Kezdőlap Címkék Soros György

Címke: Soros György

Orbán szerint szembe kell szállni a “Soros-tervvel”

0

Szembe kell fordulni a “Soros-tervvel”, amely kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat – ezt mondta Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán.

Orbán szerint a “bevándorlóországok” ideológiája a liberalizmus, a nem “bevándorlóországoké” pedig a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás. Azt is mondta: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak “egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene”, és végül “mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül”.

Szerinte ez azt jelentené, hogy itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem,

családtámogatás helyett pedig “népességimport” ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.

Orbán szerint ezt jelentené a “Soros-terv”, amely szerinte “egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani”.

Arról, hogy Soros György valójában mit is írt egy cikkében, amit “tervnek” lehet értelmezni, itt olvashat.

Orbán arról is beszélt, hogy “nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére.

“Tudomásul kell venni mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország”

– mondta.

Orbán szerint ma még tabu az európai politikában a “bevándorló- és a nem bevándorlóországok” közötti belső feszültség kimondása, és az európai vezetők történelmi kihívása, hogy e két különböző országcsoport együttélését kiépítsék. “Ha ez nem sikerül, akkor ez a feszültség a mainál is sokkal erősebb szakadást, akár végzetes szakadást is okozhat az európai kontinens politikai történetében” – mondta.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Orbán úgy véli, hogy a “bevándorlóországok” hibás külpolitikát folytatnak, elvesztették a határaik feletti ellenőrzést, és egy modernkori népvándorlásnak kiszolgáltatva magukat egy

egészen új fejlődési irányt választottak.

Orbán Viktor úgy gondolja, hogy Nyugaton az “illegális migránsok” emberi jogai előnyt élveznek az európai polgárok akaratával szemben, akik nem akarják őket illegális bevándorlókként beengedni. Szerinte ezekben az országokban veszélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem is.

Orbán szerint a nyugati média “rágalomhadjáratot” indított, amit központilag rendeltek el – bár arra nem tért ki, hogy szerinte ki volt a megrendelő.

Arról is beszélt, hogy egy népvándorlás esetében a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, és nem áttelepíteni őket ide, mert “azzal a bajt vesszük a saját nyakunkba is”.

Szerinte Líbiát és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre.

Líbiában egyébként a terrorizmust nyíltan támogató Moamer Kadhafi rendszerét döntötték meg, Szíriában azért robbant ki háború, mert Aszad elnök erőszakkal válaszolt a demokratikus reformokat követelő tüntetésekre, sok ellenzékit megkínoztak és megöltek. A szíriai rezsim a háború során többször is tömegpusztító fegyvert, ideggázt vetett be.

Orbán beszélt a kereszténységről is. Szerinte emberi méltóság, egészséges családok, erős nemzeti kötelék és szilárd hitbéli kötelékek nélkül nem állhat fenn Magyarország. Azt mondta:

“a kormány meggyőződése, hogy ami jó a magyar keresztényeknek, az jó Magyarországnak is”.

Úgy fogalmazott: “mi azok az emberek vagyunk a magyar társadalomból, akik annak látjuk magunkat, aminek a Jóisten megteremtett bennünket (…), nem az érdekel, miképpen szegüljünk szembe a Teremtő akaratával”, éppen ellenkezőleg, “a kötelességünk pontos mibenlétét vizsgáljuk”.

Ez a valódi Soros-terv

1

„Nemzeti konzultációt” indít a kormány az úgynevezett Soros-tervről, amely szerintük arról szól, hogy bevándorlókat kell Európába telepíteni. Ilyen terv valójában nem létezik, pláne nem igaz, hogy Soros György alapítványai ennek érdekében támogatnak különböző szervezeteket. A magyar származású milliárdos tavaly júliusban egy cikkben fejtette ki álláspontját.

A cikk az egyik legelismertebb külpolitikai magazinban, a Foreign Policyban jelent meg, tavaly július 19-én, Ez Európa utolsó esélye, hogy rendbehozza menekültpolitikáját címmel.

Ebben Soros György azt írja, hogy

a menekültválság és a Brexit megerősítette a nacionalista, idegengyűlölő mozgalmakat

a térségben, és az Európai Unió országai, ahelyett, hogy közösen szállnának szembe ezzel a fenyegetéssel, egyre kevésbé hajlandóak együttműködni.

Soros György szerint az átfogó megoldásnak része kellene, hogy legyen 300 ezer menekült letelepítése a háború sújtotta Közel-Keletről – de az is kell, hogy a világ más részein is fogadjanak be menekülteket. Ez a szám szerinte elegendő lenne, hogy meggyőzze a menedékkérőket, nem érdemes életük kockáztatásával átkelni a Földközi-tengeren, hogy illegálisan jussanak be Európába. Főleg akkor, ha kimondanák:

aki illegálisan érkezik, az nem kaphat menedékjogot.

Emellett pénzügyi támogatást kell nyújtani azoknak az Európán kívüli országoknak, ahol a legtöbb menekült van, és kérelmeket feldolgozó központokat kell ide telepíteni.

Soros György szerint meg kell erősíteni az EU határvédelmét.

Soros ellenezte a törökökkel kötött megállapodást: többek között azért, mert nem értett egyet a menekültkvóták kötelezővé tételével.

Soros György
Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Szerinte egy hétpontos cselekvési tervvel lehetne kezelni a válságot:

  1. Az Európai Unió tagjainak, de a világ más országainak is egyenesen a frontországokból kellene átvenni menekülteket, előre szabályozott módon.
  2. Az Európai Uniónak vissza kell nyernie az ellenőrzést a határain, a többször látott káosz ugyanis bizonytalanságot és ellenérzéseket szül, mint ahogy az is, hogy azt látni: Görögországban rendezetlen táborokban élnek a menekültek.
  3. Az EU-nak pénzügyi eszközökkel kell lehetővé tennie, hogy szembe lehessen szállni a hosszú távú kihívásokkal. Soros György szerint évi legalább 30 milliárd euróra van szükség, hogy egy átfogó válságkezelési terv működjön. Ez soknak tűnik, de például a schengeni rendszer feladása ennél sokkal többe, 47-140 millárd euróba kerülne évente.
  4. A válságot fel kell használni arra, hogy közös európai határvédelmi mechanizmusok jöjjenek létre, amelyekhez hozzátartozik a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek áttelepítése is.
  5. Ki kell dolgozni az elfogadott menedékkérelemmel rendelkezők Európán belüli áttelepítésének szabályozását. Soros György szerint az EU senkit nem kényszeríthet arra, hogy részt vegyen ebben a programban – se a menekülteket, de a tagországokat sem. Ennek szerinte önkéntesnek kell lennie, oly módon, hogy abból mindenkinek előnye származzon. Jó példaként erre Kanadát említi.
  6. Az EU-nak és más nemzetközi szervezeteknek sokkal jobban kell támogatni azokat az országokat, ahol a legtöbb menekült van, például Jordániát. Ez elősegíteni, hogy például tudjanak iskolába járni, dolgozni, legyen megfelelő egészségügyi ellátásuk.
  7. Figyelembe véve, hogy az Európai Unió lakossága erősen öregszik, Soros György szerint meg kell majd fontolni a gazdasági bevándorlás szabályozását is. Szerinte Angela Merkel módszere, amikor „kinyitotta Németország kapuit”, nem működött, mert hirtelen egymillió menedékkérő érkezett, ami meghaladta az ország kapacitását. Az Európai Uniónak Soros szerint meg kell határozni egy limitet, hogy mennyi embert tud befogadni – és ebbe egyelőre nem férnek bele a gazdasági bevándorlók.

Soros György szerint a bevándorlás előnyei sokszorosan felülmúlják az integráció költségeit. A jól képzett munkaerő elősegítheti a gazdasági növekedést. Szerinte

a hét elv abban is segítene, hogy csökkentse az emberekben élő félelmet és a menedékkérők kaotikus áramlását is.

Magyarul: szó sincs arról, hogy Soros György évi egymillió illegális bevándorlót „szabadítana rá” Európába, ahogy azt a magyar kormánypropaganda hangoztatja.

Lapszem – 2017. szeptember 15.

0

Szeptember 15-e van, a hét utolsó munkanapja, köszöntse fel Enikő és Melitta nevű ismerőseit, és nézzük, miről írnak a mai újságok.

Soros György elkötelezettsége Magyarország iránt megkérdőjelezhetetlen

Ezt mondta a Népszavának adott interjúban Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti szóvivője. Többek között arról beszélt, hogy

nem igaz, amit a kormány sulykol,

hogy bevándorlókat akarnának betelepíteni, nem utaztatnak menekülteket, csak azt támogatják, hogy csökkenjen az európai társadalomra nehezedő nyomás.

Szerinte az ellenük való támadás csak figyelemelterelés,

„egyszerűen szükség van ellenségképre”,

ami elfedi az ország valós problémáit: az oktatást, az egészségügyet, a szegénységet, a korrupciót. Arról is beszélt, hogy az alapítvány nem politikai szereplő, így nem is terveznek semmit őszre.

Az alapítvány egyébként 400 millió dollárt költött Magyarországon a társadalmi problémák megoldására.

Kiszabadultak Simonka György üzlettársai

A Magyar Nemzet ír arról, hogy miközben továbbra sem világos, hogy Simonka Györgyöt, a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjét indítja-e a kormánypárt a 2018-as választáson – megadva ezzel neki az esélyt arra is, hogy kivonja magát egy esetleges büntetőeljárás hatálya alól –, de a politikus már meggyanúsított üzlettársait kiengedték az előzetesből.

A költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban eddig 13 embert gyanúsítottak meg.

Nemrég Hadházy Ákos, az LMP társelnöke parlamenti kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész nem tagadta, Simonka rokonait és cégeit is érinti a nyomozás. Simonka a lapnak azt mondta, nem tud a büntetőeljárásról, őt nem értesítették.

Súlyos létszámhiány több áruházláncban

A Magyar Idők szerint alááshatja a karácsony előtt várható jelentős forgalmat az áruházakban, hogy egyre több láncnál kiderül, a más ágazatokhoz képest alacsony bérek miatt súlyos a létszámhiány. A dolgozók is nagyon túlterheltek.

A statisztikák szerint az elmúlt évben jellemző 20 százalék körüli átlagbérnöveléssel is mintegy

20-30 ezer forinttal maradnak el az átlagfizetéstől.

Arról is írnak, hogy a kétnapos sztrájk közel kétmilliárd forint veszteséget okozott a Tescónak.

5549 férőhely van a hajléktalanszállókon

Az augusztusi adatok szerint Magyarországon a hajléktalanok átmeneti ellátására 5549 alkalmas férőhely van, írja a Világgazdaság. A lap szerint

707-en voltak a várólistán,

a legtöbben, több mint 500-an, valamelyik budapesti hajléktalanszállóra szerettek volna bekerülni.

Egy júniusban megjelent törvénymódosítás szerint extrém időjárási körülmények esetén – mínusz 10 foknál alacsonyabb vagy 27-nél tartósan magasabb napi átlaghőmérsékletnél -, a szociális és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter úgynevezett vörös kód figyelmeztetést rendel el.

A gyíkembereken keresztül irányítja Soros a világot a miniszterelnök fia szerint

0

Az izraeli kormányfő fia, Jáir Netanjahu posztolt a Facebookon egy olyan képet, amely szerint Soros György a gyíkembereket, ők az illuminátusokat, ők pedig az izraeli ellenzék vezetőit irányítják.

Nem csak Magyarországon divat a sorosozás és háttérhatalmazás a kormánypárt vezetői körében. A Háárec vette észre, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 25 éves fia, Jáir posztolt a Facebook-oldalára egy meglehetősen furcsa képet, amelyhez csak annyit írt: „tápláléklánc”.

A képen Soros György a Földet lebegteti egy gyíkember előtt, aki egy alkimista szimbólumot lógat egy fekete ruhás, az antiszemita karikatúrákra emlékeztető figura elé, aki valószínűleg az összeesküvés-elméletek kihagyhatatlan alakjait, az illuminátusokat akarja jelképezni. Ő három alakot irányít: Ehud Barak volt miniszterelnökök, Eldad Janivot, a Netanjahu-ellenes tüntetések egyik vezéralakját, és Meni Naftalit, aki a miniszterelnök felesége, Szara Netanjahu elleni vádemelés kulcsfigurája.

A posztolt fotó egy nyíltan antiszemita kép „továbbfejlesztett” változata,

amely főleg rasszista és összeesküvés-elméleteket terjesztő oldalakon tűnt fel. Egyik első megosztója egy olyan fehér felsőbbrendűséget hirdető férfi volt, aki neonáci és Holocaust-tagadó szervezetekkel áll kapcsolatban. Az eredeti képen még nincs Soros, ott a gyíkember az illuminátuson keresztül egy, antiszemita karikatúraként ábrázolt ortodox zsidót irányít, aki egy hamburgert lógat egy amerikai pólót viselő rozmár elé.

Jair Netanjahu posztját

az amerikai szélsőjobboldal egyik prominens alakja, a Ku-Klux-Klán egy korábbi vezetője,

David Duke már népszerűsíti is a Twitteren. Duke egyébként Donald Trump régi támogatója – erről itt írtunk korábban.

Megemlékezett róla a neonáci Daily Stormer című lap is, ők többek között „igazi testvérnek” (total bro) nevezik az ifjabbik Netanjahut.

Jáir Netanjahu leadja szavazatát, szülei társaságában
Fotó: MTI/EPA/Pool/Uriel Sinai

Miután a Háárec cikke megjelent, Jáir Netanjahu tagadta, hogy antiszemita lenne, szerinte épp az újság az. Az egyik érintett, Ehud Barak annyit írt a Twitteren, hogy a miniszterelnök fiának pszichiáterhez kellene fordulnia. Arra lenne kíváncsi, hogy

„ezt hallják a gyerekek otthon? Ez öröklött, vagy egy spontán mentális betegség?”

Jáir Netanjahunak nem ez az első botránya. Többször is voltak már furcsa Facebook-posztjai, nemrég pedig egy szomszédjával veszett össze. A szomszéd ugyanis észrevette, hogy nem szedi össze a kutyája után az ürülékét, és amikor ezt szóvá tette, Jáir Netanjahu egyszerűen bemutatott neki.

Azóta egyébként eltávolította a fotót:

שרשרת המזון

Közzétette: Yair Hun – 2017. szeptember 8.

DK: Mikor lesz Soros a hibás a 3-as metró leállásaiért?

0

A párt közleménye szerint ezt már “nem bírják kivárni”.

Ma azért nem járt a hármas metró egy szakaszon, mert egy kutya futott be az alagútba. Erre reagálva adta ki a DK a közleményét, amely szerint

“a sajtó, a civilek, az utasok, a “sátáni erők” és a fakocka után tehát most egy kiskutya a felelős.”

A párt azt kérdezi a BKK-tól és a fővárostól: mikor lesz már Soros a hibás.

Aláírásgyűjtés Soros György ellen Amerikában

0

Már több mint 70 ezren aláírták azt a petíciót, mely azzal vádolja Soros Györgyöt, hogy a hatalom megragadására tör az Egyesült Államokban, írja egy orosz propagandaoldal.

A Fehér Házhoz intézett petíció követeli a magyar származású üzletember szervezeteinek betiltását az Egyesült Államokban. A petíció szerint Soros egy bizonyos Saul Alinsky módszerét használja a hatalom megragadására. Saul Alinsky néhány éve könyvet adott ki egy, erős fenntartásokkal kezelendő könyvet az USA-ban Rules for Radicals címmel. Ebben 13 olyan szabályt sorol fel, melyet, ha egy radikális szervezet betart, akkor hatalomra kerülhet Washingtonban.

Amennyiben a petíció szeptember 19-ig eléri a 100 ezer aláírást, akkor a Fehér Háznak valamit válaszolnia kell.

Minderről az RT számol be, amely nem áll túlságosan messze a moszkvai Kremltől. Sőt, igazából nem annyira hírcsatorna, inkább propagandaoldal.

Putyin szemében Soros György különösen azóta számít vörös posztónak, amióta úgy gondolja, hogy az általa támogatott szervezetek szerepet játszottak az ukrajnai hatalomváltásban. Putyin emberét, Janukovicsot amerikai támogatással megbuktatták Kijevben. Helyére új nyugatbarát kormányzat került. A gazdasági csőd szélén táncoló Ukrajna állítólag meghívta Soros Györgyöt, hogy legyen pénzügyminiszter Kijevben. Nyilván számítottak Soros kapcsolataira és milliárdjaira. (A Forbes magazin szerint a vagyona mintegy 25 milliárd dollár- ezzel ő a világ 34-ik leggazdagabb embere).

Ha egyáltalán igaz is a hír (ami az ilyen orosz forrásoknál minimum kétséges), az biztos, hogy az idén már 87 éves Soros György nem vállalta a megbízást Ukrajnában.

Kirúgják a sámlit Orbán lába alól?

0

Interjú Balázs Péter volt külügyminiszterrel

Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök Salzburgban nem kívánt, nem akart, vagy egyszerűen csak nem találkozott a V4-ek két tagjával, Lengyelország és Magyarország miniszterelnökével, miközben tárgyalt Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák kormányfővel. Az eseményről még a kormánypárti Magyar Idők is úgy számolt be, hogy Macron meg kívánja osztani a visegrádiakat, azaz nem keres olyan magyarázatokat, amelyek cáfolnák a V4-ek kapcsolatának lazulását. Ez akkor is így van, ha Ficoék kijelentették: felhatalmazásuk van a visegrádiak képviseletére az összejövetelen.  Van-e ilyen képviselet – többek között erre is kíváncsiak voltunk, amikor megkerestük Balázs Péter korábbi külügyminisztert, aki válaszolt a Független Hírügynökség kérdéseire.

  • Kell-e, szabad-e bármilyen következtetést levonni abból, hogy a francia elnök most nem találkozott a magyar és a lengyel miniszterelnökkel?
  • Én azt hiszem, hogy ebből sok mindenre lehet következtetni, és hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ennek voltak már előjelei. A francia elnökjúnius végén Brüsszelbentalálkozott a V4-ek miniszterelnökeivel. Már akkor felfigyeltem az ülésrendre. Egy viszonylag kisebb asztalnál ültek. Macron maga mellé, a két oldalára ültette Ficot és Sobotkát, míg Orbán és Szydlo vele szemben foglalt helyet. Ez egy diplomáciai apróság, de azért sokat mondó: a nagyjából egymáshoz közel álló felek egy oldalon, a vitapartnerek pedig velük szemben. Mondom ez apróság, ahhoz képest, hogy a visegrádi országok maguk manifesztálják ezt a belső hasadást. Amióta ugyanis élénkül a vita az unió jövőjéről és a bizottság által közzétett öt forgatókönyvről, a szlovákok egyértelműen azt hangsúlyozzák: ők az első osztályhoz tartoznak, az úgynevezett mag Európához.
  • Nyilván abból kiindulva, hogy Szlovákia az euró övezethez tartozik…
  • Igen, így van, ők oda, vagyis az A osztályhoz tartoznak. Ezt a szlovákok többször is kijelentették, én magam egy pozsonyi konferencián is hallottam. Szóval miközben minden jót kívánnak a visegrádiaknak, szép lassan búcsút is intenek nekik. Ennek következtében, vagy a saját politikájuk logikáján, de a csehek is egyre gyakrabban hangoztatják: ők bizony fontolóra veszik az euró bevezetését. Ezek alapján nyugodtan levonhatjuk a következtetést: a csehek és a szlovákok is mindent elkövetnek, hogy felzárkózzanak ahhoz a mag-Európához, amelynek vezetője a minden bizonnyal megújuló francia-német együttműködés lesz, addig a magyarok és a lengyelek dacosan félrehúzódnak és a legmerevebb álláspontot képviselik, például a menekült ügyben. Ráadásul, és erre érdemes felfigyelni, Fico egy nagyon ügyes húzással, változtatva eddigi politikáján, száz menekült befogadását vállalja, és ezzel elveszi az élét az ellene indított kötelezettség szegési eljárásnak. Vagyis, miközben valószínűleg nincs is száz olyan menekült, aki Szlovákiába vágyik, Fico egy ügyes húzással kikanyarodik ebből a politikai konfliktusból. Összességében tehát én azt látom, hogy a szlovákok és a csehek konfliktuscsökkentő, a magyarok és a lengyelek konfliktusfokozó politikát folytatnak.
  • Fogalmazhatunk-e úgy, hogy az a kohéziós erő, ami eddig a V4-eket jellemezte, azaz a menekültellenes politika, megtörni látszik, a csehek és a szlovákok számára immár fontosabb a mag-Európához tartozás? Mondhatjuk-e azt is, hogy ezen országok vezetői, látván a magyar miniszterelnök hegemón törekvéseit, kvázi kirúgják a sámlit Orbán lába alól?
    – Sok igazság van ebben. Magyarország ugye e pillanatban a V4-ek elnöke, és látható, hogy Orbán erre a pozícióra külpolitikai lépéseket is épített; így tudta az izraeli miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut is meghívni Magyarországra, vagyis a V4-eket tálalta fel neki, másként fogalmazva: a saját csökkenő súlyát akarta ezzel ellensúlyozni.  Igaz az az állítás is, hogy Orbán a visegrádiak menekültellenességét akarja kihasználni, de most már egyértelmű, hogy a cseheknek és a szlovákoknak fontosabb, hogy Európával jóban legyenek, mint az olcsó belpolitikai sikerek, a migránsellenes szólamokon keresztül. Ők már felmérték, hogy ennek csak belpolitikai haszna van, a külpolitikai hozadéka egyenlő a nullával, vagy éppen negatív hatású. Orbán és Szydlo viszont a szélsőjobb szavazatokat akar begyűjteni ezzel a hozzáállással.
  • Ebből viszont levezethető, hogy ezeknek a vezetőknek fontosabb a választási siker, mint az, hogy működésükkel az országukat felzárkóztassák az Európai Unióhoz
  • Ez, sajnos így van; a rövid távú belpolitikai haszon áll szemben a hosszabb távú külpolitikai kárral.
  • Miniszter Úr, lát-e ön Orbán Viktortól egyetlen olyan pici lépést is, ami fordítana eddig politikáján, amivel közelebb vinné Magyarországot Európához, az unióhoz?
  • Pillanatnyilag semmi mást nem látok, csak konfliktusnövelő lépéseket, amiből arra lehet következtetni, hogy Orbánnak áprilisig csak a szavazatmaximálás a fő érdeke, ezért törekszik arra, hogy a számára igazán veszélyt jelentő Jobbiktól hódítson el szavazatokat.
  • A magyar választóknak ennyire mellékes az unióhoz való tartozás, az európai gondolat? Ilyen könnyen manipulálhatók nacionalista szólamokkal, idegengyűlölettel?
  • Orbán a maga szempontjából jól forgatja ezeket a populista eszközöket. Tud hatni a magyarokban gerjesztett félelmekre, a negatív indulatokra, a migránsellenességre, a rejtett antiszemitizmusra, a rejtett cigányellenes érzelmekre; ezekkel ügyesen zsonglőrködik. Sajnos a magyar választók jelentős része nem ismeri fel az ilyen indulati politizálás és ennek a nagyon közeli kára között, tudniillik az EU el fogja zárni a pénzcsapokat, és korlátozni fogja a munkavállalás lehetőségeit is Nyugat-Európában.
  • Mi a véleménye arról, mint a magyar diplomácia korábbi vezetőjének, hogy a magyar nagykövetek utasításokat kapnak Budapestről; eligazítást kapnak, hogy például milyen Soros György ellenes retorikát kell használniuk? Mennyire szokás ez a demokratikus országok külpolitikájában?
  • Ez egy az egyben a Fidesz kommunikációs technikája, azaz szóról szóra előírja, mit kell mondani. Így halljuk ugyanazokat a mondatokat Németh Szilárdtól, Kósa Lajostól, vagy a nagykövetektől. Egy komolyabb, fejlettebb és demokratikus országban nincs szükség arra, hogy a diplomaták szájába rágják, mit is kell mondaniuk. A nagyköveteket egyébként sem propagandistaként használják, hanem politikai tájékozódásra, az államközi kapcsolatok építésére.
  • Ebből viszont következik az a kérdés: létezik-e ma magyar külpolitika?
  • Darabokból kell összerakni, mert a külpolitikának csekély töredékét alkotja az, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium végrehajt, fontosabb részei a miniszterelnök kezében vannak, az EU ügyek a Lázár János kezében és én tartok tőle, hogy azt nem is látjuk, a közvélemény előtt rejtve marad, ki és hogyan foglalkozik a magyar-orosz, vagy a magyar-iráni kapcsolatokkal.

Orbán: a civilek zsoldosok

0

A miniszterelnök szerint a civil szervezetek rosszat akarnak a magyar embereknek, az Európai Bizottságnál pedig “a Soros György által írt kottából játszanak.”

A civil szervezetek úgy akarnak föltűnni, mintha jó emberek lennének, de valójában zsoldban állnak, migránsokat szállítanak, rossz ügy oldalán állnak, kevert népességet akarnak Európában, antidemokraták, szemben állnak a nép akaratával, rosszat akarnak a magyar embereknek – sorolta hosszasan Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a szokásos pénteki beszélgetésben.

A miniszterelnök az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásokról (civil-törvény, lex CEU, tranzitzóna) úgy fogalmazott, hogy azok bosszúk, “az Európai Bizottságnál a Soros György által írt kottából játszanak.”

Orbán katonai beavatkozást sürget Líbiában, hogy megállítsák a menekülteket.

Ennek részleteit nem a rádióban kívánta elmondani, mert katonai akciókról nem így szoktak beszélni – mondta. Az EU-s menekültpolitika egyéb részeit viszont elutasította, mondván nincs szükségünk közös európai menekültpolitikára és nincs szükségünk közös európai menekültügynökségre, abból szerinte csak káosz, baj és szenvedés lesz.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK