Kezdőlap Címkék Sztrájk

Címke: sztrájk

Országos sztrájkot hirdetett a közszolgálati dolgozók szakszervezete

Mai sajtótájékoztatójukon országos sztrájkot hirdettek március 14-ére a közszféra dolgozóinak szakszervezetei az önkormányzati köztisztviselők, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak, valamint a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében.

Ezzel persze kéthavi határidőt is adtak a kormánynak, hogy engedményeket tegyen és ezzel elkerülje a sztrájkot.

Boros Péterné, a  Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó tisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével közösen hirdet sztrájkot.

Hozzátette, a közszolgálat súlyos foglalkoztatási problémáinak leglényegesebb oka “a tarthatatlan, követhetetlen, szakmailag értelmezhetetlen bérpolitika” és a “teljesen összekuszált bérrendszer”, elsősorban ezen szeretnének változtatni.

Kitért arra: ahhoz, hogy ne hagyja el a magyar munkaerőpiacot évente több ezer ember, európai felzárkózást jelentő és nem a magyar minimálbérekhez viszonyító emelés kell.

Közölte, szerdán tájékoztatta a miniszterelnököt a tervezett sztrájkról és kérte a kormányzati tárgyalófelek kijelölését. Kiemelte: korrekt, szakmai alapú tárgyalásra készülnek, amelyre két hónap áll rendelkezésre. Ha a törvényes határidőn belül nem tudnak megállapodni követeléseik teljesítéséről, akkor március 14-én munkabeszüntetést tartanak.

Jelezte azt is, a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik.

A sztrájkkezdeményezést támogatják az Összefogásnak keresztelt szövetség szakszervezete (a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete, valamint a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete), őket egy-egy delegált képviselte a sajtótájékoztatón.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Mindegyik ágazat közös követelése a rabszolgatörvény visszavonása,

valamint az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá nemzeti munkaügyi kerekasztal létrehozása.

A sajtótájékoztatón a sztrájkot támogató szakszervezetek nevében felszólalt Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke, Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, valamint Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének (KMDSZ) elnöke.

Újságírói kérdése Boros Péterné elmondta, összesen mintegy 200 ezer főt érintenek a követelések, de azt nem tudja előre megmondani, hogy a gyakorlatban hányan élnek majd valóban a munkabeszüntetés eszközével. Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy március 14-e a nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanap, de nem tudják, hogy ez jó-e a sztrájk szempontjából, szerinte egyik nap sem jó sztrájkolni.

Flaskár Nagy Melinda a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), nevében ismertette az érdekképviselet 12 pontos sztrájkkövetelését, amelyek itt érhetők el, míg az MKKSZ 10 pontban foglalta össze a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők követeléseit, hét pontban pedig az önkormányzati köztisztviselők követeléseit, utóbbiakat Boros Péterné olvasta fel.

A HVG videót is készített a sajtótájékoztatóról:

Vékony jégen táncol a sztrájkkezdeményezés

Legalább egy stratégiai területnek kell élére állnia az esetleges sztrájkkezdeményezésnek, máskülönben kudarcra van ítélve a Policy Agenda szerint. Helyes, ha a szakszervezetek megmaradnak a „rabszolgatörvény” elutasítása mellett, mert ennek van nagy támogatottsága.

Egy esetleges kiterjedt sztrájkfelhívás sikere azon múlhat, hogy lesz-e olyan, a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű terület, amely élére áll egy ilyen eseménynek – írja elemzésében a Policy Agenda.

A politikai elemző műhely szerint csak ebből nőhet ki egy több ágazatot érintő, köznyelvi értelemben általános sztrájk. Egyébként az esemény kudarc lesz, amely biztosan visszahullik a teljes szakszervezeti mozgalomra, még a most passzív szervezetekre is.

A PA szerint a „rabszolgatörvény” társadalmi elutasítottsága óriási (83 százalék) a dolgozói társadalomban, ezért

a szakszervezeteknek érdemes erre összpontosítaniuk,

az ezzel szembeni fellépés tehát áttöri a pártpolitikai határokat és szimpátiákat. Ezért helyesen teszik, ha továbbra se szélesítik ki követeléseiket általános kormányellenes törekvésre.

A PA emlékeztet arra, hogy 2016 elején az elakadt bértárgyalások miatt alakult ki olyan helyzet, amely nagy közlekedési társaságoknál és a szociális területen haladt kiterjedt sztrájk irányába. A kormány akkor egyedi bérmegállapodásokkal hatástalanította a veszélyt.

Az elemzők úgy látják, hogy bár a törvényi szabályozás nehezíti a közszolgáltatások terén a munkabeszüntetést, segíthet a helyzeten, ha a versenyszférából érkezne szolidaritásképpen segítség. Ez úgy kelthetné átfogó sztrájk érzetét, hogy közben a lakosság mindennapi élete minimálisan van akadályozva.

A túlmunkaszabály elutasítása mellett azonban kellenek konkrét munkahelyek, amelyek nem csak arról döntenek, hogy nem értenek egyet a törvénnyel, hanem arról is, hogy hajlandók a munkabeszüntetésre – írja a PA.

A három évvel ezelőttivel szemben

most nehezebb a kormány helyzete,

mert a törvény az állami közlekedési vállalatoknál és a magáncégeknél egyaránt alkalmazható. Ebben a helyzetben pedig különmegállapodások aligha köthetők.

Ebben a helyzetben a PA szerint az a kérdés, melyik nagyobb ágazati, vagy munkahelyi szakszervezet lesz az, amely vállalja, hogy egyértelmű sztrájk-hajlandóságát kifejezi. Attól kezdve tudnak a többiek ehhez csatlakozni, és alakulhat ki több ágazatot érintő – kommunikációs értelemben általánosnak nevezhető – sztrájk.

A kutatók

érthetőnek tartják a szakszervezetek óvatosságát,

mert szerintük a 100 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozó 1,1 millió dolgozók körében van lehetőség erős érdekképviseletre. Nekik kéne megszervezniük magukat és hajlandóságot mutatni sztrájkra.

A szakszervezeteknek fontos betartaniuk a törvény előírásait, fenntartani a párbeszédet a kormánnyal. A kormányt ugyanis szintén köti az öt napon belül kijelölendő tárgyalófél kényszere – fejtegetik a PA-ban. De fenn is kell tartani az elégedetlenséget, a munkahelyeken is, erre alkalmas lehet a jövő szombatra meghirdetett országos demonstrációsorozat.

A PA szerint mára egyértelművé vált, hogy ha nincs a kormányzat részéről korrekció, akkor a sztrájk jogi és szervezési előkészítése következik. Ebben a tekintetben kényszerpályán vannak a szakszervezetek, azaz hatalmas presztízsveszteség nélkül nem vonulhatnak le a pályáról „csak úgy”.

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 8. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Fidesz szerint a mai brüsszeli ellenzéki akció Soros György európai parlamenti választási kampányának a része. Sargentini persze rendületlenül lenézi a kelet–közép-európai tagállamokat. A Magyar Időkből megtudhatjuk, hogy a szakszervezetek nem is nagyon tudnak országos sztrájkot szervezni.

Hidvéghi: Soros közvetlenül diktálja a tempót

Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója Budapesten újságíróknak azt mondta: “kibújt a szög a zsákból”, ma délután Brüsszelben együtt tüntet a magyar ellenzék Judith Sargentinivel, Soros György egyik legfontosabb emberével. Itt az újabb bizonyítéka annak, hogy ez az ellenzéki akció valójában már Soros EP-kampányának a része, amelyben bevetik Soros embereit is – vélekedett.

Kiemelte: Soros “közvetlenül diktálja a tempót”, mindent megmozgat, hogy hazánkat támadja, és már Sargentinit is “kirendelte”, hogy a magyar ellenzékkel együtt gyalázzák Magyarországot Brüsszelben.

A politikus úgy látja, azért támadnak minket, mert a magyarok nemet mondtak a bevándorlásra, és hazánk a Soros-terv útjában áll. Ezért szerveznek agresszív tüntetéseket Budapesten és Brüsszelben – közölte.

Hangsúlyozta: az EP-választáson a magyarok dönthetnek. Az ellenzéki közös lista bevándorláspárti Soros-lista lesz, ezzel szemben a Fidesz-KDNP listája olyan jelölteket tartalmaz, akiknek Magyarország az első és akik nemet mondanak a bevándorlásra – magyarázta. (MTI: Fidesz: a brüsszeli ellenzéki akció Soros EP-kampányának a része)

Sargentini rendületlenül lenézi a kelet–közép-európai tagállamokat

Vannak emberek Magyarországon, akik számára Judith Sargentini reménysugár, sőt hős. Nehéz azonosulni ezzel a lelkiállapottal, de attól még így van, és ezt a szomorú valóságot egyébként ő maga is reklámozza a saját Facebook-oldalán. A „Köszönjük, Sargentini!” táblát tartó idős tüntetőket ábrázoló borítóképe alapján a holland képviselőasszony elég érzéketlen ember. Kétlem, hogy fejlett és némileg váratlan önirónia vezette volna, inkább arról lehet szó, hogy nem érezte, milyen szomorú és groteszk az a kép. Miért is érezte volna, hiszen a nyugati, liberális világmegmentő képviselők rendületlenül lenézik a kelet–közép-európai tagállamokat. Világképükben erre kétféle ember lakik, a mucsai náci és a mucsai nácitól megmentendő, aranyos kis ellenzéki, akit úgy mutogatnak, mint celebek a menhelyi kiskutyákat.

Márpedig szomorú és groteszk, hogy egyes magyar ellenzékiek elhitetik a választóikkal, hogy érdemes reménysugárként, megmentőként tekinteni egy magyar ügyekben nyilvánvalóan fogalmatlan brüsszeli politikusra. A gyurcsányista Niedermüller Péter és társai persze joggal tekinthetnek eredményként a Sargentini-jelentésre, hiszen többévnyi hisztijük van benne, többévnyi lobbizás, panaszkodás és hazaárulás. Ha már ők maguk képtelenek arra, hogy fordítsanak a dolgok menetén, hát megpróbálnak kiharcolni egy külföldi beavatkozást. (Magyar Hírlap: Sargentini, a megmentő)

A szakszervezetek már önmagukkal sem értenek egyet

Elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek: sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában, illetve annak időpontjában nincs egyetértés. Mindez nem meglepő, mivel a munkavállalók túlnyomó többségét egyáltalán nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalmuk.

A Magyar Idők a pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesült: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. (Magyar Idők: Elmaradhat a sztrájk)

Sztrájk van az ELTE-n

0

Súlyos anyagi okok miatt részleges sztrájkba léptek az ELTE TTK Biológia Intézetében: a költséges kísérleteket nem végzik el, csak elmondják, mik lettek volna. A tiltakozás már négy napja tart, az Index most értesült róla.

Az ELTE Természettudományi Karának Biológiai Intézetében egyes tanszékeken oktatók közül többen beszüntették a drága kísérletek elvégzését, csak szóban ismertetik a hallgatókkal, mit csináltak volna – tudta meg az Index.

A részleges sztrájkot négy napja kezdték, és legalább egy hónapig fenn akarják tartani. A tiltakozás oka az, hogy az intézet az ELTE-től

nem kapta meg a szeptemberben indult félév gyakorlati oktatásához szükséges pénzt.

Egy intézeti körlevélben arról értekeznek, hogy az elmúlt években csökkenő oktatási költségtámogatások után az idei tanévre semennyi pénzt se kaptak a gyakorlatok elvégzéséhez. Erre a tarthatatlan helyzetre szeretnék felhívni a az egyetemi vezetés és a hallgatók figyelmét az akcióval.

Ennek formája a „gyakorlati szeminárium”: a kísérleteket ugyan megtartják, de csak szóban. Ez törvénytelen, mert

a gyakorlati ismeretek megtanítása kötelező.

A TTK dékánja, Surján Péter azt válaszolta, hogy nem tud sztrájkról, csak arról, hogy egyes nagyon drága kísérletes laborfoglalkozások elmaradnak, de nyilatkozni nem akar erről.

Miklósi Ádám, a Biológia Intézet igazgatója lényegében megerősítette a portál értesülését, amikor azt mondta: az ELTE vezetői és sokan mások is évek óta kérik a fenntartót, hogy emelje meg a hallgatói normatívát.

A biológusok képzése sokkal többe kerül, mint egy angol-szakos hallgatóé.

Miklósi szerint a helyzet nem ELTE-specifikus, az ország többi felsőoktatási intézményében is kialakult hasonló szituáció.

Az Index úgy értesült az intézetből, hogy elég sok a baj: nagy adósságai vannak, folyamatosak az elbocsátások, új oktatókat nem vesznek fel állományba. A megnyert tanszéki pályázati összegek csaknem felét rezsiköltség címén elvonja az intézet, a gyakorlati órák költségét a tanszékek saját pénzből fizetik.

Bajba kerülhetnek a turisták a görögországi sztrájk miatt

0

Egynapos munkabeszüntetéssel tiltakoznak a szakszervezetek a a romló életszínvonal és a megszorítások miatt Görögországban.

Mind a légiközlekedésben, mind a hajózásban fennakadások vannak a szerdai sztrájk miatt, amely Athénban a tömegközlekedésre is kiterjed.

A légiirányítók három órás munkabeszüntetése miatt több járatot törölni kellett. Az iskolák is zárva tartanak. Délután utcai demonstrációk és felvonulások is lesznek Athénban és több nagyvárosban.

Elvileg a harmadik görög gazdasági kiigazítási program 2018. augusztus 20-án lejár, ezután pedig az ország visszatér a normális piaci viszonyok közé, de ez nem jelenti azt, hogy a lakosság életszínvonal növekedésnek indul, hiszen a korábban bevezetett szigorítások érvényben maradnak. Ezek eredményeképp az átlagos életszínvonal mintegy 25%-al csökkent az elmúlt tíz évben.

A legújabb megszorító csomag az államilag dominált energiaszektort érintené, és június közepéig dönthet róla a parlament.

A megszorítások hátterében az áll, hogy 2009-ben a nemzetközi pénzügyi válság következtében Görögország fizetésképtelenné vált. Azóta az ország gazdaságát nemzetközi hitelek tartják működésben. Cserébe viszont átfogó reformok mellett kötelezték el magukat 2018-ig, amelyek miatt folyamatosak a tüntetések és az általános sztrájkok Görögországban.

Ezért május elseje a munka ünnepe

Évtizedek óta tartják május elsején a munka ünnepét, a szabadnap a rendszerváltás után is megmaradt Magyarországon, bár a szocializmus idején megszokott sörös-virslis-vurstlis felvonulások eltűntek. De vajon tudja, hogy miért pont ezen a napon van a munka ünnepe?

Május elsejei felvonulás 1985-ben.
Forrás: Wikimedia Commons / Fortepan

Május elseje valójában egy kettős jelentésű ünnep: a munka ünnepe mellett ilyenkor, a húsvéthoz hasonlóan, sokan a természet megújulását is ünneplik: ennek a szimbóluma a májusfa állítása, a zöld ág, amely évszázadokon át az udvarlási szándékot is jelképezte.

Május elseje azonban a legtöbb országban összefonódott a munka ünnepével. Ennek előzményeihez több mint 200 évet kell visszamennünk: az ipari forradalom után, 1817-ben Robert Owen brit gyártulajdonos fogalmazta meg elsőként koherens módon a munkások követeléseit. Ennek része volt a híressé vált

„nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás.”

Addig ugyanis nem volt ritka, hogy a munkásokat napi 12-16 órán keresztül dolgoztatták.

A kérdésben évtizedekig nem történt előrelépés. 1847-ben aztán Nagy-Britanniában 10 órában maximálták a nők és a gyerekek munkaidejét. A férfiakéról egyelőre nem volt szó. 1856-ban viszont hatalmas sztrájk kezdődött az ausztráliai Melbourne-ben, és itt a munkások végül sikerrel is jártak: bevezették a 8 órás munkaidőt.

A munkásmozgalom Amerikában is egyre erősebb lett, 1868-ban sikerült elérniük, hogy nyolc órára csökkentsék az állami alkalmazottak munkaidejét. A hetvenes évekbeli válság miatt azonban nőtt a munkanélküliség, ami szintén a munkaidő csökkentését sürgette. A nyolcvanas években egymást követték a sztrájkok, tüntetések. Közben

megjelentek a radikális mozgalmak,

a kommunisták és az anarchisták is, akik közül sokan német bevándorlók voltak.

Megalakult az Amerikai Munkások Szövetsége, amely 1886. május elsejére általános sztrájkot hirdetett. Ebben országosan 350 ezren vettek részt, több helyen összecsapások is kitörtek, Millwaukee-ban a rendőrök a tömegbe lőttek.

A leghíresebb és legtöbb következménnyel járó események azonban Chicagóban történtek. Itt is május elsején kezdődött egy nagy, munkabeszüntetéssel, tüntetéssel járó megmozdulás, amelyben több tízezren vettek részt. A tüntetők többször összecsaptak a rendőrökkel, akik háromszor fegyvert is használtak. Május harmadikán legalább két embert megöltek.

Tüntetés a Haymarket Square-en.
Forrás: Harper’s Weekly

A következő nap a Haymarket Square-en tartottak a sztrájkolók tiltakozó nagygyűlést, amelyet egy idő után a rendőrök fel akartak oszlatni. Eközben viszont a munkások közé vegyült anarchisták

bombát dobtak a rendőrök közé, akik tüzet nyitottak a tüntetőkre.

Legalább 11-en meghaltak (köztük hét rendőr), több tucatnyi volt a sebesült mindkét oldalon.

Ezután több száz embert tartóztattak le, és bár nem volt semmilyen bizonyíték arra, hogy közük volt a bombához, nyolc anarchistát elítéltek, korábbi írásaik és beszédeik alapján.

Ötöt közülük halálra ítéltek – négyüket a következő évben fel is akasztották, az ötödiket csak azért nem, mert előtte öngyilkos lett a börtönben. Kettőt életfogytiglanra, egyet pedig 15 évre ítéltek – ők 1893-ban kormányzói kegyelemmel szabadultak. Az ítéletet ugyanis rengetegen bírálták (például Oscar Wilde és G.B. Shaw), és az új kormányzó igazat adott nekik, mondván: soha nem derült ki, ki dobta a bombát.

Közben a chicagói eseményeknek más következményei is lettek. 1889. július 14-én Párizsban (a forradalom százéves évfordulóján) megalakult a II. Internacionálé, amely úgy döntött, hogy a chicagói tiltakozássorozat kezdetének évfordulóján,

1890. május elsején minden szakszervezet és más munkásszervezet tartson felvonulást a 8 órás munkaidőért,

ahol pedig ezt már bevezették, ott szolidaritásból vonuljanak fel.

Az első nemzetközi május elseje hatalmas siker volt, több tucat városban tartottak felvonulást. Magyarországon is ekkor „ünnepelték” először május elsejét.

A felvonulás aztán hagyománnyá vált – 1953-ban természetesen Sztálin fotójával.
Forrás: Wikimedia Commons

Egy évvel később, a II. Internacionálé második kongresszusa úgy döntött: május elsejét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi ünnepének nyilvánítja. Az 1904-es harmadik kongresszuson született határozat pedig kimondta, hogy minden ország szociáldemokrata pártja és hozzájuk kötődő szervezete

vonuljon fel minden május elsején

a nyolcórás munkaidőért, a munkásosztály „osztályszükségleteiért” és a békéért, és aznap minden munkásszervezet függessze fel a munkát, ahol ezt a testi épségük veszélyeztetése nélkül megteheti.

Május elseje így nemzetközi ünneppé vált, a bolsevik hatalomátvétel után a Szovjetunióban, majd a II. világháború után a keleti blokk országaiban az egyik központi ünneppé vált, bár közben némileg átalakult:

a munkások helyett a munka ünnepévé vált,

és összefonódott a természet megújulását ünneplő majálissal: a felvonulások mellett elengedhetetlen kellékké vált a sör, a virsli és a vurstli.

Forrás: Wikimedia Commons / Fortepan

Május elseje egyébként katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Ezt XII. Pius pápa rendelte el 1955. május 1-jén.

A nap sok országban hivatalos állami szabadnap. Ugyanakkor az Egyesült Államokban, ahonnan tulajdonképp az egész kiindult, nem ilyenkor, hanem szeptember első hétfőjén tartják a munka ünnepét.

Ha a szegényeket nem gyógyítják, abba a gazdagok is belehalnak! – Általános sztrájk jöhet az egészségügyben

Sztrájkbizottságot alakított a Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége. Az érdekvédelem magasabb bért követel az egészségügyben dolgozóknak, mert úgy látja: az év végéről februárra előrehozott 8 százalékos béremelést – amelyet korábbi követeléseik alapján fizet ki a kormányzat – csak a dolgozóik kis része kapta meg, sokan semmit, vagy a legnagyobb megdöbbenésükre csak néhány forintot kaptak. Amennyiben az egészségügyiek teljes köre nem kap érzékelhető béremelést, abban az esetben akár a választások előtt általános sztrájk lehet az egészségügyben – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

 

Ha a választások előtt megtartják az általános sztrájkot, akkor azzal nem szállnak be a politikába?

Nincs ilyen szándék, mindössze arról van szó, hogy politikailag talán érzékenyebb időszakban szeretnénk felhívni minden kormányra készülő közszereplő figyelmét az egészségügyben uralkodó lehetetlen állapotokra, de pártpreferenciánk nincs. Nagyon nagy a baj az ágazatban, mert hiába ígérte a kormányzat az alapellátásban dolgozók, a védőnők, a gazdasági, műszaki területen dolgozók teljesen kimaradtak a béremelésből. Évtizedek óta nem rendezték az egészségügyben dolgozó műszakiak fizetését sem, akik legfeljebb szakmai minimálbért kapnak. Annak ellenére, hogy csak ők képesek a modern diagnosztikai berendezéseket, vagy a számítógépek működtetni, különben leállnak a modern kórházak.

Eredetileg novembertől fizették volna az emelt béreket, de végül előrehozták februárra. Ez nem oldotta a feszültséget?

Alig, mert akik kaptak is fizetésemelést, azok közül is sokakhoz csupán néhány száz, vagy ezer forint jutott el.  Még olyan is előfordult, hogy két-három forinttal vittek többet haza, ami megalázó. Nem véletlen, hogy néhányan tiltakozásul egy marék aprót vittek az egészségügyi kormányzat épülete elé, vagy hozták nyilvánosságra a szégyenteljes emelésről szóló bizonylatokat. A kormány persze kedvező statisztikákkal igyekszik elhitetni a társadalommal, hogy javul a helyzet az egészségügyben. De a megélhetéshez szükséges jövedelmeket csak önkizsákmányolással, gyakran túlmunkával, két-három állással tudják biztosítani. Nem véletlen, hogy az ágazatban dolgozó orvosok, nővérek egészségi állapota a legrosszabb az országban.

Évek óta változatlanok a pótlékok, miközben az egészségügyben fokozott a terhelés. Egyre nagyobb a hibázás lehetősége, a műhiba, a fertőzés, aminek következménye az is, hogy a sürgősségi osztályok váróiban meghalnak a betegek. Úgy gondolom, hogy szinte minden visszavezethető az egészségügyben uralkodó méltánytalanul alacsony bérekre, az ebből adódó túlhajszoltságra is. Hisz nem ritka, hogy az állami kórházak alkalmazottai a törvényes munkaidőnek majdnem dupláját dolgozzák le.

Mi történne, ha betartanák a törvényes munkaidőt?

Akkor összeomlana az egészségügy. De ez sokáig nem mehet így tovább, mert itt az ország egészsége a tét.

Egy osztrák állampolgár születéskor várható élettartama 7-8 évvel is magasabb, mint a magyaroké, miközben nem élnek egészségesebben, mint mi.

Ugyanis megfelelő egészségügyi ellátás hiányában Magyarországon évente egy kisvárosnyi ember hal meg feleslegesen. Ezt illene komolyan venni.

Van elképzelésük, hogy milyen mértékben kéne emelni az egészségügyi béreket?

Ma legalább 300 000 forint körüli alapbér lenne a reális, azoknak, akik már 2-3 évet már eltöltöttek a szakmában és szakképzettek, s nem szabad a mentősöket sem kihagyni a soron kívüli béremelésből, hogy csökkenjenek az egészségügyben előforduló kockázatok. Ez az összeg már elfogadható lenne a pótlékokkal. Ehhez a jelenlegihez képest

50 százalék körüli béremelés kellene, természetesen differenciáltan, hogy az arányok is jók legyenek, ösztönözzenek a pályán maradásra illetve az előléptetésre.

Követeléseink évek óta érvényesek, ugyanis a korábban elfogadott bérmegállapodás számos konfliktust eredményez, hiszen a nálunk a bértábla alsó tételei alacsonyabbak, most is mint  szakmai minimálbér. Ezért megy el a legtöbb nővér bármely múltihoz pénztárosnak, ahelyett, hogy életet mentene. Kidolgoztunk egy új, igazságos bértáblát, hogy javuljon a helyzet. A régi ugyanis torz, nem honorálja eléggé sem a szakértelmet, sem a gyógyításban eltöltött időt.

Szó sincs tehát arról, hogy a bérfelzárkóztatás az egészségügyben folyamatos, ez csak propaganda.

Ha jól tudom nem is az egészségügyi kormányzatnak, hanem Orbán Viktornak írták meg a követeléseiket. Az egészségügyi tárcával nem is tárgyalnak?

Inkább ők nem tárgyalnak velünk. Ezért is írtuk meg a korábbi követelésünket még januárban a kormányfőnek. Alig telt el négy nap, máris jelezték, hogy  a novemberre tervezett béremelést előre hozzák februárra.

Ezt komoly eredménynek is elkönyvelhetnék…

Igen, de számtalan problémát ez nem oldott meg, a tényleges alapbérek még mindig alacsonyak, mint említettem sokak évek óta csak a szakmai minimálbért vagy még annál kevesebbet kapnak, pl. az alapellátásban dolgozók.

Most olvasható, hogy Romániában 3- szorosára emelték az egészségügyi dolgozók bérét. Félő, hogy azok a magyar orvosok, szakdolgozók, akik onnan jöttek ide dolgozni, ennek láttán szintén vissza mennek.

Ezért is összegeztünk újból az igényeinket, és amennyiben ezek nem teljesülnek, akkor általános sztrájk következhet. De hangsúlyoznom kell, hogy a cél nem a sztrájk, hanem az egészségügyben dolgozók helyzetének javítása.

Mit jelentene az általános sztrájk, tudják biztosítani a szükséges szolgáltatást?

Az általános sztrájk nem jelenti azt, hogy teljesen leáll az egészségügy, vagy szünetel a gyógyítás. Mi elindítottuk a sztrájkhoz szükséges eljárásokat, megfogalmaztuk a követeléseinket. Várjuk a kormányzat válaszát, aminek az érvényben lévő jogszabályok szerint március 5-re meg kell érkeznie. Utána kezdődhet az egyezkedés. Ha nem sikerül megállapodni, akkor jöhet  a sztrájk, miután a bíróság megállapítja majd a szükséges elégséges szolgáltatásokat.

Az önöknél régebbi szakszervezet az EDDSZ, de ha jól tudom, ennek a Cser Ágnes vezette szervezetnek csak sztrájkbizottsága van, s valójában ők nem csatlakoznának ehhez a munkabeszüntetéséhez.

Valóban, de nem is tehetnék, mert a kormány csak velük tárgyal, s velük már meg is kötötték a maguk megállapodását. A sztrájktörvény kizárja, hogyha egy szakszervezet egy kollektív szerződés keretében megállapodik valamiben, azzal szemben sztrájkot szervezzen. Ez a korlát ránk nem vonatkozik, minket nem köt, és ha nem tudunk máshogyan eredményt elérni, ezt az utat választjuk. Ezért írtunk levelet a kormányfőnek.

Önökkel miért nem akar a kormányzat tárgyalni, s miért ülnek le Cser Ágnessel?

Nézze, ők már 2004 óta sztrájkkészültségben vannak, de azóta nem függesztették fel a munkát.

Ha Cser Ágnes szakszervezete még mindig Medgyessy Péter, vagy Gyurcsány Ferenc ellen folytat bérharcot, akkor már értem, miért velük tárgyal a Fidesz kormány. De önökkel miért nem?

Mi 2011-ben alakultunk, egyelőre nem számítunk reprezentatív szakszervezetnek. Ámbár azt senki nem tudja, hogy manapság melyik szakszervezetnek van több tagja. Mindenesetre Cser Ágnessel tárgyalnak.

Szóval ez már az érdekvédelem és a politika határmezsgyéje. Az orvosi kamara elnöke Éger István azt állítja, hogy a sztrájktörvény megsértése nélkül már nincs mód a márciusra tervezett általános munkabeszüntetésre. Ön ezt nem tudja?

Természetesen elméletileg van rá mód, ezt mi a jogászokkal kiszámoltunk. Nyilván attól függ, milyen gyorsan tudunk megállapodni az elégséges szolgáltatásról, ami nemcsak rajtunk múlik. Nem egészen értem, hogy az orvosi kamara elnöke miért az érdekvédelemmel, s nem pedig az orvostársadalom által végzett szakmai és etikai munka színvonalával van elfoglalva.

Amikor ön azt hallja, hogy a sürgősségi osztály várójában meghalnak a betegek, vagy bármely megyeközpont kórházában bezárják a csecsemő-és gyermekosztályt, akkor ön mit gondol?

Ez egyenes következménye annak, hogy hosszú ideje nem foglalkoznak komolyan a magyar egészségügy helyzetével. Azt mindenkinek tudni kell, hogy a területen dolgozók, orvosok, ápolók elhivatottságból választották ez a szakmát, s elkötelezetten gyógyítják a betegeket. A társadalom azonban ezzel a hivatásszeretettel nem élhet vissza, különösen nem akkor, amikor a magyar szakdolgozók szinte bármikor külföldön is tudnának munkát vállalni. A legtöbben azért mennek el, mert ma már egyik napról a másikra élnek, s nem tudják kifizetni a számláikat. Ez az egész ország szégyene.

Az pedig már szakmai előírás, hogy ahol nincs megfelelő számú orvos, – ahogy Sátoraljaújhelyen mindenki felmondott, s elhagyta a kórházat – ott azt az intézményt be kell zárni. Sajnálattal állítom, hogy az orvosok és a nővérek elvándorlása miatt egyre több jól felszerelt kórházi osztály kerülhet hasonló helyzetbe.

Orvoshiány miatt hamarosan gondok lesznek a sürgősségi osztályokkal, de kevés az onkológus, a pszichiáter és a szülész is.

Akkor önök az elvándorlás ellen is sztrájkolnak?

Az embereknek tudni kell, hogy ha a magyar egészségügy helyzetén nem javít a hatalom, akkor tönkre megy a hazai egészségügy; az orvosok után az ápolónők is elhagyják az országot, vagy a szakmát, ami végzetes következményekkel is járhat. A mai drámai orvoshiányt az érzékelteti leginkább, hogy a hazai kórházakban az érszűkületet lassan csak amputációval tudják gyógyítani, hisz már olyan kevés az érsebész.

Ez olyan, mint amikor a világháborúban lefűrészelték a sérült végtagot?

Nagyjából, hisz az aprólékos érsebészi munkához műtő talán még akad, de se orvos, se műtős nincs már elég.

Felmérések szerint az egészségügyben dolgozó 100 ezer ember közel 40 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást.

Talán ennyien nem mennek el, de ez akkor is életveszélyes helyzet, aminek sok áldozata lehet.

Sokan azt gyanítják, az állami egészségügy elhanyagolásával a kormány azt igyekszik elérni, hogy a páciensek magánkórházakba menjenek gyógyulni. Gondolja, hogy valóban ez a cél?

Ezt el lehetne érni máshogy is, nem kellene ehhez tönkretenni az állami egészségügyet. Egyébként pedig nem lehet mindent a piacra bízni. Az egészségügyi szolgáltatásért, így a gyógyszerekért már így is sokkal többet fizetünk, mint más hasonló fejlettségű országban.  De nem lehet csak a tehetős embereket gyógyítani. Ha a szegényeket nem gyógyítják, abba a gazdagok is belehalnak.

Friss elemzések szerint ma Magyarországon az állam a nemzeti jövedelemhez viszonyítva csak annyit fordít az egészségügyre, mint 2005-ben.

Pedig tudna többet is, és most nem a stadionokat említem, hanem azt az egymillió „potyautast” aki minimálbéren van bejelentve, s ez alapján fizet a társadalombiztosítást, miközben az életvitele alapján gazdag emberként él, s az egészségügyi hozzájárulása lehetne sokkal magasabb. Tehát mód lenne rá, hogy bővítsék a bevételeket, de nem teszik.

Vannak felméréseik arról, hogy a társadalom hogyan fogadja, hogy az egészségügyben sztrájkra készülnek?

Azt tapasztalom, hogy a társadalom nem csak tapasztalja, hamarabb megérti az egészségügy gondjait, mint a politika, s támogatják is a követeléseinket. De követeléseinkkel szolidárisak más érdekvédelmi szervezetek is, mert mindenki érzi, hogy végveszélybe kerülhet az egészségügy. Ezért is hirdetünk általános sztrájkot, de szeretném megismételni, nem a munkabeszüntetés a cél. Még csak nem is az a tüntetés, amelyet már meghirdettünk.

Mikor lesz sztrájk?

Azt még nem tudjuk, mert először tárgyalni akarunk a kormánnyal. Ha nem sikerül megegyezni, akkor megyünk bírósághoz, hogy állapítsa meg, az egészségügyben mi számít elégséges szolgáltatásnak – ezt teljesítenünk kell – aztán jöhet a sztrájk.

Lehet, hogy közvetlenül a választás előtt?

Egyelőre minden lehet, mi azt szeretnénk, hogy a politika komolyan vegye: az egészségüggyel nem lehet felelőtlenül játszani, mert azt tízmillió ember sínyli meg.

Ókovács: A karaván halad tovább

Jogos lenne egy esetleges sztrájk, márciusig viszont biztosan nem lesz munkabeszüntetés a Magyar Állami Operaházban, pedig a dolgozók kollektív szerződéséről szóló tárgyalások nem haladtak előre – tudta meg a FüHü.

Legutóbb decemberben írtunk a munkaügyi vitáról, amely több mint fél éve zajlik a három operaházi szakszervezet és az intézmény vezetősége között. Akkor Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének az elnöke a FüHü-nek elmondta, hogy a hivatalos bírósági dokumentumra várnak arról, hogy jogosan sztrájkolnának a kollektív szerződésért. Most kiderült, hogy januárban megkapták az erről szóló írást, de sztrájk egyelőre nem lesz.

A tárgyalásokat az új évben is folytatták a vezetőséggel, de egy helyben toporognak

– mondta kérdésünkre Rotter Oszkár. Mivel pedig a társulat határon túli turnéra indul, márciusig nem is folytatják az egyeztetést, és sztrájkról is csak utána lehet szó. Tehát hiába lenne jogos a munkabeszüntetés, márciusig biztos nem élnek ezzel a lehetőséggel, ami először nyáron került szóba, mint végső fegyver a kollektív szerződésekért folyó harcban.

A FüHü a Magyar Állami Operaház vezetését is megkérdezte arról, hogy állnak a tárgyalásokkal. Ókovács Szilveszter főigazgató az intézmény sajtóosztályán keresztül ezt a választ juttatta el nekünk:

„2017. július 30-tól nincs KSZ (kollektív szerződés, a szerk.), de azóta is van Opera, sőt!

2017. augusztus 1-től van sztrájkkészültség, de nincs sikeres sztrájk.

2017. szeptember 1-től az operai dolgozók terhelése átlagosan csökkent.

2017. januárjától és februárjától, továbbá 2018. februárjától az operai dolgozók illetménye jelentősen nő.

A tárgyalások folyamatosak hónapról hónapra, de nincs megegyezés, a karaván viszont halad tovább.”

Olyannyira, hogy az Operaház több mint harminc év után a múlt héten mutatta be Gershwin Porgy és Bess című operáját úgy, hogy a jogörökösök tiltakozása ellenére figyelmen kívül hagyta a színes bőrű énekesekre vonatkozó kikötést.

120 perc – 2018. január 17. 8:00

0

Elkészült az országgyűlési választás hirdetménye

Elkészült az április 8-ai országgyűlési választás hirdetménye, elkezdték kiszállításukat a választási irodákhoz, és várhatóan még a héten minden településen kihelyezik őket – közölte a Nemzeti Választási Iroda. (MTI)

Februárban újra sztrájkolhatnak az önkormányzati dolgozók

10 éve nem nőtt a bérük, így a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének felhívására közel 7 ezer köztisztviselő sztrájkolt 2 napon át. Boros Péterné szakszervezeti elnök azt mondta: reménykednek abban, hogy érdemi tárgyalás kezdődik, ha nem, akkor már a februári sztrájkra is készen állnak. (ATV)

USA: A katonai megoldás is lehetőség

Az eddigieknél keményebb szankciókkal gyakorolna nyomást Észak-Koreára a kanadai Vancouverben tartott tanácskozáson részt vett húsz állam, köztük az Egyesült Államok, amelynek külügyminisztere, Rex Tillerson katonai lépésekkel fenyegette meg Phenjant, ha az nem ül tárgyalóasztalhoz a helyzet rendezése érdekében. A kétnapos tanácskozásról távolt maradt Oroszország és Kína is. (Reuters)

Edzőterembe küldi Trumpot orvosa

Az amerikai elnök kiváló egészségi állapotnak örvend – derül ki az éves elnöki orvosi kivizsgálás eredményeiből. Donald Trump nem szenved demenciában (amivel vádolták már a kampány alatt is), de azért nem lehet felhőtlen az öröme. Trumpot ugyanis a Fehér Ház orvosa fogyókúrára fogná: kevesebb kalóriát, zsírt és szénhidrátot  tartalmazó étrendre kellene átállnia és napi szinten el kellene kezdenie sportolnia. (Reuters)

A pápa ismét szexuális abúzussal foglalkozott

Ferenc Pápa sajnálatát fejezte ki azok miatt a „helyrehozhatatlan károk” miatt, amelyeket a katolikus papok okoztak szexuális abúzusaikkal. Erről akkor beszélt az egyházfő, amikor Chilében az abúzus áldozatainak egy csoportjával találkozott. Chilében előzőleg támadások érték amiatt, mert kitüntetett egy pap szexuális abúzusának eltitkolásával vádolt püspököt. (BBC)

Sorra fagynak meg a magyarok otthonaikban

Már az idei, eddig meglehetősen enyhe télen is több mint 80-an, az elmúlt 10 évben minden télen 200-250-en fagytak meg Magyarországon. Az áldozatok többsége nem hajléktalan, hanem saját otthonában érte a halál.  (A témában ld. a FüHü cikkét.) Spät Judit, az Együtt politikusa szerint emelni kellene a szociális tűzifa program éves keretét, s az elbírálás feltételrendszerét is módosítani indokolt. Emellett normatív lakhatási támogatásra és a lakások hőszigetelésére is több állami forrás kell. (FüHü)

Drágult a benzin és a gázolaj a kutakon

Ahogy emelkedik a kőolaj világpiaci ára, a magyar autósok is egyre többet kénytelenek fizetni a kutakon. Szerdától a 95-ös benzin árát  bruttó 3, a gázolajét bruttó 2 forinttal emelte a MOL. Ezzel a benzin átlagára literenként 365, a gázolajé 375 forintra nőtt. Ám még mindig messze vagyunk a rekordártól, amit durván öt éve ért el az üzemanyag: az eddigi legdrágább benzin literje 451, a gázolajé 449 forint volt. (FüHü)

Melegszik az időjárás?

Minden bizonnyal 2017 volt a legmelegebb év, amelyet nem befolyásolt az El Nino jelenség. Az előzetes adatok szerint a szén-dioxid kibocsátás 2 százalékkal nőtt tavaly három év stagnálás után. Az elmúlt öt év átlaghőmérséklete mintegy 1,1 fokkal volt melegebb, mint az ipari forradalmat megelőzően. (Euronews)

 

Ma csak a legszükségesebb ügyeit intézze!

0

Folytatódik az önkormányzati dolgozók sztrájkja, a munkabeszüntetéshez csatlakozó hivatalokban ma csak a legsürgősebb ügyeket fogják intézni. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a 10 éve elmaradó béremelések miatt tiltakozik így.

 

Már pénteken megkezdődött a munkabeszüntetés, amelyet a Fidesz kormányellenes akciónak tart. Az érdekképviselet elnöke azonban azt mondta, hogy a közszolgák megélhetése érdekében lépnek sztrájkba már negyedszerre – emlékeztet a Hír Tv.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK