Kezdőlap Címkék Kúria

Címke: kúria

Legfelső bírói döntés előtt a kémper

Várhatóan ma dönt a Kúria az úgynevezett kémperben, amelyben egy évtizeddel ezelőtti események miatt emelt vádat az ügyészség, a másodfokú bíróság azonban jogerősen felmentő ítéletet hozott. Az ügyészség a Gyurcsány-kormány idején történtek miatt emelt vádat Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatói és egy magánszemély ellen. A Független Hírügynökség telefonon elérte Szilvásy Györgyöt.

Az államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla tavaly szeptember 25-én jogerősen felmentette a vádlottakat, az ügyészség ez ellen nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyről várhatóan ma dönt a Kúria.

A lassan tengeri kígyóvá terebélyesedett eljárás sajtóinformációk szerint az orosz titkosszolgálati behatolás és adatszerzés miatt indult, amelyre a vádirat szerint a Gyurcsány-kormány idején kerülhetett sor. A vádlottak tagadták bűnösségüket, de Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, mert álláspontjuk szerint megkérdőjelezhető a tavalyi jogerős ítélet.

A kormány nem hajlandó belenyugodni az ügy lezárásába,

és ebben Polt Péter ügyészeiben partnerre talált.

Az ügy lényege, hogy Galambos Lajos 2007-ben állítólagos bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatnak vessen alá több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőt. A P. László vezette biztonsági cég közreműködésével hozott szakemberek valójában oroszok voltak, és sajtóhírek szerint a polgári elhárítás szerverére is rákapcsolódhattak, így akár államtitkokhoz is hozzájuthattak. Galambost állítólag figyelmeztették beosztottai, hogy a bolgárok valójában oroszok, ám a tábornok ezt figyelmen kívül hagyhatta. Szilvásy György elleni vád alapja az volt, hogy amikor miniszterként értesült Galambos Lajos „tettéről”, elmulasztotta megtenni a feljelentést, Laborc Sándor ellen pedig azért emeltek vádat, mert nem intézkedett, amikor szembesült elődje döntésével.

Sikerült a tárgyalás előtt telefonon elérnünk az egykori titokminisztert. Mint Szilvásy György elmondta, nagyon kockázatos előre bármit nyilatkozni egy bírósági döntés kimeneteléről, de

nagyon bízik abban, a felülvizsgálati kérelmet elutasítja a legfelső bírói grémium.

Ő maga és a társai is tisztában vannak azzal, hogy ez az eljárás valójában egy politikai koncepció „terméke”, egy hajtóvadászat része, amelyet a korábbi szocialista politikusok ellen, a kormány biztatására, folytat az ügyészség.

Az utóbbi hetekben a bíróságok „megfegyelmezése” zajlik, de ebben csak részsikereket tudott a kormányzat felmutatni. A Kúria az igazságszolgáltatás függetlenségének egyik szilárd bástyája volt, pártatlanságukban nincs okuk e per vádlottjainak sem kételkedni.

Bréking nyúz, május 26. – Tudósítás a másik valóságból

Soros….Soros…Soros – miért nem vagyunk meglepődve, ha a másik valóság sajtójának szinte minden cikkében közvetlenül vagy közvetetten megjelenik Orbánék démonizált magyar származású amerikai „ellensége”. Csak két idézet a mai termésből: „amit Soros György képvisel, az egy rákos sejtként mindent elcsúnyít, felfal és megoszt”, illetve: „Soros György  el akarja foglalni a magyar bíróságokat”. A másik slágertéma Orbán külföldi méltatása – ezt is sulykolják ám rendesen.

 

888.hu – Milo Yiannopoulos: “Soros Magyarország legrosszabb exportterméke”

Rendhagyó interjút készített Milo Yiannopoulos radikális szólásszabadság-párti újságíróval és a New York Times bestseller szerzőjével a 888.hu. A beszélgetésben a jobboldal és a baloldal küzdelméről, magáról a szólásszabadságról, az iszlámról, az európai kultúráról és Orbán Viktorról, Donald Trumpról és Soros Györgyről esett bőven szó. Íme, néhány erős mondata az igen csak terjedelmes interjúból:

Látni kell, amit Soros György képvisel, az egy rákos sejtként mindent elcsúnyít, felfal és megoszt.

Szerencsére itt még nem okozott annyi kárt, mint Amerikában, ahol a belföldi terrorizmust támogatja.

Orbánt nagyon nagyra tartom abban, hogy Sorost és az ő szervezeteit hatékonyan a partvonalra tudta állítani.

(Soros) azt látja, felemelkedőben vannak az olyan nemzeti vezetők, akik a saját népüket képviselik, és nem kérnek az általa propagált globalizmusból és társadalmi igazságosságtételből. Ez pedig Sorosnak nagyon fáj, ezért úgy viselkedik, mint egy megsebzett állat, amelyik a halálán van:

mivel nincs mit veszítenie, a lehető legagresszívebben, a lehető legnagyobb károkozást akarja véghez vinni.

De sokszor felmerül bennem a kérdés, vajon Ferenc pápa és én ugyanazt a vallást gyakoroljuk? Hát nem vagyok benne biztos.

Ma már tudjuk, okai vannak annak, hogy valaki hogyan válik baloldalivá, és ennek az egyik legerősebb mozgatórugója nem más, mint a boldogtalanság.

A Brexit, Orbán és Trump – ezek mind olyan jelek, mintha a konzervatívok kezdenének felébredni.

A meleglobbi mára már elavult, ugyanúgy, mint a feminizmus. Nincs már miért harcolniuk.

Origo – Így akarja elfoglalni Soros György a magyar bíróságokat

Soros hazai kitartottjai megszállták a magyar bírósági rendszert is. Úgy tűnik, hogy a bevándorláspárti tőzsdespekuláns, miután a politikai szférából kiszorulni látszik – hiszen nem sikerült hatalomhoz juttatnia a hazai katonáit, illetve a hozzájuk köthető elvtelen ellenzéket – a bírósági rendszeren keresztül kíván befolyást gyakorolni a magyar közállapotokra – írja az Origo. Csak az elmúlt évben több mint száz bírót és igazságügyi alkalmazottat okított („érzékenyített”, ők így mondják)  a hazai Soros-birodalom ékkövének számító Helsinki Bizottság. A kurzusok témája a migránsok, a homoszexuálisok és egyéb „társadalom peremén élő” csoportok helyzete volt.

Ez a portál szerint súlyos alkotmányossági-összeférhetetlenségi problémákat vet fel, hiszen a Helsinki Bizottság jogászai bírósági képviseletet is ellátnak, azaz előfordulhat, hogy az érzékenyítő kiképző szembekerül az érzékenyített bíróval a tárgyalóteremben.

Ebben az esetben pedig külső szemlélő számára erősen megkérdőjelezhető a bíró elfogulatlansága.

Sorosék persze nem álltak meg a szimpla városi bírák agymosásánál, a befolyásuk érződik a csúcsszerv, a Darák Péter vezette Kúria menekültügyi joggyakorlat-elemző csoportjának legutóbbi munkájából is. Kijelenthetjük, hogy ők már a beteljesült érzékenyítés állapotában vannak – szögezi le a cikk

Echo TV –  Václav Klaus: Gratulálok Magyarországnak és Orbán Viktornak!

A volt cseh államfő, Václav Klaus Budapesten, az ECHO TV-nek adott exkluzív interjúban gratulált Magyarországnak és Orbán Viktornak azért, mert aktív résztvevője a nemzetközi politikának. Hozzátette, hogy szeretné, ha hazája politikusai is hasonlóan cselekednének. Václav Klaus kitért a migrációról azt mondta: szponzorálják, szervezik az európai politikai elitek – mindezt téves alapon és téves ideológiából teszik.

Csehország másként lát dolgokat, mint Lengyelország vagy Magyarország – jelentette ki Václav Klaus. Ha a jövőben el akarunk érni valamit, akkor az országokon belül kell kezdeni az építkezést és nem nemzetközi léptékben – tette hozzá.

Az ECho TV megjegyzi: Klaus egy korábbi interjúban azt mondta,

 a cseheknek is szükségük van Orbán Viktorra nemcsak a magyaroknak.

 

Orbán beszólt, oda az igazság?

A független igazságszolgáltatás utolsó bástyáját döntheti le a hatalom azzal, hogy létrehozza a közigazgatási bíróságot, amely „kényes” politikai ügyekben dönthet. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó jogszociológus, Kormány Attila az ELTE ÁJK adjunktusa szerint, ha a kormány valóban létrehozza a közigazgatási bíróságot, akkor az azt jelenti, hogy már minden olyan intézményt sikerül felszámolnia, amely Orbán Viktor kormányának hatalmát korlátozni tudná. 

 

A közelmúltban éles pengeváltás volt a kormányfő és a Kúria elnöke között, mert a bíróság is szabálytalannak ítélte a levélben leadott külhoni szavazatokat. Orbán Viktor szerint ezzel súlyosan beavatkozott a választásokba. Ez tekinthető a bíróság elleni politikai támadásnak? 

KA

Tekinthető, ámbár véleményszabadság van, s nyilván Orbán Viktor is azt mond, amit akar. Mégis, ha az ország miniszterelnöke vádolja meg a Kúriát a választásokba való beavatkozással, akkor az nagyon súlyos vád. A kijelentésben benne foglaltatik az a „casus beli”, amelyre alapozva megkezdhetik a bírósági szervezet struktúrájának jelentős átalakítását, amelyre egyébként az igazságügy miniszter szerint készül is a kormányzat. Ezért különösen fontosnak tekinthető, hogy a Kúria elnöke, Darák Péter megvédte az intézményt, hisz a bíróság csak a jogszabályoknak megfelelően döntött.

A helyzet azért is kényes, mert a kormány dönt a Kúria elnökének személyéről, s ezt a kijelentést tekinthetjük fenyegetésnek is? 

Valóban, továbbá láthatjuk azt is, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét biztosító összes intézmény vezetője – ahelyett, hogy független lenne – már lojális a mai rendszerhez, ami végső soron veszélyezteti a demokrácia működését. Egyébként pedig a Kúria elnöke bár fontos posztot tölt be, de a kormányzati akarat megvalósítását akadályozni aligha képes, legfeljebb némileg késleltetni tudja azt.  A bíróságok ellen egyre szaporodó támadások viszont egyértelműen azt jelezhetik, hogy roham indult az utolsó olyan intézmény ellen, amely a jelenlegi kormányzattól valóban független működésre törekszik. Mindennek fényében tehát a kormányfő Kúriát ért vádja veszélyt jelez.

Nehezíti a helyzetet, hogy a most berendezkedő Orbán kormánynak politikai kontrollja már nincs a parlamentben, s a hatalmi ágak közül jóformán csak a bíróság jelenthet korlátot. Gondolja, hogy képes lesz ezt a hatalom elviselni?

Ma még kénytelen ezt tudomásul venni, hisz az említett döntés, tehát a szavazatok megsemmisítése is jelzi, hogy születhet olyan ítélet, amely az állam működése számára kényelmetlen. Viszont meghallgatásán az igazságügy-miniszter Trócsányi László bejelentette, hogy a kormány létre akarja hozni az úgynevezett közigazgatási bíróságokat, ahol a hatalom számára kényes ügyeket tárgyalnák, ezeket a hagyományos bírói rendszerből kiemelnék, s az ítéleteket az újonnan toborzott bírák hoznák meg.  Ez a terv arra utal, hogy a kormány szándéka szerint minden intézményt felszámol, amely akadályozhatja őt a hatalom gyakorlásban. Vagyis a ma érvényes ítélkezési gyakorlat, a bírák autonóm döntései már kezdenek nagyon kellemetlenné válni a hatalom számára. Ezért hoznának létre egy olyan garnitúrát, amely a jelenleginél sokkal lojálisabban kezelné az úgynevezett kényes ügyeket.

Bár Ön azt mondja, hogy a mai bíróság autonóm, de a közvélemény mégis bizalmatlan a bírói fórumokkal szemben. Miért van ez így?

Minden ellenkező köznapi vélekedés ellenére ma még a bíróságok függetlenül ítélkeznek. Hisz olyan, a kormányzat számára kényelmetlen döntés is megszülethetett, mint a levélben leadott szabálytalan szavazatok megsemmisítése, amely Orbán Viktor haragját kiváltotta. A polgárok bizalma az utóbbi években nemcsak a bíróságokban rendült meg. Az emberek ma már nem bíznak azokban az intézményekben sem, amelyek egyébként az érdekeik érvényre juttatásában segíthetné őket. A polgárok bizalmatlanok a hatalmi rendszer intézményeivel szemben, amely mindeközben igyekszik kiiktatni a hatalom mozgásterét korlátozó intézményeket. Az általános bizalmatlanság minden autoriter rendszer sajátja, nálunk a megkérdezettek alig több mint fele bízik meg például a MTA-ban, amelyik pedig a legnagyobb bizalmi tőkével rendelkezik. A politikusokban meg lassan már senki.

Az előző Orbán kormány idején is felmerült már az a terv, hogy a politikai ügyeket, tehát a „kiemelt gazdasági, politikai faktorral rendelkező” eseteket közigazgatási bíróságok tárgyalják. Ezt akkor elvetették, de most ismét előkerült? 

Igazából csak annyi történt, hogy az előző ciklusban addigra már elolvadt a kormány kétharmada, amire a tervet megvalósították volna, emiatt az elképzelés – a többi minősített többséget igénylő döntésekkel együtt – lekerült a napirendről. A jelenlegi kétharmad birtokában azonban újra megpróbálják megvalósítani a közigazgatási bíróság vitatható tervét.

Egyébként a közigazgatási bíróság tervét szakmai érvekkel támadta az a Handó Tünde, aki Szájer József felesége, Orbán Viktor baráti köréhez tartozik, s nem utolsó sorban az Országos Bírói Hivatal elnöke.  Ennek ellenére létrejöhet ez a bíróság?

A probléma ott kezdődik, hogy egy magát jogállamnak, a demokratikus működést szem előtt tartó országban a kormánypárt egy prominens személyének felesége nem lehetne elnöke a bírói hivatalnak. Ha mégis megtörténik, akkor ott baj van, mert akkor már a pártatlanság látszatára sem adnak.

Egyébként pedig az elmúlt nyolc év gyakorlata azt mutatta, hogy nincsenek szilárd elvi álláspontok, a ma érvényes álláspont nem azt jelenti, hogy holnap nem annak ellenkezője fog megvalósulni. A kormány kizárólagos szempontja, hogy senki és semmi ne legyen a hatalom útjában. Már az sem elég, ha a hatalomhoz lojális ember vezeti a bíróságok felett regnáló csúcsszervet.

Bár a Fidesznek erről sincs írott programja, de a hírek szerint a Kúriát a már Fidesz-befolyás alatt működő Alkotmánybíróságba olvaszthatják, az Országos Bírói Hivatal pedig a minisztérium egyik osztálya lehet, s nem lesz fizetésemelés, ha forrong a bírói kar. Ezek a hírek nagyon bomlasztóak?

Természetesen, hiszen a bírák is ebben a világban élnek, nem pedig elefántcsonttoronyban. Az igazságszolgáltatásban dolgozókat – ahogy bármely foglalkozás embereit – befolyásolni lehet, ha a szakmát bizonytalanságban tartják. És most ez történik.

Egyelőre ugyanis senki nem tudja, hogy mi lesz a rendszer sorsa. De az a magyar jogfejlődéstől idegen lenne, ha megpróbálnák egybe gyúrni a konkrét ügyekben döntő bírói kart az alkotmányos, a politikát vastagon érintő ügyekben ítéletet mondó taláros testülettel. Ez még több lehetőséget adna a politikával való összefonódásra, szóval az ötlet elég morbid és hosszú távon szerintem ártalmas lehet.

Az is rövid póráznak számítana, ha a bírói rendszer igazgatását az igazságügy- minisztérium végezné?

Számos európai országban így működik a bíróságok igazgatása, önmagában ez nem ördögtől való ötlet, ha egyébként demokratikus légkörben élnénk. A Kádár rendszerben a bíróságok igazgatását az igazságügyi minisztérium látta el, de képesek voltak önálló hatalmi ágként működni a korszak második felében. „Leszólni” legfeljebb a hetvenes évek elejéig lehetett, a szocialistának nevezett diktatúra utolsó éveiben már nem tudunk ilyen esetről. 

Most ugye önálló hivatala van a bírói igazgatásnak, még akkor is, ha a vezetője a már említett Handó Tünde pártatlansága nehezen vitatható. Ilyen körülmények között rossz íze lenne, ha ismét a minisztérium lenne a felügyelet?

Igen, mert egyszer ezt már kipróbáltuk és a jelenlegi helyzetben csak tovább szűkülne a bírói autonómia. A hivatal elnöke, Handó Tünde és a bírói tanács között – amely az igazságszolgáltatás érdekeit hivatott képviselni – azért van villongás, mert a bírák megelégelték a törvénysértő döntéseket, az egyes bírák ellen indított fegyelmiket és a bíróságok kézi vezérlését. A minap nem jogerős ítélet is született arról, hogy az OBH elnöke jogellenes határozatokat hozott, amikor önkényesen válogatott bírói pályázatok között. Az OBH elnökét ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács legutóbb már Handó menesztésének kezdeményezését is kilátásba helyezte.

Ez rendszerszintű problémának látszik, miközben az egykori igazságügy- minisztertől, Navracsics Tibortól tudjuk, hogy ilyen a magyar demokráciában nincs.   

Ezzel a kijelentéssel azért sokan vitatkoznának, hiszen a centrális erőtér építése 2010 után elkezdődött, s mára eljutott oda, hogy már csak a bíróságok tekinthetőek a független intézmények utolsó bástyájának, ahonnan még korlátozni lehet a kormányzati hatalmat. S tegyük hozzá az országnak már “papírja van” erről, hiszen az EU számos szerve állapította meg, hogy a jogállamiságot rendszerszintűen sérti meg a hatalom. Úgy tűnik, a gőzhenger nem áll le, ezzel pedig a dél-amerikai banánköztársaságok, és a távol-keleti autoriter rendszerek elképesztő hibridje kezd létrejönni. Ma már ott járunk, hogy a 2011-ben elfogadott alaptörvényt – amely hemzseg a dogmatikai, logikai, nyelvtani hibáktól – már többször módosították, mint az 1982-est kínai alkotmányt. Mindezt azért, mert ma a hatalmi klikk érdeke az, hogy a szabályokat folyamatosan az érdekeikhez igazítsák, s valójában senkit nem érdekel, hogy a választópolgárok mit szeretnének. Egy nagyon furcsa helyzetbe kerültünk: az állami médiumok totális elfoglalásával ma már csak a propaganda szólamok jutnak el a magyarok egy jelentős részéhez, honfitársainknak egy hamis képük van a világról, szörnyű ezt megállapítani, de ennél még a kínai állami médiumok is szabadabban működnek, miközben Kína ténylegesen egy diktatúra.

Az utolsó védvonalat támadják

  • Pardavi Márta társelnök szerint nagyon fontos, hogy a bíróság nem a kormány, hanem a Helsinki Bizottság javára döntött a nemzeti konzultációs ügy kapcsán
  • az ilyen döntések azért fontosok, hogy kiderülhessen: folyamatosan hazudnak a hatalom képviselői
  • bármilyen törvényt hoznak is civil szervezetek ellen, nem rettentheti el őket a munkától
  • az igazságszolgáltatásba kell kapaszkodni, és minden eszközt kihasználni a jogérvényesítésre
  • mindenféle támadás ellenére optimista, mert bízik a civil szféra erejében, és abban, hogy az emberekből is nagy felháborodást vált ki a Stop Soros

Mit szól ahhoz, hogy Rogán Antal propagandaminiszter kijelentette: nem ért egyet a bírósági ítélettel. Azzal az ítélettel, amely kimondta, hogy a nemzeti konzultációs kérdőíven hazudott a kormány a Helsinki Bizottsággal kapcsolatban, és megbüntette, illetve bocsánatkérésre szólította fel?

Azért azt fontosnak tartom, hogy hozzátette a miniszter, hogy eleget fognak tenni a bírósági döntésnek. Én ezt várom. Van az úgy, hogy a bíróságok ítéleteivel ember nem ért egyet, különösen, ha veszít. Ő is ennek adott elég erőteljesen hangot, de ettől még az ítélet kötelező a kormányra nézve is.

Igen, csak attól lehet tartani, hogy a következő lépés az lesz, hogy nem hajtja végre.

De ő ennek az ellenkezőjét mondta. Persze kíváncsian várjuk, hogy milyen lesz a végrehajtás, hiszen a bíróság azt mondta, hogy harminc napon keresztül a kormány.hu nyitóoldalán kell, hogy megjelenjen a bocsánatkérés.

Egyetértek önnel, hogy a szabad véleménynyilvánításba belefér a bíróságok bírálata is, de nem feltétlenül a végrehajtó és törvényhozó hatalom részéről. Ne feledjük, hogy Orbán Viktor nem is olyan régen a Kúriát támadta, mégpedig azzal, hogy elvett tőlük egy mandátumot. És, ha ehhez hozzávesszük, hogy vannak tervek a bíróságok átalakítására, akkor talán jogos az aggodalom…

Némileg más a jelentősége a miniszterelnöki nyilatkozatnak, különösen úgy, hogy ő a Kúriát „szakmailag” is minősítette, miszerint „nem nőtt fel intellektuálisan a feladathoz”. Abban egyetértünk, hogy nem véletlenül van napirenden a kormányzat viszonya a független bíróságokhoz, így – valóban -, ebben a kontextusban különös hangsúlyt kap egy miniszter nyilatkozata.

Ezért fontos, hogy kimondta: eleget tesznek a bírósági döntésnek. Persze, ha egy ilyen fontos szereplő először a bírálatot mondja el, majd megismétli azokat a hamis állításokat a Helsinki Bizottsággal kapcsolatban, amelyek miatt pert veszítettek, és csak a mondandója végén közli, hogy amúgy engedelmeskednek, annak nincs jó üzenete.

Nincs, mert a hangsúlyt oda helyezte, hogy nem ért egyet a bíróság ítéletével. Ezzel ki is jelöli ugyanis az irányt a bíróság számára. Ezzel együtt: az nagyon fontos, hogy a bíróság nem úgy döntött, ahogy a kormány, vagy a Fidesz szerette volna.

Igen, és az különösen fontos, hogy ezzel azt is deklarálta, hogy a kormány hazudott a Helsinki Bizottsággal kapcsolatban…

Ráadásul ez nem is deklaráció, hanem bíróság ítélet, mégpedig a sokadik.Természetesen mi is nagy aggodalommal figyeljük, hogy mi történik az igazságszolgáltatással kapcsolatban, például a közigazgatási felsőbíróságok felállítását, amelyek valóban terepe lehet az igazságszolgáltatás befolyásolásának, lépés a függetlenségük ellen.

Ráadásul ez olyan terep ahol önök a leginkább mozognak…

Nem csak mi, hanem mindazok, akiknek , ahol az állami hatóságokkal van valakinek jogvitája. Ezek pedig olyan ügykörök, ahol a közpénzek felhasználása, a választási eljárások és panaszok, bármilyen állami szervezet döntésével szembeni fellépések jelentik a vita tárgyát. De említhetem az újságírók ügyeit is, azokét, akik például a közpénzek felhasználását szeretnék felderíteni. Vagyis közérdekű adat perek nélkül nehéz az állam működését ellenőrizni.

Ha a törvényhozás itt tovább szűkíti a mozgásteret, az újabb lépcsőfok lesz ahhoz, hogy Magyarországon a jogállamiság maradék szigetei is támadás alá kerüljenek.

Azzal, hogy beperelték a kormány, ráadásul meg is nyerték a pert, nem jelölték-e ki magukat még inkább célponttá, épp a Stop Soros törvény elfogadása küszöbén?

Még októberben, a nemzeti konzultáció idején döntöttünk arról, hogy pert indítunk. Akkor még nem tudtuk, hogy milyen törvényt terveznek ellenünk. Nem csak ellenünk persze, de ellenünk különösen.

Lehet, hogy nem volt még kész tervezet, de a hangulata már jelen volt…

Igen, az igen. A megtámadott szerepben jóval előbb láthattuk magunkat, ebben igaza van. De perelni már korábban is indítottunk pert a Fidesz, vagy fideszes ellen, éppen azért, hogy ne éljen vissza senki a közhatalmi szerepével, vagyis kihasználjuk azokat a jogi lehetőségeket, amelyek védelmet nyújtanak. Tehát fontos volt számunkra, hogy a független bíróság tisztességes eljárásban mondja ki: itt hazudik a kormány.

A kérdésem inkább arra vonatkozott, hogy van-e önben félelem a nyílt konfrontáció okán, illetve a Stop Soros törvény elfogadása kapcsán? Vagyis, bízik-e a hatalomban annyira, hogy nem áll bosszút?

Nem, ebben nem lehet bízni. Azért indítjuk ezeket a pereket, hogy bírói ítélet mondja ki: hazudik a kormány, és ennek legyen nyoma.

Muszáj, hogy kiderüljön: folyamatosan hazudnak a hatalom képviselőit.

Természetesen tudtuk, hogy, amikor a pereskedés mellett döntöttünk, akkor a hatalommal való szembenállásnak egy nem szokványos módját választjuk. Tudatában vagyunk tehát, hogy felfokozott hangulatban tettük meg ezt a lépésünket. És, hogy ettől utóbb megijedtünk-e? Az ijedtség egy személyes érzelem, bár én nem hiszem, hogy a Helsinki Bizottság, vagy akár én meg lennénk ijedve, de tudjuk, hogy milyen következményekkel kell esetleg szembenéznünk, például, hogy még több jogellenes lépést tesznek ellenünk, vagy még több hazug állítással fogunk találkozni. De az ijedtség, és a következményekkel tisztában lenni, két különböző kategória.

Ez kétségtelen, de ön ennek a szervezetnek a vezetője, és mint ilyen felelős többek között az itt dolgozó harminc emberért, és akkor nem beszéltünk azokról az emberekről, intézményekről, amelyeket képviselnek… Tehát esetleg kockáztatja a Bizottság működését.

Szeretném felhívni a figyelmét, hogy nem mi járunk el helytelenül, és ezért mondjuk meg akarnak bennünket szüntetni, hanem azok, akik olyan jogalkotási lépéseket tesznek, amelyekkel nélkülözhetetlen szerepet betöltő szervezeteket akarnak ellehetetleníteni. És ez nem fog menni. Sok borzasztó dolgot látunk a világban, és a mi bizottságunk múltja is tartalmaz ilyeneket, Amikor 1976-ban megalakult a Moszkvai Helsinki Csoport, ennél sokkal keményebb rezsim idején, az alapítók sokkal nagyobb személyes kockázatot vállaltak, ennek ellenére kiálltak az igazságért. És annak ellenére is, hogy a kockázat realitássá vált, és alig akadt közöttük, aki elkerülte a börtönt, vagy a száműzetést. Ha tehát mi ma, látva azt, hogy Magyarországon mi történik, azt mondanánk, hogy ez már nem az a közeg, mint amilyen 1989-ben, az egyesület  megalakulásakor volt vagy 1995-ben a gyakorlati jogvédelmi munkánk kezdetekor, amikor fel sem merültek ezek a veszélyek, és emiatt eltántorodnánk, nem tudnánk szembenézni saját magunkkal, a lelkiismeretünkkel.

Akkor sem, ha olyan törvénytervezetek készülnek, amelyek a végső megszüntetést sem teszik irreálissá?

Akkor sem. Már a közgyűlésünkön is, tavaly, egyértelmű volt mindenki számára, hogy mi nem rettenhetünk meg. Ösztönösen az a válasz jött, hogy ennek ellent kell állni, és a jogérvényesítés minden lehetőségét ki kell használni, persze megszüntetni nem kívánjuk a szervezetet.

Már másodszor használja a jogérvényesítés kifejezést, és teszi ezt akkor, amikor éppen arról beszélünk: ez a kormány jogszabályok alkotásával teszi törvényessé azt, ami egyébként törvénytelen. Így aztán önök is elveszítik azokat a kapaszkodókat, amelyekkel élni szeretnének.

Ezt a kiszámíthatatlanságot mindannyian átéljük. A gazdaság szereplőinél is így van. Nem tudjuk, hogy milyen keretek állnak majd a rendelkezésünkre. Ettől azonban még vannak szabályok, még nem sikerült mindent felülírni. Ezzel együtt, nem tudjuk, hogy a terv csak korlátozásról, vagy a megszüntetésről szól-e majd, és ez csak a civil szektorra vonatkoznak, vagy túlmutatnak azon. De: ezek még nem történtek meg.

Ma még az igazságszolgáltatás, strukturális problémákkal, és fogyatékokkal, de tud függetlenül működni.

Ebbe kell belekapaszkodnunk, nem mondhatunk le a még létező eszközökről.

Tisztelem az elhivatottságát, de azt gondolom, hogy ma már egy sokkal erőteljesebb tiltakozási hullámnak kellene beindulnia ahhoz, hogy meg lehessen fékezni a kormányzati terveket.

Ez biztos. Az, hogy az emberi jogokat védő szervezetként, nekünk mi a feladatunk, reális kérdés.

Azok az eszközök, amelyeket mondjuk tíz évvel ezelőtt használtunk, most kizárólagos eszközeink legyenek, feltehetően kevésnek bizonyulnak. Bizonyos, hogy a megoldás nem pusztán a mi szervezetünk, hanem az egész társadalom ügye.

Már csak azért is, mert itt most már az utolsó védvonalakat támadják. Tehát, amikor a bíróságok függetlenségéről, meg a sajtó, vagy a civil szervezetek szabadságáról beszélünk, akkor ezt azért tesszük, mert a legtöbb egyéb intézmény szabadságáról már nem beszélhetünk. És bár sokan mondják, minek harcolunk tovább, amikor láthatjuk mi a helyzet, én azonban nem, vagyok hajlandó ilyen pesszimistán hozzáállni a kérdéshez. Ez az attitűd vezet az apátiához.

Hát persze. Egyetértek. Említette a múltat. Ebben a törvénytervezetben van, ami felidézi a múltat, például a távoltartás. Ad abszurdum elképzelhetőnek tartja, hogy Pardavi Mártát kitiltják Magyarországról?

Először is arra számítok, egy jelentősen átdolgozott szöveg kerül a parlament elé.

Durvább lesz.

Igen, úgy hírlik, hogy durvább lesz. Hogy benne van ez a nyolc kilométeres távoltartás, de a magyar és az uniós állampolgárokat másként kezeli ez a törvény, és muszáj is neki. Magyar állampolgárt Magyarországról kitiltani nem lehet.

A mai jogszabályok szerint.

Magyar állampolgárt, magyar állampolgárságától megfosztani nem lehet.

A mai jogszabályok szerint.

Ez egy olyan vörös vonal, amelyet ez a kormány sem fog átlépni. Jogilag, alkotmányosan ilyen lépés nem megengedhető. De egy szerb, vagy amerikai alkalmazottat már ki lehet tiltani az ország teljes területéről. Ám, ha ezt meg akarják lépni, akkor ennek kell, hogy legyen oka, a döntést bíróság előtt lehessen vitatni, szóval nem lehet egy ilyen döntést nem lehet nem megismerhető indokok alapján meghozni.

Maga reménytelenül optimista.

Nem vagyok hajlandó pesszimistán hozzáállni ezekhez a dolgokhoz. Abban biztos vagyok, hogy egy ilyen döntés olyan mértékben sértené a magyar alkotmányt, az uniós jogot, hogy itt lennének erőteljes jogi lepésekre is lehetőségek.

Az az irány, amit a kormány nyolc éves tevékenysége és a mostani kezdeti lépések nem erősítik az ön optimizmusát…

Az optimizmust válasszuk le a naivitástól…

A következő megjegyzésem az lett volna, hogy maga naiv is …

A naivitás az, hogy olyanban bízunk, aminek nincs semmi realitása.

Húsz évvel ezelőtt nem gondolta volna, hogy egy ilyen beszélgetés realitás lesz…

És egy évvel ezelőtt sem gondoltam volna. Nem gondoltam volna, hogy azt a tevékenységet, amit az Európai Unió finanszíroz, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNICEF, más pénzalapok finanszíroznak, a tevékenységét elismeréssel jutalmazzák az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, Magyarországon besározó médiakampány kísérje, most pedig részben célzottan a Helsinki Bizottság ellen irányuló jogszabály nehezítse. Én azonban ennek ellenére sem vagyok hajlandó azt mondani, hogy nekünk már nincs dolgunk, hogy nem tudunk mit tenni.

Az optimizmusom arra épül, hogy mind a mi szervezetünk, mind pedig azok a civil szervezetek, amelyekkel mi együttműködünk, elképesztően elhivatottak, szakmailag felkészültek, ezért is lépnek fel ellenünk.

Ez a magyarázata a korlátozott optimizmusomnak. És nem fogjuk cserben hagyni a magyar társadalmat. Ami egyet jelent a jogállamiság, az emberi jogok védelmével. Értem én a rosszkedvet, de nem hagyhatjuk, hogy ez eluralja minden percünket. Túl kell ezen lépni, és cselekedni kell. Természetesen szükség van arra is, hogy az embereknek érezniük kell: ennek a játszmának tétje az ő életük is. Nem pusztán megfigyelők, hanem aktív felelősségteljes polgárok.

Pont ez, amit én hiányolok a magyar társadalomból. Háromezer ember ment ki tiltakozni, amikor a Népszabadságot bezárták. Maga szerint mennyien mennének ki, ha bezárnák a Helsinki Bizottságot?

Remélem, hogy senki, mert nem fogják. Mi, amikor a Stop Soros nevű törvényről beszélünk, akkor a kiéheztetés és fojtogatás szót használjuk rá – angolban nincs megfelelő kifejezés arra, amit itt történik -, mert rühellem a Fidesz által adott nevet és azt is, hogy ezt mindenki gondolkodás nélkül átvette, mintha ez elfogadható lenne. Ugyanúgy beépül a közbeszédbe ez a Stop Soros, mint Soros-bérenc, pedig ezeket a szavakat nem szabadna használni, ne szolgáltassunk ingyen muníciót ennek a gyűlöletkampánynak. Szóval, ha ez a törvény a parlament elé kerül, remélem lesz nagy társadalmi figyelem és felháborodás.

Nem azt kellene elérni, hogy ne kerülhessen a parlament elé a törvénytervezet?

Azt kellene elérni, hogy a kormány belássa: megengedhetetlen ez a jogszabály. Már azt is szürreálisnak tartom, hogy egyáltalán felmerült az ötlet. De ha már felmerült, azt sem értem, miként lehetett belőle törvénytervezet. Kik azok, akik ezt megírták? Milyen társadalomban akarnak élni? De ha már megírták, és ha már benyújtották, akkor – és ezen dolgozunk már jó ideje –ne kerüljön a parlament elé. Elértük ezt a célt? Egyelőre nem. De az aggályaink ugyanolyan érvényesek, ezért aztán megyünk tovább.

Ennek a törvénytervezetnek egyetlen alternatívája van, ha nincs.

Most még nincs a terv a parlament előtt. Tudjuk, hogy a Velencei Bizottságot felkérte az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága, hogy vizsgálja meg ezt a jogszabályt. Ez meg fog történni. Jövő héten jön a delegáció Budapestre, és a jelentést június vége-felé fogja elfogadni a Velencei Bizottság.

A kormány azonban ennél hamarabb akarja keresztülverni az országgyűlésen.

Jövő héten lesz kormányülés, és Rogán Antal június eleji benyújtásról beszélt, illetve arról is, hogy még a júliusi nyári szünet előtt fogadná el a Ház a törvényt. A Velencei Bizottság, amelynek szakmai és politikai hitele van, és ha az Európa Tanács felkérte erre a vizsgálatra, a magyar kormány pedig ezt elfogadta, ebből az következne, hogy a törvény elfogadásával megvárják ezt a jelentést.

De azért azt tudjuk, hogy a magyar kormány hogyan szokott reagálni az olyan jelentésekre, amelyek bírálatot tartalmaznak. Legfeljebb lesz egy nemzetközi pecsét is azon, hogy milyen tűrhetetlen irányba megy az ország. Mindenesetre meglátjuk mi lesz. Azt azért még mondja el, milyen a személyes kapcsolata Soros Györggyel?

Nincs személyes kapcsolatom.

Se egy reggeli, semmi?

Egyszer találkoztam vele egy vacsorán.

Na ugye.

Ettől még nem alakult ki személyes kapcsolatunk, együtt vacsoráztunk. A Nyílt Társadalom Alapítvánnyal viszont régi és kipróbált kapcsolatunk van, amely alapvetően az azonos értékrenden alapszik.

Elképzelhető, hogy önök is elhagyják az országot?

Nem hiszem, hogy ez reális lenne, nem is gondolunk rá.

Ön mondta, hogy egy évvel ezelőtt azt sem tartotta elképzelhetőnek, ami most történik.

A Magyar Helsinki Bizottság az egy Magyarországon működő, itt nyilvántartásba vett egyesület. A Helsinki Bizottság nem tud máshol létezni, nekünk az a feladatunk, hogy itt legyünk. Biztos, hogy nem fogunk elköltözni. Jövő héten lesz közgyűlésünk; olyan felvetés, hogy zárjunk be, költözzünk el, hogy ne tegyük a dolgunkat, egyszerűen lehetetlen. Kőszeg Ferenc alapítónk elé állni egy ilyen ötlettel, elképzelhetetlen. Semmilyen körülmények között nem fordulhat ilyen elő.

Bréking nyúz, május 7. – Tudósítás a másik valóságból

0

Régi időket idéző módon üzent a Figyelő a Kúriának és a Fidesz által kinevezett elnökének, Darák Péternek; az Origo megint erőszakot vizionál a holnapi ellenzéki tüntetésekre; a Ripostnak Andy Vajna elmesélte, hogy minden rendben a házasságával; a 888 alpári stílusban becsmérli a külföldre költöző Schilling Árpádot – megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.

A Figyelő szerint politikai szereplővé vált a Kúria

„Hogyan fordulhatott elő, hogy akár jogsértések árán, politikailag motivált módon képes volt elvenni egy mandátumot a Fidesz-KDNP-től? Voltak előjelei a Darák Péter vezette szervezet politikai szereplővé válásának? Összeszedtünk néhány nyugtalanító részletet a Kúria szereptévesztéséről. (…)

a Kúria élet-halál ura a magyar bírósági rendszerben. Ennek fényében különösen veszélyes folyamat a Kúria politikai szereplővé válása, hiszen így nem garantálható, hogy a bíróságok döntéseik során mentesek maradnak a politikai befolyástól. (…)

Kijelenthető tehát, hogy a Kúria az elmúlt években egyre inkább politikai szereplőként viselkedik. A levélszavazatok tömeges érvénytelenné nyilvánítása során pedig törvénytelenül járt el, ráadásul politikai motivációból. De nem ez az egyetlen eset, amikor a Kúria a törvények felett állónak képzeli magát. (…)

Mindezek ismeretében világosan látszik, hogy valami nagyon nem jól működik a Kúrián és el kell gondolkodni, miként lehetne fellépni az ilyen és ehhez hasonló esetekkel szemben. A bíróság a függetlenség álcája mögé bújva nem tehet meg akármit, nem helyezheti magát a törvények fölé. A választásba történő beavatkozással a Kúria átlépte a Rubicont, mely nem maradhat válasz nélkül.”

Megint erőszakot vizionál az Origo

„Egy hónap telt el az április 8-ai választás óta, azonban az ellenzék továbbra sem tudja feldolgozni a végeredményt. Holnap alakul meg az új Országgyűlés, és az ellenzék, illetve szimpatizánsaik részéről minden eddiginél hevesebb reakciók érkeztek, sokan az erőszaktól sem riadnának vissza. Nem véletlen, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) nemzetbiztonsági okokra hivatkozva ellenőrzése alá vonja a Kossuth teret és környékét.”

A Ripostban Andy Vajna megnyugtatja a magánélete miatt aggódókat

„Az utóbbi he­tek­ben kósza hírek je­len­tek meg arról, hogy Andy Vajna és fe­le­sége kö­zött nincs min­den rend­ben, de a film­ügyi kor­mány­biz­tos, csak nevet a plety­ká­kon.

A kor csak egy szám… Közhelynek tűnik ez a mondat, de Vajna Timi és férje, Andy Vajna példája mutatja, van igazság a szavak mögött. Timi az év felében Los Angelesen él és tanul, hogy megkaphassa az amerikai állampolgárságot, de a távolság ellenére is képesek kiegyensúlyozott kapcsolatban élni. A következő napokban pedig együtt buliznak majd Európa egyik legnagyobb filmünnepén. (…)

Ripost: Mi a legfontosabb pillére a kapcsolatuknak?

A.V.: Alapvetően az, hogy nagyon szeretjük egymást, de nagyon fontos a bizalom is, ami töretlen amióta csak megismerkedtünk.”

A 888 alpári stílusban örül, hogy Schilling Árpád külföldre költözik

„Én arra a hírre, hogy Schilling Árpád elhagy bennünket, Franciaországba költözik, majdnem sírógörcsöt kaptam. De ez csak a problémáim egyik fele.

Schilling Árpáddal ugyanis távozik az ország egyik legkisebb pénisze is. Onnan tudom, hogy megmutatta nekünk. Merthogy ez művészet – szerinte. Szerintem pedig az a művészet, hogy ez a petyhüdt izé – a Krétakör – egyetlen fillér támogatást is kapott valaha az államtól.

Rögtön tisztázzuk, hogy az állati ösztönökre ható, vértehetségtelen „színészeket” alkalmazó és nem egyszerűen provokatív, de alantas „darabokat” bemutató Krétakör nem színkör. Hanem egy nagy darab szar.

Váltig állítom, hogy normális ember ezek közé a lábát be nem teszi. Bizonyság a tézisemre, hogy néhány elszállt egyetemistán, belvárosi macán, kretén hülyegyereken kívül senki sem kíváncsi rájuk.”

Tényleg kamupártnál landoltak a DK-s szavazatok

Ha a Nemzeti Választási Bizottságon múlik, soha nem tudjuk meg, hogy valóban egy kamupártnál landoltak a DK listás szavazatai – írja a párt közleménye annak nyomán, hogy a Kúria kimondta: a Szegény Emberek Magyarországért Párthoz írták be a Demokratikus Koalíció listás szavazatait Újpesten.

A Kúria megállapította, hogy abban az újpesti szavazókörben, ahol a végül így is nyerő Varju László 244 egyéni szavazatot kapott, a DK listája pedig nullát, valójában a nevesített kamupárthoz írták be a DK listás szavazatait. Ez egyértelmű választási csalás, amelynek vizsgálatát a Nemzeti Választási Bizottság korábban elutasította,

a Kúria döntése kellett az igazság kiderüléséhez

– írja  a DK közleménye.

A párt szerint “lebukott a Nemzeti Választási Bizottság”, hiszen a Kúria döntése értelmében heteken át egy választási csalást fedezett. Azt írják: egy európai demokráciában egyetlen ilyen eset is elegendő lenne ahhoz, hogy az NVB vezetőjét menesszék és soha többé ne tölthessen be olyan pozíciót, amelynek a pártfüggetlenség feltétele.

 

Stop Kúria!

A Kúria is beavatkozott a választásokba. Ezt mondta Orbán Viktor magyar hangja, Havasi Bertalan. A miniszterelnök legtöbbször már csak szóvivőjén keresztül érintkezik alattvalóival, vele üzeni meg, hogy mi a véleménye az ország ügyeiről, a migránsokról, és minden másról, ami legalább annyira fontos, mint a Soros György és a civil társadalom elleni küzdelem.

Most a Kúria a soros, ez az a testület, amely Orbán-Havasi szerint azzal avatkozott be a választásba, hogy elvett a Fidesztől egy mandátumot.

A Kúria ármánykodásának fontosságát jelzi, hogy maga a miniszterelnök is megszólalt a Kossuth Rádióban: „Egyértelmű, hogy van 133 mandátumunk, sajnálom, hogy nem 134. Azt az egyet a Kúria egy téves döntéssel elvette tőlünk.” Orbán szerint mindez azért történhetett, mert „a Kúria nem nőtt fel a feladatához.”

Nekünk, akik nem vagyunk miniszterelnökök, csak sejtéseink lehetnek arról, hogy mi a feladata a Kúriának. (Amihez, Orbán szerint legalábbis, nem nőtt fel.) Józan ésszel úgy gondolnánk, hogy a Kúriának, más bírói testületekhez hasonlóan, az a feladata, hogy őrködjön a törvényesség fölött, és a peres ügyekben igazságos ítéleteket hozzon.

Amúgy mindenki másnak hasonló lenne a feladata, teszem azt, a Polt Péter vezette legfőbb ügyészségnek is. Hogyha valahol törvénytelenséget észlel, azt, hogy megkárosítják az államot, lopnak a közvagyonból, akkor ne mérlegeljen, hogy ki fia-borja az illető, hanem tegye a dolgát. Vagyis, nyomozzon, gyanúsítson, emeljen vádat.

Persze Orbán Viktornak ugyanúgy lehet véleménye a Kúria működéséről, mint bármelyik magyar állampolgárnak. De, ugyanúgy, mint a többi állampolgár, a véleményét ő sem mondhatja el a Kossuth rádióban. Magyarul ezt úgy mondják, hogy az állam nem avatkozhat be a tőle független testületek működésébe, döntéseiket, tevékenységüket nem minősíthetik. Otthon, a vasárnapi ebéd mellett persze mondhatja Orbán Viktor a feleségének, hogy menjen az anyjába a Kúria, mire Anikó válaszolhatja azt, hogy már megint mennyire igazad van Viktor, ezek tényleg nem nőttek fel a feladatukhoz.

De Orbán Viktor nem egy átlagos vasárnapi ebédelő, és a Kossuth Rádió sem a Seggem és Vidéke tájrádió, ahol bármi elhangozhat, mert a tulajdonos felel az ott elhangzottakért, hanem a magyar adófizetők pénzéből – több mint 80 milliárd forintunkba kerül nekünk ez a kis játék – fenntartott közmédia része.

Egy demokratikus országban a miniszterelnök nem nyilváníthat véleményt olyan dolgokról, amelyekhez miniszterelnökként semmi köze.

Retteghet a Kúria is

0

Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, “miután elvett egy mandátumot a kormánypártok választóitól”; a testület intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához – ismertette Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját sajtófőnöke, Havasi Bertalan a PestiSrácok.hu hírportálnak.

A lap szombati cikkében azt írta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz, de a kétharmad még így is biztos. Hozzátették, hogy az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy mert sérült volt a boríték.

A lap megkereste Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki ismertette Orbán Viktor álláspontját: “a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához” – nyilatkozta.

A PestiSrácok.hu megkereste Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját is, aki azt válaszolta, azzal, hogy a Kúria Kovács Tamás vezette tanácsa a levélszavazatok kapcsán egy “új” érvénytelenségi okot kreált, megfosztotta a Fideszt 134. mandátumától. Márpedig – ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta az ügyben – “az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével”.

Bréking nyúz, május 4. – Tudósítás a másik valóságból

0

A kormány kritikusai bekaphatják újra kétharmadig, miközben a közvéleményt zsigeri gyűlölködők mérgezik, derül ki pénteki alternatív lapszemlénkből. 

 

Folytatódik a Fidesz választási kálváriája a Pesti Srácokon

„Visszautasította az Alkotmánybíróság a Fidesz alkotmányjogi panaszát, amely szerint a Kúria jogellenesen érvénytelenített több mint négyezer levélszavazatot, és amely miatt a kormánypárt plusz egy mandátumtól esett el az április 8-i választáson. … A dokumentum alapján az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy sérült a választói jog és több ezer levélszavazat érvénytelenítése jogszerűtlen lehetett, ugyanakkor a testület szerint nincs lehetőség utólagos jogorvoslatra, és a történtek alkotmányjogi panasszal nem támadhatók. A PestiSrácok.hu közben megtudta, hogy

a panaszt elsőként, megfelelő indoklás nélkül, és a jogszabály téves értelmezése, önkényes kiegészítése által lesöprő Kúria-határozatot ugyanaz a bírói tanács hozta, amelyik Orbán Viktor miniszterelnök óriásplakátjait is jogsértőnek mondta ki,

mert szerintük azon túl kicsik voltak a betűk és messzebbről nézve nem volt egyértelmű, hogy a Fidesz vagy a kormány a kiadója a hirdetéseknek. …

A Fidesz szerint összességében tehát több pontban is tetten érhető, hogy a Kúria alaptörvény-ellenesen korlátozta a választói jogot, megsértette a hatalommegosztás követelményét, valamint  jogállamiság elvét is.

Döntésükkel a pártatlanság látszatát is aláássák, holott a tisztességes bírósági tárgyalásnak ez egyértelműen követelménye.”

(Pesti Srácok: Több ezer határon túli szavazatot tettek tönkre, de jogorvoslatra nincs lehetőség)

Folytatásos szappanoperát csinált az Origo a Sváby-ügyből

„Sváby András, aki egyes kollégáival mindig Soros Györgyöt védte, a magánéletében úgy tűnik, mintha kevésbé kedvelné. Soros édesanyjáról elképesztően trágárul ír. A hazug, kettős beszéddel lebukó Sváby és Vujity Tvrtko úgy tudjuk, kifejezetten félnek, hogy milyen levelezésük kerül majd még szintén a nyilvánosság elé. Megkerestük Sváby Andrást az üggyel kapcsolatban. Mutatjuk, hogy reagált. …

A műsorvezető kizárólag SMS-ben volt hajlandó kommunikálni velünk. Amikor azt kértük, adjon interjút, ezt válaszolta: Kizárt, eddig is jól elvoltak az álláspontom nélkül. Sváby András ezzel egyértelművé tette, nem kíván élni a lehetőséggel, hogy tisztázza magát.

Nem is nagyon tudná, hiszen az első részleteket már közölték a bulvárlapok. A kiszivárogtatók a napokban további részleteket ígértek. …

Figyeljék az Origót! Ma még izgalmas folytatása lesz az ügynek!” (Origo: Ez Sváby András válasza, megkerestük példátlan botránya és lebukása után)

Mindenki bekaphatja kétharmadik a 888 szerint

„A legutóbbi LIBE-bizottságos hacacáré, a jelentés és a köré font vita követte a jól bevált menetrendet. És ha már a múltkor megidéztük a klasszikus viccet („vadász, vadász, te szopni jársz ide”), megállapítható, hogy a külhoni ellenzék éppúgy működik, mint a hazai. Jól meghívják a magyar kormány valamelyik képviselőjét, hogy utóbbi teljes nyugalommal mondhassa azt: rendben van, bekaphatjátok újra kétharmadig, ha annyira erre vágytok.

Persze nemcsak arról van szó, amit a magyar külügyminiszter mondott – hogy ti. a jelentés minősített hazugságok gyűjteménye –, hanem arról is, hogy a bizottság elfelejtette frissíteni a szoftvert. Ugyanazt a lemezt teszik föl, ami már a Tavares-jelentésben is kopottas és régi volt, de biztosan ez adja a patináját. Én is bakeliten szeretem hallgatni a Led Zeppelint, van annak valami bája, és ha lennék annyira perverz, mint egy nyugati liberális, akkor biztosan színezgetnék is Commodore 64-en. …

Annyit mondogattuk mintegy szuggerálva és győzködve önmagunkat, hogy Brüsszel nem Moszkva, hogy fel sem készültünk arra, hogy egyszer azzá válhat.

Onnantól kezdve ugyanis, hogy a demens bürokratáknak sikerül ezt a tervet végrehajtani, komoly lépést tesznek abba az irányba, hogy az Európai Unió hasonuljon a hajdani KGST világához.”

(888: Don’t cry for me, Sargentini)

A zsigeri gyűlölködőkön háborodott fel a Magyar Idők publicistája

„Olvasónk hívta fel a figyelmet arra a performanszra, amelyet április 27-én követtek el a Simicska-féle tévében Tarnay Kristóf Ábel, tüntikéző aktivista és Para-Kovács Imre, újságíró. Bár terméketlen, de igen jó kedélyű, Kálmán Olgával mindenben egy húron pendülő beszélgetéssel indult a műsor, a tizenharmadik percre botrányossá, sőt vérlázítóvá fajult.

A HetiHetest, a Tilos Rádiót, a Hócipőt, Magyar Narancsot megjárt, vagy például a HVG-ben publikáló para-újságíró hozta a formáját. Vetített egy sztorit, amely szerint vidékiek (Gizi, a nyilván megtévesztett Fidesz szavazó) azért nem mernek Budapestre jönni, sőt már a kaját is szállítóktól rendelik, a közértbe nem mennek, mert közben migránsok költöznének a lakásukba.

Egy pillanatra úgy tűnt, erre az ügyefogyott mesére már a műsort vezető Kálmán Olga egyik agysejtje is megmozdul, mert visszakérdezett, hogy ez valóság-e, mondván „ez most komolyan, szó szerint”…?

Para-Kovács egy „Esküszöm!”-öt elég erősnek talált arra, hogy igazolja meséjét, majd így folytatta:

„Én ezekkel az emberekkel nem akarok párbeszédet, nem akarok együtt élni és nem akarok kibékülni, és árkot meg akkor temetek be, ha fekszik benne.” …

Legyen, gondoljanak, sőt mondjanak is bármit egymás között, de félelmetes belegondolni, hogy ezek a zsigeri gyűlölködők nyilvánosan, minden korlátozás nélkül továbbra is mérgezhetik a közvéleményt, legyen szó akár médiáról, akár sok száz tüntető előtti pódiumról.” (Magyar Idők: Vérlázítóvá fajult beszélgetés)

A DK megtámadja a listás választási eredményt a Kúrián

0

A Demokratikus Koalíció választási csalásokra hivatkozva az országgyűlési választás listás voksolás “európai kontroll melletti”, lehető legkorábbi megismétlését követeli. A párt szóvivője szerint “nagyon úgy tűnik, a Fidesz nem a választást, hanem a szavazatszámlálását nyerte meg”.

Rónai Sándor, az ellenzéki párt helyettes szóvivője sajtótájékoztatón elmondta, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) pénteken annak ellenére fogadta el a parlamenti választás listás eredményeit véglegesítő határozatát, hogy számtalan esetben kiderült, teljes szavazókörökben tűntek el az ellenzéki pártok listájára leadott szavazatok.

Kiemelte, több olyan körzetben is nulla szavazat szerepel az ellenzéki pártok listája mellett, ahol ellenzéki egyéni jelöltek akár több száz voksot is kaptak. A csalások legtipikusabb példájaként említette, hogy újpesti jelöltjük, Varju László 244 egyéni szavazatot kapott, a DK listájára ugyanakkor nem érkezett szavazat.

Egyedül a Fideszt nem érintik az eltűnő szavazatok, ezért ezeket az eseteket nem lehet véletlen hibákként kezelni – jelentette ki, majd úgy fogalmazott, “nagyon úgy tűnik, a Fidesz nem a választást, hanem a szavazatszámlálását nyerte meg”.

Rónai Sándor közölte, ez a választás nemcsak, hogy nem volt szabad és tisztességes, hanem rendszerszintű, országos választási csalás gyanúját veti fel, ezért szerinte Orbán Viktor miniszterelnök a következő években hiába hivatkozik majd az emberek döntésére.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK