Kezdőlap Címkék Polt Péter

Címke: Polt Péter

Az uniós pénzek lenyúlásában a magyar kormány veri a mezőnyt

Az OLAF most közzétett jelentéséből, amely az uniós pénzek felhasználását vizsgálta meg a tagállamokban. A pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló hivatal célkeresztjében már évek óta benne van a magyar kormány, mert igen sok visszaélésre utaló jelet talált az uniós ellenőrzés.

A problémásnak ítélt uniós pénz kifizetések tekintetében Magyarország még Bulgáriát és Romániát is megelőzi pedig ez a két leginkább korruptnak tekintett tagállam az Európai Unióban.

Mi van pénzügyi szabálytalanság esetében?

Elvben a brüsszeli bizottság regionális főigazgatósága hozhatna büntető intézkedéseket, de ilyenekre nemigen kerül sor. Ehelyett inkább átcsoportosítják az uniós pénzeket a szóbanforgó  tagállamban. Az OLAF igazgatója találkozott Polt Péter főügyésszel, és állítólag a tudomására hozta: Brüsszelben egyáltalán nem örülnek annak, hogy az OLAF által megállapított pénzügyi visszaélések ügyében Magyarországon csak elvétve indul vizsgálat.

Jön az Európai Ügyészség

Az EU tagállamai épp azért határoztak az Európai Ügyészség felállítása mellett, mert szeretnének átláthatóbb gazdálkodást látni az uniós pénzeket illetően. A magyar kormány taktikusan távol maradt. Még Románia is belépett. Igaz, hogy az akkori kormány mindent megtett azért, hogy ne a román korrupció ellenes főügyész legyen az Európai Ügyészség vezetője. Laura Codreanu-Kövesi ugyanis több minisztert és polgármestert is rács mögé juttatott Romániában. Az akkori kormány végül megbuktatta őt Bukarestben, de Laura Codreanu-Kövesi megpályázta és elnyerte az Európai Ügyészség vezetőjének posztját. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár őt támogatta mondván: erős ellenszélben bizonyította hazájában, hogy érvényt lehet szerezni a törvényéknek akkor is, ha az érintettek a kormány tagjai az adott uniós államban.

Újabb kilenc évet kaphat Polt Péter

Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyészt javasolja ismét a posztra Áder János köztársasági elnök. Ezzel újabb kilenc évre, vagy élethossziglan kaphat mandátumot.

Az államfő erről a parlamenti honlapra kedden felkerült levélben tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét. Polt kilencéves mandátuma idén decemberben jár le. Az Országgyűlés 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé Poltot, aki 2000 és 2006 között egyszer már betöltötte ezt a tisztséget.

Polt Péter 1955-ben született, vagyis most 64 éves. A következő mandátumával tehát 70 év felett is betöltheti a főügyészi tisztet. Ha akkor nem lesz kétharmados többség a parlamentben – akár alkalmi megállapodással -, akkor Polt még tovább maradhat a tisztségben.

Polt Péter futása

0

Tordai Bence készített gerillainterjút tegnap a legfőbb ügyésszel a parlament folyosóján: extra kérdés Polt Péterhez.

“Miután a fideszes legfőbb ügyész megfutott Jávor Benedek kérdései elől az EP-ben, és nem válaszolt érdemben azonnali kérdéseimre az ülésteremben, a folyosón, két testőrön keresztül folytattam a faggatózást: tovább védi-e Polt Orbán Viktor vejét az Elios-botrányban, vagy hajlandók-e végre nyilvánosságra hozni az OLAF-jelentést?
Avagy: miért hagyják büntetlenül 13 ezer millió forint adófizetői pénz bűnszervezetben elkövetett ellopását? Az Orbán-családhoz tartozó fideszbűnözőknek mindent lehet?”

https://www.facebook.com/TordaiBencePM/videos/394471681353425/?t=0

DK: Polt Péter a Fidesz védőügyvédjének szerepét játssza

0

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Polt Péter legfőbb ügyész a Fidesz védőügyvédjének szerepét “játssza”, miközben részt vesz a kormányzati korrupciós ügyek eltussolásában.

A DK frakciószóvivője sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága meghívta egy ülésére Polt Pétert, ahol többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által vizsgált ügyekről lesz szó. A legfőbb ügyész arra hivatkozva utasította vissza a meghívást, hogy az alaptörvény megtiltja a magyar ügyészség tagjainak, hogy politikai tevékenységet fejtsenek ki, illetve ilyenben közreműködjenek. Polt Péter szavai szerint még a látszatát is kerülni kell annak, hogy a bizottsági meghallgatás politikai kampányeseménnyé váljon.

Gréczy Zsolt szerint a legfőbb ügyész meg sem próbál magyarázatot adni arra, hogy “az európai pénzeket ellopó fideszeseken” miért nem kattan a bilincs.

Az ellenzéki képviselő kijelentette: minden magyarnak az az érdeke, hogy a mindenkori legfőbb ügyész itthon is és európai szinten is elszámoltatható legyen.

Teljesen egyértelmű, hogy ha az Orbán-rendszer megbukik, akkor Polt Péter a bűntársból cellatárs lesz – mondta a politikus.

Gréczy Zsoltot reagáltatták a Jobbik frakcióvezetőjének egyik interjújára. Ebben Gyöngyösi Márton azt állította, hogy a Jobbik soha nem volt antiszemita párt, de korábban tudatosan játszottak rá a rasszista és antiszemita érzésekre.

A DK frakciószóvivője azt felelte, hogy a Jobbik múltjában voltak vállalhatatlan és magyarázatra szoruló kijelentések, és Gyöngyösi Márton feltehetően ezeket foglalta össze az interjúban.

Gréczy Zsoltot szembesítették Dúró Dórának, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettesének azzal a felszólításával, hogy adják vissza a mandátumukat azok a képviselők, akik nem vesznek részt a parlament munkájában. A politikus csak annyit felelt: az ellenzék teszi a dolgát, Dúró Dóra pedig egy, a “Fidesz által kreált” pártnak az országgyűlési képviselője. (MTI)

Kulcsár kulcsa Polt szekrényéhez – II. rész

A Kulcsár pernek, amelyben sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás miatt emeltek vádat, eredetileg 21 vádlottja volt (politikusok szintjén egyetlen gyanúsítottat sem sikerült azonosítani), ami később 24-re nőtt.

Köztük volt Kulcsár Attilán kívül a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezetője, Forró Tamás volt televíziós szerkesztő, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. korábbi vezérigazgatója és Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgatója is.

 A menetrend

2003 június: Megverik Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, épp aznap, amikor aláírja a Pannonplast ellenséges felvásárlásával kapcsolatos határozatot. Az ügyben a K&H Equities brókercég is érintett.

2003 július: Többmilliárdos sikkasztás gyanúja miatt nyomozás indul Kulcsár Attila ellen.

2003. augusztus: A megszökött Kulcsárt Bécsben letartóztatják.

2003. szeptember: A Bécsbe tartó Rejtő E. Tibor bankvezért bűnrészesség gyanújával letartóztatják.

2004: Kulcsár vallomást tesz az ügyészségen.

2005: Vádat emel a Fővárosi Főügyészség.

2008. szeptember: Elsőfokú ítélet: 8 év szabadságvesztés, 230 milliós vagyonelkobzás.

2010. május: A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezi az elsőfokú ítéletet és az eljárás megismétléséről dönt.

2010. december: Újraindul a Kulcsár-per.

2011. február: Kulcsár Attilát szabadlábra helyezik.

2011. november: Kiderült, hogy Kulcsár a saját pénztartalékából adott ügyfeleinek, ha sürgősen szükségük volt néhány millióra.

2015. október: Kulcsár szerint “csak” pénzmosoda volt K&H Bank brókercége, nem sikkasztottak

2015. december: Elsőfokú ítélet: 6 év, 6 hónap börtön, 229,9 millió forintos vagyonelkobzás.

2017. február: Pár nappal jogerős felmentése után meghalt Rejtő E. Tibor.

2017. március 21: Kulcsár az utolsó szó jogán elnézést kért “mindenkitől, akinek problémát, kellemetlenséget okozott”.

2017. március 22: Másodfokú ítélet: 5 év szabadságvesztés, 5 milliós pénzbüntetés. Több mint 20 milliárdos elkövetési érték mellett 8 milliárdnyi kár!

Kulcsár kulcsa Polt szekrényéhez, az abban rejlő félresikerült ügyek megtalálásához vezet. Ahhoz a bizonytalansághoz, amely nem találta meg sokszor a történeti tényállásoknak megfelelő anyagi jogszabályok kereteit. De nemcsak erről a szinkronizálásról van szó. És még akkor finom voltam! A politikának való megfelelési kényszer eluralkodásáról is. Hiába szajkózza Polt, hogy mindent a vonatkozó törvényeknek megfelelően tettek – ezt kevés mondani! Úgyis kell cselekedni!

Hol vannak errefelé a „milánói ügyészek”? Tán sose voltak, most meg bizton állíthatom, hogy mára aztán végképp nincsenek! Ahol fideszes vénalenyomatú legfőbb ügyész irányít a hierarchikus szervezetben, ott nem is lehet ez másképp. Itt vannak betoji ügyészek is, akik gazsulálnak állásuk biztonságáért – meg előmenetel reményében – megfelelési kényszer alatt vergődő főnökeiknek! Micsoda ország ez?

Az első rész itt olvasható >>>

Kulcsár kulcsa Polt szekrényéhez – I.rész

2003-ban kezdődött az eljárás, aztán felgyorsultak az események, de csak egy ideig tartott a lelkesedése az igazságszolgáltatásnak. Míg végül több mint egy évtizednyi eljárási cselekmények után a 8 milliárdos kárt okozó brókert és társait jól megbüntette a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben.

A több rendbeli sikkasztásért és más bűncselekményekért az öt év szabadságvesztés mellett ötmillió forint pénzbüntetést is kiszabott Kulcsár Attilára a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa. A döntés jogerős.

2004 szeptemberében nagy fordulatot vett az egész. A Budai Központi Kerületi Bíróság megszüntette – ügyészi indítványra – Kulcsár előzetes letartóztatását és házi őrizetét rendelte el. Hogy a személyi szabadságot a legsúlyosabban korlátozó intézkedés megszüntetésére miért volt szükség, az nem tudható. Az ügyészi előterjesztés tartalmát nem ismerjük.

Tény azonban, hogy a sokszereplős ügyben a vádhatóság nem tartott attól, hogy Kulcsár szabadlábon lévő társaival összebeszélve, esetleges tárgyi bizonyítékok megsemmisítésével az eljárás eredményességét meghiúsítani igyekezne. Mert ha tartott volna, akkor nem kerülhetett volna szabadlábra a szuperbróker. Nem sokkal ezután, 2005 májusában a házi őrizetet is lakhelyelhagyási tilalomra változtatták, amely sokkal enyhébb korlátozás volt az addigiaknál.

Vajon Kulcsár ezt mivel érdemelte ki?

Csak ezután következett a jó pofizónak tűnő, nagy port felvert ügyészi kihallgatás. Három ügyész és a védő jelenlétében videóra is vették az eljárást, egy részét a köztelevízióban is bemutatták. Tanszékvezető egyetemi tanárok kritizálták a kihallgatási műveletet, amit ugyan nem tartottak törvénysértőnek, de formahibásnak annál inkább.

Az eljáró bíró szerint nem sértettek eljárási szabályt a kihallgatást végző ügyészek akkor, amikor lehetőséget biztosítottak több alkalommal is arra, hogy Kulcsár Attila védőjével érintkezzen, illetve az egyes kérdésekre adott válaszok előtt konzultáljon… akkor követtek volna el törvénysértést, amennyiben erre akár a védőnek, akár a gyanúsítottnak nem biztosítottak volna lehetőséget.

A vádhoz kötöttség elve köti a bíróságot is. Amit az ügyészség a vádiratban leír, a bíróság azt tárgyalhatja csak. Tárgyalta is, hogy milyen eredménnyel, az már ismert mindenki előtt. A 150 ezer oldalnyi ügyiratot a Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblának küldte meg azzal, hogy a másodfokú eljárásban részben helyezze hatályon kívül az elsőfokú bírósági ítéletet.

Az indoklás persze nem nyilvános. 2010-ben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot (mai nevén: Fővárosi Törvényszéket). Ebben a megismételt elsőfokú eljárásban rendelt ki új tőkepiaci szakértőt a törvényszék. Az meg vizsgálódhatott feszt a több mint tízezer tranzakcióban. Húzták, mint a rétestésztát. Navracsicsot meg a kutya sem kérdezte meg arról, hogy mindez miként fordulhatott elő.

Hogy kik és miért engedték ki az országból Kulcsárt Bécsbe annak idején, az jó kérdés. Hogy hova lettek a milliárdok, az sem mellékes.  A Polt csontvázak szekrényéhez csak egy kulcs a Kulcsáré. Fárasztó történetek ezek, az már biztos.

Hol vannak errefelé „milánói ügyészek”? Tán sose voltak, most meg bizton állíthatom, hogy mára aztán végképp nincsenek! Ahol fideszes vénalenyomatú legfőbb ügyész irányít a hierarchikus szervezetben, ott nem is lehet ez másképp. Itt vannak ám betoji ügyészek is, akik gazsulálnak állásuk biztonságáért – meg előmenetel reményében is – megfelelési kényszer alatt vergődő főnökeiknek! Micsoda ország ez?

Kérdezzék meg Pintért és Poltot

Nicola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra szöktetésére a kormányzati sajtó Dobrev Klárával válaszolt. Gyurcsány Ferenc felesége ugyanis apai részről bolgár származású, és a kormány médiája számára ennyi elegendő indíték volt ahhoz, hogy beizzítsák a bolgár szálat, mondván, a macedón Gruevszki és a (félig) bolgár Dobrev is balkáni. Az alábbi történet, szemben Dobrev Klára „megtalálásával”, nem találgatásokra épül: itt valóban felbukkan egy bolgár szál, Rogán Antal egykori egyetemi társa, Balogh Radosztina Veselinova személyében.

 

Arról, hogy mi van ezzel a betöréssel, hol tart az ügy, mert több mint egy éve nem tudunk semmit, kivéve az alábbiakat: a betörés 2017. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka történt az Arton Capital Hungary irodájába. A cégbírósági adatok szerint az Artonnak a VI. kerületben, a Hajós utca 25-ben van a székhelye, de maga az iroda a háztömb Ó utcai oldalról nyílik.

2013-ban a parlament gazdasági és informatikai bizottsága hagyta jóvá az Arton Capital Hungary Kft.-t, amely az Egyesült Arab Emírségekben gyűjthet be letelepedési kérelmeket és pénzeket, és jegyezhet ezek alapján majd letelepedési kötvényeket. Egy év múlva az Arton Capital Hungary kizárólagosságot  kapott több országban.

A blog.átlátszó.hu szerint

Bulgária egykori külügyi, gazdasági és szállítmányozási miniszterhelyettese árulja a magyar letelepedési kötvényeket,

például a Közel-Keleten is. Milen Keremedzsiev az egyik tulajdonosa az Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek.

A 2013. májusban alapított Arton Capital Hungary Kft. tulajdonosai között Keremedzsieven kívül megtaláljuk  Armand Artont is, akikkel együtt működtetik az Invest BG Partners nevű céget. Az Arton Hungary negyedik tulajdonosa Balogh Radosztina Veselinova, aki egy másik cégben, a Caravel Hungary Kft.-ben is tulajdonostárs egy bolgár állampolgárral. Az Arton és a Caravel ugyanarra a címre van bejegyezve. Hogy miként mentek a dolgok a már említett Keremedzsiev cégénél, az a Telegraph rejtett kamerás riportjából is kiderül.

Az Orbán Ráhel és Tiborcz István bahreini látogatása miatt elhíresült tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs nemcsak az olajbiznisszel foglalkozik,

de a magyar állam letelepedési kötvényeivel is üzletel. Üzleti kapcsolatban áll az Arton Capitallal. Ő jegyeztette be az általa alapított European Bond Program domainjét, melynek adataiból ez a kapcsolat egyértelműen kitűnik. Azt most ne is firtassuk, hogy a már említett Balogh Radosztina Veselinova egyetemi társa volt-e Rogán Antalnak, vagy sem és következik-e ebből bármi említésre méltó.

Mellesleg az egész letelepedési kötvényműsornak a kezdeti története is több mint érdekes. Már egy nappal a Rogán féle, ezt szabályozó programot lehetővé tevő törvénymódosító indítványát megelőzően, mintha valakik már tudták volna, mi készül másnap a parlamentben, egy cégalapítási kérelem a tárgyban már meg is érkezett!

Hiába írta meg az akkori Magyar Nemzet, hogy

a letelepedési kötvények programjai a magyarországi korrupció mércéjével mérve is durva bűnügynek számítanak,

és nem állnák ki egy hatósági ellenőrzés próbáját a kötvényprogramban részt vevő közvetítőcégek engedélyeztetési eljárásai. A legfőbb ügyész válaszolt, leveléből pedig az derült ki, hogy a Magyar Nemzet cikkében szerinte semmilyen bűncselekményre utaló részlet nincs, ezért eljárást sem indítanak az ügyben.

Állítólag egy falba épített széfet is elvittek, euróval, meg az egyik fiókból forintot is, összesen, mintegy hatszáz millió forint értékben, meg egy szervert. Az elkövetők a hátsó bejáraton juthattak be az irodába. Saját kulccsal nyithatták ki a biztonsági zárat és a rácsot. Helyismerettel rendelkezhettek, mert riasztó nem jelzett, kamera felvételek érdemleges adatokkal a hírek szerint nem szolgáltak, sőt még egy közeli lakásban lévő kutya sem reagált. Furcsa.

A hírek szerint több mint ezer tanút hallgattak meg. Azokat is beidézték, akik akkor mobiltelefonos cella információk alapján, a környéken voltak, köztük Brückner Gergelyt, az Index újságíróját is, aki nem messze onnan rendelt taxit akkor éjjel. Állítólag a rendőrség valamennyi fővárosi taxi társaságtól bekérte az adott körzetre a rendeléseket, és mások mellett minden, a környékre autót rendelő utast is meghallgatott.

Kérdések: Mi a helyzet a nyomrögzítéssel, voltak-e egyáltalán és milyenek? Dolog elleni erőszak felmerült-e vagy sem? Mikor történt pontosan a cselekmény és kizárható-e teljes bizonyossággal az, hogy azt nem egy korábbi alkalommal követték-e el? Önbetörés, vagy titkosszolgálati művelet, hazai, vagy illegális idegen? Hogy áll most a nyomozás, mi az oka annak, hogy az ügyben elmarad a nyilvánosság tájékoztatása, akár szűk körűen is? Önbetörés volt, vagy valami más?

Ideje lenne már, hogy az EU egyik leggazdagabb belügyére és legmódosabb törvényességi felügyeletének első őre tájékoztassa a közvéleményt erről az ügyről!

Orbánnak van félnivalója…

Mától országos aláírásgyűjtési akciót indít Hadházy Ákos, hogy egymillió ember támogatását megszerezve politikai nyomást gyakoroljon Orbán Viktor kormányára annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Hadházy ugyanis úgy látja, hogy csak az uniós ellenőrzés képes megakadályozni, hogy a Fidesz ellopja a brüsszeli euro-milliárdokat. Ugyanis a magyar ügyészség vezetője, Polt Péter rendre blokkolja a hatalmi szférát érintő bűncselekményeket. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Hadházy Ákos azért tartja fontosnak, hogy ne a Fideszes nagyurak lopják el az ország pénzét – ami duplája a II. világháborút követő Marshall segélynek -, mert annak racionális felhasználása révén érezhetően javulhatna az ország életszínvonala.

 

Hogyan kell elképzelni az aláírásgyűjtést, kiáll majd az utcára, s leszólítja az embereket? Hogy lesz ebből egymillió támogató?

Rajtra készen állunk, ma a fővárosban a Blaha Lujza téren, majd néhány napon belül a teljes Magyarország területén elkezdődik az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy a kormány ne bújhasson el, hanem csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A tét rendkívül nagy, a siker évtizedekre meghatározhatja a haza sorsát! Ezek nem nagy szavak, hiszen ha nem csatlakozunk, elapadhat az uniós pénz, ha pedig nem jön a pénz, a kormánynak nem lesz érdeke az EU-ban maradás. Rendkívül nagy káoszt tud rövid távon is okozni, ha felfüggesztik a kifizetéseket, ahogy azt ma is érzékeljük. Épp az ügy komolysága követeli meg, hogy ne csak egyedül gyűjtsem az aláírásokat. Az interneten már hetekkel ezelőtt elkezdtük szervezni a stábot, személyesen is bejártam az országot, és mindenhol, a fővárosban is találkoztam már az aláírásgyűjtő aktivistákkal. Akciónk politikai nyomásgyakorlás, amelyet a sztrájkok és a tüntetések mellett eddig nem alkalmazott az ellenzék, legfeljebb „kommunikált”. Jó esélyünk van a sikerre, de csak akkor, ha senki nem a másikra vár!

Ha sikerül az akció, és összegyűlik a várt egymillió támogató aláírás, annak van közjogi következménye, kényszerítheti-e a kormányt arra, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?

Az akciónak pontosan akkora sikere lesz, ahány aláírás összegyűlik. Ahogy a tüntetések ereje a megjelenő tömeg nagyságán múlik. Ha csak pár százan jelennek meg, annak nincs olyan politikai súlya, mintha több százezer dühös ember vonul az utcára. Tehát ha a magyarok komolyan szeretnék ellenőrizni a mindenkori hatalmat, akkor sokan adják majd a kézjegyüket.

Helytelennek tartom, ha valaki azt mondja, hogy a mai kormánnyal szemben kevés az emberek ereje. Ez nem igaz. Igaz, csak négy olyan eset volt, amikor a polgárok elégedetlensége meghátrálására kényszerítette a kormányt. Nemcsak az olimpia megrendezése elleni tiltakozás, hanem az internetadó bevezetése, illetve a tanárok tüntetése, és a CEU melletti kiállás is eredményes volt. Tehát akad arra precedens, hogy a nép a kormányt meghátrálásra tudja kényszeríteni, és egyetlen olyan eset sem akadt, amikor az ellenzék, vagy a civil társadalom valóságos nyomást gyakorolt a kormányra, de nem ért el eredményt. Ma tehát nincs más lehetőségünk, mint folyamatos politikai nyomás alatt kell tartani őket. Ha ugyanis az ellenzék csupán felsorolja a követeléseit, törvényjavaslatokat ad be, tüzesen szónokol, abból semmi nem lesz, viszont a politikai cselekvéssel a helyes irányba kényszeríthető a kormány.

Képviselő úr, gondolja, hogy ha összejön az egymillió aláírás, de a kormány mégsem csatlakozik az Uniós Ügyészséghez, akkor a javaslatot támogató tömegek az utcára vonulnak?

Az aláírásgyűjtés önmagában is egy nagy akció! Persze, ha a kormány meg meri tenni, hogy egymillió ember kinyilvánított akaratát semmibe veszi, akkor természetesen ezt a tömeg léphet tovább is. De annak is drámai következményei lehetnek, ha leállnak az uniós kifizetések, mert annak a következménye a káosz. Már most is baj van, mert eddig ezer milliárddal kevesebb pénz jött Brüsszelből, s ez az összeg tovább nőhet.

Azt tudjuk, hogy az elmúlt nyolc év alatt 12 ezer milliárd forint – még kimondani is sok – támogatást kapott az ország. Van információja, hogy ebből mennyit tesznek zsebre a kormánytagok és csókosaik?

Nehéz megmondani, hogy a 12 ezer milliárdnak mekkora részét lopták el. Ugye az említett összeg jórészt állami beruházásokra megy, ezek közül sokat megvizsgáltam, de olyat nem találtam, ahol nem lett volna 20-30 százalékos túlárazás; tehát a harmada vándorolt magánzsebekbe. Viszont olyat is láttam, ahol a teljes összeget ellopták, ilyen volt pl a „roma államreform” program, ahol egymilliárd forintot kifizettek valakinek, de mögötte semmilyen teljesítés nem állt.

A második világháborúban megsemmisített Ausztria felemelkedését szolgáló amerikai Marshall-segély mai árakon számolva csak 6 ezer milliárd volt. Ebből egy egész ország eljutott a jólétbe.  Mi ennek a duplájából csak egy szűk réteg, elsősorban a miniszterelnök környezetének, továbbá a Fidesz környezetének gazdagodását tapasztaljuk!

Az aláírásgyűjtésnek azért is van fontos szerepe, mert az uniós pénzekből még 7-8 ezer milliárdot nem költöttek el, s ha félni kell az Uniós Ügyészségtől, akkor ezek a pénzek még megmenthetőek a korrupt kormányzattól.

Ha jól tudom, akkor az unió belső ellenőrző szerve az Olaf elvileg ma is utánanézhet, hogy a kormány mire költi a pénzeket. Így bukott ki a metróügy, vagy miniszterelnök vejének néhány piszkos ügye. Van fogalma arról, hogy miért nem teszik hatásosabban?

Ez tévedés, mert az Olaf hatásosan teszi, amit tehet. Az Európai Csalás Elleni Hivatal elsősorban az adott ország nyomozati szerveinek papírjaiból dolgozhat, ráadásul ez egy kis szervezet. A legnagyobb korlátja azonban az, hogy miután a hivatal leteszi a bizonyítékait pl. a szervezett csalások esetén – ahogy a kormányfő veje, Tiborcz István esetében is megtörtént, akkor az adott ország ügyészsége dönti el, hogy lesz-e vádemelés. A magyar ügyészség pedig elhúzza az időt, majd ejti a vádat. Ezért van szükség Európai Ügyészségre.

A magyar ügyészség tényleg büntetlenül falazhat az uniós pénzeket zsebre vágó magyar hatalmi elitnek?

Igen, Polt Péter legfőbb ügyész maga szokott büszkélkedni azzal, hogy az ő szervezete a legfüggetlenebb Európában. Ez szép is lenne, ha Polt személye független lenne a miniszterelnöktől, de tudjuk: ő maga is volt Fideszes képviselőjelölt. Polt felesége pedig 5 milliós állásban van a Matolcsy György vezette jegybanknál. Polt Péter tehát lényegében egy prostituálódott értelmiségi. Nagy baj, hogy rövidesen a közigazgatási bíróságok élén is ilyen ember, Patyi András áll majd.

Sajnos az ügyészi korrupciót Magyarországon egyetlen szervezet sem vizsgálhatja.

Tehát azért is szükséges az Európai Ügyészséghez csatlakozni, mert nincs egyéb jogi megoldás, amely Polt Pétert rákényszeríthetné, hogy esküjének megfelelően lássa el feladatát, s szükség esetén a politikai bűnözőket is a vádlottak padjára ültesse?

Így van. Sajnos, sokan nem tudják, hogy Polt Péter a politikai szférát érintő bűnügyeket ma totálisan blokkolja. Ezt azért tehetik meg, mert az emberek közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az ügyészi intézmény mire való.

Romániában sem tudták, de megalakult a román korrupciós ügyészség, s nem ritka, hogy miniszterelnök, vagy miniszter kerül börtönbe.

Nálunk viszont amióta Polt Péter van hivatalban, azóta egyetlen kormánypárti politikus ellen sem emeltek vádat. Ebből az következne, hogy az ügyészség szerint a politikus lenne az ország legtisztességesebb szakmája.

A magyar állampolgárok véleménye szerint viszont a leghiteltelenebb szakma a politikusé. A bizalmi listán ők az utolsók!

Az állatorvosok viszont első helyen vannak az említett listán, tehát én az átlagban jó vagyok!

Ön egyébként minden korrupciós ügyet jól ismer, a túlárazott orvosi műszerek, Farkas Flórián, vagy Tiborcz történetét is. Melyik döbbentette meg legjobban?

Szinte mindegyiknél azt mondtam, hogy ez már nem hiszem el. A legszörnyűbb mégis az volt, amikor a koraszülött gyerekek betegségét használták fel ürügynek; ilyen volt a Lázár János felesége által felügyelt alapítvány, amelyik pont kétszer annyi pénzt kapott teljesen ugyanarra a feladatra, mint két másik alapítvány. Csak remélni tudom, hogy a botrány hatására korrigálnak a költségvetésükön. Persze az is bűn, ha pl egy útépítésből lopnak, mert a rossz utak halálos balesetet is okozhatnak és annyival kevesebb út épül. De ennél is jóval nagyobb bűn, ha az emberek egészségére, vagy az oktatásra fordítandó pénzt sikkasztják el. Számtalan ilyen esetet mutattam be és ezzel a jövőt lopják el!

Az ön számára világos, hogy a hatalmon lévők hogyan tudták a lopást rendszerszintre emelni, s ezt a rendszert nagyobb botrányok nélkül működtetni?

Ez a hatalom előremenekül, a lopott pénzből – orosz mintára – a sajtó jelentős részét felvásárolták. Tehát

fenntartanak egy rendszert, amely alkalmas a botrányok elhallgatására, másrészt az ellenfelek, illetve politikai vetélytársak tökéletes lejáratására.

Végül pedig képesek az éppen aktuális hazugság szajkózására; jelen esetben az sulykolják, hogy az ellenzék csak azért beszél a kormányzat bűneiről, mert migránsokat akar külföldről behozni. Ami nyilvánvaló hazugság!

Egyébként

a legfelsőbb körök ma már nem azért lopnak, hogy még egy új kastélyt, vagy 12 milliós órát, esetleg újabb jachtot vegyenek, hanem a már kialakult rendszer fenntartására kell a lopott közpénz.

A választások idején sok olyan jelzést kaptam, hogy megzsarolták a kistelepülések polgármestereit, hogy csak akkor kapnak pénzt, ha minden áron megszerzik a győzelmet. Ez volt a győzelem kulcsa.

Az igazságügyi miniszter Trócsányi László, aki ismert ügyvéd és jogtudós, nem szégyellte azt nyilatkozni, hogy az ország szuverenitását sérti, ha az ország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. De nincs ebben azért valami?

Ez egy nagyon gyenge érv, hisz az unió 28 állama közül 22 már csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Legutóbb Hollandia és Málta, pedig korábban ők is ellenezték a belépést. Kimarattak a brittek, illetve az a néhány állam, amely már belépésekor jelezte, hogy jogi együttműködésben nem vesznek részt. Mi azért sem veszítjük el a szuverenitást, hiszen az ügyeinkben magyar ügyészek nyomoznának – igaz, a nyomozást európai ügyészek felügyelnék – a és magyar bíróság hozná meg a döntést. Ha a kormány nem bízik a magyar bíróságban, az mondjon le, mert akkor pont ő nem ismeri el a szuverenitást.

Ön az aláírásgyűjtésre buzdító felhívásában azt írja, hogy Orbán Viktor félelemből nem csatlakozik az uniós ügyészséghez, mert a kormányfő retteg a felelősségre vonástól, illetve attól, hogy emberei az uniós pénz fejében tartják a szájukat. Nem lehet, hogy ha csak a szájzár fenntartásáról van szó, akkor arra lenne a kormánynak saját pénze is?

Orbán Viktornak van félnivalója. Elég, ha csak a Tiborcz ügyet nézzük, ha azt valóban független ügyész vizsgálná, akkor elég gyorsan eljutna a miniszterelnökhöz. Először Lázár János bűnössége merülne fel, aztán persze kérdés, hogy Lázár magát védené, vagy a kormányfőt. Orbánnak tehát minden oka megvan a félelemre.

A kérdésére pedig az a válaszom, hogy ilyen hatalmas összegeket a magyar költségvetésből nehéz lenne kiszakítani. Ma ebben az országban igazán csak az uniós pénzt lehet ellopni, mert hatalmas összegek csak onnan érkeznek. Ha a többiből ilyen mértékben lopnának, akkor már összeomlott volna az ország. Persze lehet lopni a paksi bővítéséből is, hisz csak ezért épül. Mégis azt kell mondani: a bukás veszélye nélkül csak a korlátlanul lopható EU pénzekkel lehet a sleppet kifizetni. Gondoljon csak pl a vendégház projektekre: ott a második vonalban lévő politikusok leginkább vendégházakra kapnak pénzt, amit azonban legtöbbször csak saját célra használnak.

Ugyancsak a felhívásban fogalmazza azt, hogy ha a kormány korrupciós éhsége csökkenne, akkor a magyarok életszínvonala növekedhetne. Feltételezem, erre a gondolatra építi az aláírásgyűjtési kampányt.

Ma a támogatásokból nagyon kevés ember nagyon jól él. Pedig úgy is el lehetet volna osztani, hogy sok ember életminőségét lehetett volna javítani. A korrupció nem csak azért bűnös dolog, mert erkölcstelen, hanem mert az ellopott pénz máshonnan nagyon hiányzik. Ha a kórházi beszerzéseknek a felét ellopják – márpedig ellopják –, akkor csak fele annyi beteget tudnak gyógyítani. Illetve ha nem lopnák el az oktatásra fordított pénzeket, akkor megduplázódhatna a hátrányos helyzetű gyerekek ösztöndíja. Ma egyébként az ösztöndíjaknak csak a tizedét kapják meg a fiatalok, a 90 százalékát elképesztő módon ellopják! Az ellopott pénzt olyan emberek is kaphatnák, akik valóban rászorulnak. Ezért is remélem, hogy valamennyien aláírják majd a kezdeményezésünket.

Ön a választás óta távozott pártjából, az LMP tagságából, de nyilván tudja, hogy a hazai politikában nem sokat érhet el, ha nincs párttámogatása. Az aláírásgyűjtés azt a célt is szolgálja, hogy új pártot gründoljon?

Ez az aláírásgyűjtés mindenekelőtt az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szól, ehhez szeretnék minél nagyobb társadalmi támogatást szerezni. Nyilvánvaló, hogy ennek szervezeti háttere erősebb, ha egy egész mozgalom áll mögé és örülök majd, ha az létre is jön. Pártalapításra egyelőre nem gondoltam.

Képviselő úr, mit ígér egyetlen aláírásért cserébe?

Az ígérem, hogy ha sok aláírás összegyűlik, annak lesz következménye. Hogy milyen komoly változás következik majd be a magyarországi korrupció megfékezésében, az attól is függ, hogy milyen sok aláírás gyűlik majd össze.

Ha sokan támogatnak bennünket, és csatlakozni fogunk az Európai Ügyészséghez, akkor a hatalom többé nem tudja ellenőrizetlenül elcsalni az uniós forrásokat. Ez pedig elvágja a Fidesz rendszer pénzügyi utánpótlását.

Az embereket nem lehet hülyének nézni

Zamecsnik Péter, a sztárügyvédek egyike nem fél kimondani: nem a Fidesz szavazója. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vállalná olyan emberek ügyét, akik a mai kormányhoz állnak közelebb. Az ügyvéd, a Független Hírügynökségnek nyilatkozva kijelenttette: nagy baj, hogy a politika belefolyik az ügyekbe, és olyan struktúrát alakít ki, ahol a szakmai előmenetel a megfelelni vágyás dönti el.  

  • Nem fél a véleményét kimondani
  • Viccparádé, ahogy Patyi megbüntette Orbánt
  • Polt eltűrte, hogy a politika betüremkedjen az ügyészségre
  • Megkérdezné hová tették a pénzt
  • Ma nem lenne ügyész

Igazam van-e akkor, ha azt állítom: azok az ügyek, amelyek némi politikai tartalommal rendelkeznek, bizonytalan kimenetelűek, nem lehet tudni, hogy az állam hol és hogyan befolyásolta azokat?

Jogos a kérdés, a válaszom pedig: igen. A politika, hogy a dolog természetrajzáról beszéljek, ilyen-olyan indíttatásnál fogva, elindít egy ügyet. Tekintsük ezt a hegyről elgurított hógolyónak. Ahogy ugye a hógolyó megy lefelé a lejtőn, egyre nagyobb labda lesz belőle, a végén pedig lavina. Onnan pedig már maga a politika sem tudja megállítani, amivel azt akarom mondani, hogy olykor a szándékán túl is terjeszkedik, ezért aztán elsöpör mindent, ami az útjába kerül. És, ha a példánál maradunk, amikor elérkezik a gáthoz, azaz a bírósághoz, ahol a politikai indíttatás teljesen világos a bírónak, hiszen nem hülye emberek üldögélnek ott, a védő is pontosan látja a hátteret, ennek némely védő hangot is ad, mások meg nem, de éppen ezért mindketten könnyű helyzetben vannak.

Én pont az ellenkezőjét gondolnám…

Azért vannak könnyű helyzetben, mert nyugodtan mondhatják: a politikai megfontolás sem a büntető anyagi jogban, sem a büntető eljárásban nem ismert fogalom, figyelmen kívül kell hagyni. Szóval azt is akarom ezzel hangsúlyozni, hogy a bírók nem elefántcsonttoronyban élnek, itt élnek közöttünk, rájuk is hatással vannak a napi hírek, és, amikor egy politikus, eléggé át nem gondolt módon elkezdi szidni a bíróságot, az mindegy, hogy jogosan, vagy sem, ennek itt most nincs jelentősége, akkor ezt magára veszi az adott bíró és felteszi azt a jogos kérdést: miért tetszik engem bántani? Miért nem tetszik engem békén hagyni? Hadd csináljam a dolgom, úgy, ahogy nekem azt csinálnom kell. Vagyis a politikai megnyilvánulás kontraproduktívvá válik.

De lehet, hogy van olyan bíró, aki azt mondja, jobb a békesség…

Persze, lehet ilyen is. Azokban az ügyekben, amelyekben én dolgoztam nem nagyon találkoztam ilyennel, de ettől még előfordulhat. Mert hát mitől különbözne a bíró társadalom, az ország egészétől? Ott is van jó ember, rossz ember, jól felkészült, kevésbé alapos, vagy éppen buta. Ez természetes dolog. Ezzel önmagában nincsen baj. A baj ott kezdődik – és most a bíróságról beszélek, mert az ügyészség más tészta -, ha a jogi érvek helyett más érvekkel kezdenek operálni. És erre azért érzékenyek a bírók. De tovább megyek: ott van a tárgyaláson a védő is, aki csak ellát egyfajta kontroll szerepet; csak szólok, ha azt tapasztalom, ha egy adott ügyben oda nem illő érvekkel állnak elő. Figyelni kell, mert bizony az igazságszolgáltatásban is előfordul, hogy felbukkannak olyan emberek, akik meg akarnak felelni olyan dolgoknak, ügyeknek, amelyeket soha senki nem fogalmazott meg nekik, de mégis úgy érzik, hogy azt a cselekvést várják tőlük.

A magyar jogrendszer az elmúlt nyolc évben milyen mértékben alakult át, és mi ennek a változásnak az iránya?

Nem hiszem, hogy nagyon átalakult volna, egy dolgot azonban lehet érezni, mégpedig azt, hogy a bírói önkormányzat – nevezzük most így – meg az Országos Bíró Hivatal nem tud egymással kijönni, és az ellentétjeik olykor már-már a bírósági eljárásra hatnak ki.

Tegyük azért hozzá, hogy ezt a struktúrát, az OBH-t, Handó Tündével az élén, már a Fidesz alakította ki…

Természetesen. A bírákkal kapcsolatban ugye mindig az a fő kérdés, hogy függetlenek-e vagy sem. Amihez ugye azt szoktuk hozzátenni, hogy ne a törvényektől legyenek függetlenek, mert az azért nem annyira jó… De: miután a költségvetés központi kérdés, amit a parlament szavaz meg, ugyanakkor a munkájukat csakis az alaptörvényeknek megfelelően, befolyásmentesen végezhetik, a kettő nincs összhangban. Mert, amíg én egy személy kezébe helyezem azt a kérdést, hogy hány forintot lehet adni egy-egy bíróságnak, kit lehet kinevezni, szemben például a bírói tanácsok akaratával, akkor ott valami baj van. Baj van, mert az olyan embereket helyezi előtérbe, akik nem szakmai alapon gondolják el az előre jutásukat. És itt is a megfelelni vágyásról beszélek, amivel önmagában nem probléma, problémává akkor válik, ha ez a szakmaiság rovására megy.

Ön mérlegel akkor, ha egy üggyel felkeresik, ha annak van politikai tartalma, elvállalja vagy sem?

Nem. Egyetlen kivétel volt ez alól; náci-, fasiszta jellegű emberek ügyeit nem vagyok hajlandó vállalni. A munkámban engem a munka érdekel. És nem foglalkozom azokkal a butaságokkal, amikor rásütnek valakikre bélyegeket, például, hogy jobb-, vagy baloldali ügyvéd. Az ugyanis, hogy én kire szavazok, vagy kire nem, az az én dolgom. Bevallottan nem vagyok Fidesz-szavazó, de ez csak ennyi. Én úgy gondolom, hogy ez önmagában nem lehet baj. És én ebből nem is csinálok titkot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne értenék semmiben egyet a kormánnyal. Vannak dolgok, amiket kifejezetten jónak tartok, és elfogadom a kormány, vagy igazságügyi kormányzat döntését. Egyébként, amikor dolgozom egy ügyben, védőként járok el, engem annyira nem érdekel, hogy az illető jobb-, vagy baloldali.

Hiszen van kormányhoz közel álló ügyfele is…

 Hát hogyne. Én azt a történelmi példát szoktam ilyenkor felhozni, hogy bármennyire furcsa, de így történt: a II. világháború alatt a náci tiszteket zsidó orvosok gyógyították. Rossz a példa, tudom, de csak azt akartam jelezni, hogy a munkámban nem lehetnek ilyen választóvonalak.

Lehet, hogy szerényen elhárítja magától, a sztárügyvédek egyikeként tartják ön számon – látom rosszallóan hunyorog is közben -, éppen ezért kérdezem: ezért is vállalja, hogy véleményt mondjon, kritikát fogalmazzon meg?

Azért, mert engem így neveltek, így tanítottak. Olyan szellemben neveltek otthon is, meg az iskolában is, hogy legyen mindig véleményem, méghozzá úgy, hogy legyek képes azt megvédeni, ugyanakkor legyek képes arra is, hogy elfogadjam mások véleményét, legyek képes adott esetben korrigálni a sajátomat, ha a másiknak meggyőzőbbek az érvei. Szóval nem hiszem, hogy nekem indig igazam van, de ha valamit rossznak látok, azt én miért ne bírálnám, szakmai alapon, persze.

Vagyis önből az a bizonyos megfelelni vágyás, amiről már beszéltünk többször is, hiányzik. De nem mindenkiből hiányzik. És ha ez egy olyan struktúrába csúszik bele, amilyet most a Fidesz kialakít, akkor ott bajok lehetnek. Hogy konkrét legyek: Patyi Andrásra gondolok.

Most hagyjuk az ő személyét. Inkább azt hangsúlyoznám, hogy nincs meg bennem a tisztelet az olyan emberek iránt, akik posztokra és székekre vágynak, legyen az bárki. Mert azt állítom: nem az embernek kell keresni a feladatot, hanem a feladat találja meg az embert. Higgye el, ez nagy különbség. Magyarul, ha valaki állandóan törtet valahova, és mindenáron valaki szeretne lenni, azt én nem tudom értékelni. Azt tudjuk, hogy Patyi András volt a Nemzeti Választási Bizottságnak az elnöke. Hogy ott milyen döntések születtek, mondjuk úgy: voltak erősen vitatható álláspontok is, az a viccparádé pedig, amivel megbüntette a miniszterelnököt, a panem et circenses kategóriájába tartozik, de azt, hogy most ennek az új bíróságnak őt szemelték ki a vezetőjéül, akkor azt furcsának találom, mert ez jelenti, hogy mindenki így válhat bíróvá? Mert ha egyvalaki igen, akkor mások előtt is nyitva állhat ez az út. Ez elfogadhatatlan, hiszen azok a fiatalok, akik úgy gondolják, hogy ezen a pályán akarnak érvényesülni és tisztességesen, azoktól elveszi ennek a tisztességes útnak a lehetőségét.

De ez a dolognak csak az egyik fele. A másik fele talán még rosszabb: arra gondolok, hogy ha a feladat, amire megtalálják az ilyen embereket, az egyfajta politikai kinevezés, ami együtt jár az elvárásokkal is…

A jelenlegihez képest egy teljesen új helyzet alakul ki, ha megalakul majd az a bíróság, amiről most beszélünk, és lesz elnöke, meg lesznek bírái. Mert, ha majd odakerül egy ügy, tudniillik ehhez a Közigazgatási Bírósághoz és azt nem jogi alapon fogják elbírálni, hanem akármilyen más alapon, akkor annak lesz egy kontrollja. Európai Bíróságnak hívják, Luxemburgban. Ráadásul az ilyen bírók, a szakmai közvélemény előtt lejáratódnak, méghozzá igen rövid úton. És én nem hiszek abba, hogy ha valaki kialakított egy szakmai presztízst, az könnyen odadobná ezt, csak az elvárások miatt. Nem lehet úgy dönteni, hogy a jogot teljesen zárójelbe tesszük, gondolom én, remélem nem túl naivan.

Épp azt akartam mondani, hogy ön sokkal dörzsöltebb annál, mintsem, hogy ilyen naiv dolgokat megfogalmazzon…

Csak azt akartam hangsúlyozni, hogy nagyon hamar kibukik az ilyen ember, bíró, ügyész, védő, mindegy, hogy melyiket említem.  Vagyis nagyon hamar megismerszik, ha ő nem szakmai alapon végzi a munkáját.

Polt Péter ön szerint szakmai alapon végzi a munkáját?

Én azt tartom azt a legnagyobb, mondhatom: személyes hibájának, hogy eltűrte, vagy megengedte, hogy a politika betüremkedjen az ügyészségre, vagy legalább is kifelé ez legyen a látszat. Nem tudom, nem vagyok ott, nem veszek részt a döntésekben, lehet az egyes döntések mögött, amelyekről a közvélemény azt hiszi, hogy a politika áll a háttérben, valójában szakmailag megalapozottak. Lehet, ez sem kizárt.

De nem ezt gondolja.

Nem, de nem zárom ki. És most azokról az ügyekről beszélek, amelyeket ismerem, mert Magyarországon sokan alkotnak véleményt olyan dolgokról, amelyek valódi tartalmáról fogalmuk nincs. Szóval voltak az ügyészségnek nehezen megmagyarázható döntései, ez kétségtelen, és az a legnagyobb baj, hogy ma a közvélemény egy szakmai szervezetet politikaorientáltként ismer a közvélemény. És ebben, az egyébként kiváló jogásznak, Polt Péternek is megvan a maga felelőssége. Ez a baj. Mert tudnánk Kaya Ibrahimtól elindulva olyan ügyeket említeni, amelyek zavarják az egészséges ember tisztánlátását.

          Nem csak olyan ügyekre gondolok, amelyeket így-úgy lezártak…

          Hanem, amelyeket el se indítottak. Igen. Miután a vád monopóliuma az ügyészsége, és ez mindenütt így van. Azon el lehet gondolkodni, hogy az ügyészség hol legyen, a parlament, vagy a kormány alatt, de ennek nincs relevanciája. Én valamikor az ügyészségen kezdtem a pályámat, és noha akkor még a pártállamban éltünk, senki nem szólt bele a munkámba. A nyolcvanas években nem tapasztaltam, hogy befolyásolni akartak volna a döntéseimben, pedig középvezetői státuszban voltam. 1983-ban például eljárást indítottam a Pest megyei Ügyészségen a helyi pártpotentátok ellen…

Csak áthelyezték, ha jól tudom a történetet…

Igen, de azt senki nem mondta, hogy álljak le. Amúgy egy ügyvédkollega jelentett fel, hogy meg akarom büntetni KádárJános rendszerét…

Ha már ezt mondja: megbüntetné Orbán rendszerét?

A rendszert nem lehet megbüntetni.

De érti, hogy mit akarok mondani.

Értem. Én annak vagyok a híve, mert erre tanítottak otthon meg az iskolában, hogy ne lopjak, ugyanakkor nem szeretem, ha a zsebemben turkálnak. Márpedig, amikor a közös vagyonunkból egyesek, arcátlan módon tulajdonítanak el kisebb-nagyobb összegeket, akkor erre azt mondom: ezt büntetném. Ez dühít. Függetlenül attól, hogy ki melyik párthoz tartozik. Igen, én egyes ügyeket kivizsgálnék,  kizárólag a jog alapján, és csak a jog alapján, elévülési időn belül, visszamenőleges törvényeket nem alkotva, normális, tisztességes eljárás keretében. És megkérdezném: hova tették a pénzt. A pénzemet, mindannyiunk pénzét.

Lenne ma ügyész?

Nem. Ma nem. Elvették az önálló gondolkodás lehetőségét. Abban a rendszerben, ahol az ügyész kollegákkal a tárgyalótermen kívül a szakmai kérdésekben egyetértünk, és aztán bent, a tárgyalóteremben homlokegyenest az ellenkezőjét hallom tőle, nos ezt én nem viselem jól. Mint ahogy azt sem, hogy ügyész kollegákat fel lehet állítani a helyükről egy sms-sel,  ma, amikor kiadják egy tárgyaló ügyésznek, hogy csak azt veheti tudomásul, amit előírnak neki, akkor minek szerzett az ilyen kollega diplomát? A nyomozási felügyelet véleménye nem biztos, hogy megegyezik a tárgyaló ügyész álláspontjával, és úgy elmenni a tárgyalásra, hogy csak a felügyelet véleményét képviselhetem, köszönöm az ilyenből nem kérek. Ilyen nem volt régen.

Meddig maradhat így ez a rendszer? Azt mondta, hogy az így működő jogászok nagyon hamar kibuknak.

Igen, mert fontos, hogy mit mond, mit gondol a szakma. Nem hiszem, hogy akár Bánáti Jánosról, vagy Bárándy Péterről, vagy akár rólam az lenne az ügyvédi kar véleménye, hogy reggeltől-estig hülyeségeket beszélünk. Ha majomkodnék, akkor ez lenne rólam a vélemény. Az volt a régi mondás: vádlottak jönnek, vádlottak mennek, de mi maradunk a szakmában.

Én a rendszerről kérdeztem.

A rendszer még marad egy darabig. Amíg ez az igazságügyi koncepció van, addig marad a rendszer is.

De mi a koncepció?

Az, hogy a mi kutyánk kölykét nem bántjuk. Hány és hány ügyről olvashatunk, ahol folyik, folydogál a nyomozás, vagy éppen el se indult. Félreértés ne essék, én aztán igazán tiszteletben tartom az ártatlanság vélelmét, na de, hogy meg sem nézik, hogy az adott személy ártatlan-e. Mert meg sem nézik. Tudja, amikor jönnek ügyfelek, és azt panaszolják, hogy ő ugyan lopott egy milliót, de mások milliárdokat, mint mondjak. Persze, mondom, hogy az nem mentesíti a bűn alól, hogy más is lop. De valahol mégis igaza van. Az állampolgárok józan ítélőképessége működik. Vagyis az embereket nem szabad lenézni, és hülyének tekinteni. Márpedig a mai hatalom sokszor ezt teszi.

Ez jelentheti majd egyszer a rendszer végét?

Azt gondolom igen. A történelmet ismerem és szeretem, és azt is tudom, hogy a történelem ismétli önmagát. Az emberek előbb-utóbb összefognak, itt ugyanis olyan eróziós vonalakat lehet tapasztalni, ami ahhoz vezet, hogy előbb-utóbb saját magukat fogják, mondjuk így: megunni. Hogy ez mikor lesz, nem tudom.

Fát is lehet vágni a hátunkon

A napokban derült ki a költségvetési vita kapcsán, hogy hamarosan (vagy már most is) kiemelt védelmet biztosít majd a TEK Szijjártó Péternek is, úgy, vagy kevésbé úgy, mint a főnökének. Most már nyílt titok, hogy kettőjükön kívül még a legfőbb ügyésznek, a két legmagasabb rangú bírónak, az államfőnek, a parlament elnökének – és valamennyiük családtagjainak is – jár a személyi védelem.

Alighanem békésebb vérmérsékletűek vagyunk, mint mondjuk az amerikaiak, mert ott elég egy rossz beszólás az elnöktől, és biztosan akad valaki, aki előveszi a fegyverszekrényéből a puskáját, hogy azonnal elégtételt vegyen. Igaz, arrafelé nem is kell feltétlenül elnöknek lenni ehhez, elég egy szigorú tanár, vagy egy buta hecc az osztálytársaktól. Lehet, hogy sokunknak jár a szája, bosszankodhatunk a politikusaink suttyóságán, de azért nem megyünk ellenük kaszára-kapára. Vagy ha igen, akkor már aligha elegendő az a néhány tagú személyi védelem.

De mi alapvetően nyugisabbak vagyunk, nekünk fát lehet vágni a hátunkon.

Próbáltam megérteni, mi oka lehetett annak, hogy most a TEK hirtelen úgy gondolta, Szijjártó mellé is kell adnia néhány fülhallgatós emberét. A biztonságpolitikai szakember azt nyilatkozta, azért van erre szükség, mert, ha mondjuk Afrikában, egy tárgyalás után, beszáll a szállodájában a liftbe, akár egy merénylő is mellé léphet, és akkor neki annyi. Ennek persze elejét lehetne venni, ha a vendéglátók állítanának mellé kíbereket, de nem akarok ez ügyben okoskodni. Első pillanatban arra gondoltam, talán azért van szüksége a személyes védelmére, mert jó néhányszor elég durván szólt be a külföldi kollégáinak, idiótának nevezve egyiket-másikat. És aki ezt rossznéven vette, talán azt üzente neki, ha legközelebb találkoznak, beveri a pofáját. Az is lehet, hogy a legutóbbi kormányok közötti kispályás focimeccsen tartott rá durván egy kolléga lábára, aki azt üzente, legközelebb visszakapja.

De miattunk biztosan nem volna szükség erre, mi békés nép vagyunk. Nekünk akár fát is lehet vágni a hátunkon.

Ádert is megértem, hogy nem kért a TEK szíves jelenlétéből, mert joggal gondolhatta, hogy minden lépése, magántalálkozója híre pillanatok alatt Orbán fülébe jut, pedig a “füles” nem is közvetlenül nála van. Lehet, hogy a fő horgász attól tart, ha megtudják „ott”, mekkora fogast fogott, még Anikó asszony elkunyerálja tőle, pedig alig várja, hogy az elnöki szakácsnő az ő asztalára tegye. A „házmestert” is megértem, hogy nem kért a TEK védelméből, ő már megszervezte a maga hadseregét, és gondosan megválogatta, hogy a katonái között még véletlenül se legyen olyan, aki már az előző rendszerben is kormányőrként netán a Kádárt védte. Lelki alkatából következően biztosan van némi üldözési kényszere is, ki tudja, nincs-e a Kövér-hadseregben valaki, akinek valamilyen rokona azok közül való, akik “zsigerből szoktak rárontani a nemzetükre”, és így akár őrá is.

Emiatt azért nyugodtan aludhatna, sétálgathatna, az ellenzék alapvetően nyugis nép, talán jár a szája bent, az üléseken, De fát is lehet vágni a hátukon.

Sokáig kész talány volt számomra, miért kellett Matolcsynak is valóságos hadsereget verbuválnia az MNB-hez, mintha az ő katonáinak kellene megvédeniük az ország aranykészletét. Ma már hajlok rá, hogy ezt is megértem: sokak szemében biztosan megérett egy-két jókora pofonra azért, amit a forinttal, meg a költségvetéstől elsíbolt, alapítványokba tolt, milliárdokkal a devizahitelesek kárára művelt.

Persze már mondtam, nem vagyunk mi olyan heves vérmérsékletű nép, mint akár csak a lengyelek, vagy a románok. A mi hátunkon akár fát is vághatnak a politikusaink.

Ja, igen, a Polt Pétert és a családját is védik. Azt nem tudom, miért kell Poltnéra is a TEK-nek költenie, talán ő is beleférne a munkahelye, a Matolcsy-sereg felügyeletének körébe. De ne legyünk kicsinyesek, ez is a mi pénzünk, meg az is. Nem tudom, miért szorul a legfőbb ügyész védelemre, hiszen ahogyan elkeni a Fidesz-közeli politikusok és pereputtyuk családi és korrupciós ügyeit, az nagy bátorságra vall. Ha bizonyos korrupciós ügyekben ennyire férfiasan bátor, talán meg tudná védeni magát a „kocsma előtt” is. Ha Olaszországban lennénk, talán még hivatkozhatna a TEK a maffiára is, de ez a „mi maffiánk” nem olyan, mint a forradalom, nem falja fel a saját gyermekeit.

Mi nyugis nép vagyunk. Fát is lehet vágni a hátunkon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK