Kezdőlap Címkék Kúria

Címke: kúria

Egy ember, akit nem véd az államtitok

Tíz éve folyamatos pereknek van kitéve, de beszélni alig beszélhet róluk, mert amivel vádolják, az államtitok – ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet a Független Hírügynökség folytatott Szilvásy Györggyel, volt titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel. Az utolsó ügy, az úgynevezett kémper ugyan lezárul, méghozzá jogerős felmentő ítélettel, ám az ügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Hogy mi lesz belőle, még nem tudni, még az is elképzelhető, hogy minden kezdődik elölről. Mert az ügyészég nem nyugszik. Nem hagyja őt, de a családot sem.

 

Amikor először beszéltünk a hírről, hogy az ügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, az ön, az önök ügyében, azt mondta, hogy még semmiféle hivatalos értesítést nem kapott róla. Azóta sem?

Most kaptam meg, ön látja először postai értesítést; a Kúria adta fel, tehát valószínűleg ebből fogok értesülni a dologról. Az ügyvédem persze tájékoztatott arról, hogy milyen eljárás várható.

Mikor is kezdődött ez a bizonyos „kémper”?

2011-ben kezdődött.

Mikor érzete úgy, hogy le van zárva, maga mögött hagyta ezt az egészet?

Én mindig a legrosszabbra készültem. Amikor legelőször meggyanúsítottak, 2009-ben  – az egy másik ügy volt -, én azóta mindig a legrosszabbra készültem. Most is. És miután a felülvizsgálati lehetőség az egy létező jog, készültem erre, hogy ez be fog következni. Természetesen titkon reméltem, hogy a jogerős ítélettel lezárult a procedúra, de ezt csak nagyon titkon. Inkább tényleg azzal kalkuláltam, hogy ez be fog következni.

Azért, mert ismeri ezeknek az ügyeknek a mechanizmusát, tudja, hogy a vádhatóság nem akar veszíteni?  Vagyis úgy zárult le ez hétéves tortúra, hogy bebizonyosodott nem kém, nincs bűncselekmény, sem ön, sem a társai nem követtek el semmit.

Az utolsó fordulóban már nem kémkedéssel vádolt az ügyészség, hanem azzal, hogy a feljelentési kötelezettségemet elmulasztottam. A részleteket nem mondhatom el, mert azok titkosítva vannak. Azt azonban igen, és talán érdemi körülménynek is számít az ügyben, hogy az a téma, amiről ez a per szól hét éve, egyáltalán nem új: annak idején, 2008-ban, amikor még funkcióban voltam, kivizsgáltuk, hogy úgy mondjam, tokkal vonóval. Vagyis, amit elővettek az egy kész anyag volt 2008-ban. Erre mondják azt, hogy én nem tettem feljelentést, illetve elmulasztottam feljelentést tenni. Pedig akkor, még 2008-ban, az összes illetékes azt mondta, hogy nem történt bűncselekmény, és ezt erősítette meg immár jogerősen is a bíróság 2017-ben, vagyis nem mulaszthattam el a kötelességemet megtenni. Tehát a végén már ez volt a módosított vád, és éreztem, hogy az ügyészség még lépni fog.

Mert?

Mert fontos számára, hogy legalább egyszer, egy ügyben elmarasztaljanak engem.

Mit lehet különben elmondani a nyilvánosság előtt ezekről az ügyekről, amelyekben Önt meggyanúsították, ha amúgy az anyagok titkosak?

Két titkos ügyem volt: ez, illetve volt még egy, aminek csak a tényéről beszélhetek, hogy abban meg voltam gyanúsítva, de az abban a szakaszban el is halt, nem lett belőle vádemelés.

Ennek ellenére nem mondhatja meg, hogy miről van szó?

Nem, csak annyit mondhatok, hogy egy ügy. Ezen felül volt az elhíresült, UD Zrt.- ügy, még 2009 áprilisából. Ez volt ugye az a szervezet, amely a Fidesz, úgymond, árnyék titkosszolgálati háttere volt. Miután lebukott a társaság, a Fidesz indított ellenem, meg Laborcz Sándor ellen egy olyan támadást, amelyet az ügyészség segítségével jogi útra tereltek. A büntető ügy a személyiségi jogok megsértése körül forgott.  Többszörös eljárás volt az is, első fok, másodfok, visszaeső első fok, másodfok, de ez  mindig felmentéssel zárult le. Amikor már látszott, hogy az UD Zrt-s esetből nem lesz semmi, akkor meggyanúsítottak egy magántermészetű ügyben, ama bizonyos faültetésről van szó, ha emlékszik még rá. Ez a kreálmány is jogerős felmentéssel záródott, majd jött ez a kémper. Első fok, másodfok, visszaeső első fok, másodfok, és most felülvizsgálati kérelem. Az elsőfokú, debreceni ítélet elmarasztalt, még az eredeti vádban, de olyan formai és tartalmi hibái voltak az ítéletnek, ami miatt a másodfok nem tehetett mást, mint visszaadta első fokra, Kaposvárra. Ott felmentettek, ez történt másodfokon is. Az ügyészség közben módosított a vádon: már nem felbujtóként, hanem feljelentési kötelezettség elmulasztásáért vádolt meg. Hogy most mi van a felülvizsgálati kérelemben, azt nem tudom, még nem láttam.

Ha nagyközönségnek röviden el kellene mondania, hogy mi az ügy a kémperben, akkor mit mondana?

Hát abban semmi sem nyilvános. Mint említettem, egy olyan ügyről van szó, amelynek a körülményeit mi annak idején kivizsgáltuk, és következményei is voltak.

Azaz?

Azt nem mondhatom el, mert nem nyilvánosak. Ugye itt egy 2007-2008-as vizsgálatról van szó, amelyet 2010-ben, a kormányváltás után elővettek, mégpedig azzal az egyértelmű céllal, hogy a Laborczot és engem levadásszanak. Laborcz egyébként csak kisebb mértékben volt benne, Galambos Lajos volt az elsőrendű vádlott.

De miről szól az ügy?

Ismétlem: azt nem mondhatom el, mert titkos. Hoztak persze belőle részleteket, de ezt mind a kormányzati sajtó csinálta. Náluk ennek nincs következménye, de ha én mondanám el, annak lenne. A kormányzati sajtóban egyébként a legtöbb állítás hamis volt, talán ezért nem indult ellenük eljárás államtitoksértés miatt.

Ön meg nem tudja cáfolni…

Nem tudom cáfolni, mert akkor ugye megint ott vagyunk az államtitoksértésnél. Annyit tudok mondani róla, hogy nem igaz. Amúgy hajmeresztő összeesküvés-elméleteket tartalmazó írások jelentek meg a kormánysajtóban, mégpedig azért, hogy valahogy elfogadtassák a hazai és a nemzetközi közvéleménnyel, hogy itt valóban kémkedésről van szó. Ha ugyanis azt írták volna le, amit mi kivizsgáltunk, abból nehezen lehetett volna kihozni azt, hogy engem, meg a többieket vezetőszáron, bilincsbe verve vigyenek el. Évekkel később, amikor már senkit nem érdekelt, hogy mi van velünk, illetve a felmentő ítélet sem, akkor már a háttér sem volt fontos.

Mennyi időre van titkosítva az ügy?

Azt hiszem negyven évre.

Ha viszont azt mondja, hogy a felmentő ítélete már nem volt érdekes senki számára, miért érdeke most bárkinek felmelegíteni az ügyet? Pláne, hogy már nem is kémkedés a vád.

Nekem úgy tűnik, most már csak az ügyészségnek áll az érdekében ez a felmelegítés.

Az ön szerepe elsősorban azért volt fontos, hogy utolérjék valahogy Gyurcsány Ferencet?

Közvetve mindenképpen. Szempont lehetett, hogy ha már Gyurcsányt személyesen nem tudják, akkor a második emberét el lehet kapni.  Ennek ugyebár az lett volna a jelentősége, hogy a második ember csak úgy csinálhat bármit, hogy az első is tud róla. De engem folyamatosan támadtak és üldöztek, előtte is. Volt például még egy büntetőügy, amelybe engem is bele akartak keverni, de, amikor nem sikerült, és első fokon a vádlottakat felmentették, nem is fellebbezett az ügyészség. Vagyis, nélkülem már nem volt érdekes. És, sajnos, a testvéremre is kiterjesztették ezt a hajtóvadászatot, már nyolc éve ő is büntetőeljárás alatt él, „természetesen” koholt vádak alapján.

Arról lehet-e beszélni, hogy a kúria vajon akceptálja-e a felülvizsgálati kérelmet?

Az ügyvédek szerint, ha az ügyészség ilyen kéréssel fordul a Kúriához, akkor mindenképpen tárgyalnia kell. Az ügyvédem szerint szakmailag nonszensz a felülvizsgálati kérelem, de még ő sem látta, hogy mi van leírva.

Az is bekövetkezhet, hogy újra bíróság elé kell állnia?

Ezen a mostani tárgyaláson nem kell megjelennem, de természetesen el fogok menni. A Kúria dönthet úgy, hogy elutasítja a kérelmet, de akár vissza is adhatja az egész ügyet újratárgyalásra. 

Ad abszurdum, elindulhat az egész elölről?

Annyira alapos tárgyalások volt ezek, mind első, mind másodfokon, annyira részletesen mindenre kitértek, hogy nem létezik, hogy törvénytelenséget követett volna el a bíróság. Mert csak ebben az esetben van helye a felülvizsgálati kérelemnek. De ad abszurdum, ahogy mondja, még azt is lehet képzelni, hogy elindul minden a kezdetektől.

Sokat mosolyog, én gondolom kínjában, amikor erről az egész ügyről beszél…

Pszichológus lett?

Nem, csak így képzelem, mert nem annyira mulatságos a dolog. Szóval hogyan lehetett elviselni évek meghurcoltatásait?

Nagyon nehéz erről beszélni, pláne, hogy öregszem, és egyre érzékenyebbé válok…

Mert hány éves?

A napokban töltöm be a hatvanat… Inkább nem beszélnék az érzelmeimről.  Legyen elég annyi, hogy mindenféle szempontból megviselt engem, a feleségemet, akinek nagyon sokat köszönhetek, és a családomat is, nem tudtam őket megvédeni.  A kisfiam, aki most tizenegy éves, nem tudja, hogy mi van, de érzi. Négy éves volt, amikor mentünk fagyizni, és ahogy kihajtottunk volna az udvarról, 3-4 fekete autóval találtuk magunkat szemben. Kiszállítottak bennünket, és mondták, hogy a gyereket vitessük el, ne lássa, hogy házkutatás lesz, és az apját elviszik. Egy hét múlva, miután a bíróság elutasította az ügyészség indítványát, és elengedtek az őrizetből, újra elindultunk, hogy akkor tényleg fagyizzunk, a gyerek megkérdezte: a rendőr bácsik most engedni fognak bennünket? Később mesélte, hogy rendszeresen azt álmodta, üldöznek bennünket feketeruhás emberek, és hol őt zárják be, hol engem. Hogy honnan tudta négy-öt évesen, hogy mi az a börtön, fogalmam sincs. Szóval a gyerek szinte minden megérzett, ami körülötte zajlott.

A civil életét hogyan tudja menedzselni?

Ez sem volt könnyű, bár az emberek többsége kifejezetten pozitívan viszonyult hozzám, inkább szurkoltak nekem. Nem akartam magyarázkodni, eléggé visszahúzódtam a társasági életből.

És munkát is talált?

El tudtam helyezkedni, de csak most vagyok vezető állásban, mert két éve egy könyvkiadót vezetek. Előtte is jó munkám volt. A munkatársaim fantasztikusak voltak, nehéz erről is meghatottság nélkül beszélnem. Egzisztenciálisan is rendben voltam, bár ehhez sok segítséget adott a Fidesz: megnyertem a 98 százalékos pert, ami ugye a végkielégítésemet illette, a munkaügyi peremet, aminek következtében visszamenőleg két éves munkabéremet kellett kifizetniük, nagyon sok pénzt nyertem a kártérítési perekben. Amikor hazudtak rólam, és ezt gyakran megtették, akkor én pereltem. Nyertem Budai Gyula ellen, Németh Szilárd ellen, Rogán Antal ellen, az összes újságíró ellen, aki hazugságot írt.

Ezekről nem sokat olvashattunk…

Nem, mert már sem a jobb, sem a baloldalnak nem voltam fontos. Az MSZP, azok után, hogy 2010-ben azt tűzte a zászlajára, hogy a múlttal le kell számolni, a politikai szintre emelt szolidaritást nem vállalta, mert nem akart belőlem hőst csinálni. Én a múlt, a Gyurcsány embere voltam. Így aztán mind a két oldal abban volt érdekelt, hogy elhallgassa a pozitív fordulatokat az ügyeimben. Személyesen többen mellém álltak az MSZP-ből is, politikailag azonban már csak a Demokratikus Koalíció.

Pedig ön demonstratívan nem politizált…

Nem igazán, pedig kellett volna, miután miniszter lettem, de abban a pozícióban is szakemberként viselkedtem. Nem is volt jó döntés az, és erről többször nyilatkoztam, hogy politikai állásra adtam a fejem. A rendszerváltás óta a közigazgatásban voltam, egészen 2006-ig, és akkor vállaltam el a miniszteri posztot. Nem volt jó döntés. A feleségem óvott is tőle. Sajnos igaza volt. Azt gondolom, hogy jó közigazgatási szakember voltam.

Nyilván ezért dolgozhatott az Antall-kormányban is.

Igen, de fontos tudni, hogy az MSZP-től kaptam hozzá az engedélyt. Tagja voltam a pártnak, bár felfüggesztették, közös döntés alapján a pártagságomat. Tegyük hozzá gyorsan: ezt Antall József elfogadta. Ez a mai világban teljességgel elképzelhetetlen. Az még egy más politikai kultúra volt. Hogy mennyire más politikai kultúra volt, emlékszem rá: ’94-ben, amikor az MDF elvesztette a választást az első fordulóban, megkeresett engem Boross Péter – tudván az MSZP-s kötődésemről – , hogy próbáljam meg elintézni a szocialisták vezetésével, hogy a Magyar Nemzetet, amely egy állami cég birtokában volt, megvehesse a jobboldal. Tehát a kérés az MDF-kormánytól érkezett és az MSZP-kormány hagyta jóvá. Mindezt nem vertük nagydobra, de a Magyar Nemzet így tudott kijönni az állami felügyelet alól.

Vannak még politikai kapcsolatai mostanság?

Vannak, csak politikai ambícióm nincs már, semmilyen irányban. Politikus nem akarok lenni, de azért sokat beszélgetek politikusokkal.

Tehát nincs kizárva.

Nem is voltam soha. Itt pusztán arról van szó, hogy az én ügyeimmel kapcsolatban csinált-e politikát a baloldal, vagy nem. Hát nem csinált.

Ez a könyvkiadó, amit vezet, erről mit lehet tudni?

Művelt Nép Könyvkiadó.

Ilyen létezett valamikor.

Igen, mint könyvterjesztő cég. Az én édesapám a Móra Könyvkiadónak volt az igazgatója, de azt privatizálták, a Művelt Nép pedig partnere volt apámnak. Legközelebbi kollégám édesapja pedig a Művelt Nép egyik vezetője volt, így az ő emlékükre lett ez a neve. Jó két éve létezünk.

Milyen profillal?

Vegyes, de alapvetően szórakoztató irodalom a női közönség számára. Krimik, sci-fik, romantikus regények, de vannak politikai-közéleti kiadványaink is.

Nem akarja megírni az élettörténetét?

Gondoltam rá, de nem biztos, hogy meg tudnám úgy írni, hogy ne keltsek csalódást. Mint említettem az ügyeim jelentős része államtitkot érintenek. Azok nélkül pedig értelmetlen lenne könyvet írni. Miniszterségem alatt például a legérdekesebb szituációk minősített adatot érintenek. Pár éve a nemzetbizottsági bizottság ülésén elmondtam, hogy az ott ülők mindegyikéről tudok valamit. Ha óhajtják, én ezeket mind elmondom, ha kapok felmentést a titoktartási kötelezettség alól. Nem óhajtották. Csak azt akarom mondani, hogy úgy megírni valamit, amiről tudok, hogy csak jelzem a tudást, semmi értelme.

És fikcióként?

Nagyon sok ügy van, és előbb-utóbb ráismernének arra, akiről írom.

Így viszont az élete egy regény, de egy rossz regény.

Nem rossz. Miért lenne rossz?

Azért, mert a főszereplő élete folyamatos lelki terrornak van kitéve, de mindezt nem lehet könyv formájába önteni.

Természetesen azt a vonulatát az életemnek, ami a meghurcoltatást jelentette és jelenti, nagyon rosszul élem át, azt viszont nagyon jól, ahogy az emberek viszonyulnak hozzám. Hogy mindenhol segítenek, támogatnak, elfogadnak. A család szintén nem a rossz része az életemnek; a feleségemet nem ismertem volna meg, ha nem dolgozom az államigazgatásban. Nem mondhatom persze, hogy a bírósági rész nem visel meg, mert megvisel, éppen úgy, mint a börtönnel való fenyegetettség. Sokszor átéltem és álmodtam azt, hogy a börtönben vagyok, és ott mit kell csinálnom, illetve hogyan tudok gondoskodni a családról, ha bent vagyok.

Ugye három napot töltött cellában?

Igen, azt a bizonyos 72 órát. Akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy nem kívánom ezt a sorsot azoknak sem, akik ezt tették velem. Semmilyen bosszúvágy nincs bennem. Pedig én nem követtem el semmilyen bűnt, koholt vádak alapján hurcoltak meg. Lehet, hogy épp ez a magyarázat: nem kívánok a politikai ellenfeleimen ilyen módon bosszút állni, hiszen velem is ez történt.

Egyébként hogy élte át azt a három napot?

Szörnyű volt. A feleségem készített össze csomagot, először nem engedték be, de aztán bekönyörögte magát. És beadott egy könyvet, hogy olvashassak, a könyvbe beletett egy fényképet, ahol hárman vagyunk a gyerekkel. Alig tértem magamhoz tőle. Már csak azért is, mert nem tudtam, hogy mi lesz velem, látom-e egyáltalán őket, két évig, tíz évig, száz évig, életfogytig… Nem tudtam, hogy mi fog történni. És ez mindenkit megviselt, az egész családot, szülőket, gyerekeket, testvéreket egyaránt.

Az orvos testvérét, ha jól tudom, 2010-ben ön miatt dobták ki az igazgatói állásából.

Igen, miközben az egyik legjobb szakember és vezető volt az egészségügyi szférában. Érdekes talán, hogy amikor én döntéshozói pozícióban voltam, nem engedtem őt kinevezni, pont azért, nehogy támadjanak bennünket emiatt. Pedig megnyerte az akkor még létező BM kórház főigazgatói posztjára kiírt pályázatot. Jogilag nem lett volna törvénybe ütköző, erkölcsileg azonban nem vállalhattam. Később, amikor elkerültem a Belügyminisztériumból, kinevezték, és kiváló munkát végzett ott is, majd a Központi Állami Kórházban is. Tudja az, hogy engem bántanak, az egy dolog, de hogy a környezetemet is, az nehezen elviselhető. A feleségem közvetlen munkatársait is sorban rugdosták ki az állásukból.

Úgy tudom, május végén dönt a Kúria, így van?

A hétvégén megyek el a Postára kiváltani az értesítőt, lehetséges.

És mikor lesz hatvan éves?

Vasárnap, és összejövünk: család, barátok. Már most tudom, hogy boldog születésnap lesz.

Megkezdődött az orbáni „elégtétel”?

0

A Demokratikus Koalíció szerint Orbán beváltotta az ígéretét, a kémperrel kezdődik az „elégtétel”. A Magyar Idők értesülése szerint ugyanis felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Gyurcsány-kormány idején szolgáló egykori titkosszolgálati vezetők ügyében, mert álláspontjuk szerint megkérdőjelezhető a tavaly szeptemberben hozott jogerős ítélet.

A kérelmet a Legfőbb Ügyészség képviseli a Kúria előtt. A bíróság akár új eljárásra is kötelezheti a Fővárosi Ítélőtáblát, amely felmentette a vádlottakat. A Fővárosi Ítélőtábla szeptember 25-én mentette fel jogerősen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, Galambos Lajost, utódját, Laborc Sándort, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és P. László cégvezetőt a kémkedés és bűnpártolás vádja alól.

Erre reagált a Demokratikus Koalíció:

„Polt Péter legfőbb ügyész nem okozott csalódást az állampártnak, felülvizsgálati kérelmet nyújtott be és a Kúria elé vinné a kémper tavaly jogerősen felmentett vádlottjait. Polt fellépése teljesen világos: a Magyarországot 8 éven át fosztogató fideszes bűnözők április 8-án megmenekültek a rendszer fejétől a vejéig, a politikai ellenfelekre azonban további elnyomás vár.”

24 órás Orbán-plakát akció indult

Plakátbejelentő akciót hirdetett a Momentum: a Kúria által jogsértőnek  mondott  Orbán Viktor-plakátokról várják a képeket hétfő délig. A Kúria szerint a plakátok jogsértőek, ugyanis azokról nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a kormány vagy a Fidesz adja ki őket.

 

A Momentum azért idította el az akciót a Facebook oldalán, mert a plakátok eltávolításához igazolni kell, hogy országos kampányról van szó, ehhez pedig minél több plakátot be kell jelenteni. “Amennyiben sikerül elegendő plakátot összegyűjteni, és ezzel igazolni, hogy a Fidesz kampánya országos, akkor az összes Orbán-plakátot el kell távolítania a Fidesznek” – szögzi le a párt közleménye.

A Kvk.VI.37.414/2018/2. számú határozatban a Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság 599/2018. számú határozatát, és megállapítottaa, hogy

a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség által kiadott kifogással érintett kampányeszköz sérti a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket.

A Kúria egyben eltiltotta a plakát kiadóját a további jogsértéstől.

Ugyanakkor a Kúria hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálattal érintett ügyben 1db. plakátról van szó, nem az országos plakátkampány minősítéséről, annál is inkább, mert az azonos tartalmú plakátok különböző helyekre és méretben kerület kihelyezésre.

“Ha bejelentjük, hol vannak szerte az országban, akkor le lehet őket szedetni és bírságot is kiszabhatnak a Fideszre” – indokolta a fentiek fényében is a Momentum az akcióját.

Ez volt ma – 2017. december 16.

0

Van remény a hitelesek számára: a Kúria az Európai Unió Bíróságához fordult; az Iszlám Állam által használt fegyverek többsége Kínából, Oroszországból és Kelet-Európából származott; a jobboldali-szélsőjobboldali új osztrák kormány a munkavállalók jogainak csorbításával kezdene; eltemették I. Mihály román királyt.

A bank köteles majd visszafizetni a kezelési költséget!

Az elmúlt évtizedekben feltehetően törvénytelenül fizettettek milliárdokra rugó összegeket a deviza- és forinthitelt felvevőkkel a magyarországi bankok. A kezelési – és folyósítási költséget – időnként milliókat – ugyanis fizették ugyan az ügyfelek, de azért cserébe semmilyen szolgáltatást nem kaptak a pénzintézetektől. A napokban megcsillant a remény, hogy ha valóban jogtalanul fizették az „adminisztrációs” költségeket, akkor azt az érintettek visszakaphatják. Ugyanis a Kúria az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy érvényt szerezzen annak az uniós jogelvnek, amely szerint csak azért lehet bármilyen költséget felszámolni, amelyért valamilyen szolgáltatást is nyújt a bank. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Hiteles Mozgalom ügyvivője, Szabó József – aki maga is devizakárosult – arra számít, hogy nem csak a deviza, de a forinthitelesek is visszakaphatják pénzüket.

Kiderült, honnan szerezte a fegyvereit az Iszlám Állam

Egy kutatócsoport többéves munkával derítette ki, hogy a terroristák által használt fegyverek többsége Kínából, Oroszországból és Kelet-Európából származott. Sokszor amerikai közvetítéssel kerültek hozzájuk – hiába szánták őket épp az ellenük harcoló csoportoknak.

Azt korábban is lehetett tudni, hogy az Iszlám Állam sok fegyvert szerzett az iraki hadseregtől, főleg, amikor 2014-ben lerohanta Moszult. A Conflict Armament Research (CAR) hároméves kutatómunka alapján készült jelentése azonban azt is feltárta, hogy

több országból érkeztek fegyverek a dzsihádistákhoz,

méghozzá jóval több, mint amit a hadszíntéren zsákmányoltak.

Új osztrák kormány: csökkentik az illegális bevándorlást

Két hónappal a választások után létrejött a kormánykoalíció Bécsben: a Néppárt a Szabadságpárttal alakíthat kormányt. A két pártvezér, Sebastian Kurz és Heinz Christian Strache együtt jelentette be a nevezetes eseményt.

A baloldal tüntetést tervez az új kormány ellen, amely meg akarja reformálni a munka törvénykönyvét: csökkenteni kívánja a munkavállalók jogait! A munkaidő szabályozás például úgy változik, hogy újra lehet 12 órás munkaidőt alkalmazni Ausztriában. A gazdagok számára viszont adócsökkentést tervez a kormány. Radikálisan csökkenteni kívánják az illegális bevándorlást. Ez biztonságunk növelésének alapja – hangsúlyozza a koalíciós közlemény. Ausztriában jelentős muzulmán közösség él, melyhez 85 ezer migráns csatlakozott 2015-ben.

Eltemették I. Mihály román királyt

Az utolsó román király december 5-én, 96 éves korában halt meg svájci otthonában.

Több mint 20 ezer ember ment el leróni kegyeletét a halott uralkodó előtt. Az európai királyi családok tagjai is megjelentek, mint például Károly walesi herceg, a brit trónörökös, Anna-Mária volt görög királyné, I. János Károly volt spanyol király és felesége, Zsófia királyné. I. Mihály volt román uralkodó gyászszertartása az egykori királyi palota elõtt volt Bukarestben.

A volt uralkodót a királyi temetkezési helyül szolgáló Curtea de Arges-i új ortodox székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

A bank köteles majd visszafizetni a kezelési költséget!

Az elmúlt évtizedekben feltehetően törvénytelenül fizettettek milliárdokra rugó összegeket a deviza- és forinthitelt felvevőkkel a magyarországi bankok. A kezelési – és folyósítási költséget – időnként milliókat – ugyanis fizették ugyan az ügyfelek, de azért cserébe semmilyen szolgáltatást nem kaptak a pénzintézetektől. A napokban megcsillant a remény, hogy ha valóban jogtalanul fizették az „adminisztrációs” költségeket, akkor azt az érintettek visszakaphatják. Ugyanis a Kúria az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy érvényt szerezzen annak az uniós jogelvnek, amely szerint csak azért lehet bármilyen költséget felszámolni, amelyért valamilyen szolgáltatást is nyújt a bank. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Hiteles Mozgalom ügyvivője, Szabó József – aki maga is devizakárosult – arra számít, hogy nem csak a deviza, de a forinthitelesek is visszakaphatják pénzüket. 

 

Szabó úr, ha jól tudom, ön is devizahitel károsult, esetleg már végrehajtást is indítottak családja ellen?

Igen, már megindult ellenünk az eljárás, de egyelőre nincs szó arról, hogy a házamból is kiraknának. Legalábbis remélem, nem is kerül erre sor. A végrehajtásnak ugyanis több fokozata van, ma még beérik a fizetésem 33 százalékának letiltásával. Tehát a keresetem harmadát egyenesen a végrehajtónak utalják, ami megalázó, mert hiszen amíg tudtam, fizettem a részleteket. Ezután következhet majd a házam kényszerértékesítése; a lakásom tulajdoni lapján a végrehajtó már fel is tüntette a követelését. A végső megoldás pedig a lakás elárverezése, illetve – ha sor kerül rá – akkor a családom kilakoltatása. Erre csak akkor kerül sor, ha akkor is ragaszkodnék az otthonomhoz, ha már eladták. Ez a végrehajtás több lépcsője, amit kényszerűen végig kell járni, hacsak valami csoda nem történik.

Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet.

Tehát ön bármelyik pillanatban számíthat arra, hogy kipakolják a lakásából?

Persze, de mielőtt utcára tesznek, azért előtte hivatalosan is értesít majd a végrehajtó.

Akkor nem telnek vidáman a napjai.

Gondolhatja.

Ön nagy házat vásárolt a devizahitelből?

Tudja, olyan körgangos lakásban laktunk 12 évig a feleségemmel, és két lányommal, ahová a nap soha nem sütött be. Fényre vágyva Pestlőrincen vettük meg egy használt, felújítandó ikerház felét, apró kerttel. Luxus nincs.

Mennyibe került önnek, hogy a napot is láthatja?

17 millió forint kölcsönt vettem fel svájci frankban, ma a végrehajtó már 38 millió forintot követel rajtunk.

Ez nagyon durva, több, mint duplája.

Csak a végrehajtó 3 millióért dolgozik…

A kormány sokféle intézkedést ígért, köztük az úgynevezett „elsétálás” lehetőségét, amelynek lényege, hogy ha az adós sehogyan sem tudja már fizetni a lakás törlesztését, akkor a lakás, ingatlan fejében kaphassa vissza hitelképességét, s vele a szabadságát. Ön lelépne?

Az elsétálás joga benne volt, a 2010-es Kósa-Rogán 8 pontjában, azonban sem a bankszektornak, sem a Magyar Nemzeti Banknak nem tetszett, így nem is tárgyaltak a bevezetéséről.  Most, 2017 végén viszont újra felmerült, szükség lenne egy ilyen lehetőségre. Természetesen csak akkor beszélhetünk erről, ha magával a kölcsönszerződéssel nincs semmi probléma, nincsenek benne tisztességtelen elemek. Elsétálás után nekem is újra kellett volna kezdenem az egész életemet, de ez a mód valóban alkalmas lett volna, hogy bárki megszabaduljon az adóság börtönétől. Ám a javaslatot végül levették a napirendről, tehát maradt a rabság.

Ön is közéjük kerülhet?

Remélem, nem. Az egyik lányom még egyetemista, a másik már férjhez ment, mindketten külföldön élnek. De hazajárnak rendszeresen, s szörnyű lenne megmondani nekik, hogy nincs már meg a közös otthonuk. Ezt a drámai helyzetet igyekszem elkerülni azzal, hogy már azóta perelem a bankokat, amióta az országban folyó perek rádöbbentettek a bankok tisztességtelen hitelezési gyakorlatára. Tehát nem karba tett kézzel várom a végrehajtót, hiszen már 2011. szeptemberében perbe fogtam a bankomat, hogy tisztázzuk a közöttünk meglévő vitát! De ma, 2017. decemberében még mindig nem született meg az elsőfokú ítélet sem! Hat éve nincs döntés!

Igaz, hogy csak kezelési költség címen több millió forintot kasszíroztak öntől, miközben ezért az összegért a bank semmit nem csinált?

Sajnos igaz! Amikor a kölcsönt svájci frank elszámolással felvettem, akkor 4 százalék körül volt a kamat, a kezelési költség pedig 1.5 százalék. De amíg a kamat lényegében a kölcsön ára, addig a kezelési költségnek nevezett díjért a bank semmilyen ellenszolgáltatást nem nyújtott. Márpedig ez törvénytelen, hiszen az unió irányelve szerint csak azért a tevékenységért lehet pénzt felszámolni, amelyért ellenszolgáltatást is kap az ügyfél. Csakhogy a kezelési költséget milliók fizették, de cserébe senki nem kapott semmit.

Kiszámolta, hogy ön kezelési költség címen mennyi pénzt fizetett ki a banknak?

Amikor megtudtam, hogy a Kúria foglalkozik ezzel a kérdéssel, kiszámoltam, ez esetemben 3,5 millió forint volt a szerződéskötéskor. Azonban ez az összeg jelentősen nőtt, mivel ezt is növeli a devizaárfolyam emelkedése.

Ezen kívül talán ön is fizethette a szép nevű folyósítási jutalékot… ezért milyen szolgáltatást adtak a bankok?

Semmilyet! Ez is drágította a kölcsönt. Pedig ismétlem: az európai jogelvek szerint a bank semmilyen költséget nem számolhat el, amiért nem ad szolgáltatást. A felvett pénz használatárért, és a kockázatvállalásért fizetjük a kamatot, de a felszámolt adminisztratív költségért cserébe semmit nem kaptunk.

Egy svájci bankár azt nyilatkozta nekem, hogy nyugat-európában a kamat tartalmazza a bank minden kiadását, sőt, ebben még tisztes haszon is benne van. Ez nálunk nem így van?

Így kéne lenni, de

nálunk a bankok állandóan trükköztek, az alacsony kamattal próbálnak szerezni ügyfelet, de az egyéb költségeket, köztük a kezelési költségeket, folyósítási jutalékot is az egekig emelik.

Engem speciel azzal próbált megtéveszteni az Erste, hogy a kölcsön kamata évi 4 százalék, a kezelési költség a bank szerint csak 0,125 százalék volt. Azt viszont elfelejtették mondani, hogy ez a jelentéktelennek látszó tétel viszont havonta fizetendő, ami évente már 1.5 százalék. Ez a trükk került nekem több millióba, ami tisztességtelen. Továbbá érthetetlen, hogy a magyar bankok a kezelési- és egyéb költségeket miért számolják devizában? Miért a svájci frank árfolyama dönti el az el sem végzett banki szolgáltatás árát?

Ezt megkérdezte a bankjától?

Igen, de értelmes választ nem kaptam.

Ha ez a költség néhány millió forintba került önnek, akkor több millió ember százmilliárdos veszteséget könyvelhet el?

Persze, kiszámíthatatlanul sok pénzt elvettek ezzel a trükkel az emberektől.

Számokat tud mondani?

A kamatemelések és az árfolyamrés ezer milliárd forint tisztességtelen bevételt jelentett a bankoknak.

Egymillió devizaszerződés volt, de több százezren forintban vettek fel kölcsönt, a kezelési költséggel viszont őket is megkurtították – igaz, nem minden esetben tartalmazott a szerződés kezelési költséget.

Ha jól tudom, a jogsérelem miatt a szervezetük néhány tagja bírósághoz fordult, de a Kúria eddig nem állapított meg jogsértést.  Lehet, hogy nincs igazuk?

Biztos, hogy nem tévedtünk. Igaz, ugyan, hogy a Kúria valóban nem döntött a devizahitelesek javára, de ellene sem. A legfőbb bírói fórum feltehetően bizonytalan volt abban, hogy az említett uniós jogelvnek megfelelő-e a magyar bírói gyakorlat, ezért a Kúria az Európai Unió Bírósága állásfoglalását kérte, sajnos – értelmezésünk szerint – a legnagyobb titokban.

Ezt nem értem, a magyar törvények nem írják elő, hogy csak azért kérhetnek pénzt a bankok, amelyért valamiféle szolgáltatást nyújtanak?

De igen, előírja.

Akkor miért kell az unió bírósághoz fordulni?

Szerintem azért, hogy legyen mire hivatkozni. Túl nagy hatalom ma a kormány és a bankszövetség, paktumot kötöttek egymással – most szerintem a Kúria a döntését nagyon alaposan alá kívánja támasztani.

Miből gondolja, hogy a legnagyobb titokban fordult a Kúria az Európai Unió Bíróságához?

Abból, hogy a döntés nem jelent meg a honlapjukon. Pedig ha korábban az Európai Unió Bizottságához fordult a Kúria, akkor arról mindig tartottak sajtótájékoztatót, vagy kiadtak egy értelmező anyagot. Most mindez elmaradt. Követőink között több ezer károsult van, ezért megkérdeztük a Kúriától, hogy a kezelési- és egyéb költségekről mikor szándékoznak dönteni. Csak a levelünkre adott válaszból derült ki, hogy ők az uniós bíróságtól várják a végső döntést. A Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal a kérdésünkre azt válaszolta,  hogy azért nem tájékoztatták a lakosságot, köztük azt az egymillió embert, aki az ügyben érintett lehet, mert erre nem kötelezi őket semmilyen törvény.

Azóta sincs a nyilvánosság előtt az ügy, mikorra várható döntés?

Nem tudjuk, bár megkerestük az Európai Unió Bírósága magyar sajtóreferensét, akitől azt a választ kaptuk, hogy

a Kúria kérése megérkezett hozzájuk, felkészülnek a döntésre.

És minden fontos információt nyilvánosságra hoznak a hivatalos honlapjukon. Ott ugyanis áttekinthető, követhető az eljárás folyamata. Kár, hogy Magyarországon inkább elhallgatást tapasztalunk.

Ha jól értettem a szavait, ma már nincs kezelési költség, miközben korábban évtizedekig fizettették. Ez azt jelenheti, hogy a bankok önmaguktól szüntették meg ezt a vitatható bevételt?

Igen, ismereteim szerint 2008-tól már Magyarországon is megelégszenek a kamattal.

Ha viszont megszüntették, akkor ez lehet beismerése annak, hogy korábban tilos volt?

A bankok úgy vannak ezzel, hogy ha valakinek valami nem tetszik, forduljon bírósághoz, s keresse ott az igazát.  Ahogy említettem, én 6 éve járok bírósághoz, de ügyemben nem született döntés. Ki bírja ezt?

De ha a felszámolt kezelési költséget törvényellenesnek tartják, akkor értelmezésük szerint azt a bankoknak kötelessége visszafizetni?

Szintén uniós jogelv mondja ki, hogy ha a szerződés egésze, vagy néhány pontja tisztességtelen, akkor az semmis, illetve akkor nem von maga után semmilyen fizetési kötelezettséget.

Akkor ön visszakaphatná a kezelési költséget?

Igen, feltétlenül, de mindenkinek visszajár! Azt, hogy elévülésről lehet-e beszélni, külön meg kell vizsgálni. Tehát azt feltételezem, hogy

az uniós csatlakozásunk óta törvénytelenül kifizettetett kezelési költség, vagy folyósítási jutalék visszajár!

Erre a problémára a magyar Gazdasági és Versenyhivatal több, mint tíz éve, felhívta a figyelmet, de aztán nem történt semmi.

Gondolom, hogy ez a döntés nem egyik napról a másikra születhet.

Addig várhatóan fel fogják függeszteni a pereket, tehát néhány évig még várhatunk a pénzünkre, de sajnos a végrehajtásokat közben aligha állítják le, hiába kezdeményezi az ellenzék. Tehát a végső megoldásig még sok ember kerülhet az utcára Magyarországon.

Lázár János és a tao

„Érdekes döntések születnek a Kúrián a taóval kapcsolatban” – jelentette ki Lázár János a csütörtöki kormányinfón.

Ez az érdekes döntés valójában azt jelenti, hogy a Kúria határozata értelmében a kluboknak el kell számolniuk a társadalmi adó alól felszabadított pénzekkel, vagyis nem lehet eltitkolniuk, hogy mire költötték a támogatásokat.

Lázár János szerint az lenne a nem érdekes döntés, ha a Kúria, – és az azt megelőző összes bírói szint – azt mondta volna ki, hogy nem kell elszámolni ezekkel a pénzekkel.

Költsétek csak rendületlenül drága barátaim, használjátok kedvetek szerint, vegyetek rajta, amit a szemetek, szátok megkíván! Ez lenne a nem érdekes döntés Lázár János szerint. Ha a futballkluboknak, élükön a felcsúti klubbal, amely messze a legtöbb támogatást kapta, nem lenne semmiféle titkolnivalójuk a tao-pénzekkel kapcsolatban, akkor nem várnák meg, míg bíróság kötelezi őket arra, hogy elárulják, mire mentek el a milliárdok, hanem az első kérdésre megválaszolnák, hogy mire mennyit költöttek.

Sőt, meg sem várták volna, míg valaki megkérdezi tőlük, hanem maguktól a nyilvánosság elé tárták volna, hogy mit vettek az adófizetők pénzén. És akkor még azt is feltételezhetnénk róluk, hogy nem az Orbán Viktor október 23-i beszédét meghallgatók utaztatására és egyéb fölöslegességekre költötték a pénzt, hanem arra, amire eredetileg kapták. Például kiváló edzőkre, akik a tehetséges fiatal futballistákból jó játékosokat nevelnek. Öltözőkre, mezekre, cipőkre, labdákra és minden olyan szükséges dologra, ami ahhoz kell, hogy a magyar futball újból a – nagyon – régi fényében tündököljön.

Merthogy ettől jelenleg fényévekre vagyunk. Nem akarnám egyedül Lázár János nyakába varrni a kudarcokat, az Andorra és Luxemburg elleni vereségeket, a Feröer elleni szánalmas döntetlent, de ameddig Lázár János érdekes döntésnek nevezheti a Kúriának azt az ítéletét, mely közpénznek nevezi azt a pénzt, amit a köz adott a futballkluboknak, addig nem várható, hogy jobb lesz a magyar futball és jobb hely lesz Magyarország.

Ez volt ma – 2017. november 7.

0

A DK cáfolja az MSZP-t

Cáfolta a Demokratikus Koalíció az MSZP állítását, hogy megszületett a megállapodás a két párt között. Molnár Gyula, az MSZP elnöke néhány napja arról számolt be a Klubrádióban, hogy az MSZP és a DK 60-40 százalékban indíthatna közös jelölteket.  A DK Sajtóirodája kedden a következőket közölte ezzel kapcsolatban: „Dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről. Az ezekről szóló tárgyalások az elmúlt napokban is folytak, a DK vezetői találkoztak az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a MoMA képviselőivel is.

Az a szándék, hogy heteken belül átfogó megállapodást érjünk el.”

MoMa: a határon túliak saját képviselőket választhassanak

Fotó: Pixabay

„Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit” – áll Bokros Lajos pártjának közleményében. „A Modern Magyarország Mozgalom fontosnak tartja a határainkon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogát, amelynek a magyar nemzethez való tartozás szempontjából jelképes jelentősége van. A MoMa évek óta azt az álláspontot hirdeti, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne magyarországi pártokra, hanem saját jelöltjeire tudjanak szavazni és helyben közismert képviselőiket tudják küldeni a budapesti parlamentbe. Ezáltal a szavazataikkal nem befolyásolnák a magyarországi pártviszonyokat.”

Négymillió ember utcára kerülhet

Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a FüHü-nek adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a kormány nem szívesen szembesül a problémával, de a bíróság sem hozza nyilvánosságra, ha devizahitelek ügyében döntéseket hoz, s a sajtó egy jó része is kerüli a témát.

Ma 900 ezer banki szerződésből eredő végrehajtás van Magyarországon. Ez az adat borzasztóan sok ember nyomoráról szól,

bár a kormánypárt szerint egy családnak több végrehajtási ügye is lehet. Mindenesetre sokkal lényegtelenebb témákról rendre beszámol a kormányzati sajtó, nem is említem a nemzeti konzultációkat.

Paks – pénzlehívás és feljelentés

A rajzból valóság válhat (Aszódi Attila balról a második). MTI Fotó: Kövi Gergõ

A kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdik a paksi orosz hitel lehívását. Ezért bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.Mint a FüHü is megírta: a paksi beruházásért felelős államtitkár bejelentette, hogy az orosz hitel lehívásával az első fővállalkozói számlák kifizetésre kerülnek. Elmondása szerint minden számla 80 százaléka orosz hitelből lesz kiegyenlítve.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint a hitelszerződés rendkívül egyoldalú, Magyarország rosszul, Oroszország pedig jól jár: olyan helyzet is előállhat, ami akár csődbe is döntheti az államot és a magyar családokat. Ez a vagyoni károkozás az LMP álláspontja szerint megvalósítja a hűtlen kezelés tényállását, ezért Szél Bernadett feljelentést tesz.

Kúria kontra NVB

Forrás: Pixabay

A Kúria jogerős végzése felülírja a Nemzeti Választási Bizottság július 25-i döntést, amellyel megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”

A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt.

Egészségügy: gondok és megoldási kísérletek

Fotó: FüHü

Adósságkonszolidáció, egészségügyi béremelés, háziorvosi praxisok – a többi között ezek voltak azok a témák, amelyekről részleteket is lehetett hallani mind kormányzati, mind szakmai megközelítésben a „Biztonságos és költséghatékony betegellátás” címet viselő, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTSZ) stratégai partnerségével megvalósult Medicina konferencián.

Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes elmondta, hogy a kormány elvi döntése már megszületett a kórházak adósságkonszolidációjáról, az ágazat rendelkezésére bocsát forrásokat, ám az már az ágazat felelőssége, hogy meghatározza, miként juttatja el azokat az intézményrendszerhez. Elhangzott egy kérdező részéről, hogy augusztus 31-én 34 milliárd forint volt a kórházak összes adóssága, 21 milliárd forintnyi harminc napon túli, az év végére, a kivetített, újratermelődővel  együtt mintegy 45 milliárdnyira rúghat az adósságállomány, amit tavaly – a konszolidációval – sikerült 13 milliárdra leszorítani.

Ha szolgai módon feltöltik az intézmények adósságállományát, az nem küld megfelelő üzenetet

– hangsúlyozta a helyettes államtitkár–, mivel az adott helyzetben okkal feltételezhető a nem felelős gazdálkodás miatti hiány, s ezt akkor szolgai módon támogatnák. De az összeg nagyságrendje biztosítva van.

Tartalékai határán a BKV a metrópótlással

Próbálkoznak. Forrás: wikimedia.org

Buszból van elegendő, de csak csuklósok átcsoportosításával tudják megoldani a 3-as metró pótlását. Az igazi gond a több száz sofőr hiánya, csak a szabadnapok csökkentésével lehet embert találni a napi 180 vezető helyére. Egy szakember szerint a BKV túl is biztosította magát az utasok komfortérzetében.

Valószínűleg a zsúfoltság növekedése miatti kényelemérzet-romlás miatt gondolják úgy sokan Budapest egyes pontjain, hogy jelentős járatritkítások tapasztalhatók a metrópótlás következtében – mondta el a FüHü-nek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke a különféle hírekről. Szerinte járatritkításról nincs szó, nem is lehetne, mert a BKK és a BKV közti szerződés rögzíti az ellátandó szolgáltatás tartalmát és mértékét. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke se tud arról, hogy buszokat vontak volna el egyes vonalakról.

Kirúgta Kerót az Operettszínház – Kerényi elnézést kért

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A Budapesti Operettszínház igazgatósága kedden azonnali hatállyal kirúgta Kerényi Miklós Gábort, a színház korábbi vezetőjét.

Időközben Kerényi Miklós Gábor a Facebookon kért elnézést kért, ha valakit megbántott volna. Mindez azt követően történt, hogy hétfőn az ATV adásában az azóta külföldön élő

MAROS ÁKOS, EGYKORI TÁNCOS ELMESÉLTE, HOGY KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR HOGYAN ZAKLATTA ŐT.

Az ügy kipattanása után a színház közleményt adott ki.Nem hivatalos értesüléseink szerint a színház vezetése azt szeretné, hogy akinek hasonló története van, azt kizárólag nekik jelezze és ne a nyilvánosságnak, különben súlyos retorziókkal (értsd: elbocsátás) kell szembenéznie

Az Operettben ugyanakkor megkezdték egy belső etikai és bejelentési protokoll kidolgozását, „amely a színházban zajló művészi és gyakorlati munka kapcsán a jövőben megfelelő kontrollt tud biztosítani a hasonló esetek elkerülésére.”

Büntetés a Fradinak és a Diósgyőrnek

Az FTC-DVSC mérkőzés a Groupama Arénában, 2017. november 4-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az MLSZ Fegyelmi Bizottsága az FTC-t 3 millió forintos pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, s elrendelte a Groupama Aréna „B1”, „B2”, „B3” és „C1” szektorainak 3 soron következő hazai NB I-es bajnoki mérkőzésen történő lezárását. A DVSC sem úszta meg büntetés nélkül a  hétvégi FTC – DVSC mérkőzésen történteket: mint visszaesőt, szurkolóinak másokat megbotránkoztató magatartásáért (más sportszervezet és az ellenfél szidalmazása) 200 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a klubot az MLSZ Fegyelmi Bizottsága.

Mint a FüHü is beszámolt róla, a verekedésről a szurkolók által készített felvételek arra utalnak, hogy szervezett támadás történt. Megírtuk azt is, hogy lakhelyelhagyási tilalom elrendelését indítványozta a Fővárosi Főügyészség azzal a két férfivel szemben, akiket a szombati FTC-Debrecen futballmeccs szünetében történt verekedés miatt vettek őrizetbe.

 

 

 

Kúria: lehet népszavazás a civil szervezetekre vonatkozó törvény visszavonásáról

0

A Kúria jogerős végzése felülírja a Nemzeti Választási Bizottság július 25-i döntést, amellyel megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését.

Hitelesítette a Kúria a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést keddi ülésén.

A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”

A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt.

A Kúria végzése jogerős.

Népszavazás a Római-parti mobilgátról: a Kúria dönt

0

Az Együtt és a Párbeszéd felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a Fővárosi Választási Bizottság határozatával szemben, mivel az elutasította a két párt Római-parti mobilgát elleni budapesti népszavazási kezdeményezésének hitelesítését.

A népszavazáson az Együtt és a Párbeszéd a gát nyomvonaláról szóló áprilisi fővárosi közgyűlési határozatnak hatályon kívül helyezéséről kérdezné az embereket. A Fővárosi Választási Bizottság hivatkozása szerint a gát nyomvonalát az egyes fővárosi beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló 2015-ös törvény rögzíti, ezért az nem a Fővárosi Közgyűlés hatásköre.

A felülvizsgálati kérelemben a kezdeményezők felhívják a figyelmet, hogy a fővárosi beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló törvény FVB által hivatkozott szabálya nem hatásköri szabály, hanem a törvény hatályát határozza meg. Nem teremt semmilyen kötelezettséget, hanem arról szól, hogy a törvényben foglalt szabályokat milyen feltételek fennállása esetén kell alkalmazni. Azaz nem jelöli ki a Fővárosi Önkormányzat számára, hogy milyen nyomvonalon valósíthat meg árvízvédelmi beruházást, csak a parti nyomvonal számára a beszerzések és a hatósági eljárásokra vonatkozóan az általános szabályoktól eltérő, speciális eljárásokat biztosít.

Az Együtt és a Párbeszéd beadványa rámutat továbbá arra, hogy a Fővárosi Választási Bizottság határozata önellentmondást tartalmaz. A hitelesíteni kért kérdés egy olyan határozat hatályon kívül helyezését javasolja, amelyet a Fővárosi Közgyűlés meghozott. A Fővárosi Választási Bizottság határozata szerint ezt a határozatot a Közgyűlésnek nincs hatásköre hatályon kívül helyezni, amiből következik, hogy a határozatot elfogadni sem lett volna hatásköre. Amennyiben a Kúria az Együtt és a Párbeszéd kérelmével szemben a Fővárosi Választási Bizottság álláspontját erősítené meg, abból az következne, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek elfogadni sem volt hatásköre a népszavazás útján hatályon kívül helyezni kívánt határozatot.

A Kúriának 30 napja van dönteni a beadványról,

az aláírásgyűjtést így előreláthatólag október közepén tudja elkezdeni az Együtt és a Párbeszéd.

A kampányra történő felkészülés keretében utcán kitelepüléseken és az interneten előregisztrációra van lehetőség, amelynek keretében már több mint 5000 budapesti jelezte, hogy alá fogja írni az íveket, illetve segíteni fog a gyűjtésben.

A Greenpeace megrendelésére készült, múlt héten bemutatott közvélemény-kutatást szerint a budapestiek alig 19 százaléka támogatja a Tarlós István és a Fidesz által erőltetett parti mobilgátat, 58 százalékuk pedig határozottan elutasítja. A budapestiek 11 százaléka fogadja el, hogy ebben a kérdésben a Fővárosi Közgyűlés önállóan döntsön, 57 százalékuk viszont népszavazást szeretne. Erre az egyetlen lehetőséget az Együtt és a Párbeszéd közös népszavazási kezdeményezése jelenti.

Császy Zsolt levélben köszöni meg a támogatást

0

Tátrai Miklós volt vezérigazgató után hamarosan Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori jogtanácsosa is hamarosan bevonul a börtönbe. A nemzeti vagyonkezelő volt vezetőit két felmentő ítélet után, a Kúria ítélte letöltendő – 3, illetve 2 és fél év – börtönre. ítélte

Császy Zsolt a Facebookon üzent a nyilvánosságnak.

Kedves Barátaim!

Az elmúlt időszakban kapott együttérző és támogató írásaitokat, jelzéseiteket sajnos nem tudom külön-külön megköszönni, ezért itt és most egyszerre teszem ezt meg.

Számomra ezek további erőt adnak és köteleznek, hogy amit megkezdtem azt folytassam, ha kell, akkor a börtönben is.

Többen azt is jelezték, hogy a börtönben is meglátogatnának, aminek én örülnék, azonban ez a szándékomtól és lehetőségemtől független külső körülmények, magyarán a hatóságok egyoldalú akaratának – a kapcsolattartások engedélyezésének – a függvénye. (Nálunk nem az van, mint az amerikai filmekben, hogy szinte korlátlanul lehet a rabokat felkeresni)

Természetesen vannak olyan hivatalos személyek, akik börtönlátogatásait a hatóságok nem vagy nehezen tudják korlátozni.

A látogatások helyett inkább megpróbálok magam a jogszabályok biztosította lehetőségek közt rendszeresen hírt adni magamról, illetve több sajtóorgánum is jelezte, hogy folyamatosan hírt adnának rólam.

Sorstársamról, Tátrai Miklósról – kapcsolattartási engedély hiányában – nincs közvetlen információm, áttételesen annyit tudok, hogy egyelőre a körülményekhez képest jól van.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK