Kezdőlap Címkék Olajembargó

Címke: olajembargó

ORBÁN NEM ALKUSZIK

Azt hallom szakértőktől, újságíróktól, hogy az olajembargó ügyében az Európai Bizottságnak is igaza van, hiszen közös fellépést szeretne elérni Oroszországgal szemben, annak van ereje, de Orbánnak is igaza van, hiszen Magyarország energiaellátásában nem nélkülözhető az orosz olaj.

Más elemző meg nem érti, hogy miért keménykedik Orbán, miért nem elég neki olyan haladék, mint amilyet Szlovákia, Bulgária és Csehország elfogad.

Ha Orbán korábbi államtitkára elmondja nekünk, hogy a probléma természetesen megoldható, más eredetű kőolajokból is kikeverhető az az anyag, amit Százhalombattán finomítani lehet, akkor ezt ugyanígy tudja Orbán jelenlegi államtitkára is. Igaz, más forrásból alighanem többe kerülne az olaj, mint oroszországi forrásból a Barátság olajvezetéken, de Orbánnál nyilvánvalóan a politikai szempont a döntő.

Amikor február 24-én megindult az orosz támadás Ukrajna ellen, és amikor az Orbán-kormány csatlakozni kényszerült az első szankciós csomagokhoz, sokan úgy gondolták, hogy Orbán külpolitikája megbukott, a Putyin-barátságnak vége. Nem mindenki gondolta ezt így, legalább ketten nem: Orbán és Putyin. És még ketten: Lavrov és Szijjártó.

Orbán hosszú távúpolitikai stratégiájának egyik központi eleme, hogy kis országként a nyugati demokráciáktól való függőség mérséklésére meghitt kapcsolatokat kell üzemeltetnie a putyini Oroszországgal.

Az Ukrajna előtti támadás előtti moszkvai látogatása alkalmával Orbán büszkén „magyar modellként” jellemezte ezt a gyakorlatot.

Ezért kell nemcsak atomerőművet építtetni a Roszatommal, az oroszokkal szövetkezni a vasúti járműgyártásban, de még a hármas metró szerelvényeit is Oroszországban felújíttatni a korszerűbb francia szerelvények vásárlása helyett, bármit szeretett volna a városvezetés. Ezt a stratégiát a háború sem befolyásolja.

Jó, Brüsszelben megteszi a kötelező köröket a szankciók elfogadásával, olykor-olykor még egy-egy hivatalos szövegben meg is említi, hogy Oroszország az agresszor, de mindig ügyel arra, hogy ne veszélyeztesse a Putyinhoz illetve Lavrovhoz fűződő kapcsolatot.

Szijjártó ragaszkodik a Lavrovtól átvett, de Putyintól kapott kitüntetéséhez. Nem lehet őket megbántani. Egyedül a hasonló helyzetű országok között Magyarország nem vesz részt az Ukrajnát segítő fegyverszállításokban. Lássuk be, Putyin számára ez a legfontosabb kérdés, hiszen a háború kimenetele szempontjából Ukrajna fegyverellátása a döntő. Az orosz állam működőképessége szempontjából pedig az olajbevételek, tehát az olajembargóban nem szabad részt venni, még olyan haladékkal sem, amilyet Ursula von der Leyen felajánl, és a többi érintett ország elfogad. És akkor Putyin lesz az első, aki megválasztásakor gratulál Novák Katalinnak, majd a választási győzelemhez Orbán Viktornak, és Dmitrij Medvegyev is megdicséri Orbánt a bátorságáért

Ha a másik huszonhat ország egyezik meg – az uniós intézményeken kívül – az embargóban, az orbáni Magyarország pedig kimarad, az a „magyar modell” szempontjából kifejezetten kedvező. Mellesleg a MOL sem jár vele rosszul.

„ELVETTÉK TŐLÜNK”

Orbán Viktor az olajembargó körüli, az Európai Bizottsággal folytatott vitában csak úgy odavetette a megjegyzést: valaha Magyarországnak is volt tengerpartja (ahol feltehetően lehetne olajszállító hajókról kifejteni az importált kőolajat), de „elvették tőlünk”, ezért vagyunk más szárazföldi országokhoz hasonlóan nehezebb helyzetben az olajügyben.

Ez persze önmagában is hamis állítás, hiszen Németországnak, Lengyelországnak, Bulgáriának van tengerpartja, de ezek az országok is vezetéken importálják az orosz kőolajat, és annak kiváltása számukra is többletköltséggel jár. Ez az érdemi kérdés, de Orbánnak ez az odavetett megjegyzése természetesen felbosszantotta a horvátokat, akik be is kérették külügyminisztériumukba a zágrábi magyar nagykövetet.

Mondott hasonlókat Orbán máskor is. Egyszer például azt jegyezte meg, hogy a nyersanyagainkat is „elvették tőlünk”. Érdemes átgondolni, van-e igazság Orbánnak ezekben a megjegyzéseiben.

Amikor Bolgár György, aki a maga klubrádiós műsorában elsőként figyelt fel Orbán e megjegyzésére, történész szakembert kérdezett arról, a történész a trianoni békeszerződésről kezdett beszélni. Magyarországon általában az 1920-as békeszerződést teszik felelőssé. Ez így szerintem nem helytálló, legalábbis nem pontos.

Az első világháborús vereség történelmi pillanatában, 1918 őszén néhány héten belül a korabeli magyar állam nemzetiségeinek, a szlovákoknak, románoknak, szerbeknek és horvátoknak politikai képviseletei egymás után mondták ki elszakadásukat a magyar államtól.

A gyulafehérvári gyűlésről mindenki tud, aki kicsit is tájékozott a magyar történelemben – s amelyet az erdélyi szászok és bánsági svábok hasonló állásfoglalása követett Romániához való csatlakozás támogatásáról –, de a szlovákok is állást foglaltak Csehszlovákia mellett, a Szerb Nemzeti Tanács illetve a Horvátországban 1868 óta elismerten működő saját országgyűlés a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság mellett. Több mint másfél évvel később a békeszerződés a nemzetiségek politikai képviseleteinek ezeket a döntéseit már csak tudomásul vette, meghúzta a pontos határokat az általuk birtokolt terület és a Magyarországnál maradó terület között (és e tekintetben volt igazságtalan, amikor összefüggő, magyarok lakta területeket helyezett a másik állam fennhatósága alá), továbbá Ausztriának ítélte a német nyelvűek lakta Nyugat-Magyarországot, amiből Burgenland lett, illetve Csehszlovákiának adta Kárpátalját.

Hogyan ítéljük meg akkor az „elvették tőlünk” szófordulatot?

Az első kérdés: kit fed a „tőlünk” szóban használt többes szám első személy, ki az alanya ennek a többes számnak? Az ezt kimondó személy a Budapest székhelyű jelenlegi magyar állam miniszterelnökeként csak a mai Magyarország lakosait sorolhatja ide. Ami a történelmi Magyarország nyersanyagkincseit illeti, azok nagyrészt Szlovákia szlovákok lakta, illetve a Kárpátokon inneni Románia románok lakta (jobbára dél-erdélyi) területein bányászhatók, tehát azok a szlovákokat illetve románokat illetik meg, így senki sem „vehette el tőlünk”, magyarországi magyaroktól és nem magyaroktól. A történelmi Magyarország csipetnyi tengerpartját pedig többszáz kilométer választotta el a magyarok lakta területektől, azt a partszakaszt nem „elvették tőlünk”, hanem Horvátországnak a magyar államtól való elszakadása nyomán került el „tőlünk”, és lett, a trianoni békeszerződés nyomán a második világháború végéig az olasz Adria-part, majd a jugoszláv tengerpart, mára a horvát tengerpart része. A „miénk” sohasem volt.

Az „elvették tőlünk” szófordulat valamilyen, erőszakos cselekedet nyomán kialakult rendellenes, méltánytalan helyzetet érzékeltet, amely korrekcióra szorul. Ezért kifogásolja azt érthető módon az adott esetben Horvátország, más esetekben más szomszédos állam. Igazuk van. Ezek bajkeverő szófordulatok, amelyektől minden, közhatalmi tisztséget betöltő személynek tartózkodnia kellene.

Miért sürgeti az USA annyira az orosz energiabojkottját?

A USA egyáltalán nem csak azért, hogy ezzel az Európai Unió is beálljon a sorba és szankcióival próbáljon meg csapást mérni Putyin rendszerére. Kezdetben az Európai Unió nem is akart energia szankciókat Oroszországgal szemben mondván azok túlságosan is sokba kerülnének.

Miután  Blinken USA külügyminiszter és és Austin hadügyminiszter elutazott Kijevbe visszatérőben Rammsteinben, a fontos amerikai légitámaszponton  találkoztak szövetségeseikkel. Közölték: mindaddig lesznek ilyen találkozók amíg Putyin agressziója tart Ukrajnában. Az amerikaiak nem titkolták: elhúzódó konfliktussal számolnak. Burns, a CIA igazgatója szerint Putyin ahelyett, hogy kivonulna Ukrajnából, előre menekül, és kettőzi a tétet, hogy valamiféle győzelmet csikarjon ki.

Az amerikaiak rávették Németországot: támogassa az uniós olajembargót Oroszországgal szemben. A következő lépés az lesz, hogy a gáz embargóra próbálják meg rávenni európai szövetségeseiket. Miért?

Szép új világ

Az USA egyrészt szépen profitál ebből, mert a méregdrága palagáz és palaolaj piacképes. De ez csak a rövidtávú játszma hosszabb távon olyan nyugati szövetséges rendszert akarnak, amely betartja a karbon vállalásokat. Vagyis mindenki rohamtempóban leszokik a hagyományos energiahordozókról. Mire jó ez? Egyrészt megfelel az ország karbon vállalásának, másrészt pedig karbonadóval lehetne sújtani azokat az országokat, amelyek késlekednek a klímasemlegességgel.

Mindenekelőtt Oroszországról és Kínáról van szó, az USA két stratégiai ellenfeléről. De nemcsak róluk hanem olyan amerikai szövetségesekről is mint India vagy Szaúd Arábia. Nem véletlenül pokoli rossz a viszony Washington és Rijád között. A Biden adminisztráció stratégiai elképzeléseiben Szaúd Arábiának nem jut hely. Mohamed bin Szalman trónörökös nem is titkolja: várja vissza Trumpot a Fehér Házba. Trump a hagyományos energia lobbi embere, ezért számára a karbonadó olyan kitaláció, amelyet el kellene mielőbb felejteni. A probléma csak az, hogy hosszútávú gazdasági programokról van szó, melyekről ad hoc politikai döntések születnek. Hogy lehet hosszútávú gazdasági döntéseket hozni úgy, hogy teljes a politikai bizonytalanság Washingtonban? Az USA szövetségesei csak reménykedhetnek abban, hogy a nyugati világ vezető ereje a közeljövőben eldönti: merre tovább? Leadership célok nélkül nem tűnik a siker receptjének.

Magyarország és Szlovákia részleges felmentést kap az Oroszország elleni uniós olajembargóból

0

Németország kapitulált az amerikai nyomásra, és ezt követően eldőlt: lesz egységes orosz olajembargó. A brüsszeli Politico értesülései szerint ehhez úgy teremthetik meg a politikai konszenzust, hogy az orosz olajtól leginkább függő Magyarország és Szlovákia részleges felmentést kap.

Szlovákia száz százalékban függ az orosz olajtól, Magyarország pedig mintegy kétharmad arányban. Ráadásul Magyarországon az olajfinomítók is orosz olajra vannak beállítva. Átállításuk nyilván nem lenne könnyű feladat. A magyar kormány mindeddig határozottan ellenállt az orosz olaj bojkottjának. A németek pálfordulása után azonban a helyzet megváltozott az Európai Unióban. Zelenszkij ukrán elnök folyamatosan sürgeti az orosz olaj bojkottját hiszen Putyin jelentős részben ebből finanszírozza méregdrága háborúját Ukrajnában.

Mi lesz a magyar benzinnel?

A legnagyobb magyar finomító Százhalombattán működik. A Portfolionak a MOL emberei elmondták, hogy 80%-ban orosz kevert olajat használnak fel.

Minden változás nagyon lassú és költségigényes. A MOL például szívesen használna az orosz uralihoz nagyon hasonló Arab Light közel-keleti olajat, de ennek olyan magas a kén tartalma, hogy ez technikailag lehetetlenné tenné az átállást.

A magyar kormány mindenesetre jelezte Brüsszelben: politikai okból nem ellenzi az embargót. Kizárólag technikai kifogásai vannak. Ennek megfelelően a brüsszeli bizottság szakértői most olyan közös javaslat tervezeten dolgoznak az orosz olajembargó ügyében, amely maximális figyelembe veszi az egyes tagállamok helyzetét. Ily módon akarják megteremteni a konszenzust az orosz olajembargó ügyében az Európai Unión belül.

Németország nem akadálya az olajembargónak

Az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy német lapnak.

“Jelenleg az orosz bankszektort tanulmányozzuk, különösen a Sberbankot, amely ennek a szektornak a 37%-át teszi ki.” És persze az terítéken van az olajembargó kérdése is.”

Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Unió “ésszerű mechanizmusokon” dolgozik annak biztosítására, hogy az olajembargó a későbbi szankciókba belekerülhessen.

A szankciók prioritása “Putyin bevételének csökkentése”.

Az EB elnöke közvetlenül megvédte a német kormányt azokkal a vádakkal szemben is, amelyek szerint az Oroszországgal szembeni korlátozások bevezetését késlelteti:

“Németország 48 órán belül elfogadta mind az öt általunk javasolt szankciócsomagot”.

Soha korábban az Európai Unió “olyan összetartóan, határozottan és lendületesen nem járt el, mint most”, ebben Berlinnek is nagy szerepe volt – mondta a politikus.

Von der Leyen felvetette, hogy a Moszkvával szemben bevezetett büntetőintézkedések már megtették a hatásukat:

“A szankciók hétről hétre egyre jobban behatolnak az orosz gazdaságba.” Az oroszországi export 70 százalékkal, az orosz bruttó hazai termék 11 százalékkal esett vissza

– mondta.

A szankciók hatására belatható időn belül az oroszországi gazdaság megoldhatatlan problémák elé néz – erről meg van győződve az EB elnöke.

“Ezzel a háborúval Putyin saját országát és népének jövőjét teszi tönkre”

– mondta von der Leyen.

A teljes olajembargót Észak-Korea hadüzenetként értelmezné

0

Erről nyilatkozott Oroszország phenjani nagykövete a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek. Az ügy előzménye annyi, hogy január közepén a nyugati hatalmak konferenciát rendeztek Vancouverben, ahol az olajszállítások csökkentésére szólították fel Kínát és Oroszországot. Jelenleg az a helyzet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 540 ezer tonna nyersolaj szállítását engedélyezi Kínának, és ezenkívül 60 ezer tonna finomított olajat más országoknak. Már ez is csak csepp a tengerben – közölte Alekszandr Matsegora nagykövet. Ha teljes lenne az olajembargó, akkor azt Kim Dzsongun hadüzenetként fogadná.

Természetesen lehet, hogy épp ez Washington célja. 1941-ben a japánok ellen teljes olajembargót vezettek be. Ezt követően indult meg a támadás Pearl Harbor ellen, mely kirobbantotta a háborút az Egyesült Államok és Japán között. Korea azokban az időkben a japán birodalom része volt.

A tankönyvek épp az olajembargóval indokolták meg a hadüzenet nélküli támadást Pearl Harbor ellen.

Mit javasol ezzel szemben Oroszország és Kína? Az úgynevezett kettős befagyasztási programot. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Észak-Korea leállítaná a nukleáris és rakétakísérleteket, cserébe pedig az USA és Dél-Korea nem rendezne nagy hadgyakorlatokat, melyeket Phenjanban közvetlen háborús fenyegetésnek tartanak.

Trump amerikai elnök telefonon rendszeresen egyeztet Hszi Csinping kínai államfővel a koreai helyzetről. Korábban Putyin orosz elnökkel is konzultált erről, de amióta az amerikai-orosz kapcsolatok a mélypontra jutottak, ez megszűnt. Washington nyíltan azzal vádolja Moszkvát: megszegi az olajembargót, melyet pedig maga is megszavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az amerikai hírszerzés szerint Nahodka kikötőjében töltik fel a tankhajókat, melyek aztán más zászló alatt olajat szállítanak Észak-Koreába.

Trump már többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak-Koreát, de a katonák mindeddig sikeresen lebeszélték erről. Mindenfajta katonai akció könnyen nukleáris konfliktussá fajulhatna a sűrűn lakott Koreai-félszigeten, és ennek hatása felmérhetetlen lenne az egész térség számára.

Újabb tankert csíptek el a dél-koreai vízeken

0

Panamai zászló alatt 5100 tonna olaj szállítására alkalmas hajót fogott el a dél-koreai parti őrség. Korábban egy hongkongi hajó járt ugyanígy. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa részleges olajembargót rendelt el Észak-Korea ellen, mely állandóan atomháborúval fenyegeti a világot.

 

Az olajszállító hajók elfogása nyilatkozatháborút robbantott ki Észak-Korea olajembargójáról.

Peking ismét kategorikusan cáfolta Donald Trump amerikai elnök állítását arról, hogy megszegné az olajembargót Észak-Koreával szemben. Korábban az Egyesült Államok elnöke Twitteren azzal vádolta meg Kínát, hogy olajat szállít Észak Koreának az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tiltása ellenére. A határozatot Kína is megszavazta, noha korábban ellenezte az olajembargót Észa-Koreával szemben.

Az amerikaiak azért javasoltak olajembargót a világtól elzárkózó kommunista rendszer ellen, mert Kim Dzsongun szinte naponta fenyegeti a világot atomháborúval. Washington abban bízik, hogy ezzel térdre kényszerítheti Észak-Koreát, amely gyors ütemben fejleszti nukleáris erejét és rakéta-fegyverzetét. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és kérte: Oroszország se szállítson olajat Észak-Koreának. Korábban amerikai hírszerzői jelentések arról számoltak be, hogy Oroszország átvette Kína szerepét Észak-Korea olajellátásában.

„Számomra csak egy dolog fontosabb a kereskedelemnél, és ez a háború”

–nyilatkozta Trump a New York Times-nak. Az Egyesült Államok nemrég közzétett stratégiai elképzelései szerint két ellenfele van az USA-nak: Kína és Oroszország. Trump a választási kampány során azt ígérte: javítani fogja a kapcsolatokat Oroszországgal, de szigorú lesz Kínával a kereskedelmi dömping miatt. Ám a gyakorlatban ennek az ellenkezője történt: újabb szankciókat vezettek be Oroszország ellen, miközben Trump nemrég Pekingben a Tiltott városban ebédelt a kínai vezetőkkel. Ilyen megtiszteltetésre a kínaiak csak nagyon kevés külföldi vezetőt tartanak érdemesnek. Mostanra viszont valóságos nyilatkozatháború alakult ki Trump és Peking között Észak-Korea olajembargója miatt.

Kínában pedig szépen lassan elkezdtek felkészülni arra, hogy nukleáris konfliktus robbanhat ki a koreai félszigeten.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK