Kezdőlap Címkék Sztrájk

Címke: sztrájk

Sztrájk a 28 órás munkahétért

0

Németország egyik legnagyobb szakszervezete, az IG Metall sztrájkra szólítja fel a kohászat és az elektronikai ipar mintegy négymillió dolgozóját, ha a munkaadók nem egyeznek bele a 28 órás munkahétbe. A szakszervezet ezenkívül 6%-os béremelést is követel.

Németországban a szakszervezetek sokáig visszafogták a követeléseiket, hogy megőrizhessék a munkahelyeket és a német ipar versenyképességét. Ez sikerült is, de a munkavállalók azt vették észre, hogy a reálbérek nem nőnek, a profitok viszont igen.

A szociáldemokraták közül sokan

abban látják a párt népszerűségvesztésének az okát, hogy nem képviselték határozottan a munkavállalók érdekeit.

Martin Schulz azért is lett a párt új vezetője, hogy egy baloldali fordulattal visszaszerezze a párt hanyatló népszerűségét. Ha viszont felvállalják a munkavállalók érdekképviseletét, akkor nehezen kormányozhatnának közösen a kereszténydemokratákkal.

Az Opera továbbra is törvénytelennek tartja a sztrájkot

Fellebbeznek a bíróság döntése ellen – válaszolta a FüHü kérdésére az Opera sajtóosztálya arról, hogy mit szólnak ahhoz, hogy a bíróság a szakszervezetek javára döntött a sztrájk ügyében.

Ahogyan azt megírtuk, csütörtökön érkezett meg a bírósági döntés arról, hogy joga van sztrájkot hirdetni a három, az operaházi dolgozókat tömörítő szakszervezetnek a kollektív szerződés ügyében. Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke a FüHü-nek elmondta, hogy már el is kezdték szervezni a sztrájkot a végül elmaradt október 28-i helyett. Rotter Oszkár pénteken úgy fogalmazott, hogy nem tudja, fellebbez-e az Operaház vezetése a döntés ellen, de szerinte ezzel csak lejáratnák magukat.

Megkerestük az intézményt is, és az Opera válaszából egyértelműen kiderül, hogy nem értenek egyet a döntéssel.

Az Opera továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a sztrájk meghirdetése törvénytelen volt, ezért fellebbez a bírósági döntés ellen

– írták. Azt is hozzátették, hogy a héten is tárgyalt a vezetőség a szakszervezetek képviselőivel a kollektív szerződés ügyében.

Jogosan sztrájkolnak az operaházi dolgozók a bíróság szerint

Csütörtök délután megérkezett a bírósági döntés, amely a szakszervezeteknek ad igazat az Operaház vezetése ellenében – mondta a FüHü-nek Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke.

A szakszervezetek hatalmas sikerként értékelik a bírósági döntést, amely azt jelenti, hogy jogosan élnek a sztrájk eszközével azért, hogy rákényszerítsék Ókovács Szilveszter főigazgatót az operaházi kollektív szerződések aláírására.

Rotter Oszkár elmondta, hogy el is kezdték szervezni a sztrájkot, miután az eredetileg október 28-ára, A hugenották premierjére tervezett munkabeszüntetés végül elmaradt. A szakszervezeti vezető azt még nem tudta megmondani, hogy körülbelül mikor lehet a sztrájkra számítani.

Jelenet Giacomo Meyerbeer A hugenották címü ötfelvonásos operájából az Erkel Színházban
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Rotter Oszkárnak arról sincs információja, hogy az Operaház vezetése akar-e fellebbezni a bírósági döntés ellen, de szerinte ezzel csak lejáratnák magukat. Hozzátette, hogy nagyon

sokat jelent a társulatnak, hogy a szakszervezeteknek adott igazat a bíróság,

és házon belülről és házon kívülről is sok támogatást kapnak a kollektív szerződésért folytatott harcban.

Ahogy a FüHü megírta, eredetileg október 28-ára tervezték a sztrájkot, amely egy nagyon fontos premiert, A hugenották bemutatóját érintette volna az Erkel Színházban. Ókovács Szilveszter viszont már előre jogellenesnek minősített egy esetleges sztrájkot, és bíróságra vitte az ügyet. A szombati premiert végül megtartották, a sztrájkot pedig elhalasztották. A főigazgató engedményeket is tett a társulatnak, de a kollektív szerződést egyelőre nem volt hajlandó aláírni.

Úgy tudjuk, a tárgyalások folytatódnak az Opera vezetése és a szakszervezetek között.

Lapszem – 2017. november 2.

0

Ma az Achilles-ek ünneplik a névnapjukat. Ha van ilyen nevű ember az olvasóink között, de akár az egész országban, tisztelettel köszöntjük! Csendben jegyezzük meg: másodlagos névnapok is vannak, köztük például a Viktorok napja a mai. Ma egy kicsit jobb időnk lesz, mint volt az elmúlt napokban: erősödik a nappali felmelegedés, 10 és 16 fok között alakul a hőmérséklet. De lássuk, miről írnak a mai lapok!

Népszava – Újabb hivatali sztrájkok jöhetnek tavasszal

Országos közszolgálati megmozdulásokat szervez 2018 első negyedévében a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), ha a kormány nem dönt a köztisztviselők és közalkalmazottak bérhelyzetének javításáról. Erről a konföderáció Ügyvivő Testülete hozott döntést, miután a központi bértárgyalásokra kizárólagos jogosítványokkal rendelkező Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) az a megállapodás született, hogy nem nyúlnak a minimálbér és a garantált bérminimum egészen 2022-ig (tavaly) elfogadott emelési üteméhez – írja a Népszava.  A közszféra érdek-képviselete egyrészt tiltakozik az ellen, hogy a részvételük nélkül döntenek a közszolgáltatásokban dolgozó 690 ezer ember fizetéséről, másrészt elfogadhatatlannak tartja a tavalyi bérmegállapodás hatására teljesen összenyomott bértáblákat. A Földiák András elnök közleményében úgy fogalmazott: a kezdők bére ma alig marad el a 30 éve a pályán lévő professzorokétól, ami a tudás és tapasztalat állami megbecsülésének teljes hiányáról árulkodik.

Az országos megmozdulások előkészítését azután jelentette be a tömörülés, hogy több mint egy éve nem kaptak érdemi választ a kormánytól a béremelést sürgető kezdeményezéseikre.

Magyar Nemzet – Tésztaüzemmel is jól jár Mészáros Lőrinc

Nettó 48 millió forint értékben építhet gluténmentes tésztát gyártó üzemet Rábaszentmihályon a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt. – értesült a Magyar Nemzet. A cégben 50 százalékos szavazati joga van a korábban Opimus Group Nyrt. néven futó Opus Global Nyrt.-nek, amelybe idén tavasszal vásárolta be magát Orbán Viktor milliárdos barátja. A több mint 200 négyzetméteres tésztaüzem megépítésére hat társaságtól kértek ajánlatot, ám csak az Euro Generál nyújtott be pályázatot a meghívásos közbeszerzésen.

A cég ajánlata az eredetileg becsült csaknem 33 millió forintos összegnél 15 millió forinttal volt drágább.

Rábaszentmihály független polgármestere, Horváth Gábor elmondta, hogy nem ismeri Mészáros Lőrincet. Településvezetőként csak arra lesz majd ráhatása, hogy az elkészült üzemet ellenőrizze, mindenben megfelel-e az elképzeléseiknek. A tésztaüzemben a polgármester állítása szerint májusban kezdik el a gyártást, az alkalmazottak pedig nem közmunkásbérért, hanem szakmunkás-minimálbérért dolgoznak majd.

Csak az elmúlt időszakban számos Mészáros-féle projektről érketek híek. Ezeket felsorolva írja a polgári napilap példaként, hogy Mészáros Lőrinc 1,7 milliárd forintért építhet a Penta Kft.-vel egy háromezer négyzetméteres borászati üzemet. Augusztus Ugyanazon a helyrajzi számon borászati beszerzési központot is létesítenek 384 millió forintért. A legutóbbi tendert néhány hete nyerték meg összesen 683 millió forint értékben; ennek keretében szintén egy borászati üzemet építenek a Sárospatak közelében lévő Hercegkúton.

Magyar Idők – Nagy bakot lőttek Vonáék

Meglehet, nagyon rossz vásárt csinált a Jobbik Simicska Lajossal, ha egyetlen fillért is fizetett a milliárdostól kapott plakátokért. A párt a törvénysértésekkel és a törvények kijátszásával volt elfoglalva, miközben megfeledkezett arról, hogy nincs közterület-használati engedélye a plakáthordozókra a területek tulajdonosai­tól. Ezért – írja a kormánylap saját információira hivatkozva – a reklámtáblák elbontására kell számítaniuk.

A lap szerint a Jobbik a megvásárolt plakáthelyekre nem fog tudni hirdetéseket kihelyezni, hiszen a településképet védő hatóságok minden bizonnyal megteszik az engedély nélküli közterület-használat miatt szükséges intézkedéseket. A lap állítja, hogy a párt az akció során jogszabályokat is sértett: a törvény szerint a plakátok megjelenése előtt ugyanis a Jobbiknak a kormányhivataloknál be kellett volna jelentenie a megjelentetés listaárát. A kormánylap nem igazán szemérmesen leszögezi:

Ennek az a célja, hogy átlátható legyen, mire költik a pártoknak járó költségvetési támogatást, valamint hogy a pártok közel azonos feltételekkel juthassanak hirdetési felülethez.

A Jobbik – állítása szerint – ősszel 1100 plakáthelyet vásárolt meg Simicska Lajos cégétől, a Publimont Kft.-től, értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Április óta több ezer – Simicska Lajos cégeinek tulajdonában lévő – plakáthelyet használ a kampányüzeneteinek közvetítésére, amelynek piaci alapú költsége szintén milliárdos nagyságrendű. Ezek miatt is felvetődött a tiltott pártfinanszírozás gyanúja – írja a Magyar Idők.

Magyar Hírlap –  A zárószavazáson kiderül, ki indítana kamupártokat

A kampányfinanszírozási törvény zárószavazásán feketén-fehéren láthatóvá válik, ki akar „kamupártokat” indítani a választáson – írja  Gulyás Gergelynek, a Fidesz frakcióvezetőjének egy sajtótájékoztatójáról beszámolva a szélsőjobbos napilap. A frakcióvezető mondandójából kiemeli: egyértelmű, világos módosítást terjesztett elő a választási szabályokkal kapcsolatban a kormánypárt, amelynek lényege, hogy a választáson fél százalékot el nem érő pártoknak vissza kell fizetniük az állami támogatást, előzőleg pedig nyilatkozni kellene a párt vezető testületéről, amelynek tagjai vagyonukkal felelnének a költségekért. A politikus jelezte, a törvénymódosítás kétharmados támogatást igényel, és aki nem támogatja, az olyan érdekből teheti, hogy „kamupártot” akar indítani.

 

 

 

 

Opera az egész ország

Jobban mondva az Operában mindaz lejátszódik, ami Magyarországon is: van egy pökhendi, fenyegetőző főhatalom, az összefogásra csak ritkán képes szakszervezetek/pártok és az elégedetlen, morgó, ám a közért kiállni nem akaródzó társulat.

Történt, hogy nemrég sztrájkot hirdetett három szakszervezet a Magyar Állami Operaházban a kollektív szerződés hiánya miatt. A munkabeszüntetést egy hétvégi premierre időzítették: A hugenották-at mutatták be az Erkelben. Nem volna, mert tényleg be is mutatták minden sztrájkfenyegetés ellenére. Többszörös gázsi reményében és a kirúgás közvetlen fenyegetettsége mellett.

Múlt csütörtökön az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy Ókovács Szilveszter főigazgató a július óta tartó kollektív munkaügyi vitában “folyamatos felhívásaik és tárgyalási kezdeményezéseik” ellenére sem hajlandó teljesíteni a követeléseiket, a Magyar Állami Operaháznál ezért sztrájkot kezdeményeznek október 28-án 17 óra 30-tól 22 óráig, hogy a “kiszámítható, tisztességes, a közalkalmazottak méltóságát és egzisztenciális biztonságát garantáló” kollektív szerződést megkösse a főigazgató.

Az időpont tehát lefedi a tervezett premier tartamát.

Említsük meg, hogy a sztrájkot az Operaházban képviselettel és kollektív szerződési jogosultsággal rendelkező három szakszervezet, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete és a Színházi Műszaki Dolgozók Szakszervezete együtt hirdette meg. Nem mellékes: ez a három szindikátus ellenezte Ókovács Szilveszter főigazgatói kinevezésének meghosszabbítását.

A kollektív szerződés hiánya miatt, vélik a szakszervezetek, 130 ezer forinttal csökkent a dolgozók jövedelme. A vezetőség (Ókovács) erre úgy vágott vissza, hogy

a szakszervezeti vezetők csak “rémisztgeti az operarajongókat”

és már nem először, mert augusztusra is meghirdettek egy, utóbb kiderült, sikertelen sztrájkot. Ami meg a jövedelemkiesést illeti, erről szó sincs, csupán a munkateher csökkenéséről – Ókovácsék szerint. Sőt: annak ellenére, hogy az Operaház felújítás alatt áll és csak az Erkel Színház működik, a dolgozók bére átlagosan több tízezer forinttal meghaladta a tavalyit.

A társulat nyilatkozni merészelő tagjai szerint ez csúsztatás,

mert a szeptemberi bérük éppen a plusz fellépések miatt haladta meg az előző évit, alapbérüket azonban jó ideje nem emelték.

A főigazgató hajlandó volt licitálni és önhatalmúlag a „sztrájktörőknek” háromszoros gázsit ígért.

Ezzel egyidejűleg azonban Ókovács meg is fenyegette a társulatot azzal, hogy kezdeményezni fogja a Magyar Állami Operaház gazdasági társasággá történő átalakítását és a társulatnál csoportos létszámleépítést hajt végre. Ha sztrájkolnak.

A hatás nem maradt el: a pártját jellemző (Ókovács, Fidesz) erőből való igazgatás eredményesnek bizonyult. A szakszervezetek meghátráltak: valószínűleg nem bíztak abban, hogy a társulat mögéjük áll mindvégig és a meghátrálásukat a sztrájkhalasztás kommunikációs nevével illették. Az alkalmazottak meg tovább háborognak, de nem túl hangosan, nehogy híre menjen.

Fontos premiert akadályozhatnak meg az operaházi sztrájkkal – FRISSÍTÉS

Már csak két nap van A hugenották premierjéig az Erkel Színházban, amikorra a szakszervezetek sztrájkot hirdettek, ha az Operaház főigazgatója nem hajlandó aláírni a dolgozók kollektív szerződését. A FüHü-nek Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője megerősítette, hogy továbbra is él a sztrájkfelhívás.

A sztrájkot október 19-én hirdették meg arra az esetre, ha A hugenották premierjéig, október 28-áig Ókovács Szilveszter nem írja alá az operaházi dolgozók kollektív szerződését, amelyet még tavasszal mondott fel. Azóta egy hét telt el, előrelépés azonban továbbra sincs.

„Ha nincs kollektív szerződés, lesz sztárjk” – mondta Bárány Balázs Péter a FüHü-nek arról, hogy elkötelezettek a munkabeszüntetés mellett a szakszervezetek. Szerinte, ha életbe lép a sztrájk, akkor nagy valószínűséggel elmarad a premier, mert elegen csatlakoznak majd a munkabeszüntetéshez ahhoz, hogy ne lehessen megtartani. „Azt gondolom, hogy

sztrájkolni fognak annyian, amennyien szükségesek ahhoz, hogy rábírjuk a munkáltatót, hogy meggondolja magát”

– mondta.

Felmérést erről nem készítettek a dolgozók között, de közösen döntött a három érintett szakszervezet tagsága a munkabeszüntetésről, és Bárány Balázs Péter azt mondta, hogy senki sem kérte azóta, hogy vonják vissza a sztrájkfelhívást.

Korábban arról beszélt a FüHü-nek, hogy a sztrájk csak a végső eszköz a kollektív szerződésért folytatott harcban, amelyhez nem szívesen nyúlnak, és csak akkor, ha Ókovács Szilveszter hajthatatlan. Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke most is hangsúlyozta, hogy mivel rengeteg munka van egy ilyen mű színpadra állításában szeretnék, ha meg lehetne tartani a premiert.

“Egyáltalán nem cél az, hogy elmaradjon, csak egyszerűen a munkáltató, nevezetesen Ókovács Szilveszter nem hagy más lehetőséget,

ezért kénytelenek vagyunk ehhez az eszközhöz nyúlni” – mondta. Hozzátette, hogy szerdán is egyeztettek a főigazgatóval, de az nem vezetett eredményre. Elmondta, hogy egyeztettek A hugenották bemutatójában részt vevő művészekkel és más dolgozókkal, és ebből úgy tűnik, hogy egy esetleges sztrájk eredményes lenne, és megakadályozná a premiert.

Ókovács Szilveszter viszont már előre jogellenesnek minősített egy esetleges sztrájkot, hozzátéve, hogy akár bíróságra is viszi az ügyet. Bárány Balázs Péter szerint ez a fenyegetés nem ijesztette meg a szakszervezeteket, és bíznak benne, hogy a bíróság a javukra ítél majd.

Rotter Oszkár pedig abban reménykedik, hogy a főigazgató az utolsó pillanatban meggondolja magát, és nem lesz botrány.

“Úgy fogunk készülni, hogyha mégis hajlandó megfelelő kompromisszumot kötni, akkor le fog menni a premier, de csak abban az esetben”

– mondta. A sztrájk október 28-án 17 30-kor lép életbe, de ha akár abban a pillanatban sikerül megállapodni a szerződésben, meg lehet tartani szerinte az előadást. (A hugenották premierje 18 órakor kezdődik a műsor szerint.) Nyilvános forgatókönyv még nincs, de Rotter Oszkár a FüHü-nek elmondta, hogy az előadás megkezdése vagy meg nem kezdése előtt nagy valószínűséggel kiállnak a szakszervezeti vezetők a jelen lévő újságírók elé, hogy beszámoljanak a fejleményekről.

Ókovács Szilveszter, aki rendszeresen publikál az Operáról az Origón, pénteken megjelent írásában A hugenották premierjére is kitért. Azt írta, hogy a bemutatót mindenképpen megtartják, “legfeljebb nemcsak protestánsok és katolikusok nyílt színi csatája lesz ez az este, hanem a józanság és a kötelességtudat harca és úgy gondolom, győzelme is.”

Meyerbeer nagyoperáját a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére mutatná be az Opera, a Reformáció500 című rendezvénysorozatuk keretében.

Létrejött a bérmegállapodás a Tesconál

0

Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről. Ennek nyomán a minimális bér 179 ezer forintra nő.

A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat.

A Tesco szakszervezetei szeptembere elején tartottak két napos munkabeszüntetést, 25 százalékos béremelést és a létszám jelentős növelését követelve. Két héttel később a társaság már tudatta, hogy elfogadja a legkisebb fizetés háromezer forinttal 179 ezerre emelését.

A Tesco a megállapodás szerint szeptember elsejétől – visszamenőleg – bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése

a cafeteriával legalább bruttó 191 ezer forint lesz,

ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így jellemzően meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot – írták.

Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, illetve melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.

Az Auchannál is újabb béremelés lesz: mégpedig már az idén novembertől. Átlagosan 13,6 százalékkal emelik az áruházi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak bérét, és a cég létszámbővítést is tervez. Az alkalmazottak bruttó jövedelme 247 ezer forintra emelkedik a pótlékokkal, prémiumokkal és a többi béren kívüli juttatással együtt. A vállalat az áruházi, menedzseri pozícióban dolgozók bérének rendezésére is ígéretet tett. Erről  hét közepén született megállapodás. Az Auchan Retail Magyarország szerdai közleménye szerint a béremelésre az idén és jövőre 2 milliárd forintot biztosítanak.

 

Továbbra is forrong Katalónia

0

Katalóniában nagyszabású sztrájkot tartottak, Barcelonában pedig 300 ezer ember vonult utcára kedden, hogy tiltakozzon az erőszakos rendőri beavatkozás ellen a múlt hét végi katalán függetlenségi népszavazáson, amelyet az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére tartottak meg.

A városi önkormányzat tájékoztatása szerint 10 ezer alkalmazottjuk 80 százaléka csatlakozott munkabeszüntetéshez, míg az egészségügyi dolgozók körében 75 százalékos a sztrájk követése.

Az utcák azonban nem voltak üresek, tüntetők töltötték meg, akik egyebek mellett a Spanyolországot kormányzó konzervatív Néppárt (PP) barcelonai székházánál, és a belvárosi Ramon Llull iskolánál is tiltakoztak, ahol vasárnap a legerőszakosabb összecsapások voltak, és a rendőrök gumilövedéket használtak a tömegoszlatásnál.

Carles Puigdemont katalán elnök rövid Twitter-üzenetben arra szólította fel az embereket, hogy békésen tiltakozzanak a rendőri erőszak ellen.

“Ez a demokratikus, civilizált, méltó tiltakozás napja. Ne üljenek fel semmilyen provokációnak.

A világ már láthatta: mi békés emberek vagyunk”

– írta az autonóm régió vezetője a közösségi oldalon.

Sok hotel előtt már a népszavazás előtt is tiltakoztak a Spanyolország más részeiről átvezényelt 10 ezer rendfenntartó jelenléte miatt Katalóniában.Juan Ignacio Zoido, spanyol belügyminiszter délután bejelentette: a spanyol hatóságok nem hagyják el a hoteleket, és jelenlétüket október 11-ig meghosszabbítják.

Véleménye szerint Carles Puigdemont, katalán elnök az, aki utcai “lázadásra”, és a spanyol hatóságok elleni “gyűlöletre”, “zaklatásra” buzdít. Felidézte, hogy a katalán elnök hétfőn követelte a spanyol rendőrök és csendőrök távozását Katalóniából.

Egy jogállamban “elképzelhetetlen”, hogy “inzultálják” a rendfenntartókat,

akik a törvénynek akarnak érvényt szerezni – jelentette ki, hozzátéve, hogy a spanyol kormány pedig megvédi a spanyol rendőrök és csendőrök méltóságát, valamint garantálja jogaikat.

Miközben Barcelonában a spanyol rendfenntartók ellen tüntettek, addig Madridban épp mellettük. Mintegy 400-an gyűltek össze spanyol zászlókat lengetve a legnagyobb rendőrségi laktanyánál Mortalazban, továbbá a spanyol parlament védelmét ellátó rendőrök a kongresszus épülete előtt vonultak fel, hogy csendben tiltakozva kiálljanak Katalóniában lévő kollégáik mellett.

Egymásra mutogat az Opera és a szakszervezetek

Augusztus elején érkezett a hír, hogy a dolgozók kollektív szerződésének felmondása miatt sztrájkot hirdettek a Magyar Állami Operaház szakszervezetei. Sztrájk valójában még nem volt, de ha továbbra sem lesz előrelépés a kollektív szerződések ügyében, előfordulhat, hogy kénytelenek ehhez folyamodni – mondták a szakszervezetek vezetői a Független Hírügynökségnek. Márpedig egyelőre úgy látszik, hogy az Opera vezetése nem hajlandó aláírni az új szerződést, mert Ókovács Szilveszter szerint képtelenségeket kérnek a szakszervezetek.

Még kivárnak a szakszervezetek

Augusztus elején jelentették be, hogy összefogott az operaházi dolgozókat tömörítő három szakszervezet, hogy a felmondott helyett kiharcoljanak egy új kollektív szerződést a Magyar Állami Operaház alkalmazottjainak. Akkor az újságokban – tévesen – az jelent meg, hogy sztrájkba léptek a szakszervezetek, valójában azonban csak előkészítették ennek lehetőségét.

„A szakszervezeti vezetőket a mozgalmi gravitáció irányítja, akkor vannak, ha cselekszenek, szóval valamilyen sztrájk úgyis, mindenképp lesz” – írta egy hónapja Ókovács Szilveszter főigazgató az ügyről az Origón, ahol rendszeresen jelentkezik az Opera életét érintő véleménycikkekkel. A főigazgató korábban vélhetően a közelgő parlamenti választások által motivált feszkónak is minősítette a szakszervezetek követeléseit. Új hír viszont nem látott napvilágot augusztus óta az üggyel kapcsolatban, ezért megkérdeztük az érintett szakszervezeteket arról, hogy állnak most a tárgyalások.

Kiderült, hogy új szerződés azóta sincs, pedig szeptember 9-én, a Bánk bán premierjével megkezdődött az Operaház új évada, és az előadásokat eddig rendben meg is tartották. Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezének vezetője szerint

maga a főigazgató fogja kiprovokálni a sztrájkot, mert egyedül ő a hibás azért, hogy nem jutottak egyről a kettőre a tárgyalások.

A szakszervezetek viszont még egy darabig türelmesek, mert nem akarták veszélyeztetni az Opera nemrég lezárult, nagyszabású erdélyi turnéját és az évadnyitást sem.

Komlósi Ildikó Gertrud szerepében Erkel Ferenc Bánk bán című operájának próbáján az Erkel Színházban 2017. szeptember 5-én. A darabot szeptember 9-én mutaták be Vidnyánszky Attila rendezésében.

Pedig Bárány Balázs Péter szerint a kérdés rendezése sürgető, mert az éjszakai pótlék és más plusz juttatások megszűnése havonta 150 millió forintot vesz el a dolgozóktól, azaz jelentősen csökken a jövedelmük. Ókovács Szilveszter viszont még augusztusban úgy reagált erre a felvetésre, hogy a korábbi béremelésekkel és különböző más juttatásokkal teljesen kompenzálni tudják a kieső bevételt.

Bárány Balázs Péter viszont a FüHü-nek azt mondta, hogy ez hazugság, mert a dolgozók egyértelműen rosszabbul járnak most anyagilag. Ráadásul a kollektív szerződés hiánya a munkarendjüket is hátrányosan befolyásolja, mivel nincs, ami szabályozza azt.

Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke az anyagiak mellett szintén a munkarend szabályozatlanságát emelte ki:

“Ókovács Szilveszter valami olyasmit szeretne, ha az év minden napján, 24 órán keresztül rendelkezésre állna a dolgozó.

Ez nagyon nagy bizonytalanság a dolgozóknak, nem tudják, hogy mikor van a pihenőnapjuk, nem tudnak tervezni.”

Nem tudnak tárgyalni, mert nincs miről

Bárány Balázs Péter szerint a főigazgatóval azért is lehetetlen érdemben egyeztetni, mert kizárólag a saját akaratát akarja érvényesíteni, amit „mindenki szolgai módon fogadjon el”.

Azt egyelőre nem határozták el, meddig várnak arra, hogy a főigazgató meggondolja magát, de ha belátható időn belül nem lesz előrelépés, akkor valóban sztrájkot hirdetnek. Bárány Balázs Péter többször is hangsúlyozta, hogy a sztrájk nem cél, hanem eszköz, amivel a kollektív szerződést akarják kiharcolni a munkavállalók számára.

A Magyar Állami Operaház szabadtéri évadnyitó rendezvénye szeptember 9-én. MTI Fotó: Pólya-Petõ Dávid

Rotter Oszkár elmondta, hogy a vezetés által felmondott kollektív szerződés július 31-ével járt le, a rákövetkező héten pedig a szakszervezetek már benyújtották az új szerződésre vonatkozó tervezetet. Azóta tárgyalnak erről, de a szakszervezeti vezetők szkeptikusak az egyeztetésekkel kapcsolatban.

“A három szakszervezet előkészítette a sztrájk lehetőségét. Ezt nem szeretnénk, de ha semmiképp nem tudunk előrejutni a tárgyalásokban, akkor ezt az eszközt is igénybe vehetjük.

De ez még csak körvonalazódik” – mondta Rotter Oszkár.

Elmondta, hogy a felmondás előtti egy évben már szorgalmazták, hogy tárgyaljanak a kollektív szerződés esetleges módosításairól, mert lehetett tudni, hogy az Operaház felújítása jelentősen megváltoztatja az intézmény életét, ezért átmeneti megoldásokra lehet szükség. Ezekre a kezdeményezésekre Rotter Oszkár szerint nem volt nyitott a vezetés, majd teljesen váratlanul felmondták a szerződést.

A szakszervezeti vezető egyébként nem érti, hogy erre a lépésre miért volt szükség, mert ennek a szerződésnek a keretei között érte el Ókovács Szilveszter az intézmény tényleg elismerésre méltó eredményeit is. „Tehát nem igaz, hogy a szerződés gúzsba köti őt” – mondta Rotter Oszkár.

A szakszervezetek abba is belemennének, hogy a vezetés bizonyos pontokban változtasson a szerződésen, de szerintük a főigazgatónak nincsenek alternatív javaslatai, hanem több, a munkavállalóknak fontos részt egyszerűen kihagyna a szövegből.

A főigazgató szerint ők képviselik a dolgozók igazi érdekeit

Az Operaház vezetését is megkérdeztük arról, hogy hogy haladnak a tárgyalások.

“Folyamatosan tárgyalunk, ők nem fogadják el a mi szűkített terjedelmű – kifejezetten az egy színházas működés specialitásaira fókuszáló – KSZ-ajánlatunkat,

mi pedig az ő kódexméretű KSZ-üket nem tudjuk akceptálni. Például azt, hogy éjszakai munkát nem lehetne elrendelni csak önkéntes alapon, illetve akkor is csak díszletbontást, építést nem – ilyen típusú új ötletek vannak, teljes képtelenség” – válaszolta levélben Ókovács Szilveszter. „Történt kísérlet arra, hogy a Kárpát-Haza OperaTúra indulását megakadályozzák (ami önmagában is nemes tett lett volna, mégiscsak az Opera első határon túli turnéjáról volt szó, 420 ember összehangolt működéséről, 800 milliós forrás mellett), de rendben felszállt mindenki a buszra” – írta.

Ókovács Szilveszter beszédet mond a Magyar Állami Operaház évadnyitó rendezvényén. MTI Fotó: Pólya-Petõ Dávid

A főigazgató szerint más idők járnak, mint a felmondott kollektív szerződés négy év ezelőtti elfogadásakor. „Az Operaház bezárt, ugyanakkor nem tervezünk csoportos létszámleépítést. Nem maradhat a fix hétfői pihenőnap, mert az Erkel Színház technikailag fapados hely, éjjel-nappal építeni és bontani kell benne a megnövekedett játék- és próbaintenzitás miatt, ugyanakkor a két hétre előre szóló törvényes munkaelrendelésbe a szabályok szerint járó pihenőidőt beépítjük. Aki nem érzi mindennek a jelentőségét, tehát hogy gyakorlatilag kétszeres gárda dolgozhat egy színházban és a párhuzamos külföldi utakon, fizetéscsökkenés nélkül, biztos állami állásban, nem alkalmas érdekképviseletre, mert nem érti a szó jelentését”– véli Ókovács Szilveszter, aki szerint a szakszervezetek helyett inkább a vezetés védi a közalkalmazottaik érdekeit.

A főigazgatót arról is megkérdeztük, hogy a szakszervezeti vezetők szerint nem fogalmazott meg alternatív javaslatokat. „A szerződés felmondásának levelével azonnal küldtünk új javaslatot, még 2017 áprilisában. Mi ehhez tartjuk magunkat, illetve Magyarország törvényeihez. Az embereink kevesebbet fognak dolgozni változatlan fizetésért, amely a színpadi műszaki tárak tekintetében a közszolgálatban kiemelkedő nívójú, és százak esetében magasabb végzettségnél is dicséretes szint lenne.

Aki ezt nem fogadja el, azzal nem csoda, ha nem tudunk megegyezni – az élet és az évad viszont zavartalanul megy tovább, mert a kollégák velünk vannak”

– válaszolta Ókovács Szilveszter.

A tárgyalások hétfőn folytatódnak, és Bárány Balázs Péter reméli, hogy idővel Ókovács Szilveszter is változtat „elutasító magatartásán”, mert végső soron neki is érdekében áll a megegyezés. A szakszervezetek ugyanis akkor támogatják a főigazgatói posztra ismét pályázó Ókovácsot, ha úgy látják, jobban figyelembe veszi a munkavállalók érdekeit is.

 

Háromezer forintot emel a minimális béren a Tesco

0

Háromezerrel 179 ezer forintra emelné a legkisebb bért a Tesco a szakszervezeteknek küldött ajánlatban – tudatta a legnagyobb érdekképviselet. A másik szakszervezet azt közölte: a 15 százalékos létszámnövelés nincs benne az ajánlatban.

A szeptember első felében tartott kétnapos Tesco-sztrájk után a vállalat ma éjfélig ígérte elküldeni jelentését a cég helyzetéről, továbbá béremelési és létszámnövelési ajánlatát. Ezt megelőzően az egyik érdekképviselet keményebb eszközöket helyezett kilátásba. A Tesco az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy a dokumentumban üzleti titoknak minősülő információkat osztott meg tárgyaló partnereivel, ezért a társaság a jelentés pontos tartalmáról részleteket egyelőre nem árul el.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) arról számolt be, hogy a Tesco elfogadja a béremelésre vonatkozó szakszervezeti követeléseket és szeptember 1-től

visszamenőleg bruttó 179 000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét.

(Eddig ez 176 000 forint volt.) A társaság elküldte a munkavállalói létszámra vonatkozó komplex anyagot is, ezt a szakszervezeteknek még át kell vizsgálniuk, mert ez képezi a további tárgyalások kiindulópontját.

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke elmondta, a Tesco által átküldött jelentésben a szakszervezetek 15 százalékos

létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül.

A szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést és a 15 százalékos létszámbővítést. A szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

A tárgyalások az eredeti megállapodás szerint, október 2-án, hétfőn folytatódnak, addig nem szerveznek újabb sztrájkot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK