Kezdőlap Címkék Kúria

Címke: kúria

A Momentum új lehetőséget ad az Alkotmánybíróságnak

Újra az Alkotmánybíróság elé vitte a Fidesz félrevezető aláírásgyűjtésének ügyét a Momentum, ezzel lehetőséget biztosítva az Alkotmánybíróságnak, hogy javítsa korábbi hazugságát.

A Momentum videófelvétele és választási kifogása alapján a Kúria április 26-án kimondta, hogy a Fidesz a választópolgárok félrevezetésére alkalmas módon gyűjtött aláírást. A Kúria ezen döntését egy héttel később az Alkotmánybíróság arra hivatkozva semmisítette meg, hogy választási időszakban nem tilos más adatokat is gyűjteni a választóktól. Az Alkotmánybíróság indoklásával az a baj, hogy a Momentum kifogása nem arról szólt, hogy a Fideszes aktivisták más adatokat is gyűjtöttek, hanem arról, hogy ezzel kapcsolatban téves tájékoztatást adtak: azt mondták, hogy az EP-választások ajánlóívét íratják alá, miközben a szimpatizánsgyűjtő ívet töltötték ki.

A Momentum szerint egyértelmű, hogy az Alkotmánybíróság szándékosan értelmezte félre a Momentum és a Kúria indoklását, hogy egy valótlan tényállással elutasíthassa az ügyet. Ezért a Momentum újra az Alkotmánybíróság elé vitte az ügyet, hogy javíthassák korábbi, minden bizonnyal szándékos tévedésüket. Az ügyet az Alkotmánybíróság csütörtökön befogadta, és jövő héten fog dönteni róla.

A történethez kapcsolódóan fontos, hogy a kúriai döntést elutasító alkotmánybírósági indoklást Varga Zs. András jegyzi előadó alkotmánybíróként, aki a HVG információ szerint befutó jelölt lehet a közigazgatási bíróságok élére. Így valószínűnek látszik, hogy Varga Zs. András belső kampányának részeként torzította el a tényeket, hogy az őt esetleg bírósági elnökké választó fideszes parlamenti többségnek kedvező döntést hozzon az Alkotmánybíróság.

A Momentum teljes alkotmányjogi panasza megtekinthető ezen a linken.

Egyenlő kampányfeltételeket követel az MSZP a pártoknak

Közterületen álló villanyoszlopokra helyezi ki plakátjait péntektől az MSZP-Párbeszéd szövetség. Mivel továbbra sem egyértelmű, hova, mit és mennyiért lehet kitenni, tiszta és minden pártra egyformán vonatkozó feltételekre van szükség – jelentette ki Őrsi Gergely.
Négy hónapos jogi buzavonára volt szükség ahhoz, hogy a közterületen álló villanyoszlopokra díjfizetés nélkül helyezhesse ki választási plakátjait az MSZP – ismertette a párt januárban indított jogérvényesítési eljárásának eredményét Őrsi Gergely. Az MSZP budapesti alelnöke a Nemzeti Választási Iroda előtt tartott sajtótájékoztatóján azonban hozzátette, nem megnyugató a helyzet továbbra se: tulajdonjogilag zavaros,  melyik villanyoszlop kihez tartozik. Elfogadhatatlannak tartják, hogy most már évente módosítják a választási törvényt, legutóbb múlt szeptemberben, és a kapcsolódó jogszabályokat. “Azt követeljük, minden választási kampány előtt minden jogszabály legyen világos, hogy a pártok tudják, milyen feltételekkel hova és mit szabad kihelyezniük” – hangsúlyozta. Hivatalos oszlopkatasztert követelnek, azt, hogy a nemzetközi tulajdonú energetikai cégek nyilvánítsák ki, folytathatnak-e kampányt a tulajdonukban álló felületeken: ne ködösítsenek, ne  hivatkozzanak bonyolult használati szerződésekre.
A bizonytalanság ellenére megkezdik a közterületi kampányt, ahogy a Fidesz már megtette. Mivel a Kúria az MSZP beadványát elfogadta, követelik az igazságos, mindenkire vonatkozó, pártfüggetlen feltételek biztosítását.

Gyurcsány Ferenc levelét megírta

Gyurcsány Ferenc arra szólítja fel Németországot, hogy az Orbán kedvéért ne kockáztassa az európai értékeket írja Gyurcsány a FAZ, német konzervatív lapban.

Emlékeztet arra, hogy a magyar kormány meg akarja honosítani nálunk a gyűlölet kultúráját: „Akkor lehetsz jó magyar, ha egyetértesz a hatalom politikájával, történelemértelmezésével, és általában mindennel, amit ő mond. Ellenkező esetben nem vagy magyar, sőt egyenesen hazaáruló a titulusod. Brüsszel ellenség, viszont Moszkva imádat tárgya. Jó keresztényként nem lehet segíteni a menekülteknek, ezért egy új törvény értelmében büntetés jár. Macron ellenség, Erdogan jó barát. Bűnözőkké avanzsálták a hajléktalanokat, a civil szervezeteket az ország ellenségeinek nyilvánítanak. Elűzték a CEU-t, éppen a Tudományos Akadémia önállóságát van soron.

A Kúriát, a Legfőbb Ügyészséget és a Számvevőszéket Orbán barátai vezetik. Szabad sajtó szinte már nem is létezik.

Nem azt várja a németektől, hogy azok az ellenzék csatáját megvívják – írja Gyurcsány -, a Fideszt itthon kell legyőzni a választásokon a többség megszerzésével. Akkor is, ha a választási rendszerben számos az ellenzék számára hátrányos akna lett elhelyezve.

Nem nehéz elvakítani egy népet, a lelkét és az erkölcsét túszul ejteni – ezt a németek pontosan értik a történelmük miatt, csak éppen az ideológia markában tartja  Magyarországot.

A német vezetés különböző megfontolások miatt mégis elnéző Orbánnal szemben és ez több mint kiábrándító. Taktikáznak, noha pontosan tudják, hogy emiatt egész Európa veszélybe kerül. Kérdés az: megéri mindent feladni a német autógyárak érdekeiért és a Néppárt többségéért?

Megtanulhattuk volna nem szabad játszani a történelemmel, mert Németországban mindenki tisztában van vele, hogy az hová vezet.

Hazudik a muzsikaszó…

…mondja a valamikor népszerű, mára érdemei szerint elfeledett nóta szövege. Hát, a muzsikaszó csak hazudjék ha bír és úgy gondolja, ez a helyes, neki szabad – az MTI-nek mostantól nem. Eltiltotta tőle a bíróság. Mégpedig sem nem az elsőfokú, sem nem a másodfokú, hanem a Kúria: ami ellen apelláta nincs, maximum Strasbourgban lenne támadható.

De megnézném a Nemzetközi Bíróságot, ahogy befogadja az MTI igényét a hazugsághoz való jog érdekében. Az eljárást is, nem sajnálnám a költséget, időt, kimennék végigülni – no, de egy ilyen keresetet be sem fogadnak. Tiszta haszon, megmarad a pénzem. Hanem hát lássuk, pontosan miről is van szó!

Arról, hogy harmadfokon is a Magyar Helsinki Bizottságnak adott igazat a bíróság az MTI Országos Sajtószolgálatával (OS) szemben. A bizottság 2017 decemberében indított sajtó-helyreigazítási pert „az MTI Országos Sajtószolgálata által közzétett, a Kormányzati Kommunikációs Központtól származó hazug és sértő közlemény miatt”.

„A Fővárosi Törvényszék tavaly januárban meghozott elsőfokú ítéletében megállapította, hogy az OS-en közzétett közleményekért az MTI is felelősséggel tartozik, és valótlan közlemények esetén helyreigazításra kötelezhető. A később másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezzel egyetértett, és helyreigazításra kötelezte a közmédiát, akik ezt követően a Kúriától kérték a precedens értékű ítélet felülvizsgálatát. A tegnap kézbesített felülvizsgálati ítélet azonban fenntartotta a jogerős döntést, és ezzel eldőlt: mindenféle felelősség nélkül az MTI OS sem terjeszthet valótlan tényeket” – írja a bizottság honlapja.

Ide idézném magát a hazug közleményt is a pontosság kedvéért, de nem tehetem: hiszen most már jogerősen is tilos terjeszteni, ha másról nem is, de erről aztán maga a Kúria mondta ki, hogy maszlag, beléndek, szó se essék róla.

Akkor lássuk apróra, mi történt

Azt sokan tudják, hogy létezik az MTI, a Magyar Távirati Iroda, a legtöbb hír bizony manapság is tőlük származik, főként, hogy 2010-ben ingyenessé tették a hírszolgáltatás nagy részét. Akkor át is szervezték, berakták az MTVA alá, a hajdani óriási cégnek mára csak az árnyéka maradt, az is haloványan. Az ott dolgozók zömét 2011-2012-ben áthelyezték az MTVA-ba, sokat idővel ki is rúgtak, csak pár tucatnyi ember maradt az MTI-ben. Ők birkóznak minden nap a már nem is olyan hatalmas hírözönnel – ugyanis leépítették a vidéki tudósítók hálózatát is, a külföldi hálózat is haldoklik. (2015-ben jött egy újabb átszervezés, de ez a lényegen már nem változtatott.) Szakmai szempontból ugyan sok alkalommal rá van utalva az ember, de – főleg a hihetetlen gyakorisággal előforduló fordítási hibák miatt – bizony nem árt ellenőrizni a külföldi híreiket.

A belföldi más tészta. Azokkal meg az a baj, hogy tendenciózusak, elfogultak a kormány mellett – naná, majd pont tárgyilagosak lesznek! – és hát nem is teljesen megbízhatóak. Mármost azonban az Országos Sajtószolgálatnak – melyet szintén az MTI üzemeltet – egyáltalán nem lenne szabad köze legyen a hírszerkesztéshez.

Annak az (lenne) a dolga, hogy ha egy közszereplő vagy egy egyesület, párt, közösség nyilvánossá akar tenni valamit az MTI hírhálózatában, akkor azt változtatás nélkül közzétegye, ám a hírektől elválasztva, külön, hogy így is lehessen látni: ez nem hír, ez közlemény, és a feladója álláspontját tükrözi, ami nem feltétlenül áll összhangban a rideg tényekkel.

Hát ez nincs teljesen így. Egyfelől, az OS nem fogad el olyan közleményt – senkitől sem – amelynek szövegében a kormányt, a közmédiát, a miniszterelnököt, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot vagy a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt egyáltalán a legkisebb bírálat is érhetné: ilyenkor az érintettek személyiségi jogaira hivatkoznak (az intézmények esetén is, ami közjogi abszurdum, de mindegy). Ellenben, mint esetünkben is történt, ha a bírálat, illetve sokkal inkább rágalom a kormány felől érkezik mások felé, az könnyedén átfut minden szűrőn, sőt, a Helsinki Bizottság esetében még az MTI hírei közé is bekerült.

Ez azt jelenti, hogy az OS kimutathatóan szerkesztői tevékenységet végez a közlemények tekintetében.

Nem lenne neki szabad, de végez.

No, ha ezt teszi, akkor viszont felel is a közreadott információk igazságtartalmáért. Normális esetben, ha nem szerkesztgetnék, válogatnák a közleményeket, maximum híresztelésnek minősülne a közreadásuk jogi szempontból, így sokkal kisebb volna az OS-t üzemeltető MTI felelőssége is, aminek legnagyobb része a feladókat terhelné – hiszen a papír sem felelős azért, mit írnak rá – de így, hogy szerkesztői tevékenység zajlik (voltaképpen szabályellenesen), hát bizony az MTI felel azért is, igaz-e, amit az OS közzé tesz, avagy sem.

Ilyen alapon érvelt a Helsinki Bizottság azzal a bíróságon, hogy az lehetetlen, hogy az MTI egyrészt válogat a közlemények között, másrészt semmilyen jogi felelősséget sem visel a döntéseiért. Vagyis ha cenzúrázzák a közleményeket, akkor a valótlan tényeket tartalmazó közleményeket is kötelesek helyreigazítani. Az MTI viszont továbbra is azzal érvelt, hogy ők nem szerkesztik a közleményeket. A bíróság szerint viszont igenis szerkesztést végeznek, így felelősek a közlemények tartalmáért, a valótlan híreszteléseket kötelesek helyreigazítani.

Hát, ez a kérdés egyelőre eldőlt, és nem irigylem a bírákat sem első, sem másodfokon, de a Kúriánál sem.

Ugyanis nagyon kényes döntést kellett meghozniuk. Az adott – rágalmazó – közlemény és hír esetében ugyanis miután bebizonyosodott, hogy hamis, csak két felelőst jelölhettek volna meg. Vagy az MTI-t, amint történt – vagy a Kormányzati Kommunikációs Központot, tehát a közlemény feladóját.

Indirekte Magyarország kormányát tehát.

Meg is értem, hogy inkább az MTI lett a felelős.

Ugyan az is csoda, hogy egyáltalán lett felelős az ügyben – ezt szerintem főleg az elsőfokú ítéletnek köszönhetjük.

Hát, így állunk sajtóval, igazsággal mostanság és mifelénk.

Hazudik a muzsikaszó, mert az MTI már nem hazudhat.

Bár attól még szerintem fog.

Megzavart közállapotok

Felmentette a Kúria a menekülteket rugdaló László Petrát, akit a szegedi bíróság korábban vétkesnek talált és három év próbaidőre bocsájtott. A Kúria most úgy ítélte meg, hogy 2015 szeptemberében a gyermekével a karján menekülő szír férfi felrúgása csupán szabálysértésnek minősül, ez pedig két év elteltével elévült.

A Kúria a döntését arra alapozta, hogy nem a terhelt (László Petra) magatartása sértette helyben a közösség nyugalmát, hanem a több száz bevándorló rendőri intézkedéssel szembeszegülő, káoszt előidéző rohama. Amikor a terhelt (László Petra) ebbe a mások által megzavart közállapotba beavatkozott, nem vált előidézőjévé a zűrzavarnak, helytelen reakciójával az események sorából nem tűnt ki, nem volt kihívó.

A Kúria ezzel a mostani ítélettel tehát azt üzente a nyilvánosságnak, hogy László Petra, vagy bárki más a jövőben nyugodtan rugdalhat menekülteket, s mivel a döntés nyilván precedensértékű, hajléktalanokat, szegényeket, és mindenkit, akinek anyagi viszonyai nem engedik meg, hogy magánrepülőgépen vigye Amerikába a cicáját gyógyíttatni. A menekülteket és más elesetteket rugdaló személynek a mostani verdikt értelmében csupán arra kell ügyelnie, hogy ezt a tevékenységét megzavart közállapotok közepette, és ne békés viszonyok között hajtsa végre.

Menekült gyereket rugdosni nem kell félnetek…

Legalábbis Magyarországon, a Kúria szerint. Bűncselekmény állítólagos hiányában ugyanis felmentették László Petrát, aki Röszkénél operatőrként dolgozott 2015. szeptemberében és felrúgott egy kisgyermekkel a kezében futó férfit, egy kislányba meg belerúgott.

A Kúria szerint az első- és másodfokon eljáró bíróságok tévesen állapították meg bűnösségét és ítélték el. A Kúria közleménye szerint az operatőr cselekménye – „kihívó közösségellenesség hiányában” – nem valósította meg a garázdaság vétségét.

Azt azonban még a Kúria is úgy vélte, hogy a rugdosás jogtalan, erkölcsileg is helyteleníthető és törvény által szankcionált magatartás volt. Csak éppen szerintük ez mindössze a rendzavarás szabálysértési tényállását merítette ki. A szabálysértés pedig már elévült, ezért az eljárást meg kellett szüntetni. Oszt jó napot!

Az indoklásban még az is olvasható, hogy László Petra „helytelen reakciójával az események sorából nem tűnt ki, nem volt kihívó”.

A Szegedi Törvényszék tavaly októberben – akkor még jogerősen – garázdaság vétségében bűnösnek mondta ki, és három évre próbára bocsátotta az operatőrnőt.

Aki akarja, megnézheti, hogyan kell belerúgni egy kisgyerekbe, ami „nem” bűncselekmény:

Politikai nyomásra fenyegetőznek a Kúria költöztetésével?

„Ez katasztrófa, szakmaiatlan és ennek a kurzusnak a totális vakságára utal” – összegezte a véleményét a Kúriai Esztergomba költöztetésének az ötletéről Fleck Zoltán jogszociológus. A Független Hírügynökség azzal kapcsolatban kérdezte, hogy a kormányközeli sajtóban megjelentek szerint, ha év végéig nem költözik ki az épület egy részét használati joggal elfoglaló Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft. (PTI), akkor Esztergomba költözik a legfelsőbb bírósági fórum. Földes György a PTI ügyvezető igazgatója leszögezte: Most, hogy a kormány belátta, hogy nem kapja meg ingyen az épületrészt, politikai nyomást próbál gyakorolni az alapítványra.

 

Forrás: HírTV

Mi szól a tervezett lépés mellett és mi ellen? Egyáltalán, mit jelentene ez – kérdeztük Fleck Zoltánt, aki emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság odaköltöztetése sem jött be. (Megj.: Esztergom a rendszerváltáskor lett az újonnan alakult Alkotmánybíróság székhelye egy pillanatnyi hangulati döntés következtében, de végül a költözködés nem valósult meg és visszahelyzeték jogilag is Budapestre.) Vannak persze országok, ahol az államapparátus bizonyos részei a fővároshoz közei városban működnek, de Magyarországon ennek nincs hagyománya – szögezte le a jogszociológus, aki szerint

„többszáz évet kellene visszamenni, hogy megtaláljuk ennek a hagyományát; s amikor előfordult ilyen, akkor az ország egyik fele el volt foglalva”.

Egy egycentrumú, azaz Budapest-központú országban egy ilyen lépés gyakorlatilg a szervezet szeparációját jelenti, ami

szimbolikus gesztus, s igazán annak szól, hogy nem nagyon számít, hogy mit csinál –

szögezte le.

Szerinte azonban más akadály is van: a Kúria az igazságszolgáltatási rendszer része, s ha Esztergomba költöztetnék, akkor nem is annyira a többi hatalmi ágtól való elválasztás lehetetlenítené el a működését, hanem az, hogy a saját hatalmi ágától szeparálódna el. „Nem csak az emberek, hanem az ügyek és az iratok is egyik szintről mozognak a másikra az igazságszolgáltatáson belül, s az egyik szint térbeli eltávolítása a másiktól ellehetetlenítené a működést is” – húzta alá azt a következtetést levonva, hogy ez

„Katasztrófa, szakmaiatlan és ennek a kurzusnak a totális vakságára utal”.

A kormányközeli – tehát jól értesült – a Magyar Idők írta meg, hogy  ha az év végéig nem sikerül pontot tenni a Kossuth téri Igazságügyi Palota helyzetére, és nem születik megállapodás a Politikatörténeti Intézet kiköltözéséről, akkor a Kúriát Esztergomba költöztetik. Az épület egy részét – annak 4000 négyzetméterét – az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány tulajdonában lévő Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft. (PTI) használja, amelyet ki akartak költöztetni, hogy a Kúria beköltözhessen, ám pereskedés indult, amely jogerős ítélettel az alperes, azaz az intézet javára zárult. Ugyanakkor a felperes, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a lap értesülése szerint a Kúriához fordul, azaz az a fórum dönthet véglegesen, amelynek érdekében áll az alapítvány eltávolíttatása az ingatlanból

Fotó: Youtube

A Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft. többéves pereskedésen van túl – a jelek szerint azonban csak részben –, több tárgyalás, felfüggesztés, oda- és visszautalás után most július 6-án végül jogerősen is kimondta a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a PTI jogszerűen használja az ingatlan adott területét – emlékeztetett Földes, leszögezve:

ők most is, miként a kezdetektől fogva mindvégig nyitottak voltak a megállapodásra,

a kiköltözésre, amelynek feltétele természetesen az, hogy a használati jog ellenértékét kapják meg és vagy egy megfelelő épületet.

„Rajtunk eddig sem múlt a megállapodás, de a kormány nem akart fizetni, s a Magyar Nemzeti Vagonkezelő által pert indított” – mondta.

Ki akarták ugyanis mondatni, hogy a PTI 30 napon belül ürítse ki és adja át az épületet. Mindez ellentételezés nélkül. „Ez azért is felháborító, mert elismert, kiemelten közhasznú non-profit Kft.-ről van szó, egy komoly nemzeti értékeket őrző szellemi központról, ám ez a kormányt egyáltalán nem foglalkoztatja” – mutatott rá Földes.

Kérdésünkre, hogy miként ítéli meg az ötletet – amit a Magyar Idők is megszellőztetett –, miszerint ahhoz a Kúriához fordulnának, amely „személyesen is érintett” a  végső döntésben, Földes György a következőt mondta:

„Ehhez nem szólok hozzá, semmit, mert úgy értelmeződne, mintha valamifajta erkölcsi vagy politikai nyomást akarnék gyakorolni a Kúriára”.

 

Tényleg betiltják a Békemenetet is?

Szigorítja az állampolgári elégedetlenség miatt szerveződő utcai tüntetések feltételeit a héten beterjesztett új gyülekezési törvénytervezet. Ez a rendőrségnek szinte korlátlan jogokat biztosít a demonstrációk betiltására. A Független Hírügynökség által megkérdezett jogvédők szerint a beterjesztett jogszabály több paragrafusa is pontosabbá tette a már meglévő törvényt, s néhol még a tüntetők jogait is védi.  Az egykori politikus, Tamás Gáspár Miklós szerint az új törvény alapján ma tilos lenne az, ami a rendszerváltás idején még szabad volt, Kuncze Gábor ex-belügyminiszter pedig úgy látja, ha elfogadják a törvényt, Magyarország már nem lesz olyan szabad ország, mint korábban volt.

 

Az elmúlt évek tüntetései valószínű betilthatóak lennének, ha már érvénybe lépett volna a kormány által a héten beterjesztett új gyülekezési törvény. A jogszabály-tervezet ugyanis tilt minden demonstrációt, amely a közrend veszélyeztetésével jár. Csakhogy a döntéshozók adósak maradtak a közrend pontos meghatározásával. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt évek tömeges utcára vonulásai, így az internetadó elleni és a CEU melletti tüntetés, vagy a Budapest Pride, de még a Békemenet is ma lazán betiltható lenne.

Nem beszélve 2006-os Kossuth téri tüntetésről, amelyet szinte bizonyosan be lehetett volna tiltani, mert valóban tartósan akadályozta az autóforgalmat, vagyis veszélyeztette a közrendet – hívja fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért szervezet. Ugyancsak a közrend veszélyeztetésének számítana, ha a tüntetők a bíróságok működését megzavarnák, ebből következően a devizakárosultaknak nem lenne lehetőségük kivonulni a Kúria elé. A jogszabály szerint már két ember hangos, utcai véleménynyilvánítása is tüntetésnek minősül, tehát betiltható.

Az Eötvös Intézet jogásza Pásztor Emese szerint a ma még hatályos törvény alapján a demonstrációk betiltására csak pontosan meghatározott esetben van lehetőség. A frissen beterjesztett jogszabály viszont olyan mértékben bővíti a rendőrség jogait, hogy a jövőben elvileg bármilyen tüntetést betilthat, ehhez ugyanis a közlekedés rendjének legkisebb sérelme is elegendő. Vagyis a benyújtott törvényjavaslat – ha a jelenlegi formájában fogadják el – jelentősen szűkíti majd a szabad gyülekezés lehetőségét, és felhatalmazza a rendőrséget az önkényes döntések meghozatalára.

Tamás Gáspár Miklós viszont úgy véli, hogy az új gyülekezési törvény több, eddig vitatott helyzetet pontosít. A rendszerváltásban aktív szerepet vállaló filozófus szerint a rendőrség döntési jogköre valóban megnőtt, de előnye a jogszabálynak, hogy több, eddig tisztázatlan részletet pontosít, így rendelkezik az egy időben tartott demonstrációk megrendezésének szabályairól is. Tehát Tamás Gáspár Miklós egyetért a Mércében megjelent, Kalocsai Kinga által jegyzett írással, amely szerint nincs nagy gond a gyülekezési törvénnyel. A publicista ma inkább azt tartja nagyobb bajnak, hogy a társadalom – bár sok az elégedetlen ember, – ma már fásult, s emiatt nem vonul az utcára.

Azt a biztonságpolitikai szakértő, Tarjányi Péter is hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet számos olyan gumiparagrafust tartalmaz, amely lehetővé teszi a rendőrségnek a tömegdemonstrációk ellehetetlenítését, esetleg betiltását. Vagyis ha a rendvédelem azt akarja, hogy az emberek ne menjenek utcára, akkor ezt könnyűszerrel el tudja érni. Ugyanakkor a jogvédő szervezetek figyelmét elkerülhette, hogy a jogszabály sok szempontból pontosabb lett, néhol szigorúbb ugyan, de a tüntetés résztvevőinek a biztonságára is jobban ügyel. Tarjányi szerint – a tiltakozás ellenére – a törvényt biztosan elfogadják, de valójában csak a gyakorlatban dől majd el, hogy az új szabályozás lehetőséget ad-e az embereknek a tiltakozás, a gyülekezési vágy kifejezésére. Ehhez bizalomra lenne szükség a hatalom, a rendőrség, illetve az elégedetlen tömegek között. Ha ez hiányzik, akkor a jogszabály is alkalmatlan lesz a feladatára.

Az egykori belügyminiszter Kuncze Gábor is azt megerősíti, hogy az új jogszabály megkönnyíti a hatalomnak a tüntetések tiltását. Pedig a demokráciában a mindenkori kormányzatot akkor is szembesíteni kell az elégedetlen emberek véleményével, ha az a hatalmon lévőknek nem tetszik. Kuncze szerint, ha elfogadják a gyülekezés korlátozását, akkor Magyarország már nem az a szabad ország lesz, mint amilyen volt a rendszerváltás utáni években. Igaz – tette hozzá – 56-ban sem éltünk szabad országban, de a legvadabb diktatúra idején is utcára vonultak az emberek, mert ha komoly az elégedetlenség, akkor a népet a legszigorúbb törvény sem képes megállítani.

Die Welt: Orbán nekimegy a bíróságoknak

0

A kormányfő rögtön a választási győzelem után élesen bírálata a Kúriát, amiért az érvénytelennek nyilvánított több ezer szavazatot és ez a Fidesznek egy parlamenti helyébe került.

A jelek szerint az újabb kétharmad birtokában Orbán Viktor nekimegy a bíróságoknak – írja a német lap. Megfigyelők szerint ehhez a startjelzést az adta meg, hogy a kormányfő rögtön a választási győzelem után élesen bírálata a Kúriát, amiért az érvénytelennek nyilvánított több ezer szavazatot és ez a Fidesznek egy parlamenti helyébe került. Majd nem sokkal később bejelentette az igazságszolgáltatás reformját. Az Európai Néppárt nyilvánosan aggályát fejezte ki, hogy a politikus most megpróbálhatja még jobban kiépíteni a hatalmát, miközben már a bíróságok képezik az egyetlen megmaradt ellensúlyt.

Hogy ezt letörje, Orbán nem olyan brutális módszert alkalmaz, mint a lengyelek. Közigazgatási bíróságot tervez, ám az ellenzők attól tartanak, hogy ily módon politikailag fontos ügyeket ki lehet majd vonni az eredeti jogrendszer hatálya alól.

Az egész szisztémában központi szerepet tölt be a miniszterelnök barátjának számító Polt Péter, bár idáig még nem tudták rábizonyítani, hogy kényes korrupciós ügyekben akadályozza a bírósági eljárást. Viszont nagyon is tetten érhető az ütközés Handó Tündével, aki ellen a kinevezési gyakorlat kapcsán ellentámadásba mentek át a bírák. A hatalmi ág függetlenségére felügyelő Bírói Tanács nyíltan kétségbe vonta Szájer József feleségének elfogulatlanságát. Mindazonáltal arról egyelőre nincs szó, hogy a politikai járszalagra vette volna az igazságszolgáltatást, Darák Péter pl. igen határozottan fellép Handóval szemben.

Zamecsnik: Az ügyészség kezdeményezése nagy adu a védőügyvédek kezében

Laborc Sándor védőügyvédje a Független Hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a Legfőbb Ügyészség azon kezdeményezése, hogy a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyének lezárása után a titkosítás részleges feloldását kezdeményezze, csak a védelem igazát bizonyítja.

A Kúria elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói és egy magánszemély ellen.

Az ügyészség a Gyurcsány-kormány idején történtek miatt még 2011-ben kémkedés és más bűncselekmények miatt emelt vádat a volt titkosszolgálati vezetők ellen.

Tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat, ez ellen nyújtott be az ügyészség felülvizsgálati indítványt.

Ma a tanácsvezető bíró csaknem egyórás, nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Azt mondta, az NBH-nál „idegen” állampolgárok bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban Galambos Lajos „sok szabályt sértett”, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság.

A Kúria tehát meghozta a végleges döntést.

Az ügyészség erre egy közleményben reagált:

„Magyarország Ügyészsége tudomásul veszi a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntését az ún. kémügyben.”

A közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ugyanakkor célszerűnek tartaná az ország biztonságát nem érintő, minősített ügyiratok titkosságának a feloldását, és azok tartalmának nyilvánosság elé tárását.

„A Kúria határozatának írásba foglalását követően, az ügyészség haladéktalanul megteszi az erre vonatkozó kezdeményezését.”

Zamecsnik Péter a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a védőügyvédek a kezdettől a minősített ügyiratok titkosságának feloldását javasolták. Utólag az ügyészség őket igazolja.

Arra kérdésre, hogy a tanácsvezető bíró megszegte-e a titkosítást, Zamecsnik kifejtette, hogy nem, mert a csak tényállást ismertette és nem a minősített adatokat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!