Kezdőlap Címkék Morawiecki

Címke: Morawiecki

Orbán ugyanaz

Kevesen emlékeznek már a Horn-kormány és ellenzéke között a földtörvény ügyében kialakult 1997-es konfliktusra. Horn Gyula miniszterelnök a földtörvény olyan módosítását kezdeményezte, amely – szemben ennek az MDF-kormány utolsó törvénye általi megtiltásával – lehetővé tette volna, hogy gazdasági társaságok is földtulajdonhoz jussanak, és ne csak természetes személyek.

Az MDF – akkor már kicsiny ellenzéki párt – népszavazást kezdeményezett a törvényjavaslat ellen, s az ellenzéki pártok – az MDF, a Kisgazdapárt, a KDNP és a Fidesz – rövid idő alatt 300 ezer aláírást gyűjtött össze. A kormány kész volt tárgyalni az ellenzékkel a földtörvény-módosítás kompromisszumos megoldásáról, és Pokorni Zoltánnal, a Fidesz akkori frakcióvezetőjével sikerült is megállapodni. Orbán azonban az ellenzéki pártok közös frakcióülésén mindenkit meggyőzött, hogy nem szabad kompromisszumba belemenni, a kormányt teljes meghátrálásra kell kényszeríteni, meg kell alázni. Így is történt, a kormány visszavonta a törvényt.

Miért idézem ezt fel több mint két évtizeddel később?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány napja bemutatta a Bizottság új, kompromisszumos migrációs koncepcióját. E szerint a déli államokba érkezett menekültek ügyében néhány nap alatt kellene lefolytatni a menekültügyi eljárást, és azokat, akik menedékjogot kapnak, csak azon tagállamok között osztanák el, akik készek őket fogadni. Akik erre nem készek, azoknak a visszautasított menedékkérők kitoloncolását kellene lebonyolítaniuk. Nincs tehát kötelező kvóta, a javaslat tudomásul veszi, hogy a tagországok egy része nem hajlandó menekülteket fogadni.
Orbán – Babiš cseh és Morawiecki lengyel miniszterelnök társaságában – elutazott Brüsszelbe Ursula von der Leyenhez, és azonnal nemet mondott a kompromisszumra

„Hiába nevezik át a kvótát, attól még kvóta marad”

-, mondta a találkozót követő sajtóértekezleten. Nem fogadja el, hogy a menedékkérők egyáltalán beléphessenek az Unió területére, és itt döntsenek a kérelmükről, szerinte a menedékkérelmeket csak az EU határain kívül lehessen benyújtani. Magyarul, az Orbán-kormány mai gyakorlatát kívánja az egész EU-val elfogadtatni.

Orbán ma is ugyanaz, mint huszonhárom évvel ezelőtt. A politikai ellenfelet – akkor a Horn Gyula vezette MSZP–SZDSZ kormányt, ma az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot – teljes meghátrálásra akarja kényszeríteni, nem hajlandó semmiféle kompromisszumra.

Kristálygömb és kávé – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, duplát kérek feketén és egy kristálygömböt. A kávé inni lesz, a kristálygömb jósolni. Ugyanis más eszköz nem áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy tudósíthassunk Manfred Weber holnapi tárgyalásairól, melyet Orbán Viktorral folytat, Budapesten. Amint azt Havasi Bertalan elmondta: a keddi találkozó nem lesz sajtónyilvános, arról utólag, a tárgyaló felek megállapodása alapján adnak tájékoztatást.

Hát, azt értem, hogy maga a találkozó nem nyilvános, senki sem hív tanúkat néhány nehézlovassági becsületsértés váltásához, mert attól azért nem tartok, hogy semmitmondó bájcsevegésbe fulladna az eszmecsere, de normális körülmények között a felek a verekedés végén kezet fognak, és kiállnak a nyilvánosság elé elmondani együtt, mire jutottak. Ha nem, hát nem – viszont ez esetben akár ma is tudósíthatnánk a holnapi találkozóról, nem volna semmi különbség, hiszen holnap épp úgy nem foguk tudni semmit a tényekről, mint ma. Maximum prófétálhatunk, de azt már Jónás is rühellé, habár a felsőbb hatalmak cethal útján meggyőzték, hogy mégis menjen dolgozni Ninivébe… Nem kell nekünk cethal, ne legyen rá szükség, nézzük meg, mit tudunk – egyelőre?

Egyelőre azt tudjuk, hogy tegnap Orbán Viktor Lengyelországban járt, elvileg azért, mert a Varsó melletti Wesolában ünnepséget rendeztek annak alkalmából, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország húsz, Szlovákia pedig tizenöt éve csatlakozott a NATO-hoz. Beszédet is mondott, ami túlzás nélkül állíthatom, az euroatlanti kultúra második legsemmitmondóbb szónoklata volt. Azért csak a második, mert az aranyérmes Cargill ezredes megszólalása Yossarian századában, a 22-es csapdájából, ő ugyanis azt mondta:

„Katonák. Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek a tisztjei ezt elmondhatnák magukról. Gondolkozzanak ezen.”

Ha Orbán a beszédébe beleszövi ezt a bölcsességet, valószínűleg senki sem vette volna észre – de hát mit mondott, ha nem ezt?

Nos, az eseményen tartott beszédében Orbán Viktor kiemelte: a katonai missziókat azért vállalják, hogy ott és azok kapják meg a segítséget, ahol és akiknek szüksége van rá. „Ha mi nem visszük oda idejekorán a segítséget, akkor a problémák jönnek el hozzánk” – fogalmazott.
A miniszterelnök köszönetet mondott a visegrádi országoknak, amiért segítettek megvédeni Magyarország déli határát a migránsoktól.

Emlékeztetett: az észak-atlanti szövetség azzal a céllal jött létre, hogy békét, biztonságot, stabilitást és jólétet teremtsen előbb az atlanti térségben, majd az egész világon. „Ezt akarjuk megőrizni ma is”, továbbá elvinni azoknak is, akik jelenleg polgárháborús körülmények között élnek – mutatott rá.

A kormányfő szerint „katonáink nehéz küldetésekben is megállták a helyüket”.

Orbán Viktor hangsúlyozta: hosszú évtizedek óta nem kellett szembenézni olyan zavaros nemzetközi helyzettel és terrorfenyegetéssel, mint manapság, de „nemcsak szavakkal veszünk részt” a terrorellenes küzdelemben, hanem katonáinkkal is. Magyarországról ma 692 katona szolgál a világ különböző pontjain, és hamarosan újabb 130 katona csatlakozik hozzájuk – közölte.

Mint mondta, olyan szintre akarják fejleszteni a hadsereget, hogy meg tudja védeni Magyarországot és a NATO-ban is megállja a helyét.

Hát, ezeknek a kijelentéseknek a logikai értéke tart a nullához, nagyjából azt mondta, amit mindig is szokott, egy kijelentése tarthat számot némi érdeklődésre, az, amit a hadsereg fejlesztéséről tett, de ez is inkább hangzik magyarázatnak, különösen mostanság, mikor Trump elnök igen erősen szorgalmazza a tagállamok önerejű fejlesztéseit a NATO-n belül.

Rendben, és tényleg csak ezért ment Varsóba?

Nem, nem csak ezért. Ha már ott volt, kitüntette Kornel Morawieckit is, a szejm korelnökét, átadta neki a „Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal” polgári tagozatú kitüntetést a Magyarország iránti szolidaritása és következetes kiállása, valamint a magyar-lengyel politikai kapcsolatok erősítését szolgáló tevékenysége elismeréseként. Ez lehetne udvariassági gesztus is, nem több, de az átadás alkalmával szólt pár szót, melyeket lehet, hogy nem a kitüntetettnek, sőt, nem is a szejmnek szánt – azt mondta, annak idején magyar fiatalokként Morawieckire és bajtársaira figyeltek, és amikor nekik is el kellett dönteniük, mennyire legyenek radikálisak, úgy határoztak, olyan radikálisak lesznek, mint Morawiecki és szervezete, mert „aki falakat akar bontani, annak előbb el kell menni a falig”, ahogy Morawieckiék is tették.

Érdekes gondolat attól az embertől, aki főművének utóbbi időben egy határkerítést, vagyis majdhogynem falat tekint.

Akkor most építjük a falat, bontjuk a falat vagy elmegyünk a falig?

Mindenképpen, amint látom, a magyar miniszterelnök szaktekintélynek számít falbontásos ügyekben, kordont is bontott régebben. Van egy másik ismerősöm, aki szintén kiváló falbontó, de ő nemrég kapott szakmai érdemei elismeréseként öt év letöltendőt Kőhidán, szóval veszélyes egy mesterség ez, miniszterelnök úr, csak óvatosan, halkan dolgozzon és a főtárgyaláson tagadjon mindent.

Hát, akkor a kiskacsa megfürdött a fekete tóban, elment Lengyelországba, ott furcsákat mondott és hazajött. Most szerintem készül a holnapi mérkőzésre, döngeti a homokzsákot, erősít.

És itthon mi történt időközben? Csupa-csupa szívvidító apróság, például nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Trócsányi László igazságügyi miniszter. Ez azért fontos, mert mintha az ő szavaiban is üzenet bujkálna, titkos üzenet száll a széllel, a Néppárthoz jut el még ma éjjel…

Azt mondta ugyanis, miszerint:

„Európának egy erős Európai Néppártra, a Néppártnak pedig egy erős Fideszre van szüksége.”

Ezzel még sokat nem mondott, maximum a mondat második felében kételkedik, aki figyelemmel kísérte az elmúlt hetek eseményeit.

„A Néppárt egy nagy család, amelyben sok irányzat működik, és ezek néha összeütköznek.”

Hogy is mondja a Hamlet?

„Több mint rokonság, s nem éppen rokonszenv”.

„Nincs B-terv a Fidesz kizárása esetére, és mindig szomorú, amikor válásra kerül a sor egy családban, mert minden válás fájdalmas, és rendszerint senki sem nyer rajta.”

Nem akarunk mi válni, csak muszáj lesz, ahogy nézem. De a legnagyobb okosság csak most következik:

„Nem Juncker személyét támadtuk, hanem a Bizottság véleményvezéreinek rossz döntéseit.”

Tetszik érteni? Az az ember a plakáton, az ott úgy néz ki, mint Juncker, tökéletesen hasonlít rá, de nem Juncker, sőt, nem is ember, az ott a Bizottság véleményvezérei által hozott rossz döntések halmaza, igazán nem tehetünk róla, hogy ausgetippelt a Junckerre hasonlít.

És egyáltalán: kinek hisznek maguk, nekem, vagy a szemüknek?

Az interjú többi részében a bíróságok függetlenségét magyarázta, mint egy különösen gyenge bizonyítványt, az igen megható és mondhatni perdöntő érv volt részéről, mikor kijelentette, hogy nyugodt ez ügyben a lelkiismerete. Nézetem szerint ez idegrendszer kérdése, jó egészséget, uram, azonban reális tények esetében ezt nem találom fontosnak. Bár örvendek jó közérzetének.

Hát kérem, ilyen szellemi és morális szinten készülődik a magyar kormány a holnapi, rejtelmes találkozóra, melyen annyi minden eldőlhet: ha ugyan eldől.

Ugyanis, hogy igazából mi történik majd holnap, azt csak akkor fogjuk megtudni, ha az orrunkra kötik.

És csak akkor, amikor a résztvevők hajlandóak megszólalni.

Az igazi az lesz, ha majd ketten kétfélét mondanak…

Na, akkor is kelleni fog majd a kristálygömb.

Pillanatnyilag más, használhatóbb eszközünk a tudósítás céljára nincsen.

Lengyel holokauszttörvény: újratöltve

Fél évvel azután, hogy a nemzetközi tiltakozás ellenére a lengyel parlament elfogadta a kétértelmű holokauszttörvényt, szerdán Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: újra megvitatják a törvényt, mely megfogalmazása szerint nem érte el a célját.

A lengyel holokauszt törvény tagadja a lengyelek bármiféle felelősségét a zsidók kiirtásában, három éves börtönbüntetésre is ítélhetnek valakit, ha erről beszél vagy ír.

A második világháború idején Lengyelország területén működtek a haláltáborok, melyekben a nácik többmillió zsidót öltek meg. Lengyelországban élt a világ legnépesebb zsidó közössége a második világháború előtt. Közülük nagyon kevesen élték túl a holokausztot. Sok zsidót nem a haláltáborokban, hanem azokon kívül öltek meg, és ezekben a gyilkosságokban helyi milíciák is részt vettek. Voltak pogromok Lengyelországban – még a második világháború után is.

A radikálisan jobboldali lengyel kormánypárt, a PiS erről hajlamos megfeledkezni. Még Netanjahu miniszterelnök bírálatára sem változtattak a holokauszt törvény szövegén. Pedig a lengyel miniszterelnök tavaly Budapesten

megígérte Izrael kormányfőjének, hogy semmifajta engedményt sem tesznek az antiszemtizmusnak Lengyelországban.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök most azzal indokolta a törvény újabb megvitatását, hogy az nem érte el a célját.

Hogy mi változott a tavalyi, budapesti ígéret óta? Az például, hogy Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország politikai rendszerének irányítója súlyosan megbetegedett. Varsói hírek szerint leukémiában szenved, és orvosai nem sok jóval biztatnak. Megindult tehát a harc a hatalomért, melyben Mateusz Morawiecki miniszterelnök az egyik esélyes. Ezért is tartotta fontosnak, hogy személyesen jelentse be a holokauszt törvény felülvizsgálatát Lengyelországban.

Morawiecki budapesti zarándoklata lehet, hogy hiábavaló volt

0

A tekintélyes Hungarian Spectrum blog szerzője Balogh S. Éva a Független Hírügynökséget idézi a lengyel kormányfő nemrégi magyarországi látogatása kapcsán. Szerzőnkre, Sikorskyra hivatkozva azt a következtetést vonja le, hogy a pragmatikus Orbán tétovázás nélkül cserben hagyja Lengyelországot, ha ez az érdekeinek megfelel. „Lehet, hogy már meg is tette” – véli Balogh.

MORAWIECKI’S PILGRIMAGE TO BUDAPEST: IT MIGHT HAVE BEEN IN VAIN

(…) It is true that Orbán subsequently gave a lengthy interview to Poland’s public television station in which he assured his audience that “Hungary stands by Poland,” whatever that means. Yet there are signs that the Poles don’t really trust Hungary as an ally. The spokeswoman of the liberal Nowoczesna, a liberal party, said in a radio interview: “I was just stunned; our diplomacy hasn’t changed at all. We entrust our security to Hungary, who sides with Russia. It is sad that we had to go to Hungary for Orbán’s veto, which at the end we didn’t get.”

The most detailed analysis of current Polish-Hungarian relations appeared in Független Hírügynökség. The article is simply signed as “Sikorsky,” although I suspect the author is Hungarian, someone who seems to be thoroughly familiar with Polish as well as Slovak and Czech affairs. In his opinion, the Czechs and Slovaks believed that Morawiecki’s trip to Budapest was first and foremost “a message to Brussels” that Hungary stands squarely behind Poland, and that was most likely the expectation of the Polish government as well. The new government spokesman, Michał Dworczyk, told the Polish Press Agency (PAP) that the dispute between Warsaw and Brussels will be “among the most important items on the agenda.” In fact, he pretty well admitted that it was the real purpose of the meeting. The Polish prime minister wanted to have assurances of a solid alliance before he faced the European Commission.

After Orbán’s silence, several commentaries appeared in the Visegrád countries, among them one in the Slovak Pravda, in which Ivan Drábek reminded people that the leaders of PiS haven’t forgotten Orbán’s duplicity when, instead of keeping his promise to Poland to block the reelection of Donald Tusk, he actually supported Tusk’s appointment as president of the European Council. The Polish Gazeta Wyborcza’s editorial also considers Hungary an unreliable ally. According to the author, Poland needs an ally that would be a reliable partner in the long run against both Russia and Germany. A Hungarian commentator in Népszava in a different context talked about Morawiecki and Orbán as two fantasts. Such a designation might be true of the Poles, who dream of being a great power between Russia and Germany, but it is certainly not true of Orbán, who is an unsentimental pragmatist. If he decides that it is not in his interest to support Poland, he will abandon the country without a second thought. He might already have done so.

A blogbejegyzésben idézett cikkünket itt találja:

https://fuhu.hu/urom-az-oromben-lengyel-ketelyek-orban-szavahihetoseget-illetoen/

Ez volt ma – 2018. január 5.

0

Tao-perek: fény az alagút végén

A Felcsút a támogatási rekorder. MTI Fotó: Kovács Tamás

Napokon belül megkaphatják a kötelezett szervezetek is a jogerős határozatot, amelynek alapján ki kell adniuk a sportcélú tao-befizetésekkel kapcsolatos adatokat. A Kúria a határozat írásba foglalását követően a dokumentumokat az előírásoknak megfelelően még tavaly elküldte az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnak – válaszolták a Független Hírügynökségnek írásban.

Ligeti Miklós, a pernyertes Transparency International (TI) jogi igazgatója a FüHü-től tudta meg a hírt. Mint mondta, amikor december közepe előtt érdeklődtek, azt a választ kapták, hogy még nincs írásba foglalva a határozat. (A Kúria ezzel jócskán túllépte a törvényben előírt 15 plusz 8 nap postázási határidőt.) Az első fokon eljáró bíróság az iratokat ezután elküldi a peres feleknek, így a TI-nek.

A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a társasági adóból (tao), mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben.

Kiderülhet, mikor lesz a választás

MTI Fotó: Vajda János

A törvény miatt április elseje kiesik, hiszen idén akkor lesz húsvét. A határidők betartását figyelembe véve, Áder János legkorábban hétfőn jelentheti be a választás időpontját, hiszen onnantól számítva 90 nap múlva lesz április 8-a, a legkorábbi lehetséges időpont.

Korábban április 8-ai dátum merült fel.

A törvény szövege szerint

„A VÁLASZTÁST ÚGY KELL KITŰZNI, HOGY A MAGYARORSZÁGI SZAVAZÁS NAPJA A KITŰZÉS NAPJÁT KÖVETŐ HETVENEDIK ÉS KILENCVENEDIK NAP KÖZÉ ESSEN”.

Emellett a választást vasárnap kell megtartani, és nem eshet húsvét vagy pünkösd vasárnapjára.

Az előző országgyűlési választás április 6-án volt.

Simicskát is harcba hívta Orbán Soros ellen

A valóságnak gyakran élénkebb a fantáziája, mint a legjobb forgatókönyvíróé. Simicska Ádám, Simicska Lajos fia osztotta meg az itt látható a levelet a Facebookon, amelyből kiderül, hogy Orbán Viktor Simicska Lajostól is kért pénzt a Soros György elleni harcához.

Attól a Simicskától, aki valamikor a barátja volt, kollégiumi szobatárasa, üzlet- és harcostársa. És aki mostanság Orbán elsőszámú közellenségének számít.

Ilyen levelet egyébként a hivatalos közlések szerint azok a magyar állampolgárok kaptak, akik felhatalmazták a kormányt, hogy kapcsolatban maradhassanak vele.

Nem tudni, hogy Simicska viccelt-e Orbánnal és jelezte, hogy kapcsolatban akart maradni vele. Gyanítható, hogy nem.

Ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy a Fidesz sokszor emlegetett mozgósító csodafegyvere, a Kubatov-lista megérett a frissítésre.

Lengyel kételyek Orbán szavahihetőségét illetően

A karikatúra forrása: Financial Times

Habár a szerdai lengyel-magyar kormányfői találkozón szép szavak és nagy ígéretek hangzottak el, mégsem volt felhőtlen a boldogság a lengyel fél részéről. Ugyanis Orbán Viktor pont azt a témát nem vetette fel, amely miatt Mateusz Morawiecki eredetileg Budapestre jött: a Varsó melletti kiállást Brüsszel ellenében.

Kétségtelen, hogy mind a magyar, mind a lengyel kormánypropaganda nagy sikerként könyvelte el a szerdai Morawiecki-Orbán-találkozót. A központi témát egyértelműen a migrációs válság és a kvóták elutasítása uralta, amelyet sem Budapest, sem Varsó nem fogad el. Mateusz Morawiecki egyenesen odáig ment, hogy visszaidézte Orbán Viktor korábbi szavait: a közép-európai országoknak joguk van megválasztani, hogy kikkel szeretnének együtt élni. Ugyanúgy hangoztatta, hogy hasonlóan látják a világot és mindketten

„hiszünk az Európai Unió értékeiben, közösen szeretnénk azokat építeni”

Martin Schulz üzent Orbánnak: az EU nem szupermarket

A magyar miniszterelnök részt vett a bajor CSU konferenciáján, amelyet két nappal

Orbán és Schulz
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

azelőtt tartottak, hogy újra kezdődnének a koalíciós tárgyalások Berlinben a CSU testvérpártja, a CDU és a szociáldemokraták között.

A Bild Zeitung arról kérdezte a szociáldemokraták vezetőjét, hogy mit gondol Orbán meghívásáról a CSU-konferenciára? Szerinte Horst Seehofernek, a CSU vezetőjének emlékeztetnie kellene Orbán Viktort arra, hogy az Európai Uniónak vannak törvényei, amiket be kell tartani. Schulz szerint a menekültkvóta ügyében Orbán szembe megy az Unióval, pedig csak 1920 menekültet kellene Magyarországnak befogadnia. Azt mondta: Orbán Viktor veszélyes logikát követ.

A CSU persze nem véletlenül hívta meg Orbán Viktort a csúcstalálkozóra, mert jelezni kívánta mind a szociáldemokratáknak, mind pedig Angela Merkelnek, hogy a menedékkérők ügyében a nézetei radikálisan különböznek a másik két párt elképzeléseitől.

Irán a CIA-t és a Moszadot vádolja a tüntetések szervezésével

MTI/AP/Ebrahim Norúz

Több mint húsz halottja és számtalan sebesültje volt a tüntetéssorozatnak Iránban. Ali Hamenei ajatollah, az ország valódi vezetője korábban is külföldi szálakat vélt felfedezni a megmozdulások mögött, az iráni főügyész most sokkal konkrétabb volt.

Mohammad Dzsafar Montazeri szerint egy Michael Andrea nevű CIA-ügynök szervezte a tüntetéseket, egy másik, meg nem nevezett férfi társaságában, aki szerinte az izraeli Moszad embere. A főügyész szerint egy kis csoportot hoztak létre ők ketten, és azután ez a csoport szervezte meg a tüntetéseket Irán nagyvárosaiban. A főügyész le is vonta a következtetést: az USA, Izrael és Szaúd Arábia áll emögött.

Amerikai szégyenlista a vallás üldözéséről a világban

Az amerikai külügyminisztérium
Forrás: Wikimedia Commons

Tíz állam szerepel a listán, de Pakisztán különleges megfigyelés alatt áll – közölte a külügy szóvivője Washingtonban. Donald Trump épp most döntött úgy, hogy megvonja annak a segélynek a nagy részét, amelyet eddig Pakisztán a terrorizmus elleni harcra kapott Amerikától. Pakisztánon kívül Kína, Eritrea, Irán, Mianmar, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szudán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán szerepel a listán.

A vallási tolerancia ügye a világban rosszul áll, hiszen Afrikában, a Közel-Keleten vagy Ázsia nagy részén egyre kevésbé tolerálja a többség a kisebbség jogát arra, hogy más vallást kövessen. Ferenc pápa, aki nemrég a listán szereplő Mianmarban járt, is felemelte már a szavát mindenfajta vallásüldözéssel szemben.

Visegrád és migránsügy – erről beszélt Orbán és Morawiecki

0

Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök miután megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, sajtótájékoztatón azt mondta: a visegrádi országok fontos részei az uniónak, hozzájárulnak gazdasági növekedéséhez és stabilitásához.

Hiszünk az EU-ban, az európai uniós értékekben, közösen szeretnénk az EU-t építeni – hangsúlyozta.

A lengyel kormányfő elmondta, teljes egészében egyetértenek a magyar állásponttal a migránsválsággal kapcsolatban.

A szuverén államok polgárainak joguk van eldönteni, kikkel akarnak együttélni – tette hozzá Mateusz Morawiecki.

A közép-európai gazdasági modellek működnek, a térség országai stabilizáló szerepet játszanak az Európai Unióban, ezért ennek megfelelő súllyal szeretnének beleszólni az unió ügyeibe – mondta Orbán Viktor ugyanazon a sajtóértekezleten.

A magyar miniszterelnök közölte: míg térségünk országainak gazdaságai működnek, az unió bevándorláspolitikája látványos kudarcot vallott.

A határokat továbbra is meg kell védeni, a migrációt meg kell állítani, és a segítséget kell oda vinni, ahol szükség van arra – szögezte le.

Orbán Viktor rámutatott: a két ország kapcsolatának homlokterébe a nagy projektekkel kapcsolatos együttműködések kerülnek a jövőben. Ezek közül kiemelte az észak-déli irányú energetikai és közlekedési infrastruktúra fontosságát.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK