Kezdőlap Címkék Polt Péter

Címke: Polt Péter

Főügyész előzetesben

Kommandósok tartóztatták le Moldova főügyészét – számol be a Szabad Európa. A vád korrupció és hatalommal való visszaélés Európa egyik legszegényebb országában, ahol az Európa barát új vezetés igyekszik megszabadulni a Moszkva barát régi emberektől, akik majdnem mind a KGB utódszervezetéhez tartoztak. Valójában a korrupt hatalom fedezésével gyanúsítják az egykori főügyészt akinek a lakását is átkutatták.

A tolvajok börtönbe kerülnek és nem a parlamentbe

Ezzel kampányolt Moldova jelenlegi elnökasszonya. Maria Sandu az Európai Unió irányába tájékozódik miután a Moszkva barát rendszer korábban tönkretette az amúgy is koldusszegény országot. A nemzeti együttműködés rendszere keretében a hatalom emberei mindent elloptak ami mozdítható. Eközben a főügyész fedezte őket. A szovjet időkben ez természetes volt, de Moldovában már választásokat tartanak, így a Moszkva barát korrupt rendszer megbukott.

És Polt Péter?

A magyar főügyész éves jelentésében arról számolt be, hogy Magyarországon csökkent a korrupció. A valóság persze az, hogy a korrupciós vizsgálatok száma csökkent miközben a hatalom embereinek lenyúlásait sohasem vizsgálja a főügyészség.

Bár Polt Péter arról beszélt, hogy jó együttműködés alakult ki az európai ügyészséggel, egyáltalán nem véletlen az, hogy Orbán Viktor nem sürgeti a belépést az európai szervezetbe, amely kivizsgálhatja: mire is költik az uniós pénzeket a tagállamok?

Magyarországon az ellenzék szintén szeretné eltávolítani tisztségéből Polt Pétert, akit a hatalom hosszú távra bebetonozott tisztségébe.

Választási siker esetén a hatalomra került ellenzék aligha habozna, hogy Polt Pétert is gyorsan eltávolítsa fontos tisztségéből.

Brüsszel üzent Orbánnak: csak jogi reform után jön a pénz

Vége Orbán hintapolitikájának? Brüsszel határozott üzeneteket küldött Orbánnak: nem csak üzengetések és távolba tetsző bürokratikus eljárások, hanem jelen idejű húsba vágó tettek formájában. 

Amíg Orbán Viktor miniszterelnök nem hajt végre átfogó jogi reformokat, és nem biztosítja azt, hogy az OLAF által feltárt korrupciós ügyeket kivizsgálják Magyarországon, addig a brüsszeli bizottság nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet – jelentette ki Didier Reynders uniós biztos, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Kedden hozták nyilvánosságra Brüsszelben a második jogállamiságot elemző jelentést. Ez pedig lesújtó következtetésre jut Magyarország kapcsán.

Mit kifogásolnak elsősorban?

Mindenekelőtt azt, hogy az ügyészség egyáltalán nem független a politikai irányítástól.

Polt Péter főügyész sohasem indít olyan vizsgálatot, mely kedvezőtlenül érintené a nemzeti együttműködés rendszerét. Magyarország nem lépett be az európai ügyészségbe, így az nem vizsgálhatja vizsgálhatja, hogy mire is költik az euró milliárdokat a Magyarországon.

A bíróságok függetlensége egyre nagyobb politikai nyomás alá kerül.

A jelentés példaként felhozza a Kuria elnökének kinevezését.

Brüsszel kifogásolja azt is, hogy

a kormány korrupció ellenes programja kizárólag a közszférát érinti miközben a pénzek oda-vissza áramlanak a köz és a magánszféra között.

Ami a szólásszabadságot illeti:

a Médiatanács politikai függése meglehetősen egyértelmű.

A jelentés példaként említi itt a Klubrádió ügyét.

A járványra hivatkozva a kormány rendkívüli jogokat szerzett magának, és egyedül tőle függ, hogy meddig és mennyiben él ezekkel.

Magyarország és Lengyelország esetében rendszer szintű problémák vannak

Ezt hangsúlyozta Reynders uniós biztos, aki friss példaként idézte a pedofil törvényt Magyarországon. Ha az EU rámutat ezekre a problémákra, akkor megértés helyett ellenállás tapasztalható Budapesten és Varsóban.

Varga Judit magyar igazságügyi miniszter legalább eljár az uniós találkozókra, de lengyel kollégája gyakran ezt sem teszi meg!

Újra megkérjük majd Magyarországot és Lengyelországot, hogy lépjenek be az európai ügyészségbe, mert csak így lehet eredményesen harcolni a korrupció ellen – mondta Reynders biztos. Már tavaly is megmondtuk, ha nem lesznek reformok a jog területén, akkor a helyreállítási pénzekhez sem lesz könnyű hozzájutni! – hangsúlyozta Reynders uniós biztos, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Az uniós pénzek lenyúlásában a magyar kormány veri a mezőnyt

Az OLAF most közzétett jelentéséből, amely az uniós pénzek felhasználását vizsgálta meg a tagállamokban. A pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló hivatal célkeresztjében már évek óta benne van a magyar kormány, mert igen sok visszaélésre utaló jelet talált az uniós ellenőrzés.

A problémásnak ítélt uniós pénz kifizetések tekintetében Magyarország még Bulgáriát és Romániát is megelőzi pedig ez a két leginkább korruptnak tekintett tagállam az Európai Unióban.

Mi van pénzügyi szabálytalanság esetében?

Elvben a brüsszeli bizottság regionális főigazgatósága hozhatna büntető intézkedéseket, de ilyenekre nemigen kerül sor. Ehelyett inkább átcsoportosítják az uniós pénzeket a szóbanforgó  tagállamban. Az OLAF igazgatója találkozott Polt Péter főügyésszel, és állítólag a tudomására hozta: Brüsszelben egyáltalán nem örülnek annak, hogy az OLAF által megállapított pénzügyi visszaélések ügyében Magyarországon csak elvétve indul vizsgálat.

Jön az Európai Ügyészség

Az EU tagállamai épp azért határoztak az Európai Ügyészség felállítása mellett, mert szeretnének átláthatóbb gazdálkodást látni az uniós pénzeket illetően. A magyar kormány taktikusan távol maradt. Még Románia is belépett. Igaz, hogy az akkori kormány mindent megtett azért, hogy ne a román korrupció ellenes főügyész legyen az Európai Ügyészség vezetője. Laura Codreanu-Kövesi ugyanis több minisztert és polgármestert is rács mögé juttatott Romániában. Az akkori kormány végül megbuktatta őt Bukarestben, de Laura Codreanu-Kövesi megpályázta és elnyerte az Európai Ügyészség vezetőjének posztját. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár őt támogatta mondván: erős ellenszélben bizonyította hazájában, hogy érvényt lehet szerezni a törvényéknek akkor is, ha az érintettek a kormány tagjai az adott uniós államban.

Újabb kilenc évet kaphat Polt Péter

Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyészt javasolja ismét a posztra Áder János köztársasági elnök. Ezzel újabb kilenc évre, vagy élethossziglan kaphat mandátumot.

Az államfő erről a parlamenti honlapra kedden felkerült levélben tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét. Polt kilencéves mandátuma idén decemberben jár le. Az Országgyűlés 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé Poltot, aki 2000 és 2006 között egyszer már betöltötte ezt a tisztséget.

Polt Péter 1955-ben született, vagyis most 64 éves. A következő mandátumával tehát 70 év felett is betöltheti a főügyészi tisztet. Ha akkor nem lesz kétharmados többség a parlamentben – akár alkalmi megállapodással -, akkor Polt még tovább maradhat a tisztségben.

Polt Péter futása

0

Tordai Bence készített gerillainterjút tegnap a legfőbb ügyésszel a parlament folyosóján: extra kérdés Polt Péterhez.

“Miután a fideszes legfőbb ügyész megfutott Jávor Benedek kérdései elől az EP-ben, és nem válaszolt érdemben azonnali kérdéseimre az ülésteremben, a folyosón, két testőrön keresztül folytattam a faggatózást: tovább védi-e Polt Orbán Viktor vejét az Elios-botrányban, vagy hajlandók-e végre nyilvánosságra hozni az OLAF-jelentést?
Avagy: miért hagyják büntetlenül 13 ezer millió forint adófizetői pénz bűnszervezetben elkövetett ellopását? Az Orbán-családhoz tartozó fideszbűnözőknek mindent lehet?”

https://www.facebook.com/TordaiBencePM/videos/394471681353425/?t=0

DK: Polt Péter a Fidesz védőügyvédjének szerepét játssza

0

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Polt Péter legfőbb ügyész a Fidesz védőügyvédjének szerepét “játssza”, miközben részt vesz a kormányzati korrupciós ügyek eltussolásában.

A DK frakciószóvivője sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága meghívta egy ülésére Polt Pétert, ahol többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által vizsgált ügyekről lesz szó. A legfőbb ügyész arra hivatkozva utasította vissza a meghívást, hogy az alaptörvény megtiltja a magyar ügyészség tagjainak, hogy politikai tevékenységet fejtsenek ki, illetve ilyenben közreműködjenek. Polt Péter szavai szerint még a látszatát is kerülni kell annak, hogy a bizottsági meghallgatás politikai kampányeseménnyé váljon.

Gréczy Zsolt szerint a legfőbb ügyész meg sem próbál magyarázatot adni arra, hogy “az európai pénzeket ellopó fideszeseken” miért nem kattan a bilincs.

Az ellenzéki képviselő kijelentette: minden magyarnak az az érdeke, hogy a mindenkori legfőbb ügyész itthon is és európai szinten is elszámoltatható legyen.

Teljesen egyértelmű, hogy ha az Orbán-rendszer megbukik, akkor Polt Péter a bűntársból cellatárs lesz – mondta a politikus.

Gréczy Zsoltot reagáltatták a Jobbik frakcióvezetőjének egyik interjújára. Ebben Gyöngyösi Márton azt állította, hogy a Jobbik soha nem volt antiszemita párt, de korábban tudatosan játszottak rá a rasszista és antiszemita érzésekre.

A DK frakciószóvivője azt felelte, hogy a Jobbik múltjában voltak vállalhatatlan és magyarázatra szoruló kijelentések, és Gyöngyösi Márton feltehetően ezeket foglalta össze az interjúban.

Gréczy Zsoltot szembesítették Dúró Dórának, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettesének azzal a felszólításával, hogy adják vissza a mandátumukat azok a képviselők, akik nem vesznek részt a parlament munkájában. A politikus csak annyit felelt: az ellenzék teszi a dolgát, Dúró Dóra pedig egy, a “Fidesz által kreált” pártnak az országgyűlési képviselője. (MTI)

Kulcsár kulcsa Polt szekrényéhez – II. rész

A Kulcsár pernek, amelyben sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás miatt emeltek vádat, eredetileg 21 vádlottja volt (politikusok szintjén egyetlen gyanúsítottat sem sikerült azonosítani), ami később 24-re nőtt.

Köztük volt Kulcsár Attilán kívül a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezetője, Forró Tamás volt televíziós szerkesztő, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. korábbi vezérigazgatója és Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgatója is.

 A menetrend

2003 június: Megverik Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, épp aznap, amikor aláírja a Pannonplast ellenséges felvásárlásával kapcsolatos határozatot. Az ügyben a K&H Equities brókercég is érintett.

2003 július: Többmilliárdos sikkasztás gyanúja miatt nyomozás indul Kulcsár Attila ellen.

2003. augusztus: A megszökött Kulcsárt Bécsben letartóztatják.

2003. szeptember: A Bécsbe tartó Rejtő E. Tibor bankvezért bűnrészesség gyanújával letartóztatják.

2004: Kulcsár vallomást tesz az ügyészségen.

2005: Vádat emel a Fővárosi Főügyészség.

2008. szeptember: Elsőfokú ítélet: 8 év szabadságvesztés, 230 milliós vagyonelkobzás.

2010. május: A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezi az elsőfokú ítéletet és az eljárás megismétléséről dönt.

2010. december: Újraindul a Kulcsár-per.

2011. február: Kulcsár Attilát szabadlábra helyezik.

2011. november: Kiderült, hogy Kulcsár a saját pénztartalékából adott ügyfeleinek, ha sürgősen szükségük volt néhány millióra.

2015. október: Kulcsár szerint “csak” pénzmosoda volt K&H Bank brókercége, nem sikkasztottak

2015. december: Elsőfokú ítélet: 6 év, 6 hónap börtön, 229,9 millió forintos vagyonelkobzás.

2017. február: Pár nappal jogerős felmentése után meghalt Rejtő E. Tibor.

2017. március 21: Kulcsár az utolsó szó jogán elnézést kért “mindenkitől, akinek problémát, kellemetlenséget okozott”.

2017. március 22: Másodfokú ítélet: 5 év szabadságvesztés, 5 milliós pénzbüntetés. Több mint 20 milliárdos elkövetési érték mellett 8 milliárdnyi kár!

Kulcsár kulcsa Polt szekrényéhez, az abban rejlő félresikerült ügyek megtalálásához vezet. Ahhoz a bizonytalansághoz, amely nem találta meg sokszor a történeti tényállásoknak megfelelő anyagi jogszabályok kereteit. De nemcsak erről a szinkronizálásról van szó. És még akkor finom voltam! A politikának való megfelelési kényszer eluralkodásáról is. Hiába szajkózza Polt, hogy mindent a vonatkozó törvényeknek megfelelően tettek – ezt kevés mondani! Úgyis kell cselekedni!

Hol vannak errefelé a „milánói ügyészek”? Tán sose voltak, most meg bizton állíthatom, hogy mára aztán végképp nincsenek! Ahol fideszes vénalenyomatú legfőbb ügyész irányít a hierarchikus szervezetben, ott nem is lehet ez másképp. Itt vannak betoji ügyészek is, akik gazsulálnak állásuk biztonságáért – meg előmenetel reményében – megfelelési kényszer alatt vergődő főnökeiknek! Micsoda ország ez?

Az első rész itt olvasható >>>

Kulcsár kulcsa Polt szekrényéhez – I.rész

2003-ban kezdődött az eljárás, aztán felgyorsultak az események, de csak egy ideig tartott a lelkesedése az igazságszolgáltatásnak. Míg végül több mint egy évtizednyi eljárási cselekmények után a 8 milliárdos kárt okozó brókert és társait jól megbüntette a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben.

A több rendbeli sikkasztásért és más bűncselekményekért az öt év szabadságvesztés mellett ötmillió forint pénzbüntetést is kiszabott Kulcsár Attilára a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa. A döntés jogerős.

2004 szeptemberében nagy fordulatot vett az egész. A Budai Központi Kerületi Bíróság megszüntette – ügyészi indítványra – Kulcsár előzetes letartóztatását és házi őrizetét rendelte el. Hogy a személyi szabadságot a legsúlyosabban korlátozó intézkedés megszüntetésére miért volt szükség, az nem tudható. Az ügyészi előterjesztés tartalmát nem ismerjük.

Tény azonban, hogy a sokszereplős ügyben a vádhatóság nem tartott attól, hogy Kulcsár szabadlábon lévő társaival összebeszélve, esetleges tárgyi bizonyítékok megsemmisítésével az eljárás eredményességét meghiúsítani igyekezne. Mert ha tartott volna, akkor nem kerülhetett volna szabadlábra a szuperbróker. Nem sokkal ezután, 2005 májusában a házi őrizetet is lakhelyelhagyási tilalomra változtatták, amely sokkal enyhébb korlátozás volt az addigiaknál.

Vajon Kulcsár ezt mivel érdemelte ki?

Csak ezután következett a jó pofizónak tűnő, nagy port felvert ügyészi kihallgatás. Három ügyész és a védő jelenlétében videóra is vették az eljárást, egy részét a köztelevízióban is bemutatták. Tanszékvezető egyetemi tanárok kritizálták a kihallgatási műveletet, amit ugyan nem tartottak törvénysértőnek, de formahibásnak annál inkább.

Az eljáró bíró szerint nem sértettek eljárási szabályt a kihallgatást végző ügyészek akkor, amikor lehetőséget biztosítottak több alkalommal is arra, hogy Kulcsár Attila védőjével érintkezzen, illetve az egyes kérdésekre adott válaszok előtt konzultáljon… akkor követtek volna el törvénysértést, amennyiben erre akár a védőnek, akár a gyanúsítottnak nem biztosítottak volna lehetőséget.

A vádhoz kötöttség elve köti a bíróságot is. Amit az ügyészség a vádiratban leír, a bíróság azt tárgyalhatja csak. Tárgyalta is, hogy milyen eredménnyel, az már ismert mindenki előtt. A 150 ezer oldalnyi ügyiratot a Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblának küldte meg azzal, hogy a másodfokú eljárásban részben helyezze hatályon kívül az elsőfokú bírósági ítéletet.

Az indoklás persze nem nyilvános. 2010-ben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot (mai nevén: Fővárosi Törvényszéket). Ebben a megismételt elsőfokú eljárásban rendelt ki új tőkepiaci szakértőt a törvényszék. Az meg vizsgálódhatott feszt a több mint tízezer tranzakcióban. Húzták, mint a rétestésztát. Navracsicsot meg a kutya sem kérdezte meg arról, hogy mindez miként fordulhatott elő.

Hogy kik és miért engedték ki az országból Kulcsárt Bécsbe annak idején, az jó kérdés. Hogy hova lettek a milliárdok, az sem mellékes.  A Polt csontvázak szekrényéhez csak egy kulcs a Kulcsáré. Fárasztó történetek ezek, az már biztos.

Hol vannak errefelé „milánói ügyészek”? Tán sose voltak, most meg bizton állíthatom, hogy mára aztán végképp nincsenek! Ahol fideszes vénalenyomatú legfőbb ügyész irányít a hierarchikus szervezetben, ott nem is lehet ez másképp. Itt vannak ám betoji ügyészek is, akik gazsulálnak állásuk biztonságáért – meg előmenetel reményében is – megfelelési kényszer alatt vergődő főnökeiknek! Micsoda ország ez?

Kérdezzék meg Pintért és Poltot

Nicola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra szöktetésére a kormányzati sajtó Dobrev Klárával válaszolt. Gyurcsány Ferenc felesége ugyanis apai részről bolgár származású, és a kormány médiája számára ennyi elegendő indíték volt ahhoz, hogy beizzítsák a bolgár szálat, mondván, a macedón Gruevszki és a (félig) bolgár Dobrev is balkáni. Az alábbi történet, szemben Dobrev Klára „megtalálásával”, nem találgatásokra épül: itt valóban felbukkan egy bolgár szál, Rogán Antal egykori egyetemi társa, Balogh Radosztina Veselinova személyében.

 

Arról, hogy mi van ezzel a betöréssel, hol tart az ügy, mert több mint egy éve nem tudunk semmit, kivéve az alábbiakat: a betörés 2017. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka történt az Arton Capital Hungary irodájába. A cégbírósági adatok szerint az Artonnak a VI. kerületben, a Hajós utca 25-ben van a székhelye, de maga az iroda a háztömb Ó utcai oldalról nyílik.

2013-ban a parlament gazdasági és informatikai bizottsága hagyta jóvá az Arton Capital Hungary Kft.-t, amely az Egyesült Arab Emírségekben gyűjthet be letelepedési kérelmeket és pénzeket, és jegyezhet ezek alapján majd letelepedési kötvényeket. Egy év múlva az Arton Capital Hungary kizárólagosságot  kapott több országban.

A blog.átlátszó.hu szerint

Bulgária egykori külügyi, gazdasági és szállítmányozási miniszterhelyettese árulja a magyar letelepedési kötvényeket,

például a Közel-Keleten is. Milen Keremedzsiev az egyik tulajdonosa az Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek.

A 2013. májusban alapított Arton Capital Hungary Kft. tulajdonosai között Keremedzsieven kívül megtaláljuk  Armand Artont is, akikkel együtt működtetik az Invest BG Partners nevű céget. Az Arton Hungary negyedik tulajdonosa Balogh Radosztina Veselinova, aki egy másik cégben, a Caravel Hungary Kft.-ben is tulajdonostárs egy bolgár állampolgárral. Az Arton és a Caravel ugyanarra a címre van bejegyezve. Hogy miként mentek a dolgok a már említett Keremedzsiev cégénél, az a Telegraph rejtett kamerás riportjából is kiderül.

Az Orbán Ráhel és Tiborcz István bahreini látogatása miatt elhíresült tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs nemcsak az olajbiznisszel foglalkozik,

de a magyar állam letelepedési kötvényeivel is üzletel. Üzleti kapcsolatban áll az Arton Capitallal. Ő jegyeztette be az általa alapított European Bond Program domainjét, melynek adataiból ez a kapcsolat egyértelműen kitűnik. Azt most ne is firtassuk, hogy a már említett Balogh Radosztina Veselinova egyetemi társa volt-e Rogán Antalnak, vagy sem és következik-e ebből bármi említésre méltó.

Mellesleg az egész letelepedési kötvényműsornak a kezdeti története is több mint érdekes. Már egy nappal a Rogán féle, ezt szabályozó programot lehetővé tevő törvénymódosító indítványát megelőzően, mintha valakik már tudták volna, mi készül másnap a parlamentben, egy cégalapítási kérelem a tárgyban már meg is érkezett!

Hiába írta meg az akkori Magyar Nemzet, hogy

a letelepedési kötvények programjai a magyarországi korrupció mércéjével mérve is durva bűnügynek számítanak,

és nem állnák ki egy hatósági ellenőrzés próbáját a kötvényprogramban részt vevő közvetítőcégek engedélyeztetési eljárásai. A legfőbb ügyész válaszolt, leveléből pedig az derült ki, hogy a Magyar Nemzet cikkében szerinte semmilyen bűncselekményre utaló részlet nincs, ezért eljárást sem indítanak az ügyben.

Állítólag egy falba épített széfet is elvittek, euróval, meg az egyik fiókból forintot is, összesen, mintegy hatszáz millió forint értékben, meg egy szervert. Az elkövetők a hátsó bejáraton juthattak be az irodába. Saját kulccsal nyithatták ki a biztonsági zárat és a rácsot. Helyismerettel rendelkezhettek, mert riasztó nem jelzett, kamera felvételek érdemleges adatokkal a hírek szerint nem szolgáltak, sőt még egy közeli lakásban lévő kutya sem reagált. Furcsa.

A hírek szerint több mint ezer tanút hallgattak meg. Azokat is beidézték, akik akkor mobiltelefonos cella információk alapján, a környéken voltak, köztük Brückner Gergelyt, az Index újságíróját is, aki nem messze onnan rendelt taxit akkor éjjel. Állítólag a rendőrség valamennyi fővárosi taxi társaságtól bekérte az adott körzetre a rendeléseket, és mások mellett minden, a környékre autót rendelő utast is meghallgatott.

Kérdések: Mi a helyzet a nyomrögzítéssel, voltak-e egyáltalán és milyenek? Dolog elleni erőszak felmerült-e vagy sem? Mikor történt pontosan a cselekmény és kizárható-e teljes bizonyossággal az, hogy azt nem egy korábbi alkalommal követték-e el? Önbetörés, vagy titkosszolgálati művelet, hazai, vagy illegális idegen? Hogy áll most a nyomozás, mi az oka annak, hogy az ügyben elmarad a nyilvánosság tájékoztatása, akár szűk körűen is? Önbetörés volt, vagy valami más?

Ideje lenne már, hogy az EU egyik leggazdagabb belügyére és legmódosabb törvényességi felügyeletének első őre tájékoztassa a közvéleményt erről az ügyről!

Orbánnak van félnivalója…

Mától országos aláírásgyűjtési akciót indít Hadházy Ákos, hogy egymillió ember támogatását megszerezve politikai nyomást gyakoroljon Orbán Viktor kormányára annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Hadházy ugyanis úgy látja, hogy csak az uniós ellenőrzés képes megakadályozni, hogy a Fidesz ellopja a brüsszeli euro-milliárdokat. Ugyanis a magyar ügyészség vezetője, Polt Péter rendre blokkolja a hatalmi szférát érintő bűncselekményeket. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Hadházy Ákos azért tartja fontosnak, hogy ne a Fideszes nagyurak lopják el az ország pénzét – ami duplája a II. világháborút követő Marshall segélynek -, mert annak racionális felhasználása révén érezhetően javulhatna az ország életszínvonala.

 

Hogyan kell elképzelni az aláírásgyűjtést, kiáll majd az utcára, s leszólítja az embereket? Hogy lesz ebből egymillió támogató?

Rajtra készen állunk, ma a fővárosban a Blaha Lujza téren, majd néhány napon belül a teljes Magyarország területén elkezdődik az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy a kormány ne bújhasson el, hanem csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A tét rendkívül nagy, a siker évtizedekre meghatározhatja a haza sorsát! Ezek nem nagy szavak, hiszen ha nem csatlakozunk, elapadhat az uniós pénz, ha pedig nem jön a pénz, a kormánynak nem lesz érdeke az EU-ban maradás. Rendkívül nagy káoszt tud rövid távon is okozni, ha felfüggesztik a kifizetéseket, ahogy azt ma is érzékeljük. Épp az ügy komolysága követeli meg, hogy ne csak egyedül gyűjtsem az aláírásokat. Az interneten már hetekkel ezelőtt elkezdtük szervezni a stábot, személyesen is bejártam az országot, és mindenhol, a fővárosban is találkoztam már az aláírásgyűjtő aktivistákkal. Akciónk politikai nyomásgyakorlás, amelyet a sztrájkok és a tüntetések mellett eddig nem alkalmazott az ellenzék, legfeljebb „kommunikált”. Jó esélyünk van a sikerre, de csak akkor, ha senki nem a másikra vár!

Ha sikerül az akció, és összegyűlik a várt egymillió támogató aláírás, annak van közjogi következménye, kényszerítheti-e a kormányt arra, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?

Az akciónak pontosan akkora sikere lesz, ahány aláírás összegyűlik. Ahogy a tüntetések ereje a megjelenő tömeg nagyságán múlik. Ha csak pár százan jelennek meg, annak nincs olyan politikai súlya, mintha több százezer dühös ember vonul az utcára. Tehát ha a magyarok komolyan szeretnék ellenőrizni a mindenkori hatalmat, akkor sokan adják majd a kézjegyüket.

Helytelennek tartom, ha valaki azt mondja, hogy a mai kormánnyal szemben kevés az emberek ereje. Ez nem igaz. Igaz, csak négy olyan eset volt, amikor a polgárok elégedetlensége meghátrálására kényszerítette a kormányt. Nemcsak az olimpia megrendezése elleni tiltakozás, hanem az internetadó bevezetése, illetve a tanárok tüntetése, és a CEU melletti kiállás is eredményes volt. Tehát akad arra precedens, hogy a nép a kormányt meghátrálásra tudja kényszeríteni, és egyetlen olyan eset sem akadt, amikor az ellenzék, vagy a civil társadalom valóságos nyomást gyakorolt a kormányra, de nem ért el eredményt. Ma tehát nincs más lehetőségünk, mint folyamatos politikai nyomás alatt kell tartani őket. Ha ugyanis az ellenzék csupán felsorolja a követeléseit, törvényjavaslatokat ad be, tüzesen szónokol, abból semmi nem lesz, viszont a politikai cselekvéssel a helyes irányba kényszeríthető a kormány.

Képviselő úr, gondolja, hogy ha összejön az egymillió aláírás, de a kormány mégsem csatlakozik az Uniós Ügyészséghez, akkor a javaslatot támogató tömegek az utcára vonulnak?

Az aláírásgyűjtés önmagában is egy nagy akció! Persze, ha a kormány meg meri tenni, hogy egymillió ember kinyilvánított akaratát semmibe veszi, akkor természetesen ezt a tömeg léphet tovább is. De annak is drámai következményei lehetnek, ha leállnak az uniós kifizetések, mert annak a következménye a káosz. Már most is baj van, mert eddig ezer milliárddal kevesebb pénz jött Brüsszelből, s ez az összeg tovább nőhet.

Azt tudjuk, hogy az elmúlt nyolc év alatt 12 ezer milliárd forint – még kimondani is sok – támogatást kapott az ország. Van információja, hogy ebből mennyit tesznek zsebre a kormánytagok és csókosaik?

Nehéz megmondani, hogy a 12 ezer milliárdnak mekkora részét lopták el. Ugye az említett összeg jórészt állami beruházásokra megy, ezek közül sokat megvizsgáltam, de olyat nem találtam, ahol nem lett volna 20-30 százalékos túlárazás; tehát a harmada vándorolt magánzsebekbe. Viszont olyat is láttam, ahol a teljes összeget ellopták, ilyen volt pl a „roma államreform” program, ahol egymilliárd forintot kifizettek valakinek, de mögötte semmilyen teljesítés nem állt.

A második világháborúban megsemmisített Ausztria felemelkedését szolgáló amerikai Marshall-segély mai árakon számolva csak 6 ezer milliárd volt. Ebből egy egész ország eljutott a jólétbe.  Mi ennek a duplájából csak egy szűk réteg, elsősorban a miniszterelnök környezetének, továbbá a Fidesz környezetének gazdagodását tapasztaljuk!

Az aláírásgyűjtésnek azért is van fontos szerepe, mert az uniós pénzekből még 7-8 ezer milliárdot nem költöttek el, s ha félni kell az Uniós Ügyészségtől, akkor ezek a pénzek még megmenthetőek a korrupt kormányzattól.

Ha jól tudom, akkor az unió belső ellenőrző szerve az Olaf elvileg ma is utánanézhet, hogy a kormány mire költi a pénzeket. Így bukott ki a metróügy, vagy miniszterelnök vejének néhány piszkos ügye. Van fogalma arról, hogy miért nem teszik hatásosabban?

Ez tévedés, mert az Olaf hatásosan teszi, amit tehet. Az Európai Csalás Elleni Hivatal elsősorban az adott ország nyomozati szerveinek papírjaiból dolgozhat, ráadásul ez egy kis szervezet. A legnagyobb korlátja azonban az, hogy miután a hivatal leteszi a bizonyítékait pl. a szervezett csalások esetén – ahogy a kormányfő veje, Tiborcz István esetében is megtörtént, akkor az adott ország ügyészsége dönti el, hogy lesz-e vádemelés. A magyar ügyészség pedig elhúzza az időt, majd ejti a vádat. Ezért van szükség Európai Ügyészségre.

A magyar ügyészség tényleg büntetlenül falazhat az uniós pénzeket zsebre vágó magyar hatalmi elitnek?

Igen, Polt Péter legfőbb ügyész maga szokott büszkélkedni azzal, hogy az ő szervezete a legfüggetlenebb Európában. Ez szép is lenne, ha Polt személye független lenne a miniszterelnöktől, de tudjuk: ő maga is volt Fideszes képviselőjelölt. Polt felesége pedig 5 milliós állásban van a Matolcsy György vezette jegybanknál. Polt Péter tehát lényegében egy prostituálódott értelmiségi. Nagy baj, hogy rövidesen a közigazgatási bíróságok élén is ilyen ember, Patyi András áll majd.

Sajnos az ügyészi korrupciót Magyarországon egyetlen szervezet sem vizsgálhatja.

Tehát azért is szükséges az Európai Ügyészséghez csatlakozni, mert nincs egyéb jogi megoldás, amely Polt Pétert rákényszeríthetné, hogy esküjének megfelelően lássa el feladatát, s szükség esetén a politikai bűnözőket is a vádlottak padjára ültesse?

Így van. Sajnos, sokan nem tudják, hogy Polt Péter a politikai szférát érintő bűnügyeket ma totálisan blokkolja. Ezt azért tehetik meg, mert az emberek közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az ügyészi intézmény mire való.

Romániában sem tudták, de megalakult a román korrupciós ügyészség, s nem ritka, hogy miniszterelnök, vagy miniszter kerül börtönbe.

Nálunk viszont amióta Polt Péter van hivatalban, azóta egyetlen kormánypárti politikus ellen sem emeltek vádat. Ebből az következne, hogy az ügyészség szerint a politikus lenne az ország legtisztességesebb szakmája.

A magyar állampolgárok véleménye szerint viszont a leghiteltelenebb szakma a politikusé. A bizalmi listán ők az utolsók!

Az állatorvosok viszont első helyen vannak az említett listán, tehát én az átlagban jó vagyok!

Ön egyébként minden korrupciós ügyet jól ismer, a túlárazott orvosi műszerek, Farkas Flórián, vagy Tiborcz történetét is. Melyik döbbentette meg legjobban?

Szinte mindegyiknél azt mondtam, hogy ez már nem hiszem el. A legszörnyűbb mégis az volt, amikor a koraszülött gyerekek betegségét használták fel ürügynek; ilyen volt a Lázár János felesége által felügyelt alapítvány, amelyik pont kétszer annyi pénzt kapott teljesen ugyanarra a feladatra, mint két másik alapítvány. Csak remélni tudom, hogy a botrány hatására korrigálnak a költségvetésükön. Persze az is bűn, ha pl egy útépítésből lopnak, mert a rossz utak halálos balesetet is okozhatnak és annyival kevesebb út épül. De ennél is jóval nagyobb bűn, ha az emberek egészségére, vagy az oktatásra fordítandó pénzt sikkasztják el. Számtalan ilyen esetet mutattam be és ezzel a jövőt lopják el!

Az ön számára világos, hogy a hatalmon lévők hogyan tudták a lopást rendszerszintre emelni, s ezt a rendszert nagyobb botrányok nélkül működtetni?

Ez a hatalom előremenekül, a lopott pénzből – orosz mintára – a sajtó jelentős részét felvásárolták. Tehát

fenntartanak egy rendszert, amely alkalmas a botrányok elhallgatására, másrészt az ellenfelek, illetve politikai vetélytársak tökéletes lejáratására.

Végül pedig képesek az éppen aktuális hazugság szajkózására; jelen esetben az sulykolják, hogy az ellenzék csak azért beszél a kormányzat bűneiről, mert migránsokat akar külföldről behozni. Ami nyilvánvaló hazugság!

Egyébként

a legfelsőbb körök ma már nem azért lopnak, hogy még egy új kastélyt, vagy 12 milliós órát, esetleg újabb jachtot vegyenek, hanem a már kialakult rendszer fenntartására kell a lopott közpénz.

A választások idején sok olyan jelzést kaptam, hogy megzsarolták a kistelepülések polgármestereit, hogy csak akkor kapnak pénzt, ha minden áron megszerzik a győzelmet. Ez volt a győzelem kulcsa.

Az igazságügyi miniszter Trócsányi László, aki ismert ügyvéd és jogtudós, nem szégyellte azt nyilatkozni, hogy az ország szuverenitását sérti, ha az ország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. De nincs ebben azért valami?

Ez egy nagyon gyenge érv, hisz az unió 28 állama közül 22 már csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Legutóbb Hollandia és Málta, pedig korábban ők is ellenezték a belépést. Kimarattak a brittek, illetve az a néhány állam, amely már belépésekor jelezte, hogy jogi együttműködésben nem vesznek részt. Mi azért sem veszítjük el a szuverenitást, hiszen az ügyeinkben magyar ügyészek nyomoznának – igaz, a nyomozást európai ügyészek felügyelnék – a és magyar bíróság hozná meg a döntést. Ha a kormány nem bízik a magyar bíróságban, az mondjon le, mert akkor pont ő nem ismeri el a szuverenitást.

Ön az aláírásgyűjtésre buzdító felhívásában azt írja, hogy Orbán Viktor félelemből nem csatlakozik az uniós ügyészséghez, mert a kormányfő retteg a felelősségre vonástól, illetve attól, hogy emberei az uniós pénz fejében tartják a szájukat. Nem lehet, hogy ha csak a szájzár fenntartásáról van szó, akkor arra lenne a kormánynak saját pénze is?

Orbán Viktornak van félnivalója. Elég, ha csak a Tiborcz ügyet nézzük, ha azt valóban független ügyész vizsgálná, akkor elég gyorsan eljutna a miniszterelnökhöz. Először Lázár János bűnössége merülne fel, aztán persze kérdés, hogy Lázár magát védené, vagy a kormányfőt. Orbánnak tehát minden oka megvan a félelemre.

A kérdésére pedig az a válaszom, hogy ilyen hatalmas összegeket a magyar költségvetésből nehéz lenne kiszakítani. Ma ebben az országban igazán csak az uniós pénzt lehet ellopni, mert hatalmas összegek csak onnan érkeznek. Ha a többiből ilyen mértékben lopnának, akkor már összeomlott volna az ország. Persze lehet lopni a paksi bővítéséből is, hisz csak ezért épül. Mégis azt kell mondani: a bukás veszélye nélkül csak a korlátlanul lopható EU pénzekkel lehet a sleppet kifizetni. Gondoljon csak pl a vendégház projektekre: ott a második vonalban lévő politikusok leginkább vendégházakra kapnak pénzt, amit azonban legtöbbször csak saját célra használnak.

Ugyancsak a felhívásban fogalmazza azt, hogy ha a kormány korrupciós éhsége csökkenne, akkor a magyarok életszínvonala növekedhetne. Feltételezem, erre a gondolatra építi az aláírásgyűjtési kampányt.

Ma a támogatásokból nagyon kevés ember nagyon jól él. Pedig úgy is el lehetet volna osztani, hogy sok ember életminőségét lehetett volna javítani. A korrupció nem csak azért bűnös dolog, mert erkölcstelen, hanem mert az ellopott pénz máshonnan nagyon hiányzik. Ha a kórházi beszerzéseknek a felét ellopják – márpedig ellopják –, akkor csak fele annyi beteget tudnak gyógyítani. Illetve ha nem lopnák el az oktatásra fordított pénzeket, akkor megduplázódhatna a hátrányos helyzetű gyerekek ösztöndíja. Ma egyébként az ösztöndíjaknak csak a tizedét kapják meg a fiatalok, a 90 százalékát elképesztő módon ellopják! Az ellopott pénzt olyan emberek is kaphatnák, akik valóban rászorulnak. Ezért is remélem, hogy valamennyien aláírják majd a kezdeményezésünket.

Ön a választás óta távozott pártjából, az LMP tagságából, de nyilván tudja, hogy a hazai politikában nem sokat érhet el, ha nincs párttámogatása. Az aláírásgyűjtés azt a célt is szolgálja, hogy új pártot gründoljon?

Ez az aláírásgyűjtés mindenekelőtt az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szól, ehhez szeretnék minél nagyobb társadalmi támogatást szerezni. Nyilvánvaló, hogy ennek szervezeti háttere erősebb, ha egy egész mozgalom áll mögé és örülök majd, ha az létre is jön. Pártalapításra egyelőre nem gondoltam.

Képviselő úr, mit ígér egyetlen aláírásért cserébe?

Az ígérem, hogy ha sok aláírás összegyűlik, annak lesz következménye. Hogy milyen komoly változás következik majd be a magyarországi korrupció megfékezésében, az attól is függ, hogy milyen sok aláírás gyűlik majd össze.

Ha sokan támogatnak bennünket, és csatlakozni fogunk az Európai Ügyészséghez, akkor a hatalom többé nem tudja ellenőrizetlenül elcsalni az uniós forrásokat. Ez pedig elvágja a Fidesz rendszer pénzügyi utánpótlását.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK