Nem kell mindig kaviár – vagy mégis?

0
130
Ilham Aliyev azeri elnök (j) fogadja Orbán Viktort - MTI Fotó egy évekkel későbbi találkozóról

 „Szabadságot!” „Aliev elnök mondjon le!” – skandálta többezer tüntető Azerbajdzsán fővárosában, ahol az ellenzék nagyszabású tüntetést szervezett a korrupt hatalom ellen. Ilham Aliyev elnök sokmilliárd dolláros külföldi megvesztegetési alapja volt az egyik, ami kicsapta a biztosítékot hazájában (is).

17 sajtóorgánum leplezte le Aliev 3 milliárd dolláros megvesztegetési alapját. Ezek egyike, a Süddeutsche Zeitung annak is megpróbált utánajárni, hogy konkrétan ki és mire kapott a pénzből. A többi között kiderítette, hogy egy CDU képviselőnő  is érintett a botrányban. Angela Merkel pártjának képviselőnője két éven keresztül szép fizetést húzott egy német fedőcégtől, amelyet Azerbajdzsán pénzelt. Cserébe az Európa Tanácsban az ellen szavazott, hogy Azerbajdzsán engedje szabadon a politikai foglyokat. A választási kampány hajrájában vádolta meg az ellenzék és a sajtó Karin Strenz asszonyt, akiről azt is megírták, hogy honlapján egy Ilham Alievvel közös fényképe is ott díszeleg.

Az Európa Tanács meglehetősen kritikus jelentést készített Azerbajdzsánról, ahol a demokrácia szabályainak betartása vagy az emberi jogok tiszteletben tartása távolról sem felel meg az európai normáknak. A Néppárt frakcióvezetője az Európa Tanácsban, az olasz Luca Volontè megfúrta ezt a kritikus jelentést. Az olasz politikus nejének cége 2,39 millió eurót kapott tanácsadás címén Azerbajdzsántól.

Ugyancsak tanácsadás címen utaltak át egy kisebb összeget a CSU akkori képviselőjének, Eduard Lintnernek. Lintner 2009-ben kiszállt a parlamentből és azóta nyíltan lobbizik Azerbajdzsán mellett. Berlini cége több mint 800 ezer eurót kapott ezért.

A magyar szál

Mint a fenti példák is mutatják, Ilham Aliyev külföldi megvesztegetési alapjából sok helyre jutott, állítólag Magyarországra is. Ami tény, a magyar kormány a közvélemény számára váratlanul kiadta Ramil Safarovot, azaz a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak. Ő otthon nemzeti hős lett amiatt, mert Budapesten álmában megölt egy örmény katonatisztet, aki vele együtt tanult a magyar fővárosban. Mit és mennyit kapott ezért az Orbán kormány, egyáltalán, kapott-e valamit? A válasz nem ismert, a parlamentben a kormánypártok megakadályozták a vizsgálatot.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Mindenesetre a baltás gyilkos és az állítólagos azeri kenőpénzek ügye napi szinten jelen van a magyar politikában. Legutóbb éppen a hétvégén az LMP szólította fel a kormánypártokat, hogy hívják vissza Polt Péter legfőbb ügyészt és az ügyészség teljes vezetését az azerbajdzsáni korrupciós hálózat ügyében mutatott alkalmatlanságuk, illetve felelősségük miatt.

 

Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az azeri miniszterelnök-helyettes fia egy hónappal azután utalt több mint 7 millió dollárt egy magyarországi bankszámlára, hogy édesapja találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, újabb egy hónappal később pedig Magyarország kiadta Safarovot. Elmondta azt is, hogy

írásbeli kérdésükre válaszolva Polt Péter legfőbb ügyész arról számolt be, hogy hivatalos megkeresés hiányában nem indult hatósági eljárás az ügyben.

Sajtójelentések szerint volt olyan ügyészségi vezető, aki az ügy kapcsán csak annyit közölt, hogy nem olvas újságot.

Az alap

Négy Nagy Britanniában bejegyzett, az egykori szovjet tagköztársasággal szoros kapcsolatban álló cég 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit, mindenekelőtt Ilham Aliev elnök és családja céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és több európai újság közös, hónapokig tartó vizsgálata. A négy cég Nagy Britanniában csak a jéghegy csúcsa lehet, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak Amerikában éppen úgy, mint a kontinentális Európában.

Ezeket a fedőcégeket Aliev elnök utasítására a szovjet időkből megmaradt titkosszolgálat működtette és működteti.

Szovjet titkosszolgálati bölcső

Fotó: Wikimedia

Aliev elnök édesapja annak idején a KGB tisztjeként kezdte a pályafutását a Szovjetunióban. Hejdar Alievnek már életében szobrot emeltek Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Szergejevics Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról.

A kaviár diplomácia

Aliev ekkor hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Sikerült is megőrizni a hatalmát a  Szovjetunió bukása után is, és hamarosan ismét első számú vezető lett Azerbajdzsánban.

Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot, s ott is eredményesen: a CIA „a kebelére ölelte” az egykori KGB tábornokot.

Az idősebb Aliev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban.

Trónját fia, Ilham Aliev örökölte, immár tizennégy éve. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete volt a „kaviár diplomácia”: azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára csodálatos kaviár küldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..