Kezdőlap Címkék Süddeutsche Zeitung

Címke: Süddeutsche Zeitung

Kompromisszumot sürget az ukrajnai háborúban Jürgen Habermas

A jeles német filozófus szerint a világ a harmadik világháború szélére sodródhat, ha a Nyugat nem veszi rá valamiféle kompromisszumra Ukrajnát.

Mi a Nyugat célja a fegyverszállításokkal? Az, hogy Ukrajna meg tudja magát védeni az orosz agresszióval szemben vagy pedig az, hogy megbuktassa Putyint? Ezt a dilemmát vázolja fel Jürgen Habermas a Süddeutsche Zeitungban. Jelen pillanatban sem Oroszország sem pedig Ukrajna nem hajlandó a kompromisszumra, de a Nyugatnak arra kellene ösztönöznie Zelenszkij elnököt, hogy fogadja el a statusquot vagyis azt, hogy a Krím félsziget és a Donbasz Oroszországhoz tartozik – érvel a német filozófus.

Soros György Putyin bukását és Oroszország szétesését akarja elérni

A magyar származású dollár milliárdos, aki fontos támogatója a Biden adminisztrációnak, nyíltan azt javasolja a Nyugatnak, hogy mindaddig folytassák Ukrajna támogatását amíg Oroszország össze nem roppan, és el nem űzi Putyint. Oroszország a darabjaira szakadhat, és akkor már nem fenyegetheti Európát – érvel Soros György, aki megfeledkezik arról, hogy épp ez a veszély tartja hatalmon Putyin elnököt, aki nagy honvédő háborúnak akarja eladni az Ukrajna elleni agressziót. Biden elnök egyszer már kijelentette, hogy az Egyesült Államok célja Putyin megbuktatása, de azután ezt a kijelentését visszavonta. A Blinken terv jelenleg arra irányul, hogy Lengyelországból és Ukrajnából olyan erős katonai szövetséget hozzon létre, amely ellensúlyozhatná az orosz fenyegetést.

“10 millió amerikai vállalná a hősi halált Putyinért”

Legalábbis ezt állítja Prigozsin, a Wagner hadsereg főnöke. Egy orosz televízióban elmondta, hogy befejezték a toborzást a börtönökben, de helyettük számíthatnak amerikai önkéntesekre. Prigozsin azt állítja, hogy tízmillióan jelentkeztek a Wagner zsoldos hadseregbe. Közülük egymilliónak már vizsgálják a jelentkezési kérését. A Wagner hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett Ukrajnában, ahol a börtönből kiengedett fegyenceket tömegesen nekivezették az ellenséges állásoknak, ahonnan lekaszálták őket. Így viszont a Wagner hadsereg profi zsoldosai megtudták, hogy honnan lőnek az ukránok és oda összpontosították a tüzet.

Prigozsin, a moszkvai mór szerepében tündöklik jelenleg, mert Putyin félreállította a titkosszolgálat által támogatott szélsőséges politikust, és helyette inkább a hadsereget támogatja. Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke kapta meg közvetlenül a hadműveletek irányítását Ukrajnában.

Putyin hamarosan nagy beszédben értékeli a háborút, melyet tavaly február 24-én kezdett el Ukrajnában. Az eredmény eddig katonai

kudarc és diplomáciai elszigetelődés.

Az orosz elnök immár a túlélésért küzd, de amíg a Nyugat Oroszország felbomlasztásával fenyeget, addig maga mögött tudhatja az orosz közvélemény többségének támogatását.

A Huawei és az ötödik generáció – 2019. január

Németországban a hírközlési hatóság nem alkalmaz politikai diszkriminációt, de az óceánon túlról épp ezt sürgetik. Trump azt szeretné, ha európai szövetségesei is kizárnák a Huawei-t, melynek az örökösnőjét, aki egyben a pénzügyi igazgatója is a kínai óriásnak, amerikai kérésre fogva tartják Kanadában.

Nicholas Eftimiades, a CIA egykori büszkesége, aki jelenleg a Penn egyetem tanára, így fogalmazta meg az amerikai intést: morálisan helyes-e együttműködni egy diktatúrával, mely a biztonságunkat is fenyegetheti, csak azért, mert ebből sok cégünk üzleti hasznot húz? Az egykori CIA ügynök érvelése meglehetősen képmutató, mivel eddig a technológiai versenyben az USA az élen állt. A 3 és a 4 G technológia esetében a kínaiak kénytelenek voltak átvenni az amerikai normákat. Most viszont önálló fejlesztéssel az élre álltak.

Németország 4G hálózatának 45%-a Huawei technológiával működik

Soha semmi baj nem volt ebből. Senki nem jelzett semmifajta kémkedést ezzel kapcsolatban – állítják azok a szakértők, akiket a közszolgálati Deutsche Welle portál megkérdezett. Az USA pedig épp a nemzetbiztonságra hivatkozva szeretné kiszorítani a Huawei-t a legnagyobb európai piacról, a németről. Csakhogy Németországban nemigen felejtik el, hogy az NSA vígan kémkedett a német vezetők után is. Még Merkel kancellár telefonját is lehallgatták. Snowden leleplezéseit nemigen cáfolták Washingtonban.

Jó ez nekünk?

Teszik fel a kérdést Berlinben amikor az amerikaiak arra akarják rábeszélni őket ne engedjék indulni a Huawei-t az ötödik generációs versenyen! Németországnak ugyanis fontos üzleti érdekei vannak Kínában. Nemcsak a Deutsche Telecom van igen jóban a Huawei-jel, de a Volkswagen már évtizedek óta jelen van Sanghajban és meghatározó szerepet játszik a világ legnagyobb autós piacán. Csakhogy Amerikának igen nagy a zsarolási potenciálja. Csak egyetlen példa: a T Mobile US tervezett egyesülése a Sprinttel. Csekély 26 milliárd dolláros ügyletről van szó. A felügyelet engedélye függhet attól is, hogy a németek hajlandók-e igent mondani az USA Huawei ellenes kampányára.

Fel van adva a lecke a német kémelhárításnak

Németországban nem becsülik alá a kínaiak nyomulásának a kockázatát. A német kémelhárítás öt pontban foglalta össze a kínai nyomulás veszélyeit:

1/ a kínaiak felvásárolják a német cégeket. Kis és közepes vállalatokat teljes egészében. Aztán áttelepítik őket Kínába, ahol már a német technológiával folyik a termelés. Ma már a Mercedes legnagyobb részvényesét Li Sufu elvtársnak hívják. Ő a Geely autó vállalat tulajdonosa és főnöke, aki 9 milliárd dollárért vett Mercedes részvényeket. A Kika robot céget a kínai Medeo vásárolta föl. A kínaiak nem vaktában vásárolnak. Az autóiparban például megállapították, hogy a németekkel nem bírják a versenyt, ezért átálltak az elektromos autókra és akkumulátorokra. Ezenkívül a repülőgép ipart célozták meg. Versenytársai akarnak lenni a Boeing-nek és az Airbus-nak.

2/ Kínának egymillió titkos ügynöke van, akiknek az egyik fő feladata az ipari kémkedés. Ez csak Németországnak évente 20-50 milliárd dolláros kárt okoz! A kínaiak minden eszközt felhasználnak erre. Például a társas oldalakat. A LinkedIn rendszerben 10 ezer hamis nevet fedeztek fel, melyek a pekingi titkosszolgálatokhoz voltak köthetőek.

3/ A Süddeutsche Zeitung írta meg, hogy szorgos kínai hackerek munkálkodnak a Felhőben, hogy minél több információhoz juthassanak a német gazdaságról.

4/ A megvesztegetés ősi módszerével is szívesen kísérleteznek a kínaiak. Egy német honatyának 30 ezer eurót kínált fel titkos információkért egy kínai kém.

5/ Végül pedig itt vannak a tudományos csere programok. A tudósok jelentős része igen hiú és naiv. A kínaiak szívesen csodálják őket miközben számtalan fontos kutatási eredményt szereznek meg ingyen.

A Deutsche Welle hangsúlyozza:

Távolról sem csak magáról Németországról van szó hanem az egész Európai Unióról. A kínaiak szinte mindegyik uniós országban hasonló módszereket alkalmaznak, de mindíg igyekeznek alkalmazkodni a helyi körülményekhez. Athénban Ven Csiapao akkori miniszterelnök a válság mélypontján ígért segítséget. Az athéni parlament felállva tapsolt…

Elsősorban Magyarország és Görögország aggasztja Berlint

A Deutsche Welle szerint ebben a két országban különösen nagy erőkkel nyomulnak a kínaiak, akik a Nyugat Balkánon is törnek előre. Az Új Selyemúton nyomuló kínaiakat Berlinben már többször figyelmeztették: a kapcsolatok rovására mehet, ha Peking megpróbálja kiszorítani a német cégeket Magyarországról, Görögországból és a Nyugat Balkánról.

A kínaiak csodálják Németországot, melynek neve náluk Tö kuó vagyis az Erény országa. Minthogy az Európai Unió legerősebb államáról van szó, ezért Peking nagyon figyel: mi lesz a Huawei-el Németországban. Meghajolnak-e az amerikai nyomás alatt vagy fontosabbnak tartják a virágzó kínai-német kapcsolatokat? Egész Európát érintheti a stratégiai döntés, mely az ötödik generációról születik Németországban …

Krízis ponton a németek antiszemitizmusa

Nyilatkozott a Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald Lauder a Süddeutsche Zeitung című német lapnak. Az újság ismerteti a World Jewish Congress tanulmányát, mely felmérte a németek antiszemitizmusát, és riasztó eredményre jutott.

Minden negyedik német antiszemita

A megkérdezettek 40%-a például úgy véli, hogy a zsidók túlságosan sokat beszélnek a holokausztról. Sokan úgy látják, hogy a zsidók túl nagy szerepet játszanak a gazdasági életben! Erre a vizsgálatra még azelőtt került sor, hogy egy szélsőjobboldali német fiatalember fegyverrel támadt a zsinagóga körül gyülekező zsidókra Halle városában. Két embert megölt és többet megsebesített. Elfogása után azt vallotta, hogy az interneten olvasott antiszemita írások váltottak ki belőle zsidó ellenes érzelmeket. Ezért támadt a zsinagógára Yom Kippur napján, a zsidók legnagyobb vallási ünnepén.

„A német társadalomnak fel kell ébrednie és határozottan állást kell foglalnia, mert tudjuk, hogy mi történik akkor, hogyha a többség úgy tesz mintha nem történne semmi, és félrenéz!”- hangsúlyozta Ronald Lauder, aki a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott.

A szélsőjobb a fiatal katonák és rendőrök között toboroz

A politikai paletta szélsőséges jobboldali pártjai mindinkább katonák és rendőrök fiatal csoport igyekeznek megnyerni lépjenek be szervezeteikbe.

Erre hívja fel a figyelmet az Europol stratégiai jelentése, melyet a Süddeutsche Zeitung ismertet. A dokumentumból kiderül: növekszik Európában a szélsőjobboldali terrorcselekmények száma. Nincs összesítés erről, mert a legtöbb államban szélsőségesek címén foglalják össze azokat a többnyire illegális politikai vagy vallási szervezeteket, melyek rendszeresen fellépnek a migráns központok ellen. Ezenkívül támadják a muzulmán közösségeket, a baloldali szervezeteket és azoknak vezetőit valamint a melegeket és a Gay Pride felvonulásokat.

Mind több a diplomás fiatal az ilyen szélsőjobboldal szervezetekben, amelyek a törvényesség határán mozognak. Októberben az Európai Unió belügy és igazságügyi miniszterei megvitatják ezt a problémát – értesült a közszolgálati Deutsche Welle, amely arra számít: Horst Seehofer német belügyminiszter még azt megelőzően betiltja a Combat 18 szélsőjobboldali szervezetet Németországban, hogy példát mutasson Európa más államainak.

A magyar minta

Belebukott az Ibiza videó botrányba a Szabadságpárt vezére, aki lemondott tisztségéről. Sebastian Kurz kancellár elfogadta a lemondását és kérte a köztársasági elnököt: írjon ki előrehozott választást. Mi van az Ibiza videón? Miért kényszerült lemondásra Ausztria alkancellárja?

Ez csapda

2017 júliusában Ibizán egy luxus bungalóban a Szabadságpárt két vezetője egy fiatal orosz nővel tárgyalt, aki azt állította magáról, hogy egy Putyinhoz közelálló oligarcha unokahúga. Heinz Christian Strache, aki arra készült, hogy átveszi a hatalmat Ausztriában szerette volna megszerezni a Kronen Zeitung támogatását. A legnépszerűbb bulvárlap jelentősen javíthatta volna választási esélyeit. A Lettországból érkezett fiatal orosz nő azt állította: apja nevében tárgyal a Kronen Zeitung tulajdonosaival az eladásról. Ez csapda – mondta a Szabadságpárt vezére. Nem, nem csapda – hangsúlyozta Johann Gudenus, aki a fiatal orosz nőt bemutatta a Szabadságpárt vezérének. Johann Gudenus a Szabadságpárt oroszul jól beszélő vezetője, jelenleg a párt parlamenti frakciójának vezetője Bécsben. Heinz Christian Strache ösztönei jól működtek, de mégiscsak belépett a csapdába. A luxus bungaló tele volt kamerákkal és mikrofonokkal. A Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung megvárta az optimális időpontot és akkor tette közzé a videót.

Szombaton Milánóban a szélsőjobboldal nagy európai áttörésre készült.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter, aki nemrég Orbán Viktor vendége volt a kerítés mellett, olyan választási győzelemre készül, amely a legerősebb frakcióvá teszi a szélsőjobboldalt az Európai Parlamentben. A milánói összejövetel egyik fontos szereplője lett volna Heinz Christian Strache. Aki kénytelen volt lemondani a találkozót ugyanis sírva búcsúzott a politikai pályától.

2005 óta állt a Szabadságpárt élén és 2017-ben győzni szeretett volna.

Ezért hívta fel az orosz nő figyelmét Heinrich Pecinára. Arra az osztrák üzletemberre, aki elintézte Orbán Viktornak a Népszabadság elparentálását. „Olyan média világot akarok mint amilyen Orbánnak van Magyarországon!”

– hangsúlyozta Heinz-Christian Strache, aki nemrég Orbán Viktor vendége volt Budapesten. Az ő látogatása kapcsán hangoztatta azt a magyar miniszterelnök, hogy nézete szerint az Európai Néppártnak a szélsőjobboldali erőkkel kell összefognia. Ahogy Ausztriában történt a 2017-es választások után.

Kurz kancellár : ebből elég volt!

Mi csapta ki a biztosítékot a fiatal kancellárnál? Az orosz kapcsolat! Bár köztudott volt Bécsben a Szabadságpárt kiváló viszonya Putyinnal hiszen az orosz elnök táncolt az osztrák külügyminiszter asszony esküvőjén. A külügyminiszter asszony a Szabadságpárttól kapta tárcáját. Sebastian Kurz kancellárt az amerikaiak figyelmeztették arra, hogy az osztrák titkosszolgálat túlságosan is nyitott Moszkvával szemben. A figyelmeztetést követően Kurz a saját irányítása alá helyezte a titkosszolgálatot, melyet korábban a Szabadságpárthoz tartozó belügyminiszter irányított.

Putyin árnya az egész európai szélsőjobb fölött ott lebeg

Franciaországban Macron elnök pártjának európai listavezetője Putyin emberének titulálta Marine Le Pen asszonyt. Az olasz sajtó kiderítette: Matteo Salvinit Putyin elnök fedezte fel! A Szabadságpárt kiváló orosz kapcsolatairól már korábban is sokan tudtak, de az Ibiza videó olyan szoros viszonyt mutatott, melyet már Kurz kancellár sem tolerálhatott. Németországban a közszolgálati Deutsche Welle sietett is felhívni mindenki figyelmét arra: ide vezethet a szélsőjobboldali szövetség! Merkel kancellár – Orbán Viktorral szemben – erős centrumot akar, mely az Európai Néppártból, a szocialistákból, a liberálisokból és a zöldekből állna. Ez a centrum zárt lenne mindenfajta szélsőséggel szemben és képes lehet az EU irányítására miközben a populisták a bírálatban jeleskednek, de konstruktív terveknek híján vannak…

Jávor Benedek: Lehullott a lepel…

Lehullott a lepel Strachéról, Orbán friss kebelbarátjáról, de rántotta magával Orbán takaróját is!

A Süddeutsche Zeitung és a Spiegel egy olyan videófelvételt mutatott be, amelyen Heinz-Cristian Strache FPÖ-s osztrák alkancellár tudomása szerint orosz oligarchákkal (valójában beépített emberekkel) tárgyal arról, hogy az oroszok felvásárolják neki a legolvasottabb osztrák napilapot, a Kronen Zeitungot, cserébe majd kormányon közbeszerzésekkel jutalmazzák őket. Az egész mindent elmond az oroszok és az európai szélsőjobb viszonyáról és szándékairól, de Orbánéknak még kínosabb az ügy.

Nem csak azért mert Strache nem csupán „egy” osztrák alkancellár, hanem Orbán új szélsőjobboldali szövetségi rendszerének az egyik legfontosabb tagja, akiről most világossá vált, hogy orosz pénzből, korrupt eszközökkel óhajtotta volna felforgatni az osztrák sajtót és politikát. Nem is csupán az, hogy nyíltan „orbáni” médiaviszonyokról ábrándozik, amit orosz pénzből szeretne megvalósítani. De az eredeti anyagban felbukkan az a Heinrich Pecina is, aki szerintük „direkt Orbánnak” vásárolta fel a magyar média egy részét, némiképp hiteltelenítve a Népszabadság bezárását „sajnálatos piaci folyamatként” értelmező kormányzati narratívát. És annak a megjegyzésnek is különös súlyt ad a történet, amit Simicska Lajostól hallottunk, aki szerint az oroszok – konkrétan a Roszatom – megvette volna az RTL-t Orbánnak. Ezzel a történettel a nyilvánosság előtt ez a sztori sem tűnik légből kapottnak.

Egyértelmű, hogy az oroszok minden eszközt benevetnek Európa destabilizálásáért, és ebben a Strachéhoz és Orbánhoz hasonló szélsőjobboldali politikusok a legfőbb szövetségesei. Orbán politikája egy orosz megbízásból, orosz pénzből végrehajtott, orosz érdekeket szolgáló zavarkeltés Európában, sem több, sem kevesebb. A „nemzethez”, a „keresztény értékekhez” annyi köze van, mint Kövér Lászlónak az Extinction Rebellionhoz.

Ez a botrány maga alá temetheti az osztrák kormánykoalíciót, ami amúgy Orbán kívánatos modellje volt a jobbközép és a szélsőjobb együttműködésére – idáig. De egyben leleplezi a magyar kormány működésmódját, céljait és eszközeit is! Ez legalább annyira magyar botrány, mint osztrák! És legalább annyi következménye kell hogy legyen itthon is!

Frissítve!!! Lemondott az osztrák szabadságpárt vezetője orosz kapcsolatai miatt

0

Sebastian Kurz osztrák kancellár magához rendelte a Szabadságpárt vezérét azt követően, hogy két német lap leleplező videót tett közzé Heinz-Christian Strache két évvel ezelőtti targyalásairól Ibizán. Strache lemondott az alkancellárságról és az FPÖ vezetéséről is.

A videó azt mutatja, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetője pénzt kér egy nőtől, aki egy Putyinhoz közelálló orosz oligarcha unokahúgának mondja magát. (Valójában csak csalétek volt, amikor egy orosz oligarcha örökosnőjeként mutatott be.) Ausztria akkor a választási kampány kellős közepén járt és a Szabadságpárt vezetője arra kérte az oroszok pénzét, hogy médiát vásároljon magának – megemlítve, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mintáját követné!

Strache azt az üzletembert, Heinrich Pecinat ajánlotta az oroszoknak, aki Orbánnak is dolgozott és bezárta a Népszabadságot, majd a vidéki lapok nagy részét kiadó Mediaworksöt eladta Mészáros Lőrincnek. Az oroszoknak azt ajánlotta, hogy cserében tarolhatnak a közbeszerzéseken.

A 2017-es videó, melyet a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung tett közzé azt bizonyítja, hogy Putyin oligarchái és az európai szélsőjobb között pénzügyi kapcsolat áll fenn. Vagyis ezek a szélsőjobboldali pártok nem teljesen érdekmentesen támogatják Putyin mindenkori politikáját.

A videót kiváló időzítéssel tették közzé: szombaton találkoznak a szélsőjobboldali pártvezérek Milánóban, hogy egyeztessék a terveiket az európai választásokra. Sokan bírálták eddig is őket oroszbarát politikájuk miatt, de a videó most bizonyítja is ezt a kínos kapcsolatot.

Marine Le Pen asszony Milánóban úgy nyilatkozott: nem véletlen, hogy pont most tette közzé a liberális média ezt a videót. A francia szélsőjobb vezérének ebben igaza van, de nem változtat a tényen: az európai szélsőjobb orosz támogatása immár tényszerűen bizonyított. Igaz, hogy ezt maga Putyin sohasem tagadta igazán, különben nem táncolt volna a Szabadságpárt által támogatott osztrák külügyminiszter asszony esküvőjén Ausztriában.

A kancellárral folytatott megbeszélés után – amelyen Sebastian Kurz kizárta a további együttműködést a korrupciós botrányba keveredett alkancellárral – Strache bocsánatot kért a videókon látható viselkedéséért. Azzal védekezett, hogy részeg volt, és bocsánatot kért a feleségétől a macsós viselkedés miatt. Józanon megnézve már ő is kínosnak tartja a videót.

Azt állítja, hogy a beszélgetés közben többször is hangsúlyoztam a jogállami szabályokat be kell tartani. Követeli, hogy a titkosszolgálati akcióval készített teljes felvételt hozzák nyilvánosságra.

A szélsőjobboldali osztrák párt vezetését várhatóan Norbert Hofer, a párt korábbi köztársaságielnök-jelöltje veszi át.

A dzsihád harcosokat megfoszthatják német állampolgárságuktól

0

Új törvényt készít elő a belügy és az igazságügyi miniszter Németországban – számol be a Süddeutsche Zeitung. Az új törvény lehetővé teszi, hogy az Iszlám állam katonáit megfosszák állampolgárságuktól Németországban.

Valamennyi európai országban a kormány komoly dilemmája: mihez kezdjen azokkal a fiatalokkal, akik dzsihád harcosnak álltak az Iszlám állam fekete lobogója alatt?

Az új törvény szerint ha valakinek kettős állampolgársága van és bármilyen formában is fegyvert fog az Iszlám állam zászlaja alatt, az megfosztható lesz az állampolgárságától Németországban. Visszamenőleg a törvény természetesen nem érvényes. Vagyis azok a dzsihád harcosok, akik németek, és már börtönben ülnek, nem foszthatók meg az állampolgárságtól.

A törvény körül komoly vita bontakozott ki a keresztényszociális bajor belügyminiszter és a szociáldemokrata igazságügyi miniszter között. Seehofer belügyminiszter ugyanis a fegyveres harcosokon kívül másokra is szeretné kiterjeszteni a lehetőséget az állampolgárságtól való megfosztásra, de Barley igazságügyi miniszter a szociáldemokraták nevében ellenzi ezt – írja a Süddeutsche Zeitung.

Hitler aukció Nürnbergben

0

A Führer festményeit és használati tárgyait lehet szombaton megvásárolni Nürnbergben. Abban a német városban, ahol a nácik a faji törvényeket kihirdették és ahol óriási felvonulásokat rendeztek. Ahol azután el is ítélte őket a nemzetközi bíróság a második világháború után.

Ízléstelen – nyilatkozta Nürnberg polgármestere

Ulrich Maly polgármester a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy megakadályozni nem tudta, de elítéli az aukciót, melyet Hitler műveiből és használati tárgyaiból rendeznek Nürnbergben. Ahhoz azonban ragaszkodott, hogy a horogkeresztet tüntessék el a használati tárgyakról. Ez törvényes előírás Németországban.

Az aukció legértékesebb darabjának egy tájkép számít, melynek az induló ára 45 ezer euró. Ez a kép sincs aláírva éppúgy ahogy a többi sem. Sok szakértő kétségbe vonja a festmények hitelességét. Adolf Hitler fiatal korában festőnek készült, de nem vették fel a főiskolára Bécsben. Festményekből próbálta meg eltartani magát, nem sok sikerrel. Neheztelt is emiatt az Osztrák-Magyar monarchiára. Az első világháború idején Németországban jelentkezett katonának, és ott lett azután a náci mozgalom vezére. A vesztes világháború végén öngyilkos lett, de vezető társainak jelentős részét elítélték és kivégezték Nürnberg városában, ahol most aukciót rendeznek Hitler festményeiből és használati tárgyaiból.

Rechnitz – színpadon a rohonci mészárlás (2008)

November 28-án Münchenben volt az ősbemutatója az irodalmi Nobel-díjas osztrák Elfriede Jelinek színdarabjának a Rechnitz (der Würgeengel) – nek. Erről az osztrák tévé esti (22:00h) híradójából (ZiB) értesültem, ahol a kulturális rovat rendszeresen élőadásban, a helyszínről szokott beszámolni az aktuális bemutatókról és azok azonnali visszhangjáról, fogadtatásáról. Aztán a Süddeutsche Zeitung is megemlékezett az eseményről. A magyar média viszont mélyen hallgatott, sőt még ma is hallgat. Pedig a színmű címe magyar vonatkozásra utal, hiszen Rechnitz a burgenlandi Rohonc német/osztrák neve. Azé a városé, ahol 1945 húsvétján 180 magyar munkaszolgálatost lőttek agyon, de sírjukat, tetemüket a mai napig nem találták meg.

A történet röviden: 1944 végén a front és a Vörös Hadsereg közeledte miatt Hitler védelmi vonal építését rendelte el az akkori német-magyar határ mentén. A parancs szerint minden településnek kötelessége megfelelő emberanyag biztosítása a védelmi munkálatok elvégzésére. A munkálatok oroszlánrészét azonban munkaszolgálatra behívott, és embertelen körülmények között tartott magyar zsidókkal végeztették. 1945 húsvétja táján az erődrendszer építésén dolgozó, elcsigázott, félholt kényszermunkások egy csoportját a rohonci Batthyányi kastély pincéjében helyezték el. A front (és a vég) közeledtével a kastély úrnője amolyan búcsú-party-t rendezett magas rangú német-nácik részére. Éjfélkor a félrészeg társaság elkezdte halomra lőni a védtelen, szerencsétlen magyarokat. A háború után a tettesek közül senkit sem vontak felelősségre. Kivéve a helyi náci körzetvezetőt, aki azzal védekezett, hogy ő, mint alacsonyabb beosztású helyi ember, nem volt hivatalos a „búcsúestre”, és az eset hallatán azonnal a gyilkolás abbahagyását követelte. A rohonciak pedig kiálltak egykori körzetvezetőjük mellett, mivel az a hitleri parancsot kijátszva a helybéliek helyett külföldi, idegen emberanyagot szerzett a védelmi munkálatokra. A holtesteket, ill. az azokat rejtő tömegsír(oka)t máig nem találták meg.

A történet szinte teljesen feledésbe merült, és csak néhány náci és holocaust kutató publikációjában tűnik fel. A rohonciak – tudat alatt – azzal védekeznek, hogy sem a tettesek, sem az áldozatok nem voltak helybéliek, ezért nincs sok közük a történtekhez. A múlt évben azonban ismét a média és az érdeklődés középpontjába került a rohonci mészárlás. David Litchfield a német iparmágnás Thyssen-család történetét kívánta megírni, amikor feltűnt neki az egyik családtag, Margit körüli különös titkolódzás. Végül kiderült, a magyaros hangzású név viselője nem más, mint gróf Batthyány Ivánné, született Margit Thyssen-Bornemisza, a rohonci kastély úrnője, a mészárlásba torkollott búcsú-party házigazdája. Litchfield állítása szerint a rohonci tömeggyilkosság feszegetése miatt nem talált német kiadót könyve megjelentetéséhez. Sőt spanyol kiadót sem, mivel a világhírű Thyssen-Bornemisza magángyűjtemény Madridban található. Végül a könyv Nagy-Britanniában jelent meg. Rajtam kívül (A Thyssen-Bornemisza család hallgatása – kattints rá!) a magyar média csak mérsékelt érdeklődést tanúsított a téma iránt.

Elfriede Jelinek művének ősbemutatója még a Litchfield könyvnél is kevesebb nyilvánosságot kapott Magyarországon. Mondhatni semmit. A színművet volt szerencsém Münchenben megnéznem. Magyar vonatkozást, de még csak utalást is alig találni a Nobel-díjas osztrák írónő színdarabjában. Jelinek valami nagy lelki konfliktust, lelkiismereti problémát próbál(t) felvázolni hallgatói, nézői előtt, amiről aztán sokáig elgondolkozhatnak a színházból távozást követően. A kétórás egyfelvonásos valójában egy monológ: Jelinek csapongó gondolatai ezzel a máig rejtélyes és fel nem dolgozott mészárlással kapcsolatban, amit öt hírnök segítségével mesél el. Hírnökein keresztül az írónő rengeteg szempontot, valós és képzeletbeli véleményt mutat be, ahogy a történet az egyénekben, a résztvevőkben, a szemtanúkban és leszármazottjaikban él, továbbél. Az időponton (1945), a háború végén, kívül szinte alig van utalás a helyszínre, a valódi szereplőkre, azok nevére, sőt még az áldozatok kilétére sem. A szerző valószínűleg így akarta műve problematikáját egyetemessé tenni, hogy aki a konkrét esetet nem ismeri, az is elgondolkozhasson: Ha közvetlen környezetünkben bűnt követtek el, akkor a közösség jövője és jóhíre érdekében erről még beszélni sem szabad. Vajon tényleg ilyen az ember, az emberiség?

Ausztria vagy a Batthyány név egyszer sem fordul elő a darabban. Egyetlenegyszer hangzik el a Margit név, legtöbbször csak a „Frau Gräfin” (grófnő asszonyság) utal a kastély asszonyára. Burgenland, vagy Rechnitz (Rohonc) neve is kimaradt. A németekről szólva az egyik hírnök elmondja, hogy azok „jöttek és (el)mentek”, – amivel Jelinek jelzi az osztrák mentalitást: „a szart nem mi (osztrákok) csináltuk”. Az osztrákokról egy szó sem esik. A magyarokra kétszer van utalás, egyszer, amikor arról beszélnek, hogy az oroszok (szovjet) a magyar határ felől érkeznek, majd amikor az áldozatokról jegyzi meg az egyik hírnök: „…hollandok vagy magyarok voltak…” Zsidókról egy szó sincs! Nem véletlen, hiszen erősen tartja magát az a modernkori „osztrák néphit”, miszerint „az Anschluss-t követően (1938) a zsidók elvándoroltak erről a területről.” A „zsidótlan”-ra sikeredett színmű jól tükrözi Jelinek egyetemes gondolatát, és egyben kritikáját: történt valami szörnyűséges, de az, ill. annak részletei, igazán senkit sem érdekel. Különösen az esemény színhelyén élőket nem érdekli, arra hivatkozva, hogy sem a tettesek, sem az áldozatok nem voltak helybéliek Az írónő végül annyira beleéli magát a borzalmakba, és az azt körbefonó közönybe, hogy egyik hírnöke kijelenti: ez (már) nem az én hazám.

Ez az utolsó gondolatmenet az, ami miatt valószínűleg nem Bécsben vagy valamelyik osztrák városban volt a darab ősbemutatója, hanem külföldön, Münchenben. Elfriede Jelinek színművei szinte rendszeresen botrányba fulladtak szülőföldjén, ezért 1995-ben saját maga tiltatta be azok ausztriai bemutatását, előadását. A 62 éves írónő meglehetősen kritikus a náci múlt osztrák feldolgozásával. Ennek tanúsága, hogy évtizedekig tagja volt az Osztrák Kommunista Pártnak. Valóságos nyelvművész. Kiválóan ismeri és használja a német nyelv szójátékait, szóvicceit. Ezekkel próbálja oldani – vagy éppen fokozni – a darab feszültségeit, a hírnökök időnkénti „nyelvbotlásait”. Pl. egyikük az operáról (Oper) beszél, majd mondókája végén észbe kap és kijavítja saját magát: „….akarom mondani áldozat (Opfer)…”. A Rechnitz sikeréhez nagyban hozzájárul(t) a színmű kísérőzenéje: Weber „A bűvös vadász” című operájának motívuma. E mögött is szójáték húzódik meg, hiszen a Weber opera eredeti német címe „Freischütz”, ami a szabadrúgáshoz (Freistoß) hasonlóan „szabadlővés”-t is jelenthet. Persze esetünkben a „bűvös vadász”-nak is van egy morbid áthallása.

A színdarab címében a város neve mellett zárójelben jelzett „der Würgeengel” viszont egyértelmű: az öldöklő angyal. Ezt az alcímet Jelinek Luis Buñuel 1962-ben készült azonos című (Az öldöklő angyal) filmjétől kölcsönözte, amelyben a Rechnitz-hez hasonlóan egy meghívott, előkelő(?), idegen(?) társaság egy átmulatott éjszaka után arra ébred, hogy nem tudja elhagyni a kastélyt…. A hírnökökkel való közlést, pedig Euripidész Bacchánsnők című művéből vette az írónő, amit Goethe a legnagyszerűbb görög tragédiának tartott. E két nagy példakép segítségével a Nobel-díjas Jelinek-nek sikerült túllépnie a volt szocialista országokban elfogadott, már-már agymosott antifasiszta klisén. Magyarországon is még mindig ugyanaz a szovjetrendszerbe gyökeredző, sztálinista, kirekesztő, előítéletekkel teli elképzelés uralkodik, miszerint az antifasiszta (náci-ellenes) csakis makulátlan baloldali, mi több csakis kommunista lehet, a fasiszta (náci), pedig az antiszemita szinonimája. Ez a felfogás semmiben sem különbözik a magyarországi jobboldal ugyancsak árokásó, sztereotip felfogásától, miszerint minden baloldali „komcsi” (azaz sztálinista, rákosista), és csak az, az „igazi” magyar, aki jobboldali.

Elfriede Jelinek gondolatvilágának középpontjában a tettes és áldozat viszonya áll, azzal kiegészítve, hogy a környezet, környezetünk, erre hogyan reagál, hogyan jegyzi le és meg az utókor számára. A Rohonc-on történtek, – de nemcsak az ott történtek! -, vajon hogyan kerülnek be a köztudatba, a történelembe, amikor a tettesek és az áldozatok után már a hírnökök sem lesznek? Az írónő kifinomult nyelvérzékére vall, amikor hírnöke szájába adja: ez (már) nem az én hazám. Nemhogy csak hazáját, Ausztriát, nem nevezi meg, de a haza szóra a német Heimat helyett a (harcias) germán Vaterland szót használja, aminek magyarul kb. az Anyaföld, felel meg.

Az ugyancsak Nobel-díjas Kertész Imrével szemben, aki egy serdülő kisember szemével, szemszögéből mutatja be a barbarizmust, és a túlélésért való küzdelmet, Jelinek „globálisan” próbál rávilágítani a tettes-áldozat viszonyra. Érdekes párhuzam: Kertész hőse a regény végén – ugyancsak egy monológban! – rendesen „beolvas” otthon maradt sorstársain keresztül az olvasónak. Jelinek viszont egy kétórás monológban hívja fel hallgatósága figyelmét a „no news is good news” (magyarul kb. amiről nem tudunk, az nincs) elv ártalmas, hamis állítására és beláthatatlan következményeire. Hogy Elfriede Jelinek Rohonc (Az öldöklő angyal) művét valaha is bemutatják Magyarországon, nem tudom, viszont egy biztos, annak sikere elsősorban a fordítástól, a német nyelvi szójátékok, szófordulatok, átültetésétől függ majd.

Kapcsolódó anyag
A Thyssen-Bornemisza család hallgatása – A David Lichtfield könyv magyar vonatkozásának bemutatása a brit Independent alapján. (Sunday, October 14, 2007)
David Litchfield Budapesten – ami az MTI jelentéséből kimaradt (Friday, March 27, 2009)
Labels: Batthyány Margit Thyssen, Rohonc

Tuesday, December 16, 2008

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK