálisan 75 ezer forint alapbéremelés). Elérték a havi egy szabad hétvégét, de csak májustól. A cafeteria (VBK) 400 ezer forintra csökken 620 ezerről. Utóbbiban ide-odaugráltak az ajánlatok-követelések. Az érdekvédők eredetileg 787 ezer forintra emelést igényeltek, a cég aztán az engedmény fejében ezt 300 ezerre csökkentette volna. Végül mégis megnövelte a keretet.

Előreléptek a lojalitási és a jubileumi bónusz terén is. Engedett viszont az AHFSZ abban, hogy lemondott arról az igényéről, hogy 4 százaléknyi mozgóbért alapbéresítsen a cég. Elfogadta az Audi azon ajánlatát is, hogy ne egy évre szóló, hanem 15 hónapos megállapodást kössenek.

Ezzel lezárult a rendszerváltás utáni időszak legkomolyabb munkabeszüntetése.

A 2000-es évek második felének mozdonyvezetői sztrájkjában pár száz dolgozó volt képes megbénítani a fél országot, de akkor az egyik legszűkebb keresztmetszetben okoztak dugulást. Most azonban a sok közül egy cég állt le, majd nyomában egy nemzetközi konszern egyre több tagja.

Néhány tanulság levonása ide kívánkozik, ha már „történelmi” eseményről beszélünk szűk harminc év távlatában. Az események mindenekelőtt rámutatnak arra, hogy

mekkora ereje van a szervezettségnek,

annak, ha az alkalmazottak 70 százaléka (több, mint 13 ezerből kilencezer) szakszervezeti tag.

Az egész országban még csak hasonló arány sincs.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági észszerűség alapján kifinomultan felépülő nemzetközi multiláncok adott esetben

mennyire kiszolgáltatottá válnak egy-egy tagjuk által.

A nagy versenyelőnyt lehetővé tevő bérkülönbség miatt Győrben kiépített központi motorgyártó üzem a konszern jó részének okozhatott volna komoly fennakadást megállapodást híján.

Megerősíti azt az ismeretet, hogy milyen kesze-kusza belső elszámolási rendszerek vannak az ilyen multikon belül. Rajtuk kívül voltaképpen

senki se tudja, mekkorák a tényleges bevételi, költség- és termelékenységi számok.

A transzferárak alkalmazásával a cégek ide-oda mozgatják a pénzt hálózaton belül, ahogyan azt az Audi beismerte az AHFSZ-szel folytatott számháborújában.

Nem kizárt, hogy az Audi példája sok cég munkavállalójának ad muníciót, talán a szakszervezeteket is megmozdítja. Továbbá a céghálózatokon belül inspirálhatja a különböző országokban lévő egységek dolgozóit a bérkülönbségek feltárására és „kisimításának” kezdeményezésére. Netán néhány kormányt is, hogy megpróbálják tisztábbá tenni a multik fentebbi elszámolásait, mérsékelni az „adóoptimalizálást”, és leszámoljanak az alacsony bérek gazdaságpolitikájával.

Audi-sztrájk: merevek a frontvonalak

Az eddigi eredménytelenség után az AHFSZ szombat délután várja az Audi ajánlatát. Ezt nehezíti, hogy alighanem a cégcsoport egészét érinti a hazai munkabeszüntetés.

Végre leülhettek tárgyalni, de eredményre nem vezetett – olvasható az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) péntek esti közleményében. A sztrájk tehát folytatódik.

Az AHFSZ kérésére a cég vezetése szombat délután adja át ajánlatát a szakszervezetnek. Utóbbi igénye az, hogy „almát az almával” összehasonlítható legyen az Audi előterjesztése. Vagyis igazodjon ahhoz a szerkezethez, ami a munkavállalók igénye: általános, mindenkire kiterjedő béremelés (a szakszervezet követelése 18 százalék), és ezen felüli juttatások tételes listája. A cég korábban két évre 10+10 százalékot kínált, de differenciáltan.

A szakszervezet célja a mihamarabbi bérmegállapodás és nem a további károkozás

– írják.

Ezért a felajánlott tárgyalási időpont előtt – akár az éjjeli órákban is – bármikor készek leülni és tárgyalni.

A cég új ajánlatának kidolgozását nehezíti, hogy a sztrájk alighanem túlnőtt a magyar határon. Lassan az egész konszern termelésében okoz fennakadást a központi helyzetű győri egység motorgyártó üzemének leállása. Ráadásul a követelés mögött felsejlettek a német óriás különböző országaiban lévő gyáraiban tapasztalható számottevő aránytalanságok a termelékenység és a bérek között.

A VW konszern egészét sújthatja az Audi-sztrájk

Komoly fennakadásokat okozhat a Volkswagen csoport termelésében egy elhúzódó leállás Győrben. Ez ugyanis a német óriás első számú motorgyártója a kisautóktól a Bentley-ig, és speciális kasztnielemeket is itt készítenek. A raktérkészletek minimálisak a gyárakban.

A legfrissebb hírek szerint egyelőre nincs előrelépés az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) közti patthelyzetben. Az AHFSZ felhívása nyomán a gyár reggel hatkor – megegyezés híján egy hétre – leállt. A sztrájk hátteréről, okáról itt írtunk.

A munkabeszüntetés nyomán a teljes üzem, a motor- és az autógyár is áll, hasonlóan a figyelmeztető sztrájkhoz mintegy 4 ezer emberrel. A munkatársak a műszaknak megfelelő beosztás alapján a helyükön vannak, de nem dolgoznak.

Kardinális kérdés ilyen megmozdulások idején, hogy

az érdekképviseletnek mennyi pénze van a kieső bérek fedezésére a sztrájkalapban.

Ezt az AHFSZ elnökhelyettese, Háromi László se árulta el kérdésünkre (ez az egyik legbizalmasabb szakszervezeti adat), mindössze annyit mondott, hogy van tartalékuk. Az Audi 13 ezer alkalmazottjának csaknem 70 százaléka tagja az AHFSZ-nek.

A leállás nem csupán a győri üzemnek okoz hatalmas kárt, hanem

a tulajdonos Volkswagen csoport jelentős részét érinti.

A cég tavaly százezer autót állított elő, ebből kizárólagosan gyártja a TT sportkocsikat és az A3 limousine-t, valamint A3 cabriót (12 ezer, 62 ezer, illetve 9,5 ezer darab), és 2018-ban elkezdték kibocsátani a Q3 hobbiterepjárót (fél év alatt 15 ezer darabot). 2017 óta gyártják az Audi RS 3 Limousine-t, amely az Audi első RS változatú kompakt limuzinja. A tervek szerint rövidesen hozzálátnak a Q4-es gyártásához is; valószínűleg erre vonatkozott a gyárvezetés zsarolásszerű megjegyzése, hogy a sztrájk veszélybe sodorja új modell készítésének elkezdését.

A győri Audinak azonban emellett

kulcsszerepe van a konszern motorgyártásában.

Tavaly 1,954 millió különféle erőforrást gyártott. A cég tájékoztatása szerint 1 099 385 három- és négyhengeres Otto-, valamint 343 651 négyhengeres dízelt, 300 720 hathengeres Otto- és 175 070 hathengeres dízelt. Az öthengeres Otto-motorból, amely tavaly sorozatban kilencedszer nyerte el az Év Nemzetközi Motorja díjat, 10 045 darab hagyta el a gyártósort. Továbbá 15 977 nyolc- és tízhengeres motort, valamint 9 453 elektromos motort gyártottak Győrben. Mindezeken felül itt készülnek sűrített földgázzal és benzinnel hajtott CNG-motorok is.

Győrben készülnek tehát az Audik motorjai, de amint a fenti felsorolásból kiderül,

lényegében a teljes modellpaletta kap erőforrásokat innen:

a Volkswagen, a Seat és a Skoda is, továbbá a legnagyobb motorok kerülnek a Bentley-kbe és Lamborghinikbe. A győri motorokat a vállalatcsoport 32 telephelyére szállítják.

Még tucatnyi üzemben készülnek motorok, de a legnagyobb, központi helyzetű a győri. A térség autóiparát elemezte két éve a szlovákiai felvidek.ma: mint írják, pár száz kilométeres körzeten belül (a visegrádi térségben) tíz autó-összeszerelő központ működik, amelyek évente 2,5-3 millió autó és 5 millió autómotor gyártására képesek (utóbbinak tehát csaknem a fele Győrben). Ez a koncentráció jótékonyan hat a közeli beszállító üzemek fejlődésére, mert a munkaszervezésben alapkövetelmény a pontos szállítás, a gyárak ugyanis már

nem igen tartanak fenn raktárkészleteket.

Ez utóbbi általános gyakorlat a hosszú beszállítói láncú céghálózatokban, az autóiparban is. A költségek minimalizálása érdekében rendkívül feszített a külső partnerekkel szembeni szállítási követelmény. Az olyan koncentrált részegység-gyártás, mint a győri motorkészítés egy hét kimaradása akár komoly fennakadást okozhat a minimális vagy nulla raktárkészlet mellett.

Ezen túlmenően az Audi Hungaria más területen is kapott kizárólagos státuszt. Tavaly állították be azokat a gépeket, amelyekkel szerszámokat készítenek a többi prés- és karosszériaüzem számára, valamint karosszériaelemeket a teljes VW konszern egyes modelljeihez. Utóbbi esetében naponta 120 egyedi exkluzív és sportmodell számára szállít karosszériaelemeket: motorháztetőket, csomagtartókat, ajtókat, sárvédőket és oldalfalelemeket többek között az Audi R8, RS3, RS4, RS5 modellekhez, valamint itt készül a győri Audi TT RS Coupé és Roadster spoilere is.

Leállt az Audi

A győri Audi egész területén áll a termelés a szakszervezet sztrájkfelhívása nyomán. Az AHFSZ tegnap hirdetett egy hetes munkabeszüntetést a sikertelen bértárgyalások után.

A komplett gyárban, tehát az Audi Hungaria Zrt. teljes területén megállt a munka – tudatta Facebook oldalán az Audi Hungária Független Szakszervezet ma reggel. Az AHFSZ szerdán döntött a munkabeszüntetés mellett, mert erre az évre 18 százalékos, de minimum 75 ezer forint béremelést akarnak elérni. Az Audi ajánlata ettől messze áll: két évre 10+10 százalékot kínál, azt is differenciáltan, ahogyan ezt ismertettük korábbi írásunkban.

Közben érkeznek a Volkswagen konszern különböző üzemeiből a szolidaritási üzenetek. Olaszországból a Ducati motorkerékpár-gyár és a Lamborghini sportkocsikat előállító munkások, miként a pozsonyi VW-szakszervezet, és a lengyel Szolidaritás VW-szervezete küldött buzdító levelet.

Az AHFSZ számításai szerint a győri gyár a leghatékonyabban működő egység, ennek ellenére itt a legalacsonyabbak a bérek a német konszernen belül.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK