Kezdőlap Címkék Külügyminiszter

Címke: külügyminiszter

Kína a mentor és a szponzor szerepére készül Afganisztánban

Hamarosan nemzetközi tanácskozást tartanak Pekingben Afganisztán jövőjéről – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű portálja, a Global Times. Kabulban tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszter a tálib vezetőkkel.

Az Új Selyemút immár Afganisztánba is elvezet. Vang Ji külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nem ártott Afganisztánnak. Finom célzás ez Afganisztán szovjet illetve amerikai megszállására. Az amerikaiak és szövetségeseik tavaly nyáron meglehetősen sietve húszéves megszállás után hagyták el Afganisztánt, teljes káoszt hagyva az országban. A tálibok visszavették a hatalmat, de megörökölték a gazdasági – társadalmi csődöt. A koldusszegény ország egyetlen export cikke a heroin, amelyben viszont Afganisztán világelső. A tálibok is ebből finanszírozták mozgalmukat annak ellenére, hogy a Korán tiltja a kábítószerek fogyasztását. Az imámok azzal adnak feloldozást, hogy a drog külföldre megy vagyis „csak a hitetleneknek árt”.

Afganisztán gazdasági problémáját súlyosbítja , hogy arany készlete az Egyesült Államokban van, és Biden elnök egyáltalán nem siet visszaadni azt az iszlamista táliboknak, akik teljhatalmat gyakorolnak Afganisztánban.

A pekingi Global Times szerint a 7 milliárd dollár visszatartása „égbekiáltó rablás”.

Miért érdekli Kínát Afganisztán?

76 kilométeres közös határa van a két országnak, és Pekingnek fontos, hogy Afganisztán ne exportálja az iszlamista terrorizmust Kínába, ahol jelentős muzulmán kisebbség él. Közülük az ujgurok egy része fogékonynak bizonyult a dzsihádra is. Ezt pedig a kínai hatóságok vaskézzel igyekeznek megakadályozni. Épp ezért hat alapelvben állapodott meg Vang Ji külügyminiszter a tálib vezetőkkel – közölte a külügy Pekingben. Eszerint a kínaiak elismerik Afganisztán függetlenségét, szuverenitását  és területi integritását, a tálibok viszont garantálják, hogy nem exportálják a dzsihádot Kínába. Peking nem avatkozik be Afganisztán belügyeibe, nem akarja az országot bevonni a befolyási övezetébe. A kínaiak viszont nagyon is érdeklődnek az ásványi kincsek iránt.

Több mint 3000 milliárd dollárra becsülte a Reuters Afganisztán ásványi kincseinek az értékét.

Az arany, a vas, a lítium  és a réz a föld mélyén rejtőzik, kitermelésük hatalmas összegbe kerül. Nem is beszélve a technológiáról, amellyel a kínaiak rendelkeznek. Ezért is ajánlotta fel Vang Ji külügyminiszter az együttműködést ezen a területen.

Egy hét múlva konferenciát rendeznek Pekingben, ahol az Afganisztánnal szomszédos országok külügyminiszterei tárgyalják meg a koldusszegény ország jövőjét (a lakosság többsége napi 2 dollárnál kevesebb pénzből kell, hogy kijöjjön). Ez már a harmadik ilyen tanácskozás, de az első kettőn a tálibok nem vettek részt. Most viszont igen. Ezért is tárgyalt Afganisztánban Vang Ji külügyminiszter – írja a pekingi Global Times.

Antalayában megkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások

Törökországban megkezdődtek a tárgyalások Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterei között. A miniszterek az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról tárgyalnak.

Ezt Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium elnöke jelentette be a Facebookon.

„A tárgyalások megkezdődtek Antalyában Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterének részvételével az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról” – írta.

A tárgyalást az antalyai diplomáciai fórum keretében a török külügyminiszter közvetítésével jött létre a két fél között.

Amint arról az UNIAN korábban beszámolt, Mevlut Cavusoglu török ​​külügyminiszter közölte, hogy március 10-én Antalyában diplomáciai fórum keretében háromoldalú találkozót tartanak Törökország, Ukrajna és Oroszország külügyminisztériumai vezetői.

Kuleba elismerte, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos várakozásai nem túl optimisták.

Mit lehet még tenni Ukrajnáért

Brüsszelben gyűlnek össze a nyugati országok külügyminiszterei. Megvitatják mit kellene és mit lehet tenni a továbbiakban az ukrajnai háborúra adott válaszként. A Brexit óta először vesz részt Nagy Britannia külügyminisztere is a megbeszéléseken.

A miniszterek várhatóan megtárgyalják  mit tehetnek még Ukrajna támogatására, meddig mehetnek el, mi az a vörös vonal amin nem tudnak és nem is akarnak átlépni, hogy megelőzhessék a háború tovább terjedését Európában.

A NATO, a G7 és az Európai Unió külügyminiszterei egymás után találkoznak, és megbeszélik mivel lehet további nyomást gyakorolni Oroszországra. mit kellene még tenni.

A NATO fontolóra veszi a katonai szövetség keleti szárnyának további megerősítését.

Megbeszélések lesznek a NATO-n kívüli országok, például Grúzia és Moldova támogatásáról.

Az EU miniszterei meghallgatják az ukrán külügyminisztert Dmytro Kulebát. Kuleba helyzetértékelését figyelembe véve  értékelni fogják, aki várhatóan elsősorban nagyobb légvédelmi képesség biztosítását várja segítségként.

Liz Truss brit külügyminiszter lesz az első brit miniszter a Brexit óta, aki részt vesz az EU külügyi tanácsán.

A brit külügyminiszter kijelentette mindent megtesznek Ukrajna további hathatós támogatása érdekében, miközben szigorítják az általa „Putyin hadigépezetének” nevezett satuját.

A  cél a nyugati egység újbóli megerősítése és megszilárdítása.

Felélénkül az iszlamista terrorizmus Afganisztánban?

Dusanbeban tartottak találkozót a sanghaji kezdeményezés vezetői, akik az afganisztáni válságot tárgyalták meg elsősorban. Irán is belépett a szervezetbe, így már a térség összes érintett állama egyeztetheti elképzeléseit Afganisztánnal kapcsolatban.

A két fő kérdés:

  • újra az iszlamista terrorizmus hátországa lesz-e Afganisztán?
  • Mi lesz a több millió menekülttel? Pekinget elsősorban azt izgatja: hova mentek az ujgur iszlamisták Afganisztánból?

A tálibok szóvivője exkluzív interjút adott a pekingi Global Timesnak, és ebben azt állította, hogy a Kelet Turkesztáni Iszlamista Mozgalom /ETIM/ embereinek megmondták: el kell hagyniuk Afganisztánt! De hol vannak most? Hányan élnek még mindig Afganisztánban?
– tudakolja a pekingi vezetés angol nyelvű portálja.

Az ujgur iszlamistákkal közöltük, hogy nem használhatják bázisként Afganisztánt külföldi hadműveletekhez – nyilatkozta a Global Timesnak Suhail Shaheen tálib szóvivő. Aki viszont nem közölte: hány ujgur iszlamista hagyta el Afganisztánt és hányan maradtak még ott? Ezt kifogásolta a pekingi külügy szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly májusban egy jelentést tett közzé arról, hogy  az ETIM-nek körülbelül 500 harcosa él Badahsan, Kunduz és Taksan tartományban Afganisztán északi részén.

Pakisztáni források szerint 200-300 ujgur iszlamista harcos maradhatott Afganisztánban.

Az amerikai katonák csapást mértek egy táborra Badahsan tartományban 2018-ban, ahol a tálibok az ujgur fegyvereseket képeztek ki.

A sanghaji Fudan egyetem professzora szerint az ETIM emberei szétszóródtak: az iszlamista szervezet legfőbb erői Pakisztánban, Szíriában és Törökországban élnek. Csang Csiatong professzor szerint ma már az iszlamista szervezetnek több tagja él Szíriában mint Afganisztánban. A táliboknak még akkor is nehéz lenne teljesíteni az ígéretüket, melyet Vang Ji külügyminiszternek tettek Tiencsinben még a hatalomátvétel előtt, ha komolyan akarnák hiszen ők maguk is megosztottak és nem ellenőrzik Afganisztán egész területét.

A tálibok Kínától, az ujgur iszlamisták az USA-tól várnak segítséget

Erre az ellentmondásra mutat rá a Global Times, amely megerősíti, hogy a támogatás legfőbb feltétele az, hogy a Kínában terroristának tekintett szervezetet számolják fel Afganisztánban.

Az ETIM azonban élvezi az Egyesült Államok támogatását – hangsúlyozzák a kínai szakértők. Azzal, hogy az USA ilyen villámgyorsan vonult ki Afganisztánból, megnőtt a szomszédos államok terrorfenyegetettsége – hangsúlyozza a Global Times.

Kínai-orosz együttműködés

Tadzsikisztán fővárosában Afganisztánról tanácskoznak a sanghaji együttműködési szervezet tagállamainak vezetői. A kínai és az orosz külügyminiszter: Vang Ji és Szergej Lavrov megerősítették az együttműködési szándékot a terrorizmus ellen. Vang Ji ezenkívül sürgette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy járuljanak hozzá ehhez – írta a Hszinhua hírügynökség.

A tanácskozáson Dusanbeban részt vett India, Pakisztán és Irán is, melyek mind érintettek az afganisztáni válságban.

Szputnyik V gyár Magyarországon?

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Budapesten tárgyal, a többi között arról, hogy építsenek-e Szputnyik V vakcina gyárat Magyarországon. Egyelőre az Európai Unión belül csakis Magyarországon oltanak a Szputnyik vakcinával, melyet az uniós gyógyszerellenőrzési hatóság még nem engedélyezett.

Oroszországban immár meghaladja a 100 ezret is a Covid 19 járvány halottjainak a száma. Ennek ellenére óriási a szkepszis a védőoltással szemben Oroszországban, amelynek gondjai vannak a Szputnyik V tömeg gyártásával.

Fordulat a gázpiacon

2020-ban nagyon lement a földgáz ára, mert a járvány miatt jórészt leállt a világgazdaság. Most viszont hiány mutatkozik energia hordozókból hiszen újraindult a világgazdaság. Az Európai Unió központjában aggódnak, mert a gáztárolók csak 60%-ban vannak feltöltve. Míg a mélyponton 3 dollár volt a földgáz árfolyama, jelenleg 15 dollár az azonnali szállitás árfolyama.

A Gazprom legutóbb jelezte, hogy csak minimális mértékben kívánja kihasználni az ukrajnai gázszállítás lehetőségeit, mert arra számít, hogy a jövőben az Északi Áramlat II. vezetéken tud földgázt szállítani Németországba. Erről is tárgyalt Merkel kancellár nemrég Moszkvában és Kijevben.

Minden bizonnyal erről is szó lesz Lavrov külügyminiszter budapesti tárgyalásain is.

Változik-e az USA orosz politikája Afganisztán után?

Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy szövetségeseit összefogja Oroszországgal és Kínával szemben. Kedden viszont Bidennek a G7 csúcson kínos kérdésekre kell válaszolnia az afgán fiaskó miatt. Minden szakértő egyetért abban, hogy Afganisztán ügyében Oroszország és Kína nélkül nincs megoldás.

Vajon felülvizsgálja-e Biden külpolitikáját? Korábban a magyar kormányt bírálat érte, mert jó kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Washingtonban ezek után talán másképp ítélik meg Oroszországot és Kínát. A magyar kormány pedig kevesebb kritikára számíthat azért, mert Budapesten fogadja Lavrov orosz külügyminisztert.

Orbán kontra német külügyminiszter

“Meg kell fékeznünk az európai baloldal diplomáciai ámokfutását” – írta Orbán Szamizdat 9  című bejegyzésében válaszul Heiko Maas német külügyminiszternek.

A szociáldemokrata politikus név nélkül bírálta a magyar diplomáciát, mert az ismét megakadályozott egy közös uniós kiállást Kínával szemben. Orbán Viktor szerint az ilyen uniós bírálatok nem vezetnek sehova, és nevetség tárgyává teszik az Európai Unió diplomáciáját.

Heiko Maas német külügyminiszter azt javasolta, hogy szüntessék meg az egyhangúság követelményét az Európai Unióban vagyis a magyar diplomáciának ne legyen módja a vétózásra.

Hidegháború?

Magyarországnak és egész Közép Kelet Európának nem érdeke egy új hidegháború – fejtegette Orbán Viktor, aki ily módon a visegrádi négyek nevében is nyilatkozott.

Itt két koncepció ütközik egymással, de nem az európai jobb és baloldalé hanem Biden amerikai elnöké és Trump megmaradt európai híveié.

Trump ugyan elnökválasztási kampányában hevesen bírálta Kínát és Oroszországot, de gyakran és szívesen tárgyalt Putyin elnökkel illetve Kína első emberével, Hszi Csinpinggel. Trump ugyanakkor bírálta az Európai Uniót és lelkesen támogatta Nagy Britannia kilépését. Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki gyakran hozzá hasonló húrokat pengetett az Európai Unióval szemben.

Mit akar Biden?

Az új amerikai elnök diplomáciája markánsan eltér elődjétől, és visszatérést jelent a korábbi vezető szerephez a nyugati világban. Eszerint az USA-nak és szövetségeseinek össze kell fogniuk Oroszországgal és Kínával szemben. Ezt nevezi új hidegháborúnak Orbán Viktor miniszterelnök. Valójában azonban ő is sejti, hogy nem erről van szó.

Biden is tárgyalni akar az orosz és a kínai vezetőkkel, de másképp mint Trump. Putyin elnökkel találkozik is Biden mostani európai útján, hogy megvitassák a két állam kapcsolatait. Csakhogy ebben már egyáltalán nincs szó partneri viszonyról! Washington szerint Moszkvának végképp tudomásul kell vennie: nem világhatalom! Csakis regionális jelentősége van, de nem egyenlő partner az Egyesült Államok számára. Ugyanezt akarja elfogadtatni Biden elnök Kínával is, de itt sokkal nehezebb a dolga. Oroszország ugyanis agyaglábú óriás, amelynek jelentős katonai erejét nem támasztja alá versenyképes gazdasági rendszer. Kína viszont épp arra törekszik, hogy az USA-val egyenlő gazdasági erővé váljon a világban, és erre minden lehetősége meg is van.

Mire gondolhat Orbán?

Az USA latin-amerikai jövőt szán régiónknak, amely így hosszú távon is marginális maradna a világban. Ezzel szemben mind Kína mind pedig Oroszország érdekelt abban, hogy ebben a köztes régióban befolyást szerezzen – minimális erőfeszítéssel és maximális haszonnal.

Oroszország és Kína érdekeinek képviselete a NATO-ban és az Európai Unióban hasznot hozhat, ha Magyarországnak nem is, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerének.

Biden európai útja során kiderülhet, hogy az USA és szövetségesei – Németország vagy Franciaország – mennyire tolerálják ezt a különutas magyar diplomáciát. Orbán kockáztat, és előre menekül, mert úgy véli Washingtonból és Brüsszelből immár semmi jóra sem számíthat.

Szijjártó és a nyugati média

Szijjártó Péter, a magyar kormány külügyminisztere Facebook bejegyzésében foglalkozott a német sajtóban Petry ügyként emlegetett botránnyal. Petry a Magyar Nemzetbenb bírálta csapattársát Gulácsy Pétert amiért az kiállt a melegházasságok mellett. Az osztrák sajtóval is meggyűlt a külügyminiszter baja, mivel egy riporter kérdést mert feltenni az itthon meglehetősen nagyarcú külügyminiszternek.

„Lassan-lassan csak lebukik a nagy sajtó és véleménynyilvánításos képmutatás. A focista nyugodtan nyilatkozzon arról, hogy a család az család, de ki van rúgva, ha a liberális mainstream-mel szemben foglal állást a családról és a migrációról. A liberális újságíró nyugodtan terjeszthet álhíreket egy országról, de ha egy másik kritizálni meri, akkor az támadás a sajtószabadság ellen. Hát kedves barátaim, két betli pár nap alatt, ez szánalmas.”

Miért foglalkozik azzal a magyar külügy, hogy Petry Zsolt kapus edzőt a klubja lapátra tette, mert bírálta Gulácsi kapus álláspontját a meleg házasság ügyében? Németországban ez elfogadott, Magyarországon nem. Mi köze mindennek a sajtószabadsághoz? Szijjártó Péter szerint nyilván az, hogy Petry a magyar kormány kedvenc lapjában, a Magyar Nemzetben nyilatkozott. Arról megfeledkezik, hogy Németországban ez különösen kínos kérdés, mert a nácik idejében a homoszexuálisokat szisztematikusan üldözték, sokszor meg is gyilkolták. Ezért a homofób magatartás iránti tolerancia meglehetősen mérsékelt német földön.

Az osztrák újságírónő ügye egyenesen tragikomikus. A Profil újságírója egy teljesen világos és logikus kérdést tett fel, és nem álhírt terjesztett, mint azt a  M1 híradójában hallhattuk. Kérdése teljesen jogos volt: Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki találkozójára miért nem hívtak meg senkit a francia és az osztrák elvbarátok közül? Egy osztrák újságírónő szájából ez teljesen érthető érdeklődés. Ausztriában még van fogalma arról a külügyminiszternek, hogy mire való a sajtó.

Erről meggyőződhetett Szijjártó Péter is, aki felháborodásában felhívta Alexander Schallenberget. Az osztrák külügyminiszter válaszolt is Szijjártónak amit Twitteren közzé is tett:

„A média feladata az, hogy kérdéseket tegyen fel. Ezért a magyar M1 híradó bánásmódja Franziska Tschinderle újságírónővel szemben elfogadhatatlan. Ezt Ausztria nagykövete is közli majd az illetékesekkel.”

Két betli pár nap alatt valóban szánalmas – ebben nem tévedett a magyar külügyminiszter.

Amerikai-német szövetség Oroszország és Kína ellen?

Maas német külügyminiszter jelezte, hogy Németország elfogadja Biden elnök javaslatát: kész arra, hogy együtt lépjenek fel Kínával és Oroszországgal szemben. A washingtoni Brookings intézet konferenciáján fejtette ki nézeteit (virtuálisan) a német külügyminiszter, akinek álláspontja szakítás Merkel kancellár eddigi vonalával.

A politikai pályájának végéhez közeledő kancellár asszony minden évben ellátogatott Kínába, és igen szívélyes viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Elsősorban a gazdasági érdekeket követve hiszen a dinamikus fejlődő Kína olyan piacot jelentett a német exportnak, melyet egyetlen más állam sem tudott megközelíteni sem.

2020-ban már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere megelőzve az Egyesült Államokat, mely évtizedeken át állt az első helyen.

Joe Biden elnök a nemrég megtartott müncheni biztonságpolitikai konferencián hirdette meg koncepcióját a transzatlanti egységes fellépésről Kína és Oroszország ellen. Akkor ezt mind Merkel kancellár mind Macron francia elnök fenntartásokkal fogadta mondván: az Európai Uniónak érdeke a jó kapcsolat mind Moszkvával mind pedig Pekinggel.

Orbán pácban

A vakcina diplomáciából a rendszerek versengése lett – mondta a német külügyminiszter. Maas arra célzott, hogy Kína ahonnan a járvány kiindult, nyíltan büszkélkedik azzal, hogy mennyivel hatékonyabban kezelte a vírus válságot mint a Nyugat. A magyar miniszterelnök pedig kínai vakcinával olttatta be magát nem pedig BioNtech- Pfizerrel (német- amerikaival).

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatai Moszkvával és Pekinggel eddig csak Washingtonban okoztak problémát, Berlinben nem! Ha Maas véleménye valóban irányváltást jelent, akkor a magyar miniszterelnöknek is el kell gondolkodnia, hogy fenntarthat-e oly szoros kapcsolatot Oroszországgal és Kínával mint korábban?

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Európában mások is érdekeltek abban, hogy megmaradjanak a jó kapcsolatok Moszkvával és Pekinggel: az olasz kormány jelezte, hogy szerződést kötött Oroszországgal a Szputnyik vakcina gyártásáról Itáliában!

Holokauszt túlélő mostohaapja példáját idézte az amerikai külügyminiszter

Antony Blinken több órán keresztül válaszolt a szenátorok kérdéseire a külügyi bizottságban. Utána több republikánus szenátus is jelezte: támogatja Biden elnök külügyminiszterének kinevezését. Így aligha lehet akadálya annak, hogy Antony Blinken hamarosan átvegye hivatalát a State Department élén.

A veterán diplomata bevezető nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA-nak erőt kell mutatnia, ha vezetni akarja a világot.

„Mostoha apám életét egy amerikai katona mentette meg”

Antony Blinken édesanyja, aki magyar holokauszt túlélő, második férjének Samuel Pisart választotta. A neves francia értelmiségi egy náci lágerben sínylődődött a holokauszt idején. Életét csak annak köszönhette, hogy idejében érkezett az amerikai hadsereg…

Ebből Antony Blinken azt a következtetést vonta le, hogy erőt kell alkalmazni a gonosszal szemben.

Koalició Pekinggel, Moszkvával és Teheránnal szemben

Az új USA külügyminiszter szerint ez a három állam képezi azt az erőt, mellyel szemben az Egyesült Államoknak küzdenie kell. Ennek érdekében koalícióra kell lépniük a demokratikus erőkkel mindenekelőtt Európával, Japánnal, Ausztráliával és Dél Koreával.

Blinken elmondta, hogy egyetért Trump kemény vonalával Kínával szemben bár annak megvalósítását illetően vannak fenntartásai. Ezek nyilvánvalóan a szankciókra vonatkoznak, melyek jelentős károkat okoznak az amerikai gazdaságnak is.

Biden elnök a választási kampány során visszatérését hirdetett a hagyományos amerikai diplomáciához, és ezt képviseli Antony Blinken is.

Ezt a diplomáciát 1945 után dolgozták ki, és sikerre vezetett, mert előidézte  a Szovjetunió és szövetséges kommunista rendszerei bukását.

Csakhogy Kínával másképp számolt az amerikai diplomácia azóta, hogy Kissinger javaslatára Nixon elnök Pekingben parolázott Mao elnökkel 1972-ben. A két nagyhatalom együttműködött a Szovjetunióval szemben, Amerika támogatta Deng Hsziaoping reformjait, melyek a világ második számú nagyhatalmává tették Kínát.

Ma Washingtonban újra stratégiai ellenfélnek tekintik Kínát, és azt mérlegelik: vajon a szembenállás vagy az együttműködés előnyösebb-e Amerikának, amely Trump idejében elveszítette a kereskedelmi háborút Kínával szemben.

Félig magyar külügyminisztere lesz az USA-nak

Az 58 éves Antony Blinkent jelölte külügyminiszternek a választásokat megnyerő Joe Biden az Egyesült Államokban.

A tapasztalt diplomata édesanyja magyar, édesapja pedig Budapesten volt nagykövet 1994-1997 között. Az átlagos amerikai külügyminiszterekhez képest tehát sokkal több szállal kapcsolódik Magyarországhoz mint elődei.

Blinken édesanyja kulturális diplomata

Az UNESCO párizsi központjában dolgozott. Második férje Samuel Pisar francia értelmiségi, emiatt őt most Judith Pisarnak hívják. Mindketten közép-európai zsidó családból származnak, akik gyakran emlékeznek a holokausztra, és hívják fel a figyelmet az antiszemitizmus elleni harcra.

Az idősebb Blinken második felesége, Vera is magyar származású. A házaspár kötődött a CEU-hoz amikor az USA diplomácia képviseletének élén álltak. Gyakran volt akkoriban az amerikai nagykövetség vendége Tom Lantos, aki kongresszusi képviselőként sokat tett azért , hogy Magyarországot befogadják a NATO-ba, a nyugati szövetségi rendszerbe. Mind Tom Lantos mind pedig a Blinken család jó kapcsolatot ápolt Soros Györggyel, aki az amerikai demokrata párt egyik fő szponzora.

A Blinken házaspár megírta visszaemlékezését a budapesti nagyköveti időszakra. Ebből kiderül, hogy nemigen szimpatizáltak az akkor ellenzékben levő Orbán Viktorral, mert tartottak nacionalizmusától. Kifogásolták, hogy az első Orbán kormány rontotta a kapcsolatokat szomszédaival, mindenekelőtt Romániával és Szlovákiával.

Nyílt társadalom archívum

A Blinken házaspár szép összeggel támogatta az archívumot, amely ezért az ő nevüket vette fel. A CEU-hoz kötődő archívum kutatásait jelentős részben abból a pénzből finanszírozza, melyet az USA egykori nagykövete hagyott rájuk.

A Blinken házaspár magyarországi emlékeiről szóló könyvet Joe Biden ajánlotta az olvasók figyelmébe. Az ifjabb Blinken Joe Biden alelnök diplomáciai tanácsadója volt.

Visszatérés a hagyományos diplomáciához

Ezt ígéri Joe Biden, és minden bizonnyal ezt hajtja majd végre Antony Blinken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az USA az EU mag országait – Németországot és Franciaországot – támogatja majd, és nem a Brüsszellel szembenállókat mint Donald Trump. Ebből a szempontból új korszakra kell felkészülnie Orbán Viktornak.

A másik lényeges különbség: Oroszország és Kína megítélése. E tekintetben Trump igen elnéző volt a szövetségesekkel szemben. Joe Biden viszont stratégiai ellenfeleknek tekinti mind Kínát mind pedig Oroszországot. Kérdés tehát, hogy mennyire lesz elnéző Orbán Viktor jó kínai és orosz kapcsolatait illetően.

Trump elnézte a magyarországi jobboldal antiszemita tendenciáit is, sőt maga is csatlakozott Soros György bírálatához. Az új amerikai adminisztráció aligha lesz partner ehhez…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!