Orbán Viktor tiszta vizet öntött a pohárba:
„Bár tiltja a magyar alkotmányos rendszer, hogy külföldről fogadjanak el a pártok pénzt, a baloldal mégis megtalálta a módját annak, hogy részben a baloldali média, részben a baloldalhoz kapcsolódó, neki dolgozó civil szervezetek, NGO-k támogatásán keresztül külföldi pénzek befolyásolják a választást. Ezt lelepleztük, ez kiderült, maguk is bevallották, világos volt, hogy valamit tennie kell Magyarországnak, hogy ezt a rést eltorlaszolja.”
Ha nem tiszta, vidd vissza, szavalná az ember a nyílt tekintetű, hamvas arcú, mosolygó gyermeksereggel, de aztán mégsem. Ugyanis ezt a vizet akkor sem lehet visszavinni, ha koszos. Ez nem a nyílt tekintetű, hamvas arcú, mosolygó gyermekseregek világa, annál sokkal zordonabb a táj, és az itt lakó felsőbb lények, akik a derék lakosság jóvoltából immár sok éve uralják a dzsungelt, nem valami barátságosak. Főleg a baloldali pártokkal, a „baloldali” médiával és a baloldalhoz kapcsolódó civil szervezetekkel nem. Főleg az ellenzéki pártokat utálják, azok ugyanis vannak olyan pofátlanok, hogy győzni akarnak a választásokon. Igaz, Irgumburgum bácsiék is győzni akarnak, de az nem pofátlanság, sőt messze nem az, hanem a dolgok természetes rendje. Amennyiben valamelyik magyar választási esemény idején néhány űrhajós nem tartózkodna a Földön, ők sem maradnak ki a nagy örömünnepből, mert a FIDESZ győzelmek köztudottan a Holdról is láthatók. 2022-ben például elég volt hozzá annyi, hogy a nép úgy tudja, a Márki-Zay képviselte ellenoldal egyrészt vágóhídra hajtaná fiainkat, másrészt földig bombáztatná szép hazánkat, míg ugyanakkor Orbánék a leendő putyini Új Szovjetunió békés felvirágoztatását szorgalmazzák, és már meg is lett a FIDESZ-nek a diktátori jogosultsággal járó kétharmad.
A lényeg tehát az „úgy tudja”. Mint az közismert, a nép nagy többsége az információit önmagától szerzi be (mit beszélnek a szomszédok, a haverok, az ismerősök), miközben a hallottakban való kételkedésről szó sincs, illetve szó sem lehet, a nép egy kis része a médiából tájékozódik, de ők sem az utánajárás nagymesterei, inkább a továbbadásban nagymenők, és a népnek csak egy nagyon csekély, jószerivel elhanyagolható hányada keres utána a dolgoknak, szerez ismereteket több forrásból, és vonja le belőle a következtetést. Ebből következően a pártok által a saját érdekükben igaz vagy hamis információval megcélzandó csoport a mindenkori helyi véleményvezérek csoportja, mert a legnagyobb csoport nem érhető el, ugyanis nem használja a média politikával foglalkozó részét, a legkisebb csoporttal meg rendkívül csekély létszámából adódón nincs mit kezdeni.
A pártok menőbb propagandistái a megcélzottak szellemi szintjéhez szabják a szöveget. A szövegek ismeretében mondható, hogy nem tartják őket valami sokra, mondhatni ellenkezőleg, ezért mondhat a derék miniszterelnök úr annyi hülyeséggel kevert hazugságot, mint például itt, hogy aztán a másik Orbán, a Balázs is ráerősítsen, hiszen a magyar nép pont ezt várja tőlük. Ezért imádkozik hozzájuk, hogy megvédjék a szegény, gyámoltalan hazai kisembert, akinek Brüsszel nemhogy a kaviáros szendvicset, de még a filléres nyalókát is kicsavarná a kezéből, ha Orbán Viktor hagyná! De nem hagyja ám!
Ilyen esetekben az ember persze várja a nagy olvasottságú független lapok haragos, egyben gúnyos cikkcunamiját, amely villámfénnyel világítja meg a ravasz kormányzati trükköket és csúsztatásokat, de azt ugyan várhatja. Az ugyanis nem jön. Valahol elakadhatott. Helyette függetlenék is ismertetik, mit mondott a két Orbán, ha valaki esetleg nem hallotta volna, tudjon róla az is, mekkora hős a mi miniszterelnökünk. Gyönge próbálkozások akadnak ugyan az orbáni szövegek cáfolatát illetően, de a választók tömeges felvilágosításra nem alkalmasak, az ellenzék ezekkel sokra nem megy, a hálaimák áradása a Klastrom felé nem szűnik egy pillanatra sem.
A kormánypártok érdeke a hálaima-áradatának folyamatos fenntartása a következő kétharmad érdekében. Ők a saját fényezésükre alkalmazott propaganda kiadásait még véletlenül sem külföldi pénzből fedezik. Tősgyökeres magyar közpénz az, maguk gyűjtik össze saját kezűleg, mikor a Parlamentben megszavazzák a 27 %-os ÁFÁ-t, meg a többi adófajtát, a közösből van aztán fizetve a fideszmédiummá degradált MTVA (140 milliárd HUF/év), a Rogán féle fideszpropa… illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely a kormány népszerűsítésére évi 45 milliárd HUF értékben szokott megrendeléseket adni (plakátkampány, nemzeti konzultáció, reklámfilmek, például ez, valamint az állami vállalatok hirdetése a haveri lapokban, mégpedig bőségesen (nem is fizetős ezeknek egyike sem). A haveri lapok így elsőrendű kötelességüknek tartják a megfelelő viszontszolgáltatást, melyben benne foglaltatik a kormánypárt folyamatos dicsérgetése, meg a mindennapi gyurcsányozás. Ebből látható, hogy a derék magyar nép önmaga fizeti a saját átverését, nehogy már a fideszes potentátoknak saját szegényes vagyonkájukat kelljen erre a célra fordítani. Ehhez hozzátartozik még, hogy minden párt a megszerzett szavazatok arányában pénzt kap a működési költségeire, melyben az önreklám is benne van, de ez a regnálók esetében csak kb. 1,5 milliárd, ami a fentiek szerint a közös kasszából kimarkolt mintegy 200 milliárdhoz képest, gyakorlatilag nulla.
Amint a fentiekből látható, a Magyarországon legális diktátori hatalommal bíró Orbán Viktor egy fillér külföldi pénzre sem tart igényt, még csak az kéne, hogy neki, az EU fenegyerekének Putyinon, Trumpon és Hszi-csin-pingen kívül más is diktáljon azon az alapon, hogy ő adja a pénzt! Hát még mit nem? Elég az a három diktálós pofa, néha még sok is! Putyin például a gáz- és olajszállítmányokkal meg Paks II-vel tartja sakkban a miniszterelnök urat, mert az alternatív lehetőségekkel az Orbán kormány a 15 év alatt sajnálatosan nem foglalkozott, Trump azzal, hogy ő Trump (miután Orbán minden renoméját rá tette fel, Trump azt csináltathat vele, amit akar), Hszi meg az akkumulátorgyárakkal és a hitelekkel, amelyeket mástól Magyarország már nem kapna. Így aztán mindháromnak van egy hasznos hülyéje az EU-ban, amelyet kihasznált, kihasznál, és ki is fog használni, nekem pedig egyre inkább az az érzésem, hogy az EU vezérkarból Orbán jelenlétében fontos dolgokról már senki nem beszél, mert ők pontosan tudják, mi a helyzet vele.
Így aztán a fenti három világhatalom által közvetlenül a diktátorként regnáló magyar miniszterelnökre gyakorolt nyúlfarknyi hatást (szoros marokban tartást) kivéve, Orbán olyan szuverén mivoltban tartja országunkat, hogy csak na! Hogy a külföld? Nekünk? Parancsol? Nóóórmális, Margit?
Bezzeg az ellenzék! Hozzájuk ugyan nem (mert ravaszak ám!), de a „mögöttük álló” civil szervezetekhez ömlik a pénz (néha még több millió is!), hogy csak kritizálják Orbán Viktort, amely kritizálás akkora szuverenitás sértés, hogy nem látni a tetejét! Igaz, hogy sok médiumban nem jelenik meg, azaz nem ér el szinte senkit, de a szemét pénzküldők azt akarják, hogy Orbánt váltsa le az ellenzék, amely törekvés durva beavatkozás az ország belügyeibe! Rettenetes még mondani is, hogy halkan, nagyon halkan, de hallatszanak hangok, melyek szerint nem Orbán a legjobb! Mindez külföldi pénzből! Tűrhetetlen! Megengedhetetlen!
Az ÁSZ meg a NAV nem azért dolgozik zsíros közpénzekért, illetve nem azért lett ráuszítva az ellenzékre, hogyha ők elveszik a DK-tól annak a pénznek a jó részét, amelyet az államtól kapott, akkor a szemét brüsszelkülföld a DK mögött lapító civileknél kipótolja! Még csak az kéne! Amely helyzet az ellenzék esetében egyáltalán elfogadható, az a „se pénzük, se sajtójuk, a többi néma kuss” állapot. És ha Varju megint megpróbálkozik azzal, hogy ócska népszerűséghajhászási okból a földön fekve terítse le az MTVA őt körbeálló biztonsági őreit, akkor számoljon a teljes vagyonelkobzással! Még nem tiszta, miként lesz elintézve, de ahogy Poltékat ismerem, semmi sem lehetetlen. Hogyan is írta Weöres?
„Hej de messze majomország,
ott terem majomkenyér,
majomablak majomrácsán
majomnótát ráz a szél …
… Rémületes majomarcot
vágnak majomkatonák,
majomkézben majomfegyver,
a majmoké a világ.”
Tényleg olyan messze van?
