Kezdőlap Címkék Külügyminiszter

Címke: külügyminiszter

“Putyinnak nincs meg az ereje a világhatalmi célok elérésére, de azokért mindvégig küzdeni fog”

Joschka Fischer, Németország egykori külügyminisztere, akinek családja Magyarországról vándorolt ki a Német Szövetségi Köztársaságba arra a paradoxonra mutatott rá, hogy “Putyinnak nincs meg az ereje a világhatalmi célok elérésére, de azokért mindvégig küzdeni fog”

Joschka Fischer, aki a Social Europe balodali portálon fejtette ki a véleményét, rámutatott arra, hogy az orosz elitek a lelkük mélyén nem fogadták el a birodalom bukását, és készülődnek a revansra. Maga Putyin a Szovjetunió bukását a huszadik század legnagyobb tragédiájának nevezte, és az orosz elit jórésze minden bizonnyal egyetért vele. A cárok birodalmának szétesése sokkolta az orosz elitet, amely a Szovjetunió bukását meggazdagodásra használta fel, de közben várt a nagy pillanatra amikor a területi revízió megvalósíthatónak tűnt. Putyinnak ez 2022 február 24-én jött el.

“Az Ukrajna elleni agresszió csak az egyike Putyin területszerző háborúinak, amelyekből még több másik is lehet főként akkor, hogyha Donald Trump visszajutna a Fehér Házba Washingtonban” – írja Joschka Fischer, aki azt is kijelentette: Putyin pontosan tudja: az orosz gazdaság nem elég erős a világhatalmi tervekhez.”

“Ha lenne fegyverszünet Oroszország és Ukrajna között, az nem változtatna azon, hogy Putyin le akarja nyelni Ukrajnát, és Kijev vissza akarja szerezni az elfoglalt területeket”

– hangsúlyozza Joschka Fischer.

Azt nem indokolja meg, hogy a kompromisszum miért nem jelentene megoldást: Putyin beláthatja a háborús kudarc után, hogy eddig és ne tovább! Ukrajna pedig elfogadhatja a területért békét elvet hiszen a megszállt területek nagyrészt orosz többségűek.

“A háború mint a problémák megoldásának eszköze kiment a divatból”

– figyelmeztette Putyint Narendra Modi indiai miniszterelnök. Talán rájön erre az orosz elit is hiszen a NATO csak megerősödött Putyin Ukrajna elleni agressziója óta, Finnország és Svédország csatlakozása csak növeli a nyugati fenyegetést Moszkva számára. Ukrajna előbb vagy utóbb valamilyen formában kapcsolódhat a NATO-hoz, ez is komoly katonai kihívás az orosz katonai tervezőknek.

Putyin nem agresszív hanem impotens

Ezt bizonyítja az ukrajnai háború, és ez minden bizonnyal feltűnik az orosz elitnek is. Amely kénytelen elfogadni a gyengébb partner státuszt Kína oldalán, de ettől egyáltalán nem boldog. Putyin nem is titkolja, hogy szívesen befejezné a háborút Ukrajnában, de ezt csak oly módon teheti meg, hogy megőrzi az arcát. Ezért nem fogadhatja el Zelenszkij ukrán elnök előfeltételeit a tárgyalások megkezdésére  minden orosz katona hagyja el Ukrajna területét!

Ukrajna is nyugodtan elfogadhat egy fegyverszünetet, mert az oroszok által megszállt területek nem fontosak az ukrán identitás szempontjából. Az orosz területeket annak idején Sztálin nemzetiségi népbiztos csapta Ukrajnához 1922-ben annak érdekében, hogy legyen jelentős orosz kisebbség a szovjet tagállamban, és legyenek ott munkások is szemben a paraszti többséggel, amely szemben állt a kommunista párttal.

John Walt amerikai szakértő szerint akár Biden akár Trump nyeri az elnökválasztást az USA-ban, mindketten arra törekszenek majd, hogy az ukrán elnök feje fölött lepaktáljanak Putyinnal. Zelenszkij pedig távozhat hiszen megtette, amit az USA elvárt tőle: tönkretette Oroszország és Németország együttműködését, amelyet oly kevéssé kedveltek Washingtonban.

Meghalt Kissinger, az amerikai diplomácia legnagyobb stratégája

0

Elhunyt Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, Nixon és Ford elnök vezetése alatt, aki segített véget vetni az amerikai részvételnek a vietnami háborúban, és új korszakot alakított ki az Egyesült Államok Kínával való kapcsolatában.

100 éves korában érte a halál a veterán diplomatát, aki mindvégig dolgozott: idén még utoljára járt Pekingben, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping kínai elnök is. Kissinger elmondta az amerikai és a kínai sajtónak, hogy nem helyesli a Biden kormányzat diplomáciáját, mely stratégiai az USA ellenfelének egy kalap alatt nyilvánította ellenfelének Kínát és Oroszországot. Kissinger épp azért készítette elő kommunista Kína és az USA közeledését, hogy elszigetelje a Szovjetuniót. 1972-ben járt Nixon elnökkel Pekingben, ahol megkötötték a paktumot Mao elnökkel és Csou Enlaj miniszterelnökkel. Ennek alapján kezdődött meg Kína felemelkedése, amelynek eredményeképp  a kínaiak immár egyenrangú világhatalomnak érzik magukat az Egyesült Államokkal.

Biden elnök és Hszi Csin-ping elnök legutóbb pár napja San Francisco mellett találkozott egymással. A kiszivárgott hírek szerint a kínai elnök megígérte Joe Bidennek: amíg ő vezeti Kínát, addig Peking nem támadja meg Tajvant.

A kínaiak gazdaságilag akarják meghódítani a világot, és nem katonailag. Ezt épp Henry Kissingertől tanulták meg, aki ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején globális gazdasági változást indított meg az olajárak radikális megemelésével, mellyel a dollár világpiaci vezető szerepét is megerősítette nem sokkal azután, hogy az USA letért az aranyalapról.

Henry Kissinger szívesen lett volna az Egyesült Államok elnöke, de erre nem nyílt lehetősége hiszen csak olyan polgár jelentkezhet erre aki az USA területén született.

Német zsidó amerikai zászló alatt

Henry Kissinger Németországban született 1923-ban, és családjával a nácizmus elől vándorolt ki szülőföldjéről. Húszéves korában megkapta az amerikai állampolgárságot, és besorozták a hadseregbe, ahol a szemüveges fiatalembert a kémelhárításhoz osztották be. Az amerikai hírszerzést a második világháború idején Allen Dulles vezette Svájcban, ahol tárgyalt a náci vezetők küldötteivel is. Ilyen módon szabadítottak ki sok zsidó foglyot a haláltáborokból a nácik által megszállt Európából. Hitler emiatt leváltotta Himmlert, az SS vezérét.

Henry Kissinger visszatért a Harvard egyetemre, ahol azután később tanított is. 1969-ben Nixon nemzetbiztonsági tanácsadójává, 1973-ban pedig külügyminiszterévé nevezték ki. Ford alatt is maradt, és segített egy áttörő stratégiai fegyverkezési paktum kereteinek kialakításában. Ford azt mondta:

„Ami ezt az amerikait illeti, köztársaságunk történetének legnagyobb külügyminisztere. Kiváló teljesítményének rekordja felülmúlhatatlan az amerikai történelem évkönyveiben.”

Diplomáciai eszményképe az a Metternich herceg volt, aki a magyar történelemben is játszott szerepet mint a Habsburg uralkodók főtanácsadója. Metternich hozta tető alá a bécsi békét 1815-ben, és ez egészen az első világháborúig biztosította azt, hogy a konfliktusok ne váljanak átfogó háborúvá az egész kontinensen. Kissinger hasonló békét szeretett volna elérni, és ez sikerült is akkor amikor a hidegháború véget ért.

Ő alapozta meg Nixon 1972-es kínai és oroszországi történelmi látogatásait is, amelyek enyhítették a feszült hidegháborús kapcsolatokat, mielőtt az 1973-as jom kippuri háború után megkezdte védjegyévé vált „siklódiplomácia” a Közel-Keleten, hogy elősegítse Egyiptom és Izrael közötti békét…

A német származású emigráns, az első nem amerikai származású külügyminiszter megosztó személyiség volt a külkapcsolatokkal kapcsolatos reálpolitikai megközelítése miatt, amely magában foglalta néhány kellemetlen rezsim támogatását és az amerikai érdekek előmozdítását szolgáló kirívó fellépéseket.

1973-ban Henry Kissinger megosztva vietnami tárgyaló partnerével megkapta a Nobel békedíjat. 

Kissinger legfontosabb diplomáciai tettének az USA – Kína közeledést tartotta, és alapelve a háromszög kapcsolatrendszer volt: eszerint

Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb viszonyban legyen a háromszög két másik nagyhatalmával mint azok egymással.

A Szovjetunió bukásával megszűnt a háromszög, Oroszország immár nem világhatalom, de Kissinger kitartott amellett, hogy az USA számára nem jó diplomácia, ha egyszerre tekinti ellenfélnek Kínát és Oroszországot, mert így azok összefoghatnak ellene. Ezért is utazott el idén júliusban Pekingbe a 100 éves Henry Kissinger.

George W. Bush volt elnök tisztelegve ezt írta: „Amerika elvesztette az egyik legmegbízhatóbb és legjellegzetesebb hangot a külügyekben Henry Kissinger halálával. Régóta csodálom azt a férfit, aki fiatal fiúként egy zsidó családból menekült a nácik elől, majd az Egyesült Államok hadseregében harcolt ellenük. Amikor később külügyminiszter lett, egykori menekültté való kinevezése éppúgy elmondott nagyságáról, mint Amerika nagyságáról. Két elnök adminisztrációjában dolgozott, és még sok másnak adott tanácsot. Hálás vagyok ezért a szolgálatért és a tanácsért, de leginkább a barátságáért. Laurának és nekem hiányozni fog a bölcsessége, a varázsa és a humora. És mindig hálásak leszünk Henry Kissinger közreműködéséért.”

Mike Pompeo, Trump elnök hivatalának külügyminisztere így nyilatkozott: „Mindig hálás leszek kedves tanácsaiért és segítségéért, amit titkárként töltöttem. Mindig támogató és mindig tájékozott, bölcsessége jobbá és felkészültebbé tett minden beszélgetésünk után.”

Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok simítására tett erőfeszítései elismeréseként Kissingert a kínai állami média gyászolta. A China News ezt írta: „Ma befejezte legendás életét ez a „kínai nép régi barátja”, akinek éles látásmódja volt, és alaposan értette a világ ügyeit.”

A Kínai Központi Televízió, az állami műsorszolgáltató „legendás diplomatának” nevezte Kissingert.

Megítélése közel sem volt ennyire egyhangú. A Rolling Stone magazin a Kissinger haláláról szóló riportjának főcímében azt írta: „Az USA uralkodó osztálya által szeretett háborús bűnös végre meghalt”.

Az amerikai közösségimédia-felhasználók tegnap este számos kritika mellett Bernie Sanders baloldali független szenátor 2016-os demokrata elnökválasztási vitája során megszólaltak. Sanders szembeállította Kissingerrel kapcsolatos nézeteit Hillary Clintonnal, mondván: „Véletlenül azt hiszem, hogy Henry Kissinger volt az egyik legpusztítóbb külügyminiszter az ország modern történelmében. Büszkén mondhatom, hogy Henry Kissinger nem a barátom… sőt Kissinger tevékenysége Kambodzsában, amikor az Egyesült Államok bombázta azt az országot, megdöntötte Sihanouk herceget, instabilitást teremtett Pol Pot és a vörös khmerek megjelenése előtt, akik aztán lemészároltak hármat. millió ártatlan ember, a világtörténelem egyik legrosszabb népirtása.”

Xie Feng, Kína egyesült államokbeli nagykövete így nyilatkozott: „Mélyen megdöbbenve és elszomorodva értesültem arról, hogy Dr. Kissinger 100 évesen elhunyt. Legmélyebb részvétem Nancynek [Kissinger felesége] és családjának. Hatalmas veszteség ez országainknak és a világnak egyaránt. A történelem emlékezni fog arra, hogy a százéves a Kína-USA kapcsolatokhoz járult hozzá, és ő mindig is életben marad a kínai nép szívében, mint legértékesebb régi barátja.

Fumio Kishida, a japán miniszterelnök méltatta Kissinger „jelentős hozzájárulását” az ázsiai békéhez és stabilitáshoz, és hozzátette:

„jelentős mértékben hozzájárult a regionális békéhez és stabilitáshoz, beleértve az Egyesült Államok és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálását”.

Kissinger azzal vívta ki Zelenszkij elnök haragját, hogy tavaly a Világgazdasági Fórumon beszédében felszólította az orosz ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat, mondván, hogy „a választóvonalnak a status quo ante visszatérésnek kell lennie” – vagyis Kissinger azt javasolja, hogy Ukrajna adja fel területeit, fogadja el a 2022 február 24. előtti állapotot. Tavaly, amikor Donyeck és Luhanszk egy része a Moszkva-barát szeparatisták ellenőrzése alatt állt, a Krím pedig Oroszország része volt.

Zelenszkij azt mondta, hogy Kissinger „naptára nem 2022, hanem 1938”, utalva a müncheni egyezményre, amely lehetővé tette a náci Németországnak, hogy elcsatolja Csehszlovákia nyugati területeit. Ez nagyon kemény szemrehányás annak fényében, hogy Kissinger Hitler elől menekült zsidó volt.

Az elhunyt külügyminisztert szűk családi körben helyezik végső nyugalomra.

Öt arab külügyminiszter találkozik Blinkennel szombaton

Jordánia, Egyiptom, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar külügyminisztere szombaton Ammanban találkozik Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, hogy megvitassák az Izrael-Hamász háborút – írja az al Arabiya News.

A jordán külügyminisztérium pénteki közleménye szerint a Palesztin Hatóság képviselője is csatlakozik a megbeszélésekhez, amelyek „a régió biztonságát fenyegető veszélyes eszkaláció következményeire összpontosítanak”.

A miniszterek a megbeszélések során hangsúlyozzák:

„azonnali tűzszünetet, humanitárius segélyek szállítását és a térség biztonságát veszélyeztető állapotromlás megfékezésére irányuló arab álláspontot”

– olvasható a külügyminisztérium közleményében.

Izrael a levegőből támadta Gázát, ostromot hajtott végre és szárazföldi támadást indított, globális riadalmat keltve az enklávéban uralkodó humanitárius körülmények miatt, az élelmiszerhiány miatt, az egészségügyi szolgáltatások összeomlásával és a civilek halálos áldozatainak száma meghaladta a 9000-et.

Blinken, aki pénteken érkezett, miután korábban találkozott az izraeli vezetőkkel, azt mondta, hogy az Egyesült Államok eltökélt abban, hogy a konfliktusnak nincs második vagy harmadik frontja. Arra is felhívta Izraelt, hogy tegyen lépéseket a gázai civilek védelme érdekében.

Az arab miniszterek találkozót tartanak a Blinkennel folytatott megbeszéléseik előtt diplomáciai törekvésük részeként, mert lobbizni akarnak a nagyhatalmaknál, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre, hogy fejezze be katonai hadjáratát.

„Ez a koordinációs találkozó része azon erőfeszítéseiknek, hogy véget vessenek a humanitárius katasztrófát okozó izraeli háborúnak a gázai övezetben”

– áll a közleményben.

Az ENSZ azonnali tűzszünetre szólítja fel Izraelt, de a Hamászt meg sem említi

Ayman Safadi jordán külügyminiszter, az ENSZ Közgyűlésének ülésén 22 arab ország nevében beszélt, azzal vádolja Izraelt, hogy „örök pokollá teszi Gázát a földön”.

„A trauma a következő generációkat fogja kísérteni” – mondta, hozzátéve, hogy „az önvédelemhez való jog nem jogosít fel büntetlenül ölni. A kollektív büntetés nem önvédelem, hanem háborús bűn.”

Jordánia egy határozattervezetet is benyújtott, amelyről még vita folyik, és amelyet  szavazásra bocsátanak.

A szöveg nagyrészt a humanitárius helyzetre összpontosít, „azonnali tűzszünetre” és „akadálytalan humanitárius hozzáférésre” szólít fel a Gázai övezetben. Minden felet felszólít, hogy tegyen eleget „a civilek védelmének”, de

nem tesz említést a Hamász-támadásról.

Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet támadja a benyújtott szövegtervezetet:

„A határozat megfogalmazói azt állítják, hogy aggódnak a békéért az elvetemült gyilkosokat azonban, akik ezt a háborút kezdeményezték, még csak meg sem említik a határozatban.

Az egyetlen hely, amelyhez ez a határozat tartozik, a történelem szemeteskukájában van.”

Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Li Csiang kormányfő képviseli Kínát a hétvégén Indiában a G20 csúcstalálkozón – közölték Pekingben, de nem indokolták Hszi Csin ping távolmaradását. A Nikkei japán hírügynökség szerint a kínai elnököt kemény bírálat érte otthon.

Régi szokás a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártban, hogy augusztusban összeülnek a vezetők afféle nem hivatalos csúcstalálkozóra, hogy megvitassák az 1,4 milliárd lakosú állam helyzetét. A helyszín Pejtaho, nem messze Pekingtől. Olyan üdülőhely, ahol a hatalmi elit nyaral. Kínában a hatalmi elitben beleértik azokat a veteránokat is, akik évtizedeken keresztül döntő szerepet játszottak Kína életében.

A Nikkei japán hírügynökség hozzájutott egy beszámolóhoz, mely a veteránok véleményét összegezte, és ez meglehetősen lesújtó Hszi Csin ping elnökre nézve: a gazdaság ezer sebből vérzik, az Egyesült Államokkal nem sikerült rendezni a viszonyt.

Az egyre több amerikai szankció mind nagyobb gondot okoz a kínai gazdaság fejlesztésében. A veteránok azt tanácsolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy mindenképp igyekezzen javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mert a szembenállás nem sok jót jelent Kínának.

Hszi Csin ping állítólag emiatt kényszerült arra, hogy menessze külügyminiszterét, aki az ő személyes kinevezettje volt, messze megelőzött nála sokkal tapasztaltabb diplomatákat, mert ő szervezte az államfő külföldi útjait. Így lett nagykövet Washingtonban majd villámgyorsan külügyminiszter. Mindeközben új határozottan nacionalista diplomáciát folytatott, melyet Pekingben “farkas diplomáciának” neveztek el.

A korábbi békülékeny és konszenzusra törekvő diplomácia helyett az új külügyminiszter határozottan képviselte Hszi Csin ping elnöknek azt az álláspontját, hogy a világot két nagyhatalomnak kellene irányítania: Kínának és az Egyesült Államoknak. Ezt a G2 elképzelést már Hangcsouban bejelentette Hszi Csin ping elnök a G20 csúcstalálkozón 2015-ben. Obama elnök akkor elviccelte a dolgot, de Trump és még inkább Biden elnök már megindította a kereskedelmi háborút jelezve, hogy nem kíván osztozni a világhatalmi szerepen.

A kínai veteránok nem a célt kritizálták hanem a módszert

Teng Hsziao ping annak idején azt hangsúlyozta: ne dicsekedjünk az eredményeinkkel, szépen csendben fejlődjünk, és tegyük újra nagyhatalommá Kínát! Erre emlékeztették a veteránok Hszi Csin pinget, aki maga is jól emlékezhetett minderre hiszen már ő is hetven éves, ráadásul édesapja Teng Hsziao ping egyik bizalmi embere volt a vezetésben a reformok végrehajtása során. Teng Hsziao ping a háttérből irányított, Hszi Csin ping viszont nyíltan képviseli álláspontját, amely elődeinél jóval határozottabban vállalja fel Kína világuralmi szerepét. Csakhogy a ravasz Teng Hsziao ping nem szerénységből tanácsolta az óvatos diplomáciát hanem azért, mert tudta:

a kártyák nyílt kijátszása egységbe forraszthatja Kína ellenfeleit.

Biden diplomáciája pontosan erre irányul: nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötöttek Indiával Washingtonban. Ugyancsak az amerikai fővárosban hármas szövetség alakult: az USA, Japán és Dél Korea részvételével – egyértelműen Kína ellen. Biden elnök hamarosan Vietnamba látogat, ahol szintén a kínai befolyás ellensúlyozását várják az Egyesült Államoktól. Washington az Európai Uniót is arra ösztönzi, hogy lazítson az együttműködésen Kínával. Ily módon Kína magára maradhat olyan siralmas szövetségessel mint az Ukrajnában megnyerhetetlen háborút folytató Oroszország – figyelmeztettek a kínai veteránok.

Változik-e Hszi Csin ping politikája? A külügyminiszter minden estre eltűnt, utóda az elődje, a mérsékelt Vang Ji. Akit nyilvánvalóan szívesebben látnak Washingtonban mint rövid ideig miniszterkedő utódát.

Biden elnök amint bejutott a Fehér Házba, elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát. Emiatt sokan bírálták a demokrata adminisztrációt, a többi között a 100 éves Henry Kissinger, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai  szövetséget a Szovjetunió ellen. A kínai államfő úgy akar nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megerősítette a BRICS csoportot új államok felvételével. Köztük olyan országokéval, melyek az USA kedvelt partnerei voltak mint Szaúd Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Biden elnöknek mérlegelnie kell: folytatja a hidegháborús vonalat Kínával és Oroszországgal szemben vagy visszatér valamiféle együttműködéshez? Minthogy az Egyesült Államokban megkezdődött a választási kampány, ez jelentős részben attól is függ, hogy Biden melyik diplomáciától remél több szavazatot. Minden estre figyelemreméltó, hogy várható ellenfelének, Donald Trumpnak az unokája kínaiul tanul. Amikor Trump elnök Pekingben a Tiltott Városban vendégeskedett, akkor unokája videó üzenetben kínai nyelvű dallal köszöntötte Hszi Csin ping bácsit és feleségét.

Norvég

– Jónapot, üljön le. Melyik is most excellenciád? A… izé… ja, persze, a brit nagykövetet tizenegyre kérettem be, mert angol az istenadta… vagy skót? A franc se tudja megkülönböztetni ezeket, na, mindegy, lényeg az, hogy tegnap meccs volt, és olyankor sokáig alszik, akár nyernek, akár veszítenek.

Ahogy látom, jelenleg fél tíz, akkor hát excellenciád a norvég. Na, miután ilyen szépen helyretettük a dolgokat, bele is vágnék in medias res… mibe, mibe, mindketten tudjuk azt jól. Én a magyar külügyminiszter excellenciám vagyok, maga meg a norvég nagykövet excellenciád. Hát, ha ebből sem elég világos… hogyhogy mi nem érthető nekünk? Hogyhogy mi? Nekünk semmi nem érthető! Most meg mit vigyorog? Látom én azt, hogy vigyorog, hiába próbálja elfojtani! Akkor most elmondom, hogy nem azért nem érthető nekünk, mert buták lennénk, egyáltalán nem, mi ugyanis nagyon okosak vagyunk, főleg miniszterelnökünk nagyon okos a kedves családjával, vagy ahogyan mi ízes szóval mondjuk, a pereputtyával együtt, éspedig pont ugyanúgy nagyon okos, ahogy a barátai és üzletfelei. Ez nem egy idézet egy angol mesekönyvből, hanem egy axióma, remélem, tudja, mi az! Tehát. Azért nem értjük ezt a dolgot, mert teljesen szokatlan, példátlan és rosszindulatú excellenciádék viselkedése. Az EU ilyet még véletlenül sem csinálna, ő nem hepciáskodik, mindig időben utalja a pénzt… most mit teszik megint vigyorogni? Én is tudom, az EU mostanában nem adja meg a kellő tiszteletet drága hazánknak… illetve a drága hazánkat egy az egyben képviselő miniszterelnökünknek… és még a pénzt se… de hagyjuk ezt, fogalmazzunk inkább múltidőben. Szóval az EU korábban mindig rendben átutalta, mi pedig azt az összeget olyan dolgokra fordítottuk, amelyek elősegítik robbanásszerű technológiai és gazdasági fejlődésünket, mint például térkövezés, szökőkút, emlékhely, lombkorona-sétány, melyek majd szép hasznot hoznak minekünk. Most ne feszegesse itt excellenciád, hogy név szerint kinek hoz már ma szép hasznot, mert nem az a lényeg! A lényeg az, hogy akinek hasznot hoz, az a mi hazánk lakója, és mi, magyarok, ha a haza kéri tőlünk, vitam et sanguinem, de izibe! Na most meg… mi az, hogy zabot nem? Mi az? Honnan vesz ilyesmiket excellenciád? Ahá! Vagy úgy. Utána tetszett olvasni, ha már magyar nagykövet lett. Magyar történelem, örökösödési háború, pozsonyi országgyűlés, Mariteréz a Kisjózseffel… jó, persze, így igaz, a zab is fontos, abból lesz a mezőgazdasági támogatás… nem, nem az enyém! Hanem a hazáé! Ne engem bámuljon excellenciád a dülledő szemeivel, én azt úgy értettem, a közös zab, a nemzet, a honleányok és honfiak zabja, közös busongás, közös Himnusz, közös kettő null, sajnos oda, a fenébe is… de inkább nem ragoznám, ezt egy globálgenderista norvég úgyse értheti. Térjünk a lényegre. Amikor az EU megalakult, ugyebár, excellenciádék nem óhajtottak a tagjai lenni, de azért a kedvezményekre, amilyen például a mi piacmegnyitásunk Norvégiának, igényt tartanak! Az bezzeg kellene! Viszont így kettősmércésen nem megy ám, mert az ősi törvény szerint szemet, szemért, fogat fogért! Tehát fizessenek! És maguk csak ne feszegessék, hogy ki mondja meg, mely magyarországi szervezetek részesülnek belőle! A magyar kormány kapta, tehát a magyar kormány mondja meg! Maguk csak ne szajkózzák, hogy független grémium, meg civilek, az nem érv, hogy maguk adják a pénzt, érthető? Mi tudjuk a legjobban, hogy melyik fide…szervezet érdemli meg. Most meg mit akar azzal, hogy excellenciádék szintén megnyitották az EU tagok előtt a saját piacukat? Látom, már megint kötözködik, de hiába próbál belezavarni, én pontosan tudom, hogy hatvan milliárd forintnyi összegért exportáltunk magukhoz, és nyolc milliárdért importáltunk onnan. Micsoda? Hogy ez az ötvenkétmilliárdos különbség pont a magyar kormány érvelése szerint az önök piacmegnyitási vesztesége, amelyet mi okoztunk, és így nemhogy mi kapnánk excellenciádéktól pénzt, hanem még mi térítsük meg maguknak a kárt? Ezt mégis hogy képz… na jó, igen, van amikor így számolunk, és van, amikor meg úgy, de ez a mi számolásunk vaslogika alapján működik, amely vaslogika azt diktálja, hogy a pénzt mindig minekünk kell kapni. Mert ha nem, akkor vétó! Úgy belengetjük a vétót, mint a sicc! Hogyhogy mit vétózunk? Hogyhogy mit? Nem mindegy az excellenciádnak? Ami akad, azt vétózzuk. És ne jöjjön azzal, hogy önök nem is tagjai az Uniónak, ezért a vétó maguknak semmi, mert mi csak az EU közleményeit tudjuk  vétózn! Minálunk az úgy van, ha másba rúgunk bele, az is jólesik. Miniszterelnök úr utál veszteni. Látom, nem érti. Mit mond? Hogy nincs benne akkora rutinja, mint Miniszterelnök úrnak, azért nem? Túl sokat teccik piszkálódni, viszont erre nagyon ráfázhat excellenciád, mert én majd írok a Vlagyimir Haraldnak, hogy excellenciádat azonnal váltsa le. És csak ne reménykedjen semmiben, mert őt is bekéretem, ha sokat ugrál azon a trónon! Na, csá, excikém. Titkár úr! Kivezetheti.

2021-ben Norvégia úgy döntött, hogy a Magyarországnak piacnyitási ellenértékként felajánlott (azaz nem kötelező) 77 milliárd forintos támogatását visszavonja, és a jövőben hozzáférhetetlenné teszi országunk számára a Norvég Alap forrásait.  Magyarország nem csak attól az összegtől esett el, amelyet norvég kérés alapján egy független grémiumnak civil szervezetek között kellett volna szétosztani, hanem azt az összeget sem kapta meg, amelyet a kormány oszthatott volna szét. Magyarország „még tárgyalt volna”, de a norvég kormány lezárta az ügyet.

A Magyarországot ért kár hatásai a következő helyekre nem terjednek ki: Klastrom és környéke, Felcsút, Hatvanpuszta.

Ja, és a stadionokra sem.

Hungarofóbia

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ismét beszélt. A békéről meg a háborúról. Nem, mintha még nem beszélt volna róla, de valamiről beszélnie kellett az MCC Feszten, ahol ő van otthon, nem a libsik, és hát miről beszéljen sajátjainak egy külügyminiszter?

A lélegeztetőgép téma nagyon kellemetlen lenne, a jogállamiság őre és felelőse nem ő, hanem Varga (volt), az EU-s pénzek érkezési dátumát illetően Navracsics hitegeti a jónépet, a nagyívű jövőbe látás meg Orbán reszortja, azaz hogy hol tart majd a tej- és mézfolyást tekintve 3118-ban a Magyarország nevű Kánaán, ahhoz Szijjártónak nincs köze. Az egy Orbán privilégium.

Maradt neki a háború. Na meg a béke. Végül is mindkettő hozzá tartozik. Nem volt hát kérdés, hogy miről beszél. Az immár jól ismert, kötelező körök után a következőket sikerült neki mondani:

„Mindig az az ellenérv, hogy a körülmények nem megfelelőek még erre, miközben látni kell, holnap rosszabbak lesznek a körülmények, mint ma, és tegnap jobbak voltak a körülmények, mint ma, mivel tegnap még kevesebb ember halt meg, mint ma, és holnap még több lesz a halottak száma, tehát álságos, elfogadhatatlan és önsorsrontó az az érvelés, amit az európai uniós kollégáktól hallunk a békével szemben. Hiába támadnak minket emiatt, ma Európában mi állunk ki egyedül a béke szükségessége mellett.”

Hát igen. Egyedül mi.

Ez a kiállás nagyon szép dolog. Főleg, hogy az aljas támadások mintegy leperegnek rólunk, sziklaként állva a vártán, miközben szeretteinkre gondolunk. Persze nem mindenki. A külügyminiszter által használt királyi többes ugyanis korántsem az ország teljes lakosságát jelenti, sőt messze nem (az ellenzék és szavazói például háborúpártiak), viszont egy embert biztosan: magát Miniszterelnököt, aki a Napkirály jelmondatát vallja:

„Egyedül mindenki ellen”.

Szijjártó csak tolmács, aki a rögeszméit közvetíti, mert tolmácsból bőven van neki, ha bokros teendői miatt nem jutna el valahová. Magát a kiállást tekintve a józan ésszel bírók legalábbis gyanúsnak tartanák, ha mindenki más az ellenkezőjét hangoztatja és teszi (még Putyin is!), de Miniszterelnök úr nem. Hozzászokott már, hogy mindig és mindenkivel konfrontálódjon. Simán. Gátlástalanul. A következmények neki nem számítanak. És ha mindenki ellenzi is ezt a békét, ő majd meghosszabbítja Vlagyivosztokig.

Magát a konkrét kijelentést tekintve, mármint arról, hogy „a körülmények nem megfelelőek” érv Szijjártó fejedelmi többesének véleménye szerint „álságos, elfogadhatatlan és önsorsrontó”, a következők mondhatók:

  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. Putyin csak akkor mehet bele bármilyen béketárgyalásba, ha ezekből valamennyit de inkább az egészet megtarthatja. Ez nála az abszolút minimum. Azt az orosz nép csak még sokkal fokozottabb diktatúra esetén tűrné el, hogy a rengeteg orosz halott ellenére az akció eredménye nulla. Ha pedig mégis nulla lenne, az Putyin azonnali bukását jelentené, valamint azt, hogy bekövetkezne, amitől sokkal jobban tart: a megcélzott dicsőségnek annyi, a jövőbeli történelemkönyvek csak egy ostoba lúzerként emlékeznének meg Vlagyimir Vlagyimirovicsról, ha ugyan egyáltalán.
  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. Zelenszkij csak akkor mehet bele bármilyen béketárgyalásba, ha Ukrajna mindent visszakap, mivel az egész ország (az ő szellemi és gyakorlati vezetésével!) ezt az elvet vallja. Különben miért volt a sok halott, a rengeteg rom, szenvedés és veszteség? Ha Ukrajna nem kapna mindent vissza, az elnök akkorát bukik, mint a MOL torony, és hogy a jövő történelmekönyveiben ostoba lúzerként szerepelne, egyáltalán nem vitás.
  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. A fejlett demokráciák ezt nem hagyhatják annyiban (elég baj, hogy a Krím annektálását hagyták, a Kreml pszichopatája azért lépett tovább), mert a diktátorok mindent fölrúgnak és föláldoznak saját dicsőségük érdekében, csak a vis maior állíthatja meg a nyomulásukat. Őket le kell győzni, nincs mese. Addig nem lesz esély semmire.

A fentiekből következően békét csak az egyik fél győzelme hozhat, másként nincs remény. Az pedig, hogy ezt egy XXI. századi, európai ország miniszterelnöke nem érti, rendkívül kellemetlen az őt megválasztó ország népére nézvést.

Vagy a nagy-nagy békepárti szólam csak a szokvány néphülyítés a hatalom megtartása érdekében?

Mondott persze Szijjártó még mást is:

Nem bizonyos törvények állnak a háttérben, a valódi ok az, hogy Brüsszelnek küldetésévé vált a kereszténydemokrata, patrióta magyar kormány megbuktatása. Azért vagyunk nekik kényelmetlenek, mert homlokegyenest ellenkező politikát folytatunk, mint ami szerintük az egyetlen helyes, létező, elfogadható, tolerálható politikai irányvonal, s ha mindez még nem lenne elég, sikeresek is vagyunk. És ez azért durva, mert az összes, velünk szembeni eljárás okaként a demokrácia hiányát jelölik meg, miközben pont ők azok, akik lábbal tapossák a demokráciát, mert nem hajlandók elfogadni a magyar emberek demokratikus akaratát. A demokrácia legnagyobb szégyene ma Brüsszel és az európai bürokrácia”

Ez a „Mindenki mindig minket bánt” elv önsajnáló használatának magyar konzervatív típusa.

Főleg a „küldetés”, a „sikeresek is vagyunk” meg a „magyar emberek demokratikus akarata” tetszett. A többit inkább nem minősíteném, pláne azt nem, hogy Szijjártó, illetve miniszterelnök szerint mi a mai demokrácia legnagyobb szégyene. Azt mi, itt élők nagyon jól tudjuk immár hosszú évek óta. Ha a FIDESZ hívők nem is…

Az emberek birkaként való kezelése a FIDESZ taktika leghatékonyabb eszköze.

Az Arany féle „Költő hazudj, csak rajt’ ne kapjanak” jótanács mai változata a „Politikus hazudj, úgyis el fogják hinni – ha nincs más információjuk”.

Arról, hogy ne legyen más információjuk, Pártunk és Kormányunk naponta gondoskodik.

Szijjártó máris tárgyalt az új török külügyminiszterrel, aki eddig a titkosszolgálat főnöke volt

Erdogan elnök lecserélte csaknem a teljes kormányt. Hakan Fidan, a török hírszerzés eddigi főnöke lett a külügyminiszter. Szijjártó Péter már az első napon sitetett őt üdvözölni:

“Az új kollégát, Hakan Fidant is ismerem, ő eddig a hírszerzés vezetője volt. Ma töltötte első napját a hivatalában, de este már sort kerítettünk egy telefonos beszélgetésre. Biztosítottuk egymást arról, hogy tovább akarjuk fejleszteni a stratégiai partnerséget és az együttműködést a NATO-ban.”

Törökország és Magyarország együtt blokkolta Finnország és Svédország bekerülését az észak-atlanti szövetségbe. Aztán Erdogan úgy döntött, hogy Finnországot nem vétózza meg, így a magyar diplomácia is alkalmazkodott. Finnország tehát már a NATO tagja, de Svédország még mindig nem az.  Biden amerikai elnök sürgette is Erdogant ebben az ügyben hangsúlyozva, hogy csak akkor kaphatnak új amerikai vadász gépeket, ha rábólintanak Svédország NATO tagságára. Erdogannak csak a választások idejére kellett a vétó, hogy megmutassa a török közvéleménynek: milyen keményen szembeszáll az
USA-val. Most már, a választások megnyerése után, nyugodtan engedhet.

Bident nem is ez érdekli igazán hanem Erdogan szoros kapcsolata Putyinnal.

Erről a török államfő azt nyilatkozta: egyre szorosabb ez a kapcsolat, amely összeköt bennünket Putyinnal. Mit jelent ez akkor amikor a NATO Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben?

Ki az új török külügyminiszter?

Hakan Fidan tanult az Egyesült Államokban is, de karrierje egyértelműen Törökországhoz és személyesen Erdoganhoz kötődik. Hivatásos katona volt 18 éves korától kezdve 15 éven át szolgált a török hadseregben, amely akkoriban még egyáltalán nem állt egyértelműen Erdogan mögött. A fiatal tiszt Erdogan biztonságpolitikai tanácsadója lett, és 2010-ben kinevezték a török titkosszolgálat főnökének, és ezt a tisztséget egészen addig betöltötte amíg külügyminiszter nem lett.

Sok érdekes esemény történt ezalatt a 13 év alatt a török külpolitikában mindenekelőtt az, hogy fokozatosan eltávolodtak Washingtontól, és annak legfőbb közel-keleti szövetségesétől, Izraeltől. Ezzel párhuzamosan megjavultak a kapcsolatok Oroszországgal és Iránnal.

A három állam titkosszolgálatai rendszeresen egyeztetnek egymással. Ez kiderült akkor is amikor Törökország együttműködött az Iszlám állammal, mely Erdogan fiának cégén keresztül folytatott külkereskedelmet a világgal. A nagy terror támadást Párizs ellen az Iszlám állam a török és az orosz titkosszolgálat segítségével szervezte meg 2015-ben. Törökország Izrael ellenes magatartása miatt az USA megtagadta rakétavédelmi rendszer eladását Törökországnak mire Erdogan Oroszországtól vásárolt ilyet – fittyet hányva a NATO tilalomra.

A török titkosszolgálat lelkesen támogatta az ujgur iszlamista terrorizmust Kínában. Az Al Kaida soraiban egész ujgur dandár harcol Pakisztánban. Kínában ugyanis Erdogan kénytelen volt feladni az ujgurok támogatását. Amikor Erdogan  kétségbeejtő pénzügyi helyzetbe került, akkor Peking előállt egy kecsegtető ajánlattal: kap egymilliárd dolláros gyors segélyt, ha lemond az ujgur terrorizmus támogatásáról. Szorult helyzetében Erdogan belement az alkuba. Megkapta a kínaiak pénzét, de cserében el kellett zarándokolnia Urumcsiba – a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába- és ott el kellett mondania kissé megdöbbent türk testvéreinek: soha ilyen jól nem éltek mint a kommunista Kínában, ahol Hszi Csin-ping elnök atyaian gondoskodik róluk.

Ezek mind érdekes ügyek, de

a török titkosszolgálat nagy dobása az volt ebben az időszakban, hogy megakadályozták az Erdogan elleni katonai puccsot, melyet az USA szívvel lélekkel támogatott.

Incirlik, Törökország legnagyobb katonai repülőtere volt a puccs szervezés központja, itt az USA is jelentős erőket állomásoztathat a NATO keretében. Máig nem világos, hogy mi történt pontosan, de Erdogan megtarthatta hatalmát, melyet ezt követően folyamatosan növelt – nem utolsó sorban a titkosszolgálat támogatásával. A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, most már csaknem teljhatalmú úr Törökországban, ahol számíthat nemcsak a titkosszolgálat, de az orosz nagykövetség támogatására is. A választási kampány során az ellenzék vezére nyíltan azzal vádolta az orosz titkosszolgálatot, hogy hekker kampányt folytat ellene. Moszkva persze sietett cáfolni, de Erdogan nyilvánvalóan nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy különlegesen szoros a kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Putyin parancsára mérgezték meg a belorusz külügyminisztert?

A 64 éves Vlagyimir Makej külügyminiszter villámgyorsan halt meg Fehéroroszországban, ahol a halál okát nem közölték. A brit hírszerzés szerint megmérgezték az egykori kémet, aki külügyminiszterként közvetíteni próbált Moszkva és a Nyugat között az ukrajnai háború kezdete óta.

Minszkben komolyan aggódnak amiatt, hogy Putyin nemcsak Ukrajnát, de Fehéroroszországot is le akarja nyelni. Ez Lukasenko elnöknek sem nagyon tetszik. Az államfő állítólag majdnem szívrohamot kapott arra a hírre, hogy a külügyminiszter ily gyorsan távozott el az élők sorából. Lukasenko a hírek szerint már a saját életét is félti. A brit hírszerzés értesülései szerint Lukasenko kicserélte szakácsait és a teljes konyhai személyzetet a külügyminiszter halála után. Az ellenfelek megmérgezése már bevált módszere volt Sztálinnak is, utódai is szívesen alkalmazták ezt a megoldást. Putyin le is bukott a Novicsok méreggel Nagy Britanniában, ahol a katonai titkosszolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest próbálták meg ezzel átsegíteni a túlvilágra. A merénylet nem sikerült, Putyin presztízsét nagy csapás érte az egész nyugati világban.

Mitől tarthatott Putyin?

A belorusz külügyminiszternek részt kellett volna vennie egy EBESZ értekezleten Lengyelországban, ahol közölték: Lavrov orosz külügyminisztert nem engedik be! Mit készít elő a lengyel diplomácia? Hármas szövetség után négyes szövetséget! Lengyelország, Litvánia és Ukrajna részvételével jött létre a hármas szövetség, amely egyértelműen Moszkva ellen irányul. Ehhez akarták megnyerni negyediknek Fehéroroszországot. Ezt kívánta megelőzni Putyin a belorusz külügyminiszter megmérgezésével.

“Az orosz elnök pompás temetést készít elő régi barátjának, Lukasenko-nak”

– nyilatkozta a sajtónak az emigrációban élő orosz oligarcha, Leonyid Nyevzlin. Szerinte nemcsak Lukasenko hanem az egész elit frászban van Minszkben hiszen a külügyminiszter az ország második embere volt.

Nem Nyevzlin az egyetlen, aki Putyint vádolja a belorusz külügyminiszter meggyilkolásával. Lev Schlosberg, emigrációban élő orosz politikus és emberi jogi aktivista szerint

“teljességgel lehetetlen azt hinni, hogy Makej külügyminiszter halála természetes volt. Azt az FSZB laboratóriumában tervezték meg.”

Makej 10 éve volt Fehéroroszország külügyminisztere, és jó kapcsolatokat ápolt a többi között Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel is.

Kína a mentor és a szponzor szerepére készül Afganisztánban

Hamarosan nemzetközi tanácskozást tartanak Pekingben Afganisztán jövőjéről – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű portálja, a Global Times. Kabulban tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszter a tálib vezetőkkel.

Az Új Selyemút immár Afganisztánba is elvezet. Vang Ji külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nem ártott Afganisztánnak. Finom célzás ez Afganisztán szovjet illetve amerikai megszállására. Az amerikaiak és szövetségeseik tavaly nyáron meglehetősen sietve húszéves megszállás után hagyták el Afganisztánt, teljes káoszt hagyva az országban. A tálibok visszavették a hatalmat, de megörökölték a gazdasági – társadalmi csődöt. A koldusszegény ország egyetlen export cikke a heroin, amelyben viszont Afganisztán világelső. A tálibok is ebből finanszírozták mozgalmukat annak ellenére, hogy a Korán tiltja a kábítószerek fogyasztását. Az imámok azzal adnak feloldozást, hogy a drog külföldre megy vagyis “csak a hitetleneknek árt”.

Afganisztán gazdasági problémáját súlyosbítja , hogy arany készlete az Egyesült Államokban van, és Biden elnök egyáltalán nem siet visszaadni azt az iszlamista táliboknak, akik teljhatalmat gyakorolnak Afganisztánban.

A pekingi Global Times szerint a 7 milliárd dollár visszatartása “égbekiáltó rablás”.

Miért érdekli Kínát Afganisztán?

76 kilométeres közös határa van a két országnak, és Pekingnek fontos, hogy Afganisztán ne exportálja az iszlamista terrorizmust Kínába, ahol jelentős muzulmán kisebbség él. Közülük az ujgurok egy része fogékonynak bizonyult a dzsihádra is. Ezt pedig a kínai hatóságok vaskézzel igyekeznek megakadályozni. Épp ezért hat alapelvben állapodott meg Vang Ji külügyminiszter a tálib vezetőkkel – közölte a külügy Pekingben. Eszerint a kínaiak elismerik Afganisztán függetlenségét, szuverenitását  és területi integritását, a tálibok viszont garantálják, hogy nem exportálják a dzsihádot Kínába. Peking nem avatkozik be Afganisztán belügyeibe, nem akarja az országot bevonni a befolyási övezetébe. A kínaiak viszont nagyon is érdeklődnek az ásványi kincsek iránt.

Több mint 3000 milliárd dollárra becsülte a Reuters Afganisztán ásványi kincseinek az értékét.

Az arany, a vas, a lítium  és a réz a föld mélyén rejtőzik, kitermelésük hatalmas összegbe kerül. Nem is beszélve a technológiáról, amellyel a kínaiak rendelkeznek. Ezért is ajánlotta fel Vang Ji külügyminiszter az együttműködést ezen a területen.

Egy hét múlva konferenciát rendeznek Pekingben, ahol az Afganisztánnal szomszédos országok külügyminiszterei tárgyalják meg a koldusszegény ország jövőjét (a lakosság többsége napi 2 dollárnál kevesebb pénzből kell, hogy kijöjjön). Ez már a harmadik ilyen tanácskozás, de az első kettőn a tálibok nem vettek részt. Most viszont igen. Ezért is tárgyalt Afganisztánban Vang Ji külügyminiszter – írja a pekingi Global Times.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!