Kezdőlap Címkék Polt Péter

Címke: Polt Péter

Csíkos rabruha Felcsúton

Rabruhát vitt Orbán Viktornak Felcsútra, a DK-ás Varju László, aki a csíkos szettet szép pedánsan felakasztotta a kormányfő házának a kerítésére. Be nem csöngetett, hogy „ne ijedjen meg”. 

A Facebookon közzétett rövid videós posztjában a politikus leszögezte: 37 nap van hátra a választásokig, Orbánnak ennyi ideje van felkészülni a börtönre. Az új kormány az első munkanapon leváltja majd Polt Pétert, bejelenti az ország csatlakozását az Európai Ügyészséghez és az ellopott vagyon elkobzását – mondta, megismételve a Gyurcsány Ferenc évértékelőjében elhangzottakat.

„Nem csak annak a sötétségnek fogunk véget vetni, amelyet Orbán veje hozott a magyar városokra, hanem annak is, amelyet Orbán hozott az országra” – szögezte le Varju, hozzátéve: Orbán nem fog tudni elbújni a kérdések elől, ahogy teszi azt ma.

Börtönruhát vittünk Orbánnak!

Itt vagyunk Felcsúton, börtönruhát hoztunk Orbánnak!Oszd meg, ha Orbánnak szerinted is börtönben a helye!Ha szerinted sincs alku Orbánnal, gyere el március 15-én a közös ellenzéki tüntetésre: https://www.facebook.com/events/219584745445926/?ti=icl

Közzétette: Demokratikus Koalíció – 2018. március 3.

Interjú letartóztatás előtt – Czeglédy Csabát visszavitték a börtönbe!

Alig egy napot volt szabad Czeglédy Csaba, akit péntek este vettek őrizetbe, közvetlenül azután, hogy a szombathelyi képviselő-jelölt a fővárosból hazatérve, az autóból adott interjút a Független Hírügynökségnek. Meg nem erősített információk szerint Czeglédy még családjával sem tudott beszélni, otthona elől vitték vissza a szegedi börtönbe. Mások viszont úgy tudják, hogy egy étteremben tartóztatták le.

Mindez azt követően történt, hogy Polt Péter kérte a képviselő-jelölt mentelmi jogának felfüggesztését. A legfőbb ügyész kérését egy napon belül teljesítette az Országos Választási Bizottság. Az OVB döntését Czeglédy Csaba a Független Hírügynökségnek úgy kommentálta, hogy a hatalmon lévő pártok félnek attól, hogy ő szabadlábra került. Korábban Czeglédy az nyilatkozta, hogy többször próbálták rávenni arra, hogy „könnyítsen saját helyzetén”, jelezze, ha „Gyurcsánynak előkészíthetjük a zárkát”.

 

Gondolta volna, hogy a választási bizottság ilyen gyorsan eleget tesz a legfőbb ügyész kérésnek és felfüggeszti a mentelmi jogát?

Azon kissé csodálkozom, hogy a nagy nemzetközi botrányt is kiváltó korrupciós ügyek mellett az én mentelmi ügyem felfüggesztése volt a legsürgősebb a legfőbb ügyészségek, ugyanis a jogszabály szerint nem kellett volna haladéktalanul eljárniuk.  Azon viszont egyáltalán nem lepődtem meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság felfüggesztette a mentelmi jogomat; vita után egy szavazat döntött csupán. Viszont ez a döntés számomra nem befolyásolja a lényeget, továbbra is Szombathely és környéke szavazóinak képviselő-jelöltje maradok.

Nem csak elment a Nemzeti Választási Bizottság ülésére, de fel is szólalt, tehát úgy gondolta, hogy érdemes érvelni?

Gondolom, ügyvédként ez nem meglepő. Indokoltnak tartottam hangsúlyozni, hogy a választási bizottságnak elsősorban a választójog érvényesülését, illetve az alaptörvényben rögzített választójog gyakorlását kellene védeni, nem pedig a büntetőeljárást. Különösen akkor, ha a képviselő-jelöltet kényszerintézkedéssel fenyegetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ki akarom vonni magam az eljárás alól.

Az első kommentárok szerint a Fidesz vezető politikusai, köztük Budai Gyula jelképesen pezsgőt bontottak, s sietve üdvözölték a mentelmi jog felfüggesztést, illetve hogy visszaküldik a börtönbe. Ön szerint van jogorvoslatra lehetősége?

Nem kéne előre örülni, egyelőre komoly vita alakult ki arról, hogy van-e jogom fellebbezni. Véleményem szerint egyértelműen igen, hisz az OVB minden döntését meg lehet támadni a Kúriánál, akkor mentelmi ügyben miért ne lehetne.  Úgyhogy még a hétvégén

a legfőbb bírói testülethez fogok fordulni jogorvoslatért. Ha ez sem segít, akkor majd az Alkotmánybíróság dönt az ügyben.

Nem gondolja, hogy az ügyészség azért is sietve kérte a mentelmi jogának felfüggesztését, mert a Hír TV-ben azt mondta, hogy sok terhelőt tud a Fideszről, ráadásul friss információkat is kapott az Elios ügyben, ami már így is nagyon kínos Orbán Viktornak. Bosszantani akarta a hatalmat?

A kormánypártoknak nyilván kényelmetlen, ha rájuk nézve leleplezésre alkalmas tények kerülnek a birtokomba. De az ügyészség nincs a kormánypártoknak alárendelve.

Nyilván, szándékosan vagyok ál-naiv, de tényleg komolyan gondolom, hogy a nálam lévő terhelő bizonyítékokat a bűnüldöző hatóságoknak el kéne tőlem kérni. Nem pedig a mentelmi jogom felmentését kéne szélsebesen intézni.

De gondolom, ezen a szitán azért már minden magyar választó átlát.

Elolvasta már azokat a dokumentumokat, amelyeket a szabadlábra helyezése után kapott Orbán Viktor vejének cégéről, az Eliosról, s elárulja, hogy mi áll benne?

Még mindig nem olvastam el a dokumentumot, de megígérem, hogy a hétvégén átolvasom, az Elios-ügyben Tiborcz viselt dolgait tanulmányozni fogom, s megígérem azt is, hogy utána mindent az újságírók rendelkezésére bocsájtok. Nyilván ezért adták a kezembe a nyomozati anyagot.

Nem is sejti, hogy mi van az anyagban? Kibírta úgy az elmúlt 24 órát, hogy nem nézett bele egy, ma már tényleg nemzetközinek számító botrány részleteibe?

Annyit láttam csak, hogy az Európai Csalás Ellenes Hivatal által készített anyagokról van szó. Ezekben olyan települések közvilágításának Elios által elvégzett felújítása kerül szóba, amelyet a közvélemény eddig még nem ismerhet. Vagyis a botrányos ügyek tovább folytatódnak, nyilván eléri majd a miniszterelnök családját is. De ennyivel nem érhetem be, jogászként érdekelnek a részletek, annyit viszont megígérek, hogy a teljes dokumentációt nyilvánosságra fogom hozni.

Ezen kívül is említette, hogy vannak kormányközeli emberekről terhelő dokumentumai. Kikről van szó, s milyen adatokról?

Az elmúlt év tavaszán ügyvédként megkeresett néhány ember, akik azt állították, hogy bizonyítékaik lehetnek kormánypárti politikusokat és családtagjaikat érintő külföldi pénzmozgásokról. Megpróbálom ezeket a szálakat a következő napokban ismét felvenni, s ha tényleg vannak ilyen bizonyítékok, akkor gondoskodni fogok arról, hogy még a választások előtt a nyilvánosság elé elkerüljenek. 

Ez az ügy az lenne, amelyről már nem egy esetben Gyurcsány Ferenc is beszélt?

Azt hiszem, hogy a válaszom akkor helyénvaló, ha azt mondom, hogy ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem óhajtom.

Ezt az interjút úgy rögzítjük, hogy közben ön Szombathely felé robog. Mit tervez a hétvégére, esetleg már nagygyűlést is?

Csak az olvasók, és a rendőrség tájékoztatása végett: az öcsém vezet, én pedig a hátsó ülésen telefonálgatok. Édesanyám karjaiba sietek, hiszen nyolc és fél hónapja nem tudtuk egymást átölelni. A kérésemnek megfelelő estebédet készítette, tehát húslevest és palacsintát. Vacsora után találkozom a szombathelyi barátaimmal, esetleg választóimmal. Reggel futás, aztán elkezdem az egyeztetést az ellenzéki vezetőkkel és véleményformálókkal arról, hogy mi legyen Szombathelyen.

Biztos benne, hogy a következő egy hónapban kampányolni fog és részt vesz az országgyűlési választásokon?

A választásokon mindenképp részt veszek, de az még nem egyértelmű, hogy fogvatartottként, vagy szabad emberként lesz erre lehetőségem. Jogállami keretek között semmiképp nem tehetik meg, hogy engem ismételten előzetes letartóztatásba helyezzenek, erről csak bíróság dönthet. Az ügyészség szerintem majd kísérletet tesz az ismételt fogva tartásomra, aztán majd a bölcs szegedi fogvatartási bíró majd eldönti, hogy az én esetemben a szökés, elrejtőzés veszélye fennáll-e, vagy sem. A mentelmi jogomat felfüggesztő Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság vezetője csak annyit mondott, hogy szemmel láthatóan nem Hegyeshalom felé vettem az irányt. Ennél jobban nem tudom demonstrálni, hogy nekem Magyarország a hazám, s soha nem szöknék meg erről a helyről.

Ha jól értem, nem lett volna köteles elmenni az OVB ülésére, csak ez lehetőség volt?

Pontosan, nem szívesen hagytam volna ki ezt a lehetőséget.

Mit tud arról, hogy Szombathelyen az ellenzék egyedüli jelöltjeként küzd majd meg Hende Csabával, vagy lesznek még versenytársak?

Ebben az ügyben még nem egyeztettünk, de szerintem is csak egy jelöltet szabad a kormánypárti jelölttel szembe állítani. Azt, aki nyerni tud. Én képes vagyok erre, de a győzelem érdekében semmit nem fogok megakadályozni, mert azt szeretném, hogy Szombathelyen ellenzéki győzelem legyen. Vagy velem, vagy a segítségemmel!

Ön ebben a pillanatban hogyan ítéli meg az esélyét, nem lenne jobb, ha átadná a képviselő-jelöltséget másnak?

Azt gondolom, hogy a szavazók látják, és értik a helyzetet. Úgy gondolom, hogy akik eddig szerettek, azokat nem téveszti meg az ellenem irányuló ügyészségi akcióknak álcázott politikai hadjárat.

Van arról bármilyen sejtelme, hogy a következő napokban vissza kell-e mennie az előzetesbe?

Nézze, jogász vagyok, azon belül ügyvéd. A rendkívül határozott álláspontom, hogy engem jogállami keretek között nem lehet még egyszer letartóztatásba helyezni. Indítványozni is törvényellenes lenne, de pár napon belül okosabbak leszünk.

Itt azért a jogi keretek elég lazák, hiszen ön is azt nyilatkozta, hogy ha a börtönben bármilyen terhelő vallomást tett volna Gyurcsány Ferencre, vagy Botka Lászlóra, akkor kedvezően bírálják el az ügyét.

Valóban, nekem ez volt a benyomásom, ha sározom a baloldalt, akkor már rég hazaengedtek volna. Remélem, a baloldali szavazók ezen átlátnak, de továbbmegyek: amikor a szeretteim gyűjtötték a jelöltségemhez szükséges ajánlásokat, akkor olyan emberek jöttek családostól aláírni, akik még véletlenül sem vádolhatóak baloldalisággal.

Nem gondolja, hogy azzal hibát követett el, amikor a cége Dobrev Klárától kért kölcsönt, s nem más ismerősétől?

Nekem az szívszorító volt, amikor a tévén keresztül értesültem arról, hogy Dobrev Klárát is tanúként akarják meghallgatni, ami csak az ügy nyilvánvaló politikai motiváltságát támaszthatja alá. Ugyanis annyi történt, hogy az egyik cég – amelynek volt pénze – kölcsönt adott egy másiknak, amelyiknek szüksége volt rá. Ez ma bevett szokás, semmi törvénytelen nincs benne. Eszembe nem jutott, hogy a hitelt néhány év múlva egy büntetőeljárásban Gyurcsány Ferenc ellen akarják majd felhasználni. Csak a hatóságtól szivároghatott ki, hogy Dobrev Klárát meghallgatják, de ez nem lenne feladata az ügyészségnek. Továbbá elképesztő módon a kormánypárti Origó hamarabb kapta meg az idézésről szóló hírt, mint maga az érintett.

Önt egy nagyon bonyolult ügyben vádolja az ügyészség 6 milliárdos költségvetési csalással. Az ügyészség szerint nem fizette meg az áfa-t, ezt sikerült cáfolni vagy bizonyítani?

Az előzetes letartóztatásom nyolc és fél hónapja alatt ebben az ügyben semmilyen kérdést nem kaptam a hatóságtól. Két héttel ezelőtt még 3, 1 milliárd forint volt a gyanúsításban szereplő összeg. De miután az ügyészség értesült arról, hogy indulni kívánok a választásokon, akkor gyorsan még 3 milliárdot hozzádobtak. Miközben a Nemzeti Adóhivatal jogerős módon nem marasztalt el azért, mert nem fizettem volna az áfát. Nincs bűncselekmény!

Az látszik, hogy az ügyében a Fidesz-frakció is gyorsan állást foglalt, s olyasmit mondtak, hogy „Czeglédy nem hős, hanem durva adócsaló”. Meglepi, hogy a kormánypárt a választási kampányban szemmel tartja az ügyét?

Ez engem nem lep meg, hasonlót már kormányrendeletbe, vagy parlamenti döntésbe is belefogalmaztak, szóval úgy érzem, hogy a hatalmon lévő pártok félnek attól, hogy szabadlábra kerülök.

Az interjú elkészülte után egy órán belül kaptuk a hírt, hogy Czeglédy Csabát visszavitték a szegedi börtönbe.

Orbán ellenes feljelentés – Íme a bejelentés és a közlemény

Közleményben jelentette be a Frontiers of Freedom annak a tényét, hogy szerdán hivatalos bejelentést tett Orbán Viktor magyar miniszterelnök, több családtagja, barátja, valamint kormányának tagja ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt. Ezzel egyeidőben a szervezet feltette honlapjára a beadványt. A bejelentés a Global Magnitsky Törvény keretében született, hivatalos vizsgálat követheti. Ha bebizonyosodnak a vádak, akkor a  többi között kitiltás és vagyon-befagyasztás lesz a szankció Orbánék ellen. 

 

„A Frontiers of Freedom az idén február 27-én levelet küldött Tillerson és Mnuchin minisztereknek, amelyben vizsgálatot kezdeményez kilenc magyarországi személy ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt” – szögezi le az a közlemény, amelyet március elsején adott ki a jobbközép értékeket követő washingtoni székhelyű intézet, a Frontiers of Freedom (amelynek alapértékeit mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Ronald Reagan volt amerikai elnök elhíresült kijelentéséről – „Mi vagyunk a szabadság frontvonala” – kapta a nevét).

A portálunkhoz is eljuttatott közlemény felhívja a két miniszter figyelmét arra is, hogy a magyar kormány politikája fenyegeti a NATO és az Európai Unió biztonságát és veszélyezteti ez utóbbi politikai és gazdasági egységét.

„A levél állításait bizonyítékok sora támasztja alá, amelyek aprólékos munkával lettek összegyűjtve nemzetközi és helyi civil szervezetek jelentéseiből, oknyomozó újságírók írásaiból, az érintett magánszemélyek beszámolóiból és az intézet saját jelentéseiből” – olvasható a közleményben, amely a végén leszögezi:

„Az intézet továbbra is figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket és minden újabb információt közölni fog, ahogy a helyzet alakul Magyarországon”.

Mint a Független Hírügynökség elsőként megírta, kilenc személy ellen született a bejelentés, azok ellen „akik az elmúlt nyolc évben megsértették az emberi jogokat azáltal, hogy kulcsszerepet játszottak a magyarok és nem-magyarok szabadságának a korlátozását maga után vonó törvények és szabályok megalkotásában, továbbá korrupciós ügyekben vettek részt/részesültek azok hasznából”.

  • Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
  • Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
  • Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
  • Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
  • Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
  • Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
  • Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
  • Tiborcz István, Orbán Viktor veje

A konkrét ügyek – mind az emberi jogok megsértése, mind a korrupció terén – nem számítanak újdonságnak.

A menekültügy több vonzata, a civilek elleni hadjárat, a CEU (Közép-Európai Egyetem) ügye, illetve közbeszerzések, az Elios-ügy, az MNB alapítványok, s persze Paks 2 – hogy a legismertebbeket említsük.

Az intézet nevében annak magyar származású alelnöke, Radványi Miklós jegyezte a beadványt, amelyet ajánlott levél formájában juttattak el a két miniszterhez. Radványi a Független Hírügynökségnek nyilatkozva a többi között elmondta: biztos abban, nem teszik félre, s elindul majd a vizsgálat. Ezt az amerikai pénzügyminisztérium speciális nyomozó osztálya folytathatja majd le, amely kifejezetten a pénzügyekre, a banki műveletekre szakosodott szakértőkből áll. Az ő kezük – legálisan – mindenhova elér, ahol bármilyen amerikai pénzintézeti és egyéb érdekeltség van, illetve le tudnak követni bármilyen pénzmozgást a világban.

„Egy dologban legyen biztos” – mondta – „amikor egy amerikai nagykövet vagy egy ideiglenes ügyvivő korrupcióról beszél, akkor emögött a kijelentések mögött ott állnak a Pénzügyminisztérium speciális nyomozói által összegyűjtött bizonyítékok”.

Ha bebizonyosodik a bejelentés igazságtartalma, akkor megszületik a döntés arról, hogy ezeket az embereket felteszik a Magnitsky-listára. Radványi biztos abban, hogy a vizsgálatot el fogják indítani.

„Már az idén megszülethet a döntés, szerintem még a novemberi képviselő- és kormányzóválasztások előtt, akár már szeptemberben”

– mondta, hozzátéve: addig eldől, hogy felkerülnek-e a listára Orbánék. Ha igen, az nyilvános lesz, ki fogják hirdetni, és Magyarországon sem lehet majd elsumákolni – szögezte le.

Az Orbán-kormány hatalomban eltöltött elmúlt nyolc évében már keveredtek vezető tisztviselői botrányba az amerikai hatóságokkal, hírek szerint szintén korrupciós indokokkal, de

ilyen magas szintre nem értek el akkor a szálak.

2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, és annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb – a német nyelvű budapesti – Pester Lloydra hivatkozva a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is. Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), illetve nem nyilatkoztak az ügyben.

A  törvény

A Global Magnitsky Törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. Az úgynevezett Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely, amerikai érdekeltségű pénzintézeteknek kapcsolatot tartaniuk velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

Kitilthatják Orbán(éka)t Amerikából

Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István – nem kis veszély lebeg a fejük felett. Kitilthatják őket az USA-ból, ha van ott lévő vagyonuk, azt befagyaszthatják, és sehol a világban nem használhatnak semmilyen olyan pénzintézetet, amelyben a legcsekélyebb amerikai érdekeltség is van. Mint a Független Hírügynökség megtudta, egy jobbközép értékeket követő amerikai intézet kezdeményezett eljárást ellenük, amely a fent felsorolt szankciókkal zárulhatnak. A Global Magnitsky Törvény keretei között született a feljelentés.

Az önmagát „az emberi jogokért küzdő, a korrupció elleni harcot folytatóként” aposztrofáló Frontiers of Freedom nevű, washingtoni székhelyű szervezet kedden nyújtotta be a csomagot. Ebben több magyar politikus, köztük Orbán Viktor feltételezett korrupciós tevékenysége és emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt kér a megnevezettek elleni szankciókat, mégpedig a 2016 decemberében megszületett Global Magnitsky Törvény keretében.

Ez felhatalmazza az amerikai elnököt arra, hogy megtagadja a vízumot attól, és befagyassza a vagyonát annak, aki súlyosan megsérti az emberi jogokat, korrupciós, illetve pénzmosási ügyekbe keveredik. Az eljárás megindítását kezdeményező felvezető levél és a több oldalnyi, a konkrét ügyeket is ecsetelő linkeket tartalmazó melléklet címzettje Rex Tillerson, külügy- és Steven Mnuchin pénzügyminiszter.

Ez pedig a névsor a levélből, azoké

akik az elmúlt nyolc évben megsértették az emberi jogokat azáltal, hogy kulcsszerepet játszottak a magyarok és nem-magyarok szabadságnak a korlátozását maga után vonó törvények és szabályok megalkotásában, továbbá korrupciós ügyekben vettek részt/részesültek azok hasznából”:

  • Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
  • Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
  • Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
  • Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
  • Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
  • Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
  • Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
  • Tiborcz István, Orbán Viktor veje

A konkrét ügyek – mind az emberi jogok megsértése, mind a korrupció terén – nem számítanak újdonságnak. A menekültügy több vonzata, a civilek elleni hadjárat, a CEU (Közép-Európai Egyetem) ügye, illetve közbeszerzések, az Elios-ügy, az MNB alapítványok, s persze Paks 2 – hogy a legismertebbeket említsük.

„Mi, a Frontiers of Freedom vezetői olyan dokumentációt állítottunk össze Magyarország vonatkozásában, amelyről hisszük, hogy kielégíti a Global Magnitsky Törvény legszigorúbb követelményeit, s amelyeket a legaprólékosabb ki kell vizsgálnia az amerikai kormánynak” – áll a levélben,

amely leszögezi, hogy a szervezet bizonyítékokat állított össze a megnevezett személyek ellen és ügyekben. A bizonyítékokat több forrásból gyűjtötték össze: hiteles nemzetközi és helyi civil szervezetek jelentéseit, saját kiadványaikat, oknyomozó újságírók munkáit, valamint az érintettek személyes beszámolóit használták.

Magyarország fokozatosan gazember állammá vált, a demokráciát az illiberális demokrácia, Orbán Viktor kormányfő személyi kultusza váltott fel

– áll a többi között a levélben, amely szerint megszűntek a fékek és ellensúlyok, s a legfőbb ügyész egyetlen feladata megakadályozni az Orbán és családja, családtagjai és belső köre elleni bárminemű vizsgálatot (Orbánon kívül egyébként Polt Pétert nevezi meg egyedül a levél, mármint leszámítva a cikk elején olvasható listát).

Magyarországon ma nincs demokrácia, nem a jog uralkodik és nincs piacgazdaság – olvasható a megállapítás, s az is, hogy napi rutinná vált a magyar és külföldi állampolgárok  emberi jogainak megsértése, és a legszélesebb körben elterjedt a korrupció. Külön kiemeli Paks-2-őt, amit a levél szerint világszerte politikai korrupciós ügynek gyanítanak. Orbán Viktor és kormánya szétrombolná az Európai Unió és a NATO egységét, csak hogy Putyin elnök kedvére tegyen – szögezi le a levél, amely ezek figyelembe vételével kéri a Global Magnitsky Törvény alkalmazását Orbánra és megnevezett társaira.

A törvény

A törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. Az úgynevezett Magnitsky listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük.

A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

A végrehajtási törvény egyébként a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használata, a magánvagyon kisajátítása személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedet, a természeti forrásokkal való visszaélés és vesztegetés. Azokra is vonatkoztatják a törvény, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Első ízben tavaly decemberben kerültek fel nevek erre a szégyenlistára: az első hullámban 15 külföldi magánszemély és 37 szervezet nevét hozták nyilvánosságra. Számos ország vált ezáltal érintetté: burmai, kanadai, kínai, kongói, gambiai, izraeli, holland, orosz, dél-szudáni, üzbég és a Brit Virgin Szigetekről származó megbélyegzett is található a névsorban.

Díszes egy kompánia, szó se róla: köztük van Iszlam Karimov volt üzbég elnök legidősebb lánya, az orosz legfőbb ügyész fia, Jurij Csajka,  egy ukrán rohamrendőr parancsnok, egy burmai tábornok vagy éppen Szergej Kusjuk, a Berkut speciális ukrán belügyi rohamegység parancsnoka.

A törvény elődje a korrupció ellen küzdő és olyan ügyeket nyomozó, majd börtönbe vetett, ott megkínzott, s 2009-ben házi őrizetben elhunyt orosz Szergej Magnickijről (angol átiratban: Magnitsky) elnevezett jogszabály 2012-ben, szintén kétpárti támogatással született meg. Az még csak az oroszokra vonatkozott, s olyan emberek kerültek fel erre a listára, mint például a csecsen elnök Ramzan Kadirov.

Habár nem túlságosan sok idő telt el az amerikai törvény alkalmazása óta, máris több ország követte az Egyesült Államok példáját. Kanada tavaly októberben fogadott el egy hasonló törvényt, és már novemberben 52 – jelentések szerint orosz, venezuelai, dél-szudáni – emberi jogokat megsértő személyt tett fel a listájára. Észtország és Litvánia, valamint az Egyesült Királyság is hasonló jogszabályt léptetett életbe, és sajtójelentések szerint számos más ország is fontolóra vette a példa követését, a többi között Svédország.

A korábbi magyar kitiltási botrány

A 2. Orbán-kormány 2010-es regnálása óta már volt – ha nem is ilyen, de azért ehhez hasonló – magyar kitiltási ügy: 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb a német nyelvű budapesti Pester Lloydra hivatkozva a hatos listát,

amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”),  Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is.

Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), illetve nem nyilatkoztak meg az ügyben.

„Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot…”

A magyar kormánykörök meglehetősen idegesen reagáltak az Európai Csalás Elleni Hivatal nyilvánosságra került jelentésére. A gyanú szerint Orbán Viktor veje, Tiborcz István bűnszövetkezet szervezése révén juthatott milliárdokhoz. A szenzáció a világlapok vezető témája is lett, a New York Times egyenesen címoldalon tálalta a magyar kormányfő családjának korrupciós ügyét. Viszont Lázár János igyekezett minden felelősséget a mára kormányellenséggé vált, de az eset időpontjában még Fidesz szekértolójának számító Simicska Lajosra kenni. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Bokros Lajos szerint az Európai Unió kezdeményezni fogja a bűnösök felelősségre vonását. A MOMA elnöke szerint minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé.

 

Gondolja, hogy a kormányfő családja elleni nyomozás elől korábban kitérő hatóságok immár rákényszerülnek a helyzet tisztázására?

Ha a hazai hatóságok nem végzik el a dolgukat, az komolyan befolyásolhatja a közelgő választások kimenetelét. Az embereknek elegük van a szemérmetlen, állami korrupcióból, a felülről működtetett bűnszövetségből.  Ezen túl az uniós intézmények később újabb eljárásokat kezdeményezhetnek a magyar kormány ellen. Ezek a vizsgálatok az áprilisi választások előtt már nem zárulhatnak le, ugyanis a csalás elleni hivatal lehetősége kimerül abban, hogy a nyomozásuk lezárása után értesítette a magyar vádhatóságot.  Ha a magyar nyomozó hatóságok megtagadnák a feladatuk elvégzését, akkor az unió vezetése komoly lépésekre szánhatja el magát. Azt nem kéne megvárni.

Tételezzük fel, hogy nem nézik tétlenül, ami nálunk történik, de vajon milyen lehetőségei lehetnek az Európai Uniónak?

Amennyiben világossá válik, hogy egy állam olyan bűnszövetkezet fogságába került, amely visszaél a nyugati adófizetők pénzével, akkor eljárást indíthat az adott ország kormánya ellen. Ne felejtse el, hogy itt olyan törvénysértések történtek, amelyek az európai mellett a magyar jogot is sárba tiporják. Ezek után az unió megvonhatja azt a támogatást, ami Magyarországnak jelenleg jár.

Tudni kell, hogy az állami beruházások 80 százalékát az európai pénzekből finanszírozzák. a 2020-ig járó pénzügyi keretből származó alapoknak a túlnyomó többségét a magyar büdzsé már megelőlegezte. Ha ezek a pénzek nem folynak be az unió költségvetéséből, akkor az összeg a hazai költségvetési deficitet fogja növelni. Szétszakadhat a magyar államháztartás, vagy csődbe is, ez lehet a hosszú távú következmény.

Rövidtávon veszélybe kerülhet az uniós tagságunk, ugyanis nem tudom elképzelni, hogy az európai parlament néppárt-családja, közte Angela Merkel pártja elviselné, hogy Magyarország kormánya a bűnszövetkezetként működjön.

A magyar kormányfő vejének ügyével, az Elios több tízmilliárdosra tehető visszaélésével, illetve annak gyanújával már a New York Times is címoldalon foglalkozik, s persze a többi világlap is. Gondolja, hogy ezek után a magyar ügyészség képes majd a nyomozás megtagadására?

A magyar ügyészség Polt Péter vezetésével mindenre képes, jogi értelemben. Ha úgy dönt, hogy nincsenek nyomok, vagy nem történt bűncselekmény, akkor gyanú esetén is megtagadják a nyomozást. Még akkor is, ha az egész ország rendőrért kiált, ahogy számos esetben megtörtént. Sokszor leírtam már, hogy Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot. A Fidesz önkényuralma a jogállam felszámolását pont azzal kezdte, hogy akadályozta és felszámolta a nyomozóhatóságok függetlenségét, és az igazságszolgáltatás pártatlanságát. Megszüntette a sajtószabadságot, s igyekszik megfélemlíteni, szétverni a civil társadalmat. Így ugyanis nincs semmiféle korlátja a bűnszövetkezet aljas hatalmának.

Épp a demokrácia visszaállítását szolgálta volna az ön által javasolt 500 napos program, amely azt feltételezte, hogy valamennyi párt – közte a Jobbik – közös listán igyekszik legyőzni Orbán Viktort. Ha ez megtörténik, akkor a fékek és ellensúlyok visszaállítását követően új választást írnak ki.

Sajnos, az 500 napos programot a pártok figyelmen kívül hagyták, egyetlen ellenzéki párt sem reagált rá. Pedig közösen visszaállíthattuk volna a jogállam minimumát; újra normálisan működhetett volna az ügyészség, a bíróság, a sajtó és a civil világ. Ezen túl, a terv konkrét lépéseket tartalmazott a szegénység felszámolására, mert Magyarország az elmúlt nyolc évben leszakadt már a kelet-európai szomszédjaitól is, s reménye sincs arra, hogy a nyugathoz felzárkózzon. A program fontos pontja volt a korrupció elleni küzdelem, aminek fontosságát az OLAF jelentés különösen aláhúzza. Amikor a korrupció a legmagasabb hatalmi szinten dühöng, amikor maga az állam szakmányban dézsmája a közös vagyont, akkor legalább Románia szintjére kellene eljutni, ahol a korrupció ellenes ügyészség ezer politikus után nyomozott, ezek közül százat börtönbe is küldött, közöttük miniszterek is akadtak. Valami hasonlóra nekünk is szükségünk lenne. Ezen kívül persze meg kéne változtatni a választási rendszert is, mert a jelenlegi egyfordulós: csalásokra ad lehetőséget, az ellenzék jogai folyamatosan csorbulnak. Végül abba kellene hagyni a kiszerű, nevetséges szabadságharcot az unió ellen. Az Orbán kormány ugyanis pont azt a kezet harapja, amely pénzt ad az államcsőd elkerülésére. Ezt a programot a választások után összeálló ellenzéki szövetség még meg tudná valósítani.

Figyelemre méltó Mellár Tamásnak az a nyilatkozata, hogy ha nem az ellenzék győz – amire ma jó esély van – akkor a Fidesz úgy is belebukik a következő kormányzásba. Egyetért?

Miután a magyar nemzet az elmúlt nyolc évben szánalmas állapotba került, ezért a demokratikus ellenzék kötelessége, hogy harcoljon a gonosz, az erkölcstelen, és tolvaj önkényuralom leváltásárét. Minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé, s nehezebbé teszi a zsákutcából való kilábolást. Ez előbb-utóbb biztosan elkövetkezik, de nem mindegy, hogy mikor.

Viszont a jelenlegi mandátumbecslések szerint kicsi az esély a kormány megbuktatására, mert politikai megfontolások miatt a Jobbikkal a demokratikus baloldal nem akar együttműködni.

Amíg lehet, az együttműködés lehetőségét az utolsó pillanatig nyitva kell hagyni, mert az országnak elege van abból az önkényuralomból, amely szétveri a nemzet egészségét. Megmérgezi, gyűlölettel telíti a lelkeket, szétveri a társadalom szolidaritását. Ilyen körülmények között az utolsó pillanatig az a kötelessége minden hazafinak, hogy a demokratikus erők egységéről, szövetségéről beszéljen.

A szövetségről könnyű beszélni, de nehéz megkötni. Ön is hiába tárgyalt a Demokratikus Koalícióval vagy az Szocialista Párttal négy hónap alatt semmiben nem állapodtak. Ön azt mondta, hogy átverték, partnerei pedig azt, hogy hiába hívták ön a listára nem ment. Így sokra nem mennek… nem gondolja?

Partnereim a saját listájukra személy szerint csak engem, s nem pártomat akarták felvenni, de én nem keresek munkát. Mi konzervatív, jobbközép irányba haladó, szabadságelvű, nemzeti ihletésű párt vagyunk, amelynek önálló erőként helye volna a magyarországi politikai palettán. Tehát a baloldali pártok ajánlata akkor lett volna számunkra elfogadható, ha néhány kerületben saját nevünk, pártlogónk alatt a demokratikus baloldal támogatja a mi egyéni jelöltjeinek. Ilyen ajánlat nem érkezett, a megállapodás így lehetetlenné vált.

Közös lista fel sem vetődhetett, hisz akkor 10 százalékot kéne elérniük, amire kicsi az esélyük.  Vagy erre nem is gondoltak?

Dehogy, hiszen látjuk, hogy milyen mértékben küszködik az MSZP és a Párbeszéd a közös teljesítményért, hisz ők bevállalták az említett 10 százalékot, ami elég kockázatos. Viszont ha a teljes ellenzék hajlandó lett volna közös listát állítani, akkor abban a pártom, a Modern Magyarország is részt vett volna, de azt mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy bármely baloldali párt listájára „felkéredzkedjünk”. Az erre való ajánlat ugyanis nem ajánlat.

 De a koordinált indulás elvileg még lehetséges?

A legutolsó pillanatig nem zárjuk ki egy tisztességes megállapodás lehetőségét.

Ha nem lesz ilyen, akkor hogyan indulnak a választáson?

Erre majd csak akkor tudok válaszolni, amikor 35 képviselő-jelöltünk túl lesz az aláírásgyűjtésen, ami elkezdődik hétfőn. Utána lehet szó bármiféle egyezkedésről, ugyanis az utolsó pillanatig mindenki visszaléphet a másik javára.

Figyeli a közvélemény-kutatási adatokat?

Nem, és nem is bízom bennük. Arra fogok koncentrálni, hogy valamennyi jelöltünk összeszedje a szükséges ajánlásokat, s azután, ha van még készség a baloldal egyes pártjai részéről, akkor nyitottak vagyunk a tárgyalásra. Egyébként pedig igyekszünk a legjobban szerepelni a választásokon.

Elios-ügy: az MSZP országosan is kérdez

A nyomozás vagy annak meghiúsítása a cél Elios-ügyben? – kérdezi a legfőbb ügyésztől Harangozó Tamás. Az MSZP-s politikus az évekkel ezelőtt elindított és lezárt nyomozásról érdeklődik Polt Péternél. Az MSZP már 13 helyi önkormányzatban kérte az OLAF-jelentések kiadását.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal 2015-ben már indított vizsgálatot az Elios Zrt. gyanús közbeszerzései ügyében, és akkor a magyar nyomozóhatóságok is vizsgálódtak, de semmilyen jogsértést se állapítottak meg – emlékeztet írásbeli kérdésében Harangozó Tamás. Az MSZP frakcióvezető-helyettese erről az eljárásról érdeklődik Polt Péternél annak kapcsán, hogy az OLAF újabb jelzésére január 22-én ismét nyomozást rendeltek el az ügyészségen.

Harangozó egyebek közt azt tudakolja a legfőbb ügyésztől, hogy egyáltalán végeztek-e nyomozati cselekményt, ha nem, miért, ha igen, lett-e következménye az eredménytelenségnek.

Forrás: Facebbook

Végezetül Harangozó Tamás ismételten felveti, hogy vajon nem a sikertelen eljárás-e a célja az ügyészségnek.

Az MSZP a szolnoki eliosos OLAF-aktát helyi képviselői útján kérte ki és kapta meg. A szocialisták az uniós pályázati honlapon kigyűjtötték a közvilágítási korszerűsítési tendereket,

és 13 önkormányzatban már beadták

ugyanazt az indítványt, amelyben közérdekű adatigényléssel kikérik az OLAF-jelentést – mondta el a Független Hírügynökségnek Harangozó Tamás.

Ez Szolnok mellett Zalaegerszegen került eddig napirendre. A zalai megyeszékhelyen szerdán a fideszes többség megszavazta a kiadást, majd egy nappal később – arra hivatkozva, hogy „tévedésből” nyomtak igent – ismételten szavazásra vitték, és elvetették az indítványt.

Közben Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője Áder Jánoshoz fordult, hogy javasolja az Országgyűlésnek: határozatban mondja ki Polt Péter hivatalvesztését.

EMIR-ügy: tanúkihallgatások jönnek

0

Az egységes informatikai rendszer ügyében zajlik nyomozás.

November másodikán Budai Gyula adott be írásbeli kérdést Polt Péternek címezve, amelyben azt írta, hogy az Európai Bizottság a 2007-13-as gazdasági ciklus ellenőrzésekor talált szabálytalanságokat. 28,4 milliárd forint összegű szerződésekről van szó.

Azt írta: „A kifogásolt időszakban a néhai szocialista képviselő, Komáromi András által alapított Welt 2000 Kft.-vel

a megállapodásokat állami részről a később a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus vezetői, így a volt miniszterelnök felesége, Dobrev Klára, valamint Heil Péter kötötték meg.”

A rendszernek az volt a funkciója, hogy a 2007 és ’13 között Magyarország számára rendelkezésre álló uniós pénzek kifizetésének informatikai hátterét biztosítsa. Az EMIR-en (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) különösen jelentős összeg, mintegy 12 ezer milliárd forint folyt át.

Az Európai Bizottság jelentése szerint a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen nyolc vállalkozási szerződést kötött a céggel az EMIR megalkotására, működtetésére, valamint a továbbfejlesztésére – és

egy szerződést leszámítva hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytattak le.

Nyilvános ajánlat nem volt, csak a Welt 2000 Kft-t hívták meg, így ez a cég nyert.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban feljelentést tett az ügyben. Budai Gyula most a nyomozásról érdeklődött, Polt Péter legfőbb ügyész pedig válaszolt. Azt írta, eddig iratok beszerzése és azok elemzése folyt, de tanúk kihallgatását tervezik.

Ezután derülhet ki, milyen irányban halad majd a nyomozás.

Polt elbuktatja Orbán feljelentését

Orbán Viktor nem pusztán miniszterelnök, egyben országgyűlési képviselő is, így Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntenie arról, hogy foglalkozzon-e a parlament mentelmi bizottsága az üggyel és döntsön arról, hogy kiadja-e azt az országgyűlésnek. Erre nulla az esély.

A Független Hírügynökség keddi információi alapján Hadházy Ákos feljelenti a miniszterelnököt, amiért őt korrupcióval vádolta, hiszen nyíltan beszélt egy közbeszerzés manipulatív végeredményéről, arról hogy a legjobb ajánlatot adó céget, a General Electricet kizárták a pályázatból. És hogy jogosulatlanul tették, arról a közbeszerzési döntőbizottság határozata tanúskodik, érvénytelennek minősítették a végeredményt, a döntéshozót pedig ötvenmillió forintra büntették.

Megkérdeztük Wiener György, korábbi országgyűlési képviselőt, jogi szakértőt, hogy mi a menete egy ilyen feljelentésnek és főként milyenek az esélyei. A szakember elmondta, hogy egy ilyen feljelentésnek is megvan a maga rutin-útja. Tekintettel arra, mondta Wiener, hogy Orbán Viktor nem pusztán miniszterelnök, egyben országgyűlési képviselő is, így Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntenie arról, hogy foglalkozzon-e a parlament mentelmi bizottsága az üggyel és döntsön arról, hogy kiadja-e azt az országgyűlésnek. „Erre, mondhatom, hogy nulla az esély, Polt Péter egészen bizonyosan visszadobja a feljelentést.” Wiener szerint ezzel együtt érdemes Hadházynak végig csinálni a procedúrát, mert komoly kommunikációs lehetőség rejlik benne.  Már csak azért is, mert a miniszterelnök magát a fogalmat is rosszul használta, az LMP-s képviselő ugyanis nyíltan beszélt, márpedig ez nem tekinthető lobbizásnak. Amúgy pedig – így Wiener – Orbán kijelentését lehet rágalmazásként, de lehet vélemény-nyilvánításként is értelmezni, a szakember inkább az utóbb felé hajlik, annak ellenére, hogy a miniszterelnök kijelentését rendkívül súlyosnak tartja. Összességében azonban egy a lényeg: az ügy megmarad a kommunikációs térben és soha nem válik valódi jogi kérdéssé.

LMP: Vissza kell hívni Polt Pétert!

0

Polt Péter legfőbb ügyész vagy eltussol ügyeket, és így büntetőjogi felelőssége van, amellyel a 2018-as rendszerváltást követően a független igazságszolgáltatás felé kell elszámolnia, vagy teljesen alkalmatlan a feladatának ellátásra. A Fidesznek bármelyik verzió esetén vissza kell hívnia pozíciójából a legfőbb ügyészt.

Ezt szögezi le az LMP közleménye, amely emlékeztet arra, hogy Polt Péter parlamenti beszámolója szerint két év alatt 6 százalékkal nőtt a hivatali vesztegetések száma. A közel ezer bűncselekmény is jelzi, a Fidesz rendszerét teljesen átszövi a korrupció – állítja a párt, felszólítva a kormánypártokat, hogy hívják vissza közvádló „csatlósukat”.

A legfőbb ügyész 2017. szeptember 29-i országgyűlési beszámolója ismertetésekor kitért arra is, hogy a brutális növekedés ellenére nem lehet arra következtetni, hogy az elmúlt három évben a korrupciós helyzet jelentősen romlott volna. Az LMP álláspontja szerint viszont a számuk magukért beszélnek:

„Orbán Viktor és barátai egy korrupcióra, hazugságra és titkolózásra épülő rendszert hoztak létre. Az ügyészség sorra dobja vissza a korrupciós ügyek feljelentéseit és folyamatban lévő vizsgálatokat állítanak le”

– fogalmaz a párt közleménye.

 

Tíz éve történt: Gyurcsány Ferenc levélben fordult a legfőbb ügyészhez

0

2007. augusztus 22-én a Független Hírügynökség arról írt, hogy Gyurcsány Ferenc levélben fordult a legfőbb ügyészhez a Jobbik Magyar Gárda megalapítása kapcsán. A miniszterelnököt a hazai és nemzetközi zsidó szervezetek levélben keresték meg, amelyben aggodalmukat fejezték ki a Magyar Gárda megalapítása miatt.

A kormányfő Kovács Tamásnak címzett levelében arra kéri a legfőbb ügyészt és személyén keresztül a köztársaság ügyészségét, hogy a Magyar Gárda nevű szerveződés működését a részletekre is kiterjedő különös figyelemmel kövesse, és a hatályos jogszabályokkal, illetve a magyar alkotmánnyal ellentétes cselekmény esetén haladéktalanul lépjen fel.

A szélsőjobboldali Jobbik Magyarország Mozgalom által életre hívott, a bíróság által már bejegyzett

Magyar Gárda nevű szerveződés itthon, de Európában és a szabad világban is tiltakozások sorát váltotta ki

– áll a miniszterelnök levelében. Gyurcsány Ferenc osztja azok véleményét, akik szerint a Magyar Gárda életrehívása – az eddig megismert tények és nyilatkozatok alapján – magában hordozza annak közvetlen veszélyét, hogy sérülhetnek legfontosabb közös értékeink: az emberi méltóság tisztelete, a félelem nélküli hétköznapokhoz való jog, egymás kultúrájának, származásának és világlátásának tisztelete.

A heves reakciókat érthetőnek ítéli, mert mint levelében írja:

az antiszemitizmus és a kirekesztő gyűlölet évek óta itt kopogtatnak az ajtónkon.

„Nem engedhetjük, hogy átlépjék a küszöböt” – szögezi le.

Egy köztársaságnak joga az önvédelem, az alkotmányos intézmények vezetőinek pedig kötelessége e jogi-politikai oltalom biztosítása a polgárok felé bármilyen félelemkeltő, ordas eszmével szemben – véli a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc szerint közös a felelősség abban, hogy a szólás és gyülekezés szabadságának alkotmányos alapjogával senki ne élhessen vissza. „Az én felelősségem politikai, a legfőbb ügyészé – többek között az egyesülési jogról szóló, 1989. évi II. törvény értelmében – jogi” – teszi hozzá.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK