Kezdőlap Címkék Külügyminiszter

Címke: külügyminiszter

Felélénkül az iszlamista terrorizmus Afganisztánban?

Dusanbeban tartottak találkozót a sanghaji kezdeményezés vezetői, akik az afganisztáni válságot tárgyalták meg elsősorban. Irán is belépett a szervezetbe, így már a térség összes érintett állama egyeztetheti elképzeléseit Afganisztánnal kapcsolatban.

A két fő kérdés:

  • újra az iszlamista terrorizmus hátországa lesz-e Afganisztán?
  • Mi lesz a több millió menekülttel? Pekinget elsősorban azt izgatja: hova mentek az ujgur iszlamisták Afganisztánból?

A tálibok szóvivője exkluzív interjút adott a pekingi Global Timesnak, és ebben azt állította, hogy a Kelet Turkesztáni Iszlamista Mozgalom /ETIM/ embereinek megmondták: el kell hagyniuk Afganisztánt! De hol vannak most? Hányan élnek még mindig Afganisztánban?
– tudakolja a pekingi vezetés angol nyelvű portálja.

Az ujgur iszlamistákkal közöltük, hogy nem használhatják bázisként Afganisztánt külföldi hadműveletekhez – nyilatkozta a Global Timesnak Suhail Shaheen tálib szóvivő. Aki viszont nem közölte: hány ujgur iszlamista hagyta el Afganisztánt és hányan maradtak még ott? Ezt kifogásolta a pekingi külügy szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly májusban egy jelentést tett közzé arról, hogy  az ETIM-nek körülbelül 500 harcosa él Badahsan, Kunduz és Taksan tartományban Afganisztán északi részén.

Pakisztáni források szerint 200-300 ujgur iszlamista harcos maradhatott Afganisztánban.

Az amerikai katonák csapást mértek egy táborra Badahsan tartományban 2018-ban, ahol a tálibok az ujgur fegyvereseket képeztek ki.

A sanghaji Fudan egyetem professzora szerint az ETIM emberei szétszóródtak: az iszlamista szervezet legfőbb erői Pakisztánban, Szíriában és Törökországban élnek. Csang Csiatong professzor szerint ma már az iszlamista szervezetnek több tagja él Szíriában mint Afganisztánban. A táliboknak még akkor is nehéz lenne teljesíteni az ígéretüket, melyet Vang Ji külügyminiszternek tettek Tiencsinben még a hatalomátvétel előtt, ha komolyan akarnák hiszen ők maguk is megosztottak és nem ellenőrzik Afganisztán egész területét.

A tálibok Kínától, az ujgur iszlamisták az USA-tól várnak segítséget

Erre az ellentmondásra mutat rá a Global Times, amely megerősíti, hogy a támogatás legfőbb feltétele az, hogy a Kínában terroristának tekintett szervezetet számolják fel Afganisztánban.

Az ETIM azonban élvezi az Egyesült Államok támogatását – hangsúlyozzák a kínai szakértők. Azzal, hogy az USA ilyen villámgyorsan vonult ki Afganisztánból, megnőtt a szomszédos államok terrorfenyegetettsége – hangsúlyozza a Global Times.

Kínai-orosz együttműködés

Tadzsikisztán fővárosában Afganisztánról tanácskoznak a sanghaji együttműködési szervezet tagállamainak vezetői. A kínai és az orosz külügyminiszter: Vang Ji és Szergej Lavrov megerősítették az együttműködési szándékot a terrorizmus ellen. Vang Ji ezenkívül sürgette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy járuljanak hozzá ehhez – írta a Hszinhua hírügynökség.

A tanácskozáson Dusanbeban részt vett India, Pakisztán és Irán is, melyek mind érintettek az afganisztáni válságban.

Szputnyik V gyár Magyarországon?

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Budapesten tárgyal, a többi között arról, hogy építsenek-e Szputnyik V vakcina gyárat Magyarországon. Egyelőre az Európai Unión belül csakis Magyarországon oltanak a Szputnyik vakcinával, melyet az uniós gyógyszerellenőrzési hatóság még nem engedélyezett.

Oroszországban immár meghaladja a 100 ezret is a Covid 19 járvány halottjainak a száma. Ennek ellenére óriási a szkepszis a védőoltással szemben Oroszországban, amelynek gondjai vannak a Szputnyik V tömeg gyártásával.

Fordulat a gázpiacon

2020-ban nagyon lement a földgáz ára, mert a járvány miatt jórészt leállt a világgazdaság. Most viszont hiány mutatkozik energia hordozókból hiszen újraindult a világgazdaság. Az Európai Unió központjában aggódnak, mert a gáztárolók csak 60%-ban vannak feltöltve. Míg a mélyponton 3 dollár volt a földgáz árfolyama, jelenleg 15 dollár az azonnali szállitás árfolyama.

A Gazprom legutóbb jelezte, hogy csak minimális mértékben kívánja kihasználni az ukrajnai gázszállítás lehetőségeit, mert arra számít, hogy a jövőben az Északi Áramlat II. vezetéken tud földgázt szállítani Németországba. Erről is tárgyalt Merkel kancellár nemrég Moszkvában és Kijevben.

Minden bizonnyal erről is szó lesz Lavrov külügyminiszter budapesti tárgyalásain is.

Változik-e az USA orosz politikája Afganisztán után?

Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy szövetségeseit összefogja Oroszországgal és Kínával szemben. Kedden viszont Bidennek a G7 csúcson kínos kérdésekre kell válaszolnia az afgán fiaskó miatt. Minden szakértő egyetért abban, hogy Afganisztán ügyében Oroszország és Kína nélkül nincs megoldás.

Vajon felülvizsgálja-e Biden külpolitikáját? Korábban a magyar kormányt bírálat érte, mert jó kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Washingtonban ezek után talán másképp ítélik meg Oroszországot és Kínát. A magyar kormány pedig kevesebb kritikára számíthat azért, mert Budapesten fogadja Lavrov orosz külügyminisztert.

Orbán kontra német külügyminiszter

“Meg kell fékeznünk az európai baloldal diplomáciai ámokfutását” – írta Orbán Szamizdat 9  című bejegyzésében válaszul Heiko Maas német külügyminiszternek.

A szociáldemokrata politikus név nélkül bírálta a magyar diplomáciát, mert az ismét megakadályozott egy közös uniós kiállást Kínával szemben. Orbán Viktor szerint az ilyen uniós bírálatok nem vezetnek sehova, és nevetség tárgyává teszik az Európai Unió diplomáciáját.

Heiko Maas német külügyminiszter azt javasolta, hogy szüntessék meg az egyhangúság követelményét az Európai Unióban vagyis a magyar diplomáciának ne legyen módja a vétózásra.

Hidegháború?

Magyarországnak és egész Közép Kelet Európának nem érdeke egy új hidegháború – fejtegette Orbán Viktor, aki ily módon a visegrádi négyek nevében is nyilatkozott.

Itt két koncepció ütközik egymással, de nem az európai jobb és baloldalé hanem Biden amerikai elnöké és Trump megmaradt európai híveié.

Trump ugyan elnökválasztási kampányában hevesen bírálta Kínát és Oroszországot, de gyakran és szívesen tárgyalt Putyin elnökkel illetve Kína első emberével, Hszi Csinpinggel. Trump ugyanakkor bírálta az Európai Uniót és lelkesen támogatta Nagy Britannia kilépését. Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki gyakran hozzá hasonló húrokat pengetett az Európai Unióval szemben.

Mit akar Biden?

Az új amerikai elnök diplomáciája markánsan eltér elődjétől, és visszatérést jelent a korábbi vezető szerephez a nyugati világban. Eszerint az USA-nak és szövetségeseinek össze kell fogniuk Oroszországgal és Kínával szemben. Ezt nevezi új hidegháborúnak Orbán Viktor miniszterelnök. Valójában azonban ő is sejti, hogy nem erről van szó.

Biden is tárgyalni akar az orosz és a kínai vezetőkkel, de másképp mint Trump. Putyin elnökkel találkozik is Biden mostani európai útján, hogy megvitassák a két állam kapcsolatait. Csakhogy ebben már egyáltalán nincs szó partneri viszonyról! Washington szerint Moszkvának végképp tudomásul kell vennie: nem világhatalom! Csakis regionális jelentősége van, de nem egyenlő partner az Egyesült Államok számára. Ugyanezt akarja elfogadtatni Biden elnök Kínával is, de itt sokkal nehezebb a dolga. Oroszország ugyanis agyaglábú óriás, amelynek jelentős katonai erejét nem támasztja alá versenyképes gazdasági rendszer. Kína viszont épp arra törekszik, hogy az USA-val egyenlő gazdasági erővé váljon a világban, és erre minden lehetősége meg is van.

Mire gondolhat Orbán?

Az USA latin-amerikai jövőt szán régiónknak, amely így hosszú távon is marginális maradna a világban. Ezzel szemben mind Kína mind pedig Oroszország érdekelt abban, hogy ebben a köztes régióban befolyást szerezzen – minimális erőfeszítéssel és maximális haszonnal.

Oroszország és Kína érdekeinek képviselete a NATO-ban és az Európai Unióban hasznot hozhat, ha Magyarországnak nem is, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerének.

Biden európai útja során kiderülhet, hogy az USA és szövetségesei – Németország vagy Franciaország – mennyire tolerálják ezt a különutas magyar diplomáciát. Orbán kockáztat, és előre menekül, mert úgy véli Washingtonból és Brüsszelből immár semmi jóra sem számíthat.

Szijjártó és a nyugati média

Szijjártó Péter, a magyar kormány külügyminisztere Facebook bejegyzésében foglalkozott a német sajtóban Petry ügyként emlegetett botránnyal. Petry a Magyar Nemzetbenb bírálta csapattársát Gulácsy Pétert amiért az kiállt a melegházasságok mellett. Az osztrák sajtóval is meggyűlt a külügyminiszter baja, mivel egy riporter kérdést mert feltenni az itthon meglehetősen nagyarcú külügyminiszternek.

“Lassan-lassan csak lebukik a nagy sajtó és véleménynyilvánításos képmutatás. A focista nyugodtan nyilatkozzon arról, hogy a család az család, de ki van rúgva, ha a liberális mainstream-mel szemben foglal állást a családról és a migrációról. A liberális újságíró nyugodtan terjeszthet álhíreket egy országról, de ha egy másik kritizálni meri, akkor az támadás a sajtószabadság ellen. Hát kedves barátaim, két betli pár nap alatt, ez szánalmas.”

Miért foglalkozik azzal a magyar külügy, hogy Petry Zsolt kapus edzőt a klubja lapátra tette, mert bírálta Gulácsi kapus álláspontját a meleg házasság ügyében? Németországban ez elfogadott, Magyarországon nem. Mi köze mindennek a sajtószabadsághoz? Szijjártó Péter szerint nyilván az, hogy Petry a magyar kormány kedvenc lapjában, a Magyar Nemzetben nyilatkozott. Arról megfeledkezik, hogy Németországban ez különösen kínos kérdés, mert a nácik idejében a homoszexuálisokat szisztematikusan üldözték, sokszor meg is gyilkolták. Ezért a homofób magatartás iránti tolerancia meglehetősen mérsékelt német földön.

Az osztrák újságírónő ügye egyenesen tragikomikus. A Profil újságírója egy teljesen világos és logikus kérdést tett fel, és nem álhírt terjesztett, mint azt a  M1 híradójában hallhattuk. Kérdése teljesen jogos volt: Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki találkozójára miért nem hívtak meg senkit a francia és az osztrák elvbarátok közül? Egy osztrák újságírónő szájából ez teljesen érthető érdeklődés. Ausztriában még van fogalma arról a külügyminiszternek, hogy mire való a sajtó.

Erről meggyőződhetett Szijjártó Péter is, aki felháborodásában felhívta Alexander Schallenberget. Az osztrák külügyminiszter válaszolt is Szijjártónak amit Twitteren közzé is tett:

“A média feladata az, hogy kérdéseket tegyen fel. Ezért a magyar M1 híradó bánásmódja Franziska Tschinderle újságírónővel szemben elfogadhatatlan. Ezt Ausztria nagykövete is közli majd az illetékesekkel.”

Két betli pár nap alatt valóban szánalmas – ebben nem tévedett a magyar külügyminiszter.

Amerikai-német szövetség Oroszország és Kína ellen?

Maas német külügyminiszter jelezte, hogy Németország elfogadja Biden elnök javaslatát: kész arra, hogy együtt lépjenek fel Kínával és Oroszországgal szemben. A washingtoni Brookings intézet konferenciáján fejtette ki nézeteit (virtuálisan) a német külügyminiszter, akinek álláspontja szakítás Merkel kancellár eddigi vonalával.

A politikai pályájának végéhez közeledő kancellár asszony minden évben ellátogatott Kínába, és igen szívélyes viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Elsősorban a gazdasági érdekeket követve hiszen a dinamikus fejlődő Kína olyan piacot jelentett a német exportnak, melyet egyetlen más állam sem tudott megközelíteni sem.

2020-ban már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere megelőzve az Egyesült Államokat, mely évtizedeken át állt az első helyen.

Joe Biden elnök a nemrég megtartott müncheni biztonságpolitikai konferencián hirdette meg koncepcióját a transzatlanti egységes fellépésről Kína és Oroszország ellen. Akkor ezt mind Merkel kancellár mind Macron francia elnök fenntartásokkal fogadta mondván: az Európai Uniónak érdeke a jó kapcsolat mind Moszkvával mind pedig Pekinggel.

Orbán pácban

A vakcina diplomáciából a rendszerek versengése lett – mondta a német külügyminiszter. Maas arra célzott, hogy Kína ahonnan a járvány kiindult, nyíltan büszkélkedik azzal, hogy mennyivel hatékonyabban kezelte a vírus válságot mint a Nyugat. A magyar miniszterelnök pedig kínai vakcinával olttatta be magát nem pedig BioNtech- Pfizerrel (német- amerikaival).

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatai Moszkvával és Pekinggel eddig csak Washingtonban okoztak problémát, Berlinben nem! Ha Maas véleménye valóban irányváltást jelent, akkor a magyar miniszterelnöknek is el kell gondolkodnia, hogy fenntarthat-e oly szoros kapcsolatot Oroszországgal és Kínával mint korábban?

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Európában mások is érdekeltek abban, hogy megmaradjanak a jó kapcsolatok Moszkvával és Pekinggel: az olasz kormány jelezte, hogy szerződést kötött Oroszországgal a Szputnyik vakcina gyártásáról Itáliában!

Holokauszt túlélő mostohaapja példáját idézte az amerikai külügyminiszter

Antony Blinken több órán keresztül válaszolt a szenátorok kérdéseire a külügyi bizottságban. Utána több republikánus szenátus is jelezte: támogatja Biden elnök külügyminiszterének kinevezését. Így aligha lehet akadálya annak, hogy Antony Blinken hamarosan átvegye hivatalát a State Department élén.

A veterán diplomata bevezető nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA-nak erőt kell mutatnia, ha vezetni akarja a világot.

“Mostoha apám életét egy amerikai katona mentette meg”

Antony Blinken édesanyja, aki magyar holokauszt túlélő, második férjének Samuel Pisart választotta. A neves francia értelmiségi egy náci lágerben sínylődődött a holokauszt idején. Életét csak annak köszönhette, hogy idejében érkezett az amerikai hadsereg…

Ebből Antony Blinken azt a következtetést vonta le, hogy erőt kell alkalmazni a gonosszal szemben.

Koalició Pekinggel, Moszkvával és Teheránnal szemben

Az új USA külügyminiszter szerint ez a három állam képezi azt az erőt, mellyel szemben az Egyesült Államoknak küzdenie kell. Ennek érdekében koalícióra kell lépniük a demokratikus erőkkel mindenekelőtt Európával, Japánnal, Ausztráliával és Dél Koreával.

Blinken elmondta, hogy egyetért Trump kemény vonalával Kínával szemben bár annak megvalósítását illetően vannak fenntartásai. Ezek nyilvánvalóan a szankciókra vonatkoznak, melyek jelentős károkat okoznak az amerikai gazdaságnak is.

Biden elnök a választási kampány során visszatérését hirdetett a hagyományos amerikai diplomáciához, és ezt képviseli Antony Blinken is.

Ezt a diplomáciát 1945 után dolgozták ki, és sikerre vezetett, mert előidézte  a Szovjetunió és szövetséges kommunista rendszerei bukását.

Csakhogy Kínával másképp számolt az amerikai diplomácia azóta, hogy Kissinger javaslatára Nixon elnök Pekingben parolázott Mao elnökkel 1972-ben. A két nagyhatalom együttműködött a Szovjetunióval szemben, Amerika támogatta Deng Hsziaoping reformjait, melyek a világ második számú nagyhatalmává tették Kínát.

Ma Washingtonban újra stratégiai ellenfélnek tekintik Kínát, és azt mérlegelik: vajon a szembenállás vagy az együttműködés előnyösebb-e Amerikának, amely Trump idejében elveszítette a kereskedelmi háborút Kínával szemben.

Félig magyar külügyminisztere lesz az USA-nak

Az 58 éves Antony Blinkent jelölte külügyminiszternek a választásokat megnyerő Joe Biden az Egyesült Államokban.

A tapasztalt diplomata édesanyja magyar, édesapja pedig Budapesten volt nagykövet 1994-1997 között. Az átlagos amerikai külügyminiszterekhez képest tehát sokkal több szállal kapcsolódik Magyarországhoz mint elődei.

Blinken édesanyja kulturális diplomata

Az UNESCO párizsi központjában dolgozott. Második férje Samuel Pisar francia értelmiségi, emiatt őt most Judith Pisarnak hívják. Mindketten közép-európai zsidó családból származnak, akik gyakran emlékeznek a holokausztra, és hívják fel a figyelmet az antiszemitizmus elleni harcra.

Az idősebb Blinken második felesége, Vera is magyar származású. A házaspár kötődött a CEU-hoz amikor az USA diplomácia képviseletének élén álltak. Gyakran volt akkoriban az amerikai nagykövetség vendége Tom Lantos, aki kongresszusi képviselőként sokat tett azért , hogy Magyarországot befogadják a NATO-ba, a nyugati szövetségi rendszerbe. Mind Tom Lantos mind pedig a Blinken család jó kapcsolatot ápolt Soros Györggyel, aki az amerikai demokrata párt egyik fő szponzora.

A Blinken házaspár megírta visszaemlékezését a budapesti nagyköveti időszakra. Ebből kiderül, hogy nemigen szimpatizáltak az akkor ellenzékben levő Orbán Viktorral, mert tartottak nacionalizmusától. Kifogásolták, hogy az első Orbán kormány rontotta a kapcsolatokat szomszédaival, mindenekelőtt Romániával és Szlovákiával.

Nyílt társadalom archívum

A Blinken házaspár szép összeggel támogatta az archívumot, amely ezért az ő nevüket vette fel. A CEU-hoz kötődő archívum kutatásait jelentős részben abból a pénzből finanszírozza, melyet az USA egykori nagykövete hagyott rájuk.

A Blinken házaspár magyarországi emlékeiről szóló könyvet Joe Biden ajánlotta az olvasók figyelmébe. Az ifjabb Blinken Joe Biden alelnök diplomáciai tanácsadója volt.

Visszatérés a hagyományos diplomáciához

Ezt ígéri Joe Biden, és minden bizonnyal ezt hajtja majd végre Antony Blinken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az USA az EU mag országait – Németországot és Franciaországot – támogatja majd, és nem a Brüsszellel szembenállókat mint Donald Trump. Ebből a szempontból új korszakra kell felkészülnie Orbán Viktornak.

A másik lényeges különbség: Oroszország és Kína megítélése. E tekintetben Trump igen elnéző volt a szövetségesekkel szemben. Joe Biden viszont stratégiai ellenfeleknek tekinti mind Kínát mind pedig Oroszországot. Kérdés tehát, hogy mennyire lesz elnéző Orbán Viktor jó kínai és orosz kapcsolatait illetően.

Trump elnézte a magyarországi jobboldal antiszemita tendenciáit is, sőt maga is csatlakozott Soros György bírálatához. Az új amerikai adminisztráció aligha lesz partner ehhez…

A Rákosi– és a Csou En-laj-örökség továbbvivői

Az Újszövetség nem tud olyan esetről, amikor Pál, missziós útjának bármelyikén, találkozva üldözött és megvetett keresztény hitsorsosaival, azt találta volna nekik tanácsolni, hogy gazdasági érdekeikre tekintettel nyugodtan bizniszeljenek és csencselgessenek csak az üldözőikkel, pedig Pál – mintha csak a NER rendszerén belül utazgatott volna – sok romlott észjárásúval, alávalóval, gonosszal, hitvánnyal, viszálykodóval, álnokkal, ravasszal, iriggyel, rosszindulatúval, besúgóval, rágalmazóval, gőgössel, kíméletlennel, szószegővel és irgalmatlannal (Rómaiakhoz, 1,28-31) futhatott össze.

Amikor a napokban Orbán Viktor miniszterelnöktől és Szijjártó Péter külügyminisztertől kezdve mindenki, aki csak arra járt, szépen körbenyalta Vang Ji kínai külügyminiszter fenséges és üzleti szempontból magasan valorizált ánuszát, Matolcsy György a több ezer éves magyar-kínai barátságról delirált, Fekete Péter kulturálatlan államtitkár pedig lelkes elragadtatásában a spirituális és fizikai levitáció állapotába juttatván önmagát az Orbán-kormányt (amúgy méltán és teljes joggal) egyenesen a Rákosi– és a Csou En-laj-örökség továbbvivőjének nevezte, a sajtó – egy-két szelíd utalástól eltekintve – gyakorlatilag nem foglalkozott a magyar kormány eszmeileg jól átgondolt és erkölcsileg jól megalapozott keresztényvédő elkötelezettségének és a kínai rezsim eszmeileg ugyancsak jól átgondolt és erkölcsileg ugyancsak jól megalapozott ádáz keresztényüldözésének a gazdasági érdekek mentén történő békés és boldog harmonizációjával, azaz a kínai univerzizmusnak, konfucianizmusnak, taoizmusnak és kommunista ateizmusnak valamint az Orbán – Semjén-féle hun-magyar nemzeti keresztyénségnek a Mészáros Lőrinc-féle belgrádi vasútvonal ökumenéjében és szinkretizmusában szárba szökkenő üdvtörténeti perspektívájával, továbbá azzal, hogy a kereszténység két évezredes ügye immár véglegesen feláldozódni látszódik a kölcsönös szeretetre és tiszteletre épülő, több ezer éves magyar-kínai barátság masszív fundamentumán (az ősrokonság kérdését már vizsgálja a Magyarságkutató Intézet), és a Rákosi – Csou En-laj-örökség örök és megbonthatatlan oltárán.

Pedig a fentiek apropóján érdemes lett volna elmondania a tisztelt sajtónak, hogy egy olyan ország magas rangú küldöttének udvarol a keresztényvédő kormányzat, amely állam az Open Doors World Watch 2019. évi jelentésében a vallási üldözések listáján a 27. helyet foglalja el,

egyre jobban felzárkózva az őt még megelőző Észak-Koreához, Afganisztánhoz, Szomáliához, Líbiához, Pakisztánhoz, Szudánhoz, Eritreához, Jemenhez, Iránhoz, Szíriához, Irakhoz, Szaud-Arábiához, Egyiptomhoz, Mianmarhoz, vagy a NER-rendszerének is oly kedves, demokratikus mintaállamokhoz, Üzbegisztánhoz, Türkmenisztánhoz és Törökországhoz, de az ötvenes listán magabiztosan megelőzve a NER-hez szintén oly közelálló Tadzsikisztánt, Kazahsztánt vagy Katart, az Egyesült Arab Emírséget, Kuwaitot, Ománt, a palesztin területet, s a NER legfőbb vezetője szívének kellős közepén honos Oroszországot.

De ugyancsak az Open Doors World Watch jelentéséből tudható meg, hogy a világ 10 legnagyobb üldözőjének listáján, igen előkelő társaságban, így az ISIS, az al-Káida, Kim Dzsongun, az al-Shabaab, a Boko Haram, a radikális iszlám vagy a kolumbiai és mexikói drogkartellek mellett ott büszkélkedik a Kínai Kommunista Párt.

El lehetett volna mondani, hogy a Kínai Népköztársaság 1982. évi alkotmányának 36. cikke – a kínai kulturális forradalom rettentő üldözéseit követően – kimondja ugyan a vallási szabadságot, de ugyanitt tér ki arra a szöveg, hogy a közrendet megzavaró tevékenység, a polgárok egészségkárosodása és az állami oktatási rendszerbe történő káros behatolás ellen a hatóság fellép.

El lehetett volna mondani, hogy az 1,4 milliárd kínai lakos között 97 millió a keresztény, akiknek az utóbbi időben, Hszi Csin-ping elnöksége alatt megújult erővel, több templomát lebontották, akiknek a felekezeteit üldözik, a lelkipásztorait börtönbe vetik és megkínozzák.

Lehetett volna szólni arról is, hogy az ateista-kommunista hatalom az egész országra kiterjedő besúgóhálózatot tart fenn, amely a tiltott keresztény egyházak működéséről jelent, állandóak a hatósági zaklatások, gyerekeket lehet elvenni a szülőktől, ha azok nem kívánatos vallási tevékenységet folytatnak, rendszeresek az útlevél-elkobzások, az ujjlenyomatok és egyéb biometrikus adatok rögzítése, továbbá – saját költségből – arcfelismerő kamerák telepítésére kötelezik az egyes egyházakat, felekezeteket.

És még sok mindent el lehetett (kellett) volna mondania a sajtónak. Már a sajtó azon részének, amelyet még mindig sajtónak szokás tekinteni, s nem a Párt hangjának.
Továbbá lehetett volna idézni az egyik üldözött keresztény egyház lelkipásztorát, Huang Hsziaoning lelkipásztort, aki azt mondta, hogy „a Kínai Kommunista Párt Kína és a kínai nép istenévé akar válni, ám, ahogy a Bibliában olvasható, kizárólag Isten az Isten.”
Ezt azért is érdemes lett volna idézni, hogy a Kínai Népköztársaság és a NER azonos tőből fakadó hasonlóságai még nyilvánvalóbbá válhassanak.

Mert persze lehet a kínaiakkal kereskedni, s Mészáros Lőrincen túl talán (?) az egész ország számára is előnyös szerződéseket kötni, csak akkor nem kellene a keresztényvédelem magasztos szempontjaitól meghatottan döngetni a melleket a nap 24 órájában.

Gábor György

Közel-Kelet-szakértő az új osztrák külügyminiszter

0

Az 52 éves Karin Kneisslt a szélsőjobboldali Szabadságpárt jelölte, de ő maga nem tagja a pártnak.

Karin Kneissl nyolc évig dolgozott a külügyben, jelenleg diplomáciát tanít. A Szabadságpárt figyelmét akkor keltette fel igazán, amikor

határozottan bírálta Angela Merkel német kancellárt

amiatt, hogy több mint egymillió menedékkérőt engedett be Németországba 2015-ben.

Kneissl jól ismeri a Közel-Keletet, ahonnan a menekültek többsége érkezett. Arabul és héberül is beszél, gyerekkorát Jordániában töltötte, mert édesapja ott volt pilóta a jordániai légitársaság szolgálatában. Később a bécsi egyetemen arab szakon végzett. Tanult Izraelben is, a Hebrew University-n, ezenkívül a Georgetown Egyetemen az USA-ban és a francia elitképzőben, az ENA-n.

Könyvet is kiadott Az én Közel-Keletem címmel. Ezzel kapcsolatban a Jediót Ahronót című izraeli lap emlékeztet arra, hogy

Kneissl a cionista mozgalmat a nácikkal rokonította.

A lap megjegyzi, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kiváló viszonyt ápol Sebastian Kurz új osztrák kancellárral, de a Szabadságpártot több izraeli vezető bírálta. Amikor például Heinz Christian Strache pártelnök tavaly Izraelben járt, akkor Reuven Rivlin elnök bírálta mindazokat, akik szóba álltak vele.

Így reagált a holland külügyminiszter – FRISSÍTVE

0

Azt mondta, nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány között, de több fejlemény miatt aggódnak. A holland külügyminisztérium által a fuhu.hu-nak küldött közleményben az áll: fel fogja hívni Szijjártó Pétert, de még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e.

Bert Koenders holland külügyminiszter a Volkskrant szerint azt mondta, még szüksége van az interjú pontos fordítására. Szerinte „az világos, hogy nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány tettei között. Ez minimum kényelmetlen.”

Ugyanakkor azt is mondta, hogy

Hollandia aggódik bizonyos magyarországi fejlemények miatt,

ilyen a civiltörvény és a jogállam az országban. Azt is mondta: „a nagykövetnek joga van kritizálni.”

A fuhu.hu megkereste a holland külügyminisztériumot is, hogy mit reagálnak a nagykövet visszahívására. Válaszukban elküldték azt a nyilatkozatot, amelyet Bert Koenders a holland sajtónak is elmondott.

Bert Koenders és Szijjártó Péter
MTI Fotó: Marjai János

Ebben az áll: “Természetesen nem lehet azt a hatást kelteni, vagy azt mondani, hogy a magyar kormány ugyanazt a módszert alkalmazza, mint a terroristák. Ettől elhatárolódom.”

Azt is mondta, nem tudja, pontosan mire gondolt a nagykövet.

Még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e a magyar külügyminisztertől.

Fel fogja hívni, és azt is mondta: nem szeretné, ha elfajulna az ügy.

Ugyanakkor megismételte, hogy ez nem jelenti azt, hogy Hollandia ne szemlélne több dolgot kritikusan: például azt, hogy az uniós döntések ellenére Magyarország nem hajlandó menekülteket befogadni, emellett aggódnak a civiltörvény miatt is. “De ennek nincs köze az ISIS módszereihez” – mondta.

Az előzményekről itt olvashat bővebben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK